földön, amilyent akarunk ; ez a tér teljesen a mienk. És mégis negyven óv elmultával azt kell konstatálnia a köz-oktatásügyi miniszternek, hogy a köte-lező népoktatást kimondó 1868. évi
i l *
XXXVIII. t.-c. t u l a j d o n k é p e n m é g m a sincsen v é g r e h a j t v a . E n n e k a n a g y m u l a s z t á s n a k átérzése szólt Zichy J á n o s -ból akkor, mikor b e j e l e n t e t t e , h o g y ezen állapot m e g s z ü n t e t é s e céljából a legmesz-szebb menő anyagi támogatást fogja leérni a képviselőháztól. E k k o r a nyíltsággal, ily lobogó energiával m a g y a r miniszter nem beszélt még a m a g y a r k u l t ú r á r ó l . A n e m z e t igazán n e m t e h e t j o b b a t , m i n t h a egész erejével ráveti magát a kul-túrára és szövetkezik a létező l e g n a g y o b b h a t a l o m m a l , m a g á v a l a k u l t ú r á v a l és a k u l t ú r á n a k erős, e l s z a k í t h a t a t l a n szá-laival k ö t i m a g á t m i n d szorosabban, mind j o b b a n , m i n d bensőségteljesebben ahhoz a földhöz, a m e l y az övé . . . í m e , így beszélt Magyarország kultuszminisz-t e r e ; szinkultuszminisz-te elszánkultuszminisz-tan, szinkultuszminisz-te félkultuszminisz-tő gonddal, de i m p o n á l ó erővel így ölelte szívére Zichy J á n o s a m a g y a r k u l t ú r á t . A z o n b a n erre a h a n g r a égető szükség volt. Ahol a m a g y a r h a t a l o m m é g teljességében ragyog, a magyar k u l t ú r a szelleme n e m ér el m á r addig. A m a g y a r k u l t ú r a területéből le-letöredezik egy-egy d a r a b ; az erdélyi m a g y a r s á g — kultúrális téren is — n e m egyszer érzi m a g á t úgy, m i n t h a H o r v á t o r s z á g sorsa j u t n a osztály-részéül . . . A m i n t olvasom ezt a beszédet és a m i n t eszembe j u t a m i n i s z t e r n e k h a s o n l a t a a k u l t ú r á r ó l és a csillagokig érő f é n y e s t e m p l o m r ó l : b á r n e m is a k a r n á m , f a n t á z i á m b a n egy különös kép merül fel. Hegyen-völgyön, v i a d u k t o k o n á t z ú g v a siet a gyorsvonat, fellegekbe nyúló fehér t o r n y o k felé. A v o n a t v e z e t ő pedig aggódva k é r d i : vájjon n e m érke-zünk-e későn ? . . . M i n t h a ezt az aggódást Zichy J á n o s beszédéből is kiérezné az ember.
— Állami tanítói állások betöltése. La-punk jelen számához külön mellékletkép csatolva van az 1911/12. tanév elejétől kezdődően betöl-tendő áll. el. iskolai tanítói (tanítónői) állásokra vonatkozó pályázati hirdetés. Erre azzal a figyel-meztetéssel hívjuk fel az érdekeltek figyelmét, hogy miután az 1907. évi XXVI. t.-c.
20. §-ának rendelkezése értelmében állami ta-nítói állások pályázat útján töltetnek be, a pályázattól eltérően beadott folyamodványok figyelembe vétetni nem fognak. Saját érdeké-ben jár el tehát minden folyamodó, hogyha a pályázati feltételekhez szorosan alkalmazkodik.
— A Gyermektanulmányi Múzeum fel-aratása. A Magyar Gyermektanulmányi Tár-saság tudományos és társadalmi életünk számos kiváló férfiának élénk részvételével avatta fel f. évi április 30-án d. e. 11 órakor a Társa-dalmi Múzeumban (V., Mária Valéria utca 12.) elhelyezett korszakos alkotását, a Gyermektanul-mányi Múzeumot. Teleki Sándor gróf elnök emelkedett szavakkal üdvözölte a tudományos társulatok és testvérintézmények kiküldötteit, különösen a Zichy János gróf miniszter képvisele-tében megjelent Náray Szabó Sándor dr. állam-titkárt. Az üdvözlőbeszéd elhangzása után Nagy László, a Gyermektanulmányi Múzeum elnöke, ismertette a Múzeum történetét. A Gyermek-tanulmányi Múzeum első alakja az 1904-ben tervezett Gyermekinüvészeti kiállítás volt, ame-lyet, dacára annak a nagyértékü munkálatoknak, amelyet a különféle bizottságok végeztek, a pénzhiány s az akkori politikai viszonyok miatt megvalósítani nem lehetett. Az eszme 1907-ben, másodszor, már gyermekmúzeum néven bukkant fel a Gyermektanulmányi Társaság egyik választ-mányi ülésén ; bár a választmány magáévá tette az ügyet, de a megvalósításhoz szükséges pénz és munkás hiányában ismét elaludt. Harmadszor 1910. év januárjában került ismét felszínre a Gyermektanulmányi Múzeum eszméje. Ugyanis Kossuth Ferenc, akkori kereskedelemügyi mi-niszter 1800 koronát utalványozott Nagy László, az adatgyűjtő-szakosztály elnökének kezeihez, azzal a rendeltetéssel, hogy a gyermekek spon-tán készített alkotásait gyűjtse össze és ipar-történeti szempontból dolgozza fel. Ekkor Nagy László indítványozta a Gyermektanulmányi Múzeum létesítését, amihez a választmány öröm-mel hozzájárult és szervezésére őt, mint elnököt, és Ballai Károlyt, mint titkárt küldte ki, aki fáradhatatlanul, önfeláldozó buzgalommal vé-gezte a szervezés nagy munkáját. Az első teendő a múzeum kereteinek megalkotása és az anyag-gyűjtés szabályainak megírása volt. Az erről szóló füzetet: „A Gyermektanulmányi Múzeum szervezete és az anyaggyűjtés szabályai "-t Nagy László és Ballai Károly szerkesztették meg.
E füzetnek terjesztésével hírlapokban, szaklapok-ban közölt felhívásokkal vette kezdetét az or-szágos gyűjtés. A gyűjtők nevelése, valamint a gyűjtés vezetése és irányítása céljából Ballai Károly több helyen megfordult, sőt Lőcsén, Budapesten, Overbászon előadásokban ismertette
a Múzeum célját. A magyar tanítóság és kisded-nevelők érdeme, hogy felismerték e nagyhiva-tású intézmény értékét s versengő buzgósággal törekedtek a gyermek spontán készített rajzait, játékait s egyéb alkotásait összegyűjteni. Meg-emlékezett még a gyűjtőkről, akiknek hálás köszönetét nyilvánította. Az ő érdemük, hogy magyar földön áll, bár szerény keretekben, a kultúrvilág első ilynemű intézménye. Yégül föl-említette azokat a külföldi tudományos férfiakat, akik nagy érdeklődéssel kísérték ez intézmény létesülését, sőt még a megnyitást megelőzően idejöttek tanulmányozni a múzeumot. Ilyenek:
a brüsszeli szociológiai Solvay-intézet vezető-sége, a lipcsei egyetem kultúrhistóriai intézete, Gheorgov, a szófiai egyetem tanára, Cordsen egyetemi tanár s igazgató Hamburgban, a német-országi híres iskolai reformszövetség (Bund für Schulreform) egyik elnöke, Csáda, prágai egye-temi tanár. Először Náray Szabó Sándor dr.
államtitkár emelkedett szólásra, átadván Zichy János gróf közoktatásügyi miniszter üdvözlését.
Nagy hozzáértéssel méltatta ezen intézményt és Isten áldását kérte jövőjére. Festetich Géza gróf Budapest székesfőváros közönsége és tanácsa nevében örömét nyilvánította ez új intézmény létesítése fölött, sőt a főváros erkölcsi és anyagi támogatását is kilátásba helyezte. Az elnöki zárszó elhangzása után megtekintették a Mú-zeumot, amely nemcsak a laikus néző, hanem a hozzáértő figyelmét is lebilincselte. A Gyer-mektanulmányi Múzeum részletes ismertetését a következő alkalommal hozzuk. A Múzeum helyisége : Budapest, V., Mária Valéria utca 12., II. em., a Társadalmi Múzeum helyiségében.
A titkár hivatalos órái : hétfőn, szerdán és pénteken d. u. 5—7 óráig.
— Miniszterünk a népoktatásról. Zichy János gróf közoktatásügyi miniszter a kép-viselőházban nagy tetszéssel fogadott programm-beszédet mondott. Ebben a beszédében szinte a legnagyobb súlyt a népoktatási kérdésekre helyezte. A néptanítók fizetésének rendezésére vonatkozó panaszokat méltányosaknak tartja a miniszter, de a vonatkozó törvény revízióját nem tartja lehetségesnek. Azt azonban megteszi, hogy az állami tanítóknak állandó lakbérsegít-séget ad : erre a célra a jövő évi költségvetésbe fölvett 500.000 koronát. Az óvónők fizetését rendezni fogja; addig is, míg ez megtörténik, 600 óvónő dajkatartási átalányát emeli fel.
Majd később így folytatta beszédét: A mai viszonyok között mi még intenzív népoktatási politikát nem csinálhatunk, meg kell
eléged-nünk egy extenzív politikával, mert, fájdalom, ma nincs még elegendő népiskolánk. Az ország-ban ma még 2913 község iskolaügye vár elintézésre és még 288.000 iskolába nem járó, törvény szerint be nem iskolázható tanköteles gyermek oktatásáról kell gondoskodni. Ez rettenetes állapot és ha közelebbről vizsgáljuk a dolgot, akkor azt látjuk, hogy annak ellenére, hogy nagyon sok történt már e téren és különösen rendkívül értékesek az 1907-ben hozott törvények, tulajdonképen még az 1868.
évi XXXVIII. t.-c. ma sincs végrehajtva. Ezt nagy bűnnek tartom a nemzettel szemben.
Ezen az állapoton minden rendelkezésemre álló eszközzel segíteni óhajtok és a t. kép-viselőháztól is a legmesszebbmenő anyagi támo-gatást fogom kérni és kijelentem, hogy állá-somat kötöm éhhez. A népiskolák szaporításánál törekedni fogok arra, hogy a népiskolák a lakosság kereseti viszonyaihoz képest és azok-nak megfelelőleg szaporíttassaazok-nak. Ennek meg-felelőleg akarom szaporítani a gazdasági ismétlő-iskolákat, az iparos-iskolákat és a kereskedelmi tanfolyamokat. A gazdasági népoktatásról szóló törvényjavaslatot, mely 1909-ben tétetett le a Ház asztalára és bizonyos retortákon keresztül-ment, a gyakorlati életből vett tapasztalatokkal megjavítva, legközelebb újból be akarom nyúj-tani, mert ezt fontosnak tartom. Jelzem to-vábbá azt is, hogy az elemi népiskolai tanító-és tanítónőképztanító-ésről tanító-és képesíttanító-ésről, valamint a tanítóképző-intézetek feletti szakfelügyeletről a törvényjavaslat készen áll és ezt, mihelyt lehetséges, le fogom tenni a t. Ház asztalára.
A kisdedóvásról szóló új törvényjavaslat mái-szintén elkészült.
— Tanfelügyelői szakértekezletek. Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter Magyarország népoktatásügyére nézve rend-kívül fontos körrendeletet adott a minap ki, amellyel meghonosítja a tanfelügyelők időközi szakértekezleteit. Az első ilyen szakértekezletet a folyó évi szeptember havában szándékozik a miniszter megtartani. Az értekezlet tárgyául Zichy János gróf a következő tételeket jelölte meg: 1. Az 1907. évi XXVII. t.-e. hatása a nem állami iskolák fejlődésére és pedig azok külső viszonyai és tanulmányi rendje szempont-jából. 2. Ezen hatás eredményeinek szemmel-tartásával azon teendők megvitatása, melyek a tankötelezettség érvényre emelése céljából az
iskolák fejlesztése és új iskolák létesítése érde-kében szükségesek. 3. Az iskolalátogatási jegyző-könyv reformálása. 4. Az iskolalátogatás szerves rendezése, összeköttetésben a tanfelügyelői hatás-körrel. 5. A kir. tanfelügyelet újjászervezése, eshetőleg tanfelügyelői szakvizsga beállításával.
— Dán tanítók magyarországi kirándu-lása. Lassan észreveszik Magyarországot a külföldi túristák. Legújabban a dán tanítóknak száz főből álló kiránduló csapata jelentette be látogatását a Magyar tanítók túrista-egyesüle-tének. A dán vendégek Berlinen keresztül érkeznek körünkbe, meg fogják csodálni a Tátrát és első állomásuk Berlin után Buda-pest lesz. Tehát nem Bécsen keresztül kapjuk vendégeinket, amint ez eddig szokásban volt, s így nem lesz majd az a jellege a kirándu-lásnak, mintha az összbirodalom fővárosából, Bécsből rándulnának le az osztrák Kronlandba, Magyarországra. Elfogulatlanul, káros befolyá-solásoktól mentesen jönnek majd a dán tanítók közénk. Összesen tizennyolc napra tervezték tanulmányi kirándulásukat, amiből tíz napot teljesen Magyarország megismerésére fognak fordítani. Budapesten egyhuzamban öt napot töltenek. Megnézik összes kultúr-intézményein-ket, iskoláinkat, szándékuk, hogy tiszta képet nyerjenek az ország műveltségi és közjogi viszonyairól. Ez a körülmény azért is nagy-fontosságú, mert minden egyes tanító odahaza a tanítványok nagy tömegével közli majd ta-pasztalatait és a hely színén szerzett ismereteit, ami, tekintve a rólunk forgalomban levő rossz-akaratú és téves adatok halmazát, valóban áldásosnak ígérkezik. A dán tanítók kirándul-nak Visegrádra és a Balatonra is, s Bécsen, Prágán és Drezdán keresztül utaznak vissza hazájukba. A tanítók túrista-egyesületé máris megkezdte fogadásukra az előkészületeket.
Az érkezés pontos dátumát legközelebb álla-pítják meg.
— A gömörmegyei magyar közművelő-dési egylet Rimaszombatban Fáy Gyula nyug.
főispán elnöklésével tartotta évi rendes köz-gyűlését, melyen Vár y János titkár hosszú és tartalmas jelentésben számol be a nemzeti és hazafias missziók teljesítésére hivatott kultúr-intézmény sikeres működéséről. Az kultúr-intézmény negyedszázad óta áll fenn s ez idő alatt 88.066 koronát áldozott óvodák, iskolák, olvasó-körök segélyezésére, menhelyek létesítésére és fenntartására. A Nemzeti Kaszinó alapítványá-nak száz koronára kiegészített kamatát Mészá-ros Gyula murányaljai róm. kath. tanítónak ítélték oda a magyar nyelv sikeres taní-tásáért, a jolsvatapolczai és miglészpataki ev.
egyházaknak száz darab magyar egyházi éne-keskönyvet adományozott az egyesület. A
fű-részi óvoda épületét 6000 korona költséggel átalakítják. Az egyesület által fenntartott hét óvodába a mult évben 333 növendék járt, öt menhelynek pedig 231 növendéke volt; a tizenkét helyen tehát az egyesület költségén 564 gyermeket gondoztak. A Latinák-féle száz-ezer koronás hagyaték ügye immár végleg elintéztetett s ez összeg kamatai a magyar nemzeti eszme ápolásának céljaira a ratkói já-rás községeinek jut. A rimamurányi részvény-társaság ez évben ezer koronával gyarapította most már 14.000 koronát tevő alapítványát, Borbély Lajos orsz. képviselő, vezérigazgató pedig 2900 koronára emelte alapítványát.
A multévi bevétel 16.393 korona 79 fillér volt, kiadás 15.766 korona 53 fillér. Az egye-sület vagyona 219.211 korona 43 fillér. A kö-rök működéséről Molnár József és Szélényi Ferenc referált.
— Miniszteri elismerés. A m. kir. vallás-és közoktatásügyi miniszter felhatalmazta az illetékes kir. tanfelügyelőket, hogy Mittermayer Mátyás sásonyi, Novothny Jenő dunakibtii, József Dénes dombói és Gyejiesi Ferenc kü-küllőszéplaki állami elemi iskolai tanítóknak az ifjúsági egyesületek vezetése körül kifejtett lelkes buzgóságukért elismerését kifejezzék.
— Gaál Mózes Kassán. Gaál Mózes ápri-lis hó 29-én tartotta meg kassai előadását. És pedig délelőtt a tanítóknak, délután a szülőknek, a következő napon pedig a gyermekeknek.
A délelőtti előadáson megjelentek Talcács Béla kir. tanfelügyelővel Kassa összes elemi- és polgári iskolai tanítói, valamint a vidékiek nagy része. Gaál közvetlen és eleven előadá-sával már az első percben lekötötte a hall-gatók figyelmét s osztatlan érdeklődés kísérte minden szavát. Előadásából megtanultuk azt, hogy aki jó nevelő akar lenni, annak tanul-mányoznia kell a gyermek lelkét. A másik dolog, amit nem tudunk Gaálban eléggé cso-dálni, egy kiapadhatatlan forrás : a szeretet.
Ez a fűszere, a tanítási módszere, az igaz-ságosztó pálcája. Rendkívül tanulságos volt a szülőknek tartott előadás. Bemutatta a gyermeket a bölcsőtől a sírig, jó és rossz tulajdonságaival együtt. Ecsetelte a szülő-nek örömét és fájdalmát gyermekét illetően, és pedig oly híven, hogy a jelenvolt 4—500 szülő mindegyike ráismert a maga jó vagy rossz fiára. Valóban az érzelmekkel való játé-kával vezette be azon tapasztalatokon és tanul-mányokon alapuló oktatását, melyet a szülők-nek gyermekeik helyes nevelése tekintetében adott. Igazán elemében a harmadik előadáson volt Gaál, amikor közel 1000 gyermeknek mesélt. Azaz csak a gyermekek hitték, hogy mesél, mert tényleg szorgalomra, szerénységre,
hazafiságra s egymás támogatására oktatta őket. Egyetlen-egyszer sem kellett az ezernyi gyermeket csendre intenie. Áhítattal hallgatták szavait, melyeknek hatása alatt megfogadták, hogy szorgalmas, derék hazafiak lesznek.
— A Magyar Pedagógiai Társaság május 20-iki ülésén Székely György „Az erkölcsi ok-tatás autonómiái" címmel arról tartott elő-adást, hogy mai nemzeti társadalmunkban a vallás és tudomány, az anyag és a szellemi kultúra, mint ellenséges erők, mint széthúzó hatalmak állanak egymással szemben, holott ezeket egymással kibékíteni, összeegyeztetni kellene. Részletesen fejtegette azután az előadó a francia moráloktatási reformot s arra az eredményre jutott, hogy e kísérlet fogyatko-zásait hasznunkra fordítva, nálunk is refor-málni kellene úgy a vallási, mint az erkölcsi oktatást. 0 annak az interkonfesszionális vallás-oktatásnak a híve, amely az angolok „ Broad shool"-jában van divatban. Az előadás mind-végig lekötötte a hallgatóság figyelmét.
— A gyermekvédelem Kassán. A minap tartotta a Gyermekvédő-Liga Kassán évi köz-gyűlését. A jelentések során felolvasták, hogy a liga 1910 december 1-től 1911 március 15-ig bezárólag 11.932 adag tejet, ezenkívül bölcsőde és otthon fenntartása mellett számos segélyt osztott ki. A gyűlés folyamán Máthé Gábor dr., a gyermekmenhely igazgatója bejelentette, hogy Kassán 32"3 százalék a csecsemőhalandóság és ennek csökkentése volna a liga legnemesebb feladata. Javaslatot nyújtott be egy csecsemőkórház létesítése tárgyában, kiemelve, hogy a tervnek központi támoga-tását is ki kellene eszközölni. Fischer-Cólbrie püspök hozzászólása után a közgyűlés elhatá-rozta a csecsemőkórház mielőbbi fölépítését.
— A fővárosi tanítóképző. Festetich Géza gróf, a főváros közoktatásügyi osztályának vezetője, előterjesztést dolgozott ki egy fővá-rosi tanítóképző-intézet létesítése iránt. Ehhez az előterjesztéshez a közoktatásügyi bizottság hozzájárult, a pénzügyi bizottság azonban a javaslatot elvetette. A főváros tanácsa azon-ban elhatározta, hogy ezt a kérdést pártolólag terjeszti a közgyűlés elé és magáévá teszi a közoktatási ügyosztálynak előterjesztését, annál is inkább, mert a népoktatásról szóló 1868:
XXXVIII. t.-c. biztosítja a népiskolákra vonat-kozó fegyelmi jogot. A közgyűlés a tanács állásfoglalását tette magáévá s a tanítóképző felállítását szótöbbséggel elhatározta.
— Méhészeti előadások. A méhészeti szak-tanítók f. évi június hónapban, alább megneve-zett napokon és helyeken tartják előadásaikat:
1. Pataki Béla második kerületi szaktanító, székhelye Pápa. 7-én Sümegen, 8-án Tapolczán,
9-én Keszthelyen, a gazdasági akadémiánál, 10-én Somogyszobon, 11-én Nagyatádon, 12-én Csurgón, a tanítóképző-intézetnél, 13-án Csák-tornyán, a tanítóképző-intézetnél, 14-én Alsó-lendván, 15-én Rédicsen, 16-án Lentin, 17-én Bakkon, 18-án Zalaegerszegen, 19-én Szepetken, 20-án Zalaistvándon, 21-én Zalabéren, 22-én Türjén. 2. Valló János harmadik kerületi, szék-helye Pozsony. 6-án Nagybossányban, 7-én Nyitrazsámbokréten, 8-án Szkacsánban, 9-én Nyitranovákon, 10-én Privigyén, 13-án Német-prónán, 14-én Handlován. 3. Kiszély Ede negyedik kerületi, székhelye Eger. 19-én Heve-sen, 20-án Tarmaszentmiklóson, 21-én Kún-hegyesen, 22-én Karczagon, 23-án Kunmada-rason, 24-én Tiszafüreden, 25-én Poroszlón, 26-án Hatvanban, 27-én Jászberényben. 4. Rózsa János ötödik kerületi, székhelye Sárospatak.
7-én Héthárson, 8-án Vörösalmán, 9-én Pécs-újfalun, 10-én Orkután, 11-én Szentmihályon, 12-én Gergelylakán, 14-én Egresen, 15-én Verbőczön, 16-án Feketepatakon, 17-én Salánkon.
5. Tóth János hetedik kerületi, székhelye Ko-lozsvár. 16-án Kendilonán, 17-én Pánczélcsehen,
19-én Letkán, 20-án Kecskésen, 21-én Diós-patakon, 22-én Nagyikiádon, 23-án Kecseden, 24-én Székelykocsárdon. 6. Nagy János kilen-cedik kerületi, székhelye Temesvár. 6-án Csákon, 7-én a csáki földmíves-iskolánál, 8-án Zichy-falván, 9-én Kisoroszon, 10-én- a nagyszent-miklósi földmíves-iskolánál, 12-én Lippán, 14-én a lugosi földmíves-iskolánál, 15-én Bégamonos-toron. 7. Hrankay Béla, az erdélyi szász köz-ségek tanításával megbízott szaktanító, székhelye Nagyszeben. 8-án Kiscsűrön, 9-én Keresztény-szigeten, 11-én Erzsébetfalván, 14-én Rüszön, 15-én Sellembergen, 17-én Dolmányon, 18-án Szászveresmarton, 19-én Szászújfalun, 21-én Nagysinken, 22-én Morgondán, 23-án Fekete-halmon, 24-én Hermányon, 25-én Szentágotán, 26-án Kistoronyon, 27-én Kakasfalván.
— Pályázat. A Budapesti Tanítótestület igazgató-tanácsa f. évi április hó 27-én tartott ülésében elhatározta, hogy pályázatot hirdet a nyolcosztályú népiskola szervezetének, hatá-sának tanulmányozására és ezzel kapcsolatban oly módozatok megjelölésére, amelyek szerint a nyolcosztályú népiskola, a hazai viszonyok-nak megfelelően, oktatási rendszerünkbe átül-tethető volna. Pályadíj : 400 korona. Pályá-zati határidő: 1911 szeptember 1. A pályázat feltételei a következők: a) A kijelölt kérdés tanulmányozására vonatkozólag csupán terve-zetet kell benyújtani, b) A tervezetben fel kell tüntetni a tanulmányút idejére és helyére vonat-kozó részleteket, valamint meg kell említeni azt is, ha a pályázó e kérdéssel akár iro-dalmilag, akár egyébként már foglalkozott.
c) A pályadíj odaítélése ügyében az igazgató-tanács kebeléből kiküldött háromtagú bizottság fog dönteni s az eredményről az elnökség legkésőbb f. évi október hó elsejéig a napi-lapok útján fogja értesíteni a Budapesti Tanító-testület tagjait, d) Az idegen kézzel írott s jeligés levélkével ellátott tervezetet a jelzett nap déli 12 órájáig a Budapesti Tanítótestület elnöksége címére (I., Zugligeti-út 61. sz.) kell beküldeni, e) A pályázatban csakis a Budapesti Tanítótestület tagjai vehetnek részt.
— Szünidei tanfolyam. A m. kir. vallás-és közoktatásügyi minisztérium 1911. évi május hó 10-én 57.564. szám alatt kelt rendelete értelmében a gyengetehetségű tanulók kisegítő-iskoláiban működni óhajtó tanítók és tanítónők részére a f. évi nyári szünidő alatt a gyengetehetségűek oktatásában képzőtanfolyam tartatik. A tanfolyam június hó 26-tól számított 5 héten át működik. E tanfolyamra 20—22 okleveles népiskolai tanító és tanítónő vétetik fel és pedig elsősorban azok, akik oly váro-sokban működnek, melyekben ily kisegítő-iskola felállítása már előkészítve van, avagy a lakos-ság száma, illetve a gyengetehetségűek szám-aránya folytán ily iskolák felállítása indokolt.
A tanfolyamra fölvett hallgatók lakás- és teljes ellátásban részesülnek a budapesti állami gyógy-pedagógiai nevelőintézetben. A m. kir. vallás-és közoktatásügyi minisztériumhoz címzett, egykoronás bélyeggel ellátott kérvények, a ta-nítói oklevél csatolásával, legkésőbb 1911 június hó 5-ig Berkes János igazgató, szakt. előadó-hoz, Budapest, I., Alkotás-utca 53. küldendők.
— A gyengetehetségűek iskolája. A Mo-sonyi-utcai kisegítő-iskolában, amely a gyenge-tehetségű gyermekek oktatására szolgál, nagyon fontos értekezletet tartottak az érdekelt szülők és a gyengetehetségű iparostanoncok mestereinek részvételével. Az iskola igazgatója, Éltes Mátyás, a kisegítő-iskolából kikerült gyengetehetségű fiúk és leányok további gyámolításának fontos-ságát ismertette. Kifejtette, hogy hasznos, mun-kás polgárokat csak úgy nevelhetünk belőlük, ha a mestereket és a munkaadókat a gyermek fogyatkozásairól felvilágosítjuk, hogy t. i. a gyengetehetségűek hibái és fogyatkozásai nem rosszakaratnak, hanem gyengeségüknek követ-kezményei ; ezekért tehát nem is szabad őket büntetésben, rossz elbánásban részesíteni, hanem elnézést és jóakaratot kell velük szemben tanú-sítani. Olyan iparosmester, aki az ily gyenge-tehetségű gyermekek tanítását vállalja, ma még kevés akad. Az állami kisegítő-iskola segélyező-bizottsága tehát a vallás- és közoktatásügyi minisztérium engedélyével pályadíjakat tűzött ki oly iparosmesterek részéről, akik gyenge-tehetségű iparostanoncokat segédekké
kiképez-nek. A pályadíjakból évente két 600 koronás díj kerül kiosztásra. Az az iparosmester, aki pénzbeli jutalottira igényt nem tart, felsőbb helyről jövő kitüntetésben részesülhet. A szülői értekezlet nagy megnyugvással vette tudomásul
kiképez-nek. A pályadíjakból évente két 600 koronás díj kerül kiosztásra. Az az iparosmester, aki pénzbeli jutalottira igényt nem tart, felsőbb helyről jövő kitüntetésben részesülhet. A szülői értekezlet nagy megnyugvással vette tudomásul