Szerkesztette Körösi Henrik és Szabó László.
Első kötet, A—H. Budapest, 1911. Franklin-Társulat.
A magyar pedagógiai irodalom egy vaskos, értékes munkával gazdagodott. A műnek fentírt első kötete most látott napvilágot, s a lelkes tanítói szív nagy gyönyörűséggel forgathatja tanulságos lapjait, magába szívhatja egészséges, üde szellemét. Aki a magyar kultúra haladá-sának elfogulatlanul tud örülni, az velünk együtt nagy lelkesedéssel üdvözli Az elemi népoktatás enciklopédiáját. A németeknek három (Loos-, Rein- és Schmidt-féle), a franciáknak egy (Buisson-féle) enemü jelentékenyebb enciklo-pédiájuk van, míg nálunk alig egy is, mert a Verédy pedagógiai enciklopédiája már rég kiérdemesült, s könyvárusi úton sem volt többé kapható. De a pedagógiai ismereteknek elő-haladása, a modern magyar tanító szellemi kívánalmai is többet követelnek már, mint amennyit egy 1886-ban megjelent, nagyon is általános mű nyújthat, amely szűk kereteibe az ókor népeinek nevelésügyi viszonyait épúgy beleveszi, mint amennyire kiterjeszkedik a közép- és felsőiskolák viszonyaira is. A Kőrösi-Szabó-féle enciklopédia igen helyesen : nem vette programmjába az egész oktatásügyet,
hanem egy iskolanemnek részletes és igazán mély felkutatását tűzte ki céljául s ép ezért az ide nem tartozó dolgokat, személyeket csak épen érinti, de nem tárgyalja. Az elemi iskolai népoktatás anyagát azonban annyira felöleli, oly szeretettel és tudással dolgozza föl és rakja együvé, hogy ebből a szempontból ítélve, hozzá hasonló müvet a külföldi gazdag irodalmakban is alig találunk. Nem minden büszkeség nélkül for-gatjuk a hatalmas első kötetnek a lapjait, mert a nemzeti és külföldi pedagógiai tudásnak oly gazdag kincsestára vonul el lelki szemeink előtt, amilyenről álmodni sem igen mertünk.
Olyan ez a könyv, mint egy nemes stílusban épült nagy palota, amelyben káprázatos kin-cseket halmozott össze a dolgos kéz, de nem élettelen nagyképűsködéssel, hanem az eszesség és a gyakorlatiasság elevenségével. Sőt úgy érezzük néha, mintha gondozott parkban járnánk s nem is rideg boltívek alatt, mintha virágok élénk színében gyönyörködnénk, s nem a múzeum szürke porától húzódoznánk. A pe-dagógia a maga igaz mélységében és gazdag nagyságában nem is olyan szürke, fakó kis madár, amilyennek a rossz, a képezdei köny-vekben s olyik gyengefejű professzor úr agyá-ban élt. Erre tanít minket ez a könyv és ebben látjuk egyik nagy becsét és életrevaló-ságát. Egész külön termek, osztályok tárják itt föl gazdagságuk fényét és szépségét. Külön-külön : az egészségügy, a felszerelés, a gyermek-tanulmányozás, a gyermekvédelem, a gyógy-pedagógia, a hazai pedagógia története, hazai tanügyi viszonyok, az iskolai közigazgatás, kultúrpolitikusok és írók, a külföldi pedagó-gusok, külföldi iskolaügy, a logika, a magyar pedagógusok, a neveléstan, a pszichológia, a szociális kérdések, a tanítástan, a torna-, játék-sport stb. Egész halmaza a nagy köröknek ; s milyen kimerítő részletességgel és gyakran bámulatos pontossággal írott cikkek, mint pl.
az állami népoktatás, államsegély, állami tan-felügyelet, Amerika és Angolország, valamint Ausztria népoktatásügye, akarat, a beszéd- és értelemgyakorlatok, beszédhibák, Berlin, Bécs, Bosznia, úgyszintén a főváros iskolaügye, Brunswick Teréz, Comenius, egyházi tanfel-ügyelet, elemi oktatás, Eötvös József, erkölcsi nevelés, érdeklődés, • érzelem, érzet, évzáró-vizs-gálatok, fáradtság, fegyelem, fegyelmezés, fe-gyelmi, felekezeti oktatás, felső népiskolák, fiatalkorú bűntettesek, figyelem, Finnország oktatásügye, fonomimika, Franciaország nép-oktatása, Francke, Frőbel, gazdasági népiskola, Gönczy, gyengeelméjű gyermekek, gyermek-bíróság, gyermektanulmányozás, gyermekvéde-lem, Herbart, Horvát-Szlavonország népoktatás-ügye stb. Ezek csak azok, amelyek hasábszám
tárják ki gazdagságukat, s amelyek egyike, másika ilyen terjedelemben s ily modern fel-dolgozásban még alig látott napvilágot ma-gyar nyelven. Azonkívül minden vármegyének iskolaügyéről pontos statisztikai adatokat találunk.
Ha fogyatkozását keresnénk e nagy műnek, bizony hamarjában alig tudnánk valamire rámutatni. Kimaradt talán egy-egy fejezet (pl. gyermekvers, gyermekköltészet, Ember János és még egymás), de ez nem olyan hiba, amit ne lehetne még ebben a műben egy ú. n. Függelékben pótolni. És nem is szőrszál-hasogató kritikát akartunk e pár sorban írni, inkább esak arról a hatásról óhajtunk beszá-molni, amelyet e munka olvasása bennünk keltett. Szépségekben bővelkedő, gazdag, tudós munka ez, a tanulónak nemcsak elméleti, hanem gyakorlatias tanáccsal szolgáló jó barátja, aki-nek támogatása nélkül egyetlen népiskolánk se maradjon. Magyar mű a szó szoros értel-mében; mindennemű túlzástól ment, s nemes szellemtől áthatott könyv Äs elemi népoktatás enciklopédiája.
* Örmény regék. Az örmény nép költészete nemcsak nálunk, hanem általában egész Euró-pában nagyon kevéssé ismeretes s így örömmel kell fogadni mindent, ami alkalmas arra, hogy legalább egy-egy részét megismertesse velünk.
Most Gopcsa László vállalkozott arra, hogy az örmény népszellem egyik leggazdagabb és legszebb teréről ismertessen meg velünk néhány kedves virágot : hat örmény népregét ad magyar fordításban, az Olcsó Könyvtár legújabb füzetében. Naiv szépségű, igazi népi eredetű regék ezek, melyekben többször megismerjük az európai népmesék egy-egy motívumát.
A fordítás gondos és magyaros ; Gopcsa László szolgálatot tett irodalmunknak e regék átülte-tésével. A becses füzet az Olcsó Könyvtárban jelent meg, a Franklin-Társulat kiadásában.
Ára 40 fillér.
* Iparosok olvasótára. Ezen nagyjelentőségű
vállalatban, amely Mártonffy Márton volt ipar-oktatási főigazgató szerkesztése alatt eddig megjelent tizenhat évfolyamával nagy szolgá-latot tett iparosaink műveltségének fejleszté-sében, két újabb kötet jelent meg. Az egyikben
Vértes Sándor Kidtúrképek címen érdekes dol-gokat mond el a középkor kultúrájáról, kivált a nők társadalmi helyzete szempontjából.
A másik kötet Hasznos Olvasmányok cím alatt egy sereg művelődéstörténeti, népéleti, gazda-- sági cikket közöl jeles írók tollából, oly tárgazda-- tár-gyakról, melyek az iparost elsősorban érdekel-hetik. A kötetek mindegyikének ára 1 K 20 f.
Kaphatók Lampel li. cég könyvkereskedésében.
Tanítók tanácsadója.
(E rovatban esak általános, a tanítók szol-gálati viszonyaira s általában népoktatási ügyekre vonatkozó kérdésekre adunk választ.
Egyes tanítóknak nem közérdekű kérdéseire sem itt, sem levélben nem válaszolunk. A válasz-bélyeggel vagy válaszlappal ellátott leveleket szintén a fenti értelemben bíráljuk el ; levél-beli választ azonban nem adunk. Az összegyűlő bélyegeket az Eötvös-alapnak szolgáltatjuk át.)
B. M. Mil va. A közigazgatási bíróságnak 17/1909. sz. alatt hozott ítéletét önök helyte-lenül értelmezik. Mert igaz ugyan, hogy a bíróság megállapította, hogy a hátralékos nyug-díjjárulék az özvegyet és árvákat megillető nyugdíj és gyámpénztári ellátás ellen nem érvényesíthető; de ez korántsem jelenti azt, liogy ezen tartozás az elhalt tanító hátrahagyott vagyonából ne legyen behajtható. A minisz-térium az 1891. évi XLIII. t.-c. 12. §-a alapján, mely az iskolafenntartók szavatosságát mondja ki, hajtatta be a hátralékos járulékot az iskola-fenntartótól. Ez pedig visszkereseti jog alapján követeli az özvegytől a kifizetett összeg meg-térítését és pedig teljes jogosultsággal, mert azt önök is beismerik, hogy az elhalt után számottevő vagyon maradt hátra. A pörlekedés a jelen esetben hiábavaló volna és csak az özvegynek okoznának elkerülhető kiadásokat. — K. J. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t.-c. 44. §-a szerint a faiskola kezelésével, lia arra külön közeg nem alkalmaztatik, méltányos díj mellett a tanító bízandó meg, kit a községi képviselőtestület választ. Miután ön megbízatásának körülményeit s a helyi viszonyokat velünk nem közölte, a fölvetett kérdésben többet mi sem mond-hatunk. — Cs. J. Bgte. 1. A gyógypedagógiai tanítóképzőbe rendszerint 14 ösztöndíjas hall-gatót vesznek föl. Pályázhatnak 30-ik életévüket még be nem töltött oly nőtlen tanítók, kiknek elemi iskolai, vagy ennél magasabb pedagógiai képzettséget igazoló oklevelük van. Elsőbbségben részesülnek a fölvételnél, akik a tanítás terén gyakorlatilag már működtek és valamely idegen nyelvben (német, francia, angol) jártasak.
A képzés két évre terjed ; az első főképen elméleti, a második gyakorlati irányú és a siketnémák, vakok, gyengeelméjűek és beszéd-hibákban szenvedők oktatására képesít. Az ösztöndíj évi 360 K, továbbá teljes ellátás a vakok, illetve gyengeelméjűek állami intéze-teiben. A pályázati hirdetés rendszerint május hó folyamán tétetik közzé, melynek alapján a pályázat feltételeiről részletes tájékoztatást
nyerhet. 2. Az az idő, amelyet a 21-ik élet-évének betöltése előtt tanítói pályán tölt, nyugdíjazás esetén semmiféle címen be nem számítható. 3. Erre a kérdésére e helyen már többször kimerítően válaszoltunk. 4. Fizetés-emelkedés esetén — a rendes évi járulékon felül — a fizetési többlet 5 0 % - á t vonják le a nyugdíjintézet javára. — K . Előző számunk-ban adott válaszunk kiegészítéséül minden ebből keletkezhető téves értelmezés kikerülése végett közöljük még, bogy az 1907. évi XXVIII. t.-c.
33. §-ának második bekezdésében az iskola-fenntartók részére biztosított azon kedvezmény, amely szerint bizonyos'iskolai nyomtatványok a magyar nyelv mellett a megállapított tan-nyelven is kitölthetők, csak a tanulók száraára kiadandó értesítőkönyvekre és bizonyítványokra terjed ki. Ellenben a többi nyomtatványminták (felvételi, előmeneteli, mulasztási naplók, mu-lasztási kimutatások stb.) csak magyarnyelvüek lehetnek és magyar nyelven töltendők ki.
A községi és államsegélyes felekezeti iskolák kizáróan az állami iskolák számára megálla-pított nyomtatványokat használhatják. Ezzel ellenkező eljárás az államsegély megvonását vonhatja maga után. — S. I). Adbrn. Nem tudatta velünk, hogy mily végzettség alapján ment át a tanítóképzőbe. H a polgári iskolai IV. osztályú bizonyítvány alapján vették föl, akkor a gimnázium I—VII. osztályaiból a fenn-forgó tantervi különbözetre nézve, melynek anyagát az intézeti igazgató szabja meg, kell vizsgálatot tennie ; a VIII. osztályból pedig teljes vizsgálatot. Ha a gimnázium IV. osztá-lyából van bizonyítványa, akkor a különbözeti vizsga az V—VII. osztályokból teendő. — R. F. Mglak. A kincstári iskoláknál rendes tanítói minőségben töltött szolgálat a magasabb fizetésre való igény szempontjából az állami iskoláknál töltött rendes tanítói szolgálati idő-vel egyenlő ; ennélfogva, ha állami iskolához neveztetnék ki, fizetése olykép állapíttatnék meg, mintha állami iskolánál működött volna. Fele-kezeti szolgálatának beszámítását illetően nem nyilatkozhatunk, mert alkalmaztatásának minő-ségéről csak általánosságban emlékezett meg.
Minthogy azonban az 1907. évi XXVI. t.-c.
kifejezetten rendes tanítói szolgálathoz köti a magasabb illetmények megadását, szerintünk az előző szolgálat figyelembe vételét illetően nem lehet sok reménye. — L. I. 1. A községi és felekezeti tanítókra vonatkozóan megállapította a törvény, hogy azokat természetben való laká-son kívül egynegyed hold kert, vagy ennek ellenértéke (20 K) illeti meg. Az állami tanítók fizetését szabályozó és előbbi üzenetünkben idé-zett törvény 6. §-a ellenben a természetben való lakás megállapításánál csak a két szobát,
kony-hát, kamarát és a legszükségesebb mellékhelyi-ségeket említi meg. Nyilvánvaló tehát, hogy állami tanító törvényes alapon kertet nem igé-nyelhet. A gyakorlat azonban az, hogy ott, ahol a tanítónak eddig volt kertje, annak haszon-élvezetét a minisztérium nem vonta meg, hacsak nem kellett azt az iskola céljaira föltétlenül igénybe venni. Miután pedig a kert nem képezi az állami tanítók törvényes illetményét, és ha az állam mégis ad ilyet, a multai szemben csak annyiban állott be e tekintetben kedvezőtlenebb helyzet, hogy a haszonélvezett területek után kirótt adók viselésével a haszonélvezőket ter-helte meg. Ha bekövetkezik annak szükséges-sége, hogy a haszonélvezett terület egészben, vagy bizonyos részében az állami tanítótól meg-vonassák, az ezen eszközölt beruházásokért (fa, szőlőültetés, forgatás stb.) kártérítést nem igé-nyelhet. 2. Ügy tudjuk, hogy önöknél az állami iskolák és tanítói lakások elhelyezéséről a város tartozik gondoskodni. Ha tehát lakásaik nem felelnek meg a törvény követelményeinek, a város — és nem az állam — tartozik önöknek lakbérpótlékot adni. Szerezzenek tehát tudomást a szervezés alkalmával létrejött megállapodá-sokról és aszerint kérjék a tanfelügyelőség intézkedését. Ugyanide forduljanak a gazdasági ismétlő-iskola szervezését illetően. — K. I.
Beke. Amennyiben felekezeti vagy akár községi szolgálatba lépne át, az állami iskolánál töltött szolgálatát évötödös korpótlék szempontjából be kell számítani. Mert nem az iskola jellegétől függ az arra való igénye, hanem attól, hogy mint rendes tanító szabályszerű képesítéssel megszakítás nélkül működik. — Stella. Azon a címen, hogy férjhez megy, végkielégítést nem kaphat. Erre csak annak a tanítónak (tanító-nőnek) van igénye, aki önhibáján kívül testi vagy lelki betegség és munkatehetetlenség miatt véglegesen képtelen lett a tanítói hivatalra.
Állásáról tehát mindennemű igény mellőzésével kell lemondania. Azt megteheti, hogy szolgá-latáról való lelépését az illetékes kir. tanfel-ügyelőségnél bejelenti és erről bizonyítvány kiállítását kéri. De arra nézve, hogy a tanítói pályán újból való alkalmaztatása esetén szolgá-latát igazolt megszakításnak tekintik-e és hogy ezen az alapon igényt támaszthat-e a magasabb illetményekre, határozott választ nem adhatunk.
Törvény értelmében a szolgálat megszakítása akkor tekinthető igazoltnak, ha a tanító beteg-ség, vagy egyéb, tőle nem függött körülmény miatt volt kénytelen tanítói működését abba-hagyni. Ezen meghatározás alá a házasság
— nézetünk szerint •—• nem foglalható. — Sz. L. P k á n y . Oly könyv, mely az összes hazai népoktatási intézetekről részletes tájékoztatást nyújtana, eddig meg nein jelent. Az állami elemi
iskolákról van ugyan jegyzék, de a legutóbbi az 1908-ban fennállott állapotokat tartalmazza.
Ez az Egyetemi nyomda kiadásában jelent meg.—
Nyugdíjazás. 1. A nyugdíjazáshoz szükséges okmányok : a tanító és a családtagok születési anyakönyvi kivonata; a tanítói pályán töltött összes szolgálatot megfelelő időrendben hitele-sen feltüntető szolgálati okmányok ; a nyugdíj-intézeti járulékok megfizetését igazoló köny-vecske ; a szolgálat utolsó évében élvezett tanítói jövedelmet feltüntető díjlevél ; 40 éven aluli szolgálat esetén a szolgálatképtelenséget igazoló felülvizsgálati jegyzőkönyv is csato-landó. 2. A nyugdíjat előleges havi részletek-ben utalványozzák. 3. A többi kérdésére, mint tisztán magánérdekűekre, nem válaszolunk. — F. M. Ktbér. Községi adótól csak a tanítói fizetés mentes. Kántori jövedelme után helyesen rótták meg a kérdéses adóval. Ha azonban jegy-zője az 1906-ik évi törvényre hivatkozik, akkor alaposan téved, mert a tanítói javadalom men-tességét az 1875. évi XXIX. t.-cikk 27. §-a állapítja meg. Miuián pedig a törvény csakis a tanítói jövedelmet mentesítette, ebből önként következik, hogy a kántori illetmény ugyanezen törvény alapján községi adó alá vonható. — B. FI. 1. Illetőségi bizonyítvány kiállítását kérje a születési helyén levő közs. elöljáróságtól.
2. A családi értesítőt nem kell okvetlenül csa-tolnia. A folyamodványban jelezze hajadon voltát. 3. A szolgálati bizonyítványt az iskola-szék állítja ki. Mellékelje továbbá oklevelének hiteles másolatát és születési bizonyítványát.
92.967/1911. sz. Magyar királyi államvasutak.