tanító a használatra átengedett tanítói földeken a néppel együtt — szánt, vet és arat. Mint kántor, együtt van napon-ként a néppel a templomban, együtt sír vele a temetésen, együtt vígad vele az esküvőn. Innen van az, hogy a felekezeti tanítóság világnézete közelebb áll a nép-hez, mint az állami tanítók modernebb világfelfogása . . . Azt azonban — befe-jezvén ezzel fejtegetésünket — tévedés nélkül nem lehet állítani, hogy a magyar tanítóvilág — tekintet nélkül a külön-böző iskolafenntartókra — nem őrzi és nem ápolja féltékenyen a magyar hagyo-mányokat. Olyan magyar tanító — lett légyen bár a legradikálisabb szocialista gondolkodású is — még nem akadt, aki magyarságát és hazafiságát megtagadta volna. Ha valaki kételkednék ebben, tegyen próbát. Teljes biztossággal állít-hatjuk, hogy annyi ezer között egy Júdást sem fog találni.
— A miniszter az állami tanítókhoz.
Az állami tanítók illetményeinek rendezésével kapcsolatos mozgalom irányításával megbízott 2 l-es bizottság a passzív rezisztencia szerve-zésének szükségességét mondotta ki. Ezt a bizottságot fogadta f. hó 5-én kihallgatáson Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter. A miniszter beszédében — mely hivatva van arra, hogy meghallja és emlékeze-tébe vésse az egész magyar tanítóság — a kö-vetkezőket jelentette ki:
A legnagyobb jóakarattal van az állami tanítók ügyei iránt. Meggyőződhetett a taní-tóság arról, hogy anyagi ügyeikkel serényen foglalkozik a minisztérium. Különböző fel-merülő nehézségek folytán nem lehet min-dent olyan hirtelen megvalósítani, amint azt óhajtaná. Sokszor olyan akadályok merülnek
fel, amelyek gátoló erejét csak az tudja, aki benne van a kormányzatban. 0 azon van, hogy az anyagi akadályok mind elháríttassa-nak, mert meg van győződve róla, hogy éhes gyomorral nem lehet a kötelességek teljesítésében azt az intenzívitást kifejteni, amelyet a magyar tanítóság ideálizmusa és intenzív hazaszeretete következtében kifejteni óhajtana. A lakbérrendezés előmunkálatai lázasan folynak. A tanítóság egyéb
kíván-ságai iránt is rokonszenvvel viseltetik. Épen azért — nem tagadja — keserű perceket szerzett neki az állami tanítóság mozgalma s különösen a 21-es bizottság határozata.
Végtelenül sajnálná, ha az állami tanítók ezen az úton mennének tovább s hasonló megnyilatkozásaik által űrt támasztanának közte és a tanítók közt, amely űr szét-választana. Ismerve teljesen az állami tanítók anyagi helyzetét, kéri az állami tanítókat, hogy ne azt keressék, ami szét-választ, hanem azt, ami összehoz. A férfias, önérzetes megnyilatkozásoknak nem ellen-sége, de kormányzati kötelesség minden olyan mozgalmat csírájában elfojtani, amely az állami elet tekintélyének megingatására ve-zetne. Annyira barátja az őszinte szónak, hogy óhajtása, hogy in camera caritatis megtárgyaltassanak mindazok a kérelmek, amelyeket a tanítóság teljesítendőnek vél, de a kívánságok teljesítését csak a miniszté-riumba vezető úton keresztül remélheti a tanítóság. Azt hiszi, hogy módjában lesz a lakbérrendezés sürgős elintézése mellett az összes anyagi akadályok leküzdésével egye-bekben is kielégíteni a tanítóság igényeit, mert a megelégedést, a nyugalmat tartja a békés munkálkodás egyik nélkülözhetetlenebb feltételének maga is.
— Kitüntetett tanfelügyelő. A hivatalos lap közli, hogy a király Lórinczy Györgynek, Komárom vármegye tanfelügyelőjének — a jeles írónak — a közművelődés terén szerzett
érdemei elismeréseül a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta. Kitüntetése, bizo-nyára nem véletlenül, összeesik írói működé-sének harmincadik évfordulójával.
— Hírek a nógrádvánnegyei tanügy kö-réből. A nógrádvármegyei közig, bizottság m.
december havi ülésén Máthé Géza kir.
tan-felügyelő javaslatára az alábbi határozatokat hozta: Egyelőre a 106 idegenajkű községet, hol még óvoda nincsen, nyári menedékház szervezésére kötelezte, olykép, hogy annak vezetésével megfelelő tiszteletdíj mellett a községbeli tanítónő, vagy av tanító neje, fel-nőtt leánya, esetleg, más, értelmesebb nő bízat-nék meg. A nyári menedékházak céljaira az iskola helyisége használtatik fel s működése a nyári szünet egész idejére terjed ki. Itt megemlíljük, hogy a vármegye közönsége törvényhatósági évi adójának fél százalékát, mintegy 13.000 koronát, egyelőre 12 éven át megajánlotta új áll. óvodák szervezésére, illetve a szükséges épületek felépítésére. Elrendelte továbbá a bizottság, hogy mindazon községek-ben, hol egy-egy tanteremre átlag 80-nál több tanuló esik, megfelelő számban új tanítói állá-sok szerveztessenek. Megkereste az egyházi főhatóságokat, hogy az összes iskolákban az eddigi azon gyakorlatot, mely szerint sok helyen már április végén a vizsgálatokat meg-tartották, szüntessék meg s intézkedjenek, hogy évzáró-vizsgálatok május 15-ike előtt sehol se tartassanak. Az ifjúsági könyvtárak-kal minden iskolának ellátása céljából elhatá-rozta, hogy az ingyenes népoktatási törvény-ben megengedett 50 filléres beíratási díjat minden iskolánál szedjék s azt a törvény intenciójához képest ifjúsági könyvtárak szer-vezésére fordítsák. Ily módon elérhető lesz, hogy minden iskolánál 3—5 év alatt meg-lesz az ifjúsági s később a tanítói könyvtár.
Megkeresni határozta továbbá az egyházi fő-hatóságokat aziránt is, hogy minden népe-sebb községben az iskolával kapcsolatosan ifjúsági egyesület létesítésére a tanítókat hív-ják fel. Az analfabéták részére tartandó tan-folyamok szervezése végett a kir. tanfelügyelő 106 községgel indított tárgyalást, minek kö-vetkeztében 26 községben tanfolyamok szer-veztettek s működésüket meg is kezdették.
— Harmincéves állami népiskola. A révi állami népiskola 30 éves fennállásának évfor-dulóját a közelmúltban akkép ünnepelte meg, hogy 64 szegény gyermeket látott el téli ruhával. Ez alkalommal Kellner Vilmos igaz-gató méltatta Hollósy Gyula érdemeit, ki ez intézetnek 20 év óta szakadatlanul gondnok-sági elnöke. Az iskola 1880-ban nyílt meg 74 tanulóval, ma pedig 437 mindennapi és 153 gazd. ism.-iskolai növendéke van az inté-zetnek, mely a nagyszámú tanulók befogadá-sára alkalmatlannak bizonyulván, a közokt.
minisztérium tervbe vette, hogy a magyarság ezen végvárában 65.000 korona költséggel új épületet létesít. Hogy az állami iskola mily mértékben teljesített kultúrmissziót, bizonyítja
hogy a község oláhajkú lakosságának az iskolá-ból kikerült tanulói nyelvben és érzésben is jó hazafiakká lettek.
— A jásznngykúnszolnokvármegyei ál-talános tanítótestület szolnoki járásköre m. évi december hó 15-én Tiszavárkonyban gyűlést tartott, amelyen Eötvös K. Lajos kir.
tanfelügyelőn kívül számos, az iskolaügy iránt érdeklődő vendég is jelen volt. Malatinszhj Lajos járásköri elnök megnyitóbeszéde után Tiszavárkony község bírája meleghangú sza-vakban üdvözölte a járáskörből összesereglett tanítókat. Majd Török Sándor tiszavárkonyi áll.
tanító gyakorlati tanítást tartott az ©sztatlán vegyes iskola IV. osztályában az alanyi és tárgyas igeragozásról. E gyakorlati tanításban a fegyelem és az osztatlan iskola sikerét bizto-sító csendes foglalkoztatások voltak meglepők.
Viszlay Ernő szolnoki áll. tanító az elemi iskolai énektanításról és ifjúsági énekkarok szervezéséről tartott előadást, melyben elmésen kimutatta és érdekes példákkal bizonyította, hogy a „Kapronczay"-féle módszerrel az ének tanítása hangjegyekről épen oly könnyű, mint lonomimikával az írva-olvasás tanítása. Végül Gzira István tiszavárkonyi áll. igazgató-tanító helyi vonatkozással Comenius Arnos Jánost méltatta. A sikerült felolvasás után tisztújítás
következett, amelyen elnöknek újból egyhangú-lag Malatinszky Lajos szolnoki áll. igazgató-tanítót választották meg. Megállapodás történt ez alkalommal, hogy a testület őszi gyűléseit rendesen a központban, Szolnokon, — a tavaszi, esetleg tanulmányi kirándulással egybekötött gyűléseket pedig mindig a vármegye külön-böző helyén tartja meg.
— Katholikus tanítók kongresszusa. Va-szary Kolos hercegprímás leiratában, melyet Zichy Gyula gróf péesi püspök, a magyar-országi katholikus tanítók országos bizottsága és a Katholikus Tanügyi Tanács védőelnökének előterjesztésére válaszul adott, beleegyezett abba, hogy képviseleti alapon az 1911-ik évben összehívassék és megtartassék a magyar katho-likus tanítók IV. kongresszusa. A herceg-prímás kívánatosnak tartja, hogy a kon-gresszuson oly kérdések tárgyaltassanak, ame-lyek a modern pedagógia aktuális tételeivel foglalkoznak s amelyek úgy a katholikus tanítói öntudat emelésére alkalmasak, valamint hivatva vannak a katholikus társadalomnak a katholikus iskola iránt való érdeklődését felkelteni és áldozatkészségét biztosítani. Zichy Gyula gróf azzal a kérelemmel tette át a leiratot a Tanács elnökségéhez, hogy a kongresszus szervezését és előkészítését kezdje meg és a megjelölt kérdéseknek a tárgysorozatba leendő ^ felvéte-léről alkalmas módon gondoskodjék.
Értesülé-sünk szerint a Tanács a karácsonyi szünet alatt már megkezdte a rendezés előmunká-latait és a katholikus tanítóegyesületekhez leg-közelebb szétküldi a munkára hívó köriratokat.
— Hontmegyei állapotok. Héderváry La-jos, Hont megye árvaszékének elnöke, jelen-tést tett a közigazgatási bizottságoknak a Hont megyében szinte általánossá és mind nagyobb arányúvá levő iskolamulasztásokról.
Több községben, — így szól a jelentés — de különösen az egyházmaróti körjegyzőséghez tartozó községekben tapasztaltam, hogy feltűnő sok az iskolamulasztó. Meggyőződtem arról, li"gy az iskolaszék és az elöljáróság a mu-lasztás ellen kellőleg eljár s nemcsak dorgál, de bírságol is, és hogy ez a bírság minden erősebb hatósági beavatkozás nélkül be is folyik, hogy a körjegyző szavával éljek, a szülők vígan fizetik a bírságot. Ennek oka a következő : A tanító az iskolamulasztók jegy-zékét minden hó 1-én és 15-én az iskolaszék-nek megküldi, ez indokolatlan mulasztás esetén a gyámot vagy szülőt meginti. Ismétlés esetén a községi elöljáróság a szülőket vagy gyámo-kat az első indokolatlan mulasztásért 1 koro-nával, a másodikért 2 korokoro-nával, a harma-dikért 4 koronával és a negyeharma-dikért 8 koro-nával megbírságolja. De miután a jelentések 15 naponként terjesztetnek be, így az elöl-járóság 15 napi mulasztást csak egy
deliktum-nak vehet, így például 75 nap mulasztásért kap a szülő vagy a gyám egy dorgálást és űzet összesen 15 koronát, de ennek ellenében ez alatt az idő alatt szerez a gyermeke a répánál vagy aszatolásnál 75 koronát, sőt még ennél többet. S így, miután ez jövedelmezőbb üzlet a szülőkre, mint a csizmakoptatással járó iskoláztatás, — hát inkább ide küldi gyer-mekeit. Miután ez valósággal útját állja a kultúrának, az árvaszéki elnök sürgős intézke-désre kéri a közigazgatási bizottságot.
— A tanítói állás megbecsülése. Barabás György sárvári igazgató-tanítót, a Szombat-hely-egyházmegyei Tanítóegyesületnek elnökét Vas vármegye, és Birnbauer János magyar-polányi rk. kántortanítót Veszprém vármegye törvényhatósága bizottsági tagjává választották.
— Magánosztályvizsgálatok a Pedagó-giumban. A polg. isk. tanítóképző-intézetben a magánosztályvizsgálatok 1911 január hó 24-én és 25-én tartatnak meg. Mindazok, akiknek jogosultságuk van a vizsgálat letevé-sére, jelentkezhetnek az igazgatóságnál írás-ban, január hó 15-ig bezárólag. Későbben jelentkezők nem vétetnek figyelembe.
— Lapunkról. A Zemplénvármegyei általá-nos tanítóegyesület m. hó 13-án tartott köz-gyűlésén egyhangúlag elhatározta, hogy a
Néptanítók Lapjának régi mivoltába való visszaállítása ügyében kérvényt intéz a vallás-és közoktatásügyi miniszter úrhoz s egyben felkeresi az összes tanítóegyesületeket, hogy hasonló határozathozatalra kérje őket.
— A siket-vak gyermekek tanítása. A Ma-gyar Gyermektanulmányi Társaság e hó 7-én ülést tartott. Az ülésen Adler Simon, a lovag Wechselmann-féle vakok intézetének igazgatója tartott előadást: a siket-vak gyermekek taní-tásáról. A felolvasó ismertette azokat az ered-ményeket, amelyeket a külföldön a siket-vak gyermekek oktatása terén eddig elértek. A kül-földön ugyanis intenzíven foglalkoznak ezek tanításával. Nálunk előadó volt az el§ő, aki ily gyermeket tanított, még pedig az általa megállapított módszerrel. A lovag Wechsel-mann-intézet megnyitásakor egy Egri Margit nevű, öt éves kisleány került az intézetbe, aki négy éves korában vesztette el szeme-világát, beszélő- és hallóképességét. Előadása után be is mutatta tanítványát, akivel valóban csodálatraméltó eredményeket ért el. A gyer-mek kezére kopogtatta a Braille-írást és a leányka felelt neki fennhangon, érthetően, csak hangsúlyozása volt kissé idegenszerű. Ezen-kívül egy Braille-írógépen is felelt a feltett kérdésre. Megható dolog volt, amidőn vele egy másik vak, de nem siketnéma kisleány társalgott. Az érdekes és tanulságos előadást a közönség nagy érdeklődéssel hallgatta és az előadót, aki ezt a csodálatos eredményt elérte, megéljenezte.
— A FMKE évnegyedes gyűlése. Nagy érdeklődés mellett tartotta meg a FMKE év-negyedes gyűlését Nyitrán, dr. Gyiirky Géza elnöklésével. A gyűlés tudomásul vette az elnökség időszaki jelentését, amelyet Clair Vilmos főtitkár terjesztett elő s elhatározta, hogy a 9278 kor. értéket képviselő málna-pataki óvóépületet és annak telkét népnevelési célokra örök tulaj do nul átengedi az államnak, ha viszont a vallás- és közoktatásügyi minisz-ter átveszi az óvoda dologi kiadásait s az alkalmazott óvónők lakbéregyenértéke fejében évenként 400 koronát utalványoz az egyesület-nek. Oszlány községnek, mely 20.000 kor.
költséggel új épületet építtet az egyesületi óvodának, tíz éven át évi 100 kor. segítséget szavazott meg a gyűlés. Az 1911. évi nagy-gyűlésen, melyet az egyesület Léván fog meg-tartani, fognak határozni a jutalomdíjak ki-adásában azon tanerők részére, akiket az érdekelt vármegyék tanfelügyelői fognak ki-jelölni.
— Halálozás. Benke György nyug. refor-mátus tanító munkás életének 68-ik évében f. évi január hó 1-én elhunyt. Áldás emlékére!