N e m czélja e soroknak a t u d o m á n y o s k i r á n -d u l á s o k fontosságát, vagy azok mó-dozatait fel-t ü n fel-t e fel-t n i ; — c s u p á n azfel-t a k a r o m ifel-tfel-ten előadni, m i k é n t törekszünk mi a g y a k o r l a t b a n Iglón az i l y e n kirándulásokat a t a n í t á s r a — s főleg a t e r m é n y r a j z i o k t a t á s r a nézve hasznositani.
H o g y e kirándulás lehető teljes k é p é t adjam — n e m tartom fölöslegesnek v i d é k ü n k n e k — h a b á r csak átalános körvonalaiban is — rövid rajzát ad-ni. H a Kassa felől Igló felé utazik a vándor, m i d ő n a mind i n k á b b - i n k á b b magasadó k o p á r
sziklák mellett elhalad, e g y á t a l á b a n nem követ-k e z t e t i , hogy ú t j á b a n még a szikövet-klákövet-k ölében egy
— h a épen nem is elbájoló -— de minden esetre kellemes völgybe f o g jutni. É s pedig úgy van. A m i n t körülbelöl SzepesOlaszi t á j á r a érünk a H e r -n á d völgye mi-nd i -n k á b b szélesedik. E szélesedés körülbelöl Iglóig t a r t . Innen P o p r á d i g keskenye-dik a völgy, — m i g végre a l á t h a t á r t a fönséggel letekintő magas T á t r a zárja el a szemlélő elől. — A Szepességet s o k a n Magyar Schweiznak szeretik nevezni. És t a l á n n e m túlozunk h a e hasonlatot sok tekintetben találónak állítjuk. A H e r n á d völ-g y e i t t valóban v i r á n y ; mert a bölcsöként kiszé-lesedő ligetes t e r ü l e t e n , hova az örök zöld fenyvesek szelíden n é z n e k alá, sok oly n ö v é n y r e is b u k -k a n u n -k , mi-ket i t t n e m -keresnén-k. — De nemcsa-k
meglepő regényessége teszi érdekessé e t á j a t , h a -n e m gazdászati teki-ntetbe-n is felső magyarho-n legkielégitőbb vidékének t a r t h a t j u k azt. A t a l a j t e r m ő agyagos föld, melyben a h i d e g iránt kevésb é érzékeny gazdasági növények elég kevésbőven j u t a l -mazzák a vas szorgalmú, egy részben szász ere-detű, de hazafias érzelmű szepesi lakos m u n k á j á t .
A z o n b a n e vidéknek aföldmivelés mégis csak mel-lékes kereset á g á t képezi. A bányászat az, mi az anyagi helyzetet — még a megelőző évek or-szágosan mostoha szakában is — viszonylagosan tűrhetővé tette. I g l ó - h u t a , K r o m a p e h , Hnilecz vas-, réz-, kis részben h i g a n y - és ezüst b á n y á i azok, melyeknek a szepességiek, illetőleg iglóiak jelenlegi anyagi helyzetöket köszönhetik. — De nemcsak bányászszák ez érczeket, h a n e m a kereske-dés számára el is készítik azt. E czélra készített v a s - és réz olvasztó kemenczék és hámorokkal m i n d e n lépten- n y o m o n találkozhatunk a H e r n á d folyó mentében és tőle távolabb. Sőt még oly iparágak művelését is alkalmunk van szemlélni, melyek nem csak e vidék s a j á t terményeit dolgoz-zák lel, de az o r s z á g más részéből is szállítnak hozzá anyagot. Í g y van itt meglehetős dúsan j ö -vedelmező m ű m a l o m , — g y á r t m á n y a i t külföldre is kiszállító p a p í r g y á r . Van t é g l a g y á r a is.
E z e n előre b o c s á t o t t a k b a n rövid kópét k í v á n - | t u m nyújtani jelenlegi 1 i r á n d u l á s u n k színterének.
L á t h a t j a a szíves olvasó, hogy itt v a n elég t á r g y a megszemlélésre és t a n u l m á n y o z á s r a .
Az april 26 és 2 7 - é n tett k i r á n d u l á s czélja volt az Iglótól Káposztafalváig terjedő vidéknek és n e -vezetességeinek megismerése. A kirándulásban részt vettek a tanítóképezde 11-od éves növendékei és a 111-ad éves növendékek közül az önként vál-lalkozók.
A városból északnyugot felé k i m e n v e a H e r n á d -n a k e része-n l a -n k á s p a r t j á -n h a l a d t u -n k . A kissé dombos oldalon l á t t u k virítani a m á r meglehető-sen kinyílt kökény szilvát (pruuus spinosa), — a folyam p a r t o n a kecske füzt (salix caprea) és t ö -rékeny f ű z t (salix fragilis), kifejlett berkés virá-gaival, — a nem annyira nedves helyen a k u t y a fűtelyt (euphorbia cyparissias), mely itt kisebb n a g y s á g u r a nő, m i n t honunk délibb részein, — a mocsáros részeken a kakuk f o s z l á r t (cardamine pratensis), a gyógyerejü orvosi k a l a p f ű t (petasites offic.) — a szépen nyiló mocsári gólyahirt (caltha palustris), — a kevesbbé vizes helyeken a tavaszi pimpót (potentilla verna), — a b o g l á r kökörcsint (anemone nemorosa), — a leveleit később h a j t ó lókörmű szattyút (tussilago f a r f a r a ) , — a csirmag-tömlős (spórás) mezei zsurlót (equisetum arvense).
— E növények környezetét megfigyelve, neveiket és megolvasott p o r o d a - és terméiknek számát és viszonyát a minden növendék kezénél levő j e g y -zőkönyvbe feljegyeztetve, azon helyet szemléltük meg, hol a H e r n á d az i t t m a j d n e m oszlopos szer-kezetű mészkő sziklák közül az agyagos közetek ölébe megy át a smizsáni (Schmőgen) vas olvasztó kemenczénél.
Ide érve m e g n é z t ü k , miként olvasztják a vas-érczből a nyers vasat. Szerencsénkre a megolvadt vasat ép ekkor eresztették ki szép simára elkészí-t e elkészí-t elkészí-t váluikba. A m i n elkészí-t e g y 1600 f o k ú hőségből ki-eresztett izzó, szikrázó, folyékony vastömeg m é g arra nézve sem közönyös t ü n e m é n y , kinek ilyet m á r többször volt alkalma látni, — annyival i n -kább meglepő volt növendékeink közül azokra, kik folyékony vasat nem is képzeltek. Láttuk — kiömlés u t á n az élegülés megakadályozása v é g e t t finom porral b e h i n t e t t vasat l a s s a n k é n t megme-revedni. Szép és tanulságos jelenség volt az, midőn a fém kiömlesztése előtt kibocsátott izzó folyé-kony sálakból egy csekély t ö m e g e t vizbe bocsá-t o bocsá-t bocsá-t u n k és az szivacsszirüleg felpuffadva kivül m á r kézzel is t a r t h a t ó volt, mig belől még csaknem fehér izzásban volt. E z u t á n rendre megszemléltük a n y e r s vaskészités egész f o l y a m a t j á t . A szabad ég alatt l á t t u k felhalmozva a b á n y á k b ó l oda h o r -dott vas érczet. E z csaknem kizárólag vaspátból á l l o t t ; csak elvétve találtunk egy-egy vas csillám és b a r n a vaskő darabot. A vaspát némelyik d a r a b j á n még észlelhető volt az anyaközet, az a g y a g -pala, melyben az i t t telepekben j ő elé. Ott l á t t u k a pergelő műhelyt, melyben a vasércz az olvadás könnyítése végett pergeltetik m e g . Távolabb állott a mészkő, melylyel az érez az olvasztó k e m e n -czébe való betétel előtt hason czélból elegyittetik.
A kenienczétől kissé távolabb volt a s z é n t a r t ó pajta, mely fenyőszénnel volt telve. F e l m e n t ü n k a kemencze nyílásához, hova s z e m ü n k láttára r a k
-1 8 3 K3®—
ták váltakozó rétegekben a mészkővel elegy elké-szített vasérczet és faszenet, Megnéztük a f u j t a t ó készüléket s a n n a k hajtására szolgáló g ő z g é p e t ; ez utóbbi e k k o r épen pihent, mivel m u n k á j á t a bővségben levő viz végezte.
A vasolvasztó kemencze és minden hozzá t a r -tozóknak megtekintése u t á n u t u n k a t a H e r n á d mellett felfelé vittük. I t t u t u n k mind inkább me-redekké váló mészsziklák közé vezetett. U t u n k b a n l á t t u k virulni a következő növényeket : Ujjas kel-tikét (corridalis digitata), — virnánc galamót (iso-p y r u m thalictroides), — szagos ibolyát (viola odo-rata), — a berkéit már m á r elhullató m o g y o r ó t (corillus a v e l l a n a ) ; — alatta a lepleit alig f e l t á r ó kerek k a p o t n y a k o t (asarum e u r o p e u m ) ; a t ű l e v e -lűek több f á j á t : a jegenye f e n y ő t (abies excelsa),
— a lucfenyőt (abies pectinata), — az erdei fe-n y ő t (pife-nus silvestris), —- télefe-n leveleit lehullató veres fenyőt (pinus larix) teljes virágjában, melyre nézve azt észleltük, hogy csak a magasabb helyen levőnek v a n n a k virágai, — a gyalogfenyő b o r ó -k á t (juniperus communis); — a hegy oldala-kon virult a havasi ribiszke (ribes alpin um) és pöszmete ribiszke (ribes grossularia), — az árnyékos helye-ken a mérges, de kitűnő illatú erdei boroszlán (daphne mezereum), — továbbá a magas k a n k a -lin (primula elatior), — a tavaszi lednek (orobus v e r n u s ) ; — a bérez tetőkről fenséggel nézett alá a sziklák r ó z s á j á n a k méltán nevezhető leány kö-körcsin (anemone Pulsatilla), — a kissé gyepes helyeken az erdei kökörcsin (anemone silvatica),
— a nedves árnyékos helyeken a fehér k a l a p f ű (petasites alba), — a bokros helyeken a koczkás fogasir (dentaria glandulosa), — a patakok k ö r -nyékén az a r a n y veselke (crysosplenium alterni-folium) egész s á r g a mezőt a l k o t o t t diszes csoportozataival, — a lejtős helyeken szórványosan l á t -tuk a keserű csészeszárnyat (poligala amara) ; — a semuiitsem t e r m ő mész sziklák kopárságát a még n e m viritó húsos levelű rózsás f ü l f ü (sempervivum tectorum) diszesité. Megemlitendő növényül a r e j t -ve nöszők közül találtuk az édes gyökerű p á f r á n t (polipodium vulgare) és az iram zuzmót (cladonia rangiferina). A felemiitett növények nagy részét a növendékek el is tették s a j á t kis herbáriumok számára. A szebb példányokból t e t t ü n k el az intézet h e r b a r i u m a számára is.
Igy botanisalva és minden u t u n k b a n eső t á r gyat, melyek közül még a gyors folyású H e r n á d -ban úszkáló virgoncz pisztrángok érdemelnek emlitést, megszemlélve j u t o t t u n k este felé Káposz-tafalvára. M i u t á n még az est n e m állott be egészen, az időt felhasználva a falutól mintegy n e -gyed órára délre fekvő v a s h á m o r t szemléltük m e g . E n n e k következő részei v a n n a k : a) a nyers vas (Roheisen) széttörésére szolgáló kos ; b) előkészitő kemencze, hol a megtört nyers vas darabok izzit-t a izzit-t u a k : c) olvaszizzit-tó kemencze, melyben az elké-szitett nyers vasdarabok ú j r a megolvasztatnak, hogy a kalapálásra alkalmasakká tétessenek, d) kovácsoló, tűzhely, hol a m e g t i s z t í t o t t vasdarabok i z z i t t a t n a k ; e) nagy kalapács, mely egy hosszú g e -r e n d á n a k m o n d h a t ó egyenlőtlen kis ka-ru emel-tyűvé szerkesztett nyil végén vau és ujjas h e n g e r
segítségével vizerő által hozatik kalapáló mozgásba ; f) végre mindegyik kemenczével ós a k o v á -csoló tüzhelylyel összeköttetésben áll egy u j a b b szerkezetű kettős f u j t a t ó . E n n e k gondos m e g t e -kintésével a vas egész készítési folyamatját megis-mertük. E g y jövő kirándulásnak lesz f e l a d a t a a vas bányászati módját megfigyelni. Ezzel az azon napi k i r á n d u l á s véget ért.
SOMOGYI G É Z A .
Nézetek az iskolai kirándulások kérdésében.
Vonatkozással a fentebbi czikkre.
A fentebbi czikk t. irója — miként azt bevezető szavaiban m a g a is állitja — csupán egyszerű le-irását a k a r t a itten adni azon kirándulásnak, melyet az iglói tanítóképezde II. osztályos n ö v e n d é -kei egyik t a n á r u k vezetése alatt a természeti szép-ségekben g a z d a g H e r n á d völgyében tettek. U j a b b időben szokásba kezdenek j ö n n i az ilyen k i r á n d u -lások állami tanitóképezdeiukben és m é l t á n ör-vendhetünk e szokásnak, m e r t elvégre is m é g a legpazarabbul felszerelt intézet se lehet a b b a n a helyzetben, hogy a szemlélet körének ezen k i t á g í -tását a realismeretek g y ű j t é s é r e nézve fölöslegessé tehetné. E z okból szívesen nyitunk t é r t az ilyen kirándulások ismertetésének, mert ez meglehető-sen uj dolog lévén mi nálunk, nem bírhatunk még elég k o n k r é t tapasztalatokkal e téren s igy sok esetben n e m is tudjuk t á n az azokban rendelkezésünkre álló szellemi h a s z n o k a t ugy k i z s á k m á nyolni, a m i n t kellene vagy lehetne. Az ügy f o n t o s -ságánál fogva kötelességünknek ismerjük t e h á t egy pár észrevételt t e n n i Somogyi ur czikkére, azon reményben, hogy ezáltal legalább eszmecse-rére a d h a t u n k alkalmat, miből mások az e z u t á n rendezendő kirándulások alkalmával t á n némi hasznot is h ú z h a t n á n a k .
Elvben pártolja ma m á r mindenki az eféle ki-rándulásokat, de a gyakorlati kivitelben jelentkező nehézségek miatt sokan visszariadnak tőle. I g e n szerettük volna tehát, ha megismertetett v o l n a S.
ur egy p á r sorban a kirándulás rendezésének teljességgel n e m kicsinylendő gyakorlati s k ü l ö n ö -sen oeconomiai feltételeivel. Hány napig t a r t o t t a k.rándulás ? Mekkora vidékre terjedett ki az, és hány mértföldnyi u t a t t e t t e k egy nap ? E g y f o r -mán b i r t á k - e m i n d n y á j a n a gyaloglást s egyes gyengébb testalkatúak g y o r s a b b kitaradása nem akadályozta-e az expeditiót, avagy nem v o n t - e később betegséget maga u t á n ? (Az ilyen esetek leghamarébb m e g r o n t h a t n á k a kirándulások hi-telét). M i k é n t gondoskodtak az élelmezésről ? A tarisznyából éltek-e vagy pedig pénzen vendéglőkben étkeztek ? Az élelmezési költségeket ki f e -dezte, az intézet-e vagy a kirándulók maguk s ez utóbbi esetben miként segitettek a szegény n ö v e n dékeken ? Mennyi anyagi áldozatba került k ö r ü l -belül az egész kirándulás ? E n n y i t a k i r á n d u l á s oeconomiai oldaláról.
Nagyon érdekelt volna m i n k e t megtudni azt is, hogy váljon a k i r á n d u l á s b a n vetteke a tanárok k ö -zül mások is részt? Ez fontos kérdés.Nézetünk
sze1 8 4 X 3 »
-r i n t az ilyen ki-rándulásoknál — kivált ha az t ö b b napot vesz igénybe — m u l h a t l a n u l szükséges, hogy a természeti tudományok t a n á r á n kivül ve-gyenak részt a b b a n a földrajz és történelem és a neveléstan t a n á r a i is. A természet- és az élet, ezek a nagy tanitó mesterek a concentrikus t a n m ó d o t követik. Helyes képzet-összeköttetéseket hozni l é t r e : ez a főfeladata minden t a n í t ó n a k és igy a természet t a n í t ó m e s t e r ü n k lehet ebben is. A k i -rándulások n a g y o n kedvező a l k a l m a t szolgáltat-h a t n a k erre, de csak ugy, szolgáltat-ha a t a n á r o k szövetkez-nek a vállalat sikeres végrehajtására és t ü z e t e s előkészülés és terv alapján a helyes munka felosz-tás segélyével törekszenek a m i n d e n esetre sokkal szebb, mint a milyen könnyű f e l a d a t megoldására.
N a g y o n fontos kelléknek t a r t j u k azt is, hogy a szerzett szemléletek és tapasztalatok
állandósítá-sáról kellő gondoskodás t ö r t é n j é k máskülönben csak szórakozás lesz az egész. H o g y mily a l a k b a n és mily sikerrel t ö r t é n t ez a reproductio, ez szin-t é n nem volna lényegszin-telen kiegészíszin-tő része egy erre vonatkozó tudósításnak.
A m. szigeti állami tanítóképezde igazgatója által kiadott azon „ U t a s í t á s " , melyet l a p u n k f. é. (3-dik s z á m á b a n egész terjedelmében közöltünk, eléggé felöleli mindazt, a m i t az ilyen k i r á n -dulások tervezetébe föl lehetne és kellene venni, sőt t á n egy kissé m é g többet is, mint a m e n n y i t egyszerre megvalósítani lehetséges, mert nem h e -lyeselhetnők azt se, ha annyira elhalmoznék ilyen-kor növendékeinket szellemi m u n k á v a l , h o g y a természet szépségeinek n y u g o d t szemlélése vagy közbe-közbe a kedélyvidámitó dalolásnak és sza-bad társalgásnak épen semmi helye se lehetne.
Részünkről h a j l a n d ó k vagyunk többre becsülni a kirándulás t á r g y i hasznainál az alakiakat u. m. a természet i r á n t i érzék felébresztését és azon szel-lemi rugékonyságot, melyet m i n d e n j ó l r e n d e z e t t kirándulás a t a n u l á s b a n k i f á r a d o t t növendékekre nézve eredményezni szokott. Á m d e nem helyesel-hetjük m. szigeti kartársaink tervezetében azt, hogy a növendékek a kirándulás elé tíizött feladadok sikeresebb megoldása tekintetéből egyes s z a k -osztályokra o s z t a t n a k fel. Minek azt ? Tán azért, hogy igy többet és jobban gyiijthessenek az i n t é -zeti muzeumok számára ? Bizony, nem helyeselhetjük e z t ! Gyűjtsenek inkább a növendékek ö n -maguknak, — h o g y midőn kilépnek az intézetből a népiskolába, h a d d legyen a k k o r már egy kis szemléltetési vagyonkájuk melynek felszaporitásához és kiegészítéséhez egy kis kedvet k a p h a s -sanak. A gyűjtési kedvnek legbiztosabb élesztője a g y ű j t é s i s i k e r . A n ö v e n d é k f á r a d s á g á n a k gyümölcsét h a g y j u k meg egészen neki, hisz ezzel ugy sem az önzésnek a k a r u n k engedményeket tenni, mert az a kis gyűjtemény ugy is elébb-utóbb valamely népiskoláé leend, a h o l valószínűleg sokkal nagyobb szükség leend a r r a , mint a t a n i t ó k é -pezdében. Avagy a szakképzés szempontjából lenne kívánatos a szakosztályok felállítása ? E z t az okot sem f o g a d h a t j u k el, mivel a népiskolában nincs szaktanitás és egy néptanítóra nézve ép oly lénye-ges dolog élénk szemléletéken alapuló ismeretekkel bírnia a földrajz és segédtudományai köréből, m i n t
a természeti tudományok köréből. Még kevésbbé helyeselhetjük ezt, hogy az iskolai szervezést, az iskolai fegyelmet és a tanítási módszert egymástól elválasztván, azokat az egyes szakosztályok k ü l ö n studiumává tétessük, nemcsak azért mivel ez is egyaránt szükséges minden t a n í t ó r a nézve, h a n e m azért is, mivel azok egymással szoros szerves k a p -csolatban állanak. I s m é t e l j ü k : C o n c e 111 r á 1j u n k m i n d e n ü t t a h o l c s a k l e h e t . K e
-v e s e b b r e n d s z e r t , d e t ö b b é l e t e t ! Az ilyen kirándulások rövid, tárgyilagos i s m e r tetésének ezután is szorítunk szívesen egy kis h e -lyet l a p u n k b a n .
GYKKTYÁNFFY ISTVÁN.
E g y l e t e k .
A szabolcsmegyei „átalános tanitóegylet" f. évi äug. hó 4-e'n d. e. 9 órakor Nyíregyházán , a vá-rosház n a g y - t e r m é b e n t a r t a n d ó közgyűlésére az egylet t. t a g j a i a szabolcsmegyei s liajdukerületi tanitó u r a k k a l és a tanügy barátaival együtt tisz-telettel meghívatnak. N y í r e g y h á z , 1874. j u n . 13.
K i s s József, elnök.
A máramarosniegyei tanitóegylet közgyűlését, melynek f ő t á r g y á t az országos tanitógyülés t é t e -leinek megvitatása képezendi. M.-Szigeten f. évi julius 17-kén d. e. 10 ó r a k o r fogja m e g t a r t a n i , hova is az egyleti tagokat tisztelettel meghívja az elnökség.
Folyó hó 25-kére M . - T a r p á r a egy tanitói kör alakítása czéljából szervezkedő közgyűlésre — többek megbízása folytán tisztelettel m e g h í -vom a jándi, hetei, fejércsei, gulácsi, csarodai, 111.
papii, surányi, tivadari, badalói, várii, h a l á b o t i néptanitó u r a k a t . Kelt M. T a r p á n , 1874. J u n . 11.
K 0 z m a László, t a n i t ó .
Könyvismertetés.
1. K é p e s s z á m o l ó k ö n y v ; i r t a H ü h -n e r K á r o l y f ő t a -n i t ó P r á g á b a -n ; f o r d i-t o i-t i-t a B e l l a K a r o l y . 1 8 7 4 .
Az elv, melyből e kis k ö n y v szerzője kiindult, hogy t. i. a számtanitásban szemléltetés a fődo-log , helyes, de aztán az n e m helyes, hogy a szem-léltető t á r g y a k a t illetőleg azoknak képét oly t a r k a vegyületben h a s z n á l j a ; v a l a m i n t nem helyes az, hogy m a g u k a tárgyak helyett azoknak képét m u t a t j a , s n e m ritkán épen olyanokat is, melyek a tanuló l á t k ö r é n kivül esnek. A mi a s z á m t a n tanításánál használandó szemléltető eszközöket illeti, nem t a r t o k én egyet sem kiváltságos esz-köznek, sőt ajánlom, hogy mindenki azt hasz-nálja, melyet legczélszerübbnek t a r t ; mert végre is nem az a f ő d o l o g , h o g y ki milyen eszközt használ a szemléltetésre, h a n e m az, hogy a szem-léltetés teljes legyen; a m i t m e g i n t nem az
eszkö185 K ö -zöknek sokfélesége, mint i n k á b b a
kevesebb-félék-nek élénk használása által lehet elérni.
A könyv, m i n t látszik, t a n u l ó k kezébe van szánva, mi megint n e m helyeselhető, mert a s z á m t a -nitás e fokán semminemű számolókönyv nem szükséges a t a n u l ó kezébe, mivel az még n e m t u d annyira olvasni, hogy a képek felibe irt k é r d é s e -ket kiolvashassa. E helyett i t t az egyedüli és biz-tos mód az , h o g y a tanitó f e l m u t a t j a m a g u k a t a szemléltetendő t á r g y a k a t — még pedig m i n d i g csak annyit, a mennyi az illető számképzésre elég-séges, — vagy pedig huz a táblára vonalokat, ir pontokat, vagy köröket s azt a tanulókkal is p a -latáblájukon u t á n csináltatja. *) Ha a gyermekek megtanulták az „egyet" — mit arról lehet m e g -tudni, ha m e g t u d j á k nevezni a tanszobában egy-szer eléjövő t á r g y a k a t , vagy pedig a test azon ré-szeit melyek csak egyszer v a n n a k meg — a k k o r aztán huzat a t a n i t ó t á b l á j u k r a egyes vonalokat különböző állásban. U g y a n igy j á r el a „ k e t t ő " ,
„három" sat. t a n í t á s á n á l , hol m á r aztán a v o n a lokat egybe is k ö t t e t i s az azokból előállott á b r á k ról beszélteti; szóval a számok és számolás t a n í t á s á t e fokon egybe kell kötni a tárgyak i s m e r t e -tésével, v a l a m i n t az irás és rajzolással. M i n t h o g y azonban igen messze t e r j e d n e mindeu ide v o n a t -kozó nézetem és tapasztalatomnak leirása, azért annak fejtegetésével itt t o v á b b nem foglalkozom.
Szerző könyvecskéjében csak egy tuczat számot vett fel s azt k é t részben a d j a elő, u. m. 40. lapon m u t o g a t j a képekkel, még pedig az „ e g y " - n e k szánt csupán csak négy k é r d é s t ; a „ k e t t ő " - n e k szintén a n n y i t ; a „ h á r o m ' - n a k egy párral t ö b b e t s igy tovább. — A második rész „Példák" ezime alatt gyakorlati kérdéseket akar t a r t a l m a z n i ; hol a h e l y e t t , hogy a t a n í t o t t számokat vegyesen gyakoroltatná, u g y a n oly renddel veszi elő , m i n t az első részben. E z e n rész h a t lapra terjed.
E n n y i a z , mit röviden e kis munkáról m e g j e -gyezni kívántam ; több szót n e m érdemel; illető-leg ennyire sem érdemes, holott három szóban ki lehetett volna fejezni; de nem akartam i n d o k o -latlanul elejteni.
Csak még egyet kell kijelentenem s ez n a g y o n fontos, t . i. h o g y fordítója a m a g y a r nyelvet nem érti — hanem csak kezeli. E tekintetben az egész munkácska m i n d e n kritikán alul áll. Ehez hasonló nyelvezetet csak a ponyvairodalomban lehet t a -lalni.
2. Á l l a t m u z e u m . U t a s í t á s a k ü l ö n
-*) Nézetünk szerint a képek általi szemléltetésnek is lehet a számtanitásnál némi paedagogiai jogosult-sága. A képek átmenetül szolgálhatnának a tárgyakkal való számolás fokáról a képzetekkel való számolás fo-kára, amennyiben azok a már létező képzetek megújí-tását eszközölhetik. A helyesen megválasztott képek a használt realjegyek (vonás, pont, kör stb.) felett azon előnynyel birnak, liogy inkább beillenek a gyermek képzetvilágába s igy inkább is érdeklik őt. Ezért — valamint a fogalomképze's logikai követelményeinek szempontjából a s o k f é l e s é g e t , a szemléltetési esz-közökben csak előnyösnek kell tartanunk. A többire néz-ve teljesen egyetértünk t. munkatársunkkal. Szerk.
f é l e á l l a t o k n a k g y ű j t e m é n y e k s z á -m á r a v a l ó k i t ö -m é s é r e é s e l t a r t á s á r a , v a l a m i n t a z á l l a t o k c s o n t v á z a i n a k e l k é s z í t é s é r e . I r t a K á r p á t i E n d r e k é p e z d e i t a n á r . Á r a 60 kr. K a p h a t ó : A i g n e r L a j o s p e s t i k ö n y v á r u s n á l . V á c z i -u t c z a 18. s z.
H o g y a terményrajz tanításában az egyedüli és elengedhetetlen fődolog a szemléltetés, s hogy a szemléltetés csak ugy vezet kivánt czélhoz , ha az közvetlenül magukon a természeti t á r g y a k o n , nem p e d i g azoknak képein eszközöltetik —• ezt már m a bizonyítgatni felesleges d o l o g , s igy nem marad egyéb h á t r a , m i n t a z , hogy t a n í t ó i n k ezen f e l a d a t n a k a legteljesebben megfelelni igyekezze-nek. Csak az a kérdés : Miképen jusson a tanitó a szemléltetendő t á r g y a k birtokába ? E r r e nézve csak azt mondjuk, hogy n e m kell itt valami isten tudja m i f é l e terjedelmes és költséges t e r m é n y t á r r a vagy nmzeumra gondolni — elég ha mindenki csak a n n y i r a törekszik, h o g y a vidéken kínálkozó alkalmat felhasználhassa; a mit hogy miképen lehessen elérni, épen a végre íratott a fenczimzett k ö n y v . H o g y egy ily ú t m u t a t ó könyvre n a g y szük-ség van, s hogy ez egy r é g érzett h i á n y t potol, azt tudjuk, minthogy ily n e m ű segédkönyv u t á n nem egyszer t ö r t é n t tudakozódás ugy a t a n i t ó k mint a tanulók részéről.
A k ö n y v feladatának teljesen megfelel, a menynyiben kellő tájékozottságot nyújt e t é r e n s t á r -gyát oly kimeritőleg s a m i legfőbb, k ö n n y e n fel-foghatólag adja elő, miszerint akárki is könnyen megértheti. Azért örömmel fogadjuk s egyszers-mind a j á n l j u k Kárpáti E n d r e „ÁIÍatmuzenni"-át, mint a mely a különféle állatok gyűjtésének mód-jára m e g t a n í t ; s ennyivel be is rekeszthetnők is-m e r t e t é s ü n k e t , ha n e is-m volna is-még egy p á r sza-vunk a részleteket i l l e t ő l e g ; ez pedig a követke-zendőkből áll. Mi is szerzővel együtt a z t ajánl-j u k : ügyelajánl-jenek az i l l e t ő k , nehogy tanítványaik
túlbuzgalmukban t ö b b e t á r t s a n a k m i n t használ-janak az ügynek ; é r t j ü k pedig ezt kiváltképen a tojás- és fészek-gyűjtésre vonatkozólag. A gyer-mekek a rovargyűjtés mellett legörömesebb adják m a g u k a t a tojás- és f é s z e k g y ü j t é s r e , s igy meg-t ö r meg-t é n h e meg-t n é k , hogy m i n d e n elejbök a k a d meg-t fészkemeg-t feldúlnának és s z é t r o m b o l n á n a k ; s h o g y ennek a természet háztartására nézve minő káros következ-ményei lehetnek, azt mindenki, ki az i l y n e m ű dol-gokról csak egy kis fogalommal is bír, könnyen b e l á t h a t j a ; s hogy az ilynemű eljárás m a g á t meg-boszulja, az is bizonyos.
A r o v a r o k elhelyezésénél ügyelni kell a r r a , hogy azok oly távol essenek egymástól, hogy semmi ré-szük ne érintse egymást. Továbbá m i n t h o g y a rovarok között vannak o l y a n o k , melyeknek alula-tuk szin vagy egyéb t u l a j d o n s á g r a nézve oly jel-lemző , miszerint a z o k n a k feltüntetése az állat ismertetésére nézve szükséges, azért az ilyenekből egy-egy példányt a r e n d e s e n helyezett mellé fel-fordítva kell feltűzni. Ilyen a bogarak közül, hogy csak e g y p á r t említsünk a Buprestis lugubris, mint a mely alul fémfényü, r é z s z i n ü , felül p e d i g homá-lyos b a r n a , s a Hydrophilus piceus, melynek melle
-®D( 186 IG'--hosszú bőkben végződik. Ilyenek a lepkék közül
az Argynnis-neni f a j a i stb.
A borszeszben t a r t o t t állatoknál be szokott ál-lani az az eset,hogy a borszesz m e g s á r g u l j a m i n t ez az eset beállott, azonnal ki kell ö n t e n i a meg-s á r g u l t bormeg-szemeg-szt meg-s az állat uj, timeg-szta bormeg-szemeg-szmeg-szel l e i t ö l t e n d ő , még p e d i g feltöltés e l ő t t az állat az előbbeni borszeszben megmosandó. A borszesz megsárgulása o n n a n van , hogy az állat testében lévő viznek egy r é s z é t magába vette, igy erejét elvesztette, minek következése n e m csak a bor-szesznek megromlása, hanem az á l l a t n a k megrot-hadása, ha sokáig b e n n e hagyatik.
A műnek t a r t a l m a :
I . Átalános előkészület. 2. Óvszerek. 3. Az állatokkal való b á n á s m ó d , ha azokat kitömésre a k a r -juk használni. 4. Az emlősök, a) Az emlősök bő-r é n e k lefejtése és óvszebő-rbő-rel bekenése. b) Az emlő-sök bőrének kitömése. c) A k i t ö m ö t t emlőemlő-sök fel-állítása és eltartása, d) Az emlősök bőrének kiké-szítése, ha a tömés későbbre marad, e) Az emlősök szárított bőrének kitömése. 5. A madarak, a) A madarak bőrének lefejtése és óvszerrel bekenése.
b) A madarak b ő r é n e k kitömése. c) A kitömött madarak felállítása és eltartása, d) A madarak b ő -rének kikészítése, h a a tömés későbbre marad e) A madarak szárított bőrének k i t ö m é s e .
6. A madártojás- és fészekgyüjtés és az azokkal való bánásmód.
7. A békák. 8. A gyikok. 9. A kígyók. 10. A teknős békák l e f e j t é s e , kitömése , felállítása és el-t a r el-t á s a .
I I . A halak l e f e j t é s e , k i t ö m é s e , felállítása és eltartása.
12. A bogarak g y ű j t é s e és e l t a r t á s a . 13. A lepkék g y ű j t é s e és e l t a r t á s a .
14. A hernyók bőrének kiszárítása és eltartása, i 15. A pókokkal való bánásmód.
16. A rákok s z á r í t á s a és eltartása.
17. Az állatok eltartása borszeszben.
18. Az állatok csontvázának elkészítése.
A mű terjedelme : 64 lap. Sz. J .
É r t e s í t é s e k .
Báró L i p t h a y Béla orsz. képviselő és földbirtokos a zsombolyai polgári iskola számára é r -tékes bogár-pille és növénygyűjteményt adomá-nyozott.
Mi is azzal h o z a t i k k ö z t u d o m á s r a , hogy a val-lás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter nevezett orsz. képviselő és földbirtokosnak a népnevelés érdekének előmozdítását czélzó ezen nemes t e t t e -é r t elismer-és-ét -és köszönet-ét nyilvánította.
H a a s e A l a j o s nyitra-sárfői földbirtokos az o t t a n i iskolára n i u l t évben t e t t 2 0 0 0 frtnyi ado-m á n y á n felül n e v e z e t t iskola t a n t e r ado-m é t a f. évben külsőleg és belsőleg kicsinosította, bővítette, p a d -lókkal és padokkal ellátta, a t a n i t ó lakosztályát rendbehozatta és egy éléskamrával bővittette s átalán az egész iskolát a törvénykövetelményeinek m i n d e n t e k i n t e t b e n megfelelőleg helyreállította.
Mi is azzal h o z a t i k k ö z t u d o m á s r a , hogy a
val-lás- és k ö z o k t a t á s ü g y i m. kir. miniszter nevezett földbirtokosnak a népnevelés érdekének
előmozdít á s á előmozdít czélzó ezen nemes előmozdít e előmozdít előmozdít e é r előmozdít elismeréséelőmozdít és k ö -szönetét nyilvánította.
A vallás és közoktatási magy. kir. miniszter u r a tanitók számára 6 heti t o r n á s z a t i tanfolyamot rendelt t a r t a t n i a következő 11 városban, u. m . Budapesten, Szombathelyen, N a g y K a n i z s á n , P é -csett , Kassán , Sátoraljaújhelyen , Debreczenben (vagy Nagyváradon), K o l o z s v á r t , Marosvásárhe-lyen, Brassóban és Áradon.
Tanitókópezdei póttanfolyam költség h i á n y á -b a n ez idén t a r t a t n i nem fog.
A vallás és közoktatási magy. kir. miniszter u r nák f. é. 13066. szám alatt k e l t intózvénye f o l y t á n a n é p t a n í t ó k n a k a t o r n á s z a t b a n való t a n í t á -sára a nyári szünidő alatt a budapesti n e m z e t i tornaegyletnél 6 héti t o r n á s z a t i tanfolyam f o g szerveztetni, melyre a j e l e n t k e z ő tanitók 50 szá-mig vehetők fel. A tanfolyam a u g . 8-án n y i t t a t i k meg. Minden felvett tanitó az egész t a n f o l y a m r a
A vallás és közoktatási magy. kir. miniszter u r nák f. é. 13066. szám alatt k e l t intózvénye f o l y t á n a n é p t a n í t ó k n a k a t o r n á s z a t b a n való t a n í t á -sára a nyári szünidő alatt a budapesti n e m z e t i tornaegyletnél 6 héti t o r n á s z a t i tanfolyam f o g szerveztetni, melyre a j e l e n t k e z ő tanitók 50 szá-mig vehetők fel. A tanfolyam a u g . 8-án n y i t t a t i k meg. Minden felvett tanitó az egész t a n f o l y a m r a