í ) i i ( D T
H A V O N K É N T K É T S Z E L ' M E G J E L E N Ő
TANÜGYI KÖZLÖNY.
A
MAGYARORSZÁGI N É P O K T A T Á S I I N T É Z E T E K
S Z Á M Á R A .
^ S ^ b I S Í P
K I A D J A
A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MAGY. KÍR. MINISZTÉRIUM.
VII. ÉVFOLYAM.
SZERKESZTETTE
GYERTYÁNFFY ISTVÁN.
K I I D A - P E i T , 1 3 7 1 .
NYOMATOTT A M. KIK. EGYETEMI NYOMDÁBAN.
TARTALOM.
I. O csász. és apóst. kir. Felsége legkegyelmesebb intézkedései.
Oldalszám.
T e r n y e és B á l p a t a k a községek isk. segélye . . . 202
Szent Mária község isk. segélyezése . . . 2 0 2 K á m o n d község isk. segélyezése . . . 2 3 3 Alsó-Lók község isk. segélyezése . . . 2 5 1 Dévény község isk. segélyezése . . . . . . . 297
R á d község isk. segélyezése . . . 364
N a g y Bátor község isk. segélyezése . . . 364
D i c s ő - S z e n t - M á r t o n község kisdedóvodájának segélyezése . . . 364
A selmeczbányai g y e r m e k b a r á t o k egyl. segélyezése . . . 365
H. Miniszteri rendeletek és hivatalos értesítések.
Értesítés e lapok olvasóihoz . . . : 1Köszönetnyilvánítás a lánglii gróf Zichy családnak . . . 14
„ gróf E s z t e r h á z y M ó r n a k . . . 14
» gróf E s z t e r h á z y P á l n a k . . . 30
„ gróf L á z á r K á l m á n n a k . . . , 30
, a temesvári I. t a k a r é k p é n z t á r n a k . . . 44
„ Kiss Miklós orsz. képviselőnek . . . 61
„ gróf Zichy D o m o k o s n a k . . . 77
„ Velicska Lajos földbirtokosnak . . . . . . . . 77
„ F o r s t e r E r n ő plébánosnak . . . 109
„ gróf Festetics Á g o s t o n n a k . . . 109
„ Hellsinger Simon és Reichl I g n á c z n a k . . . 124
Miniszteri rendelet a t a n i t ó h i á n y m i k é n t i orvoslása i r á n t , kivált a tanítójelöltek által . 124 Köszönetnyilvánítás B á g y a Z s i g m o n d n a k . . . . . . . 156
„ N á n á s y L a j o s n a k . . . 156
Miniszteri rendelet a tanfelügyelőkhöz a tankötelezettség érdekében . . . . 156
Köszönetnyilvánítás Rauchlechnek J á n o s n a k . . . 171
„ Báró L i p t h a y B é l á n a k . . . . . . . 1 8 6 „ Haase Alajosnak . . . . . . . 186
1*
IV
Oldalszám.
Miniszteri rendelet, a t o r nász,ati t a n f o l y a m i r á n t . . . . . . . . 1 8 0
Köszönetnyilvánítás Dräsche H e n r i k l o v a g n a k . . . 202
„ Á g o s t , s z á s z - k o b u r g - g ó t h a i h e r c z e g n e k . . . . ' . . 2 0 2
„ Nádosy I s t v á n és K á l m á n n a k . . . 202
„ gróf Königsegg G u s t á v n a k . . . 2 0 2
Miniszteri rendelet a tankötelezettség é r v é n y r e emelése érdekében . . . 2 3 3 Köszönetnyilvánítás W e i n b e r g e r A l b e r t , M a r a L ő r i n c z , Pöschl K á r o l y , b. Lipthay Béla,
Nuszbaum Jakab, V á r n a y Imre, H u y P é t e r , Gerics F r i g y e s , S z e r e t i n J ó z s e f , Kaiszer
József és Theiszen P e r e n c z u r a k n a k . . . 2 7 5
Miniszteri r e n d e l e t , melylyel Kozsehuba J á n o s kormányellenes földrajzi t a n k ö n y v e
eltiltatik . . . : 317
Köszönetnyilvánitás Schwarz Mórnak . . . . ; . . . 3 3 3
Miniszteri rendelet a méter-mértékek t a n i t á s a érdekében 334
„ „ u g y a n a z o n ügyben a tanfelügyelőségekhez . . . . 334
Köszönetnyilvánítás Kirbisch Ferencznek . . . 350
„ H a t u s k a A n t a l n a k . . . • • • 350
„ Molnár Lászlónak . . . • • • • • 350
Miniszteri rendelet, melylyel Vukicsevics D. Miklós szerbül irt alkotmányellenes földrajzi
tankönyve eltiltatik . . . • • • 350
Miniszteri rendelet a méter-mértékek behozatala érdekében . . . 3 6 5
Köszönetnyilvánitás a doroghi k ő s z é n b á n y a t á r s u l a t n a k . . . • • • 382 Miniszteri rendelet a felekezeti t a n i t ó k é p e z d é k ügyében . . . 382
III. Vezérczikkek.
A „Néptanítók lapja" tisztelt olvasóihoz. I r t a Gyertyánffy István . . . 1
Újév elején. I r t a 4 . . . 2
Mi a néptanító. I r t a B — n . . . . " . . . • • • 1 '
A népiskola nemes hivatása egy uralkodó kórság orvoslásában. I r t a N . L. 33 A t a n i t ó önképzéséről I., II., III., IV., V . I r t a Gyertyánffy István . . 49, 05, 81, 97, 113
A n é p t a n í t ó k nyugdíjazása. I r t a B —n
A Bell-Lancaster-féle módszer. I r t a Brassai Samu I — I I Az iskolai padokról. I r t a Gyertyánffy I s t v á n . L e g y ü n k humánusok. I r t a Faluvégi A l b e r t J u t a l o m o s z t o g a t á s az iskolában. I r t a B i h a r i Péter A II. egyetemes tanitógyülés eredménye. Bihari P é t e r t ő l Az emlékezet gyakorlásáról. Gyertyánffy Istvántól A m é t e r - m é r t é k behozatalának közvetlen befolyása a szá
K u n d - t ó i . . .
A t a n i t ó az iskolán kívül. P . J . - t ó l Az egyéniség ápolása az iskolában. B.-tól
A szegénynevelés h a z á n k b a n . I. II. W e b e r Edé-től
Népiskolai olvasókönyvek. Kozma F e r e n c z t ő l . . . 357
Az ú j mértékek és az iskola. Dr. Császár Károlytól . . . 3 7 3
Az újév küszöbén. Gyertyánffy I s t v á n t ó l . . . 3 9 3
itali t a n í t á s á r a
145.
népiskoláinkban.
32£
129 177 161 193_
áŐ9
229 245 2 6 5 2 8 9 309 341
V
IV. Nevelés- és oktatástani értekezések.
A) Elméletiek.
Oldalszám.
É p testben ép lélek. 4 - t ő l . . . 3
A korcsma és a népiskola. 1. H. G y e r t y á a f f y I s t v á u t ó l . . . . 5 , 2 2 A hazai tanitó képzésügy köréből. G y e r t y á n f f y I s t v á n t ó l . . . 52
A nőnevelésről. K o z m a Ferencztől I. I I . . . . 8 3 , 1 0 3 A képzetekről. Lederer A.-tól . . . • • • 100
Rousseau J,Emile"-jéből. Faluvégi Alberttől . . . 1
A jellem a nevelő oktatás összes eredménye. Dóczy Gedeontól . . . 130
A hangképzésről. Bartalus I s t v á n t ó l . . . . . . . . 134
Szemelvények Diesterweg „ Ú t m u t a t ó " - j á b ó l . G y e r t y á n f f y 1.-tól . . . 136
Vegyes iskolák. Kovácsi A n t a l t ó l . . . . . . 2 4 8 U g y a n arról. Gyertyánffy I.-tól . . . 249
A családi nevelés hiányairól az „Alig. d. L z t g " u t á n L. G. . . • • 2 6 8 E g y - k é t kiszakított lap földünk történetéből. L e n h a r d t Károlytól . . . 2 9 0
B) Gyakorlatiak.
Hozzuk össeköttetésbe az iskolát a családdal. F a l u v é g i Alberttől . . . 19Környékisme. D r . Emeríczy Gézától . . . 25
Az „észrevétel" m i n t a lélek ismerő tehetségének alapmunkássága. Doc/.y Gedeontól . 36 Az osztozó atyafiak. Szente J ó z s e f t ő l . . . 40
A megosztatlan iskola köréből. I. I I . Veres S á n d o r t ó l . . . 55, 150 Miért nem egyenlő a melegség a földfelület m i n d e n p o n t j á n ? L a k y Dánieltől . . . 68
A n é p t a n í t ó zenészeti t a n a n y a g a . B a r t a l u s I s t v á n t ó l . . . 72
Alakítsuk át az iskolaudvart k e r t t é . Kalmár F e r e n c z t ő l . . . 90
E g y pohár viz. Szente Józseftől . . . 106
Képek az elemi oktatásügy köréből az E g y e s ü l t - á l l a m o k b a n . t ó i . . . . 116
A jó szomszédok. Szente Józseftől . . . 117
Népiskolai fogalomértelmezések gyakorlati példákkal. Schön J ó z s e f t ő l . . . . 119
Kísérletek a n ö v é n y t a n t a n í t á s á b a n . I. II. B á r á n y Gyulától . . . 133, 1 4 8 T a r t s u n k iskoláinknál gyiijteménytárt, muzeumot. Kalmár Ferencztől . . . . 1 5 3 A női kézimunka tanítása. Dóczy Gedeontól . . . . . . . 164
A számok alkatrészeiről és tényezőiről. Szente Józseftől . . . 195
A méhészet köréből. I. II. Paradeyzer Lajostól . . . 2 1 1 , 2 3 1 E g y p á r t o l á s r a m é l t ó zeneirodalmi vállalat. H o r v á t h Gyulától . . . 2 1 2 Népiskolai olvasókönyvek kellékei . . . 3 1 1 A földirati o k t a t á s kezdete a népiskolákban. I., II., III., IV. G á s p á r Ignácztól o l 3 , 330, 359, 377 A fogak az emlős-állatok rendszerében. Szente J ó z s e f t ő l . . . 3 2 8 Utasítás a népiskolai rajzoktatás t á r g y á b a n . (Kiadta a cs. k. közokt. miniszt.) i t - t ó l -. . 3 4 4 Az iskolai r e n d t a r t á s szabályai Diesterweg u t á n Gyertyánffy I. . . . 3 5 9 Az első t a n í t á s i óra egy dresdai népiskolában. Sass Jánostól . . . 3 6 2 Az egészség f e n t a r t á s a . Perepatits J . - t ó l . . . 3 9 5 A m é t e r - m é r t é k e k tanítása a népiskola I. osztályában. Csik J . - t ó l . . . . . . 3 9 6 r
V. Életképek, kor- és jellemrajzok (tárczaszeriiek).
Mi lesz a világból, ha mindenki tudós lesz ? R é t h y L.-tól . . . 6Levél a szerkesztőhöz. Bartalus Istvántól . . . 9
I f j a b b Csertlieparthy Ezsaias levele apjához. Gyertyánffy I.-tól . . . 27
VI
Oldalszám.
A kecske tragédiája. Névy L.-tól . . . 57
A pálya ós az elismerés. R é t h y L . - t ó l . . . 69
Cserző uram a kis tanító. B. F . - t ő l . . . 87
E g y magyar iskolai törvény 1600-ból. Groó V - t ó l , . , . , . . . 345
VI. Tanügyi és közhasznú ismertetések és tudósítások.
A budapesti orsz. m i n t a r a j z t a u . esti t a n f o l y a m a . Keleti Gusztávtól . . . 39A tanítóképezde! t a n á r o k egyesülésének kérdése . . . 54
E g y h a n g a képezdei t a n á r o k gyűlésének eszméjéhez. Kozma Ferencztől . . . . 54
A „nagykárolyvidéki t a n . egyl." közgy. j e g y . kivonat . . . 57
Tudósítás a „ N é p t a n í t ó k évkönyve" előfizetőihez . . . 60
T a n ü g y i tudósítás B a r a n y a m e g y é b ő l . . . 123
Kirándulás az áll. t a n . kép. növend. Somogyi Gézától . . . . 182
Nézetek az iskolai k i r á n d u l á s o k kérdésében. Gyertyánffy l . - t ó l . . . 183
E g y kirándulás a népiskola n ö v e n d . Schmidt B.-tól . . . . 197
Közvetlen felügyelet. Kovácsi A n t a l t ó l . . . . , . . . . . . 271
A schweíczí tanítók nagy gyűlése. B á r á n y J . Gyulától . . . L á t o g a t á s a küssnachti t a n i t ó k é p . Szitás J á n o s t ó l . . . 291
E g y felszólalás a m é t e r - m é r t é k e k szemléltetésére szolgáló rajzok t á r g y á b a n . Gyertyánffy Istvántól 399 A brüsseli tanügyi egylet közgyűlése. K. A.-tói . . . 400
VII. Könyvismertetés.
Dolinay Gyula „Hasznos m u l a t t a t ó " . I. és I I . füzet . . . 60F r a n k l i n társulat „Kis nemz. m u s e u m " . 21. 22. köt. . . . 60
J a u s z György „ T ö r t . földrajzi isk. atlasz" . . . 61
Köhler Lajos „Elméleti és g y a k . zongoraiskola" . . . 61
K á r p á t y E n d r e „ Állatmuzeum" I . II. . . . 61, 184 E n g e l b r e c h t Károly „A gazda m i n t állatorvos" . . . 61
Gönczy P á l és Brockhaus Armin, „A föld öt részének faliabrosza" . . . 74
Seidl P á l , „ T e r m é s z e t r a j z a " t ó t nyelven . . . 169
Györgyössy Rudolf, „Népirodalom" . . . 1 7 0 , 3 1 8 Kiss Á r o n dr., „Adalékok M a g y a r o r s z á g nevelés- és o k t a t á s t a n i t ö r t é n e t é h e z " . . 170
Horkai bácsi, „Kis h o m o k s z e m e k " . . . 171
Kovács Ödön, „Beszélyek az i f j ú s á g s z á m á r a " . . . 171
Bella Károly, „Képes számolókönyv" H ü b n e r u t á n . . . 184
Gáspár János, „Magyar olvasókönyv" a népiskolák V. és V I . oszt. számára . . . 199
V a r g y a s Endre, „A g y ő r m . népisk. t a n ü g y i állap." . . . . . . . 200
Gönczy Pál, „Stieler isk. atlasz" . . . 274
Záray Ödön, „Népisk. földirat" . . . 315
E g n e r Adolf, „Vezérkönyv" a népisk. é n e k t a n í t á s b a n . . . 316
H o n t h y László, „ V e z é r k ö n y v " a m é t e r - r e n d s z e r tanításában . . . 317
Göll J á n o s , „Táncz" zenefolyóirat . . . 318
A méter-mértékek, kiadta a vall. ós közokt. in. kir. minisztérium. — á — t — t ó i . . 327
Madzsar János, „Számtani könyvei" . . . 346
VTT Oldalszám.
Szemléltetési k é p e k a népisk. szám. Gyertyánft'y I.-tóI . . . 375
Somogyi Mihály, „Társalkodó" . . . 379
F o r g ó bácsi „ ABC " - j e 380
Gyermeklugos . . . 380
Dolinay Gy. „ H a s z n o s m u l a t t a t ó " 29, 30 és 3 1 . f ü z e t 4 0 1 Szemléltetési képek a népiskolák számára (második szállítmány) . . . 4 0 2
Yisontay J. E u r o p a összehasonlító földrajza . . . 402
VIII. Bel- és külföldi lapszemle.
„Centraiorgan f. d. ö s t e r r . Volksschule" 42, 1 5 5 . — „Freie deutsche Schulzeitung" 4 2 . —
„Alig. deutsche Lztg." 43, 155. — „Népnév. L a p j a " 43, 204. — „Sopron" 91. — „Prot, e g y h á z és isk. lap." 91, 3 6 4 . — „ T a n ü g y i lapok" 92, 155, 3 1 4 . — „Képes Néplap" 155. — „Népiskola" 2 9 4 , 315. — „Deutsch. Blätter f. E r z . u. Unterr." 2 9 4 . — „ L ' E d n c a t e u r " 314. — „ F r e i e paed. B l ä t t e r "
314. — „Paedag. B l ä t t e r " 3 1 4 . — „Národne n o v i n y " 315. — „Schul- und K i r c h e n b o t e " 3 6 3 .
„Szegedi Híradó" 364.
IX. Levelezések.
Levél Nagy-Mihályról 12
„ Szászberekről . . . 29
„ Halasról . . . 4 3
„ Mező-Túrról 44
„ M. Valkóról 58 , Halmiból 59
„ T ó t - P r ó n á r ó l 122
„ Mező-Túrról 138
„ Csurgóról 168
„ Nagy-Vázsonyból . . . 169
„ Papkesziből . . . 1 6 9
„ Szinyérváralljáról . . . 169
* Balaton-Füredről 2 0 1
„ Turócz-Szt-Mártonból 233*
„ Diós-Jenőről . . . 251
„ Czeglédről 274
„ Debreczenből . . . 296.
» " Csurgóról 3 3 3
„ Zsombolyáról 3 4 9
X. Egyletek, tanitói értekezletek stb.
Meghívás a „kÖzépszolnok-krasznamegyei t a n . t e s t . " gyűl, , t * t . i i
„ az „erdővidéki népt. egyl.* tagjaihoz 12 F ö l n ő t t e k oktatása F e r t ő - S z t - M i k l ó s o n . . . . 12
Önképzőköre a b a j a i kép. növendékeinek . . . . 12
É r t e s í t é s székelykeresztúri tíókegyl." tagjaihoz . . .
VTII
Meghívás az „orbai tanitóegylet" téli gyűlésére
„ a „nagy-kanizsai t a n í t ó i k o r " tagjaihoz
„ a „kézdiszéki által. tan.-egyl." „
„ az „alsó-lendvai t a n í t ó i k ö r " „
„ a „szt-lőrinczvidéki t a n . k ö r " „
„ az „erdővidéki népt. eg}rl." „ a „zalaegerszegi járási k ö r " „ Felhívás az állami kép. tanári k a r á h o z . Szabó L a j o s t ó l Meghívás a „budapesti tan. t e s t ü l . " első közgyűlésére
„ a „középszoln.-krasznamegy. tan. egyl." tagjaihoz Önképzőköre a lévai áll. tan. kép. növendékeinek
Pályakérdések, kitűzve az „aradvidéki tan. egyl." által
()nképzőköre a győri izr. t a n í t ó k n a k . . . . A halasi kisdedóvoda javára r e n d e z e t t gyűjtés
Pályakérdések, kitűzve az „udvarhelyszéki t a n . testület" által
„ „ a „küküllő megyei tan. egylet" által Értesítés a „kézdiszéki tan. e g y l . " gyűléséről
A m a r m . szigethi képezde n ö v e n d . önképz. k ö r . munkássága Meghívás az „alsószabolcs és h a j d u k e r . tan. e g y l . " gyűlésére Meghívás a „zalamegyei ált. t a n i t ó t e s t . " gyűlésére
Felhívás a népn. p e s t i egyl. közpt. választm.
A magy. orsz. n é p t . II. egyet. gyül. ügyrendje Meghívás az „erdővid. át. népt. gyűlés*-re
É r t e s i t é s a „Komárommegy. t a n . test." tavaszi közgyük . Értesítés az „orbai tan. testül." „ „ Meghivás a „baksai j á r . tan. k ö r " gyűlésére
„ a „ s z e n t g r ó t h j á r . t a n . k ö r " „ . . .
„ a „kisvárdavid. tan. k ö r " „ . . .
„ a „karádi t a n . k ö r " ^ . . .
É r t e s í t é s a „nagykárolyvid. t a n . k ö r " „ . . . Meghivás a „ k a p u v á r ker. önképzőkör" t a g j a i h o z
„ a „nyíregyházi t a n . k ö r " havi értekezl.
Értesités a „pozsonymegy. s a m a j a i tan. k ö r " g y ü l . Meghivás az „érmelléki tan. k ö r " gyűlésére É r t e s i t é s a „ detta-verseczi tan.-egyl." gyűléséről A „győrmegyei át. tan. egyl." alapsz. megerősít.
Meghivás a „szathmári ref. t a n í t ó k " gyül.
„ a „marczali ker. t a n . k ö r " „ . . .
„ a „középszoln.-krasznamegy. tan. k ö r " gyül.
„ a „siklósvidéki t a n . egyl." gyűlésére
„ a „nagyszalontai t a n . egyl." „
„ a „bánffi-hunyadvid. t a n . egyl." gyűlésére
„ a „zalamegy. át. t a n . t e s t . " közgyűlésére
„ a „szabolcsmegy. á t . t a n . test." „
„ a „ m á r m a r o s m e g y . t a n . test." „
„ a Magy. T a r p á n t a r t a n d ó tan. előértekezl.
, a „délmagy. orsz. t a n í t ó e g y l . " t a g j a i h o z
„ a „báesbodrogmegy. tan.-egyl." tagjaihoz
„ a „szepesi t a n . - e g y l . " közgyűlésére
„ a „tiszaháti s erdőközi tan.-egyl." közgyűlésére É r t e s i t é s az „érmelléki t a n i t ó g y ü l é s r ő l "
, a „budap. áll. kép. ö n k . - k ö r z á r ü n n e p é l y r ő l "
Oldalszám.
2 9 4 3 4 3 75 7 5 75 7 5 75 9 2 92 92 92 9 3 9 3 108 108 109 109 109 109 121 121 122 122 122 123 123 123 123- 138 138 138 156 156 167 167 167 168 168 168 168 168 168 184 184 184 200 201 201 201 201 214
VIT. évfolyam. I. szám.
(D^9^G>TQ)Budapest, 1874. január 15.
- c O O ^ O O o -
Kiadja a vallás- és közoktatásügyi inagy. kir. minisztérium
az óvodák, e l e m i , felső nép- és polgári iskolák s egyéb népoktatási intézetek s z á m á r a . A szerkesztőség és a
kiadó-hivatal a vall.- és közoktatásügyi m.
k. minisztériumnál az országházban vanBu-
dapesten a várban.
A „Néptanítók lapját" megkaphatja minden magyarországi nép- oktatási intézet ingyen és pedig : azon intézetek, melyekben egy vagy k é t , legfölebb három tanitó működik egy példányban ; azon intézetek, melyekben négy vagy öt legfölebb hat tanitó foglalkozik, két példányban; azok pedig, melyekben hatnál több tanitó mű-
ködik, három példányban.
Minden küldeményt a szerkesztőséghez
kérünk czimezni.
Előfizetési ár: egész évre 3 frt, félévre
1 frt 50 kr.
É r t e s í t é s .
Miután az országgyűlés az 1874-dik évi országos költségvetésbe, a „ N é p t a n í t ó k l a p j a " kiállítására csak 10,000 forintot szavazott meg, e lapot ezentúl csak magyar nyelven lehet kiadni.
E lap a népoktatási intézetek tanítóinak ezentúl is ingyen küldetik meg; megkül- detik'pedig nemcsak azoknak, kik e lapot eddig magyar nyelven kivánták, hanem megküldetik, saját kívánságukra, oly taní- tóknak is, kik azt eddig nem magyar nyel- ven olvasták.
A közelebbi évekbeli e lap minden taní- tónak, ki ez iránt magát jelentette, szemé- lyére adatott — s ezt mindaddig, mig e lapra évenkint 30,000 forint forditatott, meg is lehetett tenni. — Most azonban a kiállításra fordítható összeg meg lévén szorítva : a lapot többé nem a tanítók személyére, hanem iskolák szerint vagyunk kénytelenek küldeni.
Még pedig minden olyan népoktatási in- tézet, melyben e g y , k é t , leglV'lebb h á - r o m t a n i t ó működik, kapja e laoot e g y p é l d á n y b a n .
Az oly intézetekbe, melyekben n é g y, ö t, legfölebb h a t tanitó foglalkozik, küldünk e lapból k é t p é l d á n y t .
Az oly intézetek pedig, hol együtt h a t- n á l t ö b b t a n i t ó működik, e lapot h á - r o m p é l d á n y b a n kapják.
Felhivatnak ezeknél fogva a hazai nép-
oktatási intézetek tanítói, hogy e lapot a fönebb előadottak szerint rendeljék meg az esetben, ha a szerkesztőség birtokában levő adatok nyomán iskolák szerint akár kevesebb akár több lapot kapnának.
Felkéretnek egyszersmind az oly tanítók is, kik e lapot eddig nem magyar nyelven olvasták, nyilatkozzanak az iránt : kíván- ják-e az ezentúl csak magyarnyelven meg- jelenendő lapot járatni. Ily nyilatkozatokra intézkedés fog tétetni, hogy a magyar la- pot, a fönebbiekben előadott mód szerint, iskoláik megkaphassák.
A SZERKESZTŐSÉG.
A „Néptanítók lapja" tisztelt olvasóihoz.
Tisztelt olvasóink alólirtat e számban mint a „Néptanítók lapja" szerkesztőjét látják megnevezve s igy nemcsak jogom, hanem kötelességem is, ezen minőségemben egy-két tájékoztató szót intézni a t. olvasó közönséghez.
E lap — mint tudva van — mostantól fogva a közoktatásügyi m. kir. minisztérium közvetlen felügyelete és vezetése alatt fog állani.
Mi okon használom tehát én e lapnál a szerkesztői nevet? — kérdhetik sokan. Meg- mondom röviden. Először és legfőbbként azért, mivel közoktatásügyi miniszterünk megtisztelő bizalma folytán e lap szerkesz-
1
-a£X 2 töl-
tése — az illető osztály közvetlen felügye- leti és vezérleti jogának fentartása mellett, tényleg rám ruháztatott. Ez a külső indok.
Nincs okom eltitkolni a belső indokokat sem.
Elvállaltam a megbízatást azért, mivel én p a e d a g o g i a i ö n á l l ó s á g o m f e l a d á s a n é l k ü l nemcsak felajánlhatni véltem e czélra, igénytelen közreműködésemet azon országosan ismert és becsült t a n ü g y i e m b e r e k n e k , kik jelenleg a magyar közoktatásügyi minisztériumban a népne- velésügyi osztály élén állanak, hanem irán- tuk való egyéni bizalmam és tiszteletem kifolyásaképen elvállaltam egyszersmind akkora osztalékot e lap szerkesztésének munkájából és felelősségéből, amennyinek elviselésére magamat jelen helyzetemben képesnek hihettem.
Az egész munkát és felelősséget annál kevésbbé vállalhattam volna el — még ha megkínáltak volna is vele *— mivel egy ilyen lap szerkesztése, erős meggyőződésem szerint, egy egész emberi munkásságot igé- nyel , alulirt pedig e lap számára szabad idejének csak azon szerény maradékát szen- telheti, melyet a budai állami (népiskolai) tanitó- és felsőbb nép és polgári iskolai ta- nitóképezdéknél elfoglalt tanári és igazga- tói állásának számos és terhes teendője mel- lett e czélra megtakaríthatni remél.
Ennyit a végből, hogy mit várhatnak és n e m várhatnak t. olvasóink az uj szer- kesztőtől.
Tudom, sokan vannak, kik azon szoro- sabb viszonynál fogva, melyben e lap mos- tantól fogva a közokt. minisztériummal álland, komolyan aggódnak a lap függet- lensége miatt. Vajon a tanügyi kormány- zás terén felmerülhető netaláni tévedése- ket, hiányokat és fogyatkozásokat ezentúl lehet-e tárgyalni e lap hasábain; meg lesz-e engedve az, hogy a tanügyi kormány intézkedéseihez szabadon és nyiltan hozzá lehessen szólani s bírálatot lehessen mon- dani a népoktatás előmozdítására általa el- fogadandó tankönyvek, taneszközök stb.
felett ?
Ne bénítsuk erőinket előleges és indoko- latlan bizalmatlankodások által. Feljogo- sítva érzem magamat biztosithatni e lap tisztelt olvasóit az iránt, hogy a tárgyila- gos, tudományos és tapasztalati szilárd alapokra fektetett kritikát — az olyant t. i.,
mely igazít, javít és világosít, mindig öröm- mel fogják fogadni e lap szerkesztőségében.
Az ilyen kritikának nemcsak a szerkesztő fog egyénileg örvendeni, hanem igen legfő- képen magvai' közoktatásügyi kormányunk.
Mert az olyan, ki azt hiszi, hogy a tény- leg javító és igazító kritikával tanügyi kormányunkkal ellentétbe helyezi magát : igen sajnos fogalomzavarban szenved. — Jöjjünk tisztába azzal, hogy a magj^ar köz- oktatásügyi kormány nem ö n m a g á é r t l é t e z i k , hanem hazánk nevelés- és okta- tásügyi érdekeiért. Ebből kifolyólag mind- azok akik i g a z á n szolgálják ezt az ügyet, akár védjék akár bírálják a kormányzati intézkedéseket, a kormánynak nem ellen-
! ségei, hanem inkább hasznos munkatár- sai gyanánt fognak tekintetni.
Én ezen bizalmi föltevésemben vállaltam el a szerkesztőséget. Mihelyt ebben csalód- nom kellene, legelső kötelességemnek is- merném fölmentetésemet kérni attól, aki- től most a megbízatást elvállalni szeren- csés voltam.
G Y E R T Y Á N F F Y I S T V Á N .
Az uj év elején.
Egy év szenderült át ismét az enyészet ölébe.Lehanyatlott s eltűnt minden nyomo- rával s bánatával, melyekkel földúlta a ke- délyeket. Vajha átláthatlan leplet lehetne reá szemfödélként borítani, mely végkép eltakarná s a feledés homályába temetné a benne pusztított ragály és ínség emléke- zetét !
A biztatás kellemében derengő remény hajnalával derült föl reánk a beállott uj év; mosotygó arczárói mindenki csak jót olvas le magának.
E megifjult idő ugy áll elénk az ó év i sírhalma fölött, mint a fölbomlott s enyé-
szetnekindult szerves testek maradványain megelevenedő uj élet. Amint az uj élet erősödő ifjúságával biztosítani látszik faja fönmaradását : az uj év e reggelén bekö- szöntött remény az óhajtott jólét állandó- ságával biztat mindnyájunkat.
Hiszen a kedély elevenitője s a törekvés éltetője a remény.
A megujult év küszöbén a törekvés ez
éltető karjain vezetve lép át a „Néptanítók
lapja" is. Es most midőn az ó év letűnté-
vei megszűnik a hétnyelvű „Néptanítók lapja" : régi alakjában ugyan, de ifjú erő- vel állelőaz egynyelvű „Néptanítók lapja".
Ez nem borit fátyolt letűnt elődjére, ha- nem e régi talajon kíván uj életre kelni s fönmaradását újult erővel biztosítani.
Előre törekvésében legfőbb gondját arra fogja fordítani, hogy a hozzá kötött re- mény ne csak a tüntetés játszi, hanem a valódiság komoly képévé váljék s ez uj képe soha és semmiben ne hasonlítson ama mesebelihez, mely szép ugyan, de veleje hiányzik.
E valódi kép nem fog a rideg paedagog képe lenni, hanem rajta fog e képen lebegni azon hívogató és édesgető mosoly, mely az igazi paedagogot nyájassá, lekötelezővé s a hivogatottak jó barátjává avatja.
E vonzó alakjával fog e lap munkája uj körébe lépni s habár e munkakörét főleg az ismeretterjesztő tudnivalókkal kívánja is elárasztani; ha minden erejét arra szándé- kozik is fordítani, hogy a tudomány bőség- szarvát tartsa állandóul föltárva : minden törekvéssel azon lesz, hogy e részbeli köz- lései kedvébresztők, a figyelmet lekötök s átalában kellemesek legyenek.
Ugyanezért a tudni és tanulnivaló gyak- ran fog e lapban oty modorban előtűnni, hogy e tünet játszi képe alatt találja meg az olvasó azt, ami neki épen így lesz ked- vessé s e kedvesség által válik az reá nézve hasznossá.
Hát a paedagogia hol marad ?
Az sem fog hiányzani belőle; sőt — ha ugy tetszik — egészen paedagogia lesz ez, a szó nemes és tág értelmében.
Mert, habár mi a paedagogiát mint a tu- dományra tartozó ismeretet a paedagogra nézve nélkülözhetlennek tartjuk is; nem tartózkodunk mégis őszintén bevallani, hogy habár ez átalában ö n á l l ó t u d o - m á n y is, mindemellett és főleg ez a neve- lés és tanítás sikeresen végezhető munká- : jára utasító és vezérlő 111 ó d s z er.
Rajta leszünk tehát, hogy midőn lapunk főtartalmában a tudomány és ismeret tár- gyait időről időre fölveszszük, sőt áradoz- tatjuk, ezek fölött e módszer tisztán vilá- gító fáklyáját lobogtassuk.
Igyekezni fogunk, hogy e fény világánál a tudomány erejével egész e r ő v e l hassunk azokra, akiknek e lap szánva van s teljes .
3 KS®-
mértékben segítsük elő a közeledést ama nagy czél felé és az ahoz eljuthatást, mely felé e nemzet egyeteme oly buzgón törek- szik : a n é p f e l v i l á g o s í t á s á n a k s é r t e l m e s s é t é t e l é n e k n a g y czél j a felé.
Mivel pedig e nagy föladat megoldásá- hoz a tanítói kar segélyével, — mint egyik nevezetes tényezővel, lehet közeledni, rajta leszünk, hogy e tisztes kar buzdítá- sában , lelkesitésében — ott ahol szüksé- ges lesz — s felvilágosításában elől járjunk.
Nem mulasztjuk el, hogy a fölbuzdulás él- tetőjét, — a tanítók anyagi jóléte gyara- pítására szolgáló hatást, — tehetségünk sze- rint gyakoroljuk s az ennek természetes kifejlesztésére vezető utakat kijelöljük.
Nem élünk azon önámító hitben, mintha mindezeket, kezünkre bízott ezen csekély eszköz segítségével el is érhetnők; tud- juk, bogy ezek elérhetésére többféle erő és eszköz összeliatása szükséges : de annyi hitünk még is van önerőnk iránt, hogy e csekély eszköz is bírhat a mag azon erejé- vel, mely a szikla csekély repedésében bír készitni pontot az erős tölgy álló és táp- láló helyének. — És midőn e hitben élünk, nem vádoltathatunk elbizakodással, ha eb- beli törekvéseinknek és munkánknak előre is némi jelentőséget tulajdonitunk.
Ilj
rhittel és reménynyel indulunk el megújult pályánkon és bizalommal híjuk föl olvasóink figyelmét e törekvéseinkre s ajánljuk magunkat és közleményeinket be- cses jó indulatukba.
És most fogjunk hozzá a munkához. —
Kezdjük elől. 2\.
Ép testben ép lélek.
M i n d e n n a p i dologról a k a r o k szólani, oly dolog- ról, melyről épen a z é r t , m e r t legközelebb áll hoz- z á n k , keveset szoktunk gondolkodni. Az emberi természetben van, hogy azon dolgokra, melyek hozzáült legközelebb e s n e k , nem figyelmezünk annyira, m i n t a tőlünk távolabb esőkre. Történeti esemény, hogy az elmélkedni kezdő ókori embe- rek az ég csillagait előbb v i z s g á l g a t t á k , mint a földi t á r g y a k a t . Az elvontszerü bölcselkedés majd- nem a l e g ú j a b b időkig fő t á r g y á t tette az emberek t a n u l m á n y a i n a k ; a k ö r ü l t ü n k eső természeti tár- gyak szorosabb vizsgálására csak a legeslegutóbbi időben a d t á k r á m a g u k a t az emberek. U t o l j á r a fogtak e dolgok tanulásához ; holott ezeken kell vala vizsgálódásaikat kezdeni, mivel ez á l l o t t hoz- zájok m i n d i g legközelebb.
A szüle gyermeke, a t a n i t ó tanítványa nevelésé-
in
-«€X 4 ben minden g o n d j á t és erejét a lelki tehetségek kimivelésére k i v á n j a fordítani, azok testi nevelésé- vel vagy épen nem t ö r ő d i k , vagy ez legutóbbika g o n d j a i n a k , h o l o t t a lelki tehetségek tapasztalásuk alá alig esnek, m i g a t e s t e t folyvást szemlélik.
N e m d e fölfordult v i l á g ? P e d i g igy van ez a l e g t ö b b esetben.
Csak a minapában t ö r t é n t , hogy különféle hely- ségek iskoláiba b e t e k i n t e t t e m . — A tanítók szí- vesek voltak m i n d e n ü t t tanításaik eredményét meg- m u t o g a t n i s meg kell vallanom , h o g y a tanítvá- n y o k egész könnyűséggel feleltek, sőt i t t - o t t n y e l v t a n i , írásbeli, f ö l d r a j z i , t ö r t é n e l m i , — mi t ö b b — számtani ismereteikkel m e g is leptek.
Szívesen is h a l l g a t t a m feleleteiket, de a t a n t e - rem szokatlan bűzét, mely a f ö l e m é s z t e t t légből, a szennyes ruhákból és mosdatlansági kipárolgások- ból fejlődött, alig b í r t a m kiállani; s z e m é t , p o r volt az iskola közepén , s p a d j a i alatt m i n d e n f e l é , p o r és pókháló a falakon, gerendákon , különösen régi üvegü ablakok, összevissza a t a n t e r e m minden ol- dalán — a felelő g y e r m e k e k s a t n y á k , sápadtak, ki- d a g a d t szeműek, sárgás-fehéres a j k ú a k voltak.
A tanítók i t t - o t t Írattak a gyermekekkel. Az irás kezdetén a g y e r m e k e k egyszerre mind fél ol- dalt fordultak s j o b b felől eső oldalbordáikat az asztal oldalához s z o r í t o t t á k , bal k e z ü k e t többnyire lelógatták, és midőn tollúk hegyét a p a p í r r a vetet- ték , rettenetesen lehajolva s o r r a i k k a l majdnem á t d ö f v e a p u p i r t , Írásaikat oly közelről de egy- szersmind féloldalvást nézték , h o g y nagy csuda, h o g y m á r mind rövidlátókká nem lettek.
H a olvastak, könyveiket vagy f ö l se emelték a pad táblájáról, h a n e m lefelé görnyedve néztek azokba, vagy ha fölemelték is, m a j d n e m vízszinte- sen t a r t v a néztek azokba.
H a a padban ü l t e k , ki erre, ki a r r a görbült •—
j o b b válla m i n d e n i k n e k f'ölebb á l l t bal vállánál.
— H a fölálltak, a f e j ő k előre l ó g o t t , liátgerinczök, különösen nyakuk tövénél, előre volt görbülve.
A z t hittem előbb , hogy ez csak egy iskolában van i g y ; de fájdalom e t i s z t á t l a n s á g o t és esetlen- ségeket majdnem minden iskolában föltaláltam kisebb nagyobb m é r t é k b e n .
Csakugyan igaz t e h á t , hogy a t a n í t ó k a gyerme- kek szellemi ereje kimivelésére f o r d í t j á k minden figyelmöket, s t a n í t v á n y a i k testi épségével, mely szemök előtt á l l , de n e m l á t j á k , vagy épen sem- mit nem, vagy alig gondolnak.
E s ezeket nem egy bizonyos k ö r n y é k e n tapasz- t a l t a m ; hanem az o r s z á g különféle vidékein.
Mindig hallottam é n , s ennélfogva hittem is, hogy a falusi szabad levegőn ép, egészséges, piros- pozsgásak az e m b e r e k — s ime a falusi iskolák- b a n levő gyermekeknél az ellenkezőről kelle m e g - győződnöm, — m i d ő n saját szemeimmel láttam a sápadtságban, vérszegénységben , sőt görvélvben senyvedő iskolás gyermekeket.
H á t a civilisatio az elsatnyulásra vezérli a n e m - zet u j ivadékát ? kérdezem m a g a m t ó l . — Hiszen ha ez igy lenue, a k k o r inkább be kellene zárni az iskolákat, mintsem elcsenevészni engedni az em- beriséget !
jl)e nem ezt kell tenni, hanem ki kell t a k a r í t a n i
az iskolák s z e m e t j é t , sőt m é g a porát is, a n n y i r a kell az iskolákban vinni a t i s z t a s á g o t , hogy az is- kolát nemcsak ki kell söpörni, hanem h e t e n k i n t legalább egyszer meg kell m o s a t n i tisztára az a j - t ó k a t , a b l a k o k a t , az iskolai p a d o k a t . — G o n d o s - kodni kell a r r ó l , hogy az iskola u d v a r a , k ö r n y é k e mindenfelől t i s z t a legyen; a gyermekek tiszta r u - h á b a n j á r j a n a k , megfésülködjenek és n a p o n k i n t annyiszor m e g m o s d j a n a k , ahányszor szükséges- n e k látszik, s a tanterembe léptök előtt lábbelijeik- ről, ruháikról letöröljék a p o r t s tisztán lépje- n e k be.
Igy nem lesz a tanterem levegője p o r o s , ke- vésbé lesz bűzös, s hogy a t a n t e r e m legkisebb rész- ben se legyen egészségtelen, gyakran ki kell szellőztetni.
H a a t a n t e r e m levegője állandóul tiszta lesz, nem lesznek a gyermekek vérszegények, s á p a d t a k ; sőt mivel r é s z b e n ezek a görvély fejlesztői, a g ö r - vélyes betegségek sem fejlenek ki oly á t a l á n o s a n .
Es hogy a gyermekek meg n e görbüljenek, m i n - den g o n d j á t f o r d í t s a a t a n i t ó a r r a , hogy a g y e r m e - kek állás, ülés és irás közben egyenesen t a r t s á k h á t g e r i n c z ö k e t , mit állandóan elérnek azzal, ha derekukat b e h ú z z á k , mellöket kidiilesztik s a két vállukat h á t r a t a r t j á k .
Irás közben se forduljanak féloldalt, h a n e m p a - p i r j o k a t mellök elé állítván, azzal szemben és egyenesen üljenek, egyenesen ülve s legalább egy láb távolságból nézzenek p a p i r j o k r a s igy Í r j a n a k : meglássa a t a n i t ó , hogy se t e s t ö k meg n e m g ö r - bül, se látásuk meg nem r o m l i k .
Hogy a gyermekek l á t á s a meg ne romoljék, ügyelni kell olvasásközben szintén a r r a , hogy könyveiket kissé hátra dűlve föltartsák s belé leg- alább egy láb távolságról nézzenek. G o n d o t kell a r r a is f o r d í t a n i , hogy a t a n t e r e m ablakai lehető- leg a t e r e m n e k egyik o l d a l á n — é s pedig a t a n í t v á - nyok i r á n y á b a n bal kéz felöl — helyeztessenek el, a világosság n e jöjjön se k é t felöl, sem elölről reájok.
De mily u n a l m a s e tapasztalás elolvasása s mily fárasztó e t a n á c s osztogatása !
Az á m , de ezek föl sem v e v é s e , sőt elhanyago- lása mily szomorú következményeket v o n h a t m a g a u t á n !
Az ily csekélységnek látszó dolgok figyelmen kivül h a g y á s á n a k szomorú következményei lehet- nek nem n a g y idő múlva.
Hogy h a az utczán j á r ó - k e l ő ifjúság egy része félvállu, más része görbe , i t t - o t t púpos , l e g n a - gyobb része v a k s i , rövidlátó s e miatt b a m b a : milyen n e m z e d é k áll elő az ily ifjúságból — h á n y a - dik válik be honvédnek ? h á t még h u s z á r n a k ! Csak nem a k a r h a t j u k itt e szép h a z á b a n , e kiváló népből a c r e t i n e k országát-világát növelni ?
N e m : ezt t e n n i , sőt ha t e n n é valaki, ezt m e g e n - gedni nem szabad. — Isten az embert felemelt f ő - vel j á r á s r a t e r e m t e t t e s f ö l d r e sütött feje helyett szeme elé a csillagokat helyezte, melyeket szemlél- j e n s g y ö n y ö r k ö d j é k az ő n a g y s á g á b a n ; tisztelettel
emelkedjék föl nagysága e l ő t t s emberi m é l t ó s á g a egyenes m a g a t a r t á s á r ó l is t ü k r ö z ő d j é k le. Ki volna a tehetetlen, a vakmerő, aki vétkes g o n d a t l a n s á g -
-<£>| 5 KJen- g a l e m a g a s z t o s r e n d e l t e t é s t félre n e v e l n é , a v a g y e l f e r d í t e n é ?
A nevelés a l a p j a , legelső és l e g f o n t o s a b b f e l - a d a t a t e h á t a z , h o g y a testi é p s é g f ö n t a r t á s á r ó l , fejlesztéséről és s z o k t a t á s által való m e g e r ő s í t é s é - ről állandóan g o n d o s k o d j u n k . — E z alapon f e j - l ő d h e t n e k ki a lelki tehetségek is a r á n y o s a n , f o g é - k o n y a n s igy lesz á l l a n d ó v á a lélek elevensége.
A testi neveléssel n e m épen a n n y i t , h a n e m t ö b - bet kell g o n d o l n i és. foglalkozni, m i n t a szellemi t a n i t á s s a l . •— E k k o r t a p a s z t a l n i f o g j u k , h o g y é p t e s t b e n é p l é l e k f o g lakni.
S m i g a testi é p s é g az é r t e l m i s é g kifejlésének l e g f o n t o s a b b e m e l t y ű j e , addig a n e m z e t i e r ő n e k és j e l l e m n e k biztos t á m a s z a lesz.
N ö v e n d é k i f j ú s á g i i n k n a k ép t e s t ű v é s egész- ségessé nevelése t e h á t első és l e g f ő b b köteles-
s é g ü n k ! 2\
A korcsma és a népiskola.
(Különös tokintettel a pálinka-ivásra.) I.
Íme a népiskola természetes ellenségeinek egyik l e g k é z z e l f o g h a t ó b b a l a k j a : » k o r c s m a . A n n y i r a k ö r ü l f o n t ez m i n k e t , hogy u g y l á t s z i k , m i n t h a hozzá is volnánk m á r t ö r ő d v e ; m e r t t a l á n m é g sem f o g l a l k o z u n k e vészterhes k é r d é s s e l annyiszor és oly t ü z e t e s e n , m i n t kellene.
K ö z e l e b b egy k i t ű n ő i s k o l a b a r á t ezt az i n t e r - p e l l a t i o t intézte h o z z á m : L á t j á k - e ö n ö k , n é p t a n í - tók t a n í t ó i a k o r c s m á k n a k s k ü l ö n ö s e n épen a p á - l i n k a i v á s n a k óriási a r á n y a i t a n é p n é l ? l á t j á k - e a n n a k i r t ó z a t o s r o m b o l á s a i t a n é p e r k ö l c s b e n és n é p j ó l é t b e n s ha i g e n , t u d n a k - e , a k a r n a k - e ezen a b a j o n v a l a m i t s e g í t e n i ? É n e komoly és f e l e t t é b b f o n t o s kérdések elől n e m t é r t e m k i , h a n e m j ó n a k l á t t a m a feleletet ezen egyetemes s z a k k ö z l ö n y ü n k - ben t e n n i közzé, h o g y , a m e n n y i r e l e h e t s é g e s , k e - r ü l j ö n ez a n e v e z e t e s kérdés m i n é l többször és minél n a g y o b b t e r j e d e l e m b e n t a n á c s k o z á s i n a p i - r e n d r e . M e r t n e k ü n k n é p t a n í t ó k n a k f o g l a l k o z n u n k kell az ilyen kérdésekkel, ha m á r e l f o g a d t u k azon, t a n í t ó i ö n é r z e t ü n k n e k a n n y i r a h í z e l g ő sarktételt, hogy a n é p i s k o 1 á n a k k e 11 a n é p s z e l l e - m i é s a n y a g i j ó l é t e v a l ó d i g y ú p o n t j á t k é p e z n i . Sokszor m o n d j u k , h o g y : n e m a z i s - k o l á n a k , h a n e m a z é l e t n e k k e l l t a n i - t a n i . E z más szóval azt t e s z i , h o g y az iskolát ö s s z e k ö t t e t é s b e kell h o z n i az é l e t t e l . É s ez igaz is; de, h o g y ezt t e h e s s ü k , mindenek e l ő t t i s m e r - n ü n k k e l l a z é l e t e t a m a g a k e n d ő z e t - l e n v a l ó s á g á b a n .
M e g kell v a l l a n u n k , hogy a n é p é l e t az iszákos- ság s k ü l ö n ö s e n a p á l i n k a - i v á s t e k i n t e t é b e n , vajmi s z o m o r ú k é p e t t á r e l é n k . A legveszedelmesebb és l e g r ö g z ö t t e b b n é p b e t e g s é g e k egyike ez. Mi l á t j u k azt i g a z á n , mi n é p t a n í t ó k : hogy m i n ő végkövet- k e z m é n y e k r e s z á m i t h a t u n k , h a a m o s t a n i a r á n y - ban t e r j e d és fokozódik e baj. De h a g y j u k e z t ! A felelet r e á nem l e h e t n e m á s , m i n t n a g y o n is el- k o m o r i t ó . A t á r s a d a l o m n a k is m e g v a n a m a g a ö n t u d a t a . A k u l t u r a élet-halál h a r c z a i b a n n é h a
m e g - m e g v i l l a n ez az ö n t u d a t és m e g v i l á g í t j a a t á r s a d a l o m s ö t é t , összekuszált b e n s e j é t . I l y e n k o r a l á t o t t a k o n m e g r é m ü l v e az iskola felé s z o k o t t esengeni segélyért.
í g y v a g y u n k a p á l i n k a - i v á s i kérdéssel is. E r r e nézve is h a n g z i k m á r m i n d e n oldalról f e l é n k a s e - gélykiáltás. V a j h a t u d n á n k és a k a r n á n k segíteni, u g y a m i n t a z t a b a j n a g y s á g a i g é n y l i !
R é g i d o l o g , h o g y a n é p i s k o l a — épen m i n t a közéletben a szegény sorsú j ó b a r á t — - a k k o r j u t leginkább eszébe a v i l á g n a k , m i d ő n valami n a g y b a j , n a g y szerencsétlenség súlyosodik az á l l a - m o k r a ; v a g y a m i d ő n a n é p é l e t b e n valamely n a g y és t-erhes f e l a d a t m e g o l d á s á r a v o l n a s z ü k s é g . Mindez n e l a n k a s z s z a segiteni kész b u z g a l m u n - k a t ; s azon s z e r é n y , k i s m ű k ö d é s i t é r e n i s , m e l y e t az idők és k ö r ü l m é n y e k s z á m u n k r a e h a z á b a n j u t t a t n a k , m i n d e n s z ó s z a p o r í t á s n é l k ü l k e z d j ü k a z o n a dolgot, hogy vizsgáljuk, legelőször m a g á t a b e t e g s é g e t okaiban és l é n y e g é b e n s a z u - t á n l á s s u k : m i t t e h e t n é n k szerény h a t á s k ö r ü n k b e n , e z e n a n n y i r a é r z e t t n é p b e t e g s é g enyhítésére. M e r t a g y ó g y e l j á r á s o k n a k i t t is — é p e n m i n t az e g y e s ember testi n y a v a l y á i b a n — csak egy helyes ú t j a van, s ez : e l ő b b felismerni a b e t e g s é g n e m é t (di- agnosis) s a z u t á n e n n e k megfelelően alkalmazni a rendelkezés a l a t t i g y ó g y s z e r e k b ő l m i n d a z o k a t , m i - k e t a t u d o m á n y , a t a p a s z t a l a t s a tiszta, n e m e s e m b e r s z e r e t e t t a n á c s o l n i f o g n a k .
M i n d e n e k e l ő t t v e s s ü n k rövid p i l l a n t á s t a sze- szes italokra á t a l á b a n és h a t á s u k r a , melyet az e m - beri t e s t r e g y a k o r o l n a k . *)
T u d j u k , h o g y a czukor vagy k e m é n y í t ő t a r t a l m ú növényi t e r m é k e k erjedés á l t a l olyan v á l t o z á s o n m e n n e k keresztül, h o g y ennek k ö v e t k e z t é b e n szesz (alkohol) és s z é n s a v fejlődik k i b e n n ö k . A szeszes i t a l o k m i n d i t y e n e r j e d é s i ú t o n előállított k é s z í t - mények, melyek v a g y l e p á r o l t a t á s által k ü l ö n v á - lasztva h a s z n á l t a t n a k , m i n t a borszesz s a k ü l ö n - féle p á l i n k á k , v a g y minden l e p á r o l t a t á s nélkül, ( t e h á t m a g a az e r j e d é s b e h o z o t t folyadék) m i n t a b o r , sör, kumisz s t b .
E z e n italok h a t á s a az e m b e r r e nézve e g y f e l ő l a b e n n ö k f o g l a l t szesz és szénsav vegyiilési a r á n y á - tól, h é v f o k á t ó l , s l e g k i v á l t a m e g i v o t t m e n n y i s é g - től, — másfelől p e d i g m a g á n a k az e m b e r n e k t e s t - alkatától,, s z o k á s a i t ó l , belszerveitől stb. f ü g g .
E z e n italok m é r t é k l e t e s e n h a s z n á l v a — s k i v á l t h a n e m t ú l s á g o s a n sok b e n n ö k a s z e s z t a r t a l o m — a legtöbb e m b e r r e kellemesen h a t n a k ; a v é r k e r i n - g é s t , emésztést és b ő r k i g ő z ö l g é s t g y o r s í t j á k s az i d e g r e n d s z e r r e i z g a t ó l a g h a t n a k , a m i f ő l e g az a g y és i d e g m ű k ö d é s e k f o k o z ó d á s á b a n nyilatkozik. El l e h e t m o n d a n i , h o g y ilyenkor az egész élet b i z o - n y o s m a g a s a b b f o k r a emelkedik. A z o n e m b e r e k n é l a z t á n , k i k n é l az erkölcsi e r ő n e k elegendő h a t a l m a az érzékiség f ö l ö t t n i n c s e n , r e n d e s e n a n n y i r a m e g - t e t s z i k ez az á l l a p o t , h o g y n e m t u d n a k h a t á r t s z a b n i m a g u k n a k az a z t előidéző szeszes italok é l - vezésében, s i g y e l ő b b u t ó b b előáll a r é s z e g s é g , ezen u t á l a t o s , az e m b e r t a n n y i r a l e a l a c s o n y í t ó
) Értekezésem pliysiologiai részét Johnston és Bock müveinek felhasználásával irtam. Gy. 1.
-•ex 6
K3®—testi és lelki nyomorú á l l a p o t ; a vérkeringés iz- gatottsága növekszik, az agy működése csökken, az itélö- s az emlékező t e h e t s é g és a beszéd zavart lesz, az izomműködések meggyengülnek : szóval valóságos f e l f o r d u l t á l l a p o t á l l b e , m i n d a t e s t i , m i n d a s z e l l e m i é l e t b e n . A kez- dő, vagy gyengébb természetű ivóknál maga a t e r - mészet veti m a g á t közbe, h o g y végét szakitsa ezen örjöngésnek és undort támaszt az ivás f o l y t a t á s a i r á n t . így áll be a z t á n a h á n y á s , mint a j ó t é k o n y természet segitsége. H a ez nem lcövetkezhetik be, tehát ha az ivás megszokása által kiöltük m a g u n k - ból a természet ezen gyógy erejét,, akkor a részeg- ség következményei m é g n a g y o b b fokban jelent- keznek, ilyenek : az érzékek elzsibbadása , az esz- mélet megzavarodása , ő r j ö n g ő magaviselet, végre teljes kimerülés, az u. 11. h o l t r é s z e g s é g , mely mély, nehéz álomban végződik.
Az életműködések ily n a g y megerőtetésével és összezavarodásával lévén egybekapcsolva a részeg- ség , k ö n n y ű á t l á t n i , h o g y a r é s z e g e s s é g vagyis a részegség megszokása mily szomorú k ö - vetkezményeket v o n h a t m a g a u t á n . Rendesen az emésztési szervekben m u t a t k o z i k l e g h a m a r á b b a zavar és gyengeség. Az étvágy csökken s d u g u l á - sok, p a n g á s o k keletkeznek az emésztési szervek- ben ; mely bajok á t m e n n e k rendesen a m á j b a és lépbe is. A táplálkozási szervekből átmegy a b a j a véredényekre s átalában az egész anyagcserére. A kiválasztásokban mindenféle zavarok állanak be, amiket rosz bőrszin, b ő r k i ü t é s e k , fekélyek t ü d ő és m á j bántalmak, igen sok esetben vizkór, szoktak követni.
De a részegesség mindezeknél szomorúbb rom- bolásokat visz végbe az i d e g r e n d s z e r b e n és igy az embernek e g é s z l e l k i v i l á g á b a n . Az érzékek eltompulnak, az elme e l b u t u l , az erkölcsi erő aláhanyatlik, a lélek határozatlan, elégedet- len, ingerlékeny és veszekedésre h a j l a n d ó lesz.
Mindezeknek lassú, de a n n á l biztosabb következ- ményei : a m u n k a k é p t e l e n s é g , ebből az a n y a g i tönkremenés , a családi boldogság rombadülése s egyátalában a physikai és erkölcsi erőknek a k k o r a alásülyedése , mely m á r i n k á b b u n d o r t , m i n t szá- nalmat gerjeszt, mig mindezen n y o m o r n a k m e g i n t csak a jótékony .természet vet véget — h i r t e l e n vagy k o r a halál által, mely többnyire g u t a ü t é s b ő l szokott állani.
E z e k és ilyenek a szeszes italokkal való vissza- élések szokott következményei.
A szemléleti példákért, f á j d a l o m , n e m kell mesz- sze m e n n ü n k ; eléggé m e g t a l á l h a t j u k azokat s a j á t népünknél. I t t lielyenkint m á r a legdrastikusabb képeivel találkozhatunk a részegességből eredő Ínségnek és testi s lelki alásülyedésnek. Az ide vonatkozó statistikai adatok valóban m e g d ö b b e n - tők. Hazai i p a r u n k egyik legelterjedettebbike a pálinkafőzés és legelteijedtebb kereskedésünk egyi- ke a szeszes italok á r u l á s a : a korcsma. A korcsmák, mint valami gonosz fekélyek egészen elborították a nép testét és szíják életnedveit. E m l i t h e t n ő k hosszú sorát a m a g y a r községeknek, melyekben az ö s s z e s é p ü l e t e k n e k k ö z e l h a s o n - f e l e kiczégerezett korcsmaház. E k o r c s m a t á b o r -
ral szemben ott van a szegény népiskola : vajha m i n t Dávicl állhatna a Goliath elé! Azon n é p - tanító, ki nem látja, nem érzi ezt a szomorú n é p - erkölcsi állapotot s aki ennélfogva nem követ el minden tőle telhetőt, hogy küzdjön szóval, tettel, tanítással és élő példával ezen k ö z v e s z e d e - 1 e m ellen : az h ű t l e n , gyáva k a t o n á j a a népneve- lésnek s f e l e l ő s isten és emberek e l ő t t ezen állapotokért, mert elmulasztotta felhasználni azon l e g h a t h a t ó s a b b e s z k ö z t , mely által a b a j t orvo- solni lehetne s e z : a z i s k o l a ; a t a n í t á s , a n e v e l é s .
Minthogy népünknél a p á 1 i n k a a l e g i n k á b b használt szeszes- ital s k ü l ö n b e n is a szeszes ita- loknak minden rosz következményei a pálinka- iszákosoknál m u t a t k o z n a k leginkább és legha- m a r á b b : azért j ó n a k l á t t a m ez alkalommal főleg csak a pálinka-iszákosságra lenni tekintettel.
E r r ő l a jövő számban. GY. I.
Mi lesz a világból, ha mindenki tudós l e s z ?
É l e t k é p .
T a n u l s á g o s és m u l a t t a t ó két levél k e r ü l t ke- zembe, melyeket czélszerünek véltem a „Néptan.
lapja" tárczájába beküldeni.
Az egyiket szé]es- és hosszu-cserteparti tekinte- tes Cserteparthy Ézsaiás i r t a ; intézte pedig a m a g y . kir. belügy m i n i s z t e r h e z ; a másik a f ö n e b b czim- zett úrhoz válaszkép van intézve s később m e g -
t u d j u k azt is, hogy ki irta.
A Cserteparthy spectabilis levele igy s z ó l : N a g y kegyelmességü és f ő - f ő méltóságú Belügyi Minisztérium!
Olyan dolgok t ö r t é n n e k itt a vármegyén a vármegye kikerülésével! — amelyek m i n d e n igaz nemesembert előbb szerfelett való csodálkozásba e j t e t t e k , utóbb boszankodással t ö l t ö t t é k el vala- mennyit.
A többi h a l l g a t , h a b á r lehetetlen, h o g y boszu- s á g o m a t ne oszszák. É n megpróbáltam a szolgabí- rónál, az a l i s p á n n á l , m e g a főispánnál is g á t a t vetni a közromlásnak. S a j n á l a t t a l kellett azonban tapasztalnom az utóbbi restauratio szerencsétlen kimeneteléből, hogy az ősi nemesember a hivatal- béliek köteles t á m o g a t á s á r a egyátalában n e m szá- m i t h a t . E b b ő l az okból vagyok k é n y t e l e n egyene- sen kegyelmességedhez folyamodni.
A tényállás a következő :
Ezelőtt két vagy h á r o m esztendővel valami is- meretlen sócé jelent m e g f a l u m b a n , melynek — hiteles documentumok szerint — őseim valának m á r a tizenegyedik században is birtokosai. Amaz ismeretlen ember m a g á t tanfelügyelőnek nevezte s azt állitá, azért j á r , h o g y a falu számára tanodát építtessen. C s e r t e p a r t j á r a t a n o d á t ! — gondolám, ennek is kevés lehet a sütnivalója. Csertepartjára t a n o d a akkor, mikor a kolozsvári lyceum s a szász- városi collegium h a l l g a t ó i n a k száma is évről évre apad ! E n n é l mulatságosabb ideát nem hallottam húsz esztendő óta.
-aDi 7 K3®~
H á t tavaszszal csakugyan elkezdették á s n i a f u n - d a m e n t u m o t , még pedig n a g y kőépülethez.
Be kellett látnom , h o g y a sdcé nem b o l o n d j á - ban beszélt s itt lyceum vagy collegium készül.
Még az én szekeremet is k i h a j t o t t á k p o r o n d - h o r - d a n i ! egyenesen a szolgabíró r e n d e l e t é b ő l ! !
Már hiszen ha épen a n n y i b a n v a n ; lia a magas kormány á t l á t t a , hogy m i ó t a a nemesember ke- nyerének felét elvesztette, nem olyan k ö n n y ű a liűkat F e j é r v á r t t vagy V á r a d o n t a n í t t a t n i : azt bi- zony jól teszik, hadd építsék.
E n u g y a n meg tudtam volna m o n d a n i , hogy a cserteparti collegiumnak soha se lesz a n n y i hall- gatója, a m e n n y i é r t érdemes volna professorokat fizetni. De h a fölépiték, csak tesznek vele p r ó b á t n é h á n y esztendőig s azalatt az én fiaim épen ki- t a n u l h a t j á k m a j d itthon a j u s t , és nem kell őket Szebenben vagy Kolozsvárit j á r a t n o m iskolába nagy költséggel.
Már el is készült a f a l u n k b e l i collegium, s m o n d - hatom g y ö n y ö r ű szép kőépület, sokkal szebb, m i n t az én ősi k a s t é l y o m : h a n e m , „adtál uram esőt, de nincs köszönet benne.u
Az a szóihajtó tanfelügyelő csak elkezd rendel- kezni, m i n t h a ő volna a viczispán, hogy m o s t m á r mindén gyermeket — a k á r magyar, akár r o m á n , a k á r czigány, akár fiu, a k á r leány, — b ü n t e t é s terhe alatt'iskolába kell j á r a t n i . A b ü n t e t é s persze nem a. gyermekekre v o n a t k o z v á n , h a n e m a szü- lőkre , akik elmulasztanák felküldeni az iskolába gyermekeiket.
— M i t ! h á t az én béresem porontyát, aki liba- pásztorom volt, azt is iskolába kell adni ? kérdém.
— Azt is — felelt röviden a tanfelügyelő.
— H á t a téglavető czigány purdéját n e m ? kér- dém keserűen.
— Azt is — felelt ő h i g g a d t komolysággal.
— N a ez gyönyörű t á r s a s á g lesz. U g y a n s a j n á - lom, hogy elbocsátottam ö k r e i m e t porond-hordani, ha az én gyermekeim e n n e k a szép é p ü l e t n e k semmi hasznát se vehetik.
— De azok is épen ugy h a s z n á t veszik, m i n t akármelyik m á s ; sőt kötelesek is hasznát venni.
— Mit — kiáltók — h á t az u r azt képzeli, hogy en urfíaimat ós kisasszonyaimat bebocsátom olyan iskolába, amelybe béresem p o r o n t y a i s a téglavető czigány purdéi is j á r n a k ? Valóban b á m u l a t o s
merészség az itt Csertepartján, egy j ö t t m e n t szá- j á b ó l ! Ha az enyémek igen , akkor azok n e m ; ha
pedig azok igen, akkor az enyémek n e i n ; — m o n d á m ki véleményemet k e r e k e n , tanfelügyelő uramnak.
— Kötelességemben áll — viszonzá ő n y u g o d - t a n — a tekintetes ur gyermekeit épugy b e k é n y - szeriteni az iskolába, mint a község bármely más lakosáét. E z t kimondva eltávozott.
É s f e l h a j t o t t á k az egész falu gyermeknépót csak- ugyan ; s az engedetlen szülőket büntetéssel ke'ny- s z e r i t e t t ó k ; sőt még reám is kétszer hoztak m á r b í r s á g o t , a m i é r t ősi vérből származó úrfi és kis- asszony gyermekeimet nem bocsátom olyan isko- lába , melybe a béresem p o r o n t y a i s a t é g l a v e t ő czigány purdéi is följárnak.
Igenis b í r s á g o t hoztak r á m !
Hiszen ami a b í r s á g o t illeti, azzal én nem so- kat t ö r ő d n é m ; el t u d n é k ón azzal bánni, ahogy e l b á n t a m az adóexecutióval m á r h á r o m esztendő óta. Hzeretném én azt l á t n i , aki ón r a j t a m képes csak egy árva k r a j c z á r bírságot is megvenni.
H o h ó !
V a u azonban a dolognak egy sokkal lontosabb oldala, amely közromlással fenyegeti az országot, s amelyet miután eddig nem fejtett föl s e n k i , föl- fejtein én igaz őszinteséggel Nagykegyelmességed előtt.
L e h e t e t l e n n e k t a r t o m , hogy Nagykegyelmessé- ged is meg ne döbbenne , ha m e g g o n d o l j a : mivé lesz a világ, ha m i n d e n k i tudós lesz ?
E z az ország ezer esztendőig állott fön anélkül, hogy a csertiparti p a r a s z t nép collegiumot j á r t v o l n a ; de nehezen hiszem, hogy százig is f ö n á l l - j o n , h a minden f a l u b a n létesítik ezt a f e l f o r d u l t dolgot.
M e r t ugyan hol k a p u n k kocsist, bérest, szolgá- lót , h a mindenki í r á s t u d ó lesz ? ki miveli meg föl- deinket, ki legelteti b a r m a i n k a t ?
A z t á n mit is csinál az ország azzal a sok írás- tudóval ? Mert akire b i r t o k nem szállott őseiről, az ha t a n u l , arra néz, hogy hivatalt k a p j o n . D e h á t h o n n a n kerül ki a n n y i r e n g e t e g sok hivatal, hogy még a téglavető czigányom fiainak is jusson ?
F e j t e t t e k ugyan ki Nagykegyelmességtek u t ó b b i idők a l a t t elég n a g y virtust a hivatalok • felállítá- sában ; p. o. ezt a mihaszna tanfelügyelői intéz- m é n y t is m e g h a g y h a t t á k volna a németnek, akitől e l t a n u l t á k : de már azt még a németről se teszem f ö l , h o g y országában minden írni-olvasni tudó szamára képes legyen hivatalt teremteni.
H i s z e n az épen olyan volna, mint egy hadsereg csupa tisztekből közlegénység n é l k ü l ; ahol p a - rancsolna m i n d e n k i , de nem lenne aki engedel- meskedjék.
A z t á n fizetni is kellene ám valamiből azt a r e n - geteg sok h i v a t a l n o k o t ; de h á t m i b ő l , ha nem dolgozik senki : ha napszámos nincs és n i n c s a birtokosnak cselédje ?
Mondhatom, hogy olyan bolond országról még mesében sem o l v a s t a m , m i n t aminő a miénk lesz, ha m i n d e n ü t t ugy megy, mint nálam Cserte- p a r t j á n .
Most is annyi a c o n c u r r e n s minden h i v a t a l r a , hogy ugyancsak kell k o p t a t n i csizmáit a hivatal- kereső embernek, míg valamit megcsíphet. H á t még ha b o l d o g boldogtalan coinpetensnek t a r t j a m a - gát m i n d e n hivatalra : mi lesz akkor a világból ?
U g y hallom, hogy az uj törvény szerint 3 0 , 0 0 0 lélekre kell esni egy szolgabírónak. Méltóztassék meggondolni, hogy, ha az a 30,000 lélek m i n d coin- petensnek t a r t j a m a g á t , akkor az a 29,999, aki el nem n y e r i a szolgabiróságot, ok vetetlen elégedet- len lesz s még h a j d ú t sem tudom, h o n n a n f o g n a k , ha előbb mindenki szolgabiróságra pályázott.
H a Nagykegyelmességed lakott valaha falun, t a p a s z t a l h a t t a , hogy e g y - k é t Írástudó domidoctus is mily sok izgágát t u d csinálni a falugyűlésben.
Méltóztassék elképzelni m á r azt a fejetlen lábsá- got, a m e l y előáll C s e r t e p a r t j á n , ha még a t é g l a - vető c z i g á n y - és béresgyerek is Írástudóvá válik.
8 K3®—
H o g y egyebet n e mondjak, csak hosszúszárú pipa is honnan k e r ü l ki a n n y i , h o g y minden em- b e r ú r r á váljék e b b e n az országban ?
Megengedem, h o g y aki rászorul, akkor is szol- g á l n i fog. De g y ö n y ö r ű egy szolgálat lesz az, h a a kocsisom elfeledi a lovakat m e g v a k a r n i a „ P e s t i N a p l ó " olvasása m i a t t ; szolgálóm pedig fizetésén fölül kiköti, hogy s z á m á r a a „ V a s á r a . Ú j s á g " mel- l e t t m é g a berlini , B a z á r " - t is j á r a s s a m s a v á s á r - helyi kölcsönkönyvtárba is befizessek.
U r a m ! a cseléddel most sem b i r u n k . H a n y a g , t u n y a , engedetlen és daczos valamennyi.
H a valami fölüti az o r r á t , m i n d j á r t tovább áll, m e r t többet keres n a p s z á m m a l , m i n t a m e n n y i t én fizethettem neki. Az lesz még a szép m u l a t s á g , h a olyan tudós lesz a cselédem, h o g y velem a szer- ződés kétoldalusága f ö l ö t t d i s p u t á l j o n !
Hiszen értem én a koreszmét is, ahogy m o n - d a n i szokták, s a világért se vagyok ellensége a n - nak, hogy a j ó m ó d ú paraszt g a z d a kitanittassa e g y - e g y különösen eszes fiát. L e g y e n abból pap, gazdatiszt vagy a k á r törvényszéki j e g y z ő is. I s t e n n e k i ! De m é r t é k e t kell t a r t a n i mindenben, h a n e m akarunk eszeveszett zűrzavart előidézni.
Isten ugy t e r e m t e t t e az e m b e r t , hogy legyen feje a gondolkozásra , keze a m u n k á r a , lába a j á - r á s r a . Milyen ember lenne m á r az — kérdem — aki csupa fejből állana, kéz és láb nélkül ?
M á r pe$ig az emberi társaságot épen ilyenné t e n n é k , akik a cserteparti czigánypurdénak is col- legiumot építettek.
Legyen meg az emberi t á r s a s á g b a n is a fő, a kéz, a láb , m i n t m e g v a n az emberi testben ; u g y helyes a z ! Ha p e d i g minden részt fővé a k a r n a k v á l t o z t a t n i , lesz abból éktelen n a g y zűrzavar, egyéb semmi.
Nagykegyelmességed kevésből is sokat é r t s megteheti, hogy az ilyen haszontalan p é n z p a z a r - l á s n a k , nyilvánvaló n é p b o l o n d i t á s n a k , m i n t a cserteparti collegium épitése, — végetvessen.
Jól tudom é n , hogy a m o s t a n i kormányzási rendszer mellett ezen levelemmel a vallás és köz- oktatási miniszterhez kellett volna fordulnom.
De erről is ugy ítélek, hogy n e k e m semmi szük- ségem sincs vallás és közoktatási miniszterre. I g a - zítsák el a vallás dolgát a p a p o k , az iskolákét p e - dig a professorok.
Belügyi miniszterre a z o n b a n , akihez óvását s p r o t e s t a t i ó j á t b e n y ú j t h a s s a a vármegye és v á r m e - gyei ember, — valamely név alatt mindenkor volt szükség és lesz is szükség mindétig.
Ezek után maradok Csertepartján, 1873. . . .
Nagykegyelmességednek
igaz tisztelője, alázatos szolgája széles- és hosszu-cserteparti C s e r t e p a r t h y É z s a i á s . E z e n levél a vármegyéhez volt b e n y ú j t v a , h o g y az terjeszsze föl a belügyminisztérium elé. N é h á n y h é t múlva ugyancsak a vármegye u t j á n érkezett a következő :
Válasz t e k i n t e t e s C s e r t e p a r t h y de eadem Ézsaiás urnák u g y a n o t t .
A tekintetes urn'ak hozzám i n t é z e t t becses leve-
lét minden oldalról komolyan megfontolván , van szerencsém arra válaszomat teljes tisztelettel m e g - tenni.
Tévedni m é l t ó z t a t o t t azon felfogásban , m i n t h a a n é p t a n o d á n a k s az átalános népoktatási k ö t e - lezettségnek czélja az volna, hogy mindenki t u d ó s legyen.
A néptanoda czélja csak az, h o g y az emberi é r - telmet megnyissa, t u l a j d o n o s á r a nézve használha-
| tóvá tegye. E t t ő l azonban a tudomány olyan messze fekvő p o n t , hogy még a szászvárosi colle- giumon, kolozsvári lyceumon, a pozsonyi j o g a k a - démián s a pesti universitáson keresztül is v a j m i kevesen j u t n a k el ahoz.
M e g n y u g t a t á s á r a szolgálhat a tekintetes u r n á k az eddigi tapasztalás. H a nem is voltak n é p t a n o - dáink, megvoltak eddig is a t u d o m á n y r a előké- szítő közép s a t u d o m á n y csarnokába bevezető felső iskoláink. S mindemellett nemcsak t u d ó s a i n k szániától nincs miért megijednünk ; de t u d o m á n y t értő és kedvelő embereink sem lehetnek valami fölös számmal akkor, amidőn t a l á l h a t n i áldott h a - z á n k b a n száz m é r t f ö l d n y i t e r ü l e t e t , melyen nem*
háborítja a kedélyek nyugalmát sem egy-egy r e n - dezett könyvkereskedés, sem vagyegy tudományos könyvtár.
Sokkal figyelemre méltóbb a tekintetes u r n á k azon másik észrevétele, h o g y : ki f o g majd dol- gozni, ha m i n d e n k i nr lesz ? E z igazán figyelemre méltó, sőt aggodalmat keltő kérdés,főkép ha m e g - gondoljuk, hogy volt idő, a m e l y b e n édes h a z á n k - n a k igen sok fia és leánya az u r a s á g o t egy j e l e n - tőségűnek t a r t o t t a a nemdolgozással; aki p e d i g t a n u l t akármi keveset, az j o g o s u l t n a k hitte m a g á t arra, hogy u r legyen, t e h á t hogy ne dolgozzék.
H a ez a felfogás átalános l e n n e , abból először az következnék, hogy ami m u n k a véghez is m e g y nálunk, az a lehetőleg roszul legyen végezve, m e r t hozzá nem értők v é g e z n é k , s az következnék m á - sodszor, hogy a társadalom j ó és képes munkaereje egészen kárba veszszen; mert aki értene a m u n k á - hoz, tudna dolgozni, az épen értelme rovására u r - n á k t a r t v á n m a g á t , n e m dolgoznék.
Ilyen felfogás mellett én is osztozom a t e k i n t e - tes ur szomorú j ó s l a t á b a n : hogy a magyar n e m - zet , mely ezer esztendőt é r t m e g ezen a földön virágzó életerőben , bizonyosan n e m f o g megérni százat sem e z u t á n ; akik azonban az átalános n é p - iskola eszméjét érvényesíteni törekszenek, azok a z t remélik, hogy azzal épen segítve lesz az érintett bajokon. H a ugyanis lehetőleg mindenki értelmes emberré k é p e z t e t i k , akkor n e m f o g értelmetlen rosz m u n k á t t e n n i s e n k i ; s mihelyt mindenki f o g t a n u l n i valamit, egyszeriben megszűnik az az álla- pot, amelyben a kevés tanult e m b e r jogosítva h i t t e m a g á t tápláltatni a nagyszámú tanulatlannal.
H a az ur kifejezés egyértelmű nálunk a n e m dolgozással, a k k o r arra van szükségünk, h o g y többé egyetlen egy u r u n k se l e g y e n ; ha pedig a I szakértő a sikeres munkával e g y é r t e l m ű , — m i n t a n y u g a t i n e m z e t e k n é l , — a k k o r törekedjünk a r r a , hogy legyünk u r a k k á m i n d n y á j a n .
A tekintetes u r továbbá afelett aggodalmasko- dik, hogy ha m i n d e n k i értelmes lesz, ki fogja m a j d
