Néptanítók lapja 41. évfolyam, 1911

N É P T A N J T O K L A P J A .

K I A D J A A M . K I K . V A L L Á S - É S K Ö Z O K T A T Á S Ü G Y I M I N I S Z T É R I U M .

Megjelenik e lap m i n d e n hónap 1-én és 15-én.

M e g k a p h a t j a e lapot m i n d e n magyarországi népoktatási intézet, tehát az összes óvodák, elemi, felső nép- és polgári iskolák, tanító- s óvóképző-, valamint gyógypedagógiai intézetek egy pél- dányban, i n g y e n . A lap megküldése iránti folyamodványok, az iskola létezését igazoló és az illetékes kir. tanfelügyelő által láttamozott községi előljárósági bizonyítvánnyal együtt, a „Nép- tanítók Lapja" szerkesztőségéhez küldendők. A helység (a megye megjelölésével) és az utolsó pósta világosan kiírandó.

Előfizetési á r : Egy évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. — Egy negyed évnél kevesebb időre előíizetést n e m fogadunk el. — Az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba k ü l d e n d ő k .

A hirdetések á r s z a b á s a . — A p á l y á z a t i h i r d e t é s e k n é l min- den egyes szóért, min len közlés után 6 fillér fizetendő. Az ily módon mindenki által kiszámítható hirdetési díj előre küldendő be. Egyéb h i r d e t é s e k n e k az egész oldal egy hetvenketted részét tevő petit nyomású és egybasábú sora 1 korona. Ezek a d í j a k is előre a k i a d ó h i v a t a l b a küldendők.

SZERKESZTŐSÉG : KIADÓHIVATAL :

BUDAPEST, V. KER., HOLD-UTCA IG. SZÁM, I I . EMELET. MAGY. KIK. EGYETEMI NYOMDA, I. KER., ISKOLA-TÉR 3.

K é j s i r a t o i c a t . n e r r í a d m i l t v i s s z a .

I. HIVATALOS RÉSZ.

Az elemi népoktatás és kisdedóvás egységes irányítása és fejlesztése, valamint a közoktatás- ügy ezen csoportjába tartozó intézetek széles- körű személyi és dologi ügyeinek könnyebb áttekintése, tervszerű és pontos lebonyolítása érdekében szükségesnek találtam, hogy az elemi népoktatás és kisdedóvás általános és elvi jelentőségű ügyeit együvé csoportosítsam ; viszont az egyes • intézetek igazgatását, azok neme és jellege szerint, egymástól elválasszam. Ehhez

képest a vezetésem alatti minisztérium Vl/a.

és Vl/'e. ügyosztályok összes ügyeit az alábbiak értelmében három csoportba sorolom :

1. CSOPORT.

A) Az elemi népoktatás és kisdedóvás általános ügyei.

1. A népoktatási tanfelügyelet általában, és a kir. tanfelügyelőségek személyi és dologi ügyei.

2. A kisdedóvási és tankötelezettség végre- hajtása.

3. A községek kisdedóvási és népoktatási állapotának rendezése :

a) községi, hitfelekezeti, avagy állami alapon.

(A községeknek kisdedóvó-intézetek és elemi népiskolák állítása iránti törvény es kötelezettsé- gének érvényre emelése. U j hitfelekezeti iskolák anyagi támogatása, új állami iskolák szervezése, vagy fennálló másjellegü iskolák államosítása);

b) társulati (egyesületi) és magániskolák engedélyezése által;

c) a létező kisdedóvási és elemi népoktatási intézetek hiányainak, fogyatkozásainak meg- szüntetése által.

(A községek eziránti törvényes kötelezettsé- geinek végrehajtása és a hitfelekezeti intézetek megintése, esetleg bezárása.)

4. A kisdedóvó-intézetek és elemi népisko- lák fenntartási jogviszonyait (felállításának s fenntartásának jogosultságát és kötelezettségé t, azok jellegét és fenntartási költségeit) ériritőleg felmerült vitás és peres kérdések.

(Felekezeti iskolák községi segélyezése, illetve a községnek a fennálló felekezeti iskolákkal szemben a kanonika vizitáció — vagy más jogalapon fennforgó kötelezettsége körül fel- merült vitás kérdések. Az áTi-nii elemi ncp iskolák es kisdedóvodák létesítése alkalmával a községekkel —• illetve más helyi érdekeltsé- gekkel kötött szerződésből eredő peres ügyek.)

5. Az iskolai és kisdedóvási alapvagyonok, alapítványok és az összes iskola adóügyek.

6. A nem-állami jellegű kisdedóvó-intézetek- nél és elemi népiskoláknál alkalmazott tanítói (kisdedóvói) személyzet és az illetékes iskola (óvóintézet) fenntartói között fennálló jog- viszonyból származó követelések körüli vitás kérdések és panaszok.

7. A kisdedóvó- és tanítói egyesületek és az azokkal kapcsolatos intézmények (internátusok) összes ügyei.

8. A kisdedóvási és népoktatási statisztika.

9. A közigazgatási bizottságok évi és félévi jelentései.

10. A kisdedóvási és népoktatási szaksajtó ügyei.

11. A kisdedóvást és népoktatást általában érintő elvi kérdések és a „Patronage" ügyei.

12. A kisdedóvásra és népoktatásra vonat- kozó törvények, általános utasítások és kor- mányjelentések előkészítése.

B) Községi és felekezeti elemi népiskolák ügyei.

A fennálló községi, felekezeti, társulati és magán elemi népiskolák igazgatása. (Ezen isko- láknak a kormány főfelügyeleti jogából ere'dő ellenőrzése és az 1907 : XXVli.t.-c. végrehajtása.)

II. CSOPORT.

Az állami elemi népiskolák ügyei.

A fennálló állami elemi népiskolák fejlesz- tése és igazgatása. (Személyi és dologi szük- ségleteinek kielégítése.)

III. CSOPORT.

A lcisdedóvó-intézetek, gazdasági ismétlő-iskolák és an elemi népoktatás és kisdedóvás pedagógiai

ügyei.

1. A jelzett intézetek fejlesztése és igazga- tása. (Személyi és dologi szükségleteinek kielé- gítése.)

2. A népoktatás és kisdedóvás pedagógiai ügyei. (A tanterv, tanmenet, órarend, szorgalmi és szünidő, tanítási segédeszközök, tan- és vezérkönyvek, ifjúsági és tanítói könyvtárak, a módszeres eljárások és általában az oktatás és neveléssel kapcsolatos összes elvi kérdések.

A kisdedóvónők és tanítók egyesületeinek az intézetek beléletét érintő működésének irányí- tása.)

3. Ifjúsági egyesületek ügyei.

4. Az iskolán kívüli népoktatás.

Az I. ügycsoport A) és 13) alosztályainak teendőit a VI/c. ügyosztály, a II. csoportéit a VI/a., a III. csoport teendőit az ezennel újon- nan létesített VI/d. ügyosztály hatáskörébe utalom.

Az így újjászervezett VI/c. ügyosztály veze- tésével Kacskovics Mihály dr. miniszteri taná- csost, a VI/a. ügyosztály vezetésével Neiszer Antal dr. osztálytanácsost, a Vl/d. ügyosztály , vezetésével pedig Badnai Rezső dr. osztály- tanácsost bízóin meg. A VI/b. ügyosztály ügy- körét jelen rendelkezés nem érinti.

Súlyt helyezvén arra, hogy az ügyek lehető- leg az eddig is bevált referensek által láttas- sanak el, az ügyosztályok vezetőinek egymással való kölcsönös megállapodása alapján tegyenek elnökségemhez a beosztásokra vonatkozólag egyértelmű, konkrét javaslatot.

Jelen rendeletem 1911. évi január hó 1-én lép hatályba.

Budapest, 1910 dec. 13-án.

Zichy.

A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter : Köszönetét nyilvánította : Lieszkovszky Ferencné és Kecskeméihy Jánosnénak, akik az irsai közs. el. iskola elhelyezésére 600 -öl telket 3000 K értékben; Wolfner Gyula és társa cégnek, amely az újpesti áll. polg. iskolai ifjúsági zászlóaljnak felszereléséhez 250 K ér- tékű fegyverszíjat és bőrövet ; Abony községnek,

amely a közs. polg. iskolai ifjúsági tanzászlóalj szervezésének költségeire 400 K-t, a gazdasági tanfolyam fáinak beszerzésére 120 K-t, össze- sen 520 K - t ; Fleischmann Béla róna. katli.

plébánosnak, aki a hévízgyörki róm. kath. el.

iskola céljaira 300 K-t ; a Dunavecsei Hitel- szövetkezetnek, amely az ottani szegény iskolás- gyermekek felruházására 302 K 82 f - t ; özv.

csantavéri Törley Józsefnének, aki a budafoki szegény tanulók felruházására 1118 K 40 f-t és Orczy Andor bárónak, aki az újszászi sze- gény iskolásgyermekek felruházására 200 K-t, az iskolaépítési kölcsön törlesztésére 113 K-t, összesen 313 K-t adományozott; a Perlaszi Hitelszövetkezetnek, amely a perlaszi községi iskolák szegény tanulói között 300 K értékben 51 pár cipőt osztott ki ; Sporzon Ernő föld- birtokosnak, aki a Nyitrarudnón szervezendő áll. kisdedóvoda céljaira egy 600 -öles épí- tési telket adományozott; Bozóky Jáfios jász- dózsai róm. kath. plébánosnak, aki Jászdózsa községben 12.700 K költséggel egy kéttantermes iskolaépületet emeltetett; Szatzger Pál bálvá- nyosi földbirtokosnak, aki a bálványosi róm.

kath. iskola és mellékhelyiségeinek építését és javítását 4000 K értékben eszközöltette, illető- leg a jelzett célra ezen költséget adományozti.

Kinevezte: Bochkor István képesített gazd.

szaktanítót a makói önálló gazdasági népisko- lához r. gazdasági szaktanítóvá; Nagy József szilágygörcsöni áll. tanítót, képesített gazdasági szaktanítót a szekszárdi önálló gazdasági nép- iskolához r. gazdasági szaktanítóvá ; Mihály Gyula oki. tanítót a nagynyulasi áll. el. nép- iskolához r. tanítóvá; Reichmann Izidor volt nagyatádi izr. fel. el. iskolai tanítót az ópécskai áll. el. népiskolához r. tanítóvá ; Kiss Ferenc mezőcsávási fel. iskolai tanítót a szentgericzei áll. el. népiskolához r. tanítóvá; Schvabik Rezső dénesfalvi róm. kath. felek. el. iskolai tanítót a prakfalvai áll. el. népiskolához r.

tanítóvá; Tomcsik András oki. tanítót a lipcse- mezői áll el. népiskolához r. tanítóvá; Császár Dezső kisszántói ref. fel. el. iskolai tanítót a sonkolyosi áll. el. népiskolához r. tanítóvá ; Szendrey József oki. tanítót a zugói áll. el.

népiskolához r. tanítóvá; Csapliczky Albert korencsányi ref. missziói iskolai tanítót a hód- mezővásárhelyi külterületi áll. el. népiskolához r. tanítóvá ; Sztodolnik Sándor oki. tanítót az oroszkői áll. el. népiskolához r. tanítóvá ; Lányi Károly oki. tanítót a kapnikbányai áll. el. nép- iskolához r. tanítóvá; Tálas Béla sajóvárkonyi róm. kath. fel. el. iskolai tanítót a diósgyőri áll. el. népiskolához r. tanítóvá; üsiky Kálmán oki. tanítót a kézdialbisi áll. el. népiskolához r. tanítóvá ; Rónai Antal oki. tanítót az alsó- szilvási áll. el. népiskolához r. tanítóvá ; Stronczer

Aladár oki. tanítót a héthárs! áll. el. népiskolá- hoz r. tanítóvá; Benczédi Mária oki. tanítónőt az árapatak-hetetelepi áll. el. népiskolához r.

tanítónővé; Bartháné Kollmann Anna oki.

tanítónőt a mezőszentmihálytelki áll. el. nép- iskolához r. tanítónővé; Lujanovics Szidónia és Kovácsné Stassik Mária nagykikindai Racz- kovich-féle alapítványi el. iskolai tanítónőket a nagykikindai áll. el. népiskolához r. tanító- nőkké ; S.talamin Erzsébet oki. tanítónőt a breznóbányai áll. el. népiskolához r. tanítónővé ; Tabajdy Magdolna oki. tanítónőt a kis- jenői áll. el. népiskolához r. tanítónővé;

Májay Julianna oki. tanítónőt a szentgeriezei áll.

el. népiskolához r. tanítónővé ; IkricTi Erzsé- bet oki. tanítónőt a magyarigeni áll. el. nép- iskolához r. tanítónővé; Ferenczi Margit oki.

tanítónőt a havasmezői áll. el. népiskolához r.

tanítónővé ; Ottingeniê Csefkó Erzsébet oki.

tanítónőt az alsószentiváni áll. el. népiskolához r. tanítónővé; Tullner Erzsébet mosondarnosi róm. kath. fel. tanítónőt a lajtaújfalui áll. el.

népiskolához r. tanítónővé; Dapsy Anna oki.

kisdedóvónőt az alsómislyei áll. kisdedóvodához kisdedóvónővé; Pap Valéria oki. kisdedóvónőt a perbenyiki áll. kisdedóvodához kisdedóvónővé ; Kerekes Vilma oki. kisdedóvónőt a magyar- lapádi áll. kisdedóvodához kisdedóvónővé ; Ver- banihich Margit oki. kisdedóvónőt a bethlen- házai áll. kisdedóvodához kisdedóvónővé.

Végleg megerősítette : Lengyel Júlia szorai (volt határőrvidéki) közs. el. iskolai tanítónőt jelen állásában; Iíajkovits Ida boldogasszony- i'alvai (volt határőrvidéki) közs. el. iskolai tanítónőt jelen állásában.

Jelen minőségében áthelyezte: Jankóvich Vidor temesvármegyei kir. segédtanfelügyelőt és Ráskó László, a pancsovai kir. tanf. kiren- deltséghez beosztott kir. segédtanfelügyelőt köl- csönösen ; Liber József dr. marostordavánnegyei kir. segédtanfelügyelőt a hontvármegyei kir.

tanfelügyelőséghez ; Lábady István zarándi áll.

el. iskolai igazgató-tanítót a huszti áll. el.

iskolához ; Kalmár Géza makói áll. gazd. szak- tanítót az újbányái áll. önálló gazd népiskolá- hoz; Burián Albert árapatak-hetetelepi áll. el.

iskolai tanítót az előpataki áll. el. iskolához ; Sánta Imre héthársi áll. el. i>kolai tanítót a zborói áll. el. iskolához ; Alexander Leopoldina varannói áll. el. iskolai tanítónőt a pöstyéni áll.

el. iskolához ; Neszlényi Janka szigetszentmártoni áll. el. iskolai tanítónőt a sződrákosi áll. el. iskolá- hoz ; Bodó Irén magyarlapádi áll. kisdedóvónőt a kökösi áll. kisdedóvodához ; Petróty Tekla alsó- mislyei áll. kisdedóvónőt a dorogi áll. kisded- óvodához ; Funk Paula újszentiváni áll. kisded- óvónőt a felsőmuzslyai ll-ik számú áll. kisded- óvodához; Csapó Erzsébet bethlenházai áll.

kisdedóvónőt a szapáryfalvai áll. kisdedóvodá- ,hoz; Kiszely Mária szapáryfalvai áll. kisded-

óvónőt az iíjszentiváni áll. kisdedóvodához.

Nyugdíjat utalványozott : Haering Ede szegedi áll. polg.iskolai tanítónak évi 2560 K - t ; Gönczy Bertalan tokaji áll. el. iskolai igazgató- tanítónak évi 2164 K-t; Weisshaus Ignác kis- várdai áll. el. iskolai tanítónak évi 2500 K - t ; Biró József csíkdelnei áll. el. iskolai tanítónak évi 1800 K-t ; Jablonszky János szeged-felső- tanyai áll. el. iskolai tanítónak évi 1600 K - t ; Kátó József nagyborosnyói áll. el. iskolai taní- tónak évi 1180 K-t; Szendrey István kisúj- szállási közs. gazd. ism.-iskolai tanítónak évi

1560 K-t; Dlhovits Pál családi közs. el. isko- lai tanítónak évi 1200 K - t ; Ursulesm Vince globukrajov.'á közs. el. iskolai tanítónak évi 800 K-t; Kádár János kiskorvai gör. kath. el.

iskolai tanítónak évi 740 K-t ; Wenk Benedek József hódsági róm. kath. iskolai tanítónak évi 1640 K-t; Gurszky József tapolysárpataki róm.

kath. iskolai tanítónak évi 1160 K-t; Jepureán Tivadar oláhszentgyörgyi gör. kath. el. iskolai tanítónak évi 1040 K-t; Máté Gyula tiszaburai ref. el. iskolai tanítónak évi 1720 K-t; Dra- gonián Simon czikendáli gör. kel. el. iskolai tanítónak évi 680 K-t ; Barna Konstantin nagylaki gör. kath. el. iskolai tanítónak évi 1020 K-t; Molnár Ambrus csallóközcsütörtöki róm. kath. el. iskolai tanítónak évi 1700 K - t ; Fiola Bohumíl (Theofil) brezovai ág. hitv. ev.

el. iskolai tanítónak évi 1240 K-t; Tormássy János soproni róm. kath. el. iskolai tanítónak évi 2820 K - t ; Girbován Miklós alsójárai gör.

kath. el. iskolai tanítónak évi 420 K-t; Ürögdi József gyönki ref. el. iskolai tanítónak évi 1200 K-t; Szathmári József pusztaföldvári róm.

kath. el. iskolai tanítónak évi 1440 K-t; Kovács Ferenc békési ref. el. iskolai tanítónak évi 1100 K-t ideiglenesen ; Bonkáló Sándor bocskórahói gör. kath. el. iskolai tanítónak évi 1440 K - t ; Chlebus György restéri ág. ev. el. iskolai taní- tónak évi 620 K-t; Mihaila Antal longodári gör. kel. román hitf. el. iskolai tanítónak évi 700 K-t; Brinich Viktor Kornél csoltói róm.

kath. el. isk. tanítónak évi 640 K-t ideiglene- sen; dr. Kissné Schwarczleitner Malvin Kor- nélia csáktornyai áll. polg. iskolai tanítónőnek évi 1560 K - t ; Popov Mária jaszenovai áll. el.

iskolai igazgató-tanítónőnek évi 1680 K - t ; Szenkovichné hívnák Julianna Zsuzsanna med- gyesi áll. el. iskolai tanítónőnek évi 980 K - t ; Grabovszky Jolán Anna ungvári áll. el. iskolai tanítónőnek évi 720 K-t; ifj. Csajkáné Jászay Ilona breznóbányai áll. el. iskolai tanítónőnek évi 680 K - t ; Biróczyné Ottinger Jolán lemesi áll. el. iskolai tanítónőnek évi 640 K-t; Stoi- káné Fábián Mária révaújfalusi közs. el. tanító-

1*

nőnek évi 1280 K - t ; Regep Perszida temesvár- gyárvárosi gör. kel. román hitf. el. iskolai tanítónőnek évi 960 K-t.

Gyám-, ill. segélypénzt engedélyezett : néh. Király István volt szepsiszentgyörgyi nyug.

áll. el. iskolai igazgató-tanító özvegye, szül.

Révay Ilonának évi 860 K-t ; néh. Füzesi Ágoston nyug. henészi közs. tanító özvegye, szül. Lőrincz Emmának évi 746 K 80 f - t ; néh. LŐrincz Károly belvárdi nyug. róm. kath.

el. iskolai tanító özvegye, szül. Stein Zsófiának évi 378 K-t; néh. Csapláros János tataházai róm. kath. el. iskolai tanító özvegye, szül.

Schmidt Vilmának évi 660 K - t ; néh. Mara- lcovit s Imre nyug. alsórönöki róm. kath. tanító özvegye, szül. Bilovits Máriának évi 346 K - t ; néh. Kampits János okai nyug. róm. kath. el.

iskolai tanító özvegye, szül. Neuwirth Teréznek évi 595 K 21 f - t ; néh. Györgyfy Mihály tékesi nyug. róm. kath. el. iskolai tanító özvegye, szül. Németh Katalinnak évi 300 K-t; néh.

Mühl Gottlieb villámosi ág. hitv. ev. nyug.

tanító özvegye, szül. Lepold Zsuzsannának évi 660 K-t, Ottó nevű kiskorú árvájának 110 K-t, mindössze 770 K-t; néh. Vlájk Tódor vár- mezői gör. kath. el. iskolai tanító özvegye, szül. Pungucz Idának évi 660 K-t ; néh. Olteán László perecseni nyug. gör. kath. el. iskolai tanító özvegye, szül. Mandrutz Máriának évi 481 K-t, egy kiskorú árvájának pedig 80 K 16 f-t; néh. Andrese Jakab nyug. zsámbéki róm. kath. tanító özvegye, szül. Szűcs Matild- nak évi 660 K-t ; Fischer Frigyes főrévi nyug.

ág. hitv. ev. tanító özvegye, szül. Brunner Erzsébetnek évi 502 K-t ; néh. Czinner József kiskúnmajsai róm. kath. el. iskolai tanító öz- vegye, szül. Kos-Sipos Veronikának évi 660 K-t ; néh. Pocsatlcó József világi nyug. gör. kath.

tanító özvegye, szül. Gutas Máriának évi 300 K-t, 2 kiskorú árvájának pedig összesen 100 K-t ; néh. Borcsilc Gábor nyug. zemplénagárdi ref.

el. iskolai tanító özvegye, szül. Lengyel Júliá- nak évi 380 K-t; néh. Janisch János volt répczekőhalomi róm. kath. el. iskolai tanító özvegye, szül. Stinákovits Katalinnak évi 660 K-t, Jenő, Magdolna és Győző kiskorú árváinak egyenként évi 110 K-t, együtt 330 K-t, mind- össze 990 K - t ; néh. Kárpáti Lajos volt acsa- lagi róm. kath. el. iskolai tanító Jenő nevű kiskorú árvájának évi 160 K - t ; néh.Erőss Antal volt vajkai róm. kath. el. iskolai tanító özvegye, szül. Vermes Teréznek évi 660 K-t; néh. Kis- rónai Sándor zimányi nyug. róm. kath. el iskolai tanító özvegye, szül. Ehrenberger Má- riának évi 612 K-t, négy kiskorú árvájának pedig"; összesen 408 K - t ; néh. Bácz Vazul nyug.fogarasi gör. kath. tanító özvegye', szül.

Brinzea Máriának évi 300 K-t; néh" Hinder

András vízaknai nyug. róm. kath. el. iskolai tanító Jolán nevű kiskorú árvájának évi 150 K 46 f-t ; néh, Dobra Dénes nyug. miszticzei gör. kath. tanító özvegye, szül. Sereghi Máriá- nak évi 300 K-t ; néh. Kereezman Mihály nyug.

técsői tanító özvegye, szül. Rusznyák Eszternek évi 680 K-t ; néh. Béleznay Elemér jászberényi nyug. róm. kath. el. iskolai tanító özvegye, szül. Néder Etelkának évi 720 K-t; néh. Sza- bados József battonyai nyug. róm. kath. el.

iskolai tanító özvegye, szül. Mátéffy Mária Piroskának évi 762 K 40 f - t ; néh. Lancraján Dénes mohi nyug. gör. kel. el. iskolai tanító özvegye, szül. Csergoveán Agafiának évi 680 K-t, két kiskorú árvájának pedig összesen 226 K 66 f - t ; néh. Feigl Henrikné szül. Navratil Mária volt lajtaújfalui áll. el. iskolai tanítónő Henrik, Ernő és József nevű kiskorú árváinak egyenként évi 170 K-t, együtt 510 K-t, az elhalt tanítónő férje részére az 1891. évi XLII1.

t.-cikk 6. §-a alapján pedig 450 K egyszer- sraindenkorra járó temetkezési járulékot; néh.

Gyulay Lajosné szül. Szilvási Malvin francz- feldi áll. el. iskolai tanítónő Erzsébet nevű kis- korú árvájának évi 156 K 66 f-t.

Végkielégítést engedélyezett: Bagolyné Fülöp Katalin madari ref. el. iskolai tanítónő- nek 1200 K - t ; Marhon Jozefa gyalui áll. kis- dedóvónőnek 1000 K-t ; Bodnárné Popovits Emilia melenczei közs. kisdedóvónőnek 828 K-t egyszersmindenkorra.

Pályázat.

A tanító- és tanítónöképző-intézeti növen- dékekkel betöltendő, évi 200 koronás Bésán- féle ösztöndíjaknak megüresedő összesen 10 állására pályázat hirdettetik.

Ezekre az ösztöndíj-állásokra pályázhatnak bármily jellegű tanító- és tanítónőképző-intézeti növendékek, valláskülönbség nélkül. Egyenlő minősítés esetében azonban, az alapítólevél rendelkezéséhez képest, a tanítónő-jelöltek elsőbb- séget élveznek.

A folyamodóknak születési anyakönyvi kivo- natával, legutolsó iskolai bizonyítványával, eset- leg a jelen tanév első feléről szóló „Értesítő- jével" szülőinek vagyoni állapotáról, ellátást

igénylő testvéreinek számáról, az esetleg mái- nyert ösztöndíjáról, segélyezéséről szóló iskolai, illetőleg hatósági bizonyítványokkal fölszerelt és a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisz- terhez címzett kérvényei 1911. évi január hó 10-ig az intézeti igazgatósághoz, onnan pedig azonnal a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez terjesztendők fel, oly minősítési táblázat kíséretében, amelyben feltüntetendő az is, hogy az illető folyamodó növendék

élvez-e az intézetben ingyenes, 'féldíjas, vagy más kedvezményes helyet, vagy pénzbeli ösz- töndíjat.

A folyamodványok magyar nyelven írandók és a nem-magyar nyelvű mellekletekhez azok hiteles magyar fordítása is csatolandó.

Hiányosan fölszerelt, vagy pedig az intézeti igazgatóságok által legkésőbben 1911. évi január hó 15-ig a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz fel nem terjesztett folyamod- ványok figyelembe nem vétetnek.

Budapest, 1910 december hó 15-én.

II. M M HIVATALOS RÉSZ.

Hírek.

— Újesztendő. Az ünnepek békés csöndjében is van — pedagógia. Nagy művészet az: tudni, mikor kell pihenni.

Minden munka, megszűnnék pihenés nél- kül, és nem jó módszer az, mely a kál- vária-járás nehéz űtján nem állít fel derűs stációkat, hol elmélyedhet az em- beri lélek és megnyílhatik a szívek mélysége. Sokszor lett fontosahiú a pihe- nés napja, mint a munkáé; mert ú j és jobb útat csak maga-magába szállás

után választ az ember. A karácsony és újév csöndjében akkora hatása van a lélekre, hogy e napokban elpihen a bűn, élét veszíti a rosszakarat, megszelídül a harag, még a gyűlölet is szeretet után áhítozik. Fantázia festi meg az öregek múltját, megelégedés száll a mindennapi élet robotjára, és a ragyogó fenyőfákon átpiral a gyermekek jövendője. E szép napokat az emberiség a hitnek köszön- heti. Erre a hitre és a belőle sarjadó reménységre nagy szükségünk van ne- künk is — magyar tanítóknak. Olyan út előtt állunk, melyen elesünk re- ménység nélkül. A magyar gyermek lelki világa egészen más, mint egy ide- gen ország gyermekéé : a magyar böl- csőnek nagy álmai vannak. Ezeknek az álmoknak, ezeknek a sokszor névtelen reménységeknek nem szabad örök fele- désbe tűnniök. És el ne feledjük : a nemzet álmainak élete a magyar tanítók

az életé, de Magyarország jövendőjét a mi tanítóinktól fogja számon kérni a

— történelem. Aki e földön és fajának lelkiismerete előtt legnagyobb bíró, igaz- ságot osztván majdan és becsületet . . . Ú j lapot nyitunk ma ebben a könyv- ben: as 1911. esztendőt. Iniciáléja az öröm piros színeiben n.gyog, mert oly férfiút talál a magyar kultúra vezéri székében, kinek eltökélt szándéka : a népoktatás fejlesztése. Az egyetlen s meg nem mérhető erőt ez adja a magyar- ságnak ; a többit a névtelenek amaz ezrei hordják vállaikon, kik az utolsó percben mindig helyükön voltak és meg- t a r t o t t á k unokáiknak a hitet, lelkesedést és hazát. Mi csak annyit kívánunk az újesztendő kezdetén, hogy féltő szere- tettel, de nyilt szemmel ápolják tanítóink

sék meg mindazokat az eszközöket, me- lyeket a tudomány és fejlődés nyújt, hogy lépcsőt építhessenek velük a — magyarság álmai felé . . . Boldog új- esztendőt !

— Balogh államtitkár audienciái. Balogh Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszteri állam- titkár minden hétfőn délben 12 órakor és min- den csütörtökön délután 4 órakor tart általános kihallgatást.

— A Julián-egyesületi iskolák. A Peda- gógiai Társaságnak m. évi december hó 17-én tartott felolvasó-ülésén nagyszámú közönség jelenlétében ismertette Margitai József, a Julián- egyesület tanügyi előadója, a Julián-egyesület szervezetét, működését, iskoláinak tantervét, tanítóinak működését és a szlavóniai magyar nép nemzeti védelmének különféle eszközeit.

A Julián-egyesület 1904. év végén alakult meg s két irányban teljesíti védelmi munkáját.

Az egyik a felnőttek, a másik a jövő nem- zedék védelmére irányul. A felnőttek részére fönnállása óta, valláskülönbség nélkül, 3117 darab imakönyvet, 82 ezer darab naptárt, sok ezer darab népies füzetet és néplapot osztott ki. 114 helyen 157 darab ifjúsági, vándor és gazdasági népkönyvtárat helyezett el, hitel- szövetkezetek alapítását segítette elő ; a temp- lomtól távolfekvő pusztákon és falvakban ta- nítói által délutáni ájtatosságokat rendezett, melyeknél az ének kísérésére 30 darab har- móniumot szerzett be ; analfabéta-tanfolyamokat

és téli felolvasó-estéket szervezett; a nép ügyes-bajo^* dolgaiban jogi képviseletről gon- doskodott stb. A Belgrád átellenében fekvő Ciglanas-öbölben telelő magyar bajosok és gyermekei részére a tél folyamán tanfolyamokat szervezett. Az egyesület újabban a boszniai magyarok felé is kinyújtotta védő karját. A nép részére naptárt ád ki. Szerajevóban magyar egyesületet és olvasókört támogat, magyar ottbont létesített és öt tanerős magyar iskolát és óvót tart fönn. A magyarok gyermekeinek védelme az ottani magyar tannyelvű iskolák- ban történik. A horvát népoktatási törvény megengedi, hogy a kormány beleegyezésével a nem horvát anyanyelvűek magánnépiskolát állíthassanak fel s tarthassanak fenn. A Julián- egyesületi magyar iskolák száma 42, melyek- ben 87 tanító vezetése mellett hatezer magyar tanuló részesül anyanyelvén oktatásban. A ma- gániskolák is a horvát iskolai hatóságok fel- ügyelete alatt állanak. A magyar iskoláknak külön tantervük van, melyet a báni kormány hagyott helyben. A tanítás anyagának kivá- lasztásánál s annak fölosztásánál úgy a magyar- országi, mint a horvátországi tanterv figye- lembe vétetett. A hittant a lelkészek legtöbb helyen, kik nem tudnak magyarul, horvát nyel- ven tanítják, tanítóink pedig magyar nyelven.

A horvát nyelv kötelező tantárgy, melyet oly helyeken, ahol a magyar tanító még nem jártas teljesen a horvát nyelvben, a helybeli vagy a szomszéd horvát (szerb) iskola tanítója tanítja.

A horvát nyelv tanítására az egyesület nagy gondot fordít, hogy minden magyar tanuló a horvát nyelvet saját érdekében megtanulja s beszélje. A tanulók az összes magyar és horvát olvasó- és hittani könyveket, irkákat, rajzfüze- teket stb., írószereket a Julián-egyesülettől ingyen kapják. A Julián-egyesület szigorúan őrködik saját közege által is, hogy tanítói minden tekintetben figyelembe vegyék a horvát iskolai törvényeket és kormányrendeleteket, hogy minél kevesebb okuk legyen az iskolák nem kis számú ellenségeinek a panaszra és iskoláink támadására. A Julián-tanító hivatása valóban szép. A magyar gyermekek nevelésén és tanításán kívül reá vár a felnőttek vezetése, irányítása. Vasár- és ünnepnapokon az isko- lába gyűjti a falu öregét, apraját s vezeti a hívők énekét, majd a szentírásból olvas föl nekik részleteket. Ezután jön a népkönyvtári könyvek kicserélése, a hitelszövetkezet veze- tése. Most jönnek a magyar gazdák ügyes- bajos dolgaikkal s tanácsot kérnek tanítójuk- tól, elbeszélgetnek velük gazdasági ügyekről, a világ folyásáról és arról, hogy mint is van odahaza, a nagy Magyarországban ? ! . . . A magyar-horvát testvéri viszony ápolása körül

is érdemei vannak az egyesületnek. Azokon a helyeken és vidékeken, ahol hivatásos és kellő körültekintéssel működő tanítóink vannak, a horvát és szerb nép a magyar iskolák és a józan magyar nép által tanulja meg ismerni és becsülni a magyart, és benne a testvért és hajdani bajtársát. A horvát és szerb nép kezdi belátni, hogy az a Magyarországból jött s közte letelepedett magyar gazda hasznára volt neki, mert tőle tanulta meg a föld okszerű megművelésének és a gazdasági állatok tenyész- tésének és ápolásának a helyes módját. Most már neki is van eladni való gabonája s földjének értéke 15—20-szorosan emelkedett, amióta az általa gyűlölt, de titokban csodált jövevénytől, a magyartól elleste a föld helyes megmunkálásának módját. Egyszóval, a Julián- egyesület Horvát-Szlavonországokban a béke olajágával és öntudatosan végzi nagyfontosságú munkáját, miért is itthon a nagyközönség támogatását, túl a Dráván pedig az illetékes körök szimpátiáját méltán megérdemli.

— Az analfabéták oktatása. Az Országos Közművelődési- Tanács, amely már harmadik esztendeje foglalkozik a derék, lelkes tanítóság közreműködésével az analfabéták oktatásával és az iskolai továbbképzéssel a népszerű fel- olvasások révén, ezidén is folytatja ilyen irányú munkálkodását. Analfabéta-tanfolyamok szervezésére, népszerű felolvasások tartására szólította fel a tanítóságot, s az eredmény máris az, hogy az ország kétszáztizenkét közsé- gében folyik az analfabéták kor és nemre való tekintet nélküli oktatása, felolvasások tartására pedig ezerkétszáznyolcvankét tanító jelentke- zett, noha a szervezés munkája tulajdonképen csak napokkal ezelőtt indult meg. A Tanács mindazon tanítónak, aki hozzá fordul akár analfabéta-tanfolyam, akár felolvasások tartása céljából, nemcsak tiszteletdíjat biztosít, de az analfabétákat ingyen-tankönyvekkel és tan- eszközökkel látja el, a felolvasások megtartá- sára vállalkozó tanítóság munkáját pedig azzal könnyíti meg, hogy a kiadásában most meg- jelent Felolvasások II. kötetét, amely népszerű modorban, legkiválóbb szakférfiak által írott 44 felolvasást tartalmaz, ingym küldi meg minden tanítónak, illetve lelkészeknek és jegy- zőknek, lia azt az Országos Közművelődési Tanácstól (IV., Ferenciek-tere 3., II. 6.) kérik.

E könyv használhatóságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy az annak idején háromezer példányban megjelent 1. kötet már teljesen elfogyott, pedig azt is csak felolvasások tar- tására vállalkozók kaphatták meg.

— A fővárosi tanítók fizetésrendezése.

A Budapesti Tanítótestület m. évi dec. hó 10-én délután 5 órakor az újvárosháza közgyűlési

termében rendkívüli közgyűlést tartott, amely- nek tárgya a tanács fizetési tervezetének be- mutatása és a testület igazgató-tanácsának határozati javaslata fölötti határozathozatal volt.

A közgyűlést az igazgató-tanács 128 tanító kívánságára hívta össze. A közgyűlésen, amely- nek elnöke Moussong Géza volt, megjelent Mosdóssy Imre kir. tanácsos, tanfelügyelő is.

Az igazgató-tanács részéről Simon Lajos fő- titkár előterjesztette azt a memorandumot, ame- lyet a fizetésrendezés-tervezet kapcsán a tanító- testület a fővároshoz benyújtani szándékozik.

A budapesti tanítótestület javasolta a közgyű- lésnek a tanács által egybeállított fizetési tervezet elfogadását, a következő módosítással : az illet- mények a 12. szolgálati évtől 300—300 koro- nával emeltessenek, a lakbérek pedig tétessenek egyenlővé a hasonló fizetésű tisztviselők lak- bérével ; kérje ezenkívül a közgyűlés a tanácsot, hogy a fizetési fokozatokba az összes szolgá- lati évek betudassanak. Moussong Géza előadása után, amelyben ismertette a mozgalmat, Stefka Jenő szólalt fel. Beszédében örömmel vette tudomásul, hogy a tanács négyéves várakozási idővel megállapított fokozatokból álló tervezetet állított össze és a törzsfizetésekre vonatkozó részeket, másrészt azonban azt a kérelmét fe- jezte ki e tekintetben, hogy a 32-ik szolgálati

éven túl is kifejezetten fenntartassák« a négy- évenkénti fokozatos emelkedés. Az egy éven felül eltöltött megbízotti és segédi évek méltá- nyosan tudassanak be a fizetési fokozatokba.

Ilyen értelemben határozati javaslatot is ter- jesztett elő. Utána Háda József beszélt, kife- jezvén örömét a javaslatnak ama szociális jelentőségű rpsze fölött, mely a megbízott tanítók szolgálati idejét három évben állapítja meg, és ha ez idő alatt be nem választatnak, automati- kusan belépnek a következő fokozatba. Az a tény, hogy a megbízottakat is a tanács választja, hogy ezek a nyugdíjintézetnek is tagjai s meg- választásuk a többi fizetési osztályba való előre- lépésre is jogosít, csak címkérdéssé teszi a megbízott tanerők helyzetét. Ezért indítványozza, hogy ez az elnevezés szüntettessék meg és e fokozat várakozási ideje két évben állapíttassák meg. Kérte még, hogy a közgyűlés határozza el, hogy a vidékről választottak szolgálati évei számíttassanak be. Utána Bursics Ernő szólalt fel, kifejtvén, hogy a tervezett négyes turnusok jók, de magának a tervezetnek hibái vannak, mert nem mér egyenlő mértékkel. Ha nem a szolgálati évek szerint osztják be a tanítókat, hanem jelenlegi fizetéseik után, akkor az áll elő, hogy a 30 éven túl szolgálók nem érnek a reformmal semmit. A fokozatba való beosz- tást az állam is keresztülvitte már az állami tanítóknál. Kéri, hogy a fokozatokba való be-

osztás nem a jelenleg élvezett fizetés, hanem a szolgálati . évek alapján történjék. Minké Béla hosszabb fejtegetés után indítványozta, mondja ki a közgyűlés, hogy a tanítótestület- nek egy régebbi memorandumát újra elfogadja és fenntartja, és hogy az ideiglenes szolgálati évek a fizetési fokozatoknál számíttassanak be.

Kérte továbbá, hogy címzetes igazgatói állások szerveztessenek és ezen állások elnyerésében férfi- és nőtanítók egyaránt részesülhessenek.

Számos felszólalás után a közgyűlés a Buda- pesti Tanítótestület igazgató-tanácsának hatá- rozati javaslatát csekély módosításokkal el- fogadta.

— Andrássy Dénes gróf a tanítókért.

Gömör-Kishont vármegye nemeslelkű főura, Andrássy Dénes gróf m. évi dec. hó 19-énagömör- inegyei tanítók Rimaszombatban építendő inter- nátusa céljaira 5000 koronát adományozott. Két nappal megelőzően pedig, ugyancsak az áldozat- kész főúr, 1000 koronát küldött a Pesti Hirlap szerkesztőségéhez azzal, hogy ez összeg a lap milléniumi alapjához csatoltassék. Ennek az alapnak tudvalevően rendeltetése az, hogy kamataiból évenként néhány olyan érdemes tanító részesüljön némi pénzbeli jutalomban, akik a magyar nyelv oktatása és terjesztése körül — leginkább idegenajkú vidékeken — legsikeresebben buzgólkodnak.

— Megjutalmazott tanárok és tanítók.

A főváros tanácsa, mint a mult esztendőben, az idén is gondoskodott arról, hogy a huzamosabb idő óta szolgáló és állandóan kiváló működést kifejtő polgári és elemi iskolai tanítók elismerő- levél kíséretében pénzjutalomban részesüljenek.

A polgári iskolai tanítók és tanítónők közül jutalmat kaptak: Hegedűs Zsigmond, Keleti Adolf, Köves Izsó, Mendlik Lujza, Schmöller Lajos, Tomaschek Anna, Ágoston Gézáné, Dalos Istvánné, Egyéni Jolán, Hajnal Ignác, Jász Margit, Kovalovszky József, Láber Béláné, Madarassy Erzsébet, Weher Ilona és Komáry Erzsébet. Az elemi iskolai tanítók és tanítónők közül : Alke'r Róza, Bartos Rezső, Borovszky Lászlóné, Bosnyák Jakab, Csorna Zsigmond, Dietz Elek, Enyvvári Gizella, Farkas Józsefné, özv. Funták Dezsőné, Goeth Lujza, Grünstein Teréz, Harsányi Teréz, Hlavács Dánielné, Horn Vilmosné, Horváth N. János, Horvát Sándor, Husszy Mária Keresztes Kornélia, Kovács Ede, Kuzmich Etelka, Lakits Etel, özv. Magasházy Gyuláné, Müller Imre, Müller Rezső, Nagy Károly, Lenhold Józsefné, Paczona Gizella, Pamlényi Sándor, Passuth Ödön, Petzka Ilona, Péter Ilona, Prohászka Anna, Reményi Aranka, Reitinger Teréz, Sándor Péter, Schönreiter Anna, Schilberszky Fanni, Szellő Sándor, Szmrekovszky Andorné, Szőcs János és Egri Tóth Kálinánné.

— A Beregmegyei magyar közművelődési egylet Beregszászon a minap tartotta XXVI].

évi rendes közgyűlését Patay András főispán, egyesületi elnök vezetése mellett. A Felvidéken oly fontos kultúrmissziót teljesítő egyesületnek, amely teljesen önerejéből tartja fenn magát és terjeszti a magyarságot, ezidőszerint 823 tagja van. Az évi költségvetést az 1911. évre 7960 korona 57 fillér bevétellel és 7616 korona ki- adással állapították meg. Megalakították a tiszti- kart. Védnök Schimborn Buchheim Károly gróf, elnök Patay András főispán, alelnök újra Schürger Ferenc főgimnáziumi igazgató, ügy- vezető-igazgató Szent péter y Endre kir. tanfel- ügyelő, titkár Bócsy Sándor, jegyző Tőrös Sándor, pénztáros Serry Ferenc, számvevő Tuzson Gábor, ügyész pedig dr. Gubovics Géza lett.

— A fővárosi tanítók nyugdíjszabályzata.

A fővárosi tanárok és tanítók nyugdíjszabály- zatát a belügyminiszter visszaküldte a főváros- nak azzal az értesítéssel, hogy a nyugdíjszabály- rendeletnek a nyugdíj, végkielégítés, özvegyi és nevelési díj, valamint a temetési segély mértékének megállapítására vonatkozó, úgy- szintén a leiratban foglalt észrevételekkel nem érintett rendelkezéseit, amelyekben a kényszer- nyugdíjazás is bennfoglaltatik, már ezúttal jóváhagyja és hozzájárul ahhoz, hogy ezek a rendelkezések 1909 január 1-től számított hatállyal lépjenek életbe. A miniszter lénye- gesebb észrevételei a különféle szolgálatban eltöltött idő beszámításának módjára, a törzs- járulékokra, továbbá a jogorvoslati eljárás és

a fölebbviteli hatóságok megállapítására vonat- koznak. A szabályrendelet ugyanis beszámítja azt a szolgálati időt is, amelyet a tanár vagy tanító megelőzőleg közigazgatási, szolgálatban eltöltött. A leirat szerint a főváros erre köte- lezve nincs, mert a nyugdíjviszonosságról szóló

1897 : LIX. t.-cikk a tanszemélyzetre nem vo- natkozik s így a főváros indokolatlan terhet venne magára, amely más törvényhatóságoknál ellenszolgáltatásra nem talál. A nyugdíjjárulé- kokat illetőleg a leirat kihagyandónak mondja azt a rendelkezést, hogy a más iskolafenntar- tók szolgálatából átjövő tanítók a rendes törzs- járulékokon kívül még 10 százalék rendkívüli törzsjárulék fizetésére lennének kötelezve. Ki- fogásolja a leirat az állandó évi járulékoknak a szabályrendeletben előírt módin való meg- állapítását is, amelyek az illetőnek a szolgálatba lépés időpontjában való életkora szerint iga- zodnak, különösen azért, mert ezeket a maga- sabb járulékokat főkép azok fizetnék, akik elő- zetesen más iskolafenntartók iskoláiban teljesí- tettek szolgálatot és az ott eltöltött szolgálatuk után járulékaikat már megfizették. Tekintettel azonban arra, hogy a fővárosi szabályzat az

országos törvényekkel szemben nagyon jelen- tékeny előnyöket biztosít, a belügyminiszter a közoktatásügyi miniszterrel egyetértőleg nem tett kifogást az ellen, ha a főváros az évi járu- lékokat akkép állapítaná meg, hogy a tanítók a szolgálat első tíz esztendeje alatt évi 2 szá- zalékot, a 11—25 években 21 2 százalékot, a 26—40 év között pedig 3 százalékot, míg a tanárok az első tíz évben évi 3 százalékot, a 11—20 években 3' 2 százalékot, a 21—30 év- ben pedig 4 százalékot fizessenek.

— Nő a főváros közoktatásügyi bizott- ságában. Annak a mozgalomnak, amely a nő társadalmi és politikai egyenjogúsítására irányul, érdekes momentuma a főváros polgári iskolái- ban működő tanítónők ama törekvése, hogy a főváros közoktatásügyi bizottságába nőt válasz- szanak, érdekeik képviseletére. A tanítónők kül- döttségileg jártak a főváros hatóságának fejei- nél, hogy a választás elvi akadályait elhárítsák.

A kérdés érdemleges elintézését megelőzőleg azonban máris programmbeszédet mondott a tanítónők jelöltje, ixőth Ilona, a dohányutcai polgári iskola tornatermében, igen nagy kö- zönség előtt. Beszédében mindenekelőtt vázolta a mozgalmat és tudomásul adta, hogy a köz- oktatásügyi osztály vezetője leghathatósabb támogatását helyezte kilátásba. Majd ismertette azokat az anomáliákat, amelyek a leányiskolák- nál alkalmazott tanítónők tekintetében fenn- állanak és utalt a főváros tanügyi tanácsosának felhívására, hogy az összes leányiskolák taní- tónőit egyesítsék a mozgalomban, mert nagy eredményt csak így érhetnek el. Anyagi hely- zetükkel meg vannak elégedve s e mozgalom csak szociális helyzetük javítását célozza. Erre pedig az első lépés a közoktatásügyi bizott- ságban való megfelelő képviseltetés. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Földes Gábor, a dohányutcai polgári iskola nevében üdvözölte a jelöltet, majd Rosenberg Auguszta jelentette, hogy az összes leányiskolák tanítónőit felhív- ták a csatlakozásra. Végül Glücklich Vilma kívánt kitartást a mozgalomban és sikert törek- vésükhöz.

— A tanítói állás megbecsülése. Soós Géza barsbaracskai ref. tanítót barsvármegyei,

Baráth Dániel kálózi ref. elemi iskolai tanítót fejérvármegyei, Szeremley Lajos tápszentmiklósi ref. tanítót győrvármegyei, Németh Lajos szőllősgyöröki igazgató-tanítót somogyvárme- gyei, Kovács Márton regölyi és Túrák János miszlai róm. kath. kántortanítókat tolnavár- megyei, Ujlaky István újszentannai állami iskolai igazgató-tanítót aradvármegyei és Somogyi Endre dobóruszkai róm. kath. kántortanítót ungvármegyei törvényhatósági bizottsági taggá választották.

— Érdekes előadás. A Társadalomtudo- mányi Társaság mult év dec. 11-iki ülésén Balassa József dr. tartott előadást, „Nevelés a társadalom számára; a jövő iskolája" címmel. Szerinte csak az lehet a jó iskolarendszer, amely a jelent ismerteti meg a gyermekkel s a jövőre készíti elő, hogy minden egyes ember átvehesse és folytathassa a folyton fejlődő társadalom munkáját. A mai iskolával szembe kell állítani a jövő iskoláját. A tanítás anyagát tekintve, a mai iskola három nagy hibában szenved.

1. A grammatikai tanítás nevelő értékének túl- becsülése ; 2. a holt nyelvek és irodalmak túl- ságos szerepe ; 3. a természettudományok hát- térbe szorítása. Egy olyan iskola legyen a jövő ideálja, amelyben nem a megtanult anyag a fő, hanem amely kellemes, élvezetet nyújtó elő- készület az egyén jövendő munkájára a küzdő társadalomban. Az előadást a jelenvolt közön- ség zajos tapssal honorálta.

— Halálozás. PüchÜer Károly rom. kath.

tanító mult évi december hó 13-án, életének 34-ik évében elhunyt.

Könyvek ismertetése.

* Nádai P á l : Könyv a gyermekről. Munka.

Játék. Művészet. Ignotus előszavával. Két kö- tetben. Kiadta a Franklin-Társulat, Budapesten.

Végre beszélt nekünk valaki komolyan a gyer- mekről magyar nyelven is ! Megrajzolta nekünk a gyermek lelkét, ösztöneit, egész valóját s könyvében lelkes programmot ad, hogy miként bánjunk a gyermekkel, hogyan neveljük, tanít- suk, hogy boldog, életerős, jókedvtől duzzadó, hasznos emberré faragjuk. Nádai Pál könyvét leginkább Rousseau Emil-jéhez hasonlíthatjuk.

Csupán a megírás formájában különbözik ettől.

De lelkesség s a meggyőződés ereje tekinteté- ben s a nevelési princípiumok kérdésében egyek ők ketten. Nádai könyvének minden oldaláról reánk lehel a természetnek : a napnak, a vilá- gosságnak, fűnek, fának, virágnak, víznek, állatoknak forró szeretete. Kell, hogy gyerme- keinket is ez a szeretet hassa át! Neveljük őket erre a szeretetre a gyermekszoba beren- dezésében, meséinkben, játékaikban, képesköny- veikben, az iskolában, mindenütt és minden erre alkalmas eszköz és mód felhasználásával. A ter- mészet . szeretetében fogantatott nevelést szinte kötelező törvényül állítja fel Nádai minden szülő, nevelő és tanító számára. Vitatkozni vele ebben a kérdésben nem is lehet, oly híven, a meg- győző igazságnak oly nagy erejével igazolja álláspontja helyességét. S mi, akiknek gyer- mekei vannak, akik • valaha szintén voltunk gyermekek, magunkon át érezzük az ő igaz- ságát.

Pusztán a természet szeretetében való neve- lés és iskoláztatás egymaga azonban még nem elég. Teljessé csak akkor válik, ha a munkát is magához kapcsolja, ha a gyermek, a ter- mészetszeretet közben dolgozik is. Hagyjuk őket tehát munkálkodni, fúrni, faragni, rombolni, újra építeni. Egészséges természetéből folyó vágy ez nála, s azt elfojtani, visszafejleszteni bűnös pedagógia volna. Minden okos nevelőnek kívánnia kell, hogy a munka legyen az, ami az embert állati mivoltából fölemeli. Ez adjon ismereteket, ez tegye változatossá életünket s ezen a réven kapcsolódjék bele az egyén neve- lése a szociális feladatokba. A nevelésben min- den mozzanat szolgálja azt a célt, hogy a gyer- mekből az egész emberiségre hasznos, egészséges munkást formáljunk. Nádai nem elégszik meg azonban ily általános irányelveknek csupán hangoztatásával. Kész nevelési tervezeteket ad nekünk s ezekben kiterjeszkedik a gyermek- szobában tett megfigyeléseitől kezdve mindenre, ami ezt a nevelést szolgálhatja. Nem hagyja figyelmen kívül a művészet, rajz, zene kérdé- seit, a színház, a tánc és a gimnasztika fel- adatait, az erkölcsi és szociális nevelés összes követelményeit.

Nádai könyvét nem dicsérni kell, hanem el kell olvasni. Hézagos olvasókönyvek helyett ilyfajta müveket kellene ifjúsági és tanítói könyvtárakban elhelyezni s olvastatni. Kiválóan tanulságos Nádai minden sora s ritka élvezetes olvasmány a könyvnek minden fejezete. Nem száraz, teorétikus neveléstudományt ad nekünk a szerző, hanem eleven, színes életképeket. Ideális szempontból nézi a tárgyát, azzal a becsületes hittel, hogy igenis lehet az embergyermeket olyan harmonikus valakivé és valamivé nevelni, aki egy boldog társadalom szemléletében maga is boldog, mert annak megteremtésében neki is van munkarésze. Derűs, életkedvtől és ember- szeretettől világos, tiszta ez a munka, mint a friss forrásvíz. Nádainak ezért a könyvéért köszönetet mondunk s kötelességet vélünk telje- síteni, mikor azt szülőknek, nevelőknek és taní- tóknak melegen ajánljuk.

* Kudruu. Hősköltemény. Középfelnémetből fordította Körös Endre. Kiadja a Kisfaludy- Társaság.

A szerencsés német nép két évezreden ke- resztül nyugodtan hordhatta össze szellemi kincseit ; e nagy tőkét semmi vihar fel nem dúlta, semmi vész el nem söpörte. Pogány mű- veltségének emlékei sem mentek veszendőbe.

Os, hitregei dalai a kereszténység aránylag nyugodt és nemzeti módon való terjedése s a népvándorlás emlékeinek hatása alatt természet- szerűen alakultak át mondai dalokká. S mert a kereszténység fölvétele korán történt, maradt

a népnek bőségesen elég ideje, hogy pogány vonatkozású hősi dalait az ú j hit veszedelme nélkül szőhette-bogozhatta össze nagyobb el- beszélő-dalokká.

Nálunk, fájdalom, mindez visszásán történt.

Mi elkésve foglaltunk helyet Európa új népei közt, a kereszténység is jó későn jött, erő- szakosan, és nem is nemzeti eszközökkel ter- jesztették, és akkor, amikor mondai hősdalaink

épen eposszá jegecedőben voltak. E folyamatot kíméletlenül zavarták meg az idegenből ide- szakadt térítők, s az ő példáikon indulva, szá- zadok multán sem engedték végbemenni saját vérünkből való papjaink. A kereszténység zsenge vetéseit féltették a pogány emlékektől. De minket megfosztottak kialakulóban levő naív- époszunktól. Micsoda nemzeti kincs pótolhatlan pusztulását gyászolhatjuk. Boldog németek, kik- nek két nagyobbszerű népéposzuk hirdeti közép- kori fejlettségüket, képzeletük ragyogását, a néplélek akkori eleven életét ! A Niebclitngen- lied és a Kudrun. A német llias és Odyssea.

Az elsőnek fordítását még Szász Károlytól bír- j u k ; ez utóbbit Kóros Endre most fordította át nagy tanulmánnyal, igaz megértéssel, eleven fantáziával és fürge verseléssel. Kőrös Endre ezen irányú működése, mellyel a Szász Károly félbenmaradt munkáját folytatja, nagy nyereség irodalmi életünkben. Még 1898-ban jelent meg tőle Ekkehard Bafóer-dalának, ennek a hún vonatkozású kisebb műéposznak művészi fordí- tása, főműve azonban a most megjelent Kudrun, 1705 niebelungversből álló nagy naív-éposz jeles átültetése. Kalandos eseményekben dús, majd bájos, majd nagyszerű történet végnélküli ára- data ez éposz, melyben naiv és zordon jellemek szeretnek, szenvednek, küzdenek és diadalmas- kodnak. Az ódon sorok közül itt-ott a középkor üde, éles levegője csap arcunkba. Mohón szív- juk fel s megifjodunk tőle ezer évvel. Aki el- olvassa ez époszt, kétségtelenül növeli lelkének tartalmát. Kőrös Endre irodalmi munkássága pedig a legteljesebb mértékben kelti fel további várakozásunkat.

* A primitív ember hajdan és most. A mi kultúránk összes csírái megvannak már a vad népek életében, mert a létért való küzdelem rákényszerítette a tropikus földrészek és a sarki jégmezők lakóját egyaránt arra, hogy élete fenntartására megfeszítse agyát és mind újabb és újabb, leleményes eszközöket és ügyességeket találjon ki élelme megszerzésére, élete megvé- désére, a természet akadályainak leküzdésére.

A mai kultúra és a vad népek élete közt fenn- álló kapcsolatnál fogva mindenkire nézve a legnagyobb érdekességgel bírhat az olyan könyv, mint amely most jelent meg fönnebbi címen a Franklin-Társulat kiadásában. Ez a könyv a

vad népek életével foglalkozik, mindenféle szem- pontból. Szól életmódjukról, szokásaikról, élel- mükről, ruházatukról, vadászataikról, fegyve- reikről és harcaikról, családi életükről és lakásukról, babonáikról és vallásukról, szóval, a vad népek egész élete feltárul előttünk e könyv lapjain. S mivel a mai tudományos kuta- tások értelmében az őskori európai ember tulaj- donkép époly vadember volt, mint a jungle mai lakója, a könyv leírja azt az életet is, amely egykor Cromagnon barlangjaiban, a svájci tavak cölöpépítményein s Európa más helyein folyt, így tehát szoros kapcsolatban jelenik meg a könyvben a mai kultúra kezdete úgy, ahogy a történelemelőtti korban és a mai korban egy- általán megnyilvánult. Ebből látható, hogy ez a könyv nagy mennyiségét adja a minden mű- velt emberre nézve érdekes tanulságoknak.

S mindezt a lehető legnépszerűbb formában.

Nyoma sincs benne a száraz tudákosságnak és nagyképűségnek; mondhatni, szépirodalmi for- mában, mindig elevenen, könnyedén mondja el mondanivalóit. A hangja élénk és vidám, mind- járt megnyeri az olvasót, aki úgy megy rajta végig, mint egy kedves, kellemes szépirodalmi könyvön s alig veszi észre, hogy lítközben mennyivel bővültek az ismeretei. A magyar irodalomban eddig egyáltalán nem volt ilyen, a vad népek egész életét tárgyaló könyv ; ennél hathatósabb eszközét a néprajzi ismeretek ter- jesztésének képzelni sem lehet. A könyv egy kitűnő angol etnográfusnak és utazónak, Scott Elliot-nak müve, és Schöpflin Aladár fordította le gondos, szép és színes magyarsággal. Gaz- dagon van illusztrálva s az eredeti angol ki- adással teljesen egyforma kiállításban, művészies kötésben jelent meg a Franklin-Társulat „Isme- retterjesztő Könyvtár" című vállalatában. Ára kötve 8 korona.

* A Kont-eset, A magyar élet képeinek kiváló rajzolója, Szemere György, ezúttal fan- tasztikus regényt ír. A jövőbe, a XXI. századba vetíti ki a magyarság életét s f'ő nemzeti problé- máit, hogy rámutasson megoldásuk módjára.

Egy hatalmas arányokban rajzolt alak áll a regény központjában, aki úgy lép fel, mint a mennyekből alászállott Kont vitéz ós roppant arányú egyéniségével, csodaszerü lényével, a körüle kifejlődő áhitatos tisztelet szuggeszciójával úgyszólván rákényszeríti a magyar társadalmat, hogy megvalósítsa azokat a reformokat, me- lyekre a nemzetnek szüksége van, hogy fenn- maradhasson. Kont azonban minden csodássága mellett emberileg van rajzolva, s életteljesen, megelevenülve, úgyszólván a magyar társada- lomból kilépve jelennek meg benne a nagyszámú többi alakok is. Egy gondolkozó agyú író nyil- vánul ebben a regényben, aki azonban tud

szuggesztív erővel elbeszélni és érdekes cselek- vényt alakítani. Kapható Lampel cég könyv- kereskedésében ; ára 4 korona.

* Apa és fiú. A hírneves, bár nálunk még egyelőre kevéssé ismert svéd drámaíró, Tor Heetberg hatalmas irodalmi és színpadi értékű ötfelvonásos színdarabja most jelent meg az Olcsó Könyvtárban, Szász Zsomborné kitűnő fordításában. A magyar olvasóval mondhatni új írót fedezhet fel ez a művészi dráma, elmélyedő lélekrajzával és érdekes cselek vényével. A füzet a Franklin-Társulat kiadásában jelent meg ; ára (30 fillér.

Tanítók tanácsadója.

(E rovatban csak általános, a tanítók szol- gálati viszonyaira s általában népoktatási ügyekre vonatkozó kérdésekre adunk választ.

Ugyanezen keretben egyes tanítóknak nem közérdekű kérdéseire sem itt, sem levélben nem válaszolunk. A válaszbélyeggel vagy válasz'appal ellátott leveleket szintén a fenti értelemben bíráljuk el ; levélbeli választ azonban nem adunk. Az összegyűlő bélyegeket az Eötvös- alapnak szolgáltatjuk át.)

Muramenti. Állami népoktatási intézetek és állami kisdedóvodák igazgatóságai, gondnok- ságai, felügyelő-bizottságai, valamint a külön- böző állami iskolafenntartó hatóságok portó- mentessége egymás között, a föltétlenül portómentes hatóságokkal, hivatalokkal és köze- gekkel, köztük a kir. tanfelügyelőkkel szemben

— népoktatási ügyekben — kiterjed a közön- séges levelekre, ajánlási díjra és pénzküldemé- nyekre. A küldeményeket természetesen nem egyéni névre, hanem a hatóságnak kell címezni.

Az egyetemi nyomda föltétlenül portómentes hivatal, tehát a címére hivatalból, népoktatási ügyben, portómentes záradékkal feladott leve- leket nem kell felbélyegezni, ha az állami iskola igazgatósága vagy gondnoksága a feladó. Ügy értesültünk, hogy ily esetben a címére feladott postautalványok is portómentesek. A községi és felekezeti népoktatási intézetek, iskolaszékek portómentessége csak a közönséges levelekre terjed ki, ellenben a pénzküldeményekre s aján- lásra nem. Helyi forgalomban, kivévén Buda- pestet és egy pár nagyobb várost, nem lehet még közönséges levelet sem feladni portómen- tesen. Önöknél a pósta valószínűleg azért nem vette fel a kifogásolt levelet és pénzküldeményt portómentesen, mert állami iskolájuk nincs fel- tüntetve ama kimutatásban, melyben taxatíve fel vannak sorolva a portómentességet élvező népoktatási intézetek. Ez ügyben a pósta-vezér- igazgatóságlioz kellene fordulni. Megjegyezzük még, hogy a hiv. leveleket postakönyv mellett

kell feladni, amit a postaigazgatóság hitelesít. — T. (*. A leltározásra nézve — tudomásunk szerint —• rövid idő múlva részletes útmutatás fog kiadatni, melynek alapján az összes állami iskolák ingó leltárai líjból lesznek össze- állítva. Legjobb volna tehát ezt bevárni. — Ligeti. Azon kérdésre, hogy ki magyaráz/,.!

helyesen a rendeletet és tantervet, mult szá- munkban megtalálja a feleletet. Kellemetlen szituáció az, amelybe ön — valószínű többed- magával — jutott. Egyházi főhatóságuk azt kívánja önöktől, hogy tótul tanítsanak, de a vallás- és közoktatásügyi miniszter által jóvá- hagyott olvasókönyvük nincs. Ennek az lehet a végső következménye, hogy iskolájuktól — mivel az nem felel meg a törvényes követelmények- nek — az államsegélyt megvonják s illetmé- nyeiket tisztára az iskolafenntartó lesz kénytelen fizetni, vagy belenyugodni a magyarnyelvű olvasókönyv használatába. A második kérdését illetően megjegyezzük, hogy a tanításterv már a kérelem benyújtásakor kötelező, mert ennek hiányában az iskola nem felel meg a törvény köve- telményeinek, tehát az államsegély javaslatba nem hozható. Végül pedig értesítjük, hogy nyugdíj- igényének rendezését díjlevele alapján is kérheti, nem kell a javadalmi jegyzőkönyvre várnia. — Laskod. A népokt. törvény 35. §-a szerint a községi iskolák terheit — beleértvén ebbe az elhelyezéssel járó költségeket is — elsősorban a község viseli, mely e célra minden kebelbeli lakosra és birtokosra külön adót vethet ki.

Azonban ugyanezen törvény 36. §-a értelmében azon hitközségi tagok és birtokosok, kik a törvényben megjelölt kellékeknek megfelelő fele- kezeti iskolát fenntartanak, csak akkor kötelez- hetők a községi iskola fenntartásához járulni, amennyiben a saját felekezeti iskolájuk fenn- tartásához pénzben vagy terményekben adott összeg az egyenes állami adók 5%-át ki nem meríti. Eszerint önök, miután a felekezeti iskola fenntartásához jóval nagyobb összeget fordí- tanak, a szervezendő községi iskola költségeihez nem tartoznának hozzájárulni beleegyezésük nélkül. Kérdés azután az, hogy a felekezeti iskola épületét annak idején nem közös költ- séggel emelték-e, mert ha igen, akkor önök az idézett törvényszakaszra való hivatkozással nem vonhatják ki magukat most a községi iskola építési költségeihez való hozzájárulás alól sem.

Ha így áll a dolog, akkor kár volna fölebbez- niök, mert célt úgy sem érnének el. — B. P. Levelében nem közli, hogy minő volt helyettesi szolgálata. Rendszeresített tanítói állást töltött-e be, vagy hogy betegsége miatt szabadságolt tanítót helyettesített. Ily utóbbi esetekre a közig, bíróságnak hivatkozott ítélete nem alkalmazható. De különben is az 1907. évi

XXVII. t.-e. 3. §-a szerint a korpótlékra azon szolgálati idő ad igényt, amelyet a rendes tanító szabályszerű képesítéssel az állomás elfoglalá- sától megszakítás nélkül eltöltött. — V. F.

Hház. Visszamenőleg aligha fogják megállapí- tani, mert hiszen nem élt törvényadta je gai val.

Különben próbálja meg. — Érdeklődő. Az írásbeli dolgozatok kijavításáról külön miniszteri rendelet tudtunkkal csak egy van. Ez 1888. évi május hó 2-án 2195. sz. a. a felső nép- és polgári iskolákat érdeklően adatott ki. Arra a kérdésére: mit csináljon a tanító, ha a tanuló az írásbeli dolgozatot a kijavítás után is hibásan készíti el, — csak azt feleljük : javítsa ki újra, mert dolgozatok javításánál az a vezérlő gon- dolat, hogy minden hiba ki legyen javítva. Ha azonban — mint ön mondja — a tanulók még a kijavítás után is hibásan készítik el dolgo- zataikat, ez annak jele, hogy az előzőleg leszűrt nyelvtani eredményeket nem jegyezték meg.

Nincs tehát más hátra, mint ezt alaposan be- gyakorolni. Hasonlóképen csak a begyakorlás

segít ott is, ahol a szabály nem alkalmazható, hanem inkább nyelvérzék szükséges. Újra és újra leíratni ugyanazt a dolgozatot s ezt úgyszólván a végtelenségig vinni, természetesen nem lehet.—

B. 1. Kérdéseinek oly tömegét zúdítja ránk, hogyha azokra válaszolnánk, hasábokra terjedne feleietünk. Csupán két közérdekű dolgával fog- lalkozunk. 1. A tanítói járandóság, mint köz- adók módjára kezelt és ily jogi természettel bíró követelés, öt év alatt elévül. 2. A hitfele- kezeti iskolai adó viselése alól még az állami hivatalnokok sincsenek fölmentve. Meg kell tehát azt önnek is fizetni, hacsak egyháza ön- ként el nem engedi. — H. F. A helyettesítés elvállalását megelőzően kellett volna az iskola- széki elnökkel megállapodnia. Szerintünk most már sem közigazgatási úton, sem rendes per útján nem hajthatja be követelését. — I). 1). Itrésze. 1. Útiköltségeinek megtérítésére csak akkor tarthat számot, ha ez a pályázati hirdetésben kilátásba helyeztetett. Egyébként nem jár. 2. Ha állami tanítói állásért folya- modik, a magasabb képzettséget igazoló okmá- nyainak hiteles másolatait mindenesetre csatolja.

Egyéb kérdéseire — mint nem közérdekűekre — e helyen nem válaszolunk. — T. I. 1. Arra legkisebb reménye sem lehet, hogy oklevél nélkül töltött szolgálati ideje akár a korpótlék, akár pedig a nyugdíj szempontjából beszámít- tassék. 2. Csak a tanítói fizetés mentes a községi adó alól, a kántori ellenben nem. Bizonnyal az utóbbi javadalma után rótták meg ezen adóval. — A. I. (ire. Az iskolai büntetésnél megengedett fegyelmezési eszköz — egyebek között ;— a tanulónak a tanítási óra után való bennmarasz- tása. Ha önnél gyakorlatilag alkalmasnak bizo-

nyult az, hogy a tízpercnyi szünet alatt a fegyelmet sértőket a tanteremben visszatartja, akkor ezen büntetési fokozat alkalmazása ellen senki észrevételt nem tehet. Ha mégis arra nem illetékes részről beavatkozás történik a kiszabott büntetés végrehajtását illetően, ezáltal bizony kétségessé tétetik a jó iskolai fegyelem, mely az erkölcsi nevelésnek és a sikeres oktatásnak egyik alapföltétele. Ily beavatkozás nemcsak tapintatlan, hanem egyszersmind a pedagógiai érzék teljes hiányára mutat. Sajnos azonban, hogy az avatatlanok kontárkodásának vissza- utasítására ezidőszerint nincs mód és lehetőség. — U. I. Lrin. Sokszor megírtuk már e helyen, hogy tízévi beszámítható szolgálat után a nyug- díjigény 40%. A nyugdíjkönyvecskében kitett 50°/o sajtóhiba. — Felekezeti tanító. 1. A ta- nító még hivatalos használatra sem készíttethet iskolai körirattal ellátott pecsétet. Ez a jog az intézet igazgatóját, a gondnokságot és iskola- széket illeti meg. Nincs joga arra sem, hogy akár a helyi iskolai hatósággal, akár más hiva- tallal portómentesen levelezzen. Följelentés esetén eljárását kihágásnak minősítik s ennél- fogva meg is büntetik. Az iskolaszéki elnöknek, aki önöknél bizonnyal az igazgató is, e tekin- tetben elfoglalt álláspontját tehát kifogásolni nem lehet. 2. A mulasztási kimutatásoknál tapasztalt hanyagságot tessék ismételten beje- lenteni a tanfelügyelőségnél. Előbb-utóbb csak történik szigorúbb intézkedés. — Többeknek.

Névtelen levelekre nincs válaszunk. — Gy. 1.

A nyugdíjintézetbe való fölvétele az 1907. évi XXVII. t.-c. 32. §-ának azon rendelkezésén alapul, amely szerint bármilyen jellegű iskolánál első ízben alkalmazott tanító csak a hivatalos eskü letétele után foglalhatja el állását és az országos tanítói nyugdíjintézetbe csak az eskü, letételének igazolása mellett vehető fel. Ezt megelőző szolgálata tehát semmiféle módon be nem számítható. — K. L. Nagyon téves az a felfogása, hogy az uradalomhoz nem tartozó tanköteleseknek oktatására nem kötelezhető még akkor sem, ha van a tanteremben hely. Az efölött való elöntés kizáróan az iskolafenntartót illeti meg, épúgy, mint megillette volna a múlt- ban a tandíjszedés. Miután teljesen önkényűleg oly jövedelmet biztosított önmagának, melyre a javadalmi jegyzőkönyve alapján felhatalma- zása nem volt, azért kárpótlást nem is kaphat.

A további tandíjszedés súlyos következményekkel járó fegyelmit von maga után.

T a r t a l o m : I. Hivatalos rész. — Pályázat. — II. Nem hivatalos rész : Hírek. — Könyvek ismertetése. — Tanítók Tanácsadója.

Az Összeállításért és szerkesztésért felelős:

l'etróczi István.

Budapest, 1911. Nyomatott a M. kir. tud.-egyetemi könyvnyomdában.