szempontoktól; viszont a magánjellegű iskolák a könnyebbség, a kényelem és szükség szempontjait szokták figyelembe venni ; általános szempontokat legköny-nyebben és önkénytelenül csak az állami iskola szolgálhat. Amíg úr és szolga, zsidó és keresztény, magyar és nem-magyar születésű nem j á r h a t be egy-aránt, szabadon és feszélyezés nélkül
minden magyarországi népiskolába: addiga társadalmi, felekezeti és nemzetiségi széttagoltság aligha szűnik meg ebben az országban. A nemzeti konszolidációt semmiféle politika meg nem hozhatja, ahhoz egy ú j nemzedék egységes világ-felfogása szükséges . . . Félreértené azon-ban fejtegetésünket az, aki azt követ-keztetné mindebből, hogy a nem állami jellegű iskolák ellen kívántunk állást
foglalni. Mert célunk csak az volt, hogy kimutassuk, hogy ha egyszer a meglevő különböző jellegű népiskolák közül vá-lasztani kellene, melyik az az iskola, amellyel az egységes népoktatás ügye a legcélravezetőbben szolgálható, úgy az
állami iskola mellett foglalnánk állást.— Gaal Mózes az ország tanítói között.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízta Gaál Mózest, liogy ebben az évben húsz nagyobb városban tartson előadásokat a tanítóknak, a szülőknek és mutassa be a mesemondás módját a gyermekeknek. Ezeknek az előadá-soknak, vagy találóbban nevezve : beszélgeté-seknek hármas célja van. Az egyik cél az, hogy a tanítók összegyűlvén, a nevelés kérdését komoly és nemes szándékkal szóvátegyék ; a másik cél az, hogy a szülők az iskola munkáját megismerjék s bizonyos kölcsönösség, megértés legyen e két fontos nevelő-faktor között ; a harmadik cél az, hogy a mesemondást intenzívebben vigyék be az iskolákba, még pedig nem egyes osztályok szerint elkülönítve, hanem egy-egy iskola összes tanulóit, mint egy közös család tagjait összegyűjtve. Ez elő-adások, illetve megbeszélések során az iskola munkájának teljes képe megvilágosodik úgy
a tanítók, mint a szülők előtt, s a köztudatba lassanként belekéreződik az a kívánság, hogy a mai társadalomnak még buzgóbban, még lelkesebben kell a gyermek iránt érdeklődnie, mert a jövendő társadalom felépítéséhez a tanítók és szülők közös, egységes, megértő és mindenekfölött szerető munkája járul a leg-hathatósabban hozzá. Gaal Mózes erre a mun-kára önként vállalkozott. Az iskolának és a gyermeknek szeretete késztette r á ; ezt is, azt is immár csaknem negyedszázad óta szolgálja tanítói és írói hivatásában. Annak a gondolatnak akar mindenütt híveket szerezni, hogy a tanítói és nevelői munka egy, ennek a munkának a részesei lelki közösségben vannak, ezt a közösséget minden tanítónak és nevelőnek éreznie kell, hogy egymást a legmelegebb társas érzéssel támogathassák. Gaal Mózes már megkezdette előadásait. Március 4—6.
napjaiban Pozsonyban volt s ott 120 tanító részvételével előadást tartott e címen: „A tanító hivatása. A szülőkkel való érintkezés." Tanító-társainak nevezte az összegyűlteket s meleg, közvetlen, kollegiális érzéssel fejtegette a tanító fenségesen szép, de nehéz hivatását ; reámutatott a szülőkkel való érintkezés legokosabb és leg-helyesebb módjára : a szíves és jóakaró talál-kozásra és komoly beszélgetésre. Találó meg-jegyzései, tapasztalaton alapuló megfigyelései, mélyre szántó érzelmeinek közvetlen megnyilat-kozása mélységes hatással voltak a tanítókra.
Az előadás után, mely egy óra hosszáig tartott, következett a megbeszélése az ifjúsági egye-sületele, a Néptanítók Lapja, a tanítók önképzése és szociális tevékenysége s a gyermekvédelem kérdéseinek. Meleg érdeklődést keltett az elő-adónak az a szándéka, hogy egységes tanítói közszéllem megteremtése legyen a közös nagy cél, ebben fáradozzanak a tanítóegyesületek.
A harmadfélórás megbeszélésről azzal az érzéssel távoztak el a tanítók, hogy Gaal Mózes lélekkel és meggyőző erővel munkál, szándéka építés, a nemzeti erőnek gyarapítása az iskolában.
Aznap délután 5 órakor a szülők között jelent meg s a szülői ház, meg az iskola között megteremtendő kölcsönös bizalomról beszélt hévvel, erővel és igazsággal. A szülők a köny-nyekig meghatva, felbuzdulva hallgatták Gaal
Mózes nevelő gondolatait, s közülük bizonyára nem egy azzal a nemes elhatározással távozott, hogy a hallott és megértett elveket alkalmazni fogja gyermekeinek nevelésében. Másnap dél-előtt 9 órakor mintegy 1300 gyermek várta a mesemondó Gaal Mózest, több száz gyermek azonban szomorúan távozott, mert a nagy tornacsarnokban egy talpalatnyi tér sem maradt üresen. Háromfajta mesét mondott a pozsonyi gyermekeknek Egy történelmit Szent László mondaköréből (három mondát), egyet a szociális életből: „A munka árán szerzett kenyérről", s egy erkölcsit a „testvéri szeretetről". Minden mese után beszélgetett a gyermekekkel, s végtelen bájos jelenetek játszódtak le a gyermekek és a mesemondó költő-pedagógus között. Szóval, megragadó volt a jelenlevő tanítókra és tanítónőkre nézve ez a kép. A gyermekek kipirult arca, szent áliitata, ki-kitörő csengő nevetése, könnyekben meg-nyilatkozó ellágyulása bizonyára mélyen bele-vésődött a lelkükbe. Fényes példában láthatták a mesének művészi és nevelő hatását. Mert hiszen ez volt Gaal Mózes célja. Ugyané nap délutánján ellátogatott Gaal Mózes a Wollmann Elm a kitűnő vezetése alatt álló tanítónőképzőbe s ott az összes növendékekkel elbeszélgetett.
Visszaadta a IV. éves hallgatóknak a buzgó látogatását, akik igazgatójukkal mindkét előbbi előadáson jelen voltak és szerető ragaszkodá-suknak meghatóan adtak kifejezést. De jelen voltak az Orsolyák szerzetének tanítónő-növendékei is vezetőikkel, s minthogy úgy az Orsolyák zárdájának, mint a Notre Dame zárda főnöke már előzetesen levélben kérte Gaal Mózest, hogy a két zárda iskoláját is látogassa meg, az ott tanuló leánykáknak is meséljen : a harmadik nap délelőttjén mindkét helyre elment s külön mesemondást rendezett.
Az előbbi nap minden kedves jelenete meg-ismétlődött itt is. „A szent királylány", „Zrinyi Ilona", „A könyvmásoló Ráskai Lea", „Ahol a könny is mosolyog" című mesék sok édes könnyet csaltak ki a gyermekek s az apáca-tanítónők szeméből, nyilvánvaló bizonyságául annak, hogy Gaal Mózes vállalkozása nemcsak fényesen sikerült, hanem valósággal lelki szükség is volt. Ugyanilyen szellemű előadások lesznek
még a tavasz és nyár folyamán a következő váro-sokban: Sopronban, Győrött, Pécsett, Kassán, Miskolczon, Kecskeméten, Szegeden, Szolnokon és Gyulán. Az őszi és téli hónapokban, decem-ber végéig még tíz városban, melyeket az előadó megyék szerint választ ki. Meleg szeretettel ajánljak ezeket az előadásokat a tanítók, tanító-nők, szülők s mindazok figyelmébe, akik az iskola és a gyermekek sorsa iránt érdeklődnek.
— Eötvös-alap. Az Eötvös-alap folyó évi február hó 2-án tartott közgyűlése a Tanítók Házába való fölvétel és az 1911. évben kiosz-tandó ösztöndíjak és segélyek tárgyában kihir-dette a szokásos pályázatot, amelyre azzal hívjuk fel olvasóink figyelmét, hogy a pályá-zat határideje, a múlttól eltérően, május hó 31-én jár le. Azért az Eötvös-alap orsz.
tanító-egyesület elnökségéhez intézendő jelentkezések Székely Károly egyesületi titkárnak (Budapest, V11L, Szentkirályi-utca 47. sz.) legkésőbb f.
évi május 31-ig küldendők be, lehetőleg azon tanítóegyesület elnöksége ütján, melynek a jelentkező atyja tagja, illetőleg tagja volt.
Később érkező jelentkezések csak kivételes esetekben vehetők figyelembe. Ösztöndíjért csak azok a tanulók jelentkezhetnek, kik a polgári vagy középiskolák IV. osztályát már az 1909—
1910. évben, avagy régebben jó sikerrel elvé-gezték és jelenleg ezen iskolák magasabb osz-tályaiban tanulnak, avagy a tanítóképző-inté-zeteket, akadémiákat, vagy pedig az egyetemeket látogatják. A pályázatból az itt fel nem sorolt, olyan tanintézetekben tanuló ifjak és leányok sincsenek kizárva, amelyek tanulóiktól a fel-vételkor megkövetelik a' közép- vagy polgári iskolák négy alsó osztályairól szóló bizonyít-ványt. Ösztöndíjért az Eötvös-alap országos tanítói segélyegyesület rendes tagjainak gyer-mekei jelentkezhetnek, ha szülőik évi tagsági díjukat már legalább 10 éven át beszolgáltat-ták, vagy 40 kor. örökös tagsági tőkét fizettek, avagy 50 kor. részesjegyüket teljesen törlesz-tették. Az ösztöndíjért jelentkezők mellékelni tartoznak: 1. az 1909—Í910. évről szóló vég-bizonyítványukat és az 1910—1911. évről szóló iskolai félévi értesítőjüket ; 2. az illetékes tan-intézet tanári karának ajánlatát ; 3. azon iskolai hatóságoknak vagy tanítóegyesületnek, esetleg tantestületnek ajánlólevelét, amelyhez szüleik tartoznak, illetőleg tartoztak ; 4. a szüleik által megszerzett egyesületi 50 koronás részesjegyet, avagy ha azok évdíjas tagok, az 1911. évi tag-sági díj befizetését igazoló nyugtatványt. 5. A folyamodó nevére pontosan megcímzett (név, lakó-hely, megye, utolsó pósta) és 45 filléres pósta-bélyeggel fölszerelt, kellő nagyságú borítékot, az
okmányok ajánlott visszaküldése céljából. Az Eötvös-alap segélyösszegeiért jelentkezők okmá-nyaikat az illetékes tanítóegyesület elnöksége vagy az illetékes egyházi vagy világi iskolai hatóság útján tartoznak az Eötvös-alap titkárá-hoz beküldeni. A jelentkezéshez csatolandó a) szegénységi, illetőleg orvosi bizonyítvány, b) az illetékes tanítóegyesületnek vagy iskolai ható-ságnak ajánlólevele ; c) az egyesületi 50 koro-nás részesjegy, avagy az 1911. évi tagsági díj befizetését igazoló nyugtatvány. d) A folyamodó nevére pontosan megcímzett (név, lakóhely, me-gye, utolsó pósta) és 45 filléres póstabelyeggel fölszerelt, kellő nagyságú borítékot az okmányok ajánlott visszaküldése céljából. A magyarországi tanítók Eötvös-alapjával kapcsolatban álló
„Gyertyánffy István féle alapítvány" 100 koro-nás segélyösszegét az Orsz. Osztóbizottság az alapítólevél értelmében csak oly tanítónak, ille-tőleg tanítónőnek, esetleg ezek tanuló gyerme-keinek adományozhatván, akiket az erre külön-ben jogosítottak közül az „Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület" saját szempontjából is kiválóan érdemesnek ajánl a megjutalma-zásra, ezennel felhívjuk az ezen segélyösszegre igényt tartó kartársakat, hogy kellően fölsze-relt folyamodványaikat f . évi május hó 15-ig az „Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egye-sület" központi választmányához (Kolozsvár) nyújtsák be. A Tanítók Házaiba való fölvételért jelentkezhetnek a budapesti és kolozsvári tudo-mány- és műegyetemen vagy egyéb (érettségi bizonyítvány, avagy tanítói oklevelet kívánó) fő- és szakiskolákon tanuló tanítók, tanárok és a tanügyi téren működő egyének kiváló előmenetelű, példás magaviseletű fiai, akiknek szülői egyszersmind az Eötvös-alap (Országos Tanítói Segélyegyesületnek) rendes vagy rend-kívüli tagjai s akik kötelezettségüknek az alapszabályokben körülírt módozatok szerint mindenban megfeleltek, s fiaik a főiskolai, szakiskolai vagy egyetemi tanulmányaiknak folytatásához szükséges előtanulmányaikat leg-alább is általános jó eredménnyel végezték. A jelentkezők a következő okmányokat tartoznak bemutatni: 1. születési bizonyítványukat; 2.
végzett tanulmányaikról és erkölcsi magavise-letükről szóló bizonyítványaikat ; az évvégi bizonyítvány, ha még nincs meg, utólag be-küldendő ; 3. azt az okiratot, melynek alapján a Tanítók Házaiba a fölvételt jogosan kérhetik ; 4. vagyoni és családi viszonyaikról szóló hiteles és kimerítő bizonyítványt ; 5. ha a jelentkező valamely alapítványi helyet óhajt elfoglalni, az illető alapító ajánlólevelét; 6. legújabb keletű hatósági orvosi bizonyítványt; 7. igazoló-ok-mányt bármily oldalról és bármily csekély összegű segély vagy ösztöndíj élvezéséről, vagy
ennek ellenkezőjéről. 8. A folyamodó nevére pontosan megcímzett (név, lakóhely, megye, utolsó pósta) és 45 filléres póstabélyeggél fölszerelt, kellő nagyságú borítékot, az okmányok ajánlott vissza-küldése céljából. Mindaddig, míg az Eötvös-alap régibb tagjainak gyermekei és jobb előmene-teli! folyamodók vannak, ezeknek a fölvételnél elsőbbség adatik. Egyenlő minősítéssel bíró jelentkezők közül az árvák és a nagyobb számú
családtaggal megáldott szülők gyermekei része-sülnek előnyben. Alapítvánnyal bíró egyesek, egyesületek, jogszemélyek ajánlattételüknél ezen elveket szintén figyelembe venni kötelesek, miért is az illető alapítványra jelentkezők ösz-szes okmányai az ajánlattal az Eötvös-alap Osztóbizottságának július 10-ig bemutatandók.
Később érkező ajánlatok nem vehetők figye-lembe. A fölvett ifjak az egész tanéven át lakást, fűtést, világítást, felügyeletet, reggelit, ebédet, vacsorát, mosást és esetleges orvosi kezelést élveznek. Az egészfizetéses helyek ára mindkét Házban évi (10 hó) 440, 450 és 640 koronában, a félfizetéses helyek ára évi 220 koronában, a kedvezményes helyek ára pedig 100 és 340 koronában állapíttatott meg. Az ingyenes helyekre fölvétetnek teljesen árvák, az évi 100 koronás kedvezményes helyekre fél-árvák, a féldíjas helyekre az alapítványt tett egyesületek ajánlottai s azon tagok fiai, kik már 20 évnél régebb tagjai az egyesületnek.
A 340 koronás helyekre azon jelentkezők szá-míthatnak, kiknek atyja már 15 évnél tovább tagja az Eötvös-alapnak; míg ellenben azok, akik 10 éven túl tagjai az Eötvös-alapnak, a 440, s akik 10 évnél kevesebb ideig tagjai, mindkét házba csak az 540 koronás helyre vétetnek fel. A rendkívüli tagok (tanárok) gyermekei 640 koronás helyet igényelhetnek.
Az intézetben nyújtható kedvezménynek igénybe vétele mindenkire egyaránt kötelező. Kötelező azonkívül minden egyes fölvett ifjúra nézve az
„Eötvös-alap" választmányának ama határozata, mely szerint minden ifjúnak minden időszak-ban annyi tárgyból és olyan eredménnyel kell kollokválnia, illetőleg vizsgáznia, amely legalább is tandíjmentesség elnyerésére jogosít. Ezen határozatnak be nem tartása az élvezett ked-vezmény elvesztését, esetleg az intézetből való elbocsáttatást vonja maga után. Az alapítványi helyre ajánlottaknak, ha a fölvételi föltételek-nek egyébként is megfelelföltételek-nek, csak a felvétel biztosíttatik az Országos Osztóbizottság részé-ről, egyébként tartoznak fizetni a féldíjas helyekre megállapított tartásdíjat. A kolozsvári Tanítók Házába, amennyiben hely van, havi 70 korona fizetéssel oly főiskolai ifjak is föl-vétetnek, kiknek szülői nem a tanügy terén működnek és így az „Eötvös-alap" kötelékébe
nem is tartozhatnak. Ilyenek a fölvétel iránt a kolozsvári Tanítók Háza gondnokánál 1911.
évi szeptember hó 15-ig jelentkezhetnek. A hiánytalanul fölszerelt jelentkezések az „ Eötvös-alap" (Országos Tanítói Segélyegyesület) elnök-ségéhez címezve, lehetőleg az illetékes tanító-egyesület xítján, 1911 május hó 31-ig nyúj-tandók be Székely Károly titkárnál (V1IL, Szenkirályi-utca 47. sz.). Az alapítványi helyekre pályázók jelentkezéseiket, ugyancsak az „Eötvös-alap" elnökségéhez címez ve, az alapítványt tett egyesek, egyesületek, jogszemélyek útján, azok ajánlataival ellátva küldik be 1911. évi május hó 31-ig az „Eötvös-alap" titkárához. A jelent-kezéseket 1911. évi augusztus hó 20-ika táján az
„Eötvös-alap" Osztóbizottsága intézi el s az illetőket a fölvételről azonnal értesíti, akik viszont szeptember hó 5-ig akár személyesen, akár írásban tartoznak az illető intézet gond-nokánál jelentkezni. Aki a kitűzött napig nem jelentkezik, arra a fölvételi határozat érvényét veszíti. A Tanítók Ferenc József Házában létesí-tett „ Józsa Mihály gondnok és neje, Barcsay Júlia szobája — a magyar tanítóság gyűjtésének és adományának eredménye" címét viselő szoba-alapítványért folyamodhatnak felekezeti különb-ség nélkül mindazon jeles, jó érettkülönb-ségi bizo-nyítvánnyal rendelkező ifjak, kik a budapesti tudomány- és műegyetemen vagy más fő- és szakiskolában óhajtják tanulmányaikat folytatni, vagy ezen intézeteknek már szorgalmas és példás magaviseletű hallgatói. Igazolniok kell emellett azt is, hogy apjuk, illetőleg anyjuk a magyar királyság területén levő állami, községi vagy felekezeti elemi népiskolák vagy óvodák valamelyikében mint tanító, tanítónő, óvónő működött vagy működik, s mint ilyen, a vár-megyei hivatalos tanítótestületnek, valamint az Eötvös-alapnak (Országos Tanítói Segélyegye-sületnek) tagja. Több folyamodó egyenlő minő-sítése mellett minden esetben elsőbbségben része-sülnek az árvák, félárvák, vagy akiknek családi anyagi viszonyaik a hiteles hivatalos okmány szerint leginkább ráutalják az illetőt a külső segítségre, támogatásra. Azok a folyamodók, kik erre az alapítványra igényt tartanak, kér-vényüket az Eötvös-alap elnökségéhez már május hó 20-ig tartoznak benyújtani. A kér-vényhez a Tanítók Házaiba való fölvétel tár-gyában közzétett pályázati hirdetményben (lásd fennebb) megkívánt mellékleteken kívül a magyar honosságot igazoló bizonyítvány és az illető vármegyei hivatalos tanítótestület elnök-ségének a kir. tanfelügyelő által is látta-mozott ajánlólevele csatolandó. Az Eötvös-alap országos Osztóbizottsága által kijelölt ifjúnak csak a Tanítók Házába való fölvétel biztosít-tatik. A köztartásért (1. ugyanott) a fölvett ifjú
az Eötvös-alap közgyűlése által mindenkor meg-állapítandó köztartási díjnak a felét — ez idő szerint 22 koronát köteles fizetni. A köztartás-nak az intézetben való igénybe vétele kötelező.
Erre az alapítványra ez idő szerint oly egyéb föltételeknek megfelelő teljes árva is folya-modhatik, kinek szülei az Eötvös-alapnak nem voltak tagjai. Egyebekben szívesen ad fölvilá-gosítást Székely Károly, az Eötvös-alap titkára.
— Kihallgatás a kultuszminisztériumban.
A jövőben, további intézkedésig, nem csütör-tökön, hanem pénteken lesz audiencia a minisztériumban. Zichy János gróf kultusz-miniszter, Molnár Viktor és Náray Szabó Sándor államtitkárok szintén minden pénteken délután 5 órakor tartanak kihallgatást.
— Kérelem a Gyermektanulmányi Mií-zeuin érdekében. Felkérettünk a következő sorok közlésére: A tavasz ébredésével a gyer-mekek mindinkább a szabadba vágynak. Addig a szoba szűk keretébe szorított játéktevékeny-ségüket a természetbe iparkodnak áthelyezni.
A természet tavaszi üdesége nemcsak a gyer-mek testi és értelmi fejlődését mozdítja elő, hanem hatása a gyermek alkotó kedvének foko-zásában, intenzívebbé tételében is megnyilvánul.
Valóban, ez az évszak igen gazdag az ösztön-szerű gyermeki alkotásokban. A tavasz köze-ledtével tehát tisztelettel felkérjük a gyermek gondozásával, nevelésével foglalkozó egyéneket : szülőket, óvókat, tanítókat és tanárokat, hogy a gyermek ösztönszerű játékkészítményeit össze-gyűjteni s a Gyermektanulmányi Múzeumba (Budapest, V., Mária Valéria utca 12.) bekül-deni szíveskedjenek. A gyermekek önkészítette játékai bármily korú gyermekek megismerésé-hez szolgáltatnak becses adatokat, s épen ezért nemcsak a fejlettebb, hanem a legzsengébb korban előállított játékeszközöket is össze kell gyűjteni. Hangsúlyozzuk azt is, hogy a gyer-mekjátékok összegyűjtésénél a gyermektanul-mányi szempontok nem tévesztendők össze az esztétikai és a technikai szempontokkal, s épen ezért a legprimitívebben elkészített tárgy is nagyon becses lehet lélektanikig. A gyűjtésnek akkor lesz tudományos értéke, ha a gyűjtött játékeszközök hitélesek és úgy küldetnek be a
Gyermektanulmányi Múzeumba, ahogyan az a gyermek kezéből kikerült, minden javítás és simítás nélkül. Ez alkalommal különösen fel-kérjük t. gyűjtőinket, hogy a haladó kor külön-böző találmányai iránt eleven érdeklődést mu-tató fővárosi gyermek speciális ösztönszerű készítményeinek, mint pl. a repülőgépek, lég-hajók, automobilok stb. összegyűjtésére kiváló figyelemmel legyenek. Ezekből ugyanis a Gyer-mektanulmányi Múzeumban fejlődéstanilag tel-jes sorozatot szándékozunk összeállítani. Az
összegyűjtött tárgyakhoz, úgy, mint minden más tárgyhoz, amelyet Múzeumunknak szántak, a következő adatokat tartalmazó cédula mellék-lendő : 1. A gyermek neve, életkora, anyanyelve, atyjának foglalkozása (állása), lakóhelye; 2.
továbbá a lakosok nyelve; a vidék rövid föld-rajzi jellemzése; 3. a készítés kélte s itt azon motívumok is feljegyzendők, amelyek a gyerme-ket a tárgy elkészítésére indították. Ezt legjobb, ha a gyermektől megkérdezzük: miért csináltad így, vagy ezt? 4. végül a gyűjtő neve, állát a, lakhelye s a gyűjtés dátuma. Megjegyezzük még, hogy a gyermekek korhatára, ameddig tőlük az ösztönszerű játékkészítmények gyűj-tendők, a betöltött 15. év, — és hogy a készkia-dásokat köszönettel megtérítjük. Tiszteletteljes kérésünket azzal a reménnyel ajánljuk t. gyűj-tőink jóindulatú figyelmébe, hogy mint a múlt-ban, úgy ez alkalommal is hathatós segít-ségünkre lesznek céljaink megvalósításában.
Budapesten, 1911. év március havában. Nagy László elnök, Ballai Károly titkár.
— A Budapesti Tanítótestület a testi fe-nyíték ellen. A Budapesti Tanítótestület Elemi Iskolai Köre f. hó 2-án Cavalloni Pál elnöklete alatt ülést tartott, amelyen nagyszámú hallga-tóság jelent meg. A gyűlésen elhangzott összes véleményeknek az volt az alapgondolata, hogy a főváros modern tanítósága nem kíván bottal a gyermekek közé lépni, hogy tekintélyét fenn-tartsa, hanem kizárólag szeretetteljes bánás-móddal akar célt érni. A kör az iskolai bün-tetéseket tűzte ki a tárgyalás céljául, és Balla Bernát előadó ennek kapcsán rámutatott arra, hogy a testi büntetés hatása nem állandó, nem javítja, sőt vásottá teszi a gyermeket. Art a gyermek szervezetének, de árt az iskolának és a tanítóság egyetemének is. A testi fenyítés
— A Budapesti Tanítótestület a testi fe-nyíték ellen. A Budapesti Tanítótestület Elemi Iskolai Köre f. hó 2-án Cavalloni Pál elnöklete alatt ülést tartott, amelyen nagyszámú hallga-tóság jelent meg. A gyűlésen elhangzott összes véleményeknek az volt az alapgondolata, hogy a főváros modern tanítósága nem kíván bottal a gyermekek közé lépni, hogy tekintélyét fenn-tartsa, hanem kizárólag szeretetteljes bánás-móddal akar célt érni. A kör az iskolai bün-tetéseket tűzte ki a tárgyalás céljául, és Balla Bernát előadó ennek kapcsán rámutatott arra, hogy a testi büntetés hatása nem állandó, nem javítja, sőt vásottá teszi a gyermeket. Art a gyermek szervezetének, de árt az iskolának és a tanítóság egyetemének is. A testi fenyítés