Észrevétlenül, mint a kígyó csavarodik fel az emberi testre ; és mire észre-vesszük a veszedelmet, akkor rendesen már késő a menekvés — a tüdővész fojtó karjaiból. Mikor bimbósodnak a fák és enyhe áprilisi levegő üdíti fel a munkálkodó embert: lassan, alázatosan, haloványan, mint a meszelt fal tűnik elénk az útakon egy-egy tüdőbeteg.
A szép, a nagy rónaság — a magyarság bevehetetlen vára — lett ennek az iszonyú rémnek második hazája. Lehe-letére szomorúan h a j t j a le fejét a dacos, a kemény magyar paraszt; fázni kezd a nap melegében és kendőt kötöz a nyakára nyárban, holott télen sem s z o k t a . . . A legnagyobb vigyázat is kevés sokszor; o t t ül a rém az iskola-terem sarkában. Hol egy tanulót, hol egy tanítót teper le ilyenkor tavasszal.
Ám az emberi lángész szeme közé néz a rémnek — szanatóriumokat épít útjába.
Egy nemes elhatározás híre tartozik ide:
a József királyi főherceg szanatórium-egyesület a jövőre évenkint tíz tanítónak
juttat szanatóriumában ingyenes helyet. Atüdő vész ereje a szanatóriumokon törik meg, és a magyar tanítók lelke bizo-nyára hálás érzelmekkel telik meg a királyi herceg és az egyesület iránt.
Egy másik, nem kevésbé nemes elhatá-rozás híre kapcsolódik e hálához: az
Uránia magyar tudományos egyesület azelhunyt József főhercegnek szobrot kíván emelni. Ércben vagy márványban akarja ez az egyesület megörökíteni az
ese-ményt. íme, az elpihent Habsburgba magyar szívet, magyar vágyat oltott az a rög, mely örökre ide köt. Bármilyen lesz is ez a szobor, a jövendőt fogja áb-rázolni : a nemzet és király találkozását.
A királyi herceg lehajol a beteg tanító-hoz és résztvevő szívével szanatóriumot alapít számára; illik tehát, hogy a ma-gyar tanító hálásan emelje fel tekintetét József főhercegünk történeti alakjára.
Most, hogy az Uránia az országos gyűj-t é s gyűj-t megindígyűj-togyűj-tgyűj-ta a szoborra, igyűj-tgyűj-t az ideje, hogy a tanítóvilág lerója igaz háláját nagy jótevője iránt.
— A Magyar Gyermektanulmányi Társa-ság. Azon alkalomból, hogy a vallás- és köz-oktatásügyi miniszter a tanítóknak figyelmébe ajánlotta a Magyar Gyermektanulmányi Tár-saságot, röviden ismertetjük e társaság mű-ködését s közlönyét, „A Gyermek "-et. A Magyar Gyermektanulmányi Társaság mun-kásságával a gyermeknevelés ú j korszakának előkészítésén fáradozik. A gyermeknevelés el-jövendő új alapja a szeretet melegétől vezérelt gyermektanulmányozás lesz. A szeretetre nem a hatósági kényszerszabályok fogják a szülőket és tanítókat reászoktatni, hanem a gyermeki naiv lélek megismerése. A gyermekeknek csak az lehet igazi, gondos nevelője, aki a gyermeki lélek rejtelmeibe a gyermek minden cseleke-detének indítóokát látó szemeivel tekint be, s a fejlődés útait ismerő bölcseséggel irányítja a gyermek sorsát. A Magyar Gyermektanulmányi Társaság már évek óta azon fáradozik, hogy megtanítsa a szülőket és nevelőket a gyermek lelkébe való ilyen betekintésre, hogy feltárja előttük a gyermek fejlődésének útait és törvé-nyeit, s a gyermek cselekedeteinek belső indító okait lélektani törvényekre visszavezetve, képe-sekké váljanak ezen cselekedetek valódi okának kutatására. E nagy cél szolgálatába állította a Társaság összes intézményeit. E célt igyeksze-nek szolgálni a havonként rendezett nyilvános gyermektanulmányi értekezletek a székesfőváros-ban, melyeken orvosok, pedagógusok és gyógy-pedagógusok tartanak előadásokat a gyermek-tanulmányozás minden ágából. A Társaság adatgyűjtő-osztálya ugyanezen célból bocsát ki
kérdő-íveket, melyeknek segélyével a gyermek és ifjú erkölcsi, esztétikai stb. érdeklődését és egyéniségét vizsgálja. A kísérleti szakosztály csak nemrégiben fejezte be nagyszabású vizs-gálatait a számolási- és emlékezőképesség körében. Ugyancsak ezen célból létesült a Gyermektanulmányi Múzeum is, ahol az ország minden vidékéről gyűlnek össze a gyermekek naiv kézimunkái, rajzai. Végül az idei iskolaév folyamán megalakult a pedagógiai szakosztály, amely a gyermektanulmányozás eredményeit igyekszik a didaktika szolgálatába állítani.
A társaság élén kitűnő vezetők állanak. El-nöke: Teleki Sándor gróf, társelnökei Náray Szabó Sándor államtitkár, Bárczy István pol-gármester, Edelsheim-Gyiday Lipót gróf, báró Babarczi-Schwartzer Ottó dr. egyetemi tanár ügyvezető alelnöke : Nagy László tanítóképző-intézeti igazgató. A Társaság nehéz anyagi áldozatok árán folyóiratot tart fenn, melynek címe: „A Gyermek". E lap hasábjain nemcsak a hazai gyermektanulmányozás eredményeivel, hanem a külföldi szakirodalom legjelesebbjeivel ismerkedik meg az olvasó. Legutóbbi számának
— V. évf. 1—2. sz. — tartalmát a követke-zőkben ismertetjük : Első helyen Deutsch Ernő dr. kórházi főorvos értekezése foglal helyet.
Címe : A gyermek alvása és álma. Utána Szász Irén tanulságos cikkében a gyermek iskolázá-sának első évéről közöl érdekes adatokat, kü-lönösen a testi növekedésnek a szellemi fejlő-déshez való viszonyáról. Kovács Lajos az állandó könyvkiállítás fontosságát, Pekri Pékár Károly dr. egyetemi magántanár a tanulók házi olvas-mányait tették vizsgálódásaik tárgyává. A könyv-ismertetés rovatában különösen a külföldi mű-vek s ezek közt is elsősorban az amerikaiak érdemelnek figyelmet. A lapot gyermekmeg-figyelések és a multévi utolsó szám tartalmá-nak francia- és németnyelvű kivonatos ismer-tetése zárja be. Már e vázlatos ismertetésből is látható, hogy a Társaság komoly célok és munkák szolgálatában áll. E célt azonban csakis a magyar tanítóság és a művelt közön-ség anyagi és erkölcsi támogatásával érheti el.
Az iskola, a család, a társadalom kölcsönös egyetértése teheti értékessé a társaság műkö-dését erkölcsi és szellemi javakban. Aki a tagok
sorába óhajt lépni, Nagy László ügyvivő alelnök címére jelentkezzék (Budapest, VIII., Üllői-út 16/B). A tagsági díj évenként 4 korona, me-lyért a havi folyóirat is jár. A folyóirat elő-fizetési díja 8 korona.
— A Madarak és Fák Napja. A Madarak és F á k Napjának megünnepléséről szóló iskolai jelentések tárgyában az Országos Állatvédő-Egyesület kérelmet intéz az ország vala-mennyi (állami, községi, felekezeti, társulati és magán) iskoláinak vezetőihez, melynek köz-vetítésére az egyesület minket kért fel.
Midőn a vallás- és közokt. miniszter úr az Országos Állatvédő-Egyesület kérelmére 1906.
évi április hó 27-én 26.120. sz. a. kelt kör-rendeletével a Madarak és Fák Napjának évenként való megünneplését az ország vala-mennyi elemi iskolájában rendszeresítette, a nevezett egyesület erkölcsi kötelezettséget vál-lalt az iránt, hogy a Madarak és F á k Napja szép intézményének meghonosodását lehetőleg a maga részéről is elősegíti. Az egyesület nevezetesen arra kötelezte magát, hogy a nép-tanítók feladatát könnyítendő irodalmi pályá-zatokat hirdet oly munkák szerkesztésére, amelyek a Madarak és Fák Napjának mikénti ünneplésére nézve útmutatást és előadási anya-got nyújtanak. Az egyesület továbbá kötelezte magát arra is, hogy a kitüntetett pályamun-kákat kinyomatván, díjtalanul juttatja a nép-tanítók kezéhez. Az egyesület e vállalkozásá-nak megfelelt annyiban, hogy „Miként ünne-peljük a Madarak és Fák Napját?" cím alatt öt pályamunkát már két kiadásban terjesztett a néptanítók körében és most egy második, nyolc pályamunkából álló sorozat kerül leg-közelebb szétküldésre. Mindkét sorozatot kívá-natra az egyesület bárkinek díjtalanid és portó-mentesen megküldi. Az egyesület, mely szerető gonddal kíséri a Madarak és Fák Napjának fejlődését, évről évre örömmel fogadta a nap megünnepléséről az egyes iskolák részéről beküldött jelentéseket és azokat havi folyó-iratában ismertette és méltatta. De mivel ezek a szórványosan beérkező jelentések kellő tájé-kozást nem nyújthattak a Madarak és Fák Napja intézményének a gyakorlatban való érvé-nyesüléséről, az egyesület a mult évben
kör-levélben azzal a kérelemmel fordult a kir. tan-felügyelőségekhez, hogy a Madarak és Fák Napjának megünnepléséről az iskolákból beér-kező jelentéseket egybegyűjtve, az egyesületnek kiadni szíveskedjenek, abból a célból, hogy a jelentéseket feldolgozva, összeállíthassa és ez összefoglalást közzétehesse. Az egyesület e kérelmének a tanfelügyelőségek már az első alkalommal kevés kivétellel megfeleltek, úgy, hogy 1407 iskolából érkezett jelentéssel rendel-kezett az egyesület. E jelentéseket az egye-sület feldolgoztatta, összefoglaltatta és „A Ma-darak és Fák Napjáról szóló iskolai jelentések I. Évkönyve (1910)" cím alatt kiadta.
A folyó évi február hó 13-án 299. sz. alatt ismét körirattál fordult az egyesület a kir. tan-felügyelőségekhez és az egyházi hatóságokhoz, hogy a Madarak és Fák Napjáról szóló iskolai jelentéseket ez évben is engedjék át az egye-sületnek, feldolgozás és összeállítás végett. Ezek után az egyesület azzal a kérelemmel fordul az elemi iskolák tanítóságához, hogy a Mada-rak és Fák Napját legmelegebb rokonszenvükbe fogadják és annak szép jelentőségéhez mért méltó megünneplését népnevelői célzatuk egyik kiváló eszközének ismerjék. Az egyesület, egy-felől, hogy a Madarak és Fák Napjának meg-ünnepléséről szóló jelentések szerkesztésében a néptanítóknak némi könnyítéssel szolgálhasson, másfelől, hogy a jelentések egyöntetűségéhez és teljességéhez járulhasson, és így az Évkönyv egybeállítását és kiadását gyorsíthassa : a jelen-tések szerkesztésére alkalmas kérdőívet szer-kesztett, mélyet kinyomatott és készletben tart.
Ez a kérdőív kitöltve és aláírva a Madarak és Fák Napjának megünnepléséről szóló iskolai jelentést pótolhatja és ily alakban bármely elemi iskola részéről a felettes hatósághoz beküldhető. E kérdőívet a kir. tanfelügyelő-ségeknek, az egyházi hatóságoknak, elemi vagy más iskolaigazgatóknak és tanítóknak, szóval minden érdekeltnek levélben vagy levelező-lapon foglalt egyszerű megkeresésre az egye-sület (Budapest, Ernő-utca 11—13. sz.) a kívánt példányszámban díjtalanul és portó-mentesen megküldi. Azokat az iskolákat, ille-tőleg igazgatókat, akiknek kezéhez az egye-sület kérdőíve bárminő okból nem jutna,
felkéri az egyesület, hogy célszerűség és egy-öntetűség szempontjából jelentéseikben a követ-kező kérdésekre azok sorrendjében terjeszked-jenek ki. Minden iskoláról egy jelentő-ív töl-tendő ki. Az iskola neve (község, járás, vár-megye). 1. Milyen jellegű az elemi (esetleg fels., polg.) iskola? 2. Mennyi az iskola ta-nulóinak a száma? 3. Mikor tartatott meg az ünnepély? 4. Az ünnepély csupán az iskola-teremben folyt-e le, vagy pedig a szabadban is ? 5. Faültetés történt-e, ha igen, minő, mennyi csemetével? 6. Milyen volt az ünne-pély műsora ? 7. Az Országos Ifjúsági Madár-védő-Liga szervezésének volt-e szerepe az ünnepélyen? 8. Kik vettek részt az ünnepély rendezésében? 9. Mennyi és milyen közönség volt jelen? 10. Yan-e még valami közölni va-lója a tantestületnek ? — Az Országos Állatvédő-Egyesületnek az elemi iskolák vezetőihez inté-zett jelen kérését, melynek érdekében a kérdő-ívek kinyomatásával és díjtalan szétküldésével járó jelentékeny anyagi áldozatot is vállalt, a tanítóság figyelmébe a magunk részéről is melegen ajánljuk.
— Az állami tanítók mozgalma. A ma-gyarországi állami elemi iskolai tanítók orszá-gos egyesülete elhatározta volt, hogy memo-randumban foglalja össze a tanítóság sérelmeit és a memorandumot küldöttségileg nyújtja át a parlamenti pártok vezéreinek s megküldi az országgyűlés mindkét háza tagjainak. A memo-randum megszerkesztésére huszonegytagú bi-zottságot választottak. A bizottság most készült el munkájával. A memorandumot tartalmazó füzet nagy részletességgel mutat reá az állami tanítók anyagi helyzetére. Amíg az -állam más tisztviselőiről lehetőleg fényesen gondos-kodtak, addig az állami tanítók, akiket a törvény is állami tisztviselőknek ismer el, mostoha gyer-mekként maradtak, nem kapván helyet ott, ahol pedig a hely őket jogosan megilleti. Majd pon-tokba foglalva terjesztik elő sérelmeiket, végül kívánságaikat sorolják fel. Ezek a következők : 1. Az állami tanítók úgy fizetés és lakbér, mint nyugdíj és a megalkotandó szolgálati pragmatika tekintetében is egyenlő elbánásban részesüljenek azokkal az állami tisztviselőkkel, akiknek szintén középiskolai végzettségük van.
2. Az állami tanítók fizetése legyen egységes.
3. Az állami tanítók az állami tisztviselők-kel egyenlően, rangosztályba soroztassanak be.
4. A lakbérilletmény mindig az élvezett fizetési osztálynak megfelelő legyen. 5. Az állami
tanítók vétessenek ki a tanítói nyugdíjalap kötelékéből s az eddig befizetett nyugdíjjáru-lékok felhasználásával helyeztessenek át az állami tisztviselők nyugdíjintézményébe. Tö-röltessék tehát el az eddigi 50 százalékos állandó befizetés és ehelyett az állami tanítók is — mint a többi állami tisztviselő — 33 százalékot fizessenek egyszersmindenkorra.
6. A szolgálati idő 35 évre szállíttassék le.
7. Arról is történjék intézkedés, hogy a nyug-díjba a lakbérilletmények is felvétessenek, mert hiszen a nyugdíjas tanítónak is szüksége van lakásra. 8. Hozassék be a népiskoláknál is a szakfelügyelet. A gondnoksági intézmény töröl-tessék el és mondassék ki, hogy — a többi népoktatási intézményektől külön választandó
— elemi népiskolánál a népiskolai tanfel-ügyeletet csak olyan okleveles tanító láthatja el, akinek legalább tízévi néptanítói gyakor-lata van. 9. Az állami tanítók, érdekeiknek vég-leges biztosításául, vétessenek ki a külön tanítói törvény hatálya alól és az összes többi állami alkalmazottak jogait szabályozó közös tiszt-viselői törvények védelme alá helyeztessenek.
A memorandum végül az állami tanítók státus-rendezésének tervezetét ismerteti. Az előléptetés négyévenként automatikusan történnék. A státus-rendezés az első két évben három millió korona, a harmadik évben nyolcszázezer koronába ke-rülne.
— A József kir. herceg szanatórium-egyesület a tanítóságért. A tuberkulózis nem kíméli meg a társadalom egyetlen rétegét sem. Bár nem egyforma mértékben. Az egy-aránt könyörtelenül szedi innen is, onnan is áldozatait. Rémesen pusztít a tanítóságban is, pedig a kedvezőbb körülmények megteremté-sével a lassan, de biztosan ölő betegségnek gátat lehetne vetni. Csakhogy a tanítónak gazdasági állapota nem bírja e kedvezőbb körülményeket elővarázsolni, a szanatóriumok-ban pedig az alapítók egyes ágyaira oly nagy-számú az előjegyzés, hogy a tanítók csak ritkábban juthatnak a szanatóriumba s így meg-felelő gondozáshoz. Ezzel szemben korszak-alkotó változást jelent a József kir. herceg szanatórium-egyesületnek az az intézkedése, hogy ezután évenként 10 tanítónak juttat szanatóriumában ingyenes helyet. Ez a taní-tóság megbecsülésére valló nobilis eljárás szí-vünket még erősebb kapcsokkal fogja az egye-sülethez fűzni. Joggal remélheti ezek után az egyesület, hogy a tanítóság minden eszközt és módot meg fog ragadni, hogy céljai elérésében hathatósan támogassa. Erre pedig különösen kedvező alkalmat nyújt a vallás- és közokt.
miniszternek 804. ein. sz. rendelete, amelyet a különböző tanügyi hatóságokhoz intézett. Ezen
rendelet az egyesület számára megengedi a gyűjtést az iskolákban és a pirostojást (hús-véti gyűjtést) pedagógiai szempontból is kiváló módon kívánja elősegíteni. Megengedi, hogy a tanítók növendékeiket az egyesület nemes emberbaráti céljaival megismertessék, őket a gyűjtésre felhívja. Sőt megengedi azt is, hogy a tanítók az alsóbb osztályok növendékei között a gyűjtés céljaira szétosztott csekk-lapokat maguk töltsék ki és a magasabb osz-tályok tanulóit arra kitanítsák. így válnak majd egészségesekké a gyermekek filléreitől a beteg tanítók is. Hisszük, hogy a tanítóság befolyása jelentékeny összeghez juttatja az egyesületet.
— Gyermekelőadások. Egyik fővárosi is-kola közös szülői és tanári értekezletet tartott, amelyen a gyermekek helyes és célszerű mulattatásáról, szórakoztatásáról tanácskoztak.
Az egyik tanár statisztikai alapon kimutatta, hogy a gyermekek valamennyi színházba kivé-tel nélkül eljárnak, s a jelenleg műsoron levő összes darabokat, hol az egyik, hol a másik, egyiket többen, másikat kevesebben végig-nézték. Ezeknek a színházlátogatásoknak irá-nyítása szükségessé válik, ami csakis egy művészi színvonalon álló, komoly pedagógiai érzékkel vezetett ifjúsági és gyermekszínház megalkotásával lehetséges. Ezen a hiányon kíván a Magyar Tanítók Otthona segíteni;
ebből a célból teszi meg az első kezdeményező lépéseket azzal, hogy a fent vázolt tekintetek szem előtt tartásával állandó ifjúsági és gyer-mekelőadásokat rendez, saját helyiségeiben. Csak teljesen irodalmi értékű, a gyermek értelmét és lelkületét gyönyörködtető, nemesítő és fej-lesztő apróbb színdarabokat adat elő a Tanítók Otthona ; tarkít ja előadásait zene- és ének-ciklusokkal, apróbb táncmutatványokkal, vetí-tett és mozgófényképekkel, mesemondással, történehni jelenetek élőképes bemutatásával, felhasználja hozzá a meglevő magyar irodalmi müveket, átveszi a külföld jelesebb gyermek-irodalmi termékeit. Egyelőre heti négy előadás lesz. Hétköznapokon délután 724—'Âô-ig, és pedig hétfőn, szerdán, csütörtökön, szombaton.
Az ifjúság állandóan tanítók felügyelete alatt lesz. Amint a gyermeksereg az Otthonba lép, tanítók veszik át gondozását; a szülők biza-lommalbízhatják gyermekeiket a tanító-felügye-lőkre. Az első előadást múlt hó 18-án, szom-baton d. u. 1/z4—1/26-ig tartották meg.
— Az alap elnökjelöltje. Az Eötvös-alap szombaton tartott választmányi ülésében a megüresedett elnöki tisztségre egyhangúan Bárczy István dr. polgármestert jelölte. A je-löltség elfogadására számos tagból álló kül-döttség kérte meg. A külkül-döttséget Bakos István
alelnök vezette, aki arra kérte a polgármestert, hogy, mint a székesfőváros kultúrális életének legfőbb irányítója, fogadja el a magyar tanító-ság legelső és legszebb közintézményének elnöki állását. Bárczy István dr. polgármester vála-szában megköszönte a megnyilvánult bizalmat.
A tanítóság érdekeivel való őszinte és meleg együttérzés, amelyet a fővárosi iskolák ügyei-nek intézése alatt is táplált és amely azóta is csak öregbedett, arra készteti, hogy a meg-tisztelő kívánságnak eleget tegyen. A komoly és eredményes munkának azonban csak az általános és kölcsönös bizalom lehet az alapja.
Ha ezzel a bizalommal megtisztelik és egész erejükkel támogatják, akkor az Eötvös-alap és ezzel együtt a magyar tanítóság érdekeinek fejlesztése sikerrel is fog járni. A polgármester válaszát a küldöttség nagy lelkesedéssel fo-gadta.
— Alapítvány a gyermekszanatórium-nak. Ornwdy Vilmos főrendiházi tag arról értesítette Zichy János gróf vallás- és köz-oktatásügyi minisztert, mint a gyermeksza-natórium kormányzóját, hogy az Első Magyar Általános Biztosító-Társaság közgyűlése, teljes méltánylással a gyermekszanatórium ember-mentő céljai iránt, 10.000 koronát szavazott meg az egyesületnek. Zichy János gróf vallás-és közoktatásügyi miniszter a nagylelkű áldozat-készségért, amellyel az Első Magyar Általános Biztosító-Társaság ismét fényes tanújelét adta a közügyek iránti érdeklődésének, meleghangú átiratban mondott köszönetet Ormódy Vil-mosnak.
— Ipariskolai tanítók tanácskozása. Az iparosinas-iskolai tanítók országos egyesülete Mártonjfy Márton udvari tanácsos, országgyű-lési képviselő elnöklésével f. évi március hó 23-án választmányi ülést tartott a Ferenc József Tanítók Házában. A napirend előtt az elnök megemlékezett Kalos Aladár volt pénztárosról, akinek halálával az egyesületet nagy veszteség érte. A napirend első pontja tárgyalása során az elnök tett jelentést. Ezután a nyári közgyűlés által a íizetésrendezésre vonatkozó határozatnak végrehajtásáról volt szó. Megszövegezték a kultuszminiszterhez intézendő memorandumot, amelyben óhajtásaikat nagyjából a következők-ben csoportosítják : akár önálló, akár irodai minőségben alkalmazott iparosinas-iskolai ta-nítók, ha működésük kifogás alá nem esik, egy-, esetleg kétévi próbaidő után véglegesítendők.
A jelenleg és a jövőben rendszeresített állást betöltő ipariskolai tanítók fizetése legkevesebb 2400 korona és megfelelő lakásbér legyen.
A fizetésrendezés tárgyalása után az egyes ta-nítói körök munkarendjét állapították meg és elhatározták, hogy az új tanterv szellemét a
most készülő iparoktatási törvény értelmében fogják elkészíteni. Ezután az alapszabályok módosításával foglalkoztak. Folyó ügyek elin-tézése után az ülés véget ért.
— Felvétel a Tanítók Házába. A Vas-vármegyei Általános Tanítóegyesületnek a buda-pesti Ferenc József Tanítók Házában létesített szobaalapítványi helyére, az 1911/12. tanévre oly tanítóknak a budapesti tudomány- vagy műegyetem vagy egyéb fő- és szakiskolákon tanuló, kiváló előmenetelő, példás magaviseletű fiai pályázhatnak, kik egyszersmind a Vas-vármegyei Általános Tanítóegyesületnek s az Eötvös-alapnak tagjai és akik tagsági kötele-zettségüknek az alapszabályokban körülírt módozatok szerint mindenben megfeleltek.
A felvételre folyamodók a kérvényhez mellé-kelni tartoznak : 1. Születési bizonyítványukat.
2. Végzett tanulmányaikról s erkölcsi maga-viseletükről szóló bizonyítványaikat. 3. Azt az okiratot, hogy a Tanítók Házába való felvételt jogosan kérik. 4. Vagyoni és családi viszo-nyaikról szóló hiteles, kimerítő bizonyítványt.
5. Hatósági orvosi bizonyítványt. A hiányta-lanul fölszerelt kérvények az Eötvös-alap elnök-ségéhez címezve, 1911 május hó l-ig nyúj-tandók be Csizmadia Pál acsádi elemi iskolai tanító, egyesületi elnökhöz.
— Méhészeti előadások. A méhészeti szak-tanítók folyó évi április hónapban az alább megnevezett napokon és helyeken tartják elő-adásaikat. 1. Pataki Béla második kerületi, székhelye Pápa. 2-án Zalaszentgróton, 3-án
— Méhészeti előadások. A méhészeti szak-tanítók folyó évi április hónapban az alább megnevezett napokon és helyeken tartják elő-adásaikat. 1. Pataki Béla második kerületi, székhelye Pápa. 2-án Zalaszentgróton, 3-án