A r a d o n az állami t.-képezdében f. é. június 17-ón es következő napjain.
Budapesten az I. k e r ü l e t i állami tanitóképez-dében f. é. junius 18-án és a következő napjain.
(Országház-uteza 117.)
Budapesten a VII. ker. állami tanitónőképezdé-ben az elemi iskolai tanitónői és munkamesternői vizsgálatok junius 16—23-ig. (Sugárut 74. szám.)
I g l ó n az állami t.-képezdében f. é. junius 24-én s következő napjain.
L é v á n az állami t.-képezdében f. é. junius 2»J án és a következő napjain.
L o s o n c z o n az állami t.-képezdében junius 26-án és következő napjain.
E vizsgálatokra való jelentkezés módozatait lásd a népiskolai (elemi) tanképesitési vizsgála-tokra vonatkozó ministeri szabályrendeletből, melyet alább egész terjedelmében közlünk.
íj^T" A többi állami tanitóképezdék t. cz. igazgatóit ezennel tisztelettel fölkérjük, bogy a folyó tanévi tanképesitési vizsgálataikra vonatkozó h i r d e -téseiket legtovább f. é. május hó 10-ig a szer-kesztőséghez beküldeni szíveskedjenek, hogy azok a május 15-ki számban helykímélés tekin-tetéből egyszerre közzététethessenek. A későbben érkező hirdetéseket nem fogjuk a május 15-ki számba fölvehetni.
S z a b á l y r e n d e l e t ,
az állami tanitó és tanítónő képe z d ék ben tartandó népiskolai (elemi) tanitók és tanítónők képesítési
vizsgálatáról.
1. §. Az 1868. XXXV1I1. t. cz. 102. ós 134. §§-ai-ban elrendelt népiskolai (elemi) tanitóképességi vizs-gálatok évenként rendesen egyszer, a tanév végén, az állami tanitóképezdékben tartatnak.
2. A népiskolai (elemi) tanitóképességi vizsgá-latra jelenthetik magukat :
a) mindazok, kik a tanitóképezdében a három évi tanfolyam bevégzése után egy, legfölebb két évet, gyakorlati tanítással töltöttek ;
b) kik magukat a tanitóságra magán uton képezték.
3. tj. A tanitóképességi vizsgálatra jelentkező fo-lyamodványát saját tanfelügyelőjéhez nyújtja be, ki azt a maga véleményének hozzácsatolásával azon ké-pezde igazgatójához teszi át, melyben a jelölt vizsgá-latot akar tenni. E folyamodványhoz köteles csatolni keresztlevelét, tanulmányairól és eddig folytatott pá-lyájáról, erkölcsi magaviseletéről s testi épségéről szóló (orvosi) bizonyítványait.
4. §. Tanitóképességi vizsgálatra nem bocsáttatnak, habár egyébként minden kellekkel bírnának is :
a) az oly egyének, kik a tanitóképességi vizsgála-ton kétszer vettettek vissza ;
b) kik bűnvádi kereset miatt bíróilag el voltak ítélve ;
c) kiket valamely tanintézetből az illető elöljáró-ság erkölcsi kihágás miatt utasított el;
d) testileg oly nyomorékok, kik e fogyatkozás miatt hivataluknak megfelelni képesek nem lennének.
5. §. A népiskolai (elemi) tanitóképességi vizsgálat végrehajtásával felruházott vizsgáló bizottság a tan-felügyelő, vagy ennek akadályoztatása esetén az igaz-gatótanács alelnöke elnöksége alatt áll : a tanitóké-pezdei igazgatótanács tagjaiból és a tanitókétanitóké-pezdei tanári karból.
k 6. §. A vizsgálat idejét a tanítóképezde
igazga-I tója a vizsgálat kezdete előtt hat héttel a nyilvános I lapokban kihirdeti.
7. §. A vizsgálatra jelentkező, a 3. §-ban megha-tározott módon felszerelt folyamodványát két hét alatt illetékes tanfelügyelőjének beadja, ki azt a képezde igazgatójához a 3. §. értelmében beküldi.
8. §. A vizsgáló bizottság elnöki megbízásból az igazgató által egybehivatván, a vizsgálatot megelőző-leg 14 nappal összeül s a beérkezett folyamodványokat megvizsgálja; a vizsgálatra bocsátható vagy visszauta-sítandó egyéneket kijelöli; az elutasítottak ügyét végelhatározás végett a vallás- és közoktatásügyi mi-nisterhez fölterjeszti.
0. §. A tanitóképességi vizsgálat tárgyai a ta-nítóképezde szervezetében kiszabott terjedelem szerint a XXXVI11. t. cz. 88. és 111. §-ában elrendelt köteles tantárgyak, anélkül, hogy ezek terjedelmére nézve a férfi- és a nőtanitójelöltek közt különbség tétetnék.
10. §. A vizsgálat gyakorlati és elméleti részből áll.
Az elméleti vizsgálat irás- és Bzóbeli; ez utóbbihoz tartozik a zene- ós énekből s az irás-, rajz- ós testgya-korlásból való vizsgálat is.
A gyakorlati vizsgálat gyakorlati tanításból áll.
A vizsgálatnak bármely része és tárgya alól föl-menteni senkit sem lehet.
11. §. A vizsgálat az írásbeli munkák készítésén kezdődik s zárt ajtóknál foly.
A kidolgozandó föladatok megállapitása végett, a tanári kar az igazgató utján a vizsgálat határnapja előtt egy hónappal a vallás- és közoktatásügyi ministe-rinmhoz a piidagogiai tárgyakból három-három tételt küld föl, melyek közül a ministerium egy kidolgozandó tételt kiválasztván, azt a vizsgálat határnapja előtt pecsét alatt leküldi.
A vizsgálat napja reggelén a vizsgáló bizottság a kidolgozandó tételeket záró levelet a jelöltek előtt fölbontja és kihirdeti, midőn a vizsgáló bizottság a munkák kidolgozása fölötti felügyelésre rendelt tanár kivételével a termet elhagyja.
A jelöltek azonnal megkezdik munkájokat s azt egyfolytában fél nap alatt bevégezni kötelesek.
12. §. Az Írásbeli vizsgálaton készit a tanítójelölt : Magyar nyelven egy piidagogiai dolgozatot.
A tanítójelölt e helyre magával csupán írószereket vihet, munka közben társaival érintkeznie nem szabad.
Ki e szabályt áthágja, szóbeli vizsgálatra nem bo-csáttatik.
A ki dolgozataival elkészült, az a tisztázatot az eredeti fogalmazvánnyal esryütt a felügyelő tanárnak benyújtja s a teremből eltávozik.
13. §. Az írásbeli dolgozatokat az igazgató, a ma-gyar nyelv tanárával együtt a szóbeli vizsgálat meg-kezdése előtt megvizsgálják és megbírálják a dolgoza-tokban netalán előforduló hibákat megjelölik, s minde-nik jelölt ebbeli osztályzatát meghatározzák és azt jóváhagyás végett a bizottság elé terjesztik. A ki az írásbeli vizsgálaton elégtelen osztályzatot kap, szóbeli vizsgálatra nem bocsátható.
14. §. A szóbeli vizsgálat nyilvánosan és következő módon tartatik.
A tanári kar a vizsgálandók névsorát a vizsgáló bizottság tagjai számára ugy állítja össze, hogy min-denik tanítójelölt neve után függőlegesen álló rovatok tetején a tantárgyak, az Írásbeli dolgozatok és a gya-korlati tanitás czimei fel legyenek jegyezve s ezeket a vizsgáló bizottság tagjai közt kiosztja.
E mellett mindenik tanár a maga szakából a leg-fontosabb tételeket kiírja, és ezeket a bizottsági el-nöknek általadja.
A jelöltet felelésre mindig az elnök szólítja fel, s a felvett tantárgy tételeiből hozzá a kérdéseket is ő, vagy az igazgatótanács tagjai intézik. A feltett kér-dést az illető szaktanár fejtegetteti.
Egy tantárgyból egy-egy jelöltnek legfölebb három önálló tételt lehet fejtegetés végett feladni.
A felelet eredményét a jelölt neve után a felvett tantárgy rovatába mindenik vizsgáló tag saját Ítelete szerint, kitűnő, j e l e s , jő, e l é g s é g e s vagy e l é g t e l e n osztályzati fokok szerint jegyzi be.
15. §. A gyakorlati vizsgálat menetele :
Melléklei a S. számhoz. «EX 165 O *
-A próbatanitás tárgyát a vizsgáló bizottság hatá-tározza inog, s a jelöltnek a tanítás előtt tói nappal elébb adja tudtára.
A jelölt tartozik tanításának tervezetét írásban ki-dolgozni, és a tanítás megkezdése előtt a bizottság elnökének benyújtani.
A vizsgálandó tanítójelölt a gyakorló iskola nö-vendékeit a vizsgáló bizottság előtt a tanításra kitű-zött tárgyból legalább egy negyed, legfölebb fél óráig oktatja.
Í6. §. A tanítójelölt gyakorlati vizsgálatán különös figyelemmel kell lenni a következőkre :
Mennyire és mi módon képes tanítás közben a a tanítás alá vett tárgyat szemléltetni és elemileg fejtegettetni ?
Bírálat alá kell venni előadási képességét s min-denek felett azt, hogy mikép tudja a gyermekek figyel-mét lekötni, s e közben s ezek által a fegyelmet gya-korolni.
17. §. Vizsgálatra lehet bocsátani olyan nőket is, kik csupán munkamesternői képességi bizonyítványt akarnak nyerni.
Az ilyenek tartoznak egy albizottság előtt, mely-nek tagjai közt szakértő nőmely-nek is kell ienni, a kötés, horgolás, hurkolás, szines himzés, fehérnemű és felső öltöny szabás- és varrásból, a foltozás különféle ne-meiből, gyakorlati és ezek tanítási módszeréből szóbeli vizsgálatot adni.
Ezek mellett a magyar nyelv- s fogalmazás-, szám-vetés- és a női kézimunkákhoz megkívántató rajzolás-beli általános képzettségét is ki kell mutatnia.
18. §. Az összes vizsgálat bevégezte után a vizs-gáló bizottság összeül s tagjai a jelöltekről vezetett jegyzeteiket egybevetik, mindenik jelölt osztályzatát minden tárgyból külön-külön — kétes esetekben sza-vazattöbbséggel — megállapítják, s e szerint határoz-zák meg, hogy az illető képesithető-e vagy nem ? a határozatok minden egyes jelölt neve után, az arra rendelt anyakönyvben összeállittatnak.
Az anyakönyv rovatai : 1. Hit- és erkölcstan.
2. Nevelés- és oktatástan. (Ide értendő a nevelés és oktatás története is.)
3. Oktatási módszertan.
4. Magyar nyelv és irodalom.
5. Német nyelv.
6. Földrajz."
7. Történet és alkotmánytan.
8. Mennyiségtan.
9. Természetrajz és mezei gazdaságtan.
10. Természet- és vegytan.
11. Ének és zene.
17. Általános osztályzat. *)
A képesség foka az általános osztályzat szerint jelöltetik.
19. §. Az anyakönyvet a vizsgáló bizottság min-den jelen volt tagja aláirja.
20. §. Az oly jelölt, ki a tanitóképességi vizsgála-ton csupán egy elégtelen osztályzatot nyer, a legkö-zelebbi vizsgálatig visszavettetik.
Oly egyén, ki két elégtelen osztályzatot nyer, a vizsgálat ismétlésekor csak az illető tárgyakból vette-tik vizsgálat a l á ; ha azonban 3 vagy több tárgyból nyert elégtelen osztályzatot, az összes tárgyakból tar-tozik ismételni a vizsgálatot, kivévén, ha a művészeti tárgyakból nyert 3 vagy több elégtelen osztályzatot,
*) A kitűnő = 1, a jeles = 2, a jó = 3, az elég-séges = 4 számokkal jelöltetvén, az átalános osztály-zatot az átlagszámítás szerint nyerendő középszám adja.
Ugy az anyakönyvbe, mint a bizonyítványba, s illetőleg az oklevélbe, nem a számok, hanem azok jelentése írandó be.
mely esetben csupán a művészeti tárgyakból vétetik vizsgálat alá.
Azok, kik a vizsgálat közben annak tovább folyta-tásától bármi oknál fogva, önként visszalépnek, abból a tárgyból vagy tárgyakból, amelyből vagy melyekből
már feleltek, szintén osztályoztatni fognak ; minélfogva, ha már egy vagy több elégtelen osztályzatot kaptak volna, ugy az illetők a visszavetettek közé lesznek sorozandók.
21. §. A vizsgáló bizottság eljárásáról jegyzőköny-vet vezet s ennek egy hiteles példányát az anya-könyvvel és Írásbeli dolgozatokkal együtt, a vizsgálat végeztével azonnal a vallás- és közoktatásügyi ministe-riumhoz fölterjeszti.
22. §. A népiskolai (elemi) tanitói oklevél az anya-könyvben följegyzett osztályzatokból állíttatik ki.
Az oklevelet az illető tanfelügyelő s az intézet igazgatója irják alá és az intézet pecsétjével megerő-sítik.
A tanítói oklevelet csak akkor lehet kiadni, midőn a tanitóképességi vizsgálatról szóló .jegyző- és anya-könyvet a közoktatásügyi minister helybenhagyva visz-szaküldi.
A ministeriumhoz fölterjesztett anyakönyvek alap-ján a vallás- és közoktatásügyi ministeriumnál a képe-sített tanítókról egy országos anyakönyv vezettetik.
23. §. A népiskolai (elemi) tanitóképességi vizsgá-lat és oklevél dij- és bélyegmentes.
24. Külföldön nyert elemi tanitói oklevelek a magyar birodalmi népiskoláknál csak akkor válnak érvényesekké, ha azokat a vallás- és közoktatásügyi m. k. minister jóváhagyta.
25. §. A vizsgáló bizottság tagjai az állampénz-tárból az ország fővárosában 5 frt, vidéken 3 frt napi-dijat s esetleg útiköltség fejében mértföldenként 1 f r t utazási dijat kapnak.
A tanítóképezde tanárai napidíjra igényt nem tarthatnak.
Budapest, 1877. jul. 13.
Trefort Á g o s t o n , vallás- és közoktatásügyi minister.
III.
Szabályrendelet,
a volt határőrvidék területén levő népiskolák igazgatá-sáról.
(Vége.)
e) A t a n i t ó i t e s t ü l e t .
Az egy igazgató alá rendelt iskola tanitói az igaz-gatótanitó vezetése alatt tanitói testületet alkotnak.
Á testület jegyzőjét, s ha szükséges, könyvtárnokát sa-ját kebeléből választja. E testület teendői :
1) Havonkint legalább egyszer, szükség esetén, vagy a tanitói kar két harmada kívánatára, többször is gyűlést tart. A gyűlésben köteles minden tag megje-lenni, meg nem jelenését csak betegségi esetben ment-heti ki. A gyűlés általános szótöbbséggel, személyi ügyekben titkos szavazattal határoz.
2) E testület hatáskörébe tartoznak :
a) az iskola erkölcsi és szellemi életére tartozó minden oly ügy, melylyel az iskola fejlődését és felvi-rágzását elő lehet mozdítani. E végből minden alkalom-mal tanácskozik a tantárgyak módszeres tanításáról, a tanítás és nevelés összhangzatos vezetéséről; a rend-tartási és fegyelmi szabályok mikénti, különösen lélek-tani alapon nyugvó alkalmazásáról, megállapodásait az igazgatótanitó ellenőrzése mellett egyes tagjaival vég-rehajtja ;
b) a felsőbb hatóságoktól kiadott, s az ő működé-sükre vonatkozó rendeletek végrehajtására nézve közö-sen állapodik meg;
c) véleményadás vagy birálás végett hozzá küldött ügyekben testületileg mond Ítéletet;
d) az iskolába belépni kívánó tanulókat testületi-leg veszi f e l ;
177
-•€> 166
e) fegyelmi eljárásokban az igazgató és a,z illető osztálytanitó által hozzá felebbezett ügyökben, a, meny-nyiben az az iskolaszéket nem illetné, a fegyelmi szabá-lyok értelmében bíráskodik ;
f) az iskolai mulasztások jegyzékét minden év vé-gén egybeállittatja, s Statistik,ú adatként illető helyre beszolgáltatja:
g) ugyancsak az év végén együtt szerkesztik á B) minta szerinti iskolai anyakönyvet, az iskola ei-kölcsi és szellemi állapotáról szóló kimutatáshoz anyagot szol-gáltat és tervet készit.
B) A z i s k o l a i r e n d t a r t á s r a n é z v e . 47. §. Az iskolaszék meghatározza az iskolai szor-galmi idő kezdetét és t a r t a m á t ; ennek faluhelyeken és kisebb városokban az elemi iskolára minden esetre 0 hónapnak kell lenni.
Nagyobb városi elemi iskolákban, felsőbb népokta-tási tanintézetekben a szorgalomidő 10 hőn ipból áll.
A szorgalomidő meghatározása után a vidéki kö-rülmények szerint megállapítja az iskolaszék a tanulási időszak kezdetét is, mely vagy szeptember, vagy oktober hónap első napja lehet.
48. §. A szorgalomidőben a tanulásnak folytonos-nak kell lenni, azonban ez idő folyama alatt bizonyos napokon némi szünnapokat is kell tartani. A kisebb szünnapok a hétnek két félnapja (p. o. szerda, szombat délutánja, a vasárnap é3 az egy napból álló ünnepna-pok, egy májusi nap és az igazgató által a szorgi-lomidő alatt külön külön időben adható összesen 3 napi szünidő.
Nagyobb szünnapok : karácsonkor 4 nap, húsvét-kor G nap, pünkösdhúsvét-kor 4 nap.
49. §. A községi iskolaszék a szorgalomidő kezde-tét legalább két héttel előbb kihirdeti, s a felvételre ki-tűzött napon az iskola tanít ínak esetleg a tanitói tes-tületnek a gyermekek beiratását meghagyja.
A tanitá vagy tanitói testület az iskolába jelent-kező gyermekeket a közoktatási m. kir. minister által kiadott A) minta szerinti naplóba megjelölt rovatok szerint beirja. Elemi iskolába korengedély nélkül 6—12 éves kor közt állá gyermekeket lehet felvenni. A 0 évesek mint kezdők iratnak be, a korosabbak az osz-tályban szerzett kielégítő előmenetelök szerint vétet-nek felebb a következő osztályba, a más nyilvános iskolákból jött tanulók nyilvános bizonyítványaik sze-rint vétetnek fel az illető osztályba, kétes esetekben felvételi vizsgálat alá vétetnek, valamint a magáninté-zetekben, vagy a szülői házban tanitott gyermekek Is, hacsak valamely nyilvános intézetben vizsgálatot nem tettek.
Az ismétlő iskolába, illetőleg müveidébe a hat elemi osztályt sikerrel bevégzett 12 éves tanulók vétet-nek fel.
Általában a mindennapi és az ismétlő iskolákra nézve a tövény által kiszabott időt és az iskolák tan-terveiben a vallás- és közoktatási m. kir. minister által elrendelt tantárgyak tanítását pontosan meg kell tartani.
Végre vegyes iskolákban intézkedik, hogy a figyer-mekek a leányoktól a tantermek külön oldalaira elhe-lyezve ültettessenek.
50. §. Az elemi és ismétlő iskolákba, s müveidékbe való felvételre rendelt beiratási idő eltelte után az iskolaszék azon szülők és gyámok irányában, kik a tan-kötelesek beiratását, illetőleg az iskolába való feladását elmulasztották, a szabályszerű eljárás megindításáról gondoskodik.
51. §. A felsőbb népoktatási intézetekbe a felvétel és előléptetés következő rendszabály szerint történik : 1) Felső népiskolába csak a minpennapi elemi is-kola 6 osztályát jó sikerrel végzett tanuló léphet át, s itt a fiúk 3, illetőleg 4, a leányok pedig két évig kö-telesek tanulni.
2) Polgári iskola első osztályába az elemi iskola 4 alsó osztályát jól végzett tanulók léphetnek át, s ide a leányok 4, a fiuk pedig, ha önálló szakiskolába, vagy középtanodába nem mennek, hat évig kötelesek járni.
3) Bármely f a j t a iskolabeli növendék az osztálya
felett álló osztályba általános elégséges osztályzattal léphet elő.
Az iskolaszék szigorúan felügyel, hogy az itt fel-sorolt intézetekre nézve a közöttük felállított rendtar-tási szabályok szigorúan megtartassanak, s egyik inté-zet köre a másik intéinté-zet körébe bele ne zavartassák.
52. §• Ha a tanítási időszak megkezdődött, köteles minden tanuló:
1) A szorgalomidő folyamában a tanitásra rendelt időben megszakítás nélkül iskolába j á r n i ; még pedig köteles a tanulásra meghatározott órákra az iskolában tankönyveivel és tanszereivel felkészülve pontosan és tisztán megjelenni.
2) Az iskolában minden tanuló Wzkéjére is egyéb-féle feladatára elkészülve jelenik meg, tanítás alatt figyelmesen hallgat, felszólításra ügyesen felel, s m a g á t illedelmesen viseli.
3) Köteles a tanuló az iskolai épület környékének, a külső belső falaknak, a tanteremnek, iskolai bútorok-nak tisztán és épségben maradására fegyelmi eljárás alá vetés terhe alatt ügyelni.
4) Az iskolai tanórák szabad perczei alatt, vala-mint a tanitási órák bevégzése után köteles minden tanuló az iskolai épületben és annak udvarán magát csendesen illedelmesen viselni.
53. §. A tanulónak a tanitó engedelme és elfogad-ható helyes ok nélkül iskolát mulasztani nem szabad.
Iskolamulasztásra engedélyt adni, vagy engedély nem kérhetés esetén a mulasztást kimenteni a következő esetek bebizonyításával lehet :
1) Ha a tanuló oly betegségbe esik, mely miatt kénytelen az iskolából elmaradni.
2) Ha szülője vagy családjának valamely tagja annyira beteg, hogy a miatt a tanulónak erkölcsi köte-lessége otthon maradni.
3) A család körében történt halál vagy hasonló valódi csapás esetén.
4) A háznál előforduló "nagyobb családi ü nnepélyek, p. o. házasodás alkalmával.
54. §. Az iskolai mulasztásokról a tanitó — tani-tók — a vallás és közoktatási m. kir. minister által kiadott C) minta szerint rendes mulasztási naplót vezet.
E mulasztási naplóban minden növendék nevének van külön helye, s minden növendék neve titán következik 10 hónap rovata, mindenik hónap hat függőleges és öt vízirányos vonallal apró koczkákra ugyvan felosztvá,, mint az ide rajzolt ábrán látható.
1 2 3 4
Az 1. 2. 3. 4. 5. számmal jegyzett vízirányos vo-nalak jelentik a hónap heteit; egyik koczkát a másik-tól elválasztó vonalka jelent egyes napot. A vonalka feletti koczkaüreg jelenti a délelőtti, a vonalka alatti koczka a délutáni időt.
A délelőtti idő elmulasztása egy mulasztás, a dél-utáni idő elmulasztása második mulasztásnak számí-tandó.
A mulasztások következőleg jegyeztetnek fel, p. o.
N. tanuló a második hét első, tehát a hónap 8-ik napján elmulasztja a délelőtti időt, az a mondott he-lyen egy kézvonással a vonal fölé jegyzi a tanitó. To-vábbá ugyanazon héten, a hónap 12-én mulaszt egy délutánt; a hónap negyedik hetében 27-én elmulasztja a délelőttet s a délutánt, és a hónap 5-ik hetében 30-án ismét elmulasztja a délelőttet s délutánt, s mulasztáso-kat feljegyzi a tanitó, mint az ábrán látható. E jegyzé-keit a következő hónap első napján összeszámítja, s ugy találja, hogy N. tanuló az egész hónapon át 7 félnapot mulasztott, s ezt az m. ö. — mindössze mulasztott —
1
1
1 6 7
rovatba beirja. Úgy de ebből kimutatott 3 fél napot, s igy ki nem mentett mindössze — k. n. m. ö. — 4 fél-napot ; e szerint az ő havi ki nem mentett összes mu-lasztása 4 félnap, azaz négy ízbeli mulasztás. Ha N.
tanuló . minden hónapban történt mulasztása az illető hónapok koczkáiba bejegyeztetik, s minden hónapban összeadatik, az iskola év végén a napló mulasztási ösz-szegének rovataiba ki kell irni „minden mulasztása" és a „kinem mentett mulasztása" összegét, melyekért a szülőt gyámot meg kell bireágoltatni. A naplóból a a statistikai táblába átírhatja az iskolaszék az egész tanulósereg kimentett és ki nem mentett mulasztása összegét.
55. §. Az iskolaszék kötelességévé teszi minden tanítónak — esetleg igazgatónak — hogy a vezetése alatt álló iskolától a mulasztások névsorát, s azok mu-lasztása jegyzékét, minden hét utolsó napján az iskola-szék elnökének beadja. Az iskolaiskola-szék utasítása értelmé-ben eme jegyzékeket a járási szolgabirónak küldi szabályszerű elbánás végett át, kinek is kötelessége
azon sziilők vagy gyámok irányában, kik négyszeri bün-tetés után sem járatják gyermekeiket iskolába, az áta-lános polgári törvénykönyv határozatai értelmében eljárni.
A járási szolgabíró a mulasztási napló rövid ki-vonatát a felmentettekről és megbüntetettekről szóló jelentés kiséretében a tanfelügyelőnek minden három hónapban beküldeni köteles.
56. §. A tanitó az iskola belső életében a rendet következőleg t a r t j a fel :
1) A tanításra kiszabott órák kezdete előtt lega-lább egy negyed órával megjelenik, s ott az iskolába érkező gyermekeket fogadni köteles. A tanitási órák alatt tanítványai közt van, a tanitási órák végén a tanítást néhány 5—8 perezre megszünteti, a félnapi tanítás bevégeztével tanítványait a tanteremből sorban bocsátja ki, s az utczára kikíséri, s onnan rendben bo-csátja h a z a ; tanítványai magaviseletét, a mennyire lehet, az iskola körén kivül is figyelemmel kiséri.
1) A tanításra kiszabott órák kezdete előtt lega-lább egy negyed órával megjelenik, s ott az iskolába érkező gyermekeket fogadni köteles. A tanitási órák alatt tanítványai közt van, a tanitási órák végén a tanítást néhány 5—8 perezre megszünteti, a félnapi tanítás bevégeztével tanítványait a tanteremből sorban bocsátja ki, s az utczára kikíséri, s onnan rendben bo-csátja h a z a ; tanítványai magaviseletét, a mennyire lehet, az iskola körén kivül is figyelemmel kiséri.