178 keskenyednek a gerinczig, a gerinczből

kiemel-kedő csúcsok pedig ép ugy készülnek, mintha magánálló hegyek volnának. P. o. a Kis-Kárpá-tok pozsonyvidéki részét a 2. ábra szerint le-hetne utánozni.

Ha fönsikot kell előteremteni, az alap olyan alakú lesz, a milyen a fönsik körvonala, s az erre helyezendő lapok folyton kissebbednek. Hol a fönsik meneteles, a lapok szélei távol esnek egymástól, ahol ellenben meredek, vagy pár-kányhegység környezi, a szélek közelednek egy-máshoz. A párkányhegység azután ugy készül, mint a hegylánczolat. Igy a 3. ábra egy kis fönsikot mutat Szepesmegyéből Igló és Olaszi közt, melyen három helység fekszik, s melynek keleti és nyugati oldalát párkányhegyek h a t á -rolják. *)

3. ábra.

A rétegek egymásra tevésénél nagy figyelmet kell fordítani a magassági viszonyokra, mert csak igy adhatunk hü, az ábrázolt vidék emel-kedési viszonyainak megfelelő másolatot. Minden jó térképen hozzávetőleg látni lehet, melyek a magasabb, melyek az alacsonyabb pontok, s a földrajzi könyvek kiegészítik a netalán mutat-kozó hiányt. Egész országok ábrázolásánál esak hozzávetőleges pontosság is elég, de minél ki-sebb földdarabot (vidéket) utánozunk, annál nagyobbnak kell a pontosságnak lenni.

Ha p. o. Budapest környékéről akarunk dom-ború térképet készíteni, mihez igen jó tájékoz-tatóul szolgál a Péchy Imre által szerkesztett

„Budapest és környéke" czimü térkép, tudnunk kell a főbb pontok magassági viszonyait. N e -vezetesen : a Jánoshegy magassága (kerekszám-ban) 1670', a Hármashatárhegyó (Ó-Buda fölött)

1570', a Svábhegyé 1500', a Sashegyé 810', a Gellérthegyé 690', a kőbányai dombhát 485' magas, a Kálvária hegy (Csömör alatt) 700' s a Herminamező fölötti dombsor 460'. Mindezek azonban a tenger színe fölötti magasságok (ab-solut m.), nekünk pedig a Duna tükre fölötti (relatív) magasságra van szükségünk, mert a készítendő térképen legmélyebb sík a Duna tükre lesz. A fönebbi számokból tehát

egyen-*) Ez az ábra a dr. Emericzy által készített Igló

vidékét ábrázoló térkép után készült. B.

kint levonandó 315', tlZBiZ 3i Dunának tengerfeletti magassága Budapestnél. Igy lesz a J á n o s -hegy csúcsa 1670' helyett 1355' stb. Ha már most ugy számítunk, hogy egy papirlemez 40 láb magasságot képvisel, 33 lemezre lesz szük-ségünk a Duna tükrétől a Jánoshegy csúcsáig;

ha pedig egy lemez 80 lábnyi magasságot fogna képviselni, 16 lemezre volna szükségünk. E n n e k arányában fogjuk aztán a többi domborodásókat is készíteni. Igy a Gellérthegyet 10 (félakkorá-ban 4-—5), a kőbányai dombhátat 4 (illetőleg 2) papírlap fogja képviselni. Természetes, hogy minél kisebb egységnek veszszük a papirlemez (akár kártyapapir, akár kéregpapír) vastagságát, annál nagyobb méretű lesz a dombormű. Ha minden 10-ik lábra egy lemezt számítanánk,

129 lemez kellene a Jánoshegy utánkészitésé-hez, ez pedig már igen tisztességes domború térkép volna. A budai államnyomdában elkészí-tették a Magas Tátra domború térképét papir-lemezekből, s e mü irtán öntvények készültek;

a mintázaton egy papirlemez 2 lábat képvisel;

ez azután imposáns domború térkép! Péchy pe-dig az általa kiadott térkép alapján Budapest domború térképét készitette el.

Hogy miként kell p. o. ezek alapján a budai hegyeket domború térképen utánozni, arra útmu-tatásul szolgálnak a 4 — 7 . ábrák. A 4. ábra

4. ábra.

az alapot mutatja, melyen a besötétített sík a Dunát jelöli. Egy falemezre ugyanis lialvány-kék papirt kell ragasztani, s erre jő aztán a 4.

ábrán látható első papirlemez (a fehéren hagyott részek), mely tulajdonképen több darabból áll.

(A két part és a szigetek.) A 2. lemezt az 5.

ábra mutatja, s ez olyképen j ő az elsőre, hogy szélei az 5. ábrán látható pontozott vonalba essenek. Ez a tenger feletti 400'-nyi magassá-got jelöli, a Duna fölött pedig k. b. 100'-at.

Ha ez csakugyan ráfektettetik az első lemezre, oly közel nyúlik a Dunához, hogy csak két

-•£> 179 Őr-helyen, a Gellérthegy alatt s Ó-Buda fölött engedi az első lemezt láttatni. Két nyujtványa

— — — — — _ . ,

\ I I

/ l

\* \ 3

I )

\

\

(V és G) fogja a Várhegy és Gellérthegy alap-j á t képezni. A következő 3. lemezt a 6. ábra mutatja, s az ugy jön a 2.-ra, amint azt az 5.

C

— '

6. ábra.

ábrán levő pontok mutatják. Ez a 600' tenger fölötti magasságnak felel meg s K és S betűk-kel jelölt nyujtványai képezik a Kis-Svábliegy és Sashegy alapját. A 4. lemez a 800' magas-ságnak fog megfelelni, s alakja a 7. ábrán látható. Ez megint az előbbi módon tétetik a 3. lemezre, s igy tovább jönnek erre a lemezre is mindig keskenyebb és keskenyebb lemezek, azután egyes körded alakok, melyekből a hegy-csúcsok alakulnak. A 7. ábrán a pontozott

vo-nalak a következő 5. lemez helyét mutatják, mely már két darabra oszlik. A felső darabnak H - v a l jelölt részén áll a Hármashatárhegy, az alsón pedig J a Jánoshegyet, S z a Széchenyi-hegyet, S v a Svábhegyet jelöli. Ez adja tehát az egész domború térkép vázát, de csakis a vázát. Ez az 5 lemez alig mutat valami

emelke-7. ábra.

kell tenni olyformán, hogy azok fölfelé folyvást keskenyedjenek. Eszerint a fönebb mondottak alapján kell a Jánoshegyhez 33, a Hármasha-tárhegyhez 31, a Széchenyihegyhez 30, a Nagy-Svábbegyhez 23, a Sashegyhez 14, a Kis-Sváb-hegyhez 11, a GellértKis-Sváb-hegyhez 10, a VárKis-Sváb-hegyhez 5 lemez.

Az egymásra rakott lemezeket enyvvel, sűrű gumi-arabicummal, vagy enyvvel kevert liszt-csirizzel lehet összeragasztani. Mihelyt a ragasz-tók kiszáradt, hozzá lehet fogni a festéshez.

E r r e legalkalmasabb szin a sikoknál a sárgás-barna, a hegyeknél a sárgás-barna, a folyók és tavak kékre, a városok vörösre festetnek. Nagyobb térképeknél az erdőket is ki lehet festeni zöldre, sőt az országutakat, vasutakat is kijelölhetjük fehér és fekete vonalakkal.

Nem hagyhatom azonban emlités nélkül azt a körülményt, hogy a domború térképeknél az emelkedések magasságai (tehát fönsikok, hegyek) a térkép térfogatával soha sincsenek azon arány-ban, mint a valóságban. Kisebb területeknél kivihető, hogy ez az arány megközelítőleg egyez-zék a valósággal, de nagyobbaknál ez teljesen lehetetlen. Ha például Budapest környékét egy akkora domború térképen ábrázoljuk, minő a Péchy-féle fönt is említett térkép, ahol 1 hüv.

500 bécsi ölnek felel meg, vagyis az arány 1 : 36000; lássuk mily magasnak kell a dom-ború térképen a Jánoshegynek lennie ? A ne-vezett hegy viszonylagos magassága mint mon-dottuk 1355', a dombom térképen tehát a

meg • f x 180 K i meg -telelő magasság ¹³⁵⁵/s6ooo láb lesz, ami

hü-velykekben ¹⁶²⁶/86üu-et tesz, ez pedig körülbelül 0.45 liüv., azaz nem egészen fél hüvelyk. Ha m á r most a térkép vastag (úgynevezett dupla) kártyapapirból készül, ebből 33 lemez egymásra téve (ennyit számítottunk a Jáuosliegyre) 8 vo-nalnak (17 mm.) felel meg, mi alig észrevehető ( 2 — 3 vonalnyi) különbséget tesz. De másként van ez nagyobb földteriilet ábrázolásánál. Ha megtekintjük a vallás és közokt. minister ut-áltai Berlinben kiadatott domború térképet, mely monarchiánkat ábrázolja, azt fogjuk találni, hogy a Loinuiczi csúcs magassága körülbelül a Budapest és Vácz között levő távolságnak, azaz 4 mfdnelc felel meg. Ez nagy eltérés, de szük-séges, mert a kisebb domborodások, főleg távol-ról, alig volnának kivehetők. Hát még ha a va-lóságos arányt tartanok szem előtt! Lássuk ezt számokban!

Magyarország szélessége a Fiumei öböl és Erdély keleti csúcsa (a Csilyámos hegy) közt k. b. 127 mf., vagyis 963,295 méter, a Lomniczi csúcs pedig 2623 mt. Ha most egy akkora dom-ború térképet készítenénk, mint p. o. a Gönczy-féle „Magyarország kézi térképe", a Fiume és Csilyámos hegy közötti távolság k. b. 38 centi-méter volna (t. i. a domború térképen). Kérdés, mily magasság felelne meg 2623 mtnek (vagyis a Lomniczi csúcs magasságának) ? Ha erre nézve fölállítjuk az aránylatot, kapjuk :

963295 : 38 = 2623 : x, miből az ismeret-len értéke körülbelül Vio centiméter, vagyis 1 milliméter lesz, ami épen egy közönséges kéreg-papír vastagságának felelne meg!

E körülmény sokat levon ugyan az ilyen domború térképek tudományos becséből, de sem-mit sem von le pädagogiai értékéből. Mert a domború térképeken hegy és völgy, sik és fön-sik, tómedencze vagy hegyvidék oly szépen szemléltethető, hogy azt a valóságban nyújtott szemléleten kivül semmiféle más szemléltetési eszközzel helyettesíteni nem lehet. Elmondhat-juk, hogy a domború térkép mint szemléltetési

eszköz a kép és mintázat között áll; amannál többet ér, emettől pedig abban különbözik, hogy a mintázat az illető tárgy anyagát is hiven utánozza, mig a domború térképpel ez el nem érhető.

A domború térképek legfőbb előnyét én az úgynevezett környéklierásnál látom, ahol mintegy átmenetül szolgál a közvetlen szemléltetésről a közvetettre. A környéket alkalma van minden tanítónak a természetben szemléltetni, s a lá-tottakat és tapasztaltakat azután a környék domború térképén lehet reproducálni. Ha nincs a környékről oly j ó térkép, mint minő p. o.

Budapest többször emiitett térképe, bajosabb pontos domború térképet készíteni, de a jó a l a p t é r k é p hiányát kipótolja a szemlélet, tapasztalás és gondos tanulmány. Mily szépen föl lehet az iskolai kirándulásokat e czélra is használni!

A domború térképnek használata, illetőleg a fent emiitett reproductio, legilletékesebb

kriti-kája az illető domború térképnek, másrészt elő-iskolája az úgynevezett térképolvasásnak, vagyis a térkép megértésének és használásának. A f o n t emiitett kritikát maga a gyermek gyakorolja, mintegy öntudatlanul az által, hogy a hegyet, völgyet, sikot, melyeket a környéken lát, keresi a domború térképen is. Ha megtalálja és rá-ismer, jele, hogy a térkép a czélnak megfelelő, s mint szemléltetési eszköz alkalmas. Ami a térkép megértését illeti, csak a gyermek helyze-tébe kell magunkat képzelni. Látván a termé-szetben a környék domborzati viszonyait, ugyan-azt föltalálja a domború térképen is; ha most a tanitó a környék közönséges térképét állítja szeme elé, ismét megtalálja ugyanazt, amit a domború térkípen látott, csakhogy itt egy síkba szorítva, mintegy lelapitva. Ezt a képet most visszaviszi a valóságban szerzett képzetére, s ugy találja, hogy a hegyek, völgyek, folyók, városok fekvése az egyszerű földabroszon is megfelel a valóságos fekvésnek, mert ha A helység B-től keletre van, a térképen is hasonló helyen fekszik (azaz jobb kéz felől), s ha X folyó a valóságban kanyargósan folyik, a t é r -képen egy hasonló vonal fogja ezt jelölni. A vízszintes fekvésre nézve semmi különöset sem fog tehát tapasztalni a gyermek, hanem igenis a függőleges tagozódásra nézve. Tegyük fel, hogy A helység hegyoldalban, B ellenben síkon fekszik. A domború térképen a fekvés annyiban is hasonló lesz a valósághoz, hogy A itt maga-sabban fog feküdni mint B. A közönséges ab-roszon azonban a szemlélhetőség ezen oldala elvész. Ebből is látszik az a leszálló fokozat, mely a valóság, a domború térkép és a közön-séges földabrosz között van. A valóságban a szemlélet m i n d e n o 1 d a 1 r a kihat, a domború térképnél már e l v e s z í t i a n a g y s á g s a z a n y a g v a l ó d i s á g á t , a sima térképnél pe-dig ezeken kivül a - f ü g g é l y e s t a g o z ó d á s v i s z o n y l a t a i t . Világos tehát, hogy a d o m b o r ú t é r k é p n e m a k ö z ö n s é g e s t é r k é p u t á n , h a n e m a z e l ő t t á l l , s é r t é k r e n é z v e m i n d j á r t a k ö z v e t l e n s z e m -l é -l e t u t á n k ö v e t k e z i k . Mive-l pedig a közvetlen szemléletről a közvetettre, illetőleg a valóságról a térképre áttérni épen a környék ismertetésénél kell, világosan kitűnik, hogy a környék domború térképének milyen nagy haszna van a tanításban! Azért nem is orszá-gok vagy földrészek domború térképének előte-remtésére buzdítom én pályatársaimat, hanem saját környékünknek l e m á s o l á s á r a . Mon-archiánk domború térképét bármely iskolának meg lehet szerezni pár forintért Calderoninál vagy Görögnél, de saját helységünk domború térképével nem szolgáihat senki minekünk, h a -nem csak édes m a g u n k !

Külföldön sokkal nagyobb a domború térképek cultusa, mint nálunk. Schweiczban nem l á t -tam valamire való iskolát az ország domború térképe nélkül. Németországban olcsón (talán 5 írtért) lehet megszerezni a földrészek összes domború térképeit. Schlagintweit testvérek p e

«C* 181 O -dig, a Himalaya hires kutatói, az Alpesek egyes

csoportjairól adtak ki tudományos becscsel biró dombormüveket; ilyen kisérlet nálunk a Tátra-vidék elkészítése és sokszorosítása. Ha már a külföld is mind tudományos, mind szemléltetési czélból fölkarolja a domború térképek terjeszté-sét, miért maradjunk épen mi hátra ? talán mert magyarok vagyunk ? ? Vagy nem mi akarunk-e minden téren a keleti népek előtt nyugat mi-veltségének zászlóvivői lenni ? ?

Ezekben óhajtottam röviden a domború tér-képek hasznát és készitésmódját kimutatni, ille-tőleg leirni. Nem tudom mennyiben sikerült ez, s mennyiben nem, de el nem mulaszthatom a dolog iránt érdeklődőket ismételten fölszólítani, hogy tegyenek kísérletet a domború térképek-nek itt leirt készitésmódjával. Sok mellékfog-lalkozás van, mely nagyon is illő, sőt kívánatos a tanítóra nézve, s ezek közöl bizonyára leg-szebb az a kézi és szellemi egyesitett ügyesség, mely a taneszközök pótlására, előteremtésére irányul. Ezek közé a taneszközök közé tartoz-nak kétségkívül a domború térképek is. Tegyünk tehát minél többen kísérletet velük, s e pár sornak bizonyára legszebb eredménye az leszen, ha néhány lelkes és vállalkozó tanítót sikerül az ügynek megnyerni; minek elérésére nézve esetleges fölvilágositással vagy útbaigazítással e sorok írója mindenkor készséggel szolgál.

B Á R Á N Y J . G Y U L A .

Könyvismertetés.

„ R ö v i d t e r m é s z e t t a n n é p i s k o l á k s z á m á r a . " C r ü g e r J á n o s t u d o r u t á n i r t a T r e t s e k Á d á m , n ő p t a n i t ó K a r a n -c s o n . P é -c s , 1878.

A módszeres népiskolai természettani oktatás Crüger János nevéhez van kötve s népiskolai természettanaink nagy része az ő munkája után készült; igy Dékány, Orbán stb. természet-tanaik.

Jelen munka szerzője ugy látszik nem volt megelégedve a meglevő Crüger fordítá-sokkal s ez okból szükségesnek látta azt ujab-ban átdolgozni s ez által a népiskolának a meg-levőknél alkalmasabb kézikönyvvel szolgálni. Épen ezért felköltötte érdeklődésünket műve iránt, any-nyival is inkább, mivel a szerző, mint néptanító a legközvetlenebbül lehet tájékozva a népiskolai viszonyok legapróbb részleteiről is, s mint ilyen-től előre ís föltételeztük azt, hogy a meglevő Crü-ger átdolgozások hiányain javítani fog.

Azonban a munka átolvasása közben sajnosan kellett e föltevésünkben csalódnunk és azon meg-győződésre jutnunk, hogy szerző nem hogy a hiányokon segített volna, hanem még tetőzte azokat ugy, hogy ha valaki Crüger müvét nem ismerve a czim után jelen munkából akarna ítéletet mondani Crüger természettanáról, ak-kor tán alig lehetne előtte rosszabb munka a j Crügerénél.

A Crüger iránti tisztelet s a népiskolai helyes természettani oktatás fontosságának érzete indí-tottak arra, hogy a jelen müvet a tanitóközön-séggel megismertetve, kimutassuk a munkának a népiskolában való használhatatlanságát és azt, hogy a fennebb említett hiányok nem Crüger,hanem Tretsek ur nevéhez fűződnek, ki Crüger természet-tanát csak annyiban használta föl, a mennyiben abból merítette az anyagot, de Crüger rendsze-rének és módszerendsze-rének nyomát sem találjuk föl benne. Épen ezért elhiszszük ugyan, hogy Tret-sek ur Crüger utáu irta munkáját, de semmivel sem látjuk indokolva azt, hogy müve czimlapján Crüger nevével él, lia csak nem azért, hogy munkája elterjedését inkább biztosítsa.

Tretsek ur műve csakugyan megfelel a „Rö-vid természettan" czimnek, mert egé.-zben véve csak 9 levélből áll. Ebből hatodfél levél esik az első évfolyamra azaz a népiskola Y. osztályára, magában foglalva a szilárd-, cseppfolyó- és lég-nemű testek mechanikáját; negyedfél levél pe-dig j u t a második évfolyamra azaz a népiskola VI. osztályára, magában foglalva a delejességet, villamosságot és fénytant. Hogy miként lehet ekkora halmazát a természettudományi ismere-teknek — jól lehet csak népiskoláról van szó — ily sziik térre összeszorítani, az szerző titka, melyet tőle egyáltalában nem irigyelünk.

Igen, de szerző azt akarja mondani előszavá-ban, hogy müve csak mintegy eredménytár, melynek „egyetlen czélja csak a természettant a tanulóknál állandóvá (tenni) az által, hogy a rövid tételeket könnyen vehessék föl emiéke-zetökbe" ; azonban müve ilyen rövid eredmény-tár sem lehet, mert benne sok primitiv fogalom definitiójával és számos helyeken oly részletes és uémileg módszeres magyarázatokkal találko-zunk, melyeknek eredménytárban nincs lielyök, még a villámhárító történeti fejlődése is le van irva sőt egyes helyeken egészen fölösleges, min-den praktikus haszon nélkül való s a népiskola körén kivül eső dolgokkal is találkozunk. Ilyen pl. a mesterséges delejek készítése kettős dör-zsölés által, vagy „a távirói a b c " , melynek szerző akkora fontosságot tulajdonitott, hogy e helyen — a mit másutt sehol sem tett — még a táviró jegyekkel való irásfeladatokkal is „fű-szerezte" rövid természettanát. Ezek mellett és tán miatt azonban igen sok fontos dolog kimaradt, melyek ugy systematikus mint praktikus tekin-tetben kimaradhatatlanok lettek volna. Igy az (rőmütanból a testek súlya, egyensúlya és állá-sának szilárdsága, az egykarú és egyenlőtlen kétkarú emeltyű, a mozgócsiga, a lejtő, a sza-badesés és egyáltalában a mozgás különböző nemei. A gőzfészitő erejét és ennek alkalmazá-sát csak épen futólag emliti meg. Az érintési villamosság ís csak érintve van, villamtelepekről pedig szó sincs, a villamdelejesség és ennek vi-s/.onya s alkalmazása a telegraphnál szintén csak futólagosan egy pár rövid mondatban van meg-említve. A fénytanból az árnyéktüneményekről, a tükrökről, lencsékről, a testek színeiről, a sö-tét kamráról, a photographiákról sző sincs. A

-<€> 182 K3®—

hangtanról bátran el lehet mondani, hogy egé-szen hiányzik, mert az a 19 sor, mely ennek van szentelve csak üres zagyvalék, melyben a hang lényegéről, a n n a k terjedéséről, erősségéről, magasságáról, visszaverődéséről stb. világos képet szerezni egyáltalában nem lehet. Ezekből látható, hogy T. ur müve nem válhatik be, sem ered-ménytárnak sem rendszeres tankönyvnek.

T. ur széltében használja a germanisált latin tudományos kifejezéseket, minők pl. Communi-cirende Gefiisse, Electromagnet, convex, concav stb., mely eljárás egy magyar tannyelvű nép-iskolák számára i r t természettanban semmiféle körülmény által sem indokolható; még oly vi-dékeken sem, hol a lakosság túlnyomó része németajkú, mert ezen kifejezések, latin erede-tüknél fogva éppen oly idegenek a németajkú, mint a magyarajku gyermek előtt. Más-képen áll a dolog (habár itt sem egészen helyesen) az olyan német kifejezésekkel, melyek a közéletben is használtatnak s melyek a talán meg nem értett magyar kifejezést legalább a németajkuak előtt megérthetővé teszik pl. Wage, Rolle, Feuerspritze, Blitzableiter stb. A hibák fölötte gazdag a r a t á s a kínálkozik az ismertető számára különösen a nyelvezet terén valamint az egyes természettani fogalmak és törvények defiuitioinál. *) De n e m folytatjuk tovább.

A t. olvasó e kevésből is meggyőződhetett már, hogy az ismertetett munka nem csak vét-kesen bitorolja a Crüger nevét, liauem hogy az egyáltalában a leghaszontalanabb férczmunkák közé tartozik.

1. M a g y a r n y e l v é s i r o d a l m i k é z i k ö n y v a felsőbb leányiskolák középiskolai t a n -folyama számára. A magyar kir. vallás- és köz-oktatási ministerium megbízásából és utasítása szerint szerkesztette T o r k o s László, a buda-pesti állami felsőbb leányiskolában a magyar nyelv és irodalom r. tanára. 1. rész irály tan prózai és költői olvasmányokkal. Budapest, a magyar kir. állam tulajdona. 1878. Ara 1 f r t 50 kr.

2. N é m e t n y e l v é s i r o d a l m i k é z i -k ö n y v a felsőbb leányis-kolá-k -középis-kolai tan-folyama III. osztálya számára. A magyar kir.

vallás- és közoktatásügyi ministerium megbízásából és utasítása szerint szerkesztette S o n n e n -f e l d Zsigmond, a budapesti állami -felsőbb le-ányiskolában a német nyelv és irodalom rendes tanára. Budapesten, a magyar kir. állam t u l a j -dona. 1878. Ára 1 f r t 20 kr.

A budapesti állami felsőbb leányiskola és az azok mintájára más nagyobb városokban életbe léptetett felsőbb leányiskolák a polgári

leány-*) Megbocsát t. munkatársunk, bogy az ezekből kötött szép kis mutatvány-csokrot tisztelettel félre tet-tük. A hely- és időgazdálkodás fensőbb tekintetei kész-tettek erre, habár meg vagyunk győződve, hogy ezáltal olvasóinkat nem mindennapi mulatságtól fosztottak

meg. Szerk.

iskoláktól eltérő szervezésben részesültek, s azért szükséggé vált, hogy ezen iskolák számára külön czélszerü és saját tantervüknek megfelelő t a n -és olvasókönyvek szerkesztessenek. A fenneve-zett két olvasókönyv ennek a szükségnek akar

eleget tenni.

Az első olvasókönyv tartalmazza az irálytant, 26 prózai és 41 költői olvasmányt. Az irálytan két részből áll; az első rész beszél a nyelvbeli előadásról, az irály nemeiről és az előadás for-máiról ; a második rész tárgyalja az Írásműve-ket, ezeknek tartalmát, nyelvét, alakját, továbbá az írásművek nemeit t. i. a közéleti és a mü-fogalmozványokat.

Az irálytan tartalmazza mindazt, a mi szük-séges : először, hogy a növendékeket az irály kel-lékeivel megismertessük, 2. hogy képesítsük őket a prózai és a költői irály szépségeit felfogni és ezekben élvezetet találni, 3. hogy a növendékek képesek legyenek saját gondolataikat helyesen és szépen kifejezni ós 4. hogy ismerjék a köz-életben előforduló fogalmazványokat.

A fogalmak magyarázatai rövidek, világosak és hozzácsatolt classicus példák által vannak szemléltetve.

A könyv legnagyobb része t. i. 17 iv prózai és költői olvasmányokat tartalmaz. A mi az olvasmányok megválasztását lilleti, csupán olya-nokat találunk, melyek nemes és erkölcsképző tartalmuk, szép és classicus alakúk által mara-dandó becscsel birnak, melyek alkalmat nyújta-nak a tanárnyújta-nak az irálytan elméletének kifejté-sére, melyek a nő jellemét és hivatását tekin-tetbe veszik, és melyek egyszersmind alkalma-sak arra, hogy a leányok ezeket könyv nélkül is betanulják.

Az olvasmányok és a példák választásánál a szerkesztő arra is volt tekintettel, hogy e könyv, a 27. olvasmány kivételével, minden felsőbb leányiskolában hitfelekezet nélkül használtat-hassák. Kár azonban, hogy az irálytan elméle-ténél az olvasókönyvben előforduló olvasmá-nyokra nem utal ; továbbá, hogy nélkülöznünk kell a költemények között néhány fajt, és végül, hogy néhány oly olvasmány is fordul elő benne,

Az olvasmányok és a példák választásánál a szerkesztő arra is volt tekintettel, hogy e könyv, a 27. olvasmány kivételével, minden felsőbb leányiskolában hitfelekezet nélkül használtat-hassák. Kár azonban, hogy az irálytan elméle-ténél az olvasókönyvben előforduló olvasmá-nyokra nem utal ; továbbá, hogy nélkülöznünk kell a költemények között néhány fajt, és végül, hogy néhány oly olvasmány is fordul elő benne,

In document Néptanítók lapja 11. évfolyam, 1878 (Pldal 190-195)