- h
HAVONKENT KETSZER MEGJELENŐ
TANÜGYI KÖZLÖNY.
A
MAGYARORSZÁGI NÉPOKTATÁSI I N T É Z E T E K
SZAMARA.
/
KIADJA
A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MAGY. Kffi. MINISZTÉRIUM.
XI. ÉVFOLYAM.
SZKRKKSZTRTTR
GYERTYANFFY ISTVÁN.
Az Orsz. Paed. Könyvtár é s Tanszermúzeum:
Gyertyán ffy-könyvtára.
BIIBAPEST, 1878.
NYOMATOTT A M. KIT!. TUD.-EGYRTRMf KÖNYVNYOMDÁBAN.
TARTALOM.
I. Ö cs. és apóst. kir. felségeik legkegyelmesebb intézkedései.
A patosfai r. kath. hitközségnek iskolaépítésére
A bakony-szt.-lászlói r. kath. hitközség iskolája építésére Az erzsébet-kosuthfalvi r. kath. hitközségnek iskolaépítésre
A kányi g. „ „ „ A nyársardói r. „ „ „ Az egyház-radóczi » » - „
A dévényoroszi , „ v ,
A gétyei „ „ „ „ A szobotészti » » » »
Az imelyi » » >. „ Az imelyi h. hitv. » „ A weingrabeni r. kath. , „ A badacsony-toinaji „ „ „ „
A bakonysághi „ „ „ A szárazpataki „ „ „ „
A szikszói „ „ „ , A markcsemernyei g. , , „ Az ipolyvecsei r. „ „ „ A porácsi g. n » ?j A budapesti J. ker. tornacsarnok építésére
A lapásgyarmati r. kath. hitközségnek iskolára
100 f r t 100 f r t 100 f r t 100 f r t 150 f r t 100 f r t 100 f r t 100 f r t 100 f r t 100 f r t 100 f r t 100 f r t 50 f r t 50 f r t 100 f r t 100 f r t 60 f r t 100 f r t 100 f r t 300 f r t 50 f r t
Lapszám 73 121 138 138 138 138 267 267 267 267 267 267 288 311 400 401 425 445 445 471 500
II. Miniszteri intézkedések.
1) Atalános érdekű rendeletek.
lagyar határőrvidék területén levő népisl
tott szabályrendeletek megküldetnek . . . • • • • '*, „ ' Bács-Bodrog, Temes, Torontál és Krassó-Szörény megyei tanfelügyelőknek a volt határőr-
vidéki iskolák ügyében . . . • • • Temes, Torontál, Bács-Bodrog, Krassó, Szörény-megyei és Pancsova-városi közig, bizottság-
nak a volt határőr vidéki iskolák ügyében . . . . . . .
A megyei tanfelügyelőkhöz a népkönyvtárak ügyében . . . • • • • 10
Szabályrendelet a volt határőrvidék területén levő népiskolák oktatási ügyeiről stb. 1. II. 111.
55, 76, 99, 123, 139, 165 A rajztanári és rajztanitói vizsgálatok rendje . . . . . . . . . 123 A közigazgatási bizottságokhoz és egyh. megyei hatóságokhoz az 1868. 38. t. czikk 1 §-a
tárgyában . . . . . . 163
Szabályrendelet az állami tanitó- és tanitónő-képezdében tartandó népiskolai (elemi) tanítók
és tanítónők képesítési vizsgálatáról . . . . . . . . . . Tornászati póttanfolyamok elrendelése . . . . • • • • 2 0 8 , 225 Az iskolai- és népkönyvtárak ügyében . . . . • • • • • 497, 500
O cs. és apóst. kir. felségének arczképe ügyében . . . . . . . . 521 2) Tanfelügyelői, tanári, tanitói kinevezések.
Uakusz*Lajos kudni állami elemi népisk. ideigl. tanitó véglegesítése . . . 7 Péter Vilmos és Esztegár Antal bálványos váraljai áll. népisk. tanitók véglegesítése
Sztrelko Katalin liptó-szentmiklósi áll. kisdedovó, Fritz Kasits Mária, Szagán Mária állami
népisk. tanítónők véglegesítése . . . • . . .
Steiger Erzsébet felső-kapniki áll. népisk. tanítónő véglegesítése .
Takács Mózes, Márk Pál és Újvári vízaknai áll. tanitók és Botár Klára segédtanítóim meg-
erősítése . . . • • • . 7 1
24*
33 33
I Y
Lapszám Wiese Károly keszthelyi közs. polg. isk. igazgató, Linter János ugyanottani tanitó, s Biró J ó -
zsefné u. o. felső leányiskolái tanitónő véglegesite'se . . . 99
Iláger Sándor és W a g n e r István balassa-gyarmati áll. tanitők végi 99 P r é m Gizella liptó-szt.-miklósi áll. segédovónő végi. . . . . . . . . 123
Bak) László kézdivásárhelyi felső népisk, tani tó végi. . . . . . 138 Ivanovics György balatonfüredi felső népisk. igazgató végi. . . . . . . . 139
Bárdosy Gyula jász-nagykun-szolnokmegyei tanfelügyelő vég) 139
Tóth József pest-pilis-solt-kiskunmegyei „ „ . . . 139
Szabó Károly borsodmegyei „ „ . . . 139
Moldován Gergely torda-aranyosmegyei „ „ . . . 139
. Schäffer Anna és Zadi'avácz A n n a karánsebesi áll. tanitók végi 163 Steiner Gábor b.-gyarmati áll. t a n i t ó végi. . . . 163
Ángyán Pál pórszombathi „ „ „ . . . 163
Jancsó Irén liptóujvári „ „ „ . . . , , . . . . . . 163
. Kolbay János sopron-mosonymegyei tanfelügyelő kinev. . . . . . . . 188 Koós Ferencz és Szeremley Lajos tanf. áthelyezése . . . . . . . . 188
Petrusevics Endre trencséni segédtanf. végi 188 Huszovszky Károly aranybányai clausurai áll. t a n í t ó végi. . . . . . . . 208
, Hoffmann Amália szombathelyi B „ , . . . 245
Berde Ferencz gyergyó-alfalvi felső népisk. » „ . . . 245 Udvarhelyi Gyula alsólendvai polgári isk. igazgató-tanitó végi. . . . . . . 245 Tutsch János zsombolyai polg. isk. tanitó végi. . . . . . . . . . 245
Kütsel Cornelia szombath. , , „ „ „ . . . 245
Boga Bálint gyergyóalfalvi felső népisk. igazgató-tanitó ve'gl. . . . . . . 245 Gróf Feste ti eh Bennó torontálmegyei segédtanfelügyelő kinev. . . . 245 . Malik József sepsi-szt.-györgyi plg. isk. igazgató kinev. . . . . . . . 267
Peke Márton, Weisshaus Ignácz, Kovácsi Mária kisvárdai tanitók ve'gl. . . . . 267
Velkey Pál szabolcsmegyei tanf. kinevezése . . . 267
Szüllő Géza zólyom-turóczmegyei tanfelügyelő kinev. Mennyei János Arva-Liptó megyébe át-
helyezése, F r i t z János segédtanf. Nyitrába áthelyezése . . . . . . 268 Udvardy Vincze zalaegerszegi polg. isk. igazgató végi. . . . . . . . 288 Lőrinczy Dezső gyergyóalfalvi felső népisk. tanitó végi. . . . . . . . 288 Molnár Sándor küküllőmegyei segédtanf. végi. . . . . . . . . . 311
Molnár Albert elicső-szt.-mártoni felső népisk.^tanitó végi 312 -• Berecz Gyula fehértemplomi népisk. tanitó végi. . . . 337
Sárváry József egyedutai „ „ „ . . . 337
Jukos Márton veresházi „ . . . 337
Pallos Albert görgény-szt.-imrei népisk. tanitó végi. . . . . . . . . 337
Trombitás Gyula alsó-lendvai polg. isk. „ „ . . . . . . • • 337
Popp Sándor felső-kapnik-bányai népisk. segédtanító végi. . . 33 <
Dorogsághi Klára és Karcsai Matild pancsovai népisk. tanitók végi. . . . 337
Lovászy Titusz dragsinai „ „ „ . . . 337
Éltes Elek csikmegyei tanfelügyelő végi. . . . . . . . 337
Faller József és Líéfy Eleonora zalaegerszegi polg. isk. tanitók végi. . 337
. Glósz Sámuel malomi népisk. tanitó végi. . . . 368
Orbán Ferencz brassói igazgató-tanitó Csia I s t v á n u. o. vezértanitó végi. . . . . 368 fc'oltész Erzsébet és Sturavics Antal ó-radnai tanitók végi. . . . . . . . . 368
Badó Dénes O-Radnára áthelyezése . . . . . . . . . . . 368
Bicsérdy János fogarasi polg. isk. tan. végi. . . . 368 Gresclmer Ede alsóvereczkei népisk. tanitó végi. . . . . . . 368
Grigássy Dénes szolyvai „ 368
« Bottá Anna fogarasi polg. isk. tanitónő végi. . . . • 425 Waidinger Béla jaszenovai népisk. tanitó végi. . . . . . . . . . 425
. Varga József mezőbándi „ » » 471 P a p Gergely sergesi népisk. tanitó végi. . . . 471
Vostinár Pál alsólugosi B „ „ . . . 471
Steierlein Gábor lippai polg. isk. „ „ . . . 471
Adamovics János galgóczi polg. isk. tanitó végi. . . . . . . 471
Lekoczki Frauk Józsa galgóczi polg. isk. tanitó végi. . . . . . 471
Tenyér Péter oraviczabányai népisk. tanitó végi. . . • 471 . Eberhardt Klotild nagyszebeni népisk. tanitó végi. . . . . . . . . 499
Horváth Miklós „ „ 499
Buska József dézsaknai , - - . . . 499
Y
Kemény Mihály szolnok-dobokamegyei ideigl. tauf, kinev Dömötör Károly nyitramegyei segédtanf. ideigl. kinev.
Mibuláscsik Ferencz nagykő véresi népisk. tanitó végi.
Luttár Miklós és Buday daganicsai „ . » Veres János nagypestényi „ „ „ . Germany Htigó páncsovai „ „ *
Novák-Kovács Kornélia disgyőrvasgyár-telepi népisk. tanitók véglegesítése Horváth János totoveczkursaneczi áll. népisk. tanitó véglegesítése
Lapszám 199 499 499 500 522 522 522 540
[ kinevezése . látogatók kinevezése
3) Áz iskolalátogatók kinevezése.
Lukács Farkas felmentetik . . . Árvamegye részére id. isk. látogatók kinevezése Torda-Aranyos megye id. isk. „ „ Kautz Gyula Győr „ „ „ . György István helyébe Wéber Béla kinevezése
Temes megye területére isk. látogatók kinevezése Vas megye „ „
Somogy megye „ „ , „ Udvarhely egyes városai részére isk. látogatók kinevezése Torontál megye területére „ „ „ Cseh József felmentése . . .
Jász-Nagykun-Szolnok megye területére isk. látogatók kinevezése Timár Károly lemondása és helyettesítése
Pichler Alajos , „ Sáros megye területére isk. látogatói Moson-Sopron megye területére isk.
Tolna megye „ „ „ Kászonyi Sándor és társai „ „ Weress Dénes és Szabó Ferencz „ , Arad megye területére „ • , Felszegi Sámuel „ „ Hunyad megye területére „ , Dr. Thomas Lajos „ „ Jávorszky György
Udvarhely megye terülerére , , Bácsbodrog „ „ » » Torda-Aranyos m. „ „ , Szeben megye „ , Halas József helyett Wimmer Károly kinevezése V.-Hunyad részére isk. látogatók kinevezése Nyitra m. , „ Stempák Ignácz felmentése
Bárány János helyébe Arndt János kinev.
Horváth Géza isk. látogató kinevezése Gamauf Vilmos „ „ „ Fejér Leontin „ „ „
Fodor Rezső helyébe Lelkes Adolf isk. látogatók kinevezése H o n t megye területére , , „ Gyurics János helyébe Katona Sándor isk. látogatók kinevezése Pest-pilis-solt-kiskun megye területére „ , „ Krassó megye „
Veszprém megye „ Gömör , , , „
Angerbauer József helyébe Haban Henrik isk. látogató kinevezése Uray József isk. látogatók kinevezése
Szilágyjmegye területére isk. látogatók kinevezése Sándor Béla „ , „ Kovács Albert „ , „ Pap János helyébe Kiss László isk. látogató kinevezése Nyitra megye területére , , „ Szabolcs „ „ „ , „ Szilágy , „
VI
Árva megye területére isk. látogató kinevezése . . . . Kruplanicz Lajos helyébe Koronthály Lőrincz kinevezése
4) A kitiltott m üvek jegyzéke.
„Geogr. Ardealului pentru scolare populari." 1870. Moldován J.
„Neueste General-Post uud Strassenkarte der Osterr.-Monarchie."
„Elemente deire Constitutiunea Patrisci." Petrisor T.
„Scolska mappa Knezsestva, stare i vojvodine." Belgrad, 1853.
-Wandkarte des österreichischen Kaiserstaates." Handtke.
Lapszám 522 540
99 99 188 312 337 5) Az ajánlott miivek jegyzéke.
, Négyesdalok zsebkönyve." Gyertyánffy I s t v á n és Bartalus István.
„Hasznosmulattató", „Leányok lapja", s „Iskolai- s Népkönytár." Dolinuy Gy.
6) Köszönetnyilvánítások.
Dálnoki Veress Gyula alapítványáért köszönet
A halasi takarékpénztár adományáért „ . . .
Gavra Sándor alapítványáért „ . . .
Dr. Zachariás Mihály, „ . . .
B. Jósika Sámuel adományáért „ . . .
A „négyfalusi női olvasó- és munkakör" alapítványáért köszönet Rencz Albert adományáért köszönet . . . Taffler Adolf alapítványáért „ . . . Zsigmond Gyula adományáért köszönet . . . .
Kisújszállás alapítványáért „ . . . .
Somogyi Rezső adományáért „ . . . .
Karánsebes több polgára adom. „ . . . ,
Barabás'Elek „ „ . . . .
A kisvárdai kereskedő ifjúság adományáért köszönet
Szűcs Gedeon, Boda Imre, a Zichy-család, Göbel János György alapítványáért köszönet Gróf Pej acsevich János adományáért köszönet . . .
Latinovics Illés „ „ . . .
A veszprémi káptalan és Kissovics József adományáért köszönet Adler Salamon Márk „ „ Tóth Bálint
A halasi takarékpénztár „ B
Schunda Venczel József „ B
Solymosi László „ B
Császka György „ „
Bánóczi Adám „ B
Gróf Erdődy Ferencz „ 9
Id. gróf Eszterházy Miklós „ B
Pántocsek József
Id. gróf Eszterházy Miklós „ ^ Dr. Véghy Antal ' „
A kisvárdai áll. népisk. tantestület „
A temesvári első takarékpénztár „ B
Gróf Zichy Domokos „ B
A Tisza-szabályozó társulat „ B
Semsey Andor „ B
Lovag Bauer Mór „ B
Kruesz Ivrizoszton „ B
Krausz János "és Danilovics Mihály „ „ Jfj. gróf Nádasdy Ferencz adományáért köszönet
Winter Antal „ „ . Rózsa Lajos és E g g e r t József „ „ . Rozmayer Ferencz és Schwarzkopf Borbála adományáért köszönet Id. gróf Somsich Imre alapítványáéi- . . .
425 499
VII Lapszám
III. Tanfelügyelők s iskolaigazgatók intézkedései.
A budapesti kir. kath. férfi- s nőtanitókégezdéknél tanitóképesitési vizsgálatok . . . 33
A nagy-kőrösi ref. képezdénél . . . 74
A nagyenyedi ev. ref. „ . . . 90
Elemi és felső nép- s polgári iskolai tanitó és tanítónői vizsgálatok Budapesten . . 104, 200 Az elemi iskolai tanitó és tanítónői képesítési vizsgálatok ' . 189. 104. 208, 220, 245, 288, 313, 425 A tanitóképezdék hirdetései a felvételt illetőleg 208, 288, 313 Kolosváry Miklós fejérmegyei tanfelügyelő a székesfehérvári kiállítás ügyében . . . 490
Koós Ferencz a brassói áll. felső leányisk. ügyében . . . 339
Zirzen Janka felhívása a III. egyet, tanitógyülés tárgyában . . . 208
Jász-nagykun-szolnokmegyei tanfelügyelő a házi-ipar tárgyában . . . 245
IV. Tanító-egyletek ügyei.
*A békésmegyei tantestület pályázatot hirdet Békésmegye földrajzi tankönyvének megirására . 16 A mosonymegyei tantestület jan. 7. közgyűléséről . . . ]f> A kath. népt. fehérvári egylete jan. 17. nagygyűlésére meghívás . . . i n A pest-pilis-solt-kiskunmegyei hív. közs. tanítótestület jan. 27. gyűlésére meghívó . . 10A pécsi tanitóegylet jan. 20. gyűlésére meghívó . . . 10
A szatmárvidéki népt. egylet jan. 10. gyűléséről . . . 36
A pécsváradvidéki tan. egylet febr. 7. gyűlésére meghívó . . . 37
A székelykereszturi tanítói fiók kör febr. 13. gyűlésére meghívó . . . 37
A nyitramegyei tanítótestület pályakérdései . . . 37
A'szabolcsmegyei hitf. nélk. tan. egylet jan. 29. gyűléséről . . . 57
A csongrádvidéki „Népnevelési egylet" jan. 14. , (V. S.) . . . 78
A szatmárvidéki népt. egyl. felhivása . . . . . . 102
A nyitramegyei tantestület „galgócz-pöstyéti járási köre" márcz. 28-iki ülésére meghivó . 102 A pozsonymegyei tantestület somorjai köre jan. 28 és márcz. 1. t a r t o t t gyűléséről . . 102
*A fehérmegyei tantestület pályázatot hirdet „Fehérmegye földrajzi tankönyvének" megirására 120 A mosonymegyei általános tanitóegylet tudósítása . . • • • • • • 12*3 A ", „ „ m.-óvári fiókegylete márcz. 28. gyűlésére meghivó . 127 A pest-kiskunmegyei közs. tantest, pesti járási köre apr. 27. - » . 1 2 7 Az erdővidéki t. egylet apr. 13. gyűlésére meghivó . . . . . . . 127
Az abauj-tornamegyei t. test. gönczi járási köre máj. 2. gyűlésére meghivó . . . . 127
A vasmegyei tantest, kőszegjárási köre apr. 13. „ * . . . . 127
A veszprémvidéki kath. tanitóegylet máj. 9. gyűlésére meghivó . . . 144
Az abauj-tornamegyei tantest, füzéri köre apr. 25. gyűlésére meghivó . . . 144
A nyitramegyei tantest, holies, szenicz stb. köre márcz. 26. tartott gyűléséről . . . 144
A gömörmegvei átal. tan. egylet márcz. 27. „ „ 144 A pozsonymegyei tantest, somorjai köre ápr. 27. gyűlésére meghivó . . . 144
A pécsváradvidéki tan. egyl. máj. 1. „ , 144 A magyarországi tanítói segélyegyletek elnökeihez . . . . . . . 144
A nógrádmegyei tan. test. b.-gyarmati köre ápr. 25. gyűlésére meghivó . . . . 144
A lengyeltóthii ker. tanitó-egylet máj. 25. gyűlésére meghivó . . . 144
A szatmárvidéki népt. egylet máj. 9. „ „ . . . 169
A somogymegyei t. egvl. marczali köre máj. 14. gyűl. „ . . . 169
A muraszombatjárási népt. kör máj. 16. „ „ . . . 169
A pozsonyi t. test. somorjai köre ápr. 16. tartott üléséről . . . 169
A pápa-városi s vidéki egyl. máj. 14. gyűlésére meghivó . . . 169
A felső kiskunsági tan. kör máj. 8. „ „ . . . 169
A zala-szt.-gróthi járás t. köre máj. 23. „ „ . . . 169
A nagyküküllőmegyei héviz járási kör máj 15. gyűlésére meghivó . . . 170
A szigetvárvidéki t. egyl. máj. 23. „ „ . . . 170
A fehérmegyei bodajki t. egyl. m á j 23. „ „ . . . . 190
A mosonymegyei óvári kör máj. 23. „ „ . . . 190
A zalamegyei zalaegerszegi járási kör jnn. 7. „ „ . . . 190
A nógrágmegyei nógrádjárási kör jun. 4. „ - . . . 190
Az érmelléki ref. t. egylet máj 1. gyűléséről . . . . . . . 190
A pozsonymegyei somorjai kör apr. 27. gyűléséről . . . 190
A Bfimeghjárási kör máj. 22. gyűlésére meghivó . . . 190
VIII
Az esztergomjárási t. egylet máj. 23. gyűlésére meghívó A délmagyarországi fehértemplomi t. egylet gyűléséről A törökkanizsai népt. egylet máj. 23. gyűlésére meghívó A muraközi tanítói kör máj. 23. „ „ A karádi r. k. egyh. ker. t. egyl. máj. 23. „ . Az alsóborsódi ref. t. egyl. mezőkeresztesi köre máj 15. gyűléséről
A gömörmegyei t. egyl. rimaszombati járási köre npr. 24. „
A szatmárvidéki t. egyl. máj. 9. „ Az abauj-tornamegyei kassai k ö r j u n . 13. gyűlésére meghivó
Az „ szikszói kör jun. 11. „ „ A nógrádmegyei tan. test. jun. 22. „ „
A „ „ B füleki köre jun. 22. „ „
Az arad vidéki t. egylet jelentése . . . " • . . A csikmegyei tan. egyl. jun. 12."gyűlésére meghivó
A zalamegyei nagykanizsai kör jun. 27. gyűlésére meghivó
A III. tanitógyülést előkészítő bizotts. jun. 9. 10. gyűlésére meghivó
A czeglédvidéki t. egyl. jul. 4. r „
A pest-pilis-solt-kiskunmegyei hiv. tan. test. jun. 30. „ „ A nógrádmegyei nógrádjárási kör jun. 4. « „ A délmagyarországi t. egylet fehértemplomi fiókja máj 30. gyűléséről
A györmegyei ev. tanitó testűlet máj. 31. „ A szepességi néptanítók egylete gyűléséről . . .
A barsi ref. tanitó-egylet máj. 20. gyűléséről . . . . A zalamegyei átalános t. egylet jun. 11. gyűléséről
A szatmárvidéki átalínos t. egvl. aug. G. gyűlésére meghivó . A nógrádmegyei tan. test. jul. 29. „ „ A gömörmegyei ált. tan. egyl. jul. 30. 31. „ „ Az alsóborsódi ref. „ „ aug. 15. „ „ A somogymegyei ált. „ „ jul. 30. gyűléséről . . . . A somogymegyei , „ szept. 11. 12. gyűlésére meghivó Az abauj-tornám, gönczi járási kör aug. 29. gyűlésére meghivó
*Ud varhely megyei tan. test. pályázatot hirdet Udvarhelymegye földrajzának megírására A pest-pilis-solt-kiskunmegyei tan. test. szept. 8. gyűlésére meghivó
A csikmegyei tanitó-egylet felhívása . . . Az erdővidéki tantestület szept. 28. gyűlésére meghivó .
Az abaujmegyei „ szept. 25. 26. , „ . . . A délmagyarországi török-kanizsai tan. test. okt. 3. gyűlésére meghivó A szilágymegyei tantestület szept. 25. „ „ A felső-kiskunsági tantestület szept. 18. gyűlésére meghivó
A zalainegyei zalaegerszegi tantestület szept. 26. gyűlésére meghivó okt. 24.
okt. 16. „ „ szept. 26. gyűléséről
okt. 24. gyűlésére meghivó . okt. 23. ' „ „ iiov. 26. „ „ . nov. 14. 15. gyűlésére meghivó okt. 31.
A somogymegyei lengyeltóthi A pécsváradvidéki
A zalaegerszegi
A nógrádm. füleki járási A győrvidéki
Az erdővidéki
A torda-aranyosmegyei A galgócz-pöstyéni
A III. egyét. t. gyűlés végr. h. bízott, felhívása
A kishonti ág. t. egylet szept. 4. gyűléséről . . . . A lónyai közértekezlet jul. 15. . . . Az esztergomjárási tanitó-egylet nov. 21. gyűlésére meghivó A muraszombati tanitó-egylet nov. 14. „ „ A gömöri felső járási tanitó-egylet gyűléséről
A győrvidéki tanitó-egylet okt. 23. gyűléséről
A zala-szt.-gróthi járási tanitó-egylet nov. 28. gyűlésére meghívó A nyitram. galgóczpöstyéni tanitó-egylet okt. 31. gyűléséről A marostordam. tanitó-egylet decz. 5. gyűlésére meghivó
A beregmegyei tanitó-egylet • „ r
A bonyhádvidéki tanitó-egylet nov. 21. „ „ Yiskről L. J. felhivása t. egylet alakítására . . . . A szatmárvidéki népt. egylet decz. 17. gyűlésére meghivó
A szilágymegyei tan. test. hadad-szilágy csehi járásköre decz. 12. gyűlésére meghív»'
Lapszám 190 190 191 191 191 208 208 209 209 209 209 209 209 209 209 209 226 226 226 246 246 246 246 269 270 270 270 290 314 314 314 314 340 370 370 370 370 270 370 370 402 402 427 427 427 427 427 427 445 447 447 447 447 447 447 447 472 472 472 472 473 500 500
IX Lapszám
A délmagyarországi fehértemplomi fiókegylet desz. 2. t i r i o i t gyűléséről . . . . 500
K. J. tudósítása Nagyszombatból tanitó-egylet alakulásáról . . . . . . . 500
A mátyusvidéki h. h. tanító-egylet decz. 4. tartott gyűléséről . . . . 501
A háromszékmegyei tan. test. kezdi j. köre decz. 21. gyűlésére meghívó . . . . 524
A gömörmegyei által, tanitó-egylet mult havi gyűléséről . . . . 524
A somogyi ág. liitv. kör okt. 30-iki gyűléséről . . . . . . 524
Az „Eötvös-alap" ügyében. Péterfy és Luttenberger . . . . 524
A székelykereszturi fiók kör 1879. jan. 15. gyűlésére meghivó . . . 541
A pozsonymegyei t. test. somorjai köre őszi két gyülésérő 1 . . . 541
V. Nevelés- és oktatástani értekezések.
A kérdezve tanításról. Dr. Emericzy Géza. . . . 1, 27, 4G A néptanító mint népnevelő. Dr. Öreg János. . . . Gl Eszmecsere e kérdés fölöfctt : A népisk. tanításnak végczélja-e a tudományos rendszer vagy nem ? Dr. Fmericzi Géza és Gyertyánffy Istán. . . . . . . 105I t t a tavasz. Dr. Emericzy Géza. . . . . . . 149
A cselekvési ösztön ápolása és müvelése a kisdednevelésben. K o m j á t h y György. . . . 197
Modor és modorosság az oktatásban. Dr. Bihary Péter. . . . . . . 213. 235 Egy remete esti órái. Pestalozzi után Zs. . . . 262
Tájékozásul a népiskolai vak- és siketaéini-oktatás kérdéséhez. Sándor Demokos és Szerk. . • 357
A siket-néma természete. Tariczky Ferencz. . . . . . 277
A siket-néma előzetes házi nevelése. Tariczky Ferencz. . . . 481, 506 A tanitói tanácskozmányokról. Diestenveg u. Józsa M e n y h é r t . . . . 280
A pest-pilis-solt-kisknnmegyei tanfelügyelő indítványa a megyében létesítendő népkönyvtárak ügyében . . . . . . 310
A gazdálkodás elve alkalmazva az oktatásra. Dr. Bihary Péter. . . . 389. 460 A népiskolai kézikönyvek. Dr. Emericzy Géza. . . . . . 505, 533 A közoktatás állapotáról szóló legújabb ministeri jelentés és némely abból elvonható tanulságok 21 Tanügyi állapotok a barsi ref. esperességben a XVII. száza dból. Szentkuty Károly. . . 34, 74 Az elemi oktatásügye Francziaországban. Dr. Bihary P é t e r . . . . 89
Elemi iskolázás Párizsban. Felméri Lajos. . . . 457, 488 A franczia közoktatásügyi minister három legújabb rendelete. B. . . . 492
Árny és fényképek a népiskolázásban. Felméry Lajos. . . . . 220
Az ipariskolákról. Wéber Samu. .' 223, 238 Szőnyi Pál. Dr. Kiss Áron. 233 A III. egyetemes tanitó-gyülés. Dr. Kiss. Áron. . 325
Az u n g v í r i gör. kith, püspökség népisk. szervezete. . . . . 510
VI. Módszertani értekezések é s gyakorlati tanitások mintái.
A beszéd- és értelemgyakorlatok rendén előforduló természetrajzi olvasmányok szemléltetési módja. Téglás Gábortól. . 3A történettanítás a népiskolában. Dr. Kiss Áron. 81, 109, 129, 151 Gyakorlati tanítás Magyarország történetéből. Szitás J á n o s 305 Viszhang a fentebbi czikkre. Dr. Kiss Áron. . 307
A földrajzi szemléltetés eszközei és kellékei. Lovcsányi Alajos . . . 413. 435 A domború térképek és készitésmódjuk. Bárány J . Gyula 17G A térkép-olvasásról. Bárány J. Gyula. . . 301
A lakóhely-ismertetés irodalma. Dr. Kiss Áron. . 513
Kirándulás a Kárpátokba. Somogyi Géza. . . 415
A természettani oktatás előiskolája. Kozocsa Tivadar. . . . . 41, 65, 85 A mértan tanítása az elemi népiskolában. Kuthy József. . . . 173, 199 A méréstan a népiskolában. Suppan Vilmos. . 216, 258 Két mintaleczke a méréstani oktatáshoz. Suppán Vil mos. . . . 4G6 A nők tornázásának elmélete. Bánfi János. . . . 331
A tornajátékok jelentősége. Putsch Tóbiás 433
X
VII. Közhasznú ismertetések.
A gyümölcsfa-tenyésztésről. Kanovics György. . . .
A faiskolák kérdéséhezvKardhordó Alajos. . . .
A telephonról. Heller Ágoston. . . .
A tündércsók t ö r t é n e t e , vagy hogyan lett a^pásztorfluból hatalmas király. Mokos Károly.
Az u j abban átvizsgált helyesírás. Dr. Kiss Áron. . . .
VIII. Könyvismertetés.
Természettan. I r t a dr. Seidel Pál. VI. kiadás. Dr. Emericzy Géza. . . . 5
E n e k t a n i t ó vezérkönyv népiskolai tanitók számára, harmonium vagy zongora kísérettel. Bar- talus István. Első évf. Gy. . . . 29
Takarékosság. Smiles-Tóth Kálmán. Dr. Kiss Áron. . . . 30
Gyakorlati mértan. Dr. Emericzy és Kárpáti. S u p p á n Vilmos. . . . 48
Természetrajz népisk. számára. Buza János. Erdélyi K. . . . 52
A természetrajz dióhéjban. Bárdon József. IV. kiadás. Erdélyi K. . . . 53
Az elemi iskolai r e á l t a n t á r g y a k és ezekkel öszszekapcsolt értelemmel olvasás tanmódja. Schultz Imre. Dr. Emericzy Géza. . . . 69
Gazdasági eszközök részeinek r a j z a és elnevezése. Papanek J. Girókuti Ferencz. . . . 73
Természetrajz. Dr. Seidl Pál. Somogyi Géza. . . . 94
Honpolgártan. Vasadi Balogh Lajos. 7. k. Dr. Emericzy Géza. . . . 90
Hazai történelem. Ebenspanger János, x—y. . . 135
Természet- és vegytan. Dr. Emericzy Géza. Heller Ágost. . . 131
Földirat. Simay I s t v á n . A. . . . 158
A gazdászat alapelvei. Tersánczky József. Gereben . . . . . . 160
Magyar nyelv és irodalmi kézikönyv. Torkos László. — Német nyelv és irodalmi kézikönyv. Sonnenfeld Zsigmond. L. A. . . . 182
Rövid természettan. Trecsek Ádám. . . . 181
Greguss Ágost meséi az ifjúság számára. L. A. . . . 244
R o m á n tankönyv ismertetés. 0 . . . 265
A népisk. közigazgatás Magyarországon. Mészáros Caesar. Dr. Kiss Áron. . . . . 282
Magyarország t ö r t é n e t e . Braun J . x — y . . . . 335
A gazda, kertész és erdész leghasznosabb barátai az állatok között. Dr. Gloger után Sporzon és Ebner. Kozocsa Tivadar. 336 Tornatanitási vezérkönyv. Egner Adolf. Dr. Emericzy Géza . 364 A magyar birodalom 888—1849. H e l m á r Á g o s t . Budapest heljrajza Kurz S. Bárány J . Gyula. 3 9 1 Négyesdalok zsebkönyve. Bartalus és G j e i t y á u f f y . . . . 4 1 8 T a n t e r v az erdélyrészi h. hitv. népisk. számára. Dr. Biliary Péter 419, 439 Népisk. földrajz. L a k y D. Dr. Emericzy Géza 442 Gazdaságtan. Vasadi Bal ogh Lajos. Somogyi Géza. . . . 469
Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun jtagye közigazgatási térképe. Háteek Ignácz. Kovács Sándor. . . 534
IX. Bel- és külföldi lapszemle.
Hazai és német lapokból. X 32, 120, 202, 204, 284, 423, 472, 518
Franczia és angol lapokból B 118, 183, 204, 285, 365, 394, 995, 494, 537
X. Egyveleg.
1 5 , 3 6 , 5 6 , 7 7 , 1 0 1 , 125, 143,168, 189, 208, 226, 246, 269, 289, 313, 369, 401, 425, 446, 4 7 1 , 5 0 0 , 5 2 2 .
XI. Beküldetett könyvek czimsorozata.
16, 37, 57, 79,102, 127, 144,170, 191, 210, 226, 2 4 7 , 270, 290, 314, 370, 402, 427, 450, 473, 5017525 541
Lapszám 13 3 5 134, 115
485 530
XII. Pályázatok, szerkesztői izenetek és magánhirdetések.
Majd m i n d e n számban.
JEGYZÉKE
azon
NÉPISKOLAI KÖNYVEK- ÉS TANSZEREKNEK,
melyek
a magas vallás és közoktatási m. k. ministerium
által adattak ki, ós
Budapesten, a rnagy. kir. egyetemi könyvnyomdánál
készpénzfizetés mellett kaphatók:
Gönczy P. A B O o l v a s ó k ö n y v népiskolák első osz- tálya számára. Bolti ára 14r netto-ára 12 kr.
Gönczy P. V e z é r k ö n y v a s ABO o l v a s ó k ö n y v taní- tásához, tanítók számára. Bolti ára 18, netto-ára 15 kr.
Gönczy P. F a l i tábla 24 db. Bolti ára 2 f r t 40 kr., netto-ára 2 frt.
Gönczy P. í r á s b e l i m o z g a t h a t ó betűk. Bolti ára 70, netto-ára 60 kr.
Gönczy P. N y o m t a t á s b e l l m o z g a t h a t ó bettik. Bolti ára 60, netto-ára 50 kr.
Gáspár J. II. o l v a s ó k ö n y v . Bolti ára 19, netto-ára 1 ti kr.
Gáspár J. III. o l v a s ó k ö n y v . Bolti ára 24, D.-ára 20 kr.
Gáspár J. IV. Olvasóköny v. Bolti ára 30, netto-ára 24 kr.
Gáspár J. V. é s VI. o l v a s ó k ö n y v . Bolti ára 64, netto- ára 54 kr.
Torkos L., M a g y a r n y e l v é s Irodalmi k é z i k ö n y v a felsőbb leányisk. az. Bolti ára 1 frt 50 kr., nettó- ára 1 f r t 20 kr.
Sonnenfeld Zs. N e m e t n y e l v é s Irodalmi k é z i - k ö n y v a felsőbb leányisk. sz. Bolti ára 1 f r t 20 kr., nettó-ára 1 frt.
Nagy L. V e z é r k ö n y v a beszéd- és értelemgyakorlatok tanításában a népisk. I. és II. osztálya számára. Bolti ára 24, netto-ára 20 kr.
Nagy L. V e z é r k ö n y v a magyar nyelvtan tanításában a népisk. I. és II. oszt. sz. Bolti ára 20, netto-ára 16 kr.
Nagy L. V e z é r k ö n y v a magyar nyelvtan tanításában a népisk.III.és IV. oszt. sz. Bolti ára 32, netto-ára 26 kr.
Nagy L. N y e l v t a n i g y a k o r l ó k ö n y v a népisk. II.
osztálya számára. Bolti ára 8, netto-ára 6 k r . Nagy L. N y e l v t a n i g y a k o r l ó k ö n y v a népisk. III. és
IV. osztálya számára. Bolti ára 20, netto-ára 16 kr.
Dr.Emericzy-Kárpáti. V e z é r k ö n y v a n é p i s k o l a i föld- r a j z t a n í t á s b a n tanitók BZ. Bolti ára 50, n.-ára 40 kr.
Dr. Kmericzy-Kárpáti. F ö l d r a j z i e r e d m é n y t á r a nép- isk. és ismétlő isk. sz. Bolti ára 8 kr. netto-ára 6 kr.
Dr. Emericzy-Kárpáti. A t l a s z a vezérkönyv a népisk.
földrajztanításban. Bolti ára 1 frt 25 kr., netto-ára 1 frt.
MaszákHugó. I . Ú t m u t a t ó az elemi rajztanitásban. Bolti ára 60, netto-ára 50 kr.
Maszák Hugó. II. K i v á g o t t papírminták. Bolti ára 36, netto-ára 30 kr.
Maszák-féle f a l i r a j z m i n t á k (24 falitábla). Bolti ára 1 f r t 70 kr., netto-ára 1 f r t 50 kr.
Maszák Hugó. K é z i minták A. m. bolti ára 65 kr., netto-ára 52 kr.
Maszák Hugó. K é z i minták B. m. bolti ára 65 kr., netto-ára 52 kr.
Maszák Hugó. K é z i minták C. m. bolti ára 65 kr., netto-ára 52 kr.
Bartalus István. Énektanitó v e x é r k ö n y v a népisk. tani- tók sz. I. és II. évfolyam. Bolti ára 1 frt 20 kr., netto- ára 1 frt.
Bartalus István É n e k t a n i t ó v e z é r k ö n y v a népiskolai tanitók számára III. és IV. évfolyam. Bolti ára 1 frt 20 kr., netto-ára 1 frt.
Bartalus István. É n e k t a n i t ó v e z é r k ö n y v a népisk. ta- nitók sz. V. éB VI. é\t. Bolti ára 1 fr. 20 kr., netto-ár 1 fr Bartalus I. É n e k l ő ABO a népisk. számárai, évf. Bolti
Ara 34, netto-ára 28 kr.
Bartafus I. Éneklő A B O a népisk. számára II. évf. Bolti ára 48, netto-ára 40 kr.
Bartalus I. Éneklő A B O a népisk. számára III. évf.
Bolti ára 40, netto-ára 34 kr.
Bartalus I. Éneklő A B O a népisk. számára IV. évf.
Bolti ára 40, netto-ára 34 kr.
Bartalus I. Éneklő A B O a népisk. számára V. évf.
Bolti ára 40, netto-ára 34 kr.
Bartalus I. Éneklő A B O a népisk. számára VI. évf.
Bolti ára 40, netto-ára 34 kr.
Bartalus I. V e z é r k ö n y v a zongora és orgona játszi- sára. Bolti ára 5 frt, netto-ára 4 frt.
Sz. Nagy J. V e z é r k ö n y v az énektanításban elemi és népiskolák számára. Első évfolyam. I. főzet. Bolti 38, netto-ára 32 kr.
Sz. Nagy J. G y a k o r l ó k ö n y v az énektanításra az I. éi II. elemi osztály számára. Bolti ára 34, netto-ára 28 kr.
Ábrányi Kornél. A m a g y a r dal é s z e n e s a j á t s á - g a i . Bolti ára 1 frt 80 kr., netto-ára 1 frt 50 kr.
Ábrányi Kornél. Z e n é s z e t l a e s t h e t i k a . Bolti ára 1 frt 80 kr., netto-ára 1 f r t 50 kr.
S z á m o l á s i g y a k o r l a t k ö n y v a népiskolák számára' Netto-ára 25 kr.
S z á m o l á s i g y a k o r l a t k ö n y v a főelemi és városi isko- lák 3. osztálya számára. Netto-ára 18 kr.
S z á m o l á s i g y a k o r l a t k ö n y v a főisk 4. oszt.sz. Netto- ára 21 kr. (E 3 számolási-könyv a magas minist, által ajánlva, a méterrendszer szerint van átdolgozva.) ÜflT" Az utolsó három könyvnemtől, h a 10—20 darab rendeltetik, a kötötttői 10°/o, a kötetlentől 20°/o adatik
Épülettervek.
Gönczy P. Népiskolai é p ü l e t t e r v e k . Bolti ára 1 f i t 20 kr., netto-ára 1 f r t .
T a n t e r v e k .
A népiskolák számára. 20 kr. 1877. évi aug. hó 26-án 21678. sz. a. kelt rendelet folytán.
A felső népiBk. számára. 15 kr.
A. polgári népisk. számára. 15 kr. 1877. évi aug. hó 26-án 21678. sz. a. kelt rendelet folytán.
A tanítóképezde szervezete. 15 kr.
A budapesti áll. polg. iskolai tanitó- és tanítónőké- pezdék tanterve. 10 k r .
Az áll. elemi tanitó- és tanitónőképezdék tanterve. 12 kr.
Szabályrendeletek az állami tanitó- és tanítónő- képezdékben t a r t a n d ó rizsgálatokról.
A népiskolák számára. 5 k r .
A felső nép- és polgári iskolák számára. 6 k r .
Az áll. el. és polgári iskolai tanitó- és tanitónőképezdék igazgatásáról. 8kr.
S z a b á l y r e n d e l e t a községi nép-, felső nép- és poi gári iskol. tanítók testületekké alakulásáról és ewk működéséről. 5 kr.
A k e r e s k e d e l m i Iskolák szervezete. 15 k r .
A budapesti állami felsőbb leányiskola szervezete. 25 kr.
Utasítások.
A népnevelési tanfelügy. számára. 12 kr.
Az állami népokt. tanintézetek gondnokságai az. 12 kr.
X I I
A polgári községi iskolaszékek számára. 10 kr.
A polgári községek számára. 12 kr.
Népiskolai rendtartási nyomtatványok.
F e l v é t e l i napló. A minta 1 iv. 5 kr.
A n y a k ö n y v . B minta 1 iv. 5 kr.
M u l a s z t á s i napló. C minta 1 iv. 5 kr.
N y i l v á n t a r t á s i napló. D minta 1 iv. 5 kr.
K t é p e z d é k s z á m á r a . F e l v é t e l i napló. A minta 1 iv. 5 kr.
A n y a k ö n y v . B minta 1 iv. 5 kr.
M u l a s z t á s i napló. C minta 1 iv. 5 kr.
O r s z á g o s a n y a k ö n y v . A népisk. tanítóságra képesitett tanítókról. 5 kr.
A felső nép- és polg. tanítóságra kép. tanitókról. 5 kr.
A népisk. tanitónőségre kép. tanitónőkről. 5 kr.
A felső nép- és polgári tanitónőségre képesitett taní- tónőkről. 5 kr.
Polgári iskolai tanítóságra képesitett tanitók anya- könyve. 8 kr.
Népisk. tanitóságra kép. tanitók anyakönyve. 5 kr.
Felső nép- és polgári tanítóságra kép. tanitók anya- könyve. 8 kr.
B i z o n y í t v á n y o k . Népisk. (elemi) bizonyítvány. 2 kr.
Népiskolai értesítő. 5 kr.
Népisk. tanítói oklevél. 2 kr.
Felső nép- és polgári isk. tanítói oklevél. 2 kr.
Népisk. tanítónői oklevél. 2 kr.
Felső nép- és polg. isk. tanítónői oklevél. 2 kr.
Munkamesternői bizonyítvány. 2 kr.
Polgári fiúiskolái bizonyítvány. 2 kr.
Polgári leányiskolái bizonyítvány. 2 k r . Tanitóképezdei bizonyítvány. 2 kr.
Tanitónőképezdei bizonyítvány. 4 kr.
Felső népisk. bizonyítvány fiúk számára. 2 kr.
Felső népisk. bizonyítvány leányok számára. 2 kr.
Gazdasági szakosztálylyal megtoldott felső népiskolai bizonyítvány. 2 kr.
Ipari szakoszt. toldott felső népisk. bizonyitv. 2 kr.
F e l k l - G ö n c z y f ö l d f f ö m b t i k . 21 centiméter átmérőjű, délkör nélkttll földgömb.
2 f r t 50 kr. Pakolási költség 50 kr.
Ugyanaz fél d é l k ö r r e l . S frt. Pakolási költség 60 k r . Ugyanaz e g é s z délkörrel. 6 frt. Pakolási költség 1 f r t . 3 1 5 centiméter átmérőjű, délkör n é l k ü l i f ö l d g ö m b .
5 frt. Pakolási költség 90 kr.
Ugyanaz délkörrel. 10 frt. Pakolási költség 1 frt 60 kr.
Ugyanaz délkörrel é s e m e l k e d é s i színezettel. 11 frt.
Pakolási költség 1 frt 80 kr.
47 centiméter átmérőjű, délkör n é l k ü l i f ö l d g ö m b . 12 frt. Pakolási költség 2 frt.
Ugyanaz délkörrel. 25 frt. Pakolási költség 3 frt 80 kr.
Tellnrlnm. 12 frt. Pakolási költség 2 frt.
P l a n e t a r i u m . 20 f r t . Pakolási költség 3 frt 50 kr T é r k é p e k .
Gönczy P. és Berghaus, o s z t r á k - m a g y a r monarchia domború t é r k é p e . 20 frt 50 kr.
Gönczy P. és Berghaus, M a g y a r o r s z á g fali t é r k é p e , az uj felosztás szerint. 4 frt 40 kr.
Gönczy P. és Berghaus, Európa f a l i térképe. 4 frt 40 kr.
Gönczy P. és Berghaus, o s z t r á k - m a g y a r m o n a r o h i a f a l i térképe. 4 f r t 40 kr.
Gönczy P. A f ö l d ö t része fali térképe. 4 frt 40 kr.
Gönczy P. Á z s i a f a l i térképe. 4 f r t 40 kr.
Gönczy P. A f r i k a fali térképe. 4 f r t 40 kr.
Gönczy P. É s z a k - A m e r i k a fali térképe. 4 frt 40 k r . Gönczy P. D é l - A m e r i k a fali t é r k é p e . 4 frt 40 kr.
Gönczy P. és Berghaus, A u s t r a l i a f a l i térképe. 4 f r t 40 kr.
Gönczy P. A f r i k a kézi térképe. 20 kr.
Gönczy P. Á z s i a k é z i t é r k é p e . 20 kr.
Gönozy P. M a g y a r o r s z á g k é z i t é r k é p e a régi és az uj felosztás szerint. 20 kr.
Gönczy P. E u r ó p a kézi t é r k é p e . 20 kr.
Gönczy F. o s z t r á k - m a g y a r m o n a r o h i a kézi t é r - képe. 20 k r .
Gönczy P. A m e r i k a k é z i t é r k é p e . 20 kr.
Gönczy P. és Lauschman, o s z t r á k - m a g y a r m o n a r - ohia Somborn térképe. 10 f r t .
Oönozy-Stieler iskolai atlasza. 2 f r t 70 kr.
S z e m l é l e t i képek.
1. Iskolaterem belseje. — 2. Az iskola udvara. — 3.
Felföldi gazda udvara. — 4. Parasztszoba belseje. — 5.
Alföldi gazda udvara. — 6. Zöldséges és gyümölcsös kert. — 7. A házi állatok és néhány kutyafaj. — 8.
Marhavásár. — 9. Tehenészet. — 10. Lóvásár. — 11.
Lóistálló belseje. — 12. Juhászat és sajtkészités. — 13.
Sertésvásár. — 14. Baromfi udvar. — 15. Az emberi test részei. — 16. A falusi piacz. — 17. A földmives tavaszi foglalkozása. — 18. A földmives nyári foglal-
kozása. — 19. A földmives őszi foglalkozása. — 20. A földmives téli foglalkozása. — 21. Különféle malmok.
— 22. Kerékgyártó és kovács. — 23. Épülőfélben levő
házik. — 2t. Fd.zekis és takici. — 2>. A vásár.
23. Konyhai életkép. — 27. A falu környéke és közle- kedési eszközök. -— 21. Alma- és körtefík. — 29.
Szilva-, cseresnye-, mindola-, nyári- és őszibaraczkfák.
— 30. Dió-, mogyoró-, gesztenye- és náspolyafák.
31. Zöldségpiacz. — 32. Díszkert és virágok. — 33.
Gyümölcstárlat. — 34. A tölgyf.i és raikk termése.
— 35. A fenyő feldolgozása. — 33. A nyirf.i és feldol- gozása. — 37. A bükk- és gyertyánfi. — 38. Mocsáros vidék tájképe. — 39. Légi tünemények. — 40. Esti kép.
— Mind a negyven kép bolti á r i 26 frt, netto-ára 23 frt 40 kr.
H a r t l n g e r : I . S z í n e z e t t f a l i t á b l á k . A s emberi t e s t bonostana. 7 frt 50 kr.
A h a s a l m é r g e s n ö v é n y e k (12 tábla). 12 frt 60 kr.
A s ehető és m é r g e s gombák (12 tábla). 12 frt 60 kr.
I I . G a z d á s z a t i s z í n e z e t t t á b l á z a t o k . Alagcsövelés. 5. szám. 1 frt.
Bétöntözés. 6. szám. 1 frt.
Dohánytermelés. 18. szám. 1 frt.
Lentermelés. 19. szám. 1 frt.
Baromfitenyésztés. 26. szám. 1 frt.
Hasznos és nem hasznos madarak. 29. szám. 1 frt.
Baromfitenyésztés. 27. szám. 1 frt.
Hasznos és nem hasznos madarak. 30. szám. 1 frt.
A felsorolt tankönyvek nagy része német, tót.
| Tornatanitás. 1 f r t 20 kr.
Gönczy P. Utasítás földgömbhöz. 60 kr.
Gönczy P. Métermértékek fali táblája szöveggel. 50 kr.
Gönczy P. Geisler természetrajzi pompásan színezett nagy falitáblái 1. 2. 3. 4. lap állatország, vászonra húzva 15 frt. — 5. lap n ö v é n y e k , vászonra húzva 4 f r t 50 kr. — 6. lap á s v á n y o r s z á g , vászonra húzva 5 f r t .
Gönczy P. Kasch természetrajzi fali ábrái. 6 f r t 60 kr.
magyarázó szöveggel.
Gönczy P. Bopp természettani fali ábrái. 4 frt, magya- rázó szöveggel.
Számológép golyókkal 141 centiméter. 6 frt.
Szenthe József. Utasítás a számológép használására.
20 kr.
Bopp métermértékek gyűjteménye. 5 frt.
szerb, román, orosz s vend nyelven is kapható.
Budapest, 1878. Nyomatott a m&gy. kir. egyetemi nyomdában.
Kiadja a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. minisztérium
az óvodák, elemi, felső nép- és polgári iskolák s egyéb népoktatási intézetek számára.
A szerkesztőség és ! A „Néptanítók lapját" megkaphatja minden magyarországi nép- Minden küldeményt a kiadóhivatal a magy. s oktatási intézet ingyen és pedig: azon intézetek, melyekben egy szerkesztőséghez ké- kir. egyetemi nyom- • vagy két, legfölebb három tanitó működik egy példányban; azon rünk czimezni.
da épületében van ; intézetek, melyekben négy vagy öt legfölebb hat t i n i t 5 foglalkozik, Előfizetési á r : egész iskolatér 125. szám két példányban; azok pedig, melyekben hatnál több tanitó mű- évre 3 f r t , félévre
alatt. ; ködik, három példányban. 1 f r t 50 k r .
A k é r d e z v e t a n í t á s r ó l .
Első közlemény.
1. Vannak akik a k é r d e z v e t a n i t á s t égig magasztalván, a többi tanalakot mellette lenézik és elhanyagolják. Vannak mások, akik az e l ő - a d ó tanalak feltétlen hivei, s a kérdező tana- laknak szemére vetik, hogy a tananyagot, szét- szakgatja, — ami egy összetartozó egészet képez, azt széthulló darabokra töri össze, és az által az egész tanitás eredményét koczkára teszi.
Mind e m e , mind a m a nézetnek van kétség- kívül bizouvos jogosultsága, de csak egy bizo- nyos pontig Némely tantárgy, mint pl. a törté- nelem, oly természetű, hogy lehetetlen annak adatokon alapuló tartalmát kérdések által kivenni a növendékből. A melyik tanitó olyan esetekben is a kérdező tanalakat erőszakolja, az csak mód- szertani tájékozatlanságát árulja el. Már Pesta- lozzi maga tiltakozott a kérdező tanalak szerte- len általánosítása ellen, arra utalván, hogy ami nincsen meg a gyermekben, azt ki sem lehet be- lőle venni. — De másképen áll a dolog, ha olyan ismeret vagy igazság forog fenn, a melyet a növendék m a g a e s z e által találhat fel. Ilyen- kor okvetlen czélszerü és ajánlatos, hogy kérdé- sele által vezessi'.k rá a gyermeket az u j isme- retre vagy igazságra.
Mert, ha az u j ismeretet vagy belátást egy- szerűen elmondom, az az a közlő tanalak szerint tárgyalom: tanitás közbe nincs biztosítékom, sőt még ismertető jeleni sincsen az i r á n t : figyeltek-e a növendékek, bevették-e közleményemet, és ha igen, váljon megértették-e ? Ha erről meg akarok győződni, nevezetesen ami a m e g é r t é s t illeti, nem marad egyéb hátra mint — k é r d é s e k e t intézni a gyermekekhez, azaz a kérdező tanalak- hoz folyamodni. — Azonfelül pedig az ismeret és belátás olyan természetű, hogy csak az vall- hatja igazán magáénak, aki elemeiből maga szár- maztatta, maga önállóan birtokába ejtette. A r r a pedig a k é r d é s ösztönzi a növendéket.
j j j ^ * É h e z » s z á m h o z e g y n e g y e d
2. Ez azon pont, a melv körül az egé<z kér- dés forog, midőn a kérdező és közlő tanalaknak egymáshoz való viszonyát, az egyiknek a másik fölötti előnyét és hátrányát összehasonlítjuk. A kérdező tanalak szerinti tanitás mellett a tanitó nyomról-nyomra győződik meg: figyelnek-e a nö- vendékek? bevették-e az u j ismeretet? felfogták e az u j igazságot? Azonfelül pedig meg lehet . nyugtatva az iránt, hogy növendékei az u j tan-
anyagot nemcsak l á t s z ó l a g o s a n , nemcsak s z ó s z e r i n t tették magukévá, mint a közlő ta- nalak merev alkalmazása mellett oly gyakran szokott történni; hanem azt alapjában és igazán elsajátították, hogy az u j ismeret és belátás tes- tükké, vérükké vált, azaz meglevő ismeret és gondolatkörükbe mint ennek szerves tagja m e n t á t .
Ebből azt a tanulságot vonjuk : a l k a l - m a z n i k e l l a k é r d e z v e t a n í t á s t m i n - d e n h o l , a h o l a z c s a k l e h e t s é g e s ! An- nak lehetősége pedig első helyen a tananyag t e r m é s z e t é t ő l függ. Midőn u j ismereteket kívánunk származtatni, azaz midőn olyasmire kí- vánjuk a gyermekeket tanítani, a mit még nem t u d n a k ; és módunkban áll az ismeretet, azaz az uj képzeteket és fogalmakat a tárgyak felmuta- tása nyomán keletkeztetni — mindannyiszor in- duljunk ki a szemléletből s alkalmazzuk a kér- dező tanalakot. Szintúgy midőn tények és tüne- mények, vagyis fogalmak közti v i s z o n y o k és ö s s z e f ü g g é s e k tanításunk tárgyai: mindannyi- szor és pedig k i v é t e l n é l k ü l kérdezve tanítsunk.
3. Ámde a kérdezve tanitás igeií nehéz. Az az hogy kérdezni, meg újra kérdezni k ö n n y ű ; de ugy kérdezni, hogy az illető tananyag a kérdések fo- nalán a gyermekek által a mondott értelemben elsajátittassék, ahhoz több mint egyszerű iskola t a n í t ó - , ahhoz valódi iskola m e s t e r kívántatik.
Már az egyes kérdés helyes feltevéséhez meny- nyi mindent szükséges tudni és tekintetbe venni!*)
*) Erről lásd bővebben Dr. Bihari Péternek fölötte tanulságos czikksorozatát lapunk mult évi folyamának
10—12 számaiban, Szerk.
iv m e l l é k l e t vau csatolva. ^SjSgi
- < C X 2 K3©—
Helyesen kell használni a k é r d ő s z ó c s k á k a t ismerni kell a kérdező mondat sajátos s z ó - r e n d j é t , s z e r k e z e t é t : azaz ügyelni kell mindennemű nyelvtani vagy grammatikai kellé- kekre. — Továbbá a j ó kérdéstől megkívánta- tik, hogy legyen r ö v i d , e g y s z e r ű , v i l á g o s és h a t á r o z o t t ; az pedig négy olyan irály tani vagy módszertani kellék, melyekről egyenkint is hosszan lehet értekezni, és melyeknek egyenkinti elsajátítása nem kevés tanulmányt, önmegfigye- le'st és gyakorlást tételez föl.
De mi itten ezúttal a helyes kérdésnek sem grammatikai sem didactikai oldaláról nem kívá- nunk szólani. Egészen más sajátságára, és pedig nézetünk szerint a legesleglényegesebbre, kíván- juk ezúttal a kartársak figyelmét felhívni. Pedig
valamennyi előttem ismeretes nyelv, irály- és módszertan e pontot vagy hallgatással mellőzi, vagy csak röviden érinti, vagy pedig — mi még rosszabb — félreismeri.
Hogy mindenki előtt azonnal tisztában álljon miről szólok; kiindulok egy bizonyos esetből.
Szolgáljon például A r a n y János . Á r v a fin" ezimü balladájának első k é t verssora:
„Árva fiu sir az ablak alatt, ifi' asszony a szobában mulat."
Tegyük, hogy e költeményt m i n t olvasmányt tárgyaljuk. A közben ama két sornak először elséjét ki akarjuk kérdezni. Melyik szó tétessék kérdésbe? Azaz a m a két mondat elsejének me- lyik tagja után tudakozódjunk?
A7. első sor nyilván a következő kérdések alakjára hozható:
K i sir az ablak alatt? M i l y e n fiu sir az ablak alatt ? Árva fiu m i t c s i n á l az ablak alatt ? Árva fin h o l sir ?
E kérdések mindenikére ugyanazon mondattal felelünk ugyan: de mindenik felelet ntégis más.
Az első kerdésre adandó felelet: Á r v a f i u sir az ablak alatt, azt jelenti, hogy épen egy árva fiu és nem valaki más sir ott. Á másik kérdésre adandó felelet: Á r v a fiu sir az ablak alatt, ugy értelmezendő, hogy épen árva volt, s nem olyan fiu, a kinek atyja, anyja éltek. A harmadik kér- désre adandó feleletnek: Árva fiu s i r az ablak alatt, az az értelme, hogy épen sirt és nem hall- gatólag állott ottan, sem nem nevetett. A ne- gyedik kérdesre adandó felelet: Árva fiu sir a z a b l a k a l a t t , arra magyarázandó, hogy épen ott és nem a pitvarban vagy valahol a mezőn sirt az árva fiu.
H a Arany J á n o s idézett költeményét figye- lemmel átolvastuk és megértettük; világos előt- tünk, miszerint a költő mindjárt az első két sorban az árva fiu és özvegy anyja á l l a p o t a k ö z t i k ü l ö n b s é g r e fekteti a fősúlyt. A bal- lada természetéhez képest azonnal a dolgok
közepébe vezettetünk, a költő az első két sor- ban bemutat n e k ü n k egyrészről egy szerencsét- len árva fiút, a k i t csak az imént kergettetek ki a meleg szobából s most éhezik és sir, mi alatt szülei kötelességeiről és az erkölcsiségről megfeledkezett anyja kedvesével a meleg szobá-
ban dőzsöl, mulat. Nyilván való tehát az idézett két sor elsejének értelembeli forduló pontja „sir", másodikának pedig „mulat". Ha tehát helye- sen azaz az értelem szerint akarom ama első sort kikérdezni, nincsen más mód mint igy tenni fel a kérdést: Árva fiu m i t c s i n á l az ablak alatt? A második sorra pedig az egyedül helyes kérdés a z : Ifi' asszony a szobában 111 i t c s i n á l ?
Mert ha a növendéket az első sorra nézve pl. igy kérdezném: M i l y e n fiu sirt az ablak alatt? a kérdésre helyes felelet igy szólna: Á r v a fiu sir az ablak alatt. Mind a kérdés, mind a felelet mondattanilag és irálytanilag, azaz alak- jára nézve helyes ugyan, de ugy a kérdés mint
a felelet a tanitás czélját tekintve mégis rosz, helytelen. Mert a mondott költemény első sor- j á t a végett kérdezzük ki, hogy a növendéket (Arany János intentiója szerint) az abban rejlő gondolat megértésébe bevezessük. A költő inten- tióját pedig fennebb vázoltuk. Nem arra megy az ki, hogy egy árva fiúról szóljon; pedig ezen utóbbi kérdés: m i l y e n fiu sirt az ablak .alatt ? a növendékben azon gondolatot támasztja, hogy itt az árva fiu mint árva fog szerepelni, elő fog pl. fordulni az, hogyan lett ő árva vagy pedig, utánna majd egy másik fiu hozatik szóba, a ki nem árva. Hasonlót tapasztalunk, ha a kérdést ugy tesszük fel: K i sirt az ablak alatt? vagy pedig: h o l sirt az árva fiu?
Azaz minden más kérdés azon kivül: Árva fiu m i t c s i n á 11 az ablak alatt ? félre vezeti a növendéket attól, a mit a költő értetni kivánt, elhomályositja előtte a valódi és egyedül helyes értelmet, s igy kétség kivül mellőzendő.
4. „Árva fiu sir az ablak alatt." Az érteleni oldaláról e mondatban a főszó: „sir". E szón fordul meg a mondat értelme. Ez az értelem szerinti a l a p s z ó . A mondat szerkezet szerinti fő- vagy alapszó közönségesen a l a n y n a k vagy s u b j e c t u m n a k neveztetik. Közelebbi meg- határozása szerint n y e l v t a n i alany az. Az értelemszerinti főszó is alanynak nevezhető, csakhogy az nem a nyelvtani vagy gram- matikai, hanem a g o n d o l k o z á s t a n i vagy l o g i k a i alany. Ama mondatban tehát „sir*
(vagy is a grammatikai állitmány) a l o g i k a i a l a n y .
Valamint minden teljes mondatnak van g r a m - matikai alanya, szintúgy nem hiányzik belőle a logikai alany sem. Sőt e logikai alany minden- képen fontosabb és döntőbb annál, mert az adja meg a mondat értelmének irányát, az ké- pezi a mondat közép- és gyúpontját. Ugy szól- ván a mondat n a p j a a logikai alany, m i n t a mely körül mind á többi szó (fogalom) kisebb nagyobb távolságban kering tőle megvilágittatá- sát nyervén.
Elmondjuk a következő czikkünkben, mi ve- endő tekintetbe a logikai alany oldaláról ha a kérdező tanalakot sikerrel akarjuk alkalmazni.
D K . E M E R I C Z Y G É Z A .
A beszéd és értelemgyakorlatok rendén eléforduló természetrajzi olvasmányok
szemléltetési módja.
Az utóbbi tiz év alatt egyetlen mozgalom sem hatotta oly mélyen át közönségünket, mint az, melyet a házi-ipar terjesztése érdekében közok- tatási kormányunk meginditott. Nem csupán hi- vatalból arra kötelezett egyéneket látunk ez ügy körül buzgólkodni, hanem kiváló megyei és or- szágos nevezetességek is előszeretettel fáradoznak a házi-ipar terjesztése, fejlesztése körül s jóté- konyságukról, iigybuzgóságukról ismert úrhölgyek ragadják itt-ott kezükbe az ügy vezetését. E nagy figyelem s általános felbuzdulás legcsalha- tatlanabb bizonyítéka a kezdeményezés életreva- lóságának; ez tanúsítja mily elevenen érzett szük- ségen van hivatva ez a mozgalom segitni, ha a gyakorlati kivitel valahogy sivár talajra nem j u t - tatja. Most tehát, mig a lelkesedés tüze még nem hamvadt el s mindenki társadalmunk, közgazda- ságunk átalakításába vetett hittel buzgólkodik a kiadott jelszó terjesztésén, most ideje felhasz- nálni minden eszközt, mely majdan a siker édes örömét is biztosltja s a mozgalom hatása alatt felnövekvő jövő nemzedéknek munkára termett- ségét, az adott körülmények kiaknázásában mu- tatkozó leleményességét emelni van hivatva. És hova tovább mind jobban kiderül, hogy az ér- deklődök leginkább népiskoláinktól várják a hon- mentő eszme megvalósítását olyan igényeket is formálván nem egyszer, melyeknek illetékes rea- lisalói egyedül szakiskolák lehetnek.
Nem jött még ugyan el a feladat egyes foko- zatainak megállapítási ideje, sőt napjainkat job- badán az eszmék vajúdási korszakának tekint- hetjük : mindazonáltal megállapitandónak véljük már itt azt az általános főelvet, mely szerint a népiskola hivatása körét minden nehezebb testi erőt, magosabb értelmiséget feltételező iparág túlhaladja s t e r m é s z e t s z e r ű l e g a m u n k a e t h i c a i k é p z ő e r e j é t f e j l e s z t ő f o g - l a l k o z á s i n e m e k i l l e n e k i d e . Ily érte- lemben kívántam e lapok múlt évi folyamában én is felszólalni, ki is jelölvén osztályról-osztályra a methodicai tekintetben sikert ígérő munkál- kodási módokat Akkor hangsúlyozott irányelveim szem előtt tartása mellett legyen szabad ez al- kalommal rámutatnom egy pár olyan gyakor- lati teendőre, melyek tanításunk közérthető- sége mellett nagy mértékben fokozzák növendé- künk munkakedvét s önállósága idejére a nálunk gyakoribb nyers anyagok feldolgozási módszerével ajándékozzák meg.
A ,Néptanítók Lapja"-ban időről-időre fejte- getve volt már az eléforduló olvasmányok tár- gyalási mikéntje. Sok becses módszertani tájé- kozottságot meríthettek azokból e lapok olvasói s hazánk jobb népiskoláiban az olvasmányok tár- gyi és nyelvtani kezelésénél gyümölcsöznek is már a forgalomba hozott hasznos tanítási elvek.
Arról azonban nem igen emlékeztek meg e fej - tegések, hogy az olvasmányok kezelésénél meg más követelményeknek is eleget kell tennünk s
a növendékek természetrajzi ismereteinek alap- vetése mellett jövő életfoglalkozására kiható is- meretek forrásaivá is tehetjük azokat. Elméleti- leg ugyan szentesitve van az olvasókönyvekben felhasználható daraboknak természetrajzi oktatás alapjául való felvétele, de édes kevés tájékozta- tót nyertünk idáig a felől, hogy miként érvé- nyesíthetjük e darabok tárgyalásánál a jó tanítás első alapfeltételét, a szemléltetést. Pedig nézetem szerint sehol jobb alkalom nem kínálkozik a bio- logiai ismeretek rendén az ipari alkalmazhatóság módjait bemutatni, mint egy-egy részletes olvas- mány során. Gáspár János olvasókönyve sok egyéb előnyei mellett azért is nagy kelendőséget érde- mel, mert tanúságos, a gyermek felfogásához alkalmazott s mégis a tudomány meghatározasait érvényesítő természetrajzi olvasmányokkal felette megkönnyíti a lelkiismeretes tanitó ilynemű fel- adatát. Ott van például a méh cz. olvasmánya.
Ha puszta szóval fogunk a n n a k tárgyi értelme- zéséhez, egy p á r névnél egyébbel alig gazdagí- tottuk tanítványunk ismeretét, mig megfelelő szemléltetés mellett egé-z kincsbányáját tárjuk fel benne a tudnivalóknak, melyek majdan a felnőtt ember hasznos makásságának rugóivá alakulhat- nak át. E példa mellett maradva legkönnyebben kimagyarázhatom fennebbi követelésemet: hogy t. i. a természetrajzi olvasmányok tárgyi keze- lése által nem csak a gyermek értelmiségét va- gynnk hivatva bővíteni, hanem tájékoztatjuk egyszersmind a keze ügyében eső szerves és szer- vetlen anyagok ipari jelentősége felől s ily mó- don olyan tevekenység csiráját hintjük el benne, mely későbbi életpályájának öröme, boldogsága lehet majd, mely a kevésbi tájékozottaknál még oly kedvező viszonyok mellett sem jöhet létre.
Vegyük tehát a méh leírását. Felette vonzó elbeszélés alakjában ismertetve van a méhállam : mindenik polgára: a királyné, here és dolgozó.
Majd megtanulja a gyermek a dolgozó méh g y ű j - tési módját, miközben külső alakjával is tisztába jő. Végre a méz-, viaszkészités, szaporodás f o - lyamatát, rajzást, az áttelelést adja mind igen eleven könnyű modorban az olvasmány. Ezek alapján tehát nemcsak a méh élettanával ismer- t e t j ü k meg tanítványainkat, hanem annak gaz- dasági hasznáról is teljes tájékoztatást adunk.
Csakhogy mind emez ismeretekre csupán tudatos vezetés mellett j u t el a gyermek. E végből pe- dig nem elég a méhek háromféle alakját felmu- tatni, jóllehet ennyit sem minden iskola nyújt, hanem e l ő r e b e s z e r z e t t s e j t e k e n a viasz méz és a petelerakás módjait is szemléltetnünk kell, sőt szorgalmas falusi t a n i t ó háza tájáról egy pár Dzirzon kasnak sem volna szabad hiá- nyozni, hol a nyüzsgő méhállam munkájának le- hetnének szemlélői. Valódi tartós ismeretet csak ezen szemléletek nyújtanának. E k k o r saját sze- meik előtt épülne fel a lép a szájukban á t l o l g o - zott viaszauyagból. Majd tanúi lehetnének a lép- tárak berendezésének, a mint élelmi raktárakul, tenyésztő telepekül használják fel azokat, előbbi- ekbe mézet, utóbbiakba kis fehér petéket rak- ván. Megtanulják különböztetni a királyné u a -
1*
-•ex 4
x > - gyobb sejtjeit a herékétől és munkásokétól s azátalakulás phasisait. Ilyen kezelés mellett az olva- sottak nem fognak illanó párákként tanítványunk agyából kiröppenni, hanem állandó tulajdonaivá válnak s öt hova tovább mind képesebbé teszik tanításunk értelmes felfogására az előtte feltáruló természeti tűrgyak tudatos megismerésére.
Ugyanazon kötetben ott vannak még a rova- rok, melyek ismertetése közben a selyemhernyó I productumáról szerez ismeretet tanítványunk;
hátrább találjuk a gyűszüt s ennek mesteri le- írása közben a bányamivelés ismertetését. Yajjon olvashatják-e tanítványaink annyi haszonnal, szel- lemi élvezettel e magukban ritka mély értelmet s meleg kedélyt tanúsító darabokat szemléltetés nélkül, mint ha egy kis dobozban egyszersmind szeme elé tárjuk a selyemhernyó terményét, a nyers selymet és az abból készített szövetet s bárminő kezdetleges rajzban felmutatjuk a bánya- üreg tömkelegét, a munkások csákánya alól nap- fényre kerülő termésrezet, ként, vasat, kőszenet stb. ? Bizonyára nem, s alig képzelek tanítót, ki szükségét ne érezte volna már az itt felemiitett szemléleti módoknak, melyek a beszéd és érte- lemgyakorlatok óráinak sok gyötrelmét tanítóra és tanítványra egyaránt valódi lelki örömmel, a tiszta tudás kimaradhatatlan jutalmával cserél- nék ki.
Azt fogják ugyan sokan erre mondani, hogy szí"
ves örömest megszereznék e szemléleti eszközö"
ket, de taneszközkereskedőinknél hírét se talál- ják efféléknek. Nem is arra czéloznak szavaim, hogy költséges bevásárlások ujabb rovatába te- gyek tanitóláisaim az itt javaslatba hozott gyűj- teményeket, hanem sokkal inkább óhajtanám azokat az iskola környékén található anyagokból a tanítványok segélyével eléállittatni. A j u h pd. csaknem mindenfelé tenyésztett házi állat és mégis hány helyen mutatják be annak keres- kedelembe vitt terményeit, a gyapjút patát, kos- szarvat, hány helyeu látja a gyermek a gyapjú- szövetet s annak készítési módját bár mi elemi- leg illustrálva ? Szintilyeii könnyűséggel szer- keszthetünk vidékünk sok más terményéből mu- tatványokat s alig- van hazánknak olyan szegény zuga, hol egy-egy osztályra felvett természetrajzi olvasmányokat ily módon ne lehetne szemléltetni csak erős akarat és némi buzgóság ne hiányoz- zék belőlünk. És kereskedőink raktáraiban nem akad-e a nálunk csak feldolgozott alakban hasz- nált terményből elég gyűjteni való ? Az utolsó falusi szatócs is adhat különböző czukorféléket, kávét, theát, malozsát s más mindennapi hasz- nálatnak örvendő, de szegény ember fia által rit- kábban élvezhető gyarmatárukat. Ezeket dobo- zokba és üvegekbe rakva lássuk el lehetőleg ilyen- forma czimekkel: miből lesz ilyen? miként ké- í-zitik a vasat ? mi van a kőszéubányában ? mit ad a méh? Mikép készül a posztó? Miből lesz a kenyér, a vászon ? minő fűszereket haszná- lunk? stb.
Közoktatási kormányunk kiadásában megjelent s z e m l é l e t i k é p e k sok tekintetben megkönnyí-
tik a tanitó feladatát, sőt egyelőre meg lehetnénk elégedve h a az ország minden vidékén néhány iskola b á r ezekkel renelelkeznék, ott látjuk u. is a juhászat és sajtkészitést, a közlekedési eszkö- zöket, diszkertet, a nyírfát és feldolgozását, kü- lönféle malmokat, a fenyü feldolgozását, egyes mesteremberek foglalkozását, de az i t t érintett eljárási módot ezek m é g oly gazdag választéka sem teszik feleslegessé. E képek megbecsül- hetetlen segítői az i t t ajánlatba hozott gyűjte- ményeknek, melyek úgyis csak a tartósabb szer- ves és szervetlen anyagokból telnek ki s csupán a mindennapi élettel szorosabban összefüggő olvasmányokra szorítkozhatnak, holott az V.
osztályban legalább ötven a természetre vonatkozó olvasmány kerül tárgyalás alá. A mire azonban vidékünk alkalmas anyagot nyújt, vagy a mit országos közállapotainknál s természeti viszo- nyainál fogva képekkel eléggé felvilágositni nem lehet: okvetetlenül ilyen készítményekben birja az iskola, anyival is inkább, mert természettudo- mányi ismeretek nyújtásánál első alapfeltétel a közvetlenség, mit természeti tárgyak, vagy kísér- letek nélkül elérni nem lehet.
Ha tehát Magyarország népiskolái oly nagy számban volnának is ellátva szemléleti képekkel a milyenben nincsenek: a beszéd és értelem gyakorlatok, vagy nyelvtani oktatás rendén fel- vett természetrajzi olvasmányok ilyszerü illustra- tióját még akkor is ajánlani fognám. Nem is szükséges ez eljárás előnyeit theoreticus fej- tegetésekkel bizonyitgatni, hisz Európa mivelt államainak huzamos ideig folytatott gyakorlata próbálta ki már az ilyen tanítás végtelen előnyeit.
Olvasóim közül sokan emlékezhetnek, hogy az 1873.
ki bécsi világtárlaton még a culturalis tekintet- ben kevésbé utánzásra méltó Oroszország is az u. mondható technológiai gyűjtemények hívének vallotta magát. A tárlat látogatói közül nem egy tanférfi kellemes meglepetéssel szemlélte kétsé- gen kivül az orosz osztály kenyérsütési illustra- tióját. Meg kell adni, hogy igazi orosz esetlen- séggel sikerült mindez nekik, de a durva kis zsákocska felve a leketeföld lisztjével s mellette a tészta meg kenyér mindnyájunk elismerését kivívta.
Az osztrák népiskola legtanulságosabb újdon- ságát is e gyűjtemények alkották. Maissel János tanitó kiállításában részben megtestesítve talál tuk már az itt megpendített eszmét. Kár, hogy e gyűjtemény nem volt felötlőbb pontra helyezve mert igy csak igen kevés látogató figyelmét ragadta meg. Kiállításában láttuk pdul a selyemhernyó életmódját szükséges tápanyagával, tenyésztési módjával együtt, az ormányos rovarokat fapusztitó lepkéket az általuk meglepett eledelül használt növényszervekkel egyiitt. Gyűjteménye ugyan jobbadán csak rovaregyedekre terjeszkedett ki, de az érintett példák is követésre méltó u j j - mutatást nyújtanak a r r a : hogyan eszközöljük a természetrajzi olvasmányok tárgyalását leg- sikeresebben? E g y bádeui tanitó gyűjteményei- ben is találtunk idevonatkozó részleteket, de a második tanteremben felállított technológiai gyüj-
