A „Néptanítók L a p j a " mult évi 21. számában Lu-kácsi Sándor ministeri biztos ur aláírásával a faiskolák t á r g y á b a n egy biztató cxikk jelent meg, melyben a biztos u r ezeknek jobb jövőt ígér mely, h a be nem áll, néptanítóinkat állítja a haza ítélő széke elé. Valamint soha, u g y most sem l e h e t akaratom közönség előtt lep-let v e t n i a roszra, vagy talán épen pártolni azt : mert a mulasztás mindig bün, akárki kövesse el.
Czélom csupán annyi, hogy a faiskolák tárgyában is tisztuljanak eszméink, gyakorlati szempontból bonczol-ván e közhasznú intézményünket. Igaz, hogy a nm. m.
kir. ministerium j a n u á r 19-én 1001. szám a l a t t megjelent leirata általános mozgást idézett elő a közigazgatási bizottságoknál csak az kár, hogy e mozgalom a bizott-ságok h a t á r a i n belül m a r a d t .
Azon vád mintha kellő szakismeretekkel, vagy ta-lán a h a z a javára elegendőleg ta-lángoló kebellel néptaní-tóink n e m bírnának, évtizedek előtt birt jogosultsággal de most m á r ezt a tanítói kar megsértése nélkül hangoz-tatni a l i g lehet. A mivel azonban nem azt akarom mondani, hogy tanítóink annyira érettek már e szak-mára, miszerint éppen u t m u t a t ó nélkül is elindulhatnak ; ellenkezőleg : a tüz csak kellő táp mellett fog lobogni elalszik az. mihelyt t á p j a nincs. Azért is örvendve ve-szem azon hirt, hogy a „Népkertésze" ezentúl is hiva-talos u t m u t a t ó n k leend és hogy az m i n d e n hazai nyel-ven m e g fog jelenni.
A fő baj szerintem abban van, hogy népünk nem tud méltányos lenni t a n í t ó i iránt.
Hiszen még közigazgatási bizottságok is például Nyitramegyéé a kezelő tanítónak Bokalja a jövedelem k é t h a r m a d á t vagy azért n e m szavazza m e g m e r t a köz-ségek i g y is a tanitó szükségtelen d o t á t i ó j á t látják a faiskolákban s meglehet, hogy ha a nm. m. kir. minis-terium szabályrendelete mellett marad, az az egy har-madrész is koczkáztatva lesz.
S h a megfeszített erővel vagy éppen karhatalom-mal keresztül vitetik a szabályrendelet, nem a tanitót éri-e a nép gyűlölete s haragja kiért mindezen erőszakoskodások történni látszanak ?
Országszerte ismeretes a tanitói kar előtt, miként vagyunk a gyűlésekre k i j á r ó fuvarral és napidíjjal ?
36 K á
-rálni nem fogja az iskolát, ő kit a nép alárendeltjé-nek tart.
A faiskolák megmunkáltatásáról is gondoskodtak utalványozván az arra szükséges költséget, melyet azon-ban a tanitó igen ritkán szokott kikapni; a hol pedig kiadat ik, ott rendesen elkésve jön, és mégis a tanitó bűne lesz még ez esetben is, ha nem mutathat fel eredményt.
Pedig tekintve azon körülményt, hogy a még nem rég meglehetős kiterjedésű gazdaságok örökösödések utján már annyira elaprózvák, hogy azokon még tovább is aprítva, szorgalmasnak sem lesz gazdasági tere, hacsak industriv kultura által ezt kis területein meg nem te-remti, nagycn is korszerűnek mutatkozik ezek mellett a házi-ipart is minél szelesebb körre terjeszteni.
Szilárd meggyőződésem, hogy faiskoláink ez ideig azért nem indultak virágozásnak, mert túlságos nagy ha-táskört feltételeztek néptanítóinknál, (értem felsőbb he-lyen) túlbecsülték a községek jelentéseit és végre az auto-nomikus kormányzatot betű szerint vették. Innen évtize-des álmunk után az öntudatos ébredés a sok semmire.
Azért szilárd meggyőződésem, hogy faiskolánk csak-is megyeileg kezelve mutathatnak fel eredményt, sőt házi-iparunk is csak ez uton kap lendületet. Terhes, sőt lehetetlen néptanítónak az indolens községektől kierőszakolni faiskolákhoz szükséges teret, annak számára pedig a magvakra, eszközökre, kézimunkára stb. megkí-vántató költségeket kivált, ha még a tanítónak van belőle reménybeli haszna, a községnek pedig csakis az erkölcsi nyereség marad meg.
Ha ugyan is egyszer meg van a község által kimu-tatott faiskola t e r ü l e t e ; megállapíttatik a járási faisko-lák felügyelőjétől az évi kiadás : szedje ezt be a járási szolgabíró és tegye le azt a helybeli faiskola gondno-kának kezeibe, ki a kezelő tanitó ellennyugtázása mel-lett faiskola beruházásokra fordítja. Igy nem érintkezik közvetlenül a kezelő néptanító a község pénztárával, nem ő hajtja be ezt, de egyenesen nem is az ő kezébe foly be a költség, kívül van minden gyanusittatáson, aniugy is szegényes anyagi sorsa miatt bizalmatlan nép e l ő t t ; — ellenben a szolgabíró elég energiával bir a községek ellenében, fellépni a helyi faiskolai gondnok is elég kezesség a községnek megnyugtatására.
K A R D I I G K N Ó A L A J O S ,
járási faiskolai felügyelő.
E g y v e l e g .
A v o l t A r a n y o s s z é k k ö z b i r t o k o s s á g a e g é s z 44,000 f o r i n t n y i k ö z v a g y o -n á t j e l e -n l e g l é t e z ő é s m é g e z u t á -n l é t e s i t e n d ő k ö z s é g i i s k o l á i s z á m á r a h a g y o m á n y o z t a . A magyar népiskola tör-ténete fényes betűkkel fogja följegyezni a ne-vezett szék közbirtokosságának ezt a nemes el-határozását.
K ö s z ö n e t n y i l v á n í t á s . Méltóságos Apponyi Sándor gróf az idei újév alkalmából az apari r. k. isko-lának 10 frtot adományozott azon czélból, hogy azokon tan- és Írószerek szereztessenek be szegény gyermekek számára. Mint értesültünk, az ő mélts. kegyurasága alatt álló többi községek is részesültek segélyben. Ezen önzetlen tette, — ugy szintén a népnevelés előmozdítá-sát czélzó eme nagylelkű adományaért fogadja ő mélts.
az iskolaszék, az érdekelt szülők és tanulók részéről a nyilvánosság terén is a legmélyebb köszönetet. Bitter Péter, apari tanitó.
K ö s z ö n e t n y i l v á n í t á s . T. Hanser József ur (könyvkötő) a kispesti községi iskola számára 2 drb.
keleti s nyugati félgömböt vászonra húzva ajándékozni s nem külömben a 19 drb. nagy fali olvasó tábla vászonra való felhúzásának árát elengedni szíveskedett.
Miért is az alulírott az illetőnek iskolaszékünk nevében forró köszönetet mond. Lábay Gyula, igazg.-tanitó.
— Vázsonykeői gróf Zichy Edmund ő exctiája, árva-uradalmi főkormányzó, a mutnei r. k. hitközségnek is-kola építéséhez még 1876-ik évben 50 frtnyi kegyado-mánynyal járulni méltóztatott.
— Zilahy Sámuel kiadásában Köpesdy Sándor szer-kesztése alatt egy „Kritikai Szemle" czimü folyóirat indult meg. Czélja a magyar irodalmi termékeket rendsze-res kritikában méltatni. Kiváló figyelmet fordit a ma-gyar államtudományi, közoktatásügypolitikai, paedago-giai, művelődéstörténeti, népismei és társadalmi iroda-lom termékeire, valamint a külföldi irodalmakban megjelent oly müvekre is, melyek Magyarországot köz-vetlenül érdeklik. A „Kritikai Szemle" előfizetés u t j á n egész évre 3 frt, félévre 1 frt 6 0 k r .
— Barabás György sárvári tanítótól egy derék ta-nitó elhunytáról kaptunk tudósítást. Az elhunyt életéről jóakaró kézzel irt rajzból közöljük a következőket.
M a g y a r Endre felső-patyi nyug. néptanító született 1800-ban sopronmegyei Gyalókán. Gymnasiumi tanulmá-n y a i t Szombathelyetanulmá-n és Kőszegetanulmá-n végezte. A tatanulmá-nitói pályára magában nagy kedvet és hajlamot érezvén, 18 éves korában _ segédtanítóvá lőn. Hogy hivatásának csak-ugyan meg is felelt, kitűnik abból, hogy őt Szemere községe nem sokára kántor-tanitójanak megválasztotta.
Ezen állomását később a keresztényivel, — utóbb a j á k -faival cserélte fel. — Hogy mily kedvelt ember volt ö ez utóbbi községben is, bizonyítja az, hogy néhány évi ottléte után a szomszéd anyaközség, Felső-paty, községe egyhangúlag őt hivta meg az üresedésbe jött néptaní-tói állomásra. Java idejét és öreg napjait Felső-patyon tölte el. 40 évig szivta itt az iskola levegőjét; s biz már apák és anyák, sőt öregszülők azok, kik ezelőtt 40 esztendővel még játszi gyermekek voltak! . . . Mint néptanító ily hosszú idő alatt mindig törekedet a kor igényeinek megfelelni. Iskolájában példaszerű rend és fegyelem uralkodott; az iskolai naplókat még azon idő-ben is kellő rendidő-ben tartotta, a midőn azt a felsőbb tanhatóságok sem nagyon kívánták; s hogy még utolsó éveiben is iparkodott a követeléseknek tőle kitelhetőleg eleget tenni, tanúsítják nagyságos Köves György kano-nok és sárvári esperes-plébános u r n á k ez — előtt 4 évvel mondott azon szavai, hogy „az öreg Magyar iskolája még most is versenyez legtöbb fiatal tanitóévál." De végre is a kor halad, az erők elmaradnak! 0 is nyu-godni, pihenni óhajtott. 1874-ben még megtartá arany-lakodalmát. Ezen r i t k a ünnegélyre ismerőin és jó bará-tain kívül összehívta gyermekeit és rokonait, hogy a sok baj, gond és fáradtság után — örömének is kifeje-zést adjon. Szegény öreg örülhetett is! mert büszke lehetett arra. hogy közel 00 év a l a t t ezer és ezer i f j ú szívbe plántálhatta a szép jó és nemes iránt való érzés magvait; ezer és ezer fiatal szivben ébresztette föl és melengette a hazafiság érzelmeit! Büszke lehetett, mert mint apa is gondosan nevelt föl 10 gyermeket (7 fiút és 3 !leányt) ; a fiuk közül 5 szintén a néptanítói pá-lyára lépett, de m á r kettejök elhalt, — e leányok leg-fiatalabbika pedig néptanitó nejévé lőn. 1876-ban nagyságos Mennyey József kir. tanácsos ur, Yasmegye t a n -felügyelőjének szives közbenjárása "folytán nyugdíjaz-tatott, — míg f. é. január 12-én végelgyengülésben az Urban elhunyt. Ünnepélyes temetése jan, 14-én ment végbe, melyen nem csak az iskolát közösen föntartó három község lakói, hanem a vidékről is igen számo-san részt vettek. A boldogult sirhantja fölött a vidék-ről jött kartársak énekeltek gyászdalokat:
Tanitó-egyletek ügyei.
— A szatmárvidéki néptanitó-egvlet 'folyó év jan.
l()-én tartá szervezési közgyűlését. Jelen volt 63 tanító és tanügybarát. A gyűlés tárgyai következők valának : 1. Elnöki megnyit} beszéd, meiynek főtárgya az egylet keletkezésének története vala. 2. A nm. m. k. vallás- és
M e l l é k l e t a 2 . s z á m h o z . -«CX 3-7 közokt. ministerium által jóváhagyott alapszabály be-mutatása. 3. Az egylet rendes tisztviselőinek megvá-lasztása, és pedig : elnökké Tóth Sándor, alelnökké Kótai Lajos, jegyzővé Láng Mihály, pénztárnokká Né-medi Miklós helybeli tanitók, Könyvtávnokká Hatvani Péter, óvodavezető választattak meg. Választatott !>
választmányi és •"> bíráló bizottsági tag. 4. Az Eötvös-alap gyűjtő kizottság szervezése. E szent ügyet egyle-iink magáévá tette, s a gyűjtést valamint a bejött pénzösszeg kezelését, annak elküldését stb. közgyűlés választmány és tiszti karra bízta. 5. Katona Miklós Szatmármegye központi gyámjának egyletünkhöz inté-zett kör- és hivatalos levelének tárgyalása, melynek befejeztével Katona Miklós a kör- és hivatalos levélben közétett nézeteit egy, rövid, de értelmes és szivbeható beszédben bővebben fejtegette, melyből a következők-nek idézését érdekeskövetkezők-nek tartom : „Ki fog az árvák neveltetéséről gondoskodni, ha nem azok, kik velők közvetlen érintkezésben vannak, ki fog elhagyatottsá-gukban nekiek támaszt nyújtani, ha nem a néptanítók?
Gyámnak és tanitónak vállvetve kell működni, szövetkez-niük kell, hogy árváinkon segíthessenek. A gyám külö-nösen anyagi, a tanitó pedig szellemi őre legyen az árváknak. Az árvák érdekében ugy anyagilag, mint szellemileg elkövetek mindent mi tőlem telik.1" A taní-tásnak egyik legnehezebb tényezője a „mikénti, mi mó-doni, előadása valamely tananyagnak, hogy leggyorsabban és legbiztosabban legyen elérhető a kitűzött czél." Ezen ok késztetett engem már helybeli és vidéki, valamint a
„Néptanítók Lapja" múlt év 21. számában is hirdetett köv. tkező pályakérdés kitűzésére : „Mik azon módok és eszközök, mglyek által a népiskolában az igazi val-lásosság és törvény iránti tisztelet a gyermekek lelkébe leghathatósabban beplántálható lenne." Ezea pályakér-dés sikeres megfejtése után, következend a második.
Adjon isten több ily buzgó gyámot édes hazánknak ! Szatmártt, 1878. január 2^-án Láng Mihály, egyleti jegyző.
— A „pécsvárad'vidéki tanitóegylit" f. é. február hó 7-én, délelőtti 9 és fél órakor Pécsváradon a rom. kath.
iskola, helyiségében szaküléssel egybekapcsolt rendes évi közgyűlését tartja, melynek tárgyai : a) Salamon .lózsef kir. tanfelügyelő által kitűzött pályadíjra beérkezett s legjobbnak talált munka fölolvasása; — b) kalászatok a nevelészet mezejéről Kremmer K. hirdi tanítótól; — e) gyakorlati előadás a „természetrajz" köréből Mar-schall Gy. berkesdi tanitó által; — d) évi jelentéstétel, tisztújítás s egyéb egyleti ügyek. — Tisztelettel kéret-nek föl a tag urak a pontos megjelenésre, valamint a könyvtár rendezése czóljából a tag urak kezei közt levő könyvek behozatalára,
Pereked. 1878. január hó 23. Szondy Alajos, egy-leti jegyző.
— M e g h í v ó a székely-keresztúri tanítói fiók-kör 1878. évi február hó 13-án cl. c. 0 órakor Sz.-Keresztu-ron tartandó gyűlésére. Tárgysorozat. 1., A mult gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. 2., Rousseau „Emil"-jének ismertetése Derzsi Domokos által. 3., Gyakorlati tanitás a természettanból Vinkler Zsuzsanna által. 4., Gyakor-lati tanitás a magyar nyelvtanból Miklós György által.
•">., Eszmecsere a következő kérdés felett : ..Mit tegyen a tanitó az időközben feljövő iskolás gyermekkel?"
Azon eshetőségekre, hogy a t. tagok a rendes meghívót kelló időben nem kapják, egyszer- és mindenkorra tu-datom. hogy gyűléseink minden második hónap második szerdáján tartatnak, s igy ez időszakban még április 10- és junius 12-én lesz gyűlésünk. Ugyan ez alka-lommal azon óhajomnak adok kifejezést : vajha a kö-rünkben lakó lelkészek is körünk tagjaivá lennének.
Állásuknál fogva kell, hogy ők is nevelői legyenek a népnek, s együttes működésűnk bizonyára sokkal gaz-dagabb gyümölcsöket teremne.
Kelt Sz.-Kereszturon, 1878. jan. 21. Hetycy Gábor, elnök.
A „nyitramegyei tanítótestület" által az 1877. évi május 23-án tartott közgyűlésében elfogadott pályakér-dések a következők : 1. Mily módok állanak a népis-kola rendelkezésére, hogy korunk testi és lelki
elpu-hultsága s az abból eredő erkölcsi elfajzottságból a zsenge tanuló ifjúságot hathatósan megóvja és ellenbiz-tositsa, 2. Tekintetbe véve helyi viszonyainkat mikép lehet az elemi népiskola III. osztályában a földrajzot a ministeri tantervnek megfelelőleg tanitani ? 3. Helyes e nevelészeti szempontból az iparoktatásnak az általá-nos népiskolai tantervbe való felvétele ? 4. Mikép lehet a magyar nyelvet a, nem magyar ajkú tanulókkal meg-kedveltetni s mily módok által lehet ezt sikeresen ta-nítani V ő. A hazaszeretet ápolásának módja. A két leg-jobb bármely tételt tárgyaló dolgozat 2—2 aranynyal fog jutalmaztatni. A t, pályázók, kik csak egyleti tagok lehetnek, kéretnek jeligével ellátott és idegen kéztől irt dolgozataikat, egy a, szerző nevét tartalmazó lepecsé-telt borítékot mellékelve f. é. márczius hó elsejéig a testület elnökségéhez beküldeni.
Nyitra, 1878. évi január 10-én. Libertiny Gusztáv, a nyitramegyei tanítótestület elnöke.
B e k ü l d e t e t t :
„A rajzolás elemei hálózatban." A II. kötet 10 fü-zetben fog megjelenni. Megszerezhető legjutánvosabban előfizetés utján, mely a, II. kötetre 1 frt őO kr. — Bolti ára 2 frt. Előfizetési pénzek Weinberger Alajos fővárosi osztálytanítóhoz (IV. kor. Muzeum-körút 23. sz. Buda-pest) küldendők.
,,z-ik magyar Ábránd legkedveltebb népdalok fe"
lett" zongorára szerzé Ábrányi Kornél. Ára 1 f r t 50 kr. Kapható . Táborszky és Parschnál Budapesten.
„Liliput" polka francai se. Szerzé ifj. F a r b a c h Phülöp. Ára 80 kr. Kapható Táborszky és Parschnál Budapesten.
Szerkesztői izenetek.
A „N e v e i é s" s z e r k e s z t ő s é g é n e lt M.-S z i-g e t. A cserepéldányről intézkedtünk. Hasonlót kérünk.
A b o n y h á d i t a n i t ó e g y l e t e l n ö k é n e k . Elfogulatlan felfogásuk ama támadások motívumainak megítélésében éppen azt az elégtételt nyújtja nekünk, melyre a jobbak részéről számítottunk is. A motívumok jellemzésénél valóban fején találja ön a szeget.
„A nők tornászatárói," s ..Mit, kívánnak a tanítótól"
czikkeket mihelyt terünk megengedi felhasználjuk.
N. F. A l i b u n á r . Népiskolai törvény u j (1868.
óta) nem lépett életbe.
T. M. Kun-Félegyháza. A lapot csak az iskoláknak küldhetjük. IIa, nem jár annak az iskolának, a melynél ön működik, ugy folyamodjék ez iránt az iskolai elöl-járóság.
L. M. Tudósításait jövőben is szívesen fogom venni. V nehéz, de szép pályán sok kitartást kívánok önnek.
M. P. Fenálló szabályaink értelmében csak a nép-oktatási intézetek, nem pedig az azokban működő tani-tók tarthatnak a laphoz igényt.
K. D.-nek Némediben. Kevés tanitó lehet, ki előtt a számmiveletek elléle röviditési módja újság volna. A rövidítésekről egy kimerítőbb s a módszeres eljárást .jobban előtüntető közleménynek szívesen helyt adnánk, mig ily kis töredék félretevését éppen olvasóink érdeke követeli.
K. J. lelkész urnák Halmágy. A felekezeti hitok-tatások kérdésének ezen m i n d e n magyar (tehát m i n-d e h felekezeti) iskolának szolgálatában álló tanügyi lapból természetesen ki kell zárva lenni. Legjobb lesz tehát a kérdéses ügyet a megfelelő egyházi hatóságok vagy „egyházi és iskolai" lapok utján intézni el.
1
- * i > 3 8 K3®—
P á l y á z a t o k .
A b á r á n d i (Biharúi.) ref. egyházban üresedésbe j ö t t három tanitői állomásra pályázat hirdettetik. I. a rektor-nak vagy a nagyobb fitanitórektor-nak ki a 4. felső osztályt és is-métlő iskolát oktatja, fizetése az iskola uj épületében 3 szoba lakásul, készpénz 105 frt, a szegény gyermekek tani-tásaért 15 f r t 75 kr.. 10 köböl kétszeres buza. a kán-torságért 12 frt 60 kr.. 5 köböl gyiilt buza. prédika-tiós halottért 1 frt. énekszósért 50 kr., 22 hold 4 0 0 / 1 6 0 ( 0 öl s kaszáló föld, legelő illetőséggel, a szántó-földeket az egyház szántatja, vagy a helyett 32 f r t váltságot fizet. 6 köblös őszivetést felében megmunkálva talál, a kaszáló földet a tanitó maga munkáltatja, a föld utáni adót az egyház fizeti. A tanonczok 60—70 szám, fejenként fizetnek tandíjul 70 kr. félvéka búzát.
1 véka árpát. A deák vendégeket a nagyobb fitanitó szállással élelemmel ellátni köteles. II. A nagy ob ti
leány tanítónak ki a 4 felső osztályt és ismétlő iskolát vezeti, fizetése alkalmas lakás 2 deszkás szoba jó mellék épületekkel, házi kerttel, készpénz 100 frt. a szegény gyermekek tanításáért 15 frt 75 kr.. 12 köböl kétszeres buza s ennek őrléséért 12 frt, 16 hold 1G00-) öles szántó- s kaszáló föld legelő illetőséggel, az egyház által megszántatva vagy a helyett 32 frt, 6 köblös őszivetést felében munkálvc készen talál, ezenkívül í) hold ÍOO'ICOOQ: ölnyi kaszáló föld melyet a tanitó maga munkáltat, a földek utáni adót az egyház fizeti.
A tanonczok 60—70 fizetnek tandíjul fejenként 70 krt félvéka búzát. 1 véka árpát. Mint exmitálandó köteles a lelkész mellett az úrvacsora osztást keresztelési teme-tési és esketeme-tési szertartásokat teljesíteni és segédkezni.
III. a kisebb leánytanitónak ki a két alsó osztályt vezeti, fizetése az iskola uj épületében 3 szoba lakásul házikerttel, készpénz 100 frt a szegény gyermekek tanitásaért 15 frt 75 kr.. 10 köböl gyűlt buza. ennek őrlésére 10 frt, 15 hold 948/1600Q ölnyi szántó- és kaszáló föld. az egyház által megszántatva vagy szán-tás váltságul 21 frt, 5 köblös őszi vetés felébe mun-kálással készen adatik, ezen felül 4 hold szántó föld, melyet a tanitó munkáltat, a földek utáni adót az egy-ház fizeti. A tanonczok 60—70. fejenként fizetnek tan-díjul 70 krt, félvéka búzát, 1 véka árpát. A fentebbi -3 tanítói állásra keresztlevéllel, főiskolai tanítói
okle-véllel és erkölcsi magaviseletet, sikeres tanítást kitün-tető bizonylatokkal felszerelt kérvények az 1878-ik évi február 10-ig a bárándi ref. egykáz lelkészi hivatalá-hoz beadandók. Az állomások a nagyobb titanitóra nézve 1878-ik évi april 1-én. a két leány tanitó által -pedig april 24-én lesznek elfoglalandók. Széli György, reform, lelkész. 2—2 ;
A b a l m a z - n j v á r o s l ref. német egyház kebelében j a leány- illetőleg kántortanitói állomás üresedésben lévén arra ezennel pályázat hirdettetik. Évi fizetés: lakás ' 2 kerttel. 37 frt 80 kr.. 8 katast. hold szántóföld az egyház általi miveléssel. 12 köböl buza. Minden gyer-mektől 35 kr. és egy véka buza, elegendő fütőszalma másfél öl tűzifa, 2 szekér széna. 12 köböl örletésdij, 56 klg. só, 2000 lélek után stóla 21 és 42 krjával. A tanítási nyelv német és magyar. Pályázni kívánók szabályszerűen felszerelt kérvényüket, mint szintén a magyar és német nyelvbeni jártasságukat igazoló ok-mányaikat február hó 20-ig alulirtnál nyújtsák be. Az állomás f. é. april 24-én elfoglalható.
Balmaz-ujvárosi (Hajdumegye) 1878. jan. 3.
Hoff-mann Dávid, lelkész és isk. elnök. 2—2 N é m e t - s z t . - M i h á l y községben (Temesmegye u. p
Beregszó) a három osztályú községi iskolánál a Il-ik osztálynál (3. és 4. évfolyam) a tanítói állomás betöl-tendő. Az illető tanitó kötelessége leend az iskola va-lamennyi finövendékét a tornászatban is tanítani. Az orgonajátszás ismerete is kívánatos. Pályázhatnak ezen állomásra tanítónők is, de akkor az alkalmazandó ta-nítónő köteles leend a Il-ik osztálynak valamennyi le-ánynövendékeit a női kézimunkákban ingyen tanítani.
A pályázóktól kívántatik, hogy a törvény 133. §. értel-mében képesítettek legyenek, a magyar nyelvet
szó-ban és írásszó-ban tökéletesen birják. Tanítási nyelv német és magyar. Az állomás javadalmazása: 300 frt kész-pénzben, 10 köbméter (3 öl tűzifa), 14*35 Acr (negyed hold) pótlékkert és szabad lakás, mely két szoba, konyha, éléstár, pincze és padlásból áll. A szabályszerűen fel-szerelt kérvények 1878. évi február 15-ig a községi is-kolaszékhez terj esztendők be.
Német-szt.-Mihály, 1JS77. decz. 2í>. Arens-Domokos,
iskólaszéki elnök. 2—2 A b ö l c s k e i r. k. egyházban Mezey Antal volt
kán-tor-tanító urnák bölcskei postamesterré történt kinevez-tetése folytán a kántor-tanítói állomás üresedésben jővén, ezen állomásra ezennel pályázat hirdettetik : A kántor-tanító évi járandósága következő : Három szép padlós szobából álló lakás, konyhával és kamarával;
tágas istálló épület, egy fészer, egy kamrával, és az udvarban egy kis házi pincze. Készpénzben 265 frt. Fél-telek 21 holdból álló jó minőségű szántóföld, melyet a kántor-tanító maga tartozik művelni, erre eső föld-adót is fizetni. Ezen telekhez négy hold legelői illeték tar-tozik, mely még a közös legelőben foglaltatik, ezen illetményre kihajthat hat darab szarvas-marhát, vagy egy-egy után kaphat : 4 f r t 24 kr. A féltelek évi jöve-delme közép számítás szerint 200 forint. Stóla illeték évenkint (százötven forint). Mise fundatió évenkint 11 forint. A bölcskei községtől évenkint 3 öl puha tüzi-fa,
tágas istálló épület, egy fészer, egy kamrával, és az udvarban egy kis házi pincze. Készpénzben 265 frt. Fél-telek 21 holdból álló jó minőségű szántóföld, melyet a kántor-tanító maga tartozik művelni, erre eső föld-adót is fizetni. Ezen telekhez négy hold legelői illeték tar-tozik, mely még a közös legelőben foglaltatik, ezen illetményre kihajthat hat darab szarvas-marhát, vagy egy-egy után kaphat : 4 f r t 24 kr. A féltelek évi jöve-delme közép számítás szerint 200 forint. Stóla illeték évenkint (százötven forint). Mise fundatió évenkint 11 forint. A bölcskei községtől évenkint 3 öl puha tüzi-fa,