törvény és rendelkezés egyedül csak arra van hivatva, hogy a honpolgárok boldogságát szolgálja. És vájjon a 10.000 magyar tanítónő boldogságát szolgálná-e az a ren-delkezés, amely mintegy megtiltaná szá-mukra a férjhezmenetelt 1 A népoktatás-ügy elbírja azt a hátrányt, melyet a férjes tanítónők hárítanak reá, de vájjon az a sok fiatal leány, kinek egész egzisz-tenciája állásában rejlik, kibírja-e min-den körülmények között az ellentállást
— a természet parancsával szemben 1 Jegyezzük meg, hogy a tanítónő nem volt és nem is marad örökké tanítónő, de az ember örökké ember marad. Ezt a kérdést t e h á t mi magyarok vegyük le a népoktatási ügyek napirendjéről!
— Az Eötvös-alap országos tanítói segély-egylet mult hó 18-án délután választmányi ülést tartott Rákos István alelnök elnöklésével.
Az ülésen a tisztviselőkön kívül mintegy 15 választmányi tag jelent meg. Minké Béla napi-rend előtt szólalt fel és a kikézbesített, vala-mint a lapokban megjelent meghívók közti eltérések iránt kért felvilágosítást, amelynek megadása után az ülés a napirendre tért át.
Az ülés első tárgya a választmányi tagok le-mondása volt. Az egyesület február 2-iki köz-gyűlésén ugyanis bizalmatlansági indítványt nyújtottak be az Eötvös-alap elnöke, Trájtler Károly ellen. Az indítványt ugyan még a köz-gyűlésen visszavonták, de Trájtler Károly, azonkívül a választmánynak, az igazgató-tanács-nak e's a felügyelő-bizottságigazgató-tanács-nak harmincegy tagja, állásáról lemondott. Rákos István alelnök előterjesztvén a lemondásokat, azt indítványozta, hogy a választmány sajnálattal vegye tudomá-sul azokat. Minké Béla és Háda József hozzá-szólása után a választmány az indítvánnyal szemben a lemondásokat egyszerűen tudomásul vette, azzal, hogy azokat a nyári közgyűlés elé fogja terjeszteni. A megüresedett állásokat tulajdonképen csak a közgyűlésnek van joga újra betölteni, de a nyári közgyűlésig a választ-mány az ellenőri tisztséggel ideiglenesen Grundy Károly másodtitkárt bízta meg, a számvizsgáló-bizottság teendőire pedig addig Székely Jánost és Józsa Dánielt kérte fel. A lemondásokkal a kolozsvári ház felügyelő-bizottságának egy tagja sem, a budapesti házra felügyelő bizott-ságnak pedig mindössze két tagja maradt.
Rákos István alelnök indítványára a választ-mány elhatározta, hogy fölkéri a Mosdóssy Imre kir. tanfelügyelő elnöklése alatt működő
igazgató-tanácsot, hogy ezeket a tagokat pótolja.
A lemondásokkal kapcsolatosan elhatározta a választmány, hogy a helyzet feltárására kül-döttségileg tiszteleg Zichy János gróf közok-tatásügyi miniszternél és az Eötvös-alap egyéb hivatalos hatóságainál. A tisztelgést hétfőn, m.
hó 20-án, déli 12 órára tűzték ki. Ezután az alapszabálymódosítás előkészítésére bizottságot küldött ki a választmány. Folyó ügyek és se-gélykérvények elintézésévél az ülés véget ért.
Az Eötvös-alap tisztikara és választmányának több tagja Rákos István alelnök vezetésével a fennebbi időben tisztelgett a képviselőházban Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszternél. A küldöttség munkája megkezdé-séhez a miniszter bizalmát és jóindulatát kérte.
A miniszter szívesen vette az Eötvös-alap vezetőségének tisztelgését és örömét fejezte ki afelett, hogy a béke helyreállításának erős szándékával állottak az ügyek élére. Ehhez a munkához készséggel előlegezi a maga részé-ről a legmesszebbmenő bizalmat. A megnyug-tató kijelentést a küldöttség tagjai lelkes éljen-zéssel fogadták.
— Az iskolai mulasztások Budapesten.
A népszámlálással kapcsolatban az iskolaköte-leseket is összeírták s ez alapon megállapítot-ták, hogy a fővárosban 18.211 olyan iskola-köteles van, aki az iskolát nem látogatja.
Ebből a meglehetősen nagy számból 3875 esik az elemi iskolára, 14.836 pedig az ismétlő-iskolára. A főváros közoktatási ügyosztályának vezetője, Festetich Géza gróf, mult hó 18-án értekezletre hívta össze a budapesti iskolaszé-kek elnökeit és megvitatta velük, milyen úton-módon volna lehetséges az iskolakerülőket kényszeríteni az iskola látogatására. Az elnöklő tanácsos bejelentette az értekezletnek, hogy az iskolakerülés okainak kutatása közben meg-állapítást nyert az, hogy az elemi iskolákra eső 3875 gyermek közül 597 magántanuló, 173 költözködés miatt nem járt iskolába, 243 pedig szegénység miatt nem látogathatja az iskolát. A legszomorúbb ez utóbbiak sorsa, akik elől a nagy nyomor zárja el az iskola kapuját. 910 iskolaköteles beteg, 1942 gyer-meket pedig, ami Budapesten szinte csodálatos, a szülők nem engednek iskolába járni. A 3875 gyermek közül tehát tulajdonképen csak 2368-at lehet iskolakerülőnek tekinteni, amely szám a fővárosban levő összes iskolakötelesek majdnem öt százalékának felel meg. Az értekezlet abban állapodott meg, hogy az iskolaszéki tagok fel fogják keresni az iskolakerülő gyermekeket és gondoskodni fognak arról, hogy őket iskolába küldjék. A szegény gyermekeket felruházzák és a napközi otthonokban étellel látják el.
Hogy az ismétlő-iskolákat kerülő 14.336
gyer-mekkel mit fognak csinálni, erre nézve az értekezleten nem jött megállapodás létre. Sokat vitatkoztak azon is, hogy a jövőben hogyan ellenőrizzék az iskolaköteleseket, s ebben a kérdésben az mutatkozott legcélszerűbbnek, ha az iskolaszéket, amely mai szervezetében alig bír valami hatáskörrel, nagyobb hatáskörrel ruházzák fel és ha szigorúan büntetik azokat a szülőket, akik gyermekeiket nem küldik iskolába.
— Felnőttek oktatása. A boródi áll. el.
iskolával kapcsolatos ifj. egyesületben mult hó 5-én az ifjúság és a felnőtt községi lakosok igen nagy részvétele mellett népies szabad elő-adást tartottak Densz Sándor ilosvai kir. járás-bíró és Czeglédi Lajos ig.-tanító. Az előadás, melyet 40 ifj. egyleti tag és mintegy 60 fel-nőtt hallgatott, a Himnusz éneklésével vette kezdetét. Ezután Czeglédi Lajos üdvözölte Densz Sándort és Fekete Rudolf doktort, mint a Beregmegyei Közművelődési Egylet kiküldötteit s a megjelent vendégeket. Szabad előadásában fejtegette azután különösen e vidék rutén népe között elterjedt babonás hit káros voltát. Igen sok példában mutatott rá, hogy a babonás hitet a tudatlanság szüli. Czeglédi Lajos ig.-tanító előadása után az ifj. egyleti tagok népdalokat énekeltek s szavalatokat adtak elő, melyek végeztével Densz Sándor kir. járásbíró tartott igen érdekes és különösen a köznépre igen fontos vonatkozású népies előadást „A magánjog és annak egyes jogintézményeiről". Példákkal érttette meg az egyszerű hallgatósággal a jog és kötelesség fogalmát. Ismertette a törvény intézkedéseit a birtokszerzést, birtokháborítást illetően s a nép között gyakran előforduló különbözőbb peres ügyeket, óva intvén őket a hiábavaló perlekedéstől. Egyszerű példákkal oktatta ki a hallgatóságot a: végrendelkezés mikénti formájára s az örökösödés ágazataira.
Végezetül Fekete Rudolf dr., mint a közmű-velődési egylet kiküldöttje, kiosztotta a legszor-galmasabb ifj. egyesületi tagok között az orsz.
közm. tanács által adományozott 20 db jutalom-könyvet, buzdítván az ifjúságot, hogy az egyesületet továbbra is szorgalmasan látogassák.
Majd a szülőkhöz fordult s kérte őket, hogy ne csak akkor küldjék gyermekeiket iskolába, amikor a törvény kényszerítő hatása alatt van-nak, de hassanak oda, hogy serdülő gyermekeik az ifj. egyesület szorgalmas látogatása folytán tovább tökéletesítsék azt a tudást s tovább fejlesszék azt a szent érzést, melyet az iskola falai között szereztek. Az előadás a Szózat éneklésével ért véget.
A Katliolikus Tanügyi Tanács ülése.
Az Országos Katholikus Tanügyi Tanács mult hó 16-án délelőtt a Szent István Társulat dísz-termében, Szentgyörgyi Jordán Károly apát és
Ember Károly lovag elnöklésével, ülést tartott.
Jordán Károly apát hosszabb beszéddel nyitotta meg az ülést, foglalkozván a felekezeti okta-tás kérdésével. A tárgysorozat első pontja a negyedik katholikus tanítói kongresszus tárgy-sorozatának megbeszélése és az előkészítő-bizottság jelentésének meghallgatása volt. Drei-sziger Ferenc indítványozta, hogy a kongresszus három napig tartson, augusztus közepén legyen és tanügyi kiállítással kapcsolatban rendeztessék.
Ember Károly az indítványhoz részben hozzá-járult, részben pedig kibővíti azt úgy, hogy az
első napon előadások, a második napon szak-osztályi ülések és a harmadik napon plenáris ülés legyen. Többek hozzászólása után az indít-ványokat részben elfogadták, részben pedig az előkészítő-bizottsághoz utasították. Elfogadták a tanítók százas bizottságának szervezeti sza-bályzatát megváltoztató bizottság kiküldésére vonatkozó indítványt is. Végül Ember Károly tartott hosszabb előadást a népoktatás függő kérdéseiről.
— Az izraelita tanulók iskolalátogatása.
A h . . . i izr. hitközség azzal a kéréssel fordult a közoktatásügyi minisztériumhoz, engedje meg, hogy az izr. vallású tanulók szombaton az állami iskola látogatásától fölmentessenek. A minisztérium e kérelmet, tekintettel az állami iskolának félekezetnélküli jellegére, teljesíthető-nek nem találta, mert ez nemcsak a tanítás menetét zavarná meg, hanem az érdekelt izr.
vallású növendékek tanulmányi előmenetelét is kedvezőtlenül befolyásolná. Egyébként az izr.
tankötelesek, szülőik kérelmére, a 42.604/891.
sz. alatt kelt rendelet értelmében, a szombati írás, rajzolás és írásbeli számolás alól amúgyis fölmenthetők.
— Eszperantó-mozgalom. A „La Verda Standardo" legújabb jelentése szerint'az egész világon jelentős haladás észlelhető. Külföldön rohamosan terjed az eszperantó nyelv. Bel-grádban egyetemi tantárgy, Párisban megala-kult a diplomaták eszperantó-egyesülete, Drez-dában megindult a második orvosi szaklap, Románia összes iskoláiban nemsokára kötelező tantárgy lesz. A magyar mozgalmat jellemzi, hogy a „La Verda Standardo" hasonnevű lapja nemsokára hetilap lesz. E szövetségnek meg-alakult Mari eh Ágostonnak a városházán tar-tott beszédei s tanfolyamai után a 47-ik csoportja Zomborban s a 48-ik Brassóban. Pesten hat iskolában tanítja a szervezet az eszperantót.
Munkások és iparosok a nagymező-utcai felső keresk. iskolában nyernek oktatást (este 6—7-ig, évi díj lappal együtt 5 K). Felvilágosítással díjtalanul szolgál a „La Verda Standardo"
központi irodája (Budapest, IX., Ullői-út 59.), mely nyomtatványokat is ;kü!d az érdeklődőknek.
— Népművészet a fővárosi iskolákban.
A székesfővárosi tanács az Országos Magyar Iparművészeti Társulat előterjesztésére elhatá-rozta, hogy leányiskolái részére nagyobb meny-nyiségű népművészeti hímzéseket vásárol meg, azzal a célzattal, hogy azokat váltakozva ki-függeszteti az osztályok falán. Ezzel az intéz-kedésével a Tanács a leányok kézimunka-taní-tásába a magyar népi művészet formakincsét akarja belevinni s általában a leányok ízlésére nemesítőleg hatni. Az iskolák részére szükséges sorozatoknak az Országos Magyar Iparművészeti Társulat népművészeti gyűjteményéből való ki-válogatásával a tanács Ágotái Lajos, Györgyi Kálmán és Dorogsághy Dénesné szakfelügyelőket bízta meg.
— A Pedagógiai Társaság mult hó 18-án délután Fináczy Ernő udvari tanácsos elnök-lésével felolvasó-ülést tartott, amelyen Gocklcr Lajos dr. kolozsvári kereskedelmi akadémiai tanár „Az evolúció elmélete" címen mondotta el székfoglaló-értekezését. Az előadást élénk figye-lemmel kísérték sazelőadót zajosan megtapsolták.
— Vak növendékek fölvétele. A pesti izr.
hitközség kezelésében levő lovag Wechselmann Ignác és neje, NcuscJfloss Zsófia vakok tanin-tézete bizottsága új növendékek fölvétele cél-jából pályázatot hirdet. Az intézetbe a jövő iskolaévre tizenkét oly tanköteles korban levő, izraelita és keresztény vallású gyermek vétetik fel, ki vakságán kívül más fogyatkozásban nem szenved. A fölvett növendékek teljesen díjtalanul tartatnak el és képeztetnek ki ; a szükséges ruházatot, fehérneműt és tanszereket is díj-talanul kapják az intézettől. Pályázati határidő : 1911. évi április hó 30-ika. Az intézet bizott-ságához címzendő és az igazgatóságnál (VII., Mexikói-út (50. szám) benyújtandó folyamod-ványhoz születési, himlőoltási és orvosi bizo-nyítványt kell mellékelni. Az orvosi bizonyít-vány oly űrlapon töltendő ki, melyet az intézet igazgatósága kívánatra bárkinek díjtalanul meg-küld. A fölvételt illetőleg az intézet igazgató-sága nyújt felvilágosítást.
— Továbbképző-tanfolyamok. Olvasóink figyelmét külön is felhívjuk a Hivatalos Rész élén található körrendeletre, melyben a közok-tatásügyi miniszter tanítók és tanítónők számára
ezidei július 3-tól kezdődően háromhetes tovább-képző-tanfolyamok megtartásáról intézkedik.
— Színielőadás. A sziráki állami elemi iskolával kapcsolatosan működő Ifjúsági egye-sület mult hó 19-én tánccal egybekötött jóté-konycélú színielőadást rendezett, melynek sike-rét legjobban bizonyítja, hogy jövedelemként 200 s néhány korona folyt be. Színre került Szigligeti E. „Liliomfi" c. 3 felvonásos víg-játéka. Az előadáson megjelent a sziráki
intelli-gencia, élén gróf Begcnféld családdal. Az elő-adást tánc követte.
— Szabad oktatás a bonvédek közt. A Marosvásárhelyen állomásozó 22. honvédgyalog-ezred parancsnoka: Fülöp Arthur honvédgyalog-ezredes dicséretes munkát végez akkor, amidőn a le-génység katonai kiképzése mellett, annak szel-lemi és erkölcsi neveléséről is gondoskodik.
A mult év téli időszakában analfabéta-tan-folyamot nyitott, ahol alkalmat nyújtott az alapismeretek elsajátítására azon bakáknak, kiknek erre odahaza nem volt módjuk. Az idén népies ismeretterjesztő előadásokkal emeli a legénység értelmi színvonalát. Ezen előadásokat Fogl János marosvásárhelyi áll. polg. iskolai tanár tartja, aki a mult évben a katonai analfa-béta-tanfolyamot is sikerrel vezette.
— Halálozások. Ozv. Gaál Sánclorné nyug.
áll. iskolai igazgatónő m. hó 7-én Válaszúton, 62 éves korában elhunyt. — Jung János zentai áll. eí. iskolai tanító m. hó 8-án Budapesten elhunyt. — Nagy Sándor bélmegyeri községi tanító életének 45-ik, tanítói működésének 21-ik évében m. hó 17-én elhunyt. Áldás emlékükre!
Könyvek ismertetése.
* Panaszok a nyelvrontás miatt, üzegedy-Maszák Hugótól. Levonatuk „Az Újság" című hírlapból, toldalékkal. Igen érdekes, majdnem újszerű az a mód, amelyen Szegedy-Maszák Hugó magyar nyelvünk javításán, tisztogatá-sán fáradozik. Sokat vétkezünk mindnyájan, beszédben és írásban egyaránt, a magyar nyelv ellen. Az idegen szavaknak egész sere-gét csempésszük be hazai nyelvünkbe, vét-kezünk a grammatika törvényei s a. szórend ellen. Egyik nagy és tűrhetetlen hibánk pedig az, hogy még tősgyökeres magyar szavakat, mint: sem, ke, s.tátl, csak, csupán, hanemha, kell, gyanánt, sem használunk helyes alkalma-zásban. Szegedy-Maszák Hugó világos, meg-győző magyarázatokkal és példákkal bizonyítja, hogy milyen téves utakon járunk ! Nemcsak mi egyszerű polgáremberek, hanem tudományos akadémiánk, íróink, költőink, hírlapíróink és szónokaink is. Idézetekkel igazolja, hogy hány-szor hibázott Petőfi, Vörösmarty és Arany is ! Nem tartja helyesnek azt a felfogást, mely szerint a népnyelv a magyar nyelvnek egye-düli hamisítatlan kútforrása. Rámutat a nép-nyelvnek sokszor igen egészségtelen voltára.
Bakanótákból veszedelmes nyelvünket felfrissí-teni, gazdagítani. Szerzőnek igen sok szellemes, tanulságos megjegyzésével találkozunk e pana-i szapana-iban, amelyek voltaképen nem pana-is az ő, I hanem egyes lomtárba került, vagy kificamítva
használt szavaknak a panaszai. Minden szó
ön-maga, önmagáért beszéd s ezek a szómonológok olyan eredetiek, olyan szellemesen elhangzók, hogy a hallgatókat soha sem fárasztják, soha sem untatják. Szegedy-Ma&ák Hugó szellemessége néha szarkazmusba csap á t ; de ez csak finom, zamatos fűszer, villogó pengéjű éles műtőkés, mellyel fertőző nyelvkelevényeket operál. Mert mindnyájan látjuk, hogy a nyelvrontás miként harapódzik el, elárasztván már színtiszta ma-gyar vidékeket is. Szegedy-Maszák Hugó füzete valóságos hadbahívás, verbuválás a „ hamisítat-lan, igaz magyarság szabadalmas apostolai"
ellen és „mementó", hogy ne kicsinyeljük le Páriz-Pápait, Ozuczor-Fogarasit s a beszterczei, Murmelius és a Schlaegli-féle kódexeket. Ezek-nek tanácsai hiányában pedig forduljunk a székelységhez, melynek igaz magyar nyelv-érzékét elvitathatatlannak tartja. Szegedy-Maszák Hugó inüvecskéjét a legőszintébb dicséret illeti.
Az ilyen munkák a legnagyobb népszerűsítést érdemelnék, különösen tanítóink körében, hogy útbaigazításait már az elemi iskolákban érté-kesíthessék.
* A k é k m a d á r . Mesejáték öt felvonásban.
Irta M. Maeterlinck. Fordította Benedek Mar-cel. A Magyar Könyvtár 605. sz. füzete.
Hosszas tanulmányt, kimerítő értekezést kellene a kék madárról írni ; ezt érdemelné. Egyike Maeterlinck legszebb, legmélyebb müveinek.
A kék madár nem más, mint a boldogság szimbóluma. Ezt keresik, kutatják Tyltyl és Mytyl, két kis gyermek. Bejárják érte az Em-lékezés Országát, az E j Palotáját, az Erdőt, a Temetőt, a Jövő Birodalmát, de .sehol sein akadnak a kék madárra. Csak színüket változ-tató kék madarakra lelnek. Ezt a nagy utazást persze csak álmodják ; álmodják az egész mesét.
Mikor fölébrednek, íme otthon, a szobában lévő kalitkáiban ugrándozó, búgó gerlicében vélik föl-fedezni a keresett kék madarat. De minél inkább öntudatra ébrednek a tündéri álomból, annál inkább veszti kék színét a gerlice is. Míg végül a gerle elrepül s a gyermekek, szívükben a bol-dogság vesztett reményével, tekintenek elszállt illuziójuk után. Bárcsak visszahozná nekik valaki a kék madarat, a boldogság illúzióját ! Mert nagy szükségük van reá, hogy boldogok lehessenek . . . Csodálatos fantáziával írta meg ezt a naiv mesét Maeterlinck. Tyltyl és Mytyl mellett életre kelti benne a tüzet, a vizet, a kenyeret, a cukrot, amelyek Tyltylt és Mytylt szolgálják. Lelket lehel élettelen tárgyakba s kidomborítja jelentésüket, rendeltetésüket az emberrel való közösségükben. Tyltyl és Mytyl mellett találjuk a hü kutyát s az álnok macs-kát. Tyló és Tylette valóságos emberi karak-terek ; a kutya és macska jellemrajzát nem tudjuk megkapóbban elképzelni, mint ahogy
; azt Maeterlinck büvésztolla megrajzolta. Tíz képben vetíti elénk szerző Tyltyl és Mytyl csodálatos utazását. A legszebbek közül való a IV. felvonás 7. képe: A temető. Éjfélt üt az óra, szívdobogva lesik Tyltylék a sírok megnyílását, csontvázak, hallottak sírból kilé-pését. A halál réme üli meg kis szíveiket.
Rémületük a mi rémületünk is. A haláltól való ősrémület ez . . . A sírok megmozdulnak, ke-resztek meginognak, a sírhantok megnyílnak s tátongó torkukból fokozatosan kiemelkedik egy virágerdő. A temető lassan valóságos tündéri lakodalmas kertté változik át, mely fölött a hajnal első sugarai is megjelennek.
— Nincs halál! Nincs halál! — zengi a temető . . .
Egyike a legmélyebb, a legpoétikusabb mű-veknek, melynek párját az egész világiroda-lomban nem ismerjük. Londonban megpróbál-ták már színpadon is előadni. Nem tudjuk, a hatása milyen ' lehetett. Olvasva ebben a jó magyar fordításban, igaz, na^y gyönyörűség.
Ara 30 fillér.
Tanítók tanácsadója.
(E rovatban csak általános, a tanítók szol-gálati viszonyaira s általában népoktatási ügyekre vonatkozó kérdésekre adunk választ.
Ugyanezen keretben egyes tanítóknak nem közérdekű kérdéseire sem itt, sem levélben nem válaszolunk. A válaszbélyeggel vagy válasz-lappal ellátott leveleket szintén a fenti érte-lemben bíráljuk el ; levélbeli vaiaszt azonban nem adunk. Az összegyűlő bélyegeket az Eötvös-alapnak szolgáltatjuk át.)
K. I. Dbczeu. 1. Ha a javadalomemelkedés államsegélyből történt, úgy a nyugdíjigény-helyesbítés hivatalból intéztetik el ; de meg-eshetik az is, hogy téves kezelés miatt a járulékok kivetése elmarad. Ha ez hosszabb időn át tart, akkor tanácsos a nyugdíjigény emelését megfolyamodni. 2. Az iskolafenn-tartónak jogában áll a tanító javadalmát az állami tanítói fizetésnek megfelelő arányban fölemelni, anélkül, hogy az államsegély ezért elvonható legyen. — Tanító lintgy. Az 1907.
évi XXVII. t.-cikk 2. §-a intézkedik a tanítói lakásokról. Nem lehet feltételezni a közigaz-gatási bizottságról, hogy a lakás értékelését annak bebútorozásával hozza kapcsolatba. — 0. M. Ztlka. Már megírtuk, hogy személyi pótlékért kérvényezésnek nincs helye. A tan-felügyelő belátására van bízva, hogy kit javasol fölterjesztés végett a közig, bizottságnak. — Állami. Az 1907. évi XXVI. t.-cikk 4. §-ának utolsó bekezdése szerint, ha felekezeti tanító saját kérésérj neveztetik ki áll. tanítóvá és
előbb magasabb illetményt élvezett, mint ami-lyen kezdőfizetés az állami tanítót megilleti, a többletet személyi pótlék címén nyeri, amely fizetésének emelkedésével megszűnik. — P. A. Tknya. 1. Szerzett jogok sérelme nélkül
— tehát tanítóváltozás esetén — csökkenhető a kántortanítói javadalom. Ön pedig abban a tudatban s kikötéssel foglalta el állását, hogy a harmadik filiális község kántorilag el fog választatni ; jogos tehát nem lehet panasza.
2. A 8 hold legelő is jogosan vonatott el, mert csak tévedés folytán minősíttetett kántori ja-vadalomnak. Ez azonban önt nem érintheti, mert az elvonás még elődjénél történt. 3. A gazdasági ismétlő-iskolai díj az alapfizetésbe
2. A 8 hold legelő is jogosan vonatott el, mert csak tévedés folytán minősíttetett kántori ja-vadalomnak. Ez azonban önt nem érintheti, mert az elvonás még elődjénél történt. 3. A gazdasági ismétlő-iskolai díj az alapfizetésbe