„Az oktatás anyagi czélja, bizonyos isme-retek és jártasságok bécsepegtetésében; az alaki, a szellemi erők kifejtésében, mivelé-sében és gyarapításában áll. — Lancaster csak az elsőre működik, a másodikkal nem gondol."
11*
180 L á t n i v a l ó , hogy a veit b i z o n y i t m á n y első fele átalános állítmány ; a másik m e g a vád ismétlése;
a kettő között pedig semmi következés, semmi kapocs sincs. Sőt ki lehet m u t a t n i , hogy a m a z átalános állitmány éppen megczáfolja a vádat.
E n ugyanis, valamint a korunkbeli materialis-t á k nem birják az anyagomaterialis-t erő nélkül és viszonmaterialis-t, gondolni, éppen úgy nem t u d o m elválasztani az o k t a t á s anyagi és alaki oldalát egymástól. A ki valamit sikeresen megtanult, a ki oktatás által „bi-zonyos ismereteket, j á r t a s s á g o k a t n y e r t " , t a n u l á s a alatt az ő „szellemi tehetségeinek működni, f e j l e -ni, mivelődni gyarapodni" kellett okvetetlenül.
Viszont nem birom megfogni, mikép fejleszthetném, mivelhetfejleszthetném, g y a r a p i t h a t n á m csakúgy m a -gára bolondjában valakinek az elmetehetségeit ? hiszen e végett okvetetlenül t a n i t n o m is kell őt valamire. Szóval az anyagi és alaki oktatás e g y mástól elválaszthatatlan, és a ki az elsőt a t a n i t -vány részére j ó eredménynyel megteszi, az u t ó b b i t is meg kellett tennie s a ki azt kétségbe v o n n á , úgy tenne, mint a ki egy t o r n á s z a t i t a n f o l y a m o t végig nézne figyelemmel, s aztán imigy n y i l a t -koznék r ó l a : „Látom, hogy a tornázok ügyesen, gyorsan, huzamosan f o r g a t j á k tagjaikat, f u t n a k , szöknek, himbálnak, másznak, k a p a s z k o d n a k ; de hol és mikor van a testi erők fejlesztése, mivelése, gyarapítása ? U g y látszik, hogy a t o r n a i n t é z e t b e n ezt elhanyagolják !" — Ki tehet arról, hogy valaki a sok fa m i a t t n e m látja az e r d ő t ? Vagy t a l á n o t t keresné az „alaki o l d a l t " , h o g y t a r t s a n a k a t o r n a -iskolában kisértményekkel illustrált előadásokat az izmok,inak és idegek b o n c z t a n á r ó l és physiolo-giájáról ?
Sikeres oktatásról tehát, m i n ő a Lancasteré, azt állítni, hogy egyoldalú, száraz, az alaki czélt m e l -lőző mechanismus, képtelenség is, igeztalanság is.
E z t még fokozza és tetézi a t u d ó s bizottság, m i -dőn a l'eljebbiek szerint megdicsért fegyelmet s ennek látszatos eredményét csupa „katonai dres-s u r á n a k " *) nevezi dres-s t a g a d j a , hogy erkölcdres-si befolyása legyen a tanulókra. Rövidlátó philoso-p h i á j a van, a kinek arról a finom de szakadatlan lánczról, mely az erkölcsöt a szokással összeköti, nincs sejtelme, és szükkörü tapasztalási l á t h a t á r a , a ki n e m t u d j a , hogy azoknak, kik k a t o n a s á g b ó l léptek polgári pályára, minden dolgukon m e g l á t -szott a „dolgok lelke, a r e n d " és a pontosság, melyek biz a z t á n sok más j ó szokással s erkölcs-csel társulnak. E z ugyan a bizottságnak k e v é s :
„A fegyelem külszine a pontos rend m i n d e n csi-n á l m á csi-n y b a csi-n , micsi-ndecsi-ncsi-nek szabatos csi-n y u g o d t össze-müködése, a szónak gyors teljesitése — gépies eszközökkel elérethetik", azt m o n d j á k , „de a n é -met iskolatan többet kiván." Az embernek az ilyenre egy nyers, latin k ö z m o n d á s j u t eszébe, m e -lyet halványan tükröz a m a g y a r : „sokhoz k a p ó , semmivel b í r ó ! " Állítsanak csak azok a ti a n y a g i és alaki oktatásu, külső belső fegyelmit dualisticus iskoláitok m i n d oly növendékeket elé, k i k n e k „a pontos rend minden cselekvényeikben, a szabatos
*) Nem tudok magyar szót reá s a szótárak nem segítnek ki a bajból.
n y u g o d t összeműködés, a j ó szóra h a j t á s " m i n t e g y második természetévé v á l t : mi nem leszünk oly finnyások, mi megérjük vele, nem „kívánunk töb-bet." De m o n d j u k ám azt, hogy az a legtöbb és legmagasabb is a mit iskolai módszer és fegyelem e l é r h e t ; a többit bizzuk az erkölcsi érzékre, me-lyet m i n d e n e m b e r b e n , m i n t emberben fel kell tennünk és, mint külső eszközökre : a v a l l á s r a és a törvényekre. Nem f o g ellenben a t e r m é s z e t l e n magas követeléseknek megfelelni az az eszményi tökélyü nevelőtanító, milyenről a b i z o t t s á g á l m a -dozik s a milyen, ha van is, oly ritka madár, hogy ha valahol t u d n é k oly f o r m á n tennék vele, m i n t a hogy egy vagyonos, ért k o r ú kisasszony i r t a vi-déki b a r á t j á n a k , (fem. gen.) a ki azzal bizta m e g , hogy szerezzen fiacskája mellé egy m i n d e n szakismeretekkel és társadalmi tulajdonokkal f e l r u h á zott fiatal ügyes nevelőt. „ U t á n a j á r o k , " igy v á -laszok, „s h a reátalálok, legott — férjhez megyek hozzá"" É n pedig azt az ideális néptanítót, h a reá akadnék s módomban volna, l e g o t t — e g y L a n c a s -terféle iskola élére állitnám.
A t a l á b a n e g y módszerre nézve, bármily tökélye s legyen is magában, igen szegény a j á n l a t az, h o g y
„csak kiváló egyének b i r j á k kezelni." E g y k o r , m i dőn a növények kimiai elemzésével sűrűbben k e z d -tek foglalkozni a vegyészek, tüzes vita t á m a d a k é t híres k i m i k u s : Berzelius és Liebig közt. Az u t ó b -bi ugyanis egy u j módszert és azzal járó készülé-ket talált fel a növényeknek vegyelemzésére, melyről Berzelius azt az ítéletet h o z á , hogy n e m e l é g -gé tudományos és pontos. Liebig a ki n e m volt oly n a g y kimikus m i n t az óriás Berzelius, de a t u d o m á n y t az élet viszonyaival kapcsolatba h o z n i igyekezett s tudta is, — felelvén reá, elismerte, hogy „a svéd tanár módszere tökélyesb, de az eljárás szerinte szintoly tökélyes és az elemzés m i n -den fogásába beavatott, gyakorlott egyént igényel.
Az övé szerint ellenben bármely középszerű k é -szültségü kimikus birkozhatik a feladattal s a szükséghez képest elég pontos, czélszerü e r e d m é -nyeket n y e r h e t . A szükség pedig n a g y , m e r t a tudomány haladása igen számos és különféle ada-tokat k i v á n a kérdéses t á r g y b a n " . A további szó-váltás n e m ide való. E l é g a hozzá, hogy a Liebig módszerét az egész kimiai világ bevette, m á i g is használja s teméntelen szolgálatot t e t t a t u d o -mánynak. Igy van a dolog a Lancasterféle iskolai módszerrel i s ; kezelését bármily középszerű em-ber, csak j ó akarata legyen, m e g t a n u l h a t j a és j ó sikerrel alkalmazhatja. Meg is t a n u l t á k és kezel-ték sok százan biztos eredménynyel s h a ina már igen kevés példáját l á t j u k , annak o k a i t nem a rendszer előnyeiben vagy h á t r á n y a i b a n kellene k e r e s n ü n k ; de vizs'gálásukat nem t a r t o m érdemes-nek a f á r a d s á g r a ; mivel kideritésök s e m m i befo-lyással a t a n í t á s ü g y é r e nem lenne.
E s z e r i n t hát a Lancasterismusra m é r t két csa-pás ártalom nélkül s u h o g o t t el a levegőben s az imént m o n d o t t a k védpaizst t a r t a n a k felibe a h a r -madik ellen is, mely ime szavakban n y i l v á n u l : „A Lancasterféle iskola a n n a k köszönheti hirét, a mi éppen a g y e n g e s é g e— a gépiességnek." Azért hát ezt szellőztetni nem t a r t o m szükségesnek.
1 8 1 X 3 E
-De igenis fel kell v e n n ü n k azt a kérdést, mi-képp történhetett, h o g y a bizottság, miután a Lancasterféle módszerre kimondotta kárhoztató Ítéletét, m é g is oly n e m ű iskolákra tervet készített s azt rendeletileg be is v é t e t t e ?
Magyarázatul a z o n b a n csak véleményt n y u j t -tok, mi 1) az, hogy a bizottság a Lancasterismus nyereményei előtt a szemét egészen nem h u n y h a t -ván be, g y ő z ö t t részben a jobb érzés a rosz okos-kodás f e l e t t ; 2) azzal á m í t o t t a magát a bizottság, hogy félszerben fogadván el az i n t é z m é n y eszmé-jét, azzal mind a két n é z e t n e k eleget tesz.
F u t ó l a g megjegyezve, hogy a rendszabályok közt a fél-rendszabályok s a módszerek közt a vegyitett módszerek igen szomorú szerepet j á t -szanak, megmondom, niimódon van a bizottság tervében megkülönböztetve a két nézet és igy a terv két része.
A bizottság az o k t a t á s b a n két elemet különböz-tetett meg, úgym. a tulajdonképpi o k t a t á s t és a g y a k o r l á s t . Az elsőt szeriutök a t a n i t ó egye-dül maga végzi, a gyakorlatokat kis osztályokban a monitorok (ha szabad ü g y nevezni), vezénylik.
Ezek s z á m á r a fali t á b l á k vannak készítve : 66 az olvasó gyakorlatokra, 70 az iró gyakorlatokra és 100 a s z á m í t ó gyakorlatokra. F e n n h a g y t á k azon-ban, hogy jeles tanitók feljebb is mehetnek ezeken a számokon.
No m á r , ha valahol, ezekben a t á r g y a k b a n ki-váltképpen mesterség különválasztani az „alakit"
és . a n y a g i t " . Es épen csak ezekben választják külön, holott felsőbb t á r g y a k b a n , mint vallásban, földrajzban, t e r m é n y r a j z b a n , történelemben, hol valamivel könnyebb az elmélet és gyakorlat meg-különböztetése , nem alkalmazzák a váltakozó módszert.
Hogy egy kis fogalmat adjak, minő aprólékos-s á g o k r a terjeaprólékos-szkedik ki a terv a gyakorlatokra nézve, közlöm a fokok v a g y lépcsők neveit, illető-leg t á r g y a i t . — A. Olvasógyakorlatok. 1) F o k ; a l a p h a n g o k ; 2) M á s s a l h a n g z ó k ; elrendezve a) a beszédszervek, b) írásbeli alakúk, c) abécze-ren-d i b e n ; 3) egy hangzóból és mássalhangzóból álló szótagok- a) a hangzó elől, b) a h a n g z ó h á t u l ; 4) két h a n g b ó l álló egész szavak; 5) h á r o m h a n g u szavak ; 6) k é t t a g ú s z a v a k : 7) három s t ö b b t a g ú szavak ; 8) n y ú j t á s és hangsúlyozás j e l e i ; 9) tor-lódott mássalhangzós s z a v a k ; 10) a szavaknak tagokra o s z t á s a ; 11) egész mondatok olvasása, 12) és 13) könyvből való olvasás. — B. Írás. 1) A szem g y a k o r l á s a : (t. i. p o n t o k a t , vonalakat, szögöket és képleteket r a k ki kövecskékből a gyer-mek), 3) a n é m e t folyóirás kis abéczéje, úgy hogy elemeikből legyenek a l k o t v a az egyes b e t ű k ; 4) szótagok és k é t t a g ú szavak ; 5) nagy betűvel kez-dett szavak ; 6) rövid m o n d a t o k ; 7) hosszabb mon-datok ; 8) erkölcsi szábályok, közmondások és vallá-sias t a r t a l m ú m o n d a t o k ; 9) latin betűkkel való német írás. 0 . Számvetés. I. A csupa szóval való számítás : 1) 1—10-ig való számok; 2) 1—1 0 0 - i g való számok ; 3) könnyű öszvezés és kivonás ; 4) könnyű szorzás és osztás ; 5) Mind a n é g y mi ve-let nehezebbecske feladatokkal. II. Az i r ó szám-vetés. 1) Az egyek : a) gyakorlás az egyes számok
Írásában ; b) k ö n n y ű öszvezés ; c) k ö n n y ű kivonás ; 2) a t i z e k : a) öszvezés, b) k i v o n á s ; 3) négy rnive-letes első osztály; 4) négy mivernive-letes második osz-t á l y ; 5) négy miveleosz-tes hOrmadik oszosz-tály ( s z á z a k ) ; 6) négy miveletes negyedik osztály (1000-től mil-lióig) ; 7) külön nevű számokkal való számítás (mértékek, sulyok, a kisebbeknek n a g y o b b n e m ü -ekre átváltoztatása és viszont, stb.) 8) négy mive-tes ötödik osztály ; 9) négy mivelemive-tes h a t o d i k osz-tály ; 10) hármas s z a b á l y ; feladatok. *)
Az ügyfolyamatra nézve legyen elég az az is-mertetés, hogy a tanitó, m i n t az előbbiekből is kitetszik, folyvást t a n í t j a osztályonként egy részét a tanulóknak, m i a l a t t a más része a monitorok vagy, mint ott nevezték, „segédek" közt fokon-k é n t , és minden f o fokon-k o n a p r ó ( 3 — 5 tanulóból álló) csoportonkint felosztva a gyakorlatokkal fogl al-k o d n a al-k . A segédeal-ket al-kis időal-közöal-kben, másoal-kal-kal m e g másokkal váltatják fel. Mindeniknek legalább 2 — 3 fokkal feljebb kell állani a z o k n á l ; a kik a keze alatt vannak.
I g y törvényesítették Schleswig-IIolsteinbau a
„váltakozó módszert", mire én csak azt mondom, amit elébb, hogy minden t á r g y n a k , ami szorosan a népiskolákba tartozik, lehet, sőt kell is, a t a n í -t á s á -t egyszersmind gépiessé — nem kell elször-u y ü k ö d n i a szón —• és észfejtővé tenni. T o v á b b á h o g y egy akár a tanítótól, a k á r a segédtől, akár mindkettőjüktől sikeresen t a n u l t tanuló, azonnal alkalmas, sőt tanszakja végezte u t á n m i n d j á r t leg-alkalmasabb, t a n í t á s t végezni az az előtti fokon, t. i. a melyen ő épen most haladott túl. A c z i f r á -zásnak ós mesterkélésnek t e h á t szükségét nem l á t o m .
De akár igy, ahár úgy, éu m a g á t a törvényesi-tést, u. m. az egy k a p t á r a vonást és kénszeritést n e m látom czélszerünek. Rosz vagy gyenge t a n i t ó ú g y is csak betűjét fogja teljesíteni a t ö r v é n y n e k , mi, amaz örök igazság szerint, „megöl", az ügyes hivatalára termett t a n í t ó t pedig csak nyűgözi a reáparancsolt rendszer.
Visszatérve h á t oda, a h o n n a n kiindultam, azt ó h a j t o m és javaslom, hogy a n é p t a n í t ó ismerked-j é k m e g a váltakozó o k t a t á s módszerével elméle-tileg és gyakorlatilag minél j o b b a n , bővebben, a l a p o s a i b a n . E t e k i n t e t b e n kormányikig csak a n n y i t tenni látnék j ó n a k , hogy állíttassák egy minta-iskola tiszta és változatlan Lancasterféle módszerrel, hol a n é p t a n í t ó az i m é n t k í v á n t isme-retet magának megszerezhesse. De a z t á n szabad kezet engednék neki, hogy b e l á t á s a és legjobb hi-szeme szerint a n n y i t — (a semmi és egész közt m i n d e n fokozatot érve) — alkalmazzon belőle ok-t a ok-t á s a folyok-taok-tásában, a m e n n y i ok-t ok-teheok-tsége és kö-r ü l m é n y e i engednek, szüksége pakö-rancsol, és a ki-vívott siker igazoland.
A figyelmes olvasó észrevehette, hogy közlemé-n y e m czélja közlemé-nem a közlemé-n közlemé-n y i r a — sőt t á közlemé-n épeközlemé-n közlemé-n e m is — a módszer ismertetése v o l t , mint i n k á b b a l k a l m a t akartam szerezni vele nézeteimet bizo-n y o s t á r g y a k felöl elmobizo-ndabizo-ni. Gobizo-ndolkozzabizo-nak
*) Mindezek óraszámra is kiszabvák. Ezt is akartam közleni, de megsajnáltam tőle a helyet.
C X 182 K > -felőlök tanitó b a j t á r s a i m is, mert, akár helyeslik ! a k á r nem, az elmélkedés, az ügynek több oldalról m e g f o n t o l á s a m i n d e n bizonynyal javukra lesz.
BKASSAI.