Ehea » szííiiilioz egynegyed
23 O - -rómaí katholikus tanítóképezde
„ „ nőtanitóképezde . . . . 8
görög keleti tanítóképezde 3 helvét hitvallású tanítóképezde 3 ágostai „ „ 8 izraelita tanítóképezde 1
Ezekben működött összesen 559 tanár (44 gyarapodás), tanult 1156 férfinövendék (127 gyar.), és 627 nőnövendék (109). Egy férfinö-vendék neveltetése került az államnak 317 f r t 69 krba, egy nőnövendék neveltetése pedig 329 f r t 64 kr.
Az állami tanitóképezdék növendékeinek szá-mában általános a gyarapodás. Apadás mutatko-zik 3 férfi- s 2 nőtanitóképezdében, de tetemes a gyarapodás Sz.-Kereszturon (34), Déván (20), Csurgón, Iglón (13 — 13), s Budapesten (10). A felekezeti képezdéknél e számok igen változók.
Leginkább gyarapodtak a győri, pécsi, sopronyí, egri, szegedi (kath.), szamosujvári (gör. kath.), brassói (ágost.) tanitóképezdék.
E kimutatásból egy üdvös tanulságot vélünk elvonhatni. Hallják meg a kiket illet, és vegyék figyelembe, ha elismerik igazságát. Szerintünk a létszámgyarapodás magában véve igen örvende-tes dolog ugyan, de csak bizonyos határok kö-zött, m e l y e n t u l a f ö l v é t e l i m p o n á l ó k ö v é r s z á m a i o k v e t l e n ü l a z e l é r e n d ő p ä d a g o g i a i e r e d m é n y e k t e r h é r e f o g -n a k e s -n i . Ezt a go-ndolatot ébresztette fel bennünk egy állami tanitóképezdének kimutatása az 1875/6. tanévről, mely szerint ott egy osz-tályban (daczára a szűk, bérelt helyiségeknek) ö t v e n h á r o m növendéket mutatnak ki. E szá-mot természetesen még messze tul Hezitálják némely állami tanitónőképezdék, melyek mái-nem kevesebb mint 60—69 létszámot mutatnak ki oszályonkint. Hogy az ezen számokban mu-tatkozó tnlnépesség minden körülmények között csak a tanítóképzés m i n ő s é g é n e k rovására esik, az nem szenvedhet kétséget, s azért igen kívánatosnak látnók, ha a nagym. vallás- és köz-oktatásügyi minister ur rendeletileg állapitaná meg az osztályok létszámának azon maximumát, melyen tul semmi körülmények között se enged-tessék meg a fölvétel. A budai állami tanitó-ke'pezdében eleitől fogva negyvenben állapították meg az osztály-létszám maximumát, melyen tul még akkor sem vettek fel többet, ha a felvételre jelenlkezők száma 100 körül is járt, miként az
a jelen tanévben is előfordult. Ha oly nagy egy-egy tanitó- vagy tanitónőképezdébe a tódulat, ugy legjobb volna tán a paralell-osztályok fel-állítása által segíteni a bajon.
A t a n k é p e s i t é s t illetőleg a felekezeti (főleg a katholikus) képezdék 1869 óta feltű-nően nagy számokat mutatnak fel. így 1869 óta Sopronban képesítettek 238, Nagy-Szombatban 273, Pécsett 175, Szegeden 145, Egerben 120 egyént. Az állami képezdék közül a budai tani-tónőképezde képesitett 229 egyént, a férfiképez-déknél e szám azonban tetemesen kisebb. Sz.-Kereszturra esik 103, Znióváraljára 93, a többi a 85-öt sem éri el. Ha már most itt tekintetbe
veszszük, hogy az állami tanitóképezdék sok nö-vendék mellett kevés tanítót képesítenek, míg a felekezetiek némelyike üres tantermek mellett tömegesen képesiti a tanítókat, ebben igen éke-sen szóló bizonyítékot látunk arra nézve — amit egyébiránt m á r rég óta szomorúan észlelünk — hogy m e n n y i r e k ü l ö n b ö z ő s z o k o t t l e n n i n á l u n k a z a m é r t é k , a m e l y l y e l a t a n k é p e s í t é s n é l a k ü l ö n b ö z ő i n t é -z e t e k m é r n i s -z o k t a k , s hogy ennél fogva mily nagy különbségek léteznek a különböző intézetek által kiállított oklevelek között, s liogy e nagy különbségek a tanítói állomások betölté-sénél a tanítókra nézve mennyi igazságtalanság-nak, az ügyre nézve pedig mily káros követ-kezményeknek kutforrásaivá válhatnak!
Még egy más körülményre is felhívjuk a t.
olvasó figyelmét. Az 1876-ban tanképesitett egyének száma 647, a tanítók száma pedig ez évben 485-el gyarapodott. Föltéve tehát, liogy ez utóbbi szám csupa képesitett tanítót foglal magában (ami azonban nem áll), még akkor is 162 egyén van, kik vagy nem kaptak állomást, vagy — ami még roszabb — más pályára lép-tek. Szomorúan kell tehát tudomásul venni, liogy Magyarországon több tanítót képesítenek, m i n t amennyinek az ország községei állomást t u d n a k adni.
A már hivatalban levő tanítók tornapóttanfo-lyamok végzésére szóllittatván fel, 1875/6-ban 6—7 helyen tartattak ily tanfolyamok, s ezek közt a budapesti tornaegylet által képesítést nyertek 1875-ben 40-en, 1876-ban 68-an.
A b u d a p e s t i á l l a m i f e l s ő b b l e á n y -i s k o l a állapotáról szóló k-imutatásból k-iemelünk annyit, hogy az 1875/6. tanévben 50 növendék vétetett föl, kik közül 41 tett a tanév végén vizsgálatot. Tanszerek tekintetében ez intézetnek a legszükségesebbekre kellett szorítkoznia.
A z i p a r o k t a t á s t illetőleg kiemelj ük, hogy 1877-ben az országgyűlés megbízta a vallás- és közoktatásügyi minister urat, liogy az ipari szak-oktatásra nézve szervezet készítessék, s e szerve-zetek (Alsó ipariskolák. Ipar-középtanodák) m á r meg is jelentek.
A tényleg működő ipariskolák közül figyelmet érdemel a kassai gépészeti ipartanoda, hol 1 876-ban három osztály876-ban 44 tanuló volt. Ezek kö-vetkező iparágakban gyakoroltattak : géplakatos-ság, kovács-, esztergályos-, mintaasztaíos-mester-ségek és az öntödei munkálatokban. A tanulók nagy része földbirtokos és honoratiorok gyerme-keiből került ki, mely körülmény bizonyos te-kintetben az idő örvendetes jelének tekintendő.
A g a z d a s á g i é s i p a r i szakoszt ílylyal megtoldott felső népiskolák ügye nem változott.
A műfaragást gyakorló felső népiskolákról ki-emelendő az a meglepő haladás, melyet u j a b b időben mutatnak. Hossznfaluban és Zay-Ugróczon oly kitűnő faragványokat készítenek egyszerű parasztgyermekek, melyek bátran versenyre kel-nek a schweiczi iskolák e nemű készítményeivel.
2 *
-«DI 2 4 K 3 © —
A gazdasági folyammal megtoldott felső n é p -iskolák azonban nem oly népesek, mint kívána-tos volna. Ennek okát a ministeri jelentés igen találólag abban véli feltalálhatónak, „hogy az emberek nálunk még mindig azon téves hitben élnek, mintha a gazdaságot nem volna szüksé-ges elméletileg is tanulni; ezt oly foglalatosság-nak tartják, melyet kiki apja oldala mellett a
megszokott gyakorlatból is megtanulhat".
A h á z i - i p a r t illetőleg kiemeli a ministeri jelentés azt a mozgalmat, mely nálunk e t é r e n általánosan kifejtetik. Az állami tanitóképezdék növendékei a vidékeknek megfelelő házi-ipar-ágakban gyakoroltatnak, ezenkívül a budapesti susrárnti tanitónőképezdében házi-ipartanitónők is képeztettek, s a többi nőtanitóképezdékben is gond van a házi-ipar tanítására fordítva. Gya-koroltatik továbbá a házi-ipar mindazon felső nép- és polgári iskolákban, melyekre a minister-nek befolyása van, s valamennyi állami népis-kolában. Ezenkivül a házi-ipar terjesztésére szol-gái a „Házi-Ipar Lapja" is, mely lapunkkal minden iskolának ingyen küldetik meg. E n n y i gondoskodás, törekvés és alkalmas eszközök föl-használásával — mondja a jelentés — bizton lehet, reményleni, hogy a kivánt czél felé gyors Í v e s b e n fogunk haladni.
A k e r e s k e d e l m i i s k o l á k fejlesztésére, és terjesztésére, mint maga a jelentés mondja, még sok a tenni és kívánni való. Volt 1876-ban 21 kereskedelmi iskola, melyből 1 (Újvidéken) megszűnt. Ez iskolák társulatok, hitközségek, s egyes személyek által tartatnak fön, csak Sza-badka városa az, melynek községi kereskedelmi iskolája van. A budapesti kereskedelmi akadémi-ának 1876-ban 343 növendéke, s 21 t a n á r a volt; a középfokú kereskedelmi iskolák közöl legnépesebbek a fővárosban vannak; vidéken Nagrv-Kanizsán 76, Székes-Fehérváron 16 Jiöven-dék van. Az alsó foknak közt legnépesebb a bajai, 57 növendékkel. Négy kereskedelmi iskola volt, ahol csak 1—1 tanár működött, s a leg-többnek fölszerelése hiányos.
A k i s d e d o v ó i n t é z e t ele száma volt 1876-ban 215, melyekben 315 kisdedovó működött, s
18.624 gyermek ápoltatott. Ez intézetek f ö n t a r -sása 192,132 f r t b a került, mely összeghöz az állam 25,740 f r t t a l járult. A kisdedovók képe-sítése ministeri biztosok előtt történik. A mű-ködő kisdedovók közöl képesítve volt 179, nem vo'lii képesítve 136 (azaz k. b. 43%). Legnépesebb kisdedovodák vannak Budapesten (a N a g y -mező-utezában 2 8 3 növ., a Király-utczában 260.) Ozegléden (320 növ.) Debreczenben (községi, -315 n.) Dobsinán (262 n.), Esztergámban (kath. 240 n.), Kecskeméten (két községi ovoda 800 kisded-del), Miskolczon (333 n.), Pápán (rom. kath.
220 n.), Promontoron (330 növ.!), Szathmártt (212 növ.), Temesvárott (egyleti és községi, ez utóbbi 370 növ.), és Karczagon (200 növ.).
A kisdedovókat képző intézetekről, melyek közül az egyik „ o r s z á g o s " ovóképezde nevet vi,'el, mely csak nem régiben nyittatott meg
nagy ünnepélyességgel Király és Királyné ő Felségeik személyes jelenlétében, s a mely ugy a külső, mint belső berendezés tekintetében valódi minta-intézet, nem t u d j u k mi oknál fogva, sem-mi statisztikai adatokat sem találunk a jelen-tésben.
A t a n í t á s i e s z k ö z ö k állapotáról kitűnik a miuisteri jelentésből, hogy az országos tanszer-múzeum, melyet csak nem régiben állított fel a közokt. minister ur, s mely az országos gazda-sági egyesület szivessége folytán a „Köztelken"
(Budapest, Üllői-út) helyeztetett el, 1876. végéig 3600 drb, részben értékes tankönyvvel s egyéb taneszközzel rendelkezett. Ez intézet föladata a bel- és külföldön használt taneszközök párhuza-mos és összehasonlító bemutatása, egyrészt a népoktatási hatóságok és tanférfiak tájékozása végett, másrészt a tanszerkészitők útbaigazí-tására.
A z e g y e t e m i n y o m d a által kiadott tan-könyvek és taneszközökből eladatott :
1875-ben 1876-ban Magyar nyelvű tankönyv 248,812 256,269 péld.
Taneszköz . . . . ' . 4,413 3,892 „ Egyéb nyelvű tankönyv 118,659 116,869 „.
A magyar tankönyvek kelendősége tehát nö-vekedett, de a taneszközök beszerzésében csök-kenés mutatkozik, a mi egyébiránt az ez irányban eddig eszközölt nagymérvű beruházások után legkevésbbé sem lehet feltűnő — az állami é=;
községi iskoláknál. Hogy a felekezeti iskoláknál mily sok volna még e tekintetben a tenni való, azt eléggé tudjuk és érezzük a hivatalos „jelen-tés" nélkül is. A nem magyar nyelven kiadott tankönyvek között legnagyobb gyarapodást mu-tat a szerb könyvek kelendősége (10,746-ról 11,642-re emelkedett), a német tankönyvek for-galma azonban csökkent (83,819-ről 78,11 l-re).
A t e r m é s z e t t u d o m á n y i taneszközök közöl legtöbb kelt el Rasch természetrajzi- és Bopp természettani tábláiból, a f ö l d r a j z i a k közöl Gönczy-Berghaus Magyarország fali- és kézi térképeiből. (A fali térképekből 1875-ben 203 példány, 1876-ban semmi sincs kimutatva, mert uj kiadás készült a megyék legujjabb fölosztása alapján.)
A z o r s z á g o s t a n í t ó i n y u g d í j i n t é z e t az 1875. évi XXXII. t. czikk alapján lépett életbe. 1877. julius elsejéig 9,795 község szol-gáltatta be a néptanítók nyugdíjazására vonat-kozó adatokat, s mindössze 2,970 község (mely számban Szörény megye 106 községgel szerepel) van m é g hátralékban az illető adatok benyújtá-sával. E hátramaradás legelső sorban azon ellen-szenvben keresendő — mondja a jelentés — melylyel a néptanítói nyugdíjtörvények iránt a községek nagy száma, de leginkább azok visel-tetnek, hol csupán hitfelekezeti iskolák léteznek.
1877. junius végéig bejelentetett a nyugdíj-intézetbe 15,433 tanítói állomás. Es pedig :
-<CX 25 K3<
Fölvétetett 9,053 Tűlkoruság miatt föl nem vétetett. . 1,782
Tanke'pesités hiánya s egyéb okok miatt 3,295 Betöltetlenül maradt állomás . . . 703
Összesen . . . 15,433 Bejelentett pedig létező tanitói állomás 20,125
ebből levonva 15,433 marad . . . 4,692
tanitói állomás, melyeknek adatai még nincsenek beszolgáltatva. E be nem jelentett állomások nagy része oly községekben keresendő, melyek taní-tóik számára külön nyugdijalappal bírván, a nyugdíjtörvény értelmében magukat és tanítóikat az országos nyugdijalaphoz való járulás kötele-zettsége alól fölmentetni kívánták.
Azon tanitók-közöl, kik kezdetben maguknak nyugdijtöbbletet biztosítottak, ezen többletek, illetőleg az azok után kivetett dijszázalékok fize-tése alól saját kivánatukra sokan fölmentettek, úgy, hogy 1876. végével
100 f r t nyugdíj többletre 515 200 „ „ 23 300 „ „ 5 400 „ , 99 egyén volt biztosítva.
A nyugdijalap vagyona az 1875-iki zárszáma-dás szerint mindössze 485,379 frt 69 V» k r t tett.
1876-ban . . . . 792,003 frt 87 V* krt.
Kiadás volt ugyanazon (1876) évben
kezelési költségekre . . 7,120 frt 31 kr.
záloglevelek vásárlására . 53,279 frt — „ 6%i-os kamatra az egyetemi
épületek építési alapjának
előlegül 22,000 f r t —
Összesen . 82,399 f r t 31 kr.
mely az 1876. évi . . . 82,402 frt 30 Vs kr.
valóságos bevétellel egybevettetvén, 120 f r t 99'A kr. pénzmaradvány mutatkozik, mely a föntebbi 792,003 f r t 87 krban foglaltatik.
A népoktatásról szóló terjedelmes és beható jelentés után, mely 748 lapra terjed, igen rö-vidre van szabva a középiskolák szakasza. Az egész 25 lapon tárgyaltatik (750—775 lap), melyeken mindössze öt táblázatos kimutatásra akadunk, minden behatóbb magyarázat nélkül, melyek után a középiskolai rendtartásra és mód-szeres értekezletekre vonatkozó rendeletek követ-keznek. A statistikai adatokból kitűnik, hogy az 1875/6-ik tanévben :
az állami, római és görög katholikus gymna-siumokban volt 16,503 tanuló, a gör. keleti, protestáns és
uni-tárius gymnasiumokban . . . 11,297 „ Összesen . 27,800 tauuló, a reáltanodákban 7,197 „ azaz kevesebb . . 20,603 tanuló-val; ide járul még az is, hogy a gymnasiumoknál 664 gyarapodás, a reáliskolákgymnasiumoknál 785 t a n u -lóval apadás mutatkozik. E n n e k okát ugy hisz-szíik főleg a középiskolák felé mindinkább kö-zeledő polgári iskolák terjedésében lehetne
föl-találnunk. A gymnásiumok összes száma \o-t 1875/6-ban 148, a reáliskoláké 36.
A f e l s ő t a n i n t é z e t e k statistikája épen oly rövidre van szabva, mint a középtanodáké.
Táblázatok és rendeletek, magyarázás, összeha-sonlítás nélkül.
Hittani intézet volt 1875/6-ban összesen 40.
A hittani intézetekben működik 253 tanár, tanul 1534 papjelölt, és pedig 130-al több, mint 1874/5-ben. A tanárok és tanulók közti arány néhol nem kedvező. Brassóban (ágost.) 15 tanár mel-lett 25 növendék van. Medgyesen (ágost.) 14 mellett 23,*) Gyulafehérvárott (r. kath.) 11 ta-n á r mellett 33 kispap.
A budapesti egyetemen 1875/6-ban működött 121 tanár, a tanulók száma 2518-ra ment. (A II. félévben csökkenés mutatkozik.) A kolozsvári egyetem tanárainak száma 43, a tanulóké 411.
(Itt is csökkenés mutatkozik, noha csak 3-mal.) A jogakadémiákbau (összesen 13) működött 136 tanár, 1204 növendékkel. Az állami és r. k.
püspöki jogakadémiáknál általános növekedés, a protestánsoknál azonban apadás mutatkozik. Ha az egyetemeken működő jogtanárokat és jogá-szokat egybeveszsztik a jogakademiaiakkal, kitű-nik, hogy hazánkban van jogtanár 177, jogász 2612.
A műegyetemen működött 1875/6-ban 39 tanár, 713 tanulóval. (A II. félévben jelentékeny apadás mutatkozik.) Mint a jelentés mondja, műegyetemünk állapota súlyos fogyatkozásainak daczára is, az adott viszonyokhoz képest kielé-gítő ; a hiányzó kellékek legfontosbika : egy czélszerüen fölállított és a megkívántató beru-házással ellátott műegyetemi épület.
A z e m b e r b a r á t i é s k ö z m i v e l ő d é s i i n t é z e t e k szakaszában először a siketnémák váczi intézetére vontkozó adatokra akadunk. Sok évi tapasztalás után meggyőződtek az illető tan-férfiak, hogy a siketnémák kiképzésére szánt 6 év kevés. A külföldi hasonnemü intézetekben mindenütt 8, Berlinben 9, New-Yorkban 10 évig tart a tanfolyam. Elhatároztatott tehát az ed-digi 6 évi tanfolyamnak 8 évre leendő hosszabbítása, s ez ügyben a tárgyalások meg-indittattak. Az 1876/7. tanév végével volt zil intézetnek 97 növendéke, az alapvagyon, pedig 1876-ban 3008 f r t 50 krral gyarapodott. O Fel-sége a király 1876. évi okt. 6. kelt legfelsőbb elhatározása folytán az erdélyi részekből szár-mazó siketnémák részére az erdélyi siketnéma-alap terhére két siketnéma-alapítványi hely rendszere-s í t e t e t t .
A vakok intézetében (Budapesten) 1876/7-ben volt 79 növendék. A1 a j íjának gyarapítására
1876-*) Megjegyzendő azonban, hogy az erdélyi luthe-ránusok (szászok) e nemű intézeteiben alkalmazott ta-nárok rendesen egyszersmind középiskoláikban, sőt tanitóképezdéikben is tanítanak, s innen van az, ho-^y ők a felsorolt intézetek mindegyikénél aránylag "ly sok tanárt képesek kimutatni.
«ex 26 K > -ban befolyt 7866 f r t 41 kr. Ezenkívül az
1837-bcn alapított, de 1849-ben megszűnt két kama-rai alapítványi liely 1877-ben újra életbe lépett.
A helyiségek szűkek levén, a közokt. miniszter urnák az a szándéka, hogy az intézet mostani házát eladván oly városrészben, hol a telkek ára alacsonyabban áll, vásároljon u j telket s épi-tessen azon a mostaninál alkalmasabb épületet.
A b a l a t o n - f ü r e d i s z e r e t e t h á z b a n 1876-ban a növendékek száma 60 volt (3-al csökkent), s ezeknek nevelésével az igazgató és 3 esaládtanitó foglalkozott. Bevétele volt 1875-ben 10775 frt 3 kr., 1876-ban 13035 f r t 54 kr.
A z o r s z á g o s s z i n i - t a n o d á b a n mind a drámai, mind az operai szakosztály egy-egy gya-korlati tanfolyammal megtoldatván, a drámai szak egy előkészítő és 3 osztályból, az operai egy előkészítő és 4 osztályból áll. Az 1876/7.
évben a drámai szakmában volt 29, az operai-ban 54 növendék, kiknek több mint fele leány.
A z o r s z á g o s z e n e a k a d é m i a jelenleg 3-ik éve áll fen. 1876/7 ben az öszhangzattani osztályban 45, az ellenpontozatiban 5, a zongora szakosztályban 30 tanítvány képeztetett. Ez utóbbi osztályban E r k e l Ferencz 17, L i s z t Ferencz 13 növendéket tanított.
A z o r s z á g o s m i n t a r a j z t a n o d a és rajztanár-képezde 1876 óta a Sugáruton levő u j épületben van elhelyezve. Növendékül fölvétettek 1876/7-re a téli félévbeu 152-en, a nyáriban 108-an.
A rajztanár képesítő vizsgálatokon (1877. junius-ban) középtanodai képesítést nyert 9, polgárís-kolait 5 egyén.
A n e m z e t i m u z e u m gyarapítására magán egyenek ugy mint a kormány egyaránt buzgóan törekedtek. 1876 első és 1877 második felében a könyvtár ajándék utján 2151 nyomtatvány, 165 kötet kézirat, és 3860 oklevéllel gyarapo-dott. Vásárlás u t j á n megszereztetett Toldy Fe-rencz könyvtárából 440 munka: és 27 csomag nyomtatvány. Az érem és régiségtár gyarapodá-sai közöl (melyek ezrekre mennek) legnevezete-sebbek V. István egy lapra vert unicum ezüst érme, Kún László (kiadatlan) ezüst obolusa, a Bombayből küldött réz tárgyak, a vajdahunyadi vár dombormüveinek gypsz-másolatai, stb. A természetrajzi osztály számtalan tárgygyal gazda-godott, a képtár pedig többek között Zichy Mi-hály hires képével : Erzsébet királyné Deák Fe-rencz ravatalánál; s Rafael egyik hires vaticáui falfestményének másolatával. (La Disputa). A népismei osztályt Sarkady Károly (brazíliai), Onody Bertalan (ázsiai), gr. Bethlen Pál (birmai és keletindiai) különféle tárgyakkal gazdagították.
Eszerint nemzeti muzeumunk kincsei — a fen-tebbi kimutatása szerint — szépen gyarapodtak a magánosok adakozásai által is. E s ez nagyon ter-mészetes is. Hisz azért „ n e m z e t i " muzeum az, hogy az egész nemzet érdeklődjék iránta.
H á t nem az egész nemzetnek szolgál-e az oku-lására és méltó büszkeségére? Ez az általános n e m z e t i érdeklődés tette világhírűvé az an-golok nemzeti muzeumát a „British muzeum"-ot.
Nem a kormány, vagy legalább nem c s a k a
kormány, hanem az egész angol nemzet hazafias áldozatkészsége és hangya-szorgalma hordta össze azt a világbámulta gyűjteményt. Be szép dolog lenne, ha minden néptanító széles e hazában bírna azzal a belátással ós hazafias lelkesedéssel, hogy először is : igyekeznék becsepegtetni a nép gyermekeinek szivébe a nemzeti muzeumunk iránti érdeklődést, másodszor : hogy kisérné éber figyelemmel, váljon nem lenne-e azon a vidéken, ahol működik valami érdekes muzeumi tárgy, u. m. régi pénz, erem, ékszer, vas-, bronz- vagy kőeszköz, vagy egy régi kép, szobor, valami természeti ritkaság az állat-, növény- vagy ás-ványországból, meteorkő vagy kövület, vagy egy nagyon régi nyomtatvány, okirat stb., ezen or-szágos gyűjteményünk számára megmenthető.
Mert nem kell feledni ám azt, hogy eddigelé a legértékesebb muzeumi tárgyak nagyobb részint szépecskén kivándoroltak hazánkból, hogy idegen népek muzeumaiban hirdessék Magyarország gazdagságát az érdekes archiiologiai tárgyak és t e r -mészeti ritkaságokban és — a magyar ember közönyét (avagy tudatlanságát), mely miatt a t u -domány ama kincseit oly könnyű szerrel a kül-föld birtokába engedte jutni. No igen, mert ha például az efélék értéke iránt föl nem világosí-t o világosí-t világosí-t népünk rá is bukkanvilágosí-t valami ilyes világosí-tárgyra, vagy tönkre tette azt barbar módra, vagy el-adta potomárért a legelső kúfárnak, a kivel ta-lálkozott. Pedig mily könnyű lenne ilyenkor egy buzgó néptanítónak megmenteni az illető lele-teket hazánk számára, ha a hazafias áldozat ut-j á n nem is mindig, ugy legalább oly módon, h o g y h i v n á k f e l l e v é l b e n a m a g y a r n e m z e t i m u z e u m i g a z g a t ó s á g á n a k f i g y e l m é t a t ö r t é n t l e l e t r e , h o g y ez, h a s z ü k s é g e s n e k l á t j a , p é n z z e l i s m e g s z e r e z h e s s e a z é r d e k e s m u z e u m i t á r g y a k a t , s i g y m e g a k a d á l y o z h a s s a a z o k b a r b a r e l p u s z t í t á s á t , a v a g y kivándorlását a külföldre. Lám, lám tisztelt k a r -társak ! az ilyen tettek és buzgolkodások, nem pedig a nagyhangú phrasisok által bizonyíthat-n é k be legibizonyíthat-nkább az egész ország előtt, hogy mi, magyar néptanítók, valóban felfogtuk ma-gasztos feladatunkat a nemzeti közmivelődés nagy munkájában, s hogy valóban méltók va-gyunk az erkölcsi és anyagi elismerésnek ama közadójára, melyet magunknak igényelünk.
A hazai műemlékek közöl a kormány kiváló gondjait képezik a visegrádi Salamon torony, a lébenyi templom, a budavári plébánia (Mátyás) templom, s a pozsonyi dom.
Végül megemlékezik a jelentés a hazai kép-zőművészetek jelen állásáról, a képzőművészeti tanács jelenlegi tagjairól, a képzőművészeti t á r -sulat működéséről s a műcsarnok fölállításáról.
Az adatokban gazdag ministeri jelentésnek csupán ezen i t t közölt rövid vázlatából is meg-győződhetnek olvasóink arról, hogy közoktatásügyi ministerünk oly beható gonddal állította egybe egész közmivelődésügyünknek a képét, hogy azt komolyan tanyulmányozva n e m lesz nehéz szert tennünk arra az önismeretre, a mely minden
biz-27 K3®~
tos előhaladás legelső és legfőbb feltételét ké-pezi ; de e közben szert tehetünk arra a meg-nyugtató tudatra is, hogy lassan bár és még mindig tömérdek akadálylyal küzdve, de f o l y -t o n o s a n és biz-tosan haladunk a közmivelő-désnek —• és általa a valódi állami felvirágozás-nak ama szebb kora felé, melyet koszorús köl-tőnk prófétai lelke jósolt nemzetének :
még jőni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán.