A „L'Educateur" (lausaune-i lap) márcz. 1-én megjelent számának iskolai hírrovatában statis-tikai adatokkal van bizonyítva az összefüggés, mely az iskolázatlanok száma s a fogházak né-pessége közt vau. Poroszországban 1872—74.
években a 23,599 fogoly közül csak 247 vég-zett közép és felsőbb iskolákat; 5227 részesült elemi oktatásban; 12,740 alig járt egy-két évig iskolaba; 1793 csak olvasni tudott; 3592 pedig sem írni sem olvasni. Ugyanitt el van mondva a „Rh. Blätter" után, hogy Poroszország Bran-denburg tartományában — a melybe esik Ber-lin is — a mult évben 1604 elemi iskola volt, de a melyek közül 114-et tanitó hiányában be kelle z á r n i ; 418-at csak ideiglenesen láthattak el tanerővel. Ez iskolák közül 148-ban 80—100 növendékre esik egy tanitó, 95-ben 100—120-ra, 83-ban 120—150-re, 33-ban 150—180-100—120-ra, 16-ban 180—ra, s 14-ben több mint 200-ra. „Ez az eredménye — kiált fel a lap — a militarismusnak, e telhetetlen szörnyetegnek, mely elnyeli és felemészti az ország minden
erejét, mely minden 7 katona számára egy al-tisztet tart, de felesleges fényűzésnek hiszi 40 növendék számára tartani egy elemi osztályt!"
A franczia Schweiz tanitóegyletének waadti (vaud) osztálya f. év jan. 25-éről felhívást in-tézett a társaság tagjaihoz, hogy akár külön-külön, akár testületekben tanulmányozzák a kö-vetkező kérdéseket, s feleleteiket minél előbb küldjék be : a) melyek azon gyűjtemények, a melyekkel minden jól rendezett népiskolának bírnia kell? b) mi hasznát veheti a tanitó ezen gyűjteményeknek a mennyiségtan, természettu-dományok stb. tanításánál? c) mit kellene az államnak e tekintetben kezdeményezni, feltéve, hogy e gyűjtemények fontosságát elismeri? d) kivánatos-e, hogy egy a szemléleti oktatásra szolgáló vezérkönyv szerkesztessék, kapcsolat-ban a nyelvtanítással? (L'Educateur, márcz. 15.)
V o g t G u s z t á v a „Schweizerische Lehrer-verein" elnöke egy levelet intézett Daguet A., neucháteli tanárhoz, a L'Educateur szerkesztőjé-hez, melyben elmondja, hogy mint már máskor is tették, most is szívesen nyitna a német tani-tók egylete egy osztályt a franczia tanitani-tók ré-szére, ha azok a szept. hóban Zürichben tar-tandó gyűlésen részt akarnának venni. Daguet szeretné, ha a franczia (schweizi) tanitók egyle-tének közelebb összeülő központi bizottsága e testvéries részvételre módot találna, de nem tar-tózkodik kimondani, hogy az ő hasonló meg-hívásukra nem r é g csupán egy német tanitó látogatott el, s hogy bizony e testvéresülésnek a n y e l v e n kivül nagy akadálya a műveltség, az eszmék és irányok különbözősége a franczia és német tanitók közt, s a tanítóktól alig kí-vánható áldozat, melybe az odautazás kerülne.
(L'Educateur, april 1.)
Mint a „Journal des Instituteur" april 7-ik számában olvassuk, a párisi községi tanács 12—
15 éves mesterinasok számára (a rue Bouret-n) egy olyan esti iskolafélét (école de demi-temps) nyitott, hova azok reggel és estve, tehát a munkaidő megrövidítése nélkül bejárhassanak.
Ez egyelőre csak kísérlet, melynek sikerültével a város többi kerületeiben is szándékoznak nyitni hasonló intézeteket.
Ugyanezen lap április 14-ik számában egy megható ünnepélyről olvasunk, melyen a jelen-legi közoktatásügyi minister (Bardoux) egy nép-tanítót sajátkezüleg díszített fel a becsületrend lovagi jelvényével. Az ünnepély a flermont-ferrandi prefecturán ment végbe a megyei főbb tisztviselők, a tankerületi rector s inspector je-lenlétében. Az ünnep hőse a villosangesi falusi tanitó B a s t o i x , hetvenkilencz éves ember, ki saját szülőhelyén már 60 év óta tanítóskodik. A miniszter szavai ezek voltak : „A becsületrend nagy tanácsa megbízott engem, hogy a becsü-letrend jelvényét átadjam Önnek. Ezennel van szerencsém Önt lovaggá nevezni elismeréseül
184 i g -azon hosszú és becsületes pályafutásnak, melyet
több mint ötven éven át az elemi oktatásnak szentelt, s ezzel kedves Rastoix-m nemcsak e megyét, de Francziaország összes tauitókarát vélem megtisztelhetni . .
A tárlati nemzetközi conferentiák szervezé-sével foglalkozó bizottság a kiállítás megnyílta előtt kevéssel a Tuilleriek palotájában tartott gyűlést a földmivelési és kereskedelmi mi-niszter jelenlétében. Tanácskozási helyül a nemzetközi congressusolc számára a Troca-dero-palota van kijelölve. Ily congressus több-rendbeli lesz : földmivelési, közegészségügyi, philologiai, meteorologiai, nemzetgazdászati stb.;
lesz egy a sulyok s mértékek, pénznemek egye-temes rendszerének elfogadására, egy az ipari s művészeti tulajdonjog megállapítására, s való-színűleg — erre nézve a képviselőházban már adatott be indítvány — az oktatás, s éppen az elemi oktatás képviselőinek is congressusa. A második albizottságnak, melyre a szépmüvésze-tek s közegészségügy mellett a nevelés és okta-tásügyi kiállítás vezetése is van bizva, tagjai : L a b o u 1 a y e (elnök), H e n r i M a r t i n (alelnök), C o r b o n senatorok, P a u l B e r t , L a i -s a n t , L a u e -s -s e d a t , L i o u v i l l e képvi-selők, G r é a r d , D u M e s n i 1, de W a 1 1 e v i 11 e közoktatásügyi hivatalnokok; ezeken kivül C o r r é -a r d, T r é 1 -a t, P r é t e t, J -a c c o u d, D u m o-u s t i e r d e F r é d i l l y , M a r e , D e l o e h e , C l a u d e L a f o n t a i n e .
A „Journal des Instituteur" mult évi decz.
ltí-ika óta megjelent számainak pädagogiai rovatában közölt s az e l e m i i s k o l a i f e g y e -l e m r ő -l szó-ló, szé-leskörű o-lvasottságró-l bizony-kodó, s gonddal dolgozott értekezés az april 14-iki számban fejeztetett be. Értekező (A. L.) ellensége a szokásos tulszigornak; csak oly bün-tetésnemet enged meg, mely a vétségnek ter-mészetes következményetil tekinthető, p. o. a hazugságnak a hitelvesztés, az erőszakoskodás-nak a társaktól való elszigetelés. De nem hagyja helybe a szegletbeállitást, még kevésbbé a tér- , depeltetést, kiterjesztett vagy főre tett karokkal középreállitást, megbélyegzést. Mindezen bünte-tések szerinte nevetségesek és lealázok, amellett, hogy az egészségnek is ártanak. Közülök egy sem alkalmas a jellem liajlitására, s a magavi-selet javítására, — mi pedig az iskolai bünte- í tésnek egyetlen megengedhető czélja. Gondol-hatni, hogy legkevésbbé tud kibékülni a t e s t i f e n y í t é k alkalmazásával. Egész apparatussal ostromolja azon érveket, melyeket a testi fenyí-ték mellett fel szoktak hozni. Arra például, mi a példabeszédek könyvéből szokott czitáltatni, hogy „aki a vesszőt kíméli, gyűlöli saját fiát"
azt mondja, hogy itt a vessző csak jelképiesen van mondva a büntetés helyett, s a büntetést elvileg ő sem ellenzi; de ha szószerinti érte-lemben vennők is, ugyan okosság vohu-e a jelen korban mindazt utáncsinálni, ami a régi zsidóknál megjárta, sőt helyes volt, p. o. a ret- '
tenetes világi büntetéseket? Ha már tekinté-lyekre hivatkozunk, a testi fenyíték ellen egész seregét számolhatjuk elő a bölcsészeknek és nagy íróknak. M o n t a i g n e , XVI. századbeli franczia bölcsész azt mondja : „En kárhoztatok minden erőszakolást egy gyöngéd lélek nevelésében, melyet becsületessé és szabaddá akarunk tenni.
Van nem tudom micsoda szolgai a szigorúság-ban és kényszerítésben, s azt tartom, hogy amivé az ember okosság, belátás s odaadás által nem tudja magát tenni, az erőszak soha sem teheti azzá. A vesszőzésnek én nem láttam még más következményét, mint hogy a lelket gyávábbá s gonoszabbul makacscsá teszi." — Régibb tekintélyek közöl hivatkozik Q u i n c t i l i a n r a, S e -n e c á r a , A -n s e l m r e . Az első igy -nyilatkozik:
„Vau valami, amivel én nem tudok kibékülni, noha a gyakorlat mellette vau : verni a gyer-mekeket. Ez a büntetés előttem aljasnak s szol-gainak tetszik, s hiszem hogy fog j ö n n i egy kor, mely ebben nagy igazságtalanságot fog látni.
Különben is egy természettől rosz gyermek, kin a szemrehányás nem fog, az ütések alatt csak-hamar elvadul, mint a legalább való rabszolga."
„Jut-e valakinek eszébe — kérdi Seneca — veréssel idomítani a l o v a t ? Nem azt érné-e el azzal, hogy az félénkké és makacscsá lenne?
Az ügyes lovász simogató kézzel mindenre rá tudja venni. Miért kelljen az emberekkel dur-vábban bánni, mint a barmokkal?" Anzelm a XII. században egy barátnak, ki panaszkodott előtte, hogy csak bottal lehet tanulásra birni a növendékeket, igy ir : „S mivé lesznek t a n í t -ványaid, ha megnőttek? ostobákká, mint a bar-mok. Ugyan szép nevelés az, mely az embere-ket barmokká változtatja! Vájjon én édes test-vérem, luvánhatsz-e valamit a gyermekektől, ha nem tehetsz beléjök egyebet félelemnél, s szá-mukra nincs nálad sem jóság, sem könyörüle-tesség?"
Arra az ellenvetésre, hogy a testi fenyíték még legtöbb népnél fenn van tartva, p. o. N é -met- Angolországban, Amerikában, Schweiz né-mely részében, nem marad értekező adós a fele-lettel. Ezekben az országokban is észrevehető már a testi fenyíték fokonkénti korlátozása.
Angliában például nem szabad ma már egyéb-bel, mint nyirfavesszővel, s abból is csak egy-gyel verni a gyermeket, s az ütések maximuma 12ről törvényesen leszállittatott 10re, majd 8 -ra. Németországban a pálczának nem szabad hosszabbnak lenni fél méternél, s az ütések száma egy izben n e m lehet több 3-nál. De meg-engedve, hogy a testi fenyíték másutt czé'lszeri't, abból nem következik, — úgymond értekező — hogy nálunk francziáknál is az legyen. A mi természetünk, a mi érzésmódunk, szokásaink, sőt erkölcseink is egészen mások, mint az angoloké, vagy németeké. Ugy vagyunk ezzel a dologgal is, mint a vegyes iskolával, melyet az ameri-kaiak nem győznek eléggé magasztalni, mig a franczia fiu- és leánygyermekek együttiskoláz i-sát, hol még ez intézmény eltörölhető nem volt, csak a szomorú kényszerűség mentheti.
< 0 1 8 5 > Ö »
-Ervel még értekező a testi fenyíték ellen a mindennapi életből vett adatokkal. Hoz fel több esetet, midőn a megvert gyermek szégyenében öngyilkossá lett, másik ijedtében nehézkórossá.
Azt hiszi, hogy mértéket nem lehet aztán t a r -tani, ha a verést megkezdtük, sem magunk nem iszonyodunk tőle többé, sem a gyermek nem fél. Így hajtatik a bőszült tanitó a végletekig, igen sokszor a gyermek megnyomoritásáig. Tud értekező arra is több esetet, hogy a kínzott gyermek idővel boszut állott hóhérán, vagy a tett helyén ellenszegült, s még többet arra, hogy a szülék a bíróságnál kerestek, vagy maguk vettek magoknak elégtételt a tanitón. Tartóz-kodjék hát a tanitó már saját jobbvoltáért is a botozástól! *)
A lyoni nemzeti nevelési egylet 1878-ra egy 300 frankból álló pályadijt tüz ki ezen kérdés franczia vagy más nyelven Írandó legjobb meg-fejtésére : „fejtessék meg, vájjon fiúgyermekek tanítására alkalmasabbak-e a nő- mint a lérfi-tanitók?" A nevet rejtő jeligés zárt levéllel el-látott pályamüvek f. év nov. l - i g P a l u d M.
könyvárushoz küldendők Lyonba. (Rue de la Bourse nro 4.)
Ne csodálkozzunk, hogy nálunk olyan nehe-zen szokik a köznép az uj mértéknevekhez, mi-kor azt olvassuk, hogy Francziaországban, a métermérték hazájában, ma is szivesebben mond a paraszt r ő f ö t (vessző-perche), h o 1-d a t (arpent), mint métert és are-t, a mester-ember ma is beszél h ü v e l y k ről (pouce), v o-n a 1 ról (ligo-ne), f o o-n t ról (livre), v é k á ról (boisseau). D o s s e urnák, egy párisi mértékhi-telesítő hivatalnoknak valami u j találmánya — melyről a Journ. d. Inst. nagy dicsérettel szól, s mely a kiállításon fog bemutattatni — éppen e mértékek viszonyát akarja könnyen szemlél-hetővé, egyszerre felfoghatóvá tenni.
Azokhoz, miket a franczia tanügyi mozgal-makról lapunk f. é. 5. és 6. számában közöltünk, nem lesz érdektelen néhány ujabb adatot csatolni a „Man. Gen. de l'instr. pr." hivatalos t u -dósításai nyomán.
A márcz. 14. parlamenti ülésen tárgyaltatott a közoktatásügyi ministerium költségvetése. Mig a mult évre 49.211,282 fr. hitel volt a tárcza számára előirányozva, az idén van 53.640,714 fr. Az elemi oktatás különös figyelemben része-sült. Az erre fordított összeg 306,175 frankkal növeltetett. Ebből az elemi isk. tanfelügyelők
*) Dillettans érzelgés biz ez ! Nem lehet ezt (nem a b o t o z á s t , hanem a t e s t i b ü n t e t é s t ) teljesen nélkülözni a nevelésben ! A baj csak ott van, hogy oly kevesen tudják e hatékony gyógyszert o k o s a n alkal-mazni. A p ä d a g o g i a vesszejét nem kellene összeté-veszteni a b r u t á l i s i n d u l a t korbácsával. Szerk.
fizetése 4 — 6 0 0 frkal szaporittatott; 29 u j tan-felügyelőség szerveztetett, hogy igy minden is-kola részesüljön évenként legalább egyszer láto-gatásban. Az óvodák átalános felügyelőségére egy uj hivatal állíttatott. Csupán a felsőbb elemi iskolák terjesztésére 110000 fr. fog fordíttatni.
Tetemesen javíttattak a fizetések is, igy a közs.
isk. tanítók fizetésének javítására 1.200,000, a a tanitóképezdék igazgatói és igazgatónői fize-tésének emelésére 68,000, a segédtanárokéra 60,000, tanitóképezdei ösztöndijak szaporítására 132,000, u j nőtanitóképezdék segélyezésére 150,000, egy Constantine-ban (Algir) alapítandó tanitóképezdére 10,000, Algírban hivatalt vállaló tanítók arab nyelvben kiképezésére 12,000 fr.
van előirányozva. A földrajz-tanitás előmozdí-tása végett kiosztandó földgolyókra és földabro-szokra 60,000, iskolai könyvtárak gyarapítására 60,000 f r . fog fordíttatni.
A márcz. 30-iki pari. ülésen első ízben elfo-gadtatott egy törvényjavaslat a f ö l d m i v e l é s m e g y e i é s k ö z s é g i t a n í t á s á r a vonatko-zólag. E törvény értelmében 1879-től fogva a földmivelési elmi ismeretek kötelező t á r g y á t ké-pezik az elemi oktatásnak. Legfeljebb h a t év múlva e törvény kihirdetésétől számitva minden megyében, ahol még eddig nincs, állítani kell egy földmivelési és kertészeti tanszéket. E tan-székekre a tanárok a földmivelési minister által kinevezendő jury által fognak választatni s a földmivelési és közoktatási minister által közös akarattal megerősíttetni. A jury tagjainak har-madrésze azon megye birtokosai közül fog vá-lasztatni, melynek székhelyéről hirdettetik ki a pályázat. E tanárok kötelessége leend a tanitó-képezdében rendszeresen tanítani a földmivelést és kertészetet, s előadásokat tartani tanitói és gazdasági egyletekben, a szakjukba vágó elemi iskolai működést utasításokkal ellátni.
Ugyancsak a márcz. 30-iki ülésen tett le a közoktatásügyi minister egy javaslatot a képvi-selőház asztalára, mely szerint a minden nyuga-lomba lépett tanítónak (az 1876. aug. 17-ik törvény szerint) járó 500 fr. pótlására szavaz-tassák meg ez évre 108,000 fr. A javaslat nagy tetszéssel lőn fogadva s egyenesen a pénzügyi bizottsághoz tétetett át.
Egy a köztársaság elnöke által febr. 26-án kibocsátott rendelet gondoskodik a közoktatás-ügyi ministerium hivatalnokainak jobb javadal-mazásáról is, kiknek fizetése legutóbb 1863. jan.
10-én volt megállapítva. Az u j rendelet szerint az osztálytanácsosok fizetése 12,500 fr. az iro-dafőnöké 20 évi szolgálat s tiz évi fokozatos emelés u t á n 10,000, az alsóbb hivatalnoké ha-sonló emelkedéssel 6,200 a még alsóbbaké 1,800—4,500 fr.
A márcz. 21iki pari. ülésben V i e t t e , F r o -g i e r d e P o n l e v o y , L o c k r o y és társaik által egy javaslat terjesztetett elő, mely szerint senki se taníthasson Francziaországban sem is-kolában, sem semmiféle tanitézetben, ki nem igazolja az ő f r a n c z i a minőségét vagy ilyenné minősíttetését a közoktatásügyi minister által. —
-«ex 18G
K3e-A javaslat azzal van indokolva, hogy minden ok-tatás alapjául a hazaszeretetet kell tekinteni s ha a törvényhozó testületnek tiszte minden a haza javát veszélyeztető csempészetet meggátolni méginkábh kötelessége azok hazafi ságáról bizto-síttatni magát, kikre az ifjúság, a leendő polgá-rok nevelését bízza.
A „Man. Gen." 14. számában egy kis törté-nelmi levezetés foglaltatik arról, mi történt Francziaországban a päd. muzeumot illetőleg ez ideig. Az eszme sokkal régibb Francziaországban mint bármely más nemzeténél Európának. J u 1-l i e n d e P a r i s még 1817-ben bocsátott ki egy röpiratot, melyben arról van szó, hogy szervezni kell egy intézetet a nevelés, a mód-szerek, azok haladása s eredményei összehason-lító felmutatására. „A nevelés tudománya — úgymond — mint a többiek is, tényeken és megfigyeléseken alapul. Szükségesnek látszik t e -hát e tudomány számára, mint ahogy ismeretünk egyéb ágainak kedveért teszszük, a tényeknek egy gyűjteményét berendezni s megfigyeléseket tétetni, hogy bizonyos elvekhez jussunk s le-gyen a nevelés lehetőleg positiv tudomány. Az összehasonlító anatómia feletti kutatások moz-dították elő magát az anatómiát. Ily módon várhatnék az ö s s z e h a s o n l í t ó n e v e l é s f e letti vizsgálódásoktól, hogy uj eszközöket n y ú j t -sanak a nevelés tökéletesítésére." Ugyanez esz-mét újította fel P o m p é e 1867-ben a kiállítás megnyílta előtt indítványozván egy állandó nem-zetközi tanügyi kiállítás létesítését Párisban. De az eszme akkor nem valósult meg, legalább Francziaországban nem. 1872-ben J u l e s Simon akart létesíteni egy efféle intézetet, melynek Páris városa már helyet is jelölt ki. Ismét el-maradt a megvalósítás. De amit az ország n e m tett, megtette egy megye (Seine) illetőleg azon megye tanítóinak és tanítónőinek egyesülete : nyitott egy bár kisszerű pädagogiai museumot.
E történeti adatok közlője reményli, hogy ha késett is Francziaország nem maradt el s most magához méltó ily intézetet fog létesiteni, még a kiállítás ideje a l a t t ; aimálinkább remélheti ezt, mert hiszen a hasonló európai tanszermu-zeumok tárgyaihoz a legszebb ha nem is a leg-nagyobb contigenst Francziaország szolgáltatta.
B.
Prága csehérzelmü várostanácsának legköze-lebbi ülésében éles kifakadásokra szolgáltatott alkalmat a kormányzónak a csehérzelmü városi elöljáróság ellen emelt azon panasza, hogy az a városi német iskolákkal a lehető legmostoháb-ban bánik; ez alkalommal érdekes s az ottani tanügyi viszonyokra különös fényt deritő adatok kerültek szőnyegre. A szláv nemzetiségi politikát űző városi elöljáróság évek óta rendszeres h a r -czot folytat a német iskolák ellen : mig a cseh-nyelvü osztályok valódi palotában vannak elhe-lyezve, a német paralell-osztályok fogadott pisz-kos félreeső bérházakban szoronganak s a német
ajkú gyermekek befogadására sohsem eléggé tá-gasak; a tanitók fizetéseiket sohsem kaphatják meg a kellő időben s a kijáró fütőszereket több-nyire rendőri uton kell kierőszakolni, valamint gyakran rendőrileg lehet csak megakadályozni egyes német iskolák erőszakolt bezáratását. — Szép előképe azon állapotnak, mely reánk várna az elnyomatások ellen a n n y i t panaszkodó szláv elem uralomra jutása esetén.
Ezzel kapcsolatban említem fel, hogy a cseh lapok roppant kelletlen hangon veszik tudomásul a kormány azon rendeletét, hogy Págában még egy német nyelvű iskola állittassék fel. — Ala-posabb már az iránti panaszuk, hogy az 1877-iki hív. kimutatások szerint Csehország 8700 taní-tója közt 2200 a nem képesített tanitók száma s e téren aránylag rosszabbul állanak nálunk.
— Nem kevésbé epeszti őket az is, hogy Brüun-ben, melyet a német cultura majdnem teljesen meghódított, a szláv nemzetiségi rajongók által alapított cseh népiskola sem anyagilag sem er-kölcsileg fölvirágozui nem tud, a szláv lapok által nagy hangon megejtett gyűjtések eredmé-nye lett, hogy a tervezett négy osztály helyett csak egyet lehetett megnyitni s a 80,000 la-kosságú szláv fővárosban mindössze 28 növen-dék jelentkezett. —
A cseh nép beléletére különös világot vet a cseh-leipaui ker. főnökség egy rendelete, mely-ben ez, azon szokás ellen, hogy az iskolás leá-nyokat mennyegzők alkalmával a szülők ma-gukkal vivén a korcsmákba, ott édes pálinkával itatják, h o g y esetlen izgága mozdulataikkal a vendégsereget mulattassák, — a községek értel-mesebb lakóit s szülőit erélyes fellépésre hívja fel. —
A V a r s ó b a n négy év előtt alapitott női ipartanoda kimutatása szerint, az intézet fenál-lása óta volt összesen 551 növendék (452 len-gyel, 89 orosz s 10 porosz származású) ezek közt 63 férjes nő s 24 özvegy. Kiképezte ma-gát 313 varrásban, 75 a virágkészitésben, 51 a könyvkötésben, 45 a könyvvezetésben, 28 a kesztyű-varrásban, 13 a szabásban.
A l a j t á n t u l i k ö z o k t . m i n i s t e r leg-újabb intézkedése szerint mindazoknak kik kö-zéptanodák vagy a képezdénél ének vagy zene-tanári állomást óhajtanak elnyerni, egy e czélból kinevezett bizottság előtt képesítési vizsgát kell kiállaniok; az összes lajtántuli tartományokra két ily bizottság neveztetett ki : az egyik Bécs-ben, a másik Prágában. Minden vizsgálandó egyén köteles — 10 f r t n y i vizsgadíj lefizetése mellett — írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgát tenni. Mint a prágai lapok írják, a vizsgálatok rendkivüli szigorral t a r t a t n a k meg. — Nálunk se volna fölösleges ez i r á n t a képesítési módo-zatokat megállapítani, mi annál könnyebben volna eszközölhető, miután már zenészeti con-servatoriumunk van.
A s z l á v t a n ü g y i l a p o k kórusban j a j -dulnak föl egy szerintem nagyon is helyes el-járásán a morva tanügyi tanácsnak, melyszerint ez, egy városi igazg. tanítót állásától fosztott
«g» 187 O -meg (Friedek városában) politikai választási korteskedésért, illetőleg agitátióért. Bár a kü-lönféle nemzetiségek által lakott területek tan-felügyelői is tudomásul s miheztartásul vennék ez esetet s bizonyára kevesebb panaszra nyilnék okunk a tanitóság kebelében folyton harapódzó panszlavismus ellen. *)
A p r á g a i B e s . N e s t . — melynek tudo-másom szerint egy nyitrai pánszláv tanitó a le-velezője — megint érdekes dolgokat tálal föl hazánkról olvasóinak. Több hazai lapnak a fel-földi tanfelügyelők jelentéseire tett megjegyzé-seit közli s miután bennünket mint fanatikuso-kat jól lehord, a felföldi szláv testvéreket nó-gatja, hogy ne csüggedjenek a magyar kímélet-lenséggel szemben. Azután a felföldön érezhető tanitóhiányról elmélkedik, minek szerinte az az oka, hogy a vénebb tanitók elhalnak, a fiatalab-bak pedig megutálva pályájukat, részben a rosz anyagi viszonyok legnagyobb részt pedig a kor-mány magyarizáló tendentiája miatt, egyéb ke-resetág után látnak. »Azt kivánják, hogy a tanitó 3—400 f r t fizetésért a legnagyobb ma-gyar legyen, s azt a kis csomó gyermeket, mely a négy téli hónapon át az iskolát látogatja, te-livér magyarrá nevelje; azonkívül kívántatik tőle, hogy angolul lovagolni és sapkájával a ke-zében szépen meg tudjon állani a tanfelügyelő előtt, aki alig végzett 2—3 reál osztályt s csakis pártfogás utján lett kir. tanácsos és tanfelügyelő a megyében! Bizony nagyon szomorú körülmé-nyek ezek'" — Igy a cseh lap. — Hanem az is nagyon szomorú körülmény ám, ha valaki, aki magyar kenyeret eszik, a rágalom ily ocs-mány hangján tud a külföld előtt gyalázkodni honi viszonyainkról s mert nem élünk az általa imádott orosz viszonyok közt, hol az ilyen em-bert szolgálataiért kancsukával díjazzák — itt legalább is közmegvetést érdemel, mig az olyan lap, mely az ily fölültetések befogadásával csak
A p r á g a i B e s . N e s t . — melynek tudo-másom szerint egy nyitrai pánszláv tanitó a le-velezője — megint érdekes dolgokat tálal föl hazánkról olvasóinak. Több hazai lapnak a fel-földi tanfelügyelők jelentéseire tett megjegyzé-seit közli s miután bennünket mint fanatikuso-kat jól lehord, a felföldi szláv testvéreket nó-gatja, hogy ne csüggedjenek a magyar kímélet-lenséggel szemben. Azután a felföldön érezhető tanitóhiányról elmélkedik, minek szerinte az az oka, hogy a vénebb tanitók elhalnak, a fiatalab-bak pedig megutálva pályájukat, részben a rosz anyagi viszonyok legnagyobb részt pedig a kor-mány magyarizáló tendentiája miatt, egyéb ke-resetág után látnak. »Azt kivánják, hogy a tanitó 3—400 f r t fizetésért a legnagyobb ma-gyar legyen, s azt a kis csomó gyermeket, mely a négy téli hónapon át az iskolát látogatja, te-livér magyarrá nevelje; azonkívül kívántatik tőle, hogy angolul lovagolni és sapkájával a ke-zében szépen meg tudjon állani a tanfelügyelő előtt, aki alig végzett 2—3 reál osztályt s csakis pártfogás utján lett kir. tanácsos és tanfelügyelő a megyében! Bizony nagyon szomorú körülmé-nyek ezek'" — Igy a cseh lap. — Hanem az is nagyon szomorú körülmény ám, ha valaki, aki magyar kenyeret eszik, a rágalom ily ocs-mány hangján tud a külföld előtt gyalázkodni honi viszonyainkról s mert nem élünk az általa imádott orosz viszonyok közt, hol az ilyen em-bert szolgálataiért kancsukával díjazzák — itt legalább is közmegvetést érdemel, mig az olyan lap, mely az ily fölültetések befogadásával csak