• Nem Talált Eredményt

A DMKE üdülőházának megnyitása

In document Néptanítók lapja 41. évfolyam, 1911 (Pldal 141-148)

A Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület a magyar tengerparton : Cirkvenicán gyermeküdülőházat és tanulóotthont létesített, amelyet a kultúregyesület nevében Podmániczky Endre báró osztályelnök nagy ünnepélyességgel májusban nyit meg. Az üdülőházba 50 úri-leányt és fiút vesznek fel. Napi teljes ellátás 6 korona. Azonkívül ingyenes és félingyenes helyek is vannak az üdülőházban. A DMKE üdülőházában oly tanulók, leányok és-gyerme-kek nyernek elhelyezést, akik fertőző betegség-ben nem szenvednek. A nevelőintézet igazgatója egy tanár és egy tanárnő, főorvosa pedig Horetzky Bernhard dr., cirkvenicai kir. járás-orvos. Az üdülőház élén bizottság áll, melynek elnöke Zichy János gróf miniszter. A DMKE tengeri üdülőházába való fölvételért a DMKE elnökségéhez (Szeged) kell folyamodni.

— Gyermektanulmányi Társaság

Szege-den. A Szegedi tanítóegyesület és a Társadalom-tudományi társaság szegedi szabad iskolájának kezdésére mozgalom indult meg, hogy a Magyar Gyermektanulmányi Társaság fiókköre gyanánt Szegeden gyermektanulmányi társaság alakul-jon. A mozgalomhoz Szeged intelligenciájának színe-java csatlakozott. A társaság az alakuló közgyűlést a mult hóban tartotta meg nagy érdeklődés mellett, 400 főből álló közönség jelenlétében. A közgyűlést Szele Róbert dr., tankerületi főigazgató nyitotta meg. Klug Péter siketnéma-intézeti igazgató jelentést tett a alakulás történetéről. Ezután kimondták a meg-alakulást. A társaság elnöke Szele Róbert dr.

lett, társelnökök lettek : Nagy Zoltán kir. tábla-bíró, Turcsányi Imre dr. igazgató-főorvos, ügy-vivő alelnök: Orkonyi Ede dr. kir. táblabíró, titkárok: Domokos Lászlóné és Mészáros Károly dr., jegyzők : Mayer Dezső és Domokos Margit, pénztáros : Ábrahám János, ellenőr : Blau Ár-min dr. Választottak továbbá negyven tagból álló választmányt is. A megalakulás után Nógrády László dr. tanár, a központi adatgyűjtő-osztály elnöke Budapestről, tartott nagyérdekű előadást.

Kapcsolatosan e hírünkkel meg kell emlékez-nünk a Magyar Gyermektanulmányi Társaság-nak a mult hó végén tartott választmányi üléséről, hol méltán nagy érdeklődést keltett Jahlonkay Géza dr. indítványa a nevelési káté dolgában. Beható vita után elhatározta a választ-mány, hogy az érdekelt minisztériumok és társadalmi tényezők támogatásával kiadja a gyermeknevelés és gondozás kátéját ama

szü-lők számára, akiknél az állami gyermekmene-dékhelyek vagy a bíróságok gyermekeket helyeznek el. E kátét úgy fogják megszer-keszteni, hogy hasznát vehesse minden magyar földmíves- és iparos-szülő. Ez lesz a gyermek-nevelés kátéja a magyar nép számára.

— A szakfelügyelet rendezése. A főváros

tanácsa a községi elemi iskolákban ez év január hó végével tudvalevőleg beszüntette a szak-felügyelők működését, egyidejűleg azonban fel-írt a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogy a szakfelügyelői kérdés rendezése céljá-ból ánkétot hívjon össze és addig is, míg a szakfelügyelet kérdése végleges rendezést nem nyer, a status quo maradjon épségben. A mi-niszter a mult hó folyamán értesítette a fővá-rost, hogy az ánkét összehívása ügyében intéz-kedett és értesítette egyúttal arról is, hogy nincs észrevétele az ellen, ha ennek az iskolai évnek végéig a szakfelügyeletet fenntartják. A főváros tanácsa a miniszteri leirat alapján el-rendelte, hogy az eddigi szakfelügyelők az iskolaév végéig folytassák működésüket.

— A Julián-tanítók. A Julián-Egyesület

igazgatósága alkalmazottainak fizetését, az idegen viszonyok közt teljesített szolgálatnak megfele-lően, méltányos módon rendezte. Az egyesületi végleges tanítók jelenleg oly alapfizetést kapnak, mint a legnagyobb lakásbérosztályba sorozott helyeken levő állami tanítók. Azonkívül a körül-ményekhez képest természetben való lakás vagy lakáspénz élvezete mellett Szerajevóban évi 600 korona, az annektált tartományok egyéb helyein és Szlavóniában évi 200 korona helyi működési po'tlékot kap minden tanító. A több-tanítós iskolák igazgató-tanítói az említett járandóságokon kívül még 100 korona

igaz-gatói pótlékban is részesülnek.

— Diákszálló. A M. Kárpátegyesület eper-jesi osztálya által a tanulóifjúság kirándulásai-nak előmozdítására szervezett diákszállót, 40 tanuló befogadására berendezve, az idén a városi Vigadó kistermébe tette át. Egy-egy meghálás személyenként 20 fillér. Előzetes be-jelentés szükséges. Az osztály vezetősége gon-doskodik egyúttal arról is, hogy a kiránduló-csapatok nemcsak Eperjesen, hanem az osztály egész területén, Sáros megyében jó és olcsó ellátásban, valamint ingyenes kalauzolásban részesüljenek, sőt az osztály ezidén is egyes tanintézetek számára igényüknek megfelelő útitervek összeállításában és azok kivitelében segédkezik, még pedig nemcsak az osztály területén, hanem a Magas-Tátra vidékén is.

Különösen a Magas-Tátrába induló kiránduló-csoportoknak ajánlhatjuk, hogy útjukat Kassá-ról Eperjesre vegyék. Eperjes régi város, sok történelmi emlékkel (II. Rákóczi Ferenc

udvar-háza, az eperjesi vértanúk emléke, Klobusiczky-palota stb.). Eperjes közelében van Sóvár (egyetlen hazai sófőző), Nagysáros (II. Rákóczi Ferenc vára és kastélya, a fejedelem elfogatá-sának színhelye). Eperjesről könnyen elérhetők : Opálbánya (a világ leghíresebb nemesopál-bányája), a szép szinyelipóczi völgy (Kőasszony, Salvator- és Szultán-vízforrás), Branyiszkó (honvédemlék), Bártfa (Sárosmegyei Múzeum, híres dóm), Bártfafürdő, Zboró (vár, II. Rákóczi Ferenc kastélya, 100 hársfa), Sárosmáriavölgy (üveghuta). Előzetes kocsi- vagy egyéb rende-léseknél megfelelő foglaló is küldendő.

— Felvétel a. tanító- és

tanítónőképző-intézetekbe. Az állami tanító- és tanítónő-képző-intézetekbe való felvételt a vallás- és közokt. miniszterhez intézett és az illető inté-zet igazgatóságához küldendő folyamodvány útján május hó 31-ig kell kérelmezni. Minden egyes pályázati hirdetést egész terjedelmében nem közölhetünk, miért is e helyen csak a főbb adatok ismertetésére szorítkozunk. Meg-jegyezzük, hogy az érdeklődőknek minden intézeti igazgatóság készséggel küld részletes tájékoztatót. Az 1 koronás bélyeggel ellátott folyamodványhoz mellékelendők : a születési bizonyítvány, iskolai bizonyítvány a mult iskolai évről és a f. tanévi félévi értesítő, tisztiorvosi bizonyítvány, a szülők és a folyamodó vagyoni állapotát feltüntető községi bizonyítvány és az újraoltási bizonyítvány. — A budapesti II. ker.

áll. el. tanítónő- és nevelőnőképző-intézet első osztályába az 1911—1912. iskolai évre 4 teljes ingyenes, 8 f'éldíjas, 3 teljes fizetéses bentlakó, 4 készpénzsegélyes, 2 ingyenebédes, 9 segély-nélküli bejáró növendék vétetik fel. A harma-dik osztályba 30 új bejáró növendék. A tan-tárgy-különbözeti vizsgálatok június elején tartatnak. — Az eperjesi állami tanítónőképző-intézetben a következő helyek töltetnek be : ingyenes hely: I. osztály 3, II. osztály 5, III.

osztály 12, IV. osztály 13 összesen 33. Fél-díjas helv (210 korona): I. osztály 6, II. osz-tály 20, III. oszosz-tály 5. IV. oszosz-tály 8, összesen 39.

Egészdíjas hely (420 korona): 1. osztály 5, összesen 5. Készpénzsegélyesek (160 korona):

II. osztály 1, III. osztály 5, IV. osztály 2, összesen 8. Segélynélküli bejáró-hely : I. tály 16, II. osztály 4, III. osztály 8, IV. osz-tály 7, összesen 35. A II., III., IV. oszosz-tály kedvezményeit elsősorban az intézetnek jelen-legi növendékei nyerhetik el. — A dévai állami tanítóképző-intézet I. osztályába az 1911—12.

iskolai évre 40 növendék fog felvétetni. E 40 növendék közül 9 teljesen ingyenes, 13 fél-áíjas, 7 teljes fizetéses. A teljes ingyenesek az intézet internátusában kapnak minden díj nél-kül élelmezést, lakást, fűtést és világítást. A

féldíjasok ugyanezen kedvezményeket havi 15, a teljes fizetésesek havi 30 koronáért élvezik. — Az iglói m. kir. állami tanítóképző-intézetben osztályonként kioszthatók a következő segé-lyek: az I. osztályban 6 teljesen ingyenes, 8 féldíjas segély, 4 egyszázharminc koronás ösz-töndíj ; a II. osztályban 6 teljesen ingyenes, 9 féldíjas segély, 4 egyszázharminc koronás ösz-töndíj ; a III. osztályban 7 teljesen ingyenes, 11 féldíjas segély, 1 egyszázharminc koronás ösz-töndíj ; a IV. osztályban 7 teljesen ingyenes, 8 féldíjas segély, 1 egyszázharminc koronás ösztöndíj. A fél köztartási segélyben részesülő bennlakók havi 13, a teljes fizetésűek pedig havi 26 koronát fizetnek. — A losonezi állami tanítóképző-intézettel 80 növendék számára be-rendezett benlakás van egybekapcsolva, mely-ben szegénysorsú, példás magaviseletű és szor-galmas tanulók államsegélyben részesülnek. Alii a bennlakó tanulók közül teljes ingyen-ellátás-ban részesül, az kap lakást, étkezést, világítást, mosást és gyógykezelést. Egy teljesen ingyenes hely havonkénti 26 korona kedvezménynek felel meg. A félsegélyes növendék tehát havi

13 koronát fizet. — Az aradi állami tanító-képző-intézet első osztályába 30, a másodikba 31, a harmadikba 30, a negyedikbe 33 tanulót vesznek fel. A kedvezmények osztályonként a következőképen oszlanak meg: ingyenes benn-lakó I. osztály 8, II. osztály 6, III. osztály 1, IV. osztály 6. Féldíjas bennlakó I. osztály 9, II. osztály 7, III. osztály 8, IV. osztály 11.

Ösztöndíjas bejáró I. osztály 1, II. osztály 3, III. osztály 4, IV. osztály 2. Teljes fizetéses bennlakó I. osztály 5, II. osztály 4, III. osz-tály 6, IV. oszosz-tály 10. Segély nélküli bejáró I. osztály 7, II. osztály 11, III. osztály 11, IV. osztály 4. A teljes fizetők havi 30 koronát, a féldíjasok havi 15 koronát fizet-nek élelmezési díj címén az intézeti pénz-tárba. Az ösztöndíjasok havi 15 korona segélyt kapnak. — A Csáktornyái állami tanítóképző-intézet I. osztályába összesen 30 növendék vétetik fel és pedig teljes fizetéses helyre 11, féldíjas helyre 8, ingyenes helyre 2, ösztöndíjas helyre 4, segélynélküli bejárónak 5 növendék. A teljes fizetésesek 28, a féldíja-sok 14 koronát fizetnek havonként köztartás-díj címén az intézet pénztárába. Az ösztönköztartás-díjas havonként 14 korona ösztöndíjat kap. — A bajai állami tanítóképző-intézettel 120 növen-dék számára berendezett nevelőintézet és ezen-felül még 34 tanulóra köztartás (élelmezés) van egybekapcsolva. Az I. osztályba felvehető összesen 60 növendék. Az államköltséges és kedvezményes helyek mind a négy-négy osz-tályban együttvéve a következők: 1. 38 ingye-nes hely az internátusban. (Lakás, élelmezés^

fűtés, világítás, mosás, gyógykezelés.) 2. 51 féldíjas hely a köztartásnál (étkezésnél), benn-lakók és bejárók számára havonként 14 K befizetéssel. 3. 65 fizetéses hely a köztartásnál havonként 28 K befizetéssel, bennlakók és be-járók számára. 4. 6, egyenként 140 K évi

ösztöndíjas hely bejáró növendékek számára.

A féldíjas, esetleg teljes fizetéses bejáró tanu-lók elszállásolásáról az igazgatóság gondos-kodik. Ily növendékek hárman vagy négyen egy-egy szobában társulva, lakás fűtés, vilá-gítás és mosásért havonként előre 12 K-t fizet-nek. Az intézeten kívüli teljes ellátás havon-ként 45—50 K-ba kerül. A tanítóképző-intézet II. a), 11. b), III. a), III. b), IY. a) és IV. b) osztályaiba rendszerint csak azok vehetők fel, kik a megelőző évfolyamot ugyanezen intézet-ben mint rendes tanulók elvégezték. — A lévai m. kir. állami tanítóképző-intézet az 'I. osz-tályba 40 növendéket vesz fel. De felvesz az intézet a felsőbb osztályokba más intézetből is jó magaviseletű és legalább jeles előmene-telű növendékeket. A növendékek számára mind a négy osztályban a következő kedvezményeket nyújtja; 1. Teljes ingyenes helyeket, melyek állnak ingyenes étkezésből s havi 10 korona lakáspénzkedvezményből, melyért a növendék lakáson felül tisztogatást és mosást ' is kap.

2. Féldíjas helyeket, melyek azzal a kedvez-ménnyel vannak összekötve, hogy évi 140 kor.

ellátási díj és évi 50 kor. lakáspénz, befizetése ellenében a növendék teljes ellátást nyer. 3.

Havi 14 koronás ösztöndíjas helyeket. 4. Tel-jes fizető, azaz évi 280 kor. étkezési és évi

100 kor. lakásdíj befizetésével összekötött helyeket. 5. Tisztességes ellátásáról annak is gondoskodik az igazgatóság, akit a miniszter minden kedvezmény nélkül bejárónak vett fel. Az ellátás díja itt is évi 280-)-100=380 korona.

— Jutalom az iiuisközvetítésnél közre-működő tanítóknak. A m. kir.

kereskedelem-ügyi miniszter a Budapesti ipari és kereskedelmi munkásközvetítő-intézet (Budapest^YIlI., József-körűt 36.) előterjesztése folytán 10 olyan vidéki tanító és egy lelkész részére, akiknek közre-működésével az intézet 1910-ben legtöbb inast helyezett el, egyenként 50—50 korona jutalmat engedélyezett. Jutalomban részesültek: Kovács János zentai, Papp Gusztáv esküllői, Kotucz János bábolnapusztai, Jurcuka Márton jános-teleki, Dcsacsovszky József felsődombói, Ata-naczkovich Ylajkó bavanistei, Medved Mátyás sztarcsovai, Haág Rezső homoliczi, Urag Gyula szucsányi, Papp János szóvárosi tanító és Csernik Alajos nagyherestyéni plébános. Az intézet ez alkalommal újból kéri a vidéki nép-iskolák tanítóit, hogy világosítsák fel a

szegé-nyebb sorsú földmíves- és napszámosfiúk szüleit, hogy az ipari pályán sokkal jobb sorsot bizto-síthatnak gyermekeiknek, mint aminőt elérhet-nek a cselédkedéssel vagy napszámoskodással, és hogy jelentsék be azokat, akik vállalkoznak mesterségtanulásra ; de figyelembe kell venniök, hogy csakis olyan 12 éven felüli fiú számíthat a fölvételre, aki ép és egészséges, eléggé erős és testi, lelki vagy erkölcsi fogyatkozásban nem szenved, amellett szófogadó és fegyelmezett.

Az intézet a jó bánásmódra, a tanoncszerző-dósben vállalt kötelezettségek rendes teljesíté-sére és a tanouctartásra vonatkozó törvényes rendelkezések pontos megtartására súlyt helyez és felelősséget vállal a szülőkkel szemben.

— Kérelem. Pásztor Imre járásköri elnök felkéri a komáromvármegyei gesztesi járás tanítói karát, hogy mindazok, akik a 4000 ko-ronás Milkovich-féle tanítói segélyalap kamataira ez évben pályázni óhajtanak, kérvényüket e hó végéig hozzá okvetlen terjesszék be, mert a később érkezendők figyelembe vétetni nem fognak.

— Halálozás. Somosdi Székely Károly vasz-télyi áll. tanító m. hó 26-án, életének 50-ik évében, Budapesten elhunyt.

Könyvek ismertetése.

* Nemzeti olvasókönyv, a népiskolák IL, III.,

IV. és V— VI. osztálya számára. Szerkesztették : Gyulai Ágost, JRadnai Rezső és Thott Rezső.

Rakssányi Rezső rajzai után Moreili Gusztáv fametszeteivel. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium 47.107/1909. számú rendeletével a népiskolák számára tankönyvül engedélyezte-tett. Budapest. A M. kir. tud.-egyetemi nyomda tulajdona.

Ez alatt a rovat alatt tulajdonképen új tan-könyvekről szoktunk ismertetést írni, s ezúttal mégis egy régi ismerőssel foglalkozunk. A Gyulai-Radnai-Thott olvasókönyveket tekintjük régi ismerősöknek, pedig még csak egy, illetőleg két éve vannak kezeink között. Rövid idő, de ha valakit igazán megszeretünk, e rövid idő alatt is régi ismerősünkké válhatik. S ezeket a könyveket — azt hiszem — igen-igen sokan megszerettük. Hogy hogyan osztották meg a szerzők maguk között a munkát, azt nem tudjuk.

De azt érezzük, hogy az egész könyvön valami végtelenül jóleső összhang, az értelem és érzés, a lélek és szív összhangja húzódik végig. Pedig a tanterv nem mindenben kedvez az íróknak.

Nem elégszik meg azzal, hogy az olvasmányok s költemények tárgyait csoportosítva ajánlja az íróknak, amely körből azután szabadon, tetszés szerint válogathat össze megfelelőket irodal-munk gazdag tárházából, hanem taxátíve

fel-sorolja azokat, amiknek okvetlenül benne kell lenni az olvasókönyvben. Pl. a III. osztály olvasókönyvébe okvetlenül fölveendő a Himnusz és a Szózat. Gondolt-e a tanterv írója arra, hogy e fölségesen nagyszerű két költeményt hogyan tárgyalná egy 8 éves gyermek előtt ? Hogyan magyarázná meg annak a III. osztályos gyermeknek az ilyen nagymélységű kifejezéseket, mint pl. „Lettél magzatod miatt magzatod hamvvedre" stb. Hisz' ez a két költemény nem egyéb, mint ezeréves történetünkre való vissza-pillantás, egy imának csodaszép költői gondo-lataiba burkolva. Egy imádság, amit akkor sóhajtunk el igazán szívből, mikor évezredes fennállásunk minden megpróbáltatását meg-ismertük s mikor oly sok megpróbáltatás után vágyva-remélve fordulunk a hatalmas teremtő-höz: „Isten áldd meg a magyart!" Mily szépen lehetne ennek a két költeménynek tárgyalásá-val befejezni az V—VI. osztályban a törté-nelmet. De most nem erről van szó. A nemzeti olvasókönyv minden kötete méltán magán hordja elnevezése jellegét. Igazán egy nemzet gyerme-keinek kezébe való munka. Az igazi pedagógiai és esztétikai érzékkel összeválogatott irodalmi

olvasmányok, népmesék, legendák stb. mellett ott találjuk régi krónikásaink mondáit s a szerzők dicséretére mondva olyan átdolgozás-ban, aminőben a gyermek azt megérteni és élvezni tudja. S legyen bár földrajzi, természet-rajzi, vagy bármely körből vett az olvasmány, az értelemfejlesztés mellett, ha csak elsuhanva is, de mindenkor megérinti a szívet. Az olvas-mányok feldolgozásában látjuk, hogy párbeszé-des alakot csak ott használnak a szerzők, ahol igazán okadatolt. Pedig bár igaz, hogy a pár-beszédes alak áll legközelebb a kisebb gyer-mekekhez, de a túlságba vitt párbeszédet nem minden tanító szereti. Hiszen majd fejlődik tár-gyalás közben a tanító és a gyermek között olyan gyönyörű párbeszéd, aminőt csak egy gondolkodni s érezni tudó tanító teremthet a sorok között való olvastatással. A gazdag tar-talomnak, méltó művészi keretet adnak a könyv-nek megjelenése s Rakssányi művészi rajzai.

Rakssányi gyönyörű rajzaival oly pompásan illeszkedik a könyv keretébe, hogy őt, mint a gondolatok rajzban való kifejezőjét, a könyvek negyedik szerzőjének tekintjük. Sajnos, e kis keretben részletekre nem terjeszkedhetünk ki.

A könyveknek kétéves használata után egy általános impresszió váltódott ki belőlünk, csak azt öltöttük szavakba.

* Iparosok Olvasótára. Eddigi tizenhét

évfolyamával fontos eszközévé lett a magyar iparosság kultúrális színvonala emelésének az

„Iparosok Olvasótára" című vállalat, amely Mártonffy Márton volt iparoktatási főigazgató

szerkesztése alatt tanulságos és szórakoztató olvasmányokat nyújt a különböző iparágak, az iparosélet köréből. Most legújabban három füzete jelent meg. Az egyik „Hasznos Olvas-mányok" cím alatt több érdekes cikket ad a magyar városok múltja s a magyar ipar neve-zetességei köréből. A másik füzetben „Munka-közben" cím alatt Hegedűs Zsigmond az iparos-életből vett érdekes történet formájában vilá-gítja meg a szociális kérdést. Az elbeszélés sok figyelemreméltó gondolatot ad erről az égető és fontos ügyről s kiválóan alkalmas az iparos-olvasók felvilágosítására. A harmadik füzetben Hercsuth Kálmán mondja el nagy szobrászunk, Fadrusz János érdekes és viszon-tagságos élettörténetét, az iparosból lett nagy mestert példaképül állítva olvasói elé s főbb müveit képekben is bemutatva. Mind a három füzet a Lampel R. cég kiadásában jelent meg ; az elsőnek ára 1 korona 2(1 fillér, a másik kettő 60 fillér.

* A húsvéti vakációra bőséges és mulat-tató olvasmánnyal kedveskedik Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapja, a Jó Pajtás április 9-iki száma. Benedek Elek és Koos Pál versei, Nászai Elza elbeszélése, Dör-mögő Dömötör vaskapui utazásának folytatása (most már Aradon van a híres Maczkó), cikk és képek az új portugál és montenegrói bélye-gekről, Vadász Miklós, a hírneves rajzoló-művész finom rajza ; Mesemondó bácsi kedves meséje, Zsiga bácsi apró történetei, Rákosi Viktor regénye oly sokaságát adják a jobbnál jobb olvasnivalónak, hogy az egész szünidő alatt elmulathatnak vele a gyermekek. A rejt-vények, szerkesztői üzenetek teszik teljessé e szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás-í a Franklin-társulat adja ki ; előfizetési ára negyed-évre 2 korona 50 fillér, félnegyed-évre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Elő-fizetéseket elfogad s kívánatra mutatványszámo-kat küld a „Jó Pajtás" kiadóhivatala, Buda-pest, IV., Egyetem-utca 4. sz.

Tanítók tanácsadója.

(E rovatban csak általános, a tanítók szol-gálati viszonyaira s általában népoktatási ügyekre vonatkozó kérdésekre adunk választ.

Egyes tanítóknak nem közérdekű kérdéseire sem itt, sem levélben nem válaszolunk. A válasz-bélyeggel vagy válaszlappal ellátott leveleket szintén a fenti értelemben bíráljuk el; levél-beli választ azonban nem adunk. Az összegyűlő bélyegeket az Eötvös-alapnak szolgáltatjuk át.)

H. K. tiflva. Az 1907. évi XXVI. t.-c.

NÉPTANÍTÓK L A P J A .

hatálybaléptéig a nem állami népiskolától saját kérésükre, kinevezett állami tanítók fizetése

— megszakítás nélkül töltött szolgálat esetén — 1893. évi október hó l-től kezdődően állapít-tatott meg. Az a tanító, ki a törvény hatályba-lépte, vagyis 1907. évi július hó 1-je után községi, hitfelekezeti, vagy másjellegü elemi iskolától pályázat útján saját kérésére nevez-tetett ki állami tanítóvá, az állás elfoglalásának idejétől kezdve a legkisebb alapfizetésben ré-szesül. Ily esetben tehát a megelőző szolgálat a magasabb fizetésre való igény szempontjából be nem számít. Ha azonban a megelőző szol-gálatban élvezett fizetés és korpótlék összege többet tesz ki az állami tanítókat megillető kezdőfizetésnél, a különbözet a fizetésemelkedés arányában megszűnő személyi pótlék címén megadatik. Átvett tanítók alatt azok értetnek, kik a nem állami jellegű elemi iskola állami kezelésbe vétele alkalmával a szervezési tárgya-lások során létrejött megállapodásokhoz képest állami szolgálatba kineveztetnek. Ezeknek fize-tése az 1893. évi október hó l-től megszakítás nélkül töltött szolgálat figyelembevételével álla-píttatik meg. Azt hisszük, hogy ezzel ezt a kérdést teljesen kimerítettük. — Érdeklődő.

Uletékegyenérték alá tartozik az egyházaknak

Uletékegyenérték alá tartozik az egyházaknak

In document Néptanítók lapja 41. évfolyam, 1911 (Pldal 141-148)