a horganyt az ólommal, ónnal, vörösrézzel és vassal ö s s z e h a s o n l í t j a . Ezen összehasonlí-tásnál kiderül, mi által k ü l ö n b ö z i k a hor-gany a vele összehasonlított ásványoktól, és ez által a h o r g a n y r ó l való képzet h a t á r o z o t t á válik. De a m a összehasonlítás kideríti azt is.
melyek a horganynak a mondott ásványokkal k ö z ö s tulajdonságai. E z e k mintegy m a g a -s a b b rendű képzetté alakulva a n e m - n e m e -s f é m f o g a l m á t a l k o t j a k, s e fogalom nyo-mán állithatjuk, hogy a gyermek i m m á r o n m e g é r t e t t e és b e l á t t a , mi a horgany7.
2. Ámde az összehasonlítás ama műtéte által a gyermek felismerte a t á r g y a k n a k azon f a j á t vagy r e n d j é t is, a melyekhez a horgany t a r -tozik. liizonyros á t n é z e t e t nyert többrendbeli tárgyak fölött, melyek egy alapfogalomra, a n e m - n e m e s f é m e k fogalmára vezethetők vissza.
Az által felismerte a gyermek azon h e l y e t , a mely a h o r g a n y t a vele rokonságban levő tárgyak közt megilleti; a n n a k felfedezése által, milyen viszony áll fenn a h o r g a n y és a többi nemnemes fém, és megfordítva a többi n e m -nemes fém és a horgany között, a horganyról é3 a többi nem-nemes f é m r ő l való ismeretben bizonyos rend létesül. A m a g á b a tekintett h o r -gany, azaz a horgany puszta ismerete, m i n t e g y félreeső m a g á n y b a n , elhanyagoltságban l é t e z i k ; ngyszólván nem t u d j a az ismeretszerző, mit csnáljon ama puszta ismerettel, h o v á tegye, m i-n e k i-nézze; i-nem képes ai-ni-nak megítélésére, va.i-e é r t é k va.i-e és m va.i-e n n y i a z ? Mindva.i-ez iránt tisz-tába jön azonnal, a mint a horganyt m i n t a nem-nemes f é m e k tagját f o g j a fel : a puszta s rendezetlen t u d á s
rendszeressé,
az értéktelen ismeret értékesbelátássá
válik.Az ismeret ezen értékesülése, ezen becstsebbé-válása folytatódik és fokozódik, ha már most a nem-nemes f é m e t a nemessel hasonlítjuk össze s igy a „fémek" általánosabb fogalmát kelet-keztetjük. Midőn pedig m a j d a n a f é m e k
fo-iv m e l l é k l e t v a n csatolva.
-«É> 106 0 * ~
»almát a k ö v e k , s ó k és é g v é n y e k fogal-mával vetjük össze, s majd a „fém", .kő", „só"
és „égvény" fogalmainak közös tulajdonságai nyomán az „ á s v á n y " fogalmát keletkeztetjük;
még akkor értjük meg és l á t j u k be igazán : m i a h o r g a n y vagy akármely m á s á s v á n y , melyet kiindulási pontul választunk. Mert m é g csak most létesül benső összefüggés, csoporto-sulás és általánosabb rend azon isméretünkben, melyeket a föld kérgét alkotó szervetlen testek-ről szereztünk : ezekből pedig láthatni, h o g y a r e n d s z e r t u d á s a é s f e l i s m e r é s e k o r á n t s e m m e l l é k e s v a g y k e v e s e t j e -l e n t ő d o -l o g . C s a k a r e n d s z e r e s t u d á s é s i s m e r e t é r t é k e s é s v a l ó d i i s m é -r e t ! Csak a -redsze-res ismé-ret szá-rmaztatása érdemli meg azon költséges, fárasztó, annyi időt és munkát igénybevevő intézkedést, melyet i s-k ó l á n a s-k nevezüns-k!
Mert hiszen a rendszeres isméret emeli ki az embert az állatok sorából, az teszi eszes, mivelt, tudományos le'nynyé : hogyan juthatna t e h á t valakinek eszébe, a népiskolát a r e n d s z e r e s tudás közvetítésétől felmenteni akarni?
3. Ha kizárólag és egyedül az ásványok tu-lajdonságai szolgtatják azon szempontokat, me-lyek szerint a/, ásványokat kisebb-nagyobb cso-portokra hozzuk, és a csoportokat egy-egy alap-fogalomra visszaviszszük; akkor az igy keletke-zett rendszer csakis a felölelt t á r g y r a (a mi esetünkben az ásványokra) lévén tekintettel, t á r g y i l a g o s n a k mondatik. A szakférfiak közti kutatási és vizsgálási mód tisztán t á r g y i -l a g o s szempontokbó-l indu-l k i ; a szaktudósok a rokontárgyakról való összes isméret és tudás rendszeresítésén és kiépítésén dolgoznak : azért a tárgyilagos rendszer t u d o m á n y o s n a k is neveztetik.
A tudományos gyakorlat — ha nem is egye-nesen tudósok, de legalább tudókhoz fordulván, az illető ismeretkör a l a p - vagy f ő f o g a l m á t állítja a rendszer élére. E főfogalom magaslatáról tekinteti át az alárendelt fogalmak egész soka-ságát, mindeniket a maga helyén és a maga természetes rokonságában ismertetvén fel. Ezen eljárás hasonlit tehát az olyan utas modorához, a ki valamely vidéket részletesen át akarván kutatni, mindenek előtt az egész vidék legma-gasabb pontját keresi fel, és onnét — úgyszól-ván egy b e v e z e t ő kirándulás által — a vidék általános hegy- és völgyrendszeréről szerez tu-domást. Az által azon előnyt biztosítja magának, hogy már most a részletek átkutatásába bocsát-kozván, ú t j á t ezek közt egy-könnyen el nem tévesztheti, valamint a teendők összegére nézve is mindenkor tájékozva van. — Mindez pedig a tudományos kutatásra alkalmazva azon leg-végső határt jelöli, a melyig az ember ismerő és gondolkozó tehetsége eljuthat.
Valamely ismeretkörnek tárgyilagos, tudományos rendszer szerinti felfogása azon e s z m é n y -k é p . a mely felé minden o-ktatás és nevelés azon ismeretkörön belül törekszik. — De mi
haszna valamely törekvésnek, melyet előrelátha-tólag megfelelő siker nem jutalmazhat ?
A népiskolai gyermek előkészültségi foka és felfogási kepessége sok tantárgynál lehetlenné teszik, hogy tisztán a tárgyilagos rendszer fo-nalán vessük, igy m i n d j á r t v a l a m e n n y i tudomány, vagy mondjuk inkább tantárgy k i -i n d u l á s -i p o n t j a nem lehet azon tudomány legáltalánosabb fogalma, hanem ellenkezőleg csak valamely egyed (pl. a horgany). Ámde az nem olyan lényeges dolog : m e r t a tanfolyam végén mégis csak feljuttatjuk a kezdőt is a legmaga-sabb fogalom uralkodó hegycsúcsára, és a mit a tanitás elején nem végezhettünk, t. i. az általános tájékoztatást, azt a tanév végén minden akadály nélkül vihetjük keresztül.
Nagyobb baj az, hogy némely tantárgynál a tárgyilagos rendszeresítés — mert a gyermekek által fel nem fogható — egyáltalán keresztül nőni vihető. Igy pl. a növénytan rendszeresítése, történjék az akár Linné e g y o l d a l ú , akár Decandolle m i n d e n o l d a l ú tárgyilagos szem-pontja szerint, egyáltalán meg sem kísérelhető.
De miután csoportosítás és átnézet nélkül va-lódi isméret és belátás nincsen; a paedagogus oly csoportosítást és rendszeresítést talál fel nö-vendékei számára, a melyet azok megérthetnek.
Ugyanis a gyermekek előtt f e l f o g h a t ó s z e m-p o u t szerint rendszeresiti a tananyagot, a mi-lyen a növénytanra nézve a h a s z n o s s á g . Mely növények használnak f á j u k által, me-lyek g y ö k e r e i k által stb. stb.; azok foglaltat-nak össze egy csoporttá és vitetnek vissza egv csoportfogalomra.
Ámde milyen felületes, és ugy szólván eről-tetett megértést és belátást eszközöl egy olyan nem a tárgyból vett, nem tárgyilagos, hanem a gyermekhez, a tanalanyhoz szabott, tehát a 1 a-n y i vagy p a e d a g o g i a i rea-ndszeresítés ! Epea-n csak a r r a való, hogy a gyermek ismérete mégis csak valaminemü összefüggésbe hozattassék. — De mivel ezen alanyi csoportosítás a tárgyila-goshoz, a tudományoshoz képest olyan csekély é r t é k ű ; azért minden utat, alkalmat felhaszná-lunk arra, hogy még az ilyen alanyi rendszere-sítésnél is telhetőleg a tárgyi szempontot i s ér-vényre emeljük.
Igy, hogy a növénytannál maradjunk, ama hasznossági csoportfogalmakat a v i r í t ó és v i -r á g t a 1 a n növények t u d o m á n y o s szempon-tok keretével foglaljuk körül és még e kereten belül is a szintén tudományos jellegű fafélék és fűfélék, tovébbá leveles virágtalanok és gombá-kat különhöztetünk meg. Ezen törekvésünket pedig egyszóval igy jellemezzük, hogy v é g c z é 1 u n k , m i n t e g y i r á n y a d ó v e z é r c s i l l a -g u n k a t u d o m á n y o s r e n d s z e r .
4. Ezzel pedig az hiszszük, hogy e sorok cziméül álló követelést igazoltuk — legalább ama követelés azon érteményét, a melyet sora-inkban kifejtettünk. Mivel pedig ezen értelme-zés, j ó okokra támaszkodván, ép ezen okoknál fogva a népiskolai tanításra nézve k ö t e l e z ő erejű : azért határozottan tévesnek nyilváuitjuk
—•Di 107 K3®—
azoknak nézetét és eljárását, a kik a rendszere-sítést a népiskolára nézve m e l l é k e s , sőt egy-általán m e l l ő z e n d ő dolognak tekintik. Pedig jó liirnek örvendő s nem csekély elismerésben
részesülő paedagogus ellen fordultunk ama fel-fogásunkkal. C r ü g e r János, a physika tanítá-sának reformátora, a természettani tüneménye-ket pusztán a könnyebbről a nehezebbre való átmenés elve szerint rendezte. Annak folytán munkája, ha nem is c h a o t i k n s , de minden-esetre k a l e i d o s z k o p i k u s j e l l e g ű v é vált.
Munkája nyomán tanulnak ugyan a növendékek sokat és sok helyeset az egyes temészettani tü-neményekről, de t e r m é s z e t t a n t nem tanulnak.
T a n hoz rend kell, a d o l o g t e r m é s z e t é b ő l folyó r e n d !
Szintúgy ellenmondásban vagyunk Kehr fel-fogásával is, a ki Környei által magyar átdol-gozásban (a tanitó az iskolában) is megjelent módszertani munkájában (Die Praxis der Volks-schule) igy nyilatkozik : a terményrajz tanításá-nak czélja e g y e s t e r m é n y e k e t , de nem t e r m é n y r a j z i r e n d s z e r t ismertetni. — Sem ez, sem az nem czélja a maga egyoldalúsá-gában : hanem a k e t t ő n e k l e h e t s é g e s é s t e l h e t ő e g y e s í t é s e a z i g a z i v é g e z é l .
Természetesen a nehézség még csak azon fel-fogásunk folytán merül fel igazán! Crüger és Kehr a nehézség előtt egyszerűen szemet huny-tak. De ilyen struezmadár — paedagogiával nem sokra mehetünk! M e g k e l l k ü z d e n i a nehézséggel, ha ezt le a k a r j u k győzni! Egyesi-tenünk k e l l az isméretet a rendszerrel! Meddig vihető ama egyesítés ? a különböző körülmények-hez képest különböző fokokig.
A felső fokot, a tauanyag mennyisegét és a rendszeresítés minőségét a hosszas iskolai gya-korlat, a szakírók és tankönyvszerzők, a tanter-vek és t. egyleti értekezések elég tisztán és ha-tározottan állapították meg. De ama ne-tovább mellett az a l s ó határ, a ne-alább ingadozó, tisztán ki nem vehető, elmosódott. — Valóban ideje, hogy a népiskola beléletét képező minden tényezők közös akarattal hozzá lássanak és ér-demlegesen megállapítsák a) mennyi az osztat-lan népiskola tananyagának minimuma? b) mely tanmód mellet lehetséges azon minimumot ugy közvetíteni a gyermekkel, hogy a népiskola eszméje a legkedvezőtlenebb körülmények között is telhetőleg megvalósittassék.
D R . E M E R I C Z Y G É Z A .
II.
M á s o d i k f e l e l e t : N e m a z . 1. Kénytelen vagyok előre is elrontani a ked-vét azoknak, kik eme kategorikus tagadásom mögött holmi kis botrányt remélnek föltalálhatni, mert a legelső nyilatkozatom is a fennforgó kérdésben az, hogy a dolog lényegére nézve amint az a föntebbi czikkben kifejtetett, tökéle-tesen egyetértek tiszt, barátommal. Ertem itt a dolog lényege alatt azt, hogy m i t , milyen r e n d
-b e n és m ó d o n kell a népiskolá-ban tani tani, sőt arra nézve is, hogy milyen állást kellessék elfoglalnunk a népiskolában a tudományos rend-szerrel szemben. Ha már a m i - r e és m i k é p-p e n - r e nézve egészen fedik egymást a néze-teink, ugy a harmadik és legfőbb kérdésben a m i é r t v a g y m i c z é l b ó l tekintetében sem különbözhetnek felfogásaink a lényeget illetőleg, mert a tanításban a mit és miképpen, vagyis a tan-anyag és tanmódszer szorosan a t.iuczélból foly. E fogalmak t a n c z é l , t a n a n y a g , t a n m e n e t és t a n m ó d s z e r nemcsak a post hoc, hanem a propter hoc viszonyában is állanak egymás-hoz, legalább az első a más háromhoz képest.
A különbségnek közöttünk okvetlenül a v é g -e z é 1 fogalmának különböző ért-elm-ezéséb-en, tehát a formulában kell állani. S éppen azért, mivel oly nagyon sok függ a padagogiában a fő- vagy alapfogalmak helyes értelmezésétől, ugy hogy a legtöbb tévelygés és hiba e téren éppen az alapfogalmak homályosságára, zavaros-ságára vezethető vissza : nem tartottuk
fölösle-! gesnek hozzá szóllani e kérdéshez abban a re-j ménybeu, hogy az eszmecsere által magunk is
hozzájárultunk a legsarkalatosabb pädag. alap-fogalmaink egyikének tisztább megvilágításához.
2. A tudományok legfőbb és legsarkalatosabb fogalmainak és elveinek közös fátuma az, hogy a szabatos meghatározásuk sok nehézséggel van egybekötve, s hogy e meghatározásukat többféle-képen, mert többféle szempontból lehet megej-teni. Innen származnak a „szűkebb és tágabb'',
„ilyen meg olyan szempont"-ból való meghatá-rozások logikai nyomorúságai. Hogy a fennforgó kérdésben a különböző értelmezések labyrinthusá-ban tisztelt barátommal egymást el ne veszítsük, jobban bele kell kapaszkodnunk a végczél fo-galmába, s nem szabad azt addig elbocsátanunk, mig tisztába nem j ö t t ü n k egymással a felől, hogy mit akarunk érteni a végczél alatt á l t a -l á b a n , s mit kü-lönösen itt a népisko-lai okta-tás végczélja alatt.
A czél alatt valamely törekvésnek vagy fára-dozásnak az o k á t vagy m i é r t - j é t szoktuk érteni. Bizonyára ezt értjük a nevelési és taní-tási törekvések czélja alatt is. De mivelhogy egy ilyen sok águ és hosszú időre terjedő törekvés-nél, minő a nevelés-tanitás, ha mindjárt csak a népiskolaira gondolunk is, a törekvés utvonalá-ban n e m lehetünk el közbeeső állomási helyek nélkül, ezért és ennyiben kénytelenek vagyunk különbséget tenni a törekvések közelebbi és tá-volabbi okai között, t e h á t a közelebbi és távo-labbi czélok között is. Az okoknak és czéloknak ily módon egy egész sorát állithatni fel egy 6—9 évre terjedő tanitási cyclusban. Ezek mind viszonylagos vagy u. n. relativ czélok; még az is, mely a sorozatban a legvégső, s a melyet ennélfogva a „végczél" rangjára emelhetünk. De e s o r o z a t b ó l e g y e t l e n e g y i k r ő l , s i g y m é g a „ v é g " - r ő l s e m m o n d h a t n ó k , h o g y a z t ö r e k v é s e i n k a b s o l u t , s t e h á t m i n d e n i k f ö l é e m e l k e d ő , e g y e t l e n é s f ő -c z é l j á u l s z o l g á l h a t n a . Az absolut -
czél-6*
O l 108 o ® -nál egyenesen és minden viszonyítás, minden
himezés-hámozás nélkül kell nyilatkoznunk tö-rekvésünknek szándéka felől. A relativ végczél és absolut főczél között tehát igen nagy a kü-lönbség. Mivel azonban a mi l e g f e l ü l van, azt gondolhatom ugy is, hogy l e g v é g ü l van, ezért a f ő c z é l t és v é g c z é l t többnyire egy jelentőségűnek szokták venni.
3. Már most az a kérdés, hogy midőn a föl-vetett kérdésben a népiskolai oktatás végczélja felől tudakozódunk, vájjon ezalatt csupán vala-mely czélsorozatnak a végső tagját, vagyis a rela-tiv czélt, avagy egy olyan absolut főczélt kell-j e n - e értenünk, mely a népiskolai oktatás világ-rendszerében az i t t mindent megvilágitó nap szerepét játszódja : Tehát bolygó-e vagy nap ? Erre-e vagy arra? H a nem csalódom, itt térnek el a mi utaink. É n , amint a kérdés előttem áll, csak absolut f ő c z é l t látok b e n n e ; az én tiszt, barátom pedig alighanem a relativ végső czél jussainak megvédésére nyomult be eszmecserénk dardanelláiba argumentumainak tekintélyes flot-tájával. Máskülönben alig hiszem, hogy a czélt a t á r g y r a és ne az a l a n y r a viszonyítaná.
Avagy le akarna mondani arról a szép elvről, hogy az é l e t n e k kell tanítani, s helyébe ezt akarná felállítani, hogy „nem az életnek, hanem a t u d o m á n y n a k . " „Mi a népiskolai oktatás végczélja?" Felfogásom szerint i t t más szóval arról kérnek kategorikus felvilágosítást, hogy mi czélból tanítjuk a népiskolában ezt vagy azt a tárgyat? Nos, hol van az a bátor ember, aki azt merné erre visszafelelni ; A t u d o m á n y o s r e n d s z e r e z é Í j á b ó l . Nem, határozottan n e m ! A tudomány mint tudomány csak eszköz a helyesen felfogott életezélok megvalósítására.
Nem a t u d o m á n y r e n d s z e r h a t á r o z z a megy azt, hogy merre, hová vezessen tanításunk a népiskolában, hanem az é l e t . E z az ur, az a szolga, ha mindjárt főhadvezéri rangot adunk is neki. N é p i s k o l a i oktatásról lévén szó, még azt sem merném mondani, hogy annak c z é 1 j á t a t u d o m á n y o s r e n d s z e r á l t a l érhetjük el, mert a népiskolai oktatás által elérendő élet-czélnak a tudományos rendszer czéljával csak az i r á n y a k ö z ö s , de nem az az u t j a is, és ugy vagyok meggyőződve, hogy e kettőnek hely-telen azonosítása a népiskolai e l e m i oktatás ügyének már is igen-igen sok b a j t okozott. A felhozott okoknál fogva a népisk. oktatás viszo-n y á t a tudomáviszo-nyos reviszo-ndszerhez tiszt, barátom
formulájából a következőre vélem módositan-dónak: