1.600.000 koronát fordított az 1909. évi költségvetés. Ebben az évben kaptak az állami iskolák új szemléltető-képeket is;
a rajztanítás pedig új elvi alapra lett fektetve... Mindez alig három oldal a terjedelmes füzetből: egy lap abból a mozaik-képből, mely Magyarország mo-dern közoktatását ábrázolja. Mégis meny-nyi áldás rajta, menmeny-nyi fény, és ki tudja, mennyi — árnyék.
— Új osztálytanácsos. Őfelsége a magyar király jeszeniczei Jankovich, György dr.-t, a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba szol-gálattételre berendelt kir. tan., tanfelügyelöt osztálytanácsossá nevezte ki. Ez a kinevezés nagy kitüntetés és ritkaságszámba megy >
mert nagy nehézséggel jár külső ember-nek — bármilyen kvalitású szakférfiú legyen is valaki — egyáltalán bejutni a minisztérium központi státusába, még nehezebb azonban egy-szerre valóságos osztálytanácsosi ranghoz jutni.
Bizonyára emelni fogja ez a hír a tanfelügyelői kar tekintélyét ; és bizonyára emelni és gazda-gítani fogja a minisztériumot is Jankovich szaktudása. Igazi műveltsége, szerény úri mo-dora egyformán képesíti az új osztálytanácsost előkelő állása betöltésére. Hogy rendkívül sze-rencsés volt ez a választás, abból látszik, Hogy egyaránt keltett őszinte örömet a tahfelügyelői és központi státusban. Olvasóinkat különösen azért érdekelheti ez a kinevezés, mivel Jankovich eddig hosszú tanfelügyelői szolgálatának ideje alatt mindig csak népoktatási ügyekkel foglal-kozott. Szolgálatát Pest vármegyében kezdette meg. Itt kapta meg a kinevezést Abaúj-Tornába
— segédtanfelügyelőnek. Innen lett Nógrád vármegye tanfelügyelője. Nógrádból került be az 1898. évben a minisztériumba, ahol a királyi tanácsosi címet nyerte el. A legkényesebb ügyekben is megnyilvánult nagy tapintatossága, és megbízható szaktudása révén osztályában a legfontosabb ügyeket — elemi iskolák államo-sítását, állami tanítók fegyelmi ügyeit — bízták reá. A minisztériumban egyfolytában az állami elemi iskolákkal foglalkozó Vl/a. ügyosztályban dolgozott; most azonban, hogy állását
átszer-vezték, a VI c. ügyosztályba került, ahol egyéb-ként szintén népoktatási kérdésekkel foglalkozik.
Őszinte örömmel rakjuk ma az új osztálytaná-csos elé a magyar tanítóság hálás érzéseit, különösen azért a méltányosságon alapuló gya-korlatért, melyet az állami elemi iskolai tanítók fegyelmi ügyeiben a minisztériumban ő hono-sított meg. Szilárdságán, igazság- és ember-szeretetén megtörött minden oly törekvés, mely egyes esetekben az igazságos mértéknél tán súlyosabbat kívánt volna igénybe venni. Sok hálából, kevés könnyből fakadtak azok az arany-szálak, melyek Jankovich Györgyöt a mi olva-sóink szívéhez fűzik; kötelességünk tehát, ha megragadjuk az alkalmat, hogy kinevezéséhez
— olvasóink és magunk nevében is — igaz szívből, őszinte szeretettel gratuláljunk.
— Tanítók a kultuszminiszternél. A Ma-gyarországi Tanítók Orsz. Szövetségének népes küldöttségét fogadta múlt hó 12-én Zichy János gróf, vallás- és közokt. miniszter. Moussong Géza, a szövetség elnöke, kifejtette a miniszter előtt, hogy nemrégiben méltatlan támadás érte a képviselőházban a szövetséget, a magyar tanítóság legnagyobb szervezetét. Három fontos kérdést tárgyalt a szövetség utolsó közgyűlése alkalmából, amelyet memorandumba foglalva nyújt át a küldöttség a miniszternek, arra kér vén őt, hogy fogadja jóindulattal és tegye be ható tanulmányozás tárgyává. Az első memo-randum a tanítóképzés egységesítéséről és államosításáról szól. A második az 1868. évi t.-c. reformálásával kapcsolatban a nyolcosztályú népiskola felállításáról. A harmadik pedig a nem állami tanítók fizetésének egységesí-tésére vonatkozik, abból a szempontból ki-indulva, hogy egyenlő munkáért egyenlő díja-zás jár. Zichy János gróf válaszában örömének adott kifejezést, hogy a Magyarországi Tanítók Országos Szövetsége bizalommal fordult hozzá e fontos, kultúrális kérdésekben, amelyeket már annyival is inkább figyelemre kell méltatnia, mert gyakorlati tapasztalattal rendelkező tan-férfiak hangoztatják. 0 a tanítók országos szö-vetségében munkatársakat keres. E fontos, gya-korlati életbe vágó kérdésekkel a minisztérium ugyanis részben már teoretice foglalkozik is, -de ennek csak úgy lehet értéke, ha a gyakor-lat embereinek véleményével és a gyakorgyakor-lati életből vett tapasztalatokkal megegyezik. A szö-vetség mindhárom kérdése olyan, amelyet a közel jövőben meg kell oldani. A tanítóképzés reformjával máris foglalkozik a minisztérium.
A nyolcosztályú népiskola felállítását nagyon értékes gondolatnak tartja s ezzel a kérdéssel
alaposan kíván maga is foglalkozni. Ügyszintén sürgős megoldásra vár a nem állami tanítók fizetésének egységesítése is. A memorandumokat örömmel veszi át és reméli, hogy a szövetség-gel a jövőben többször lesz alkalma együtt-munkálkodni a nemzet javára. A küldöttség tagjai lelkesen megéljenezték a minisztert s azután még Balogh Jenő és Náray Szabó Sándor államtitkároknál tisztelegtek.
— A király az anyavédelemért. LnMcs László pénzügyminiszter leiratban értesítette az Országos Anya- és Csecsemővédő-Egyesületet, hogy a király a XXVIII. állami sorsjáték jöve-delméből egy liuszadrésznyi részesedést juttatott az egyesületnek. A királyi elhatározás kerek 30.000 koronát juttat az egyesületnek, amely immár harmadfél év óta végzi Magyarországon az anya- és csecsemővédelem nehéz munkáját.
Amióta az egyesület fennáll, valóban minta-szerű módon végzi fontos feladatát, de eddig nem tehetett többet, minthogy a fővárosban mintegy 20 ágyra berendezett menhelyet tartott fenn és körülbelül évi 6000 korona segítséget osztott ki otthon szülő szegény nők között.
A királyi kegy most oly mértékben gyarapí-totta az egyesületet, hogy lehetségessé lesz munkásságának kereteit kitágítani.
— A Máv. munkásgimnáziumának meg-nyitása. Csendben, minden feltűnést kerülve, nyílt meg a mult hó elején a m. kir. állam-vasutak munkásgimnáziuma. Hallgatói a keleti és nyugati pályaudvarról, az északi főműhelyből és a ferencvárosi pályaudvar fűtőházának von-tatási telepéről kerültek ki, összesen 152, kik előmenetelük biztosításához a négyosztályú kö-zépiskolai képzettséget akar ják szabad idejükben és minden anyagi teher nélkül elnyerni. Ez az áldásos kulturális intézmény, melyet Myslcovszky Ernő főgimnáziumi tanár, a munkásgimnázium igazgatója szervezett, nemcsak az általános mű-veltség terjesztését tűzi ki céljául, hanem alkal-mat nyújt arra is, hogy a három féléves tan-folyam sikeres elvégzése után a levizsgázottak olyan bizonyítványt nyerhessenek, amelyet a Máv. minden valószínűség szerint egyenértékű-nek fog elismerni a középiskolák négy alsó osztályáéval. Eltérőleg az ország többi munkás-gimnáziumaitól, kvalifikálni fog ; a hallgatók képesítésüket a Máv. munkásgimnáziumánál fogják megszerezhetni s ezáltal az altiszti állá-sok betöltésénél megfelelő pozícióhoz jutnak.
Az előadások hetenként 4 esti kettős órában már serényen folynak s május végén fejeződ-nek be.
— Csongrád vármegye népoktatása. Scossa Dezső kir. tanácsos, Csongrád vármegye tanfel-ügyelője most terjesztette be a közigazgatási bizottságokhoz a népoktatás 1909 —10. tanévi
állapotáról szóló jelentését, amelynek figyelemre-méltó adatai közül közöljük a következőket:
Csongrád vármegyében 6—11 éves tanköteles volt 19.658, míg 12—14 éves ismétlő 7746. Ezek közül nem járt iskolába 1272, illetve 1841, azaz összesen 3113 gyermek. A haladás jelentős, mert az előző tanévben 3707 volt az iskola-kerülők száma. Érdekes adat, hogy az igazo-latlan iskolamulasztások száma 71,776 félnap.
Kirovatott 81.210 korona bírság, ebből behaj-tottak 1167 koronát, ami a helyi hatóságok nem túlságos szigoráról tanúskodik. Szegeden Scossa Dezső tanfelügyelő több tanyai iskola kiépíté-sét, új központok létesítését sürgeti. A tanyán 8 új iskola épült s immár 69 állami iskola működik. Most készül még 11, amelyek befo-gadhatnak minden tankötelest s megszűnik az a baj, hogy 28"4°/o analfabéta él Szeged lakosai között. Óriási arányúak az iskolamulasztások.
A belterületen 124.462, a tanyán 101.607 fél-napi mulasztás történt. Az oktatást 117 elemi iskolai tanteremben ugyanennyi tanító látta el.
A tanítók államsegélye 59.120 korona. Hód-mezővásárhelyen a belterületen 4220 összeírt mindennapi és 1896 ismétlő közül 4174 min-dennapi és 1504 ismétlő iskolázott. A külterület 5228 tankötelese közül 3954 nem járt iskolába.
Négy új állami iskola épült e bajok orvoslására.
Összegezve : nem iskolázott az egész megyében 3120 mindennapi és 3735 ismétlő, együttvéve tehát 6855. Ez a szám azonban évről évre fogy.
Hét év előtt, milcor Scossa Dezső átvette a tan-kerület vezetését, 16.933 volt éz a szám. Tehát 10.000 léleknek tanulásra kényszerítése az ő érdeme. Három millió koronánál többet fordí-tottak azóta, közbenjárására, iskolaépítésekre.
Egy milliónál többet az iskolák fölszerelésére.
A tanítók száma 556, a teljes tanszemélyzeté 739.
— Megjutalmazott tanítók. A főváros tanácsa szétosztotta a tizenöt Rökk Szilárd féle tanítói 'segélydíjat. A díjat a következők kap-ták meg : Vlasák István igazgató-tanító, Szervey György tanító, Leviczky Aladár igazgató, Konkoly József tanító, Gerley Szevér igazgató, Rácz József, Juhász Béla, Sándor Péter, Schramm Alajos tanítók, Dobos János vezető-tanító, Schirl Tivadar, Ambrózy Béla, Biró Samu, Kindlovics Pál tanítók és Georgi Sándor igazgató.
— A magyar-török iskola megnyitása.
Ama barátságos összeköttetés közvetlenebbé tétele céljából, ami a legutóbbi időben a ma-gyar és török kereskedelem között létesült, a török-magyar kereskedelmi társaskör kezdemé-nyezése folytán török-magyar nyelvű iskola létesült. Az iskola ünnepélyes megnyitása mult hó 15-én délelőtt volt a markóutcai főgim-názium dísztermében. Az ünnepélyen megjelen-tek Bcdogh Jenő és Molnár Viktor államtitkárok
\
és Ahmet Mouhtar bey, török császári főkonzul.
Egyessy Géza üdvözlőszavai után Molnár Viktor államtitkár szép beszéd kíséretében nyi-totta meg az ú j iskolát. Kifejtette, hogy bár a török és magyar nemzet évszázadokon át harcban állott egymással, a múlt század viharai mégis közelhozták egymáshoz a származásra is rokon két nemzetet. Ezt a meleg barátságot megerősítette a kereskedelmi élet sok közös érdeke, amely szükségessé is teszi a két nyelv kölcsönös megtanulását. O a két nemzet rokon-szenvének és jövendő nagy gazdasági érdek-közösségének biztosítékát üdvözli a magyar-török iskolában. Az államtitkár beszédére Ahmet Mouhtar bey török főkonzul fejezte ki a török kormány köszönetét ez új intézmény felállítása iránt és meleg szavakkal ecsetelte nemzetének magyarbarát érzelmeit. Kívülök még Erú'di Béla főigazgató ismertette az intézmény nagy jelentő-ségét török nyelven. A tanítás már a követ-kező héten megkezdődött. A hallgatók száma eddig 36, köztük 28 török.
— Hírek a nógrád vármegyei tanügy kö-réből. Nógrád vármegye 1909—10. tanévi állapotáról szóló, a vármegye közigazgatási bizottságához beterjesztett jelentésében érdekes adatokkal számol be Máthé kir. tanfelügyelő.
A jelentésből, melyben a kir. tanfelügyélő Nógrád vármegyében töltött 5 teljes tanévi működésével szemben összehasonlítást tesz a megelőző időben volt állapottal, a következőket emeljük ki. Az óvodák száma 12-ről 3,7. utolsó tanévben 29-re emelkedett, mely idő alatt óvo-dai ^építkezésekre 151.836 korona fordíttatott.
A mindennapi tankötelesek száma 32.620, kik-nek csupán 6'1° o-a nem járt iskolába. Az 5 év előtti 12%-kal szemben mutatkozó ezen nagy csökkenés a vármegyét az első megyék közé helyezte e tekintetben is. Iskola és óvoda az 1904—5. tanévben volt 327, 479 tanítói állással, most van,352 tanintézet 594 tanerővel.
Állami iskolák száma 8-ról 26-ra, az állami tanítók száma 26-ról 71-re emelkedett. Iskolai építkezésbe, beleértve az óvodai építkezéseket is, az utolsó öt év alatt 1,653.701 korona fordíttatott. A vármegyében nem-magyar tan-nyelvű iskola egy sincs. A gazdasági ismétlő-iskolák száma 78, a női kézimunkát 94 iskolában tanítják. Analfabéta-tanfolyam a vár-megyében 29 volt, 278 hallgatóval. Az iskolai könyvtárak száma 81 volt, 11.746 kötettel. Az iskolai alapítványok főösszege 93.272 korona.
Államsegély a tanítói fizetések kiegészítésére és korpótlékra összesen 250.101 korona enge-délyeztetett. A jelentésből tudjuk meg, hogy a tanítók gyermekei részére Losonczon nagy költséggel egy tanítói internátust építtettek, melyben egyelőre 50 gyermek nyer jó és olcsó
ellátást. A felavatást szeptember 1-én tartották meg. Ugyancsak e jelentés szerint a nagy számban levő képesítetten, valamint a tanításra már képtelen tanítók nagy részét a kir. tan-felügyelő nyugdíjaztatta, vagy állásuk elhagyá-sára kényszerítette. Ennek következtében képe-sítetten tanító az egész vármegyében ezidőszerint csupán egyetlen-egy van.
— Az Országos Gyermekvédö-Liga a mult hónapban ülést tartott, amelyen Balogh Jenő dr.
vallás- és közoktatásügyi államtitkár is — mint igazgatósági tag — megjelent. Az igazgatóság az államtitkárt érdeklődéseért és támogatásáért melegen üdvözölte. A Herzog Mór Lipót báró társelnök által vezetett tanácskozás legérdeke-sebb mozzanata az iparostanonc-otthonok ter-vezése volt. Az igazgatóság örömmel vette tudomásul Edelsheim-Gyiday Lipót gróf elnök jelentését, amely szerint Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter megfelelő államsegéllyel támogatja a liga iparostanonc-otthonait. Ugyan-ily támogatásban részesül a liga Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter részé-ről is. Az igazgatóság elhatározta, hogy Kolozs-várott, Nagyváradon és Szegeden működő tanoncotthonai után legközelebb Pozsonyban, majd a Székelyföldön fog újabb tanoncotthont felállítani. Ezután megalkotta az iparostanonc-otthon-bizottságot. A Gyermekvédelmi Lap szerkesztését az igazgatóság Súlyok Ylda le-mondása után Sebestyén Ede írónak adta át.
A gyermeknapra vonatkozólag elhatározták, hogy azt lehetőleg május hó közepén tart-ják meg.
— Kitüntetett tanító. Vég Józsefet, a budakeszii áll. el. iskola igazgatóját, a magya-rosítás terén elért sikereiért Pest vármegye 50 korona jutalomban részesítette. A jutalmat január hó 19-én Geréby Imre, a biai járás főszolgabírája adta át a kitüntetettnek, mely alkalommal nevezett érdemeit Maki Rupert áll.
isk. tanító emelte ki. A ünnepélyes aktuson részt vett az áll. isk. tantestülete, az iskola gondnoksága és a község elöljárósága teljes számban.
— A népoktatás Udvarhely vármegyében.
Bhédey Jánosnak, Udvarhely vármegye kir.
tanfelügyelőjének a közigazgatási bizottsághoz intézett december havi jelentéséből közöljük az alábbiakat: Összesen 25 községben tett a tan-felügyelőség látogatást. Analfabéta-tanfolyamot a megyei tanítók csak Kobátfalva, Küsmöd, Lókod, Székelyvarság és Városfalva községek-ben rendeztek ; ellenközségek-ben iskolán kívüli előadáok tartása körül annál nagyobb volt a szorgos-kodás. A felnőtteknek az iskolán kívüli okta-tása — községenként 8, illetőleg 16 előadással — Székelyudvarhely (Szombatfalva),
Kisgalamb-falva, Székelyzsombor, VárosKisgalamb-falva, Kisbaczon, Ege, Homoródalmás, Székelyvéczke, ;Fiátfalva, Abásfalva, Kobátfalva, Rözöd, Székelyderzs, Agyagfalva, Firtosváralja, Béta, Nagysolymos, Szederjes, Nagygalambfalva, Székelymuzsna, Rugonfalva, Lókod, Rözödújfalu, Mátisfalva, Rava, Patakfalva községekben folyik. Udvar-hely vármegye területén 34 állami elemi isko-lánál 1434, 18 községinél 409, 2 hitfelekezeti iskolánál 57, együtt 54 elemi iskolánál 1900 taggal működik ifjúsági egyesület. Az állami elemi iskolákkal kapcsolatos ifjúsági könyv-tárakban 3363 kötet könyv van 6877 korona 6 fillér értékben, a községieknél 1887 kötet 3840 korona 69 fillér értékben, a hitfelekezeti elemi iskoláknál 226 kötet könyv 272 korona 60 fillér értékben. Összesen : 5476 kötet könyv 10.990 korona 35 fillér értékben. A népiskolai növendékek legnagyobb örömmel Rákosi Viktor, Benedek Elek, Gaál Mózes, Jókai, Gárdonyi Géza, Vas G. és Mikszáth műveit olvassák.
— A Trenesénvármegyei ált. tanítótestü-l e t átanítótestü-ltatanítótestü-l f. évi január hó 15-én az Erzsébet-szálló nagytermében a vármegyei tanítók
„Kosztka Mihály háza" javára hangversennyel és tombolával egybekötött táncestélyt tartott, melynek fényes sikerét legjobban bizonyítja, hogy tiszta jövedelemként 1105 korona 90 fillér folyt be. Ezt az összeget az internátusban eszközlendő csatornázási s vízvezetéki költségek fedezésére fogják fordítani. A szép erkölcsi s anyagi eredményt elsősorban a Haeld N. Lajos orsz. ének- és zenefelügyelő vezetése alatti „Test-vériség" dalkörnek köszönheti a tanítóegyesület.
A derék dalosok ez alkalommal is remekeltek szép s összhangzatos énekükkel. Szép _ volt Lengyel Jánosné énekszólója, Aradi Árpád kir. s.-tanfelügyelő szavalata és Gábriel Sándor tárogatószólója. A hangversenyen jelen volt Szalavszky főispán, Kosztka Mihály kir. tan., tanfelügyelő, a vármegye tisztikara, papsága és a tanítóság nagy számban.
Hackl a magyar férfikar-irodalom nevesebb müveit mutatta be, melyekből a tanítók út-mutatást nyertek a dalkör szakszerű vezetéséről és a karéneklés technikai és művészi oldalának gyakorlati beállításáról. Az érdeklődő tanítókat ellátta azon útbaigazításokkal, amelyekre nekik ifjúsági vagy egyéb daloskör alakítása szem-pontjából szükségük van.
Ezen alkalommal megemlítjük, hogy aközokt.
minisztérium foglalkozik azzal a gondolattal, hogy az orsz. énekoktatási szakfelügyelő irá-nyítása mellett a tanítói egyesületek vegyes-karokat alakítsanak. Az előadandó karok szó- • iamai az egyesületi üléseket megelőzően 3—4 héttel — a tanítóegyesületi elnökök útján — a jelentkező tanítóknak megküldetnének, akik
a dalokat otthon megtanulnák. Az összetanulás a gyűlés napján történnék s a betanított dalok hangverseny keretében mutattatnának be.
Meg vagyunk győződve arról, hogy ameny-nyiben ez a terv megvalósulna, azt a hiva-tása magaslatán álló tanítóság örömmel fogja magáévá tenni, amellyel egyrészt a tanítók zenei képzettsége és a tanítói gyűlések színvonala emeltetnék, másrészt pedig lehetővé válnék, hogy ifjúsági daloskörök alakítására képzett tanítók álljanak rendelkezésre. Szükségtelen ki-emelnünk, hogy a nemzetiségi vidékeken mű-ködő hazafias tanítóság ilynemű munkássága a magyar nemzeti állam kiépítésére irányuló törek-véseinek mily hathatós eszköze volna.
— Pályázat. A Mária Dorothea Egyesület a Péterfy-tanítványok alapítványának 2531 ko-rona tőkéje után 1911. évi március 18-án esedékes évi kamat élvezetére pályázatot hirdet.
Az alapítólevél értelmében: „Az alapítványi segélyt csak olyan nőfolyamodó nyerheti el és pedig vallásra, nemzetiségre, korra és tanul-mányainak minőségére és tartamára vagy állá-sára való tekintet nélkül (akár tagja az egye-sületnek, akár nem), aki az alábbi intézetek egyi-kében, nevezetesen : a) a m. kir. állami Erzsébet-nőiskolában (előbb állami elemi és polg. iskolai tanítónőképző-intézet, VI., Andrássy-út 65. sz.), b) az Országos kisdedóvó-egyesület képzőinté-zetében (VII., Szegényház-tér 7. sz.), ej aFrőbel-féle nőegyesület kisdedóvóképző-intézetében (VI., Bajza-utca 27. sz., előbb V., Széchenyi-téren), végül d) a M. kir. állami mintarajztanoda és rajztanárképző-intezetben (VI., Andrássy-út 71. sz.) mint rendes vagy vendég-látogatónöven-dék Péterfy Sándor tanárnak tanítványa volt és ezt hiteles bizonyítványokkal igazolja. Az elaggott vagy munkaképtelenné vált, vagy nagy anyagi szükségben szenvedő, különösen a taní-tással és neveléssel tényleg foglalkozott tanít-ványok előnyben részesítendők." A kellőképen fölszerelt, bélyegtelen folyamodványok 1911. évi március l - i g küldendők a föntnevezett egyesület"
elnökségéhez címezve, Budapest, VIII., Orczy-út 6. szám alá.
Pályázatot hirdet továbbá ezévi március hó elsei lejárattal 100 (egyszáz) korona segítség el-nyerésére, Budapest székesfőváros szolgálatában levő vagy volt egy oly tanítónő vagy óvónő javára, aki beteg és szűk anyagi helyzetben van.
Apályázó bélyegtelen folyamodványa az egyesület elnöksége címére, a Tanítónők Otthonában levő egyesületi titkári hivatalba küldendő. A pályázó-nak mellékletekben hitelesen bizonyítania kell székesfővárosi szolgálatát, súlyos betegségét, szúk anyagi helyzetét, 20 korona járuléka be-fizetésének tényét és idejét. Későn érkezett és kellően fel nem szerelt folyamodványt az
elnök-ség nem vesz tekintetbe. E 100 koronát, mint az alapítvány tökéjének 1910. évi kamatját, a székesfővárosi tanítónők és óvónők Erzsébet királyné betegsegítő alapítványának gyűjtő- és kezelőbizottsága ajánlatára az egyesület annak a pályázónak ítéli oda, aki betegsége és anyagi helyzete miatt legjobban rászorult a segítségre.
— A tanítói állás megbecsülése. Czanik Gyula bodméri községi tanítót fejérvármegyei és Szicherle Ferenc pásztorházai kántortanítót vasvármegyei törvényhatósági bizottsági taggá választották.
— Halálozások. Dudás Gyula dr., kir. tan-felügyelő, a tanügy terén eltöltött 25 évi ered-ményes munkásságának közepette, életének 49-ik évében, m. hó 9-én elhunyt. — TJjváry János somogyacsai nyug. róm. kath. kántortanító, 1848/49-iki honvéd, m. hó 10-én, életének 85-ik évében elhunyt. Áldás emlékükre !
Könyvek ismertetése.
* Benedek Elek Kis Könyvtára. (128., 129—130. és 131. számú kötetek.) Ujabb három kötet jelent meg Benedek Elek Kis Könyv-tárából : Az arany feszület, Szent Anna tavától a Czenktetőig, Tréfás meséli,. Mindháromnak szer-zője Benedek Elek. Az elsőben három nagy-enyedi székely diák történetét mondja el nekünk, Benkő János, Baló Ádám és Bakó Gyuri érdek-feszítő történetét... Baki) Gyuri még diák-korában, Nagyenyéden, egyszer nagyot vétke-zett. Szeretett egy leánykát s miatta ellopta a nagyenyedi pápista templom oltáráról az arany-feszületet. De bűnéntek csakhamar tudatára ébredt, megbánta törvénytszegő cselekedetét;
szégyenében megszökött a kollégiumból, elbúj-dosott, beállt honvédnek, résztvett a szabadság-harcban s végül a pusztai betyárok közé került ; betyárrá lett ő i s . . . Történt később, hogy két nagyenyedi székely diák : Benkő János és Baló Ádám gyalogszerrel útnak indultak Erdélyből a Hortobágyra, hogy magyar hazájuknak ezt a részét is megismerjék. A puszták, a csárdák s a mesebeli betyárok világa nagyon érdekelte őket. A Hortobágyon betértek egy korcsmába,
szégyenében megszökött a kollégiumból, elbúj-dosott, beállt honvédnek, résztvett a szabadság-harcban s végül a pusztai betyárok közé került ; betyárrá lett ő i s . . . Történt később, hogy két nagyenyedi székely diák : Benkő János és Baló Ádám gyalogszerrel útnak indultak Erdélyből a Hortobágyra, hogy magyar hazájuknak ezt a részét is megismerjék. A puszták, a csárdák s a mesebeli betyárok világa nagyon érdekelte őket. A Hortobágyon betértek egy korcsmába,