Néptanítók lapja 51. évfolyam, 1921

Ö t v e n n e g y e d i k évfolyam. 36—38. szám. Budapest, 1921 szeptember 22.

SZERKESZTI ÉS KIADJA A M. KIR. VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM.

i

SZERKESZTŐSÉG: M. kir. Vall.- és Közokt. Miniszt. Bpest,

»., Szalay-u. 10-14. sz. II. em.41-43.— Telefon: B8-18.

KIADÓHIVATAL: Franklin-Társulat magyar írod. intézet és könyvnyomda. IV., Egyetem-utca 4. — Telefonszám : 72-42.

Megjelenik minden héten egyszer: csütörtökön.

M e g k a p h a t j a m i n d e n kisdedóvoda, elemi, felső nép- és polgáriskola, tanító- és kisde.dővóképző-mtézet, az összes középfokú t a n i n t é z e t e k , Jellcgkülönbség n é l k ü l , n e m k ü l ö n b e n v a l a m e n n y i egyházi főhatóság t a n k e r ü l e t i főígezgatóaíg, tanfelügyelőség é.; t a n f e l ü g j ^ i ó i k i r e n d e l t s é g egy-egy példányban ingyen. A lap megküldése Iránti kérelmek az ó v o d a , illetve az elemi népiskola f e n n á l l á s á t igazoló s nz illetékes t a n f e l - ügyelő á l t a l l á t t a m o z o t t községi előljárósági b i z o n y í t v á n n y a l e g y ü t t a Néptanítók I-apja szerkesztőségéhez k ü l d e n d ő k . A lielj i -ég (a megye

megjelölésével) és az u t o l s ó p o s t a világosan kiírandó.

EISflzstési á r : Egy é v r e : 20 K, f é l é v r e : 10 K , n e g y e d é v r e : 5 1 , Negyedévnél kevesebb időre előfizetést nem f o g a d u n k el. Jígyes szám

á r a : 60 fillér.

Az előfizetési dijak a kiadóhivatalba l:n!u:.r<]ők.

Kéziratokat nem a d u n k vissza.

Eirde!éaek á r s z a b á s a : Magánhirdetéseknél 00 9liér fizetendő. ( R ö v i d í t e t t s z a v a k , v a l a m i n t számok egy-egy szónak számítandók.) Öeleti hirde- téseknél egy-egy ha*áb (— 40 milliméter) széles és egy-egy milliméter m a g a s terüle• i t 1 korona fizit. i '1 A biröetét, dijak a ki '.aáhiváUlnak

előre fizetendők t s a hirdetések szöveje is oda küldendő.

TARTALOM. — Körösi Henrik: Ú j idők — ú j f e l a d a t o k , - j Lenkei Pál: A s z e r e t e t m u n k á j a . — Dr. Sebestyén Gyula: G y ű j t é s i p á l y a d í j a k n é p t a n í t ó k s z á m á r a . — Szendrey Zsigmond: K a r á c s o n y i n é p - h i e d e l m e k , s z o k á s o k és v a r á z s l a t o k . — A h a z a i t a n ü g y i l a p o k b ó l . — A k ü l f ö l d i t a n ü g y i l a p o k b ó l . — H í r e k . (Cuore. — G o n d o s k o d á s a z ideiglenesen b e o s z t o t t m e n e k ü l t t a n e r ő k j ö v ő j é r ő l . — E g y m u n k á s levele l a p u n k h o z . — P á l y á z a t m i n t a t ü n l t ^ s r a . ) — E g y e s ü l e t i élet. (Az á l l a m i t a n í t ó k tisztelgése V'ass József k u l t u s z m i n i s z t e r ú r n á l . — A M a g y a r V ö r ö s k e r e s z t E g y l e t I f j ú s á g i O s z t á l y a . ) — I r o d a l o m . (Benedek Elek: A székely n é p i s k o l a 50 év e l ő t t . — K ö n y v é s z e t . ) — T a n á c s a d ó . (Dr. Serényi Antal: A n a t u r á l i á k . ) —

S z e r k e s z t ő i ü z e n e t . — H i v a t a l o s rész.

í j idők — új feladatok,

í r t a : Körösi Henrik.

«A m a g y a r kultúra megtartása olyan feladat, amely messze túl- haladta azt a jelentőséget, amelyet mindezidoig neki tulajdonítot- tunk. H a a m a g y a r kultúra valaha fegyver volt ós a r r a valaha szük- ségünk volt, akkor most mond- h a t j u k el, hogy a k u l t ú r a az egyetlen javnnk, amit tőlünk el- venni nem lehet. A m a g y a r kul- t ú r a fenntartására minden áldo- zatot meg kell hoznunk. •

Gróf Teleki Pál•

A m a g y a r k u l t ú r a fénye r a g y o g t a be a m i n i s z t e r - elnök újévi b e s z é d é t R é g e n h a l l o t t u n k m i n i s z t e r - elnök a j k á r ó l h a t á r o z o t t k i j e l e n t é s t a r r ó l , h o g y a m a g y a r k u l t ú r a f e n n t a r t á s á r a m i n d e n áldozatot m e g kell h u z m . E n n é l szebb, e n n é l n e m e s e b b , e n n é l gaz- daságosabb a j á n d é k o t n e m a d h a t o t t a m i n i s z t e r - elnök a m a g y a r n e m z e t n e k . N e k ü n k t a n í t ó k n a k pedig ezzel a p r o g r a m m a l biztos kézzel jelölte k i azt az i r á n y t , a m e l y e t k ö v e t n ü n k kell.

A béke ratifikációja ugyanis új helyzetet terem- tett az iskolák külső és belső életében. Újra kell kezdenünk az építés nagy munkáját. A hosszú háború és egy förtelmes forradalom pusztításait serény, öntudatos munkával kell helyreállítanunk az iskolában. Új szellemnek, új életnek kell az iskola falai között gyökeret verni. Keresztény nem- zeti szellemnek; keresztény nemzeti életnek. Benső vallásosságot és rendíthetetlen hazaszeretetet kell az új idők nevolésének-tanításának a tengelyévé tenni.

Hithűség és honszeretet járja át a falusi és a vá- rosi iskolákat egyaránt. Váljék vérévé az ifjúságnak a magyar nemzeti imádság.

Minthogy pedig

tanítási anyi

n a k főképp az o l v a s m á n y o k b ó l kell k i i n d u l n i a , — féltő g o n d d a l és n a g y hozzáértéssel állítsuk egybe az ú j idők iskoláinak o l v a s m á n y a n y a g á t . Olyaa o l v a s m á n y o k a t válogassunk össze, amelyek a hassa szent f ö l d j é n e k m e g i s m e r é s é r e igazán értékesek, me- lyek esztétikailag is kiválók és a m e l y e k g y a k o r l a t i s z e m p o n t b ó l is igen f o n t o s a k . Vezessük vissza a n é p e t meséihez, m o n d á i h o z , regéihez, l e g e n d á i h o z és g y ö n y ö r ű dalaihoz, szóval az ősöktől öröklött összes szellemi kincseihez.

Mert a h á b o r ú és a f o r r a d a l o m kivetkőztette a mi j ó n é p ü n k e t az ősöktől öröklött ritka szép erkölcsök- ből és s z o k á s o k b ó l ; — ősi viseletük, r u h á z a t u k meg- változásával, megváltozott az e r k ö l c s ü k , szokásuk is és félő, hogy h o v a t o v á b b az ú r h afn á m s á g vesz e r ő t a derék, józan m a g y a r n é p e n . P e d i g h a valaim.

a k k o r m o s t v a n égető szükségünk jellemes, m u n k á s és becsületesen gondolkozó n é p r e . A m a g y a r o é p régi k a r a k t e r e d o m b o r o d j é k k i ismét a n é p m i n d e n tettéből, m i n d e n g o n d o l a t á b ó l . F á r a d h a t l a n szorga- lom és k i t a r t á s t ü k r ö z ő d j é k vissza újból a n é p min - d e n m u n k á j á b ó l és a régi becsületesség jelleroeaac i s m é t a m a g y a r e m b e r t — a kötelességtudásbaft, as> m i n d e n n a p i élet összes m e g n y i l v á n u l á s á b a n . N a p j a i n k k é t n a g y v e s z e d e l m é n e k : a hiú önszree- t e t n e k és a r ú t önzésnek a legyőzésére föl kei;

v e n n i az i s k o l á n a k i r g a l m a t l a n u l a k ü z d e l m e t .

Az új idők tanítójának inkább nevelőnek kell lennie.

Mélységes szeretet lakozzék benne a tanítói hiva- tás- és őszinte igaz apai érzés a tanulóifjúság irá»t.

Apai szív szóljon a gyermeki szívhez. A szeretetfoil szeretet fakad. Ebből a szent érzésből sarjad ki «b Istenben való mélységes hit, — a Hazához valé törhetetlen ragaszkodás, a kegyelet a nemzet nagyjai iránt, — a tekintélynek és a munkának igaz tisztelet*.

Ezek az érzések hassák át az új idők tanaié- ifjúságát és akkor a poklok kapui sem vehetnek «rft Magyarországon és bízvást remélhetjük a régi, a

"icső Magyaiorsaág feltámadását '

Í S r i t t r fe

á szeretet munkája.

í r t a Lenkei Pál r. k * t kántortanító; ipariak, igazgat*, Szeghalom.

A világháború igen sok mozj'.anatfi ós az azt követő két országégés fényesen r á m u t a t o t t Magyar- ország t á r s a d a l m á n a k egy igen sálvos hib-ájá-ra.

A tötiéneáem t a n ú s á g a s w r i n t a honfoglaló gywrságot állami életének lényt .- és homályos, dicső- sége? és gyásszal "tett szakaszain n y o m o n kísérte a párto3kodá.s. Ez az el nem távoiftluitó e-sattósává szegődött talajdonság Isasankint a. n e m z e t rákfenéje l e t t s évezredes m ú l t j á n a k sok-sok -sötét foltja ettől s z á r m a z t a t j a eredetét, mert ez ott rágódott a n e m - zet testén-lelkíín, jó-é* balsorsban «hű»-üek mutat- kozott és sajnos ! nem pártoit el tőle. A pár- toskodái, széthúzás é» nemtörődömség volt a szülő- a n y j a ú j a b b t á r s a d a l m u n k súlyos hibáj&nak is. Hiány- zott. belőle: a nzeittel I Egymás segítése, a gyön- gébb felkarolása és támogatása., a a elesettek íel- cHit.lésa. a tehetségesek őszinte felismerése és istápo- 14-sa, részvét a nyomorúságban levők és sorssujtot- fak iránt . . . stb. a gyakorlati életben ismeretlen erények s csupán az ^rkölestan 41 tel kfváuf j á m - bor óhajtások voltak. így tolt a?, egyeseknél.

D e a társadalom s e m volt j o b b ! A» egyes társa- d a l m i osztályok között éles érdekellentétek merül- tek fel. Avagy ki állíthatja, hogy pj. a nagybirtokos érdekei a kisbirtokoséival, vagy m i n d a _ kettőé a tisztviselő- éa munkásosztályéival megegyeztek volna? I Áz őnzéí lett ú r r á mindenütt. E n n e k fattyúhajt&sai: i ím elégedetlenség és kenyéririgység beférkőztek a lelkekbe s ott ugyan nem hagytak valami épületes J eiedménjrt hátra. A legnagyobb b a j ott rejlett, hogy : a n é p hivatott vezetői tisztelet a kevés kivétel- ? Dek — nem foglalkoztak idejében a néppel. Később roeg az volt a hiba, hogy nagyon is sokat és knlön- fé.la irányban próbálkoztak vele foglalkozni. ( A f o r r a - áalrnak idején.)

A k o m m u n i z m u s bukása után ú j mederben kell j e n n e k a m u n k á n a k haladéktalanul megindulnia.

Ez azonban most. kissé nehezen fog menni. H a még n e m volt m ó d j á b a n a társadalmi téren működő t a n í t ó n a k m e g i s m e r n i a tövises, gyomos pályát, melyet — h a f a l u j a népét boldogítani a k a r j a meg keli futnia s természetesen előbb megtisztítania, úgy most megismeri. A népből hiányzik a meg- értés s ennek i k e r t e s t v é r e : a bizalom. Szerintem a t a n í t ó társadalmi m u n k á j á n a k legnagyobb kerék- kötője a t u d a t l a n s á g s az ennek nyomában j á r ó bizalmatlanság. Némelyes ellenzésre még a leg- kedvezőbb esetben is talál, de ez csak az e m b e r i jellem különféleképpen! kialakulásának tudható be.

Hiszen a n&gyravágyáa, irigység ss bosszú m i n d e n történelmi k o r n a k jellemző vonásai. Ezek az uralgó főérzelmek s ha m á r magukban is utálatosak, m i t szóljunk kinövéseikhez ? !

Az igazi, lelkes, hazája sorsát éa népe boldogulá- sát szívón viselő magyar n é p t a n í t ó meg tud s m e g akar küzdeni ezekkel a nehézségekkel. Ha v a l a h a volt szükség a m a g y a r tanító őszinte m u n k á j á r a , most százszorosan van. Megtépett hazánk esdve tekint felónk, siessünk segítségére! Erodményteljes m u n k á n k b a n vezéreljen a m i n d e n t megértő szeretet!

*

itók I,apja 1—3. sxáiu.

A szeretet jegyébea- m e g i n d u l ó népinentő a u a - . k á n k kivitelét é s inódizerét i l l e i ő k g a következők-

ben ó h a j t o k egvet-xaást e l m o n d a n i . t

I. Általános rész. (A tikért biztosító körülmények.) 1. Kihtmh n munkájára van szükség ? Min- denkiére, aki .önxetlen m u n k á j á v a l szolgálhatna

; h a z á j á o e k . Köaelefebi m e g M U m n ó kérdés az, hog y tulajdonképpen kiknek a kömiBtlködé*ére s z á m l t - liíitanli ? B í á m i l h a í u n k a közpályák m i n d e n ágazatá- ban mftködő köztisztviselők, de különösen a t a n í -

• tők, jegyzek és a p a j ^ k m u n k á j á r a , kik a falusi néppel közvetlenül érintkeznek s kikben « néj> is megbízik. A n é p a kaputos e m b e r irányéban bizal- matlanul viseltetik. Nem ügy a í o n b a n a j k k a l szem- Jben, akik gyermekeivel, vagy közvetlen dolgaival s

» lelki ügyeivel foglalkoznak. ö k hivatottak meg- állapítani, hogy milyen szellemi s anyagi szakségle-

; tek kielégítéséről keli adott helyen » időben gon- doskodni, I s m e r i k « átérzik a nyomorúságot, mely népünket rojtja s igyekeznek a bajokon tőlük tel- hetőleg segíteni.

5*. hnnsrjhh nieq önmagunkat! Ha valamely m u n k á n á l szükség van a helyes és biztos vilinne- retre, úgy a t á r s a d a l m i t é r e u működőknél ez a kívánalom elengedhetetlen. B á r m i l y e n akcióba is fog valaki, mindenekelőtt t u d n i a kell, hogy lesz-e elég ereje, kitartása és t u d á s a a m u n k a sikeres el- végzéséhez.. A féligvégzett m u n k á v a l többet ért, m i n t használ. A nép m á i k o r n e m bízik benne. H a k u d a r - cot vall, ez mások előtt visszariasztó példa gya- n á n t szolgálhat. I s m e r n i e kell m i n d e n esetben a teljes m u n k a p r o g r a m m o t , a felmerülhető nehézsé- gekkel j ó előre »zámtójon s azok leküzdésére al- kalmas esaközöket ker. ssén.

A helyes önismeretre csak kitartó, nehéz m u n k a á r á n j u t h a t u n k . Az ember ö n m a g á v a l szemben el- fogult, azért tehetségeinek megállapításánál szigo- r ú a n és tárgyilagosan kell ítélnie s az elvégzendő m u n k á t az á l t a l a vagy mások által m á r elvégzettel össaehasoniítania, Jó a dolgot n é h á n y bizalmasával megbeszélni » jóindulatú megjegyzéseiket fontolóra venni.

3. Isiiwjük meg a népet ! A népmenté* m u n k á j á - ban közremfiködőnek i s m e r n i e kell működésének helyét (helyi földrajz s helyi viszonyok, különös állapotok stb.), kis t á r s a d a l m á n a k a múltját, szoká- sait, erényeit, hibáit, különös tehetségeit, tájszólását, sajátságos szólásmódjait, a szomszéd falvakkal s váro- sokkal való viszonyát s azok egymásra való köl- csönhatását. f o g l a l k o z z u n k vele abban az i r á n y b a n is, hogy érdeklődünk, v á j j o n földmívelése, állat- tenyésztése sikerül-e ? Mik lehetnek a sikert elő- mozdító vagy g á t l ó különös o k o k ? Ne legyünk érzé- ketlenek, h a v a l a m i csapás é r i A nép táj szólásá- nak ismerete hasznos, m e r t azok használatival bi- zalmasabb viszonyba lépünk vele, sajátságos szólás- módjai alkalmazásával jobban megértetjük a dol- got. H a m ú l t j á t ismerjük, abból sók példát hozha- tunk fel okulására és. ügyünk támogatására.

•5 .Ismertessük iwg a népet őnnőnmagáral! A m i n t szükséges a t á r s a d a l m i téren Való működésnél a közreműködő önismerete, épúgy elengedhetetlen és a sikert nagy m é r t é k b e n biztosító követelmény az is, hogy a nép ismerje meg önmagát. Alkalmas módon t á r j u k fel előtte t ö r t é n e l m é t , múltját, i s m e r - tessük meg vele a nemzet alkotmányát, sajátságos

] —3. Kz-áui,

feji géniuMtút, a nemzerfeiiatarfcó-képesséíjét. mely ezer év viharaival dacolt. I s m e r j e m e g alkotóképes- ségéi. t e h e t s é g é t; öntsünk i ele ö n b i z a l m a t , hogy f e n n t u d j a magát tartami m i n d e n körülmények kö- zött. l i a s s a ót lelkét ar i r r e d e s t izmus !

A helyes nemzeti önismeret tnaga ntán vonja és k betővé teszi a n é p igazságos ós targyilagos kritiká- ját ellenségeink erkölcsi és anyagi ereje tekinteté- ben. eltávolítja a k é t s é g e t r e m é n y t önt bele a j o b b jövő iránt. Megismeri j értékeli valamely szerve- zendő intózjúáuy becsit, ami a m u n k á t tetemesen megkönnyíti. V o n j u n k párhuzamot. köate s min falu- beli nép között.

.». Váto*fas*uJc meg az Ülőt é* a utódot t Itt általá- nos elv gyanánt a pwáa^ogia örökbecaíi törvényeit kövessük. Végezzünk mindent a m a g a idejében, válogassuk meg a módot a saját egyéni feJíogá-stmk szerint. Munkánkban k e r ü l j í k a mesterkéltséget, Biondyae«inálást. s e m m i se viselje magán az taxi- szak b é l y e g é t!

Egyik helyen tapasztalhatjuk, hogy a szervezést teljesen rábízzák a vezetőre. I l y e n k o r is éppen olyan becsületesen, k ö z n i e g e k g e d é f r e végezze t l a í n u u - kát, m i n t h a ellenőriznék; a bizalommal r,e éljen vissza. Alás helyen a nép is részt kívAu v<11x11 a vezetésben (s ez helyes is, mert a felelősség a;eg-

•jSi'iik); itt csak az irányítás legyen a kezdemé- nyezőé.

IL Népmentés. (Szeressük u népei!) A társadalom r e n d j e s békéje megkívánja, hogy a népet szeressük s szellemi és a n y a g i szükségletei- vel t ö r ő d j ü n k .

1. A széltemi szükségletek kielégítése. A nép szel- lemi szükségleteiről, illetve műveltségének emelésé- ről többféleképpen gondoskodhatunk. A fontosabb teendőket itt vázolom :

Napközi otthonok. Az analfabéták száma nagy m é r t é k b e n csökkenne, h a a társadalom, oly helye- ken. ahol a tanköteles gyermekek távoli t a n y á k r ó l fv. külterületről) j á r n a k iskolába, uapközi otthóíi- ról gondoskodna. A nőegylet vagy a helyi köz- művelődési társulat, esetleg a gazdakör útján m e g lehet szervezni a napközi otthont, Ma m á r az érde- kelt szülők is hoznánnk erre a célra anyagi áldoza- tot. A szegény sorsú hadiárvák föltétlenül i n g j e n részesüljenek a kedvezményben.

Az ifjúsági egyesületek. Az iskolai nevelés egy- magában, az élettől mintegy elszigetelve, nem h o z n á meg a maga teljes eredményét, m é g akkor sem, h a a t á r s a d a l m i nevelés, a szabadoktates biztosítva van, mert a kettő közötti üres t é r : a g y e r m e k - i í j ú k o r a nevelés szempontjából még n i n c s kiaknázva. E z t ii parlagon hagyott kort célozzák az ifjúsági egye- nületek kihasználni.

Az ifjúsági egyesületek figyelmessé teszik a gyerme- ket vagy ilj.út a komolyabb dolgok i r á n t . F e l ú j í t j á k az elveszettnek hitt ismereteket, megismertetik az ifjúságot az újabbi idők nagyszerű alkotásaival.

Keresik a szép, j ó és nemest. Megteremtik az össze- kötő kapcsolatot az i f j ú s á g és a felnőtték között.

Képzeletét helyes irányban nevelik. Kifejlesztik benne a hazaszeretetet, a vallási eszményeket meg- erősítik s igy az egyháznak is szolgálnak. Az i f j ú - sági egyesületben a tanító oly nemzedéket nevel, mellyel a későbbi s az általános népjólétre irányuló t á r s a d a l m i törékenységeit, kezdeményezéseit akadály

nélkül v é g r e h a j t h a t j a . A Nzervexe-re vonatkozu el- járást a <Xc;.taajtiik I .apja» lflUik évi 31. szá.raá- biin meg leivel találni.

á s <uutJf/ihétiik íd.Uriá-ri. Maxiinkban * z a»iaJia- béták száma még mintiig nagy. i t a i a £ a s m u n k á t végez muKteaki, aki ttx írás-«lv»s&st íerjesatí «. n é p között. Rendezzünk t a n f o l y a m o t ! Öurtcioözísük «z a n a l f a b é t á t , hogy jeleníkezzenek a t a u f o J y a m r a ; ha sokan jeleáikezaek, ismételj tik meg a tanfolya- mot. A t a n m e n e t s mindr-u réw.k-tkéreh«ben az O r a á g o * Közművelődési Tni.:** (.Budapest, Feren- ciek-tere sa.) «t á j é k o z t a t ó « - j a má tówlÉgosítást.

Népies ismereUerJt'sstii fci&l ásások. Népűnk kü- lönösen m o s t , a k o m m u n i z m u s texajlása u t á n szo- rul alapos művelésre. A Jizabadoktütás egyik fon- tos tényezője a f e l o l v a s s . A közvetlen élő szó Ita- tása intenzívebb, mint a holt betűé. Anniin vitára is ad a l k a l m a t • így a vita. tisztit*} t r ó é b e a jobban megvilágíthatjuk a kérdást. A felolvasás t a r t h a t ó az iskoiáb«n, k ö z s é g h á z a i vagy a gazdakörben. A fel- o l v a s s vagy KZitbíidelőadás egyhangúsága eltűnik,

ha a progturumha egj-eyy ének- zeneszámot és szavalatot illesztünk e ha a felolvasást vetített képekkel k í s é r j ü k . S z a l a d o k tatosi kéjtlésekben a z . Országos SvibadoktatAsi 1'anáe* (iL kir. vallás- ét kössokt. minisztérium) ad i 1 világosítást. Vetítőgép s hozzávaló képek tíz l'ni-uia m. tud. egyesülettől (Bodapest, VIII., Kikóczi-út S i . «*.) köleaönözhetók.

Népkönyvtárak szervezése. Amikor a műveltség

•erjedésének legnagyobb akadályílt, óz . v u i l f u U l ^ - must l e g j ő z t ü k , a népuiávfeUstpet » népkönyvtárak szervezé.sévei is terjeszthetjük, lifczinkban mintegy 3000 községbea van n é p k ö n y v t á r , haervezéskor kér- jünk útbaigazítást a föMmívelésiigyi minisztériumtól.

G« ulti kérők alakítása. A í>z?.ba4nkt«íásiiak igen fontos eszköze a gazdakör. A nép szélit mi kiképzé- sére, i s m e r e t e i a e k bővítésére 8 kell«me» összejöve- telre n y ú j t alkalmat. A hosszú téli estéket jó ma- gyar népűnk sehol sem t ö l t h e t i el hasznosabban, mint a g a z d a k ö r t ) n. O t t h o n unatkozik ; u n a l m á b a n kész b á r m i l y e n ros-zirányú, olcsó, ponyva r e g é n y t olvasni, melv inkább konkolyt és mételyt vet, m i n t hasznos, épületes dolgot. Á gazdakörben csekély tagsági díj fizetésével több jó napilaphoz, folyó- irathoz, szaklaphoz j u t . Alkalmas időben a falu intelligenciája s a gazdák értelmesebbjf'i közérdekű, hasznos, n é h a - n é h a vetített képekkel kísért fel- olvasásokat t a r t h a t n á n a k . Egyszer*másszor jótékony- eölú táncmulatság is rendezhető. Több t á r s a d u i m i mozgalom i n n e n i n d u l h a t n a ki.

Aki gazdakört akar alakítani, kélje a Magyar üazdasüöveiség (Budapest, IX., Üllői-út -25. sz., I. emelet) ú t m u t a t ó j á t .

A szellemi kiképzésnél m é g sok egyébről is be- szélhetnénk. Daloskörök alakítása, a nép esztétikai érzékének helyes irányban való nevelése a r u h á z k o - dás, lakása s háza tájéka berendezésének kérdésé- ben, meg n e m szűnő haro a ponyvairodalom termé- keinek kiszorítása s a jó könyvek, újságok és folyó- iratok terjesztése érdekében stb., stb. mind oly n a dolgok, melyeket a lelkes n é p t a n í t ó népmentő mun- kájában nem hagyhat figyelmen kívül.

2.- .1 nép anyagi dolgai. A nép szellemi szük- ségleteinek kielégítése mellett anyagi dolgairól sem szabad megfeledkeznünk. A kettő egymástól el sem választható.

Mindenekelőtt az árú- éa pénzuzsora letörésére

10 Néptanítók Lapja 1—3. szám.

fogyasztási-, illetve hiteiszövetkezeiekei szervezzünk.

A legtöbb fogyasztási szövetkezet a •Hangya», a

"Magyar Gazdaszövetség Értékesítő és Fogyasztási (Szövetkezete» keretében működik. Ilyenek í n é g : a Magyar Köztisztviselők Szövetkezete, a keresztény fogyasztási szövetkezetek, a MOVE szövetkezeti rak- tárai s üzletei stb.

A hitelszövetkezetek — mint az Orsz. Közp. Hitel- szövetkezet tagjai — alakulását, szervezetét és működését az 189S. évi XXIII. t.-c. szabályozza.

Mint minden szövetkezetnél, úgy itt is széleskörű társadalmi nevelésről van szó. Van-e, aki elvitatná a hitelszövetkezetektől a cél n e m e s s é g é t ? ! Hiszen a hitel megkönnyítését, a kisgazda, a kisiparos, a földmíves, szóval: a kisember boldogulását céloz zák. Az sem szorul bizonyításra, hogy az elszórt erők tömörülése mindig kedvezőbb s több ered- ményre vezet, m i n t az ellenkező állapot.

Hitelszövetkezet létesítésekor forduljunk az Orszá- gos Központi Hitelszövetkezet igazgatóságához (Buda- pest, VIII., Baross-u. 13. sz.).

A nép anyagi jólétét nagyban előmozdítják a termelő- és értékesitőszövetkezetek. Nézetem szerint ezek létesítését feltétlenül előzze meg egy-két házi- ipari tanfolyam, mely a vármegyei gazdasági egyesü- let javaslatára a földmívelésügyi minisztérium támo- gatásával tartatik. A tanfolyamok jellege: 1. fa- faragás és famegmunkálás ; 2. kosárfonás ; 3. sás-, gyékény- és nádszövéó ; 4. szatmafonás ; 5. seprő- ós kefekötés.

A háziipari tanfolyamokon észlelhető, hogy a résztvevők milyen rokonszenvvel viseltetnek az ügy iránt. Ha látjuk, hogy a tanfolyamon tanult s ezek- kel összefüggésben álló dolgokat, tárgyakat többen különös előszeretettel csinálják, a j á n l j u k nekik, hogy termelő- és értékesítő-szövetkezetbe tömörüljenek.

Ennek a tömörülésnek is igen sok erkölcsi és anyagi előnye van. A termelők külön-külön n e m képesek annyi eszközt, esetleg gépet is beszerezni, vagy annyi n y e r s anyagot egyszerre megvásárolni, m i n t a szövetkezet. I)e az anyagokhoz olcsóbban is jutnak, ha tömegesen vásárolnak s így az á r ú t is olcsóbbá teszik.

A termelő- és értékesítő-szövetkezetnek tanácsos az Országos Központi Hitelszövetkezet kebelében működni, m e r t onnan állandóan nagy anyagi és erkölcsi támogatásban részesül. Elkészített m u n k á i t bármily mennyiségben átveszi az Országos Köz- ponti Hitelszövetkezet Beszerző ós Értékesítő Köz- pontja (Budapest, VIII., József-körút 36. sz.). Ilyen szövetkezet létesítésekor az Orsz. Központi Hitel- szövetkezet vagy a Magyar Gazdaszövetség készség- gel ad útbaigazítást

Az arra alkalmas vidéken a j á n l a t o s tqj- és pince- szövetkezetet létesíteni. Tejszövetkezet létesítésénél az építkezésre, berendezésre vonatkozólag költség- vetéses tervezeteket küld, vagy a hozzá beküldőite- ket díjmentesen felülvizsgálja s m i n d e n n e m ű kér- désben felvilágosítással szolgál az «Országos tej- gazdasági felügyelőség!) (Budapest, Földmív. min.), vagy a «Kir. tejkísérleti állomáss (Magyaróvár).

Pinceszövetkezetek szervezésénél bő felvilágosítást n y ú j t a földmívelésügyi minisztérium könyvtárából ingyen megszerezhető «Alapszabályminta pince- szövetkezetek részére» c. f ü z e i

Az állattenyésztés elsőrangú foglalkozása a ma- gyar népnek. Ma különösen sok hasznot n y ú j t s

valutánk megjavítására is alkalmas. Hiányzik azon- ban még m a is igen sok helyen az első és leg- fontosabb f ö l t é t e l : a községi legelő vagy közlegelő. fe

A közös legelő előnyei m i n d e n k i előtt ismeretesek.

Ahol közös legelő nincs, ott intenzív állattenyész- tésről szó sem lehet, azért ott minél előbb köz- legelőről kell gondoskodni. A Magyar Földhitelintéze- tek Országos Szövetsége (röviden: Altruista bank) a legelő megvásárlására szükséges vételárat kedvező fizetési módozatok mellett kölcsönzi a községeknek.

A törlesztés történhetik fűbérből, pótadóból s az esetleg erre a célra nyert államsegélvből. Ez az — 1911. évi X V . t.-c. által létesített * h u m á n u s in- tézmény (Budapest, V., Nádor-u. 33. sz.) a közös legelők létesítésével, közérdekű földparceliázássai, gazdasági munkásházak építésével és a telepítéssel szerzett magának é r d e m e k e t

A biztosítás terén a j á n l j u k a Gazdák Biztosító Szövetkezetét (Budapest, IX., Kálvin-tér 10. szám) s az állatbiztosítást.

A gyógynövénygyüjtés, a házinyúl- é3 selyem- hernyótenyészíés s a méhészet sok embernek nyújt megélhetést; terjesszük a n é p között.

A falu és a város viszonyaA város a falu ter- mésére van utalva. Világosítsuk fel a falusi népet, hogy a városi nép készítményei nélkül a falu sem lehet meg, azért a termelésnél gondoljon a városra is. Amíg intézményes gondoskodás nem történik a kölcsönös, természetszerű csereakcióról, addig has- sunk oda, hogy ezt a falusi nép megértéssel, be- látással magától eszközölje.

A tanítónők falusi missziója. A társadalmi munka alól ne v o n j á k ki magukat lelkes, agilis tanító- nőink sem. A tanítónőnek mindenekelőtt nöegyletet kell alakítania, mert ennek keretében sok dolog vihető végbe. A nőegylet szabni és varrni tudó tag- jai a fölserdült leányokat ós fiatal asszonyokat meg- taníthatnák a varrásra és különféle házimunkákra.

Mikor a v a r r á s t már többen jó eredménnyel gyake- rolják, meg lehet alakítani a «Rongyos-egylet*-et,*

mely a szegénysorsú iskolásgyermekeket télire jó meleg r u h á v a l látná el. A jobbmódú szülők gyerme keiről l e k e r ü l t ruhákat összegyűjtené s kijavítva, átalakítva ki lehetne osztani. Gyűjtésből kerülne néhány ú j d a r a b is. E r r e a célra műkedvelő elő- adást vagy táncmulatságot is lehetne rendezni.

Ezekben óhajtottam a szeretet munkáját vázolni.

Gyűjtési pályadíjak néptanítók számára.

í r t a : Dr. Sebestyén Gyula magyar nemzfiti múzeumi igazgató, a Folklore Fellows néphagyományt kutató nemzetközi tudományos szöveUég magyarországi elnöke.

Alább arról lesz szó, hogy a magyar néphagyo- mány gazdátlan emlékeinek gyűjtésére vállalkozó néptanítók és tanítónők számára kitűzök 10,000, azaz tízezer koronát 30—40 kisebb pályadíj gya nánt, a gyűjtők készkiadásainak fedezésére pedig rendelkezésül bocsátok 5000, azaz ötezer koro- nát ; továbbá a Folklore Fellows finn osztályától érkezett szeretet-adományból szétküldök 1000, azaz ezer iv lebélyegzett, t e h á t más célra n e m for dítható finnországi irópapirt; végül a Folklore Fellows m a g y a r osztályának egy nyomtatott ívre

* Másképpen is elnevezhetik, Kolozsvárt így nevezték.

:». szam. N é p t a n í t ó k I,apja

t e r j e d ő a a gyűjtés egész világára részletesen ki- terjeszkedő Tájékoztató című füzetet ingyen bocsá- t o m rendelkezésére minden érdeklődőnek.

L

A m a g y a r n é p h a g y o m á n y emlékeit, a népdalok szövegére szorítkozva, a M. Tud. Akadémia 1832- i e n kezdte gyűjteni. A megkezdett m u n k á t , dalla- mokra, m a j d népmesékre is kiterjeszkedve, a Kisfaludy-Társaság 1843-ban folytatta s 1849-ig ki- a d t a a Magyar Népköltési G y ű j t e m é n y «Népdalok

Mondák» című első h á r o m kötelét. E m u n k á s - tógát a Kisfaludy-Társaság 1861-bén kezdte foly- t a t n i s egy évtized múlva A r a n y Lászlóval ós Gyulai

Pállal kiadatta gyűjteményének kétkötetes ú j folya- mát. Midőn dr. H e r r m a n n Antal 1889-ben József főherceg támogatásával megalapította a Magyar Néprajzi Társaságot, az ország összes népeinek ta- n u l m á n y o z á s á r a és a néprajzi t u d o m á n y o k m i n d e n ágára kiterjeszkedő nagyszabású vállalkozás nem vehette tervbe, hogy pótolja az eddigi egyoldalú gyűjtések mulasztásait. A társaság «Ethnographia»

című folyóiratának szerkesztői mégis állandóan fog- lalkoztatták a gyűjtőket. Mint főtitkár és egyik szer- kesztő, 1898 tói fogva a gyüjtós ügyét én is a n n y i r a felkaroltam, hogy a folyóirat a népköltészetnek és népzenének, a néphitnek és népszokásoknak utóbb m á r állandó rovatokat n y i t h a t o t t .

Midőn 1897-ben a székelyföldi ós nyugat-magyar- országi regős-énekek rendszeres gyűjtéséhez Hozzá- fogtam, vállalkozásomat m á r meglepően tökéletes e r e d m é n y koronázta. Kötetem a Kisfaludy-Társaság említett gyiijt.Rményéhpr) 1fl02-ben jelent, meij. Re- vezetésében jeleztem, hogy a siker titka az volt, hogy a Néptanítók Lapja h a t h a t ó s a n t á m o g a t o t t s

«a sok figyelmet igénylő m u n k á b a n a néphagyo- mány gyűjtésére hivatott magyar néptanítóságnak mintegy nyolcban tagja vett részt".

E sikeren felbuzdulva, a Néptanítók L a p j á n a k 1900. és 1903. évi folyamaiban — ha n e m téve- dek —- baoonagyiijtósra közöltem felhívást. A be- érkezett megdöbbentő m é r e t ű eredmény két dologra tanított meg. Először arra, hogy egy ekkora szel- lemi testülettel a folklore terén csak a k k o r dol- gozhatunk, h a megfelelő anyagi eszközökkel ren- delkezünk. Másodszor megtanított arra, hogy ekkora szellemi testülettel n y o m t a t o t t kérdőív ós tájékoz- tató nélkül, pusztán magánlevelezésre támaszkodva, t u d o m á n y o s érintkezést kezdeni ós f e n n t a r t a n i nem lehet.

A m a g y a r folkloristák a gyűjtés terén akkor n y i t o t t a k ú j korszakot, m i d ő n finn testvéreink fel- h í v á s á r a l ó i 2 - b e n megalakították a F o l k l o r e Fel- lows n ó p h a g v o m á n y t k u t a t ó nemzetközi t u d o m á n y o s szövetség m a g y a r osztályát. Mivel elnöknek engom, t i t k á r n a k dr. Bán Aladárt választották meg, m i ketten több szaktársunk támogatásával összeállí- tottuk a m a g y a r gyűjtők kérdőívét és tájékoztató- j á t . Vele fölfegyverkezve aztán a F. F . m a g y a r osz- tálya a Magyar Néprajzi Társasággal, Kisfaludy- Társnsággal és Magyar Nemzeti Múzeummal együtt megindította a magyar n é p h a g y o m á n y emlékeinek országos gyűjtését. A F . F . magyar osztálya a Magyar Néprajzi Társasággal közös vándorgyűlése- ket t a r t o t t Sárospatakon, E g e r b e n , P á p á n , Szege- den, Kecskeméten és Pécsett, mely ü n n e p i alkal- m a k k o r megalkotta vidéki gyiijtőszövetségeit. A

szakelőadásokkal tájékoztatott tanári k a r és éret- tebb i f j ú s á g a h á b o r ú előtti két évben olyan kész- séget tanúsított, hogy 32 ezer lejegyzett adalék lett az eredmr'ny. A foglalkoztatott 25 fő- és közép- iskola közt ezúttal csak a sárospataki, egri, pápai, csurgói és csáktornyai tanítóképző-intézeteket szere- peltettük 8 a 149 j u t a l o m közül 32 e tanítóképzők növendékeinek jutott.

B á r m i l y e n nagy s m é g a külföldi vállalkozások mórtéke szerint is r e n d k í v ü l i a jelzett előmunkála- tok eredménye, az eredmény valójában megsem közelíthette meg azokat az a r á n y o k a t , amelyeket akkor é r h e t t ü n k v o l n a , e l , ha teljesen n e m mellőz- zük a n é p közt élő t a n í t ó i kart.

II.

Az a néptanító, vagy babonák gyűjtésére fölöt- tébb alkalmas tanítónő, aki gyűjtésre határozza el magát, először is forduljon e sorok írójához, vagy dr. B á n Aladár t i t k á r úrhoz (Bpest, I., Bercsényi- utca 5. sz.) és k é r j e n egy, vagy — h a a gyűjtők esetleg többén t á r s u l n a k — több p é l d á n y t a F. F . m a g y a r osztályának Tájékoztató című terjedelmes füzetéből. (Erre t ö r t é n i k hivatkozás a Néptanítók L a p j a 44— 46. s z á m á n a k 5—C. lapjain s ennek je- lent m e g rövid kivonata ugyanott a 40—43. szám 3 5 - 3 6 . lapjain.) Ebből, sőt m á r a rövid ki- vonatból is bárki megállapíthatja, hogy falujában, ismeretkörében a folklorenak melyik tárgykörét fogja sikerrel k i a k n á z h a t n i . Egy-egy j ó énekes, jó mesélő, vagy babonaismerő a gyűjtő számára m á r komoly sikert biztosít. H a a*tán a környezet is igéi- mé"- valamit, vagv kilátás nyílik a r r a . hogy a falu ban m á s forrásai is lesznek a h a g y o m á n y n a k , akkor a g y ű j t ő m á r számvetést csinálhat arról, hogy tőlem, .vagy a t i t k á r úrtól h á n y ívnyi finn papirt k é r j e n .

• I t t jegyzem meg, hogy ennek az irodalomtörté- neti jelentőségű ereklyének egyetlen lapja sem vesz- het el. Azért aki a küldött lebélyegzett lapokat adalékokkal megtölteni n e m tudja, az köteles üre- sen visszaküldeni. Felhasználásánál ügyelni kell, hogy kevés lapszéllel m i n d k é t oldalra í r á s kerüljön.

A Tájékoztató szól az adalékok csoportosításáról és két p é l d á n y b a n való lemásolásáról, a m i t azonban a m o s t a n i papirinség idején foganatosítani nem lehet. A gyűjtő jegyez olyan sorrendben, ahogy az a diktálónak eszébe j u t . A dalok, babonák, mesék stb. szövegét megszakítja annyiszor, a h á n y s z o r tet- szik s a szövegben törölhet, javíthat, ahogy ezt a viszonyok esetről-esetre megkövetelik. Nem szé- pen leírt, szépen letisztázott szöveget v á r u n k , h a n e m olyan értékes adalékokat, amelyeket letéteménye- sünk. a Magyar Nemzeti Múzeum fog idővel külön lapokra- lemásoltatni, műfajok és rokonsági kap- csolatok alapján csoportosítani.

A m o s t a n i téli idő különösen a l k a l m a s arra, hogy az összes téli népszokásokat és az összes baboná- kat összegyűjtsük ós lejegyezzük. I l y e n k o r van so- ron a mesemondás is. J ó megfigyelő ilyenkor j ö h e t n o m á r a azoknak a k i t ű n ő mesélőknek, akik n e m - csak sok mesét t u d n a k , hanem pompás elbeszélők is. I l y e n k o r állapítható meg. hogy a k i t ű n ő e n el- m o n d o t t mesének c s a k n e m tökéletesen megállapo- dott szövege van. A tökéletes lejegyzésnek tehát ilyen szövegeket kell a t u d o m á n y és irodalom szá- m á r a p o n t o s a n megrögzíteni. Igen, aki ezt a fárad- ságos m u n k á t teljesíteni tudja, az a s a j á t nevének

N é p t a n í t ó k I^apja • 1—3. nzáru.

&

is- maradandóságot biztosít. A mese és vele-együtt m i n d e n egyéb h í r e n k j e s y z e t t adalék a g y ű j t ő no- v4l őrző kéziratban !«»» í r o k időkig megőrizve, nyilvántartva és iáő'wd n y o m t a t á s b a n is hozzáférhe- tővé téve.

Aa itt jelzett i r o d a l m i érvényesülés elölt kétféle . javadalraazáet helyeztem kilátásba. Először (ízt, hogy

a nagyobb gyűjtemények beszolgáltató! fels/ámít- h alják a huzsiaosabbaai foglalkoztatott diktálok bélyeges- nyugtával igazolandó díjazását. U g y a m z t tehetik azok is-, afeik.ii-.-k l^jegrz-ése megőrzésre érde- mesnek találtatott, de külön j u t a l o m b a n m á r n e m részesült. A másodsorban való javadalmazás a pálys

díj lesz, A p á l y a d í j a k 200. 3 0 0 és 4 0 0 koronás tételekben fognak megoszlani, de a jelesebb é« szor galmasabb g y ű j t ő részesülhet tcbb j u t a l o m b a n is.

K a p h a t külön jutalms!- népszokások* népdalok és mesék fejegfzfeeért. A néptanítói' kar készkfedáeai- nak fedezékére 5000, azaz ötezer koronát, gyűjtemé- nyeinek j u t a l m a - á f á r a pedig 10,000, azaz tízezer koronát bocsátott r e n d e l k e z ő r e . Végül megjegyzem, hogy a g y ű j t ő neve alatt megjelenő adalék később külön tiszteletdíjban i s r.'szesnl.

A pályázatban résztvevő gyűjtemények a V. F . m a g y a r osztályának elnökéhez (Dr. Sebestyén Gyufa Budapest, Vili., József-utca (í. ss.) 1921 március t&-ig küldendők el. A j u t e t n m k s t a F . F . magyar osztályának bíráló hizotísága a budai tanítóképző hiteset igazgatóságával egyátértéleg április 30-án fcgja odaítélni s az e r e d m é n y t a Ntptan'tdk Lapjá- ban, közzétenni.

Karácsonyi néphiedelmek, szokások és varázsiatok.

Irta : S-z-eitdrey ZniffmOMl tanár.

Azoknak a azvkásofcnak és babonáknak, melyek népünknél k a r á c s o n y estéjéhez,. elsft és kevés eeet- W o még- második n a p j á h o z is frízeidnek, a leg- nagyobb részben s e m m i kapcsolatuk sincs a keresz- t é n y karácsonnyal. E z é r t is nem lehet őket másnak tekinteni a má-dtép magyarázni, m i n t ősi p o g á n y vallásunk azon m a r a d v á n y a i n a k és töredékeinek, melyek a négy n a p f o r d u l ó kőzni a t é l i n e k szertar- tásaihoz és mítoszához kapcsolódtak. Az ősi pogány ü n n e p s a keresztény karácsony időben oly közel ertek egymáshoz » m i n d k e t t ő a n n y i r a misztikus, hogy az átruházás és eltolódás egy cseppet sem csodálatos, sőt természetes-. Ez magyarázza meg sz ősi szokások é* hiedelmek fcnntewradását.

Ezekből folyólag. h a hazánk egész magyarlakta területének össze?- karácsonyi szokásait és babonáit összegyűjtjük és r e n d s z e r e z z ü k : valamelyes való- színűséggel következtethetünk arra, hogy milyen szokások közt ülték m e g s mily* n hiedelmeket fűz- tek pogány őseink a téli napforduló ünnepéhez. Az njs gyüjtés-nek azonban pontosabbnak és körültekin- tőbbnek kell lennie, m i n t amilyenek az eddigiek.

Ezek legnagyobb részében pl. az előjelek, jósló cselekmények és varázslatok ideje csak így van megjelölve: k a r á c s o n y szombatján, este, éjjel, kará- csonykor : pedig .a pontos időmeghatározás igen lényegee. Pontosan fefjégyzendő ennélfogva a n a p (karácsony szombatja., első és reáodik napja), a napszak (hajnal, reggel, éjfél), az.. e s e m é n y (ebéd,

r á c s o n , éjíéli m i s e előtt, alatt v é g y u t á n ; első, má- sodik vagy h a r m a d i k h a r a n g o z z « k o r ; tizenkétóiai ütéskor, utolsó óraütéskor).

A másik ily általánosság az előjel, a jósló cse- lekmény és varázslat helyének pontos feljegyzése;

eddigi közléseink ezt is sokszor mellőzik. Pedig az elbírálás és osztályozás szempontjából- lényeges dolog t u d n u n k , hogy valami a portán, a házon belül vagy kívül, a küszöbön, a kémény alatt, a karácsonyi asztalon, az asztal v a g y abrosz alatt', az istállóban vagy ólakban, a szemétdombon történik.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy bizonyos jós-ló cselekményeket s Varázslatokat csak az érdekelt, másokat m á s : esalódbeli v».<y idegen is v é g e z h e t ; e g y k e k n é l esak a gazda, má- koknál a háziasszony, sz anya, a család legidősebb nőtagja. csak vénasszony vagy gyerek a végrehajtó személy. Némelyik társaságban is, m á s esak egye- dül intézhető ; sőt v e n olyan is, m e l y csak teljes titokban csinálva érrényes vagy lesz eredményes.

Végül poniosan meg kell jelölni eszközt is.

mellyel a jósló cselekményt vagy varázslatot végzik ; a legtöbb' g y ű j t ő raegelégsizik a félüleres aáaveéés- e e l : megkopogtatják az sbl-.ikot, megverik az ólat,

megpiszkálják a tyúkokat, pedig a a üyen adatok m a j d n e m hasznavehetetlenek. A rendező nem t u d j a , hova ossza őket, hisz a kopogtatás- stb. történhetik bármelyik vagy csak az egyik kéz ujjaival, vagy épen csak bizonyos ujjat, a z t á n baltával, piszka- fával, seprővel, fakanállal, még pedig esak a kás«

k a v a r d vngy csak a mákoskanállal, ostornyéllel, nyirfavesszővel stb. s mihelyt ezt t u d j u k , mindjárt m á s jelentőséget- n y e r előttünk az illető babona.

Különös gondot kell továbbá fordítani a tiltó t m u n k á k é» cselekmények felkutatására. Mert b í r azt lehetne gondolni, hogy oz efféle babonák a vallás parancsainak elnépiesrtesei, a dolog mégis úgy van.

hogy e tiltó babonák közül esak alig egynéhányat lehet a vallás parancsaival valami nagyon távoli vonatkozásba h o z n i (tilos idegen t u l a j d o n t a házban t a r t a n i , szőni, fonni, s amelyekben a templom, oltár, szenteltvíz, olvasó szerep*!), a legtöbbnek s e m m i köze a valláshoz (tilos födetlen fővel a- n a p r a állani, a szemetet a szobából kivinni, a padláson r u h á t szárítani, a r o k k á n fonalat h s g v n i , az n t c á n a l m á t vagy diót fölvenni, méz n é l k ü l diót enni, ne étkezéshez villát h a s z n á l n i stb), sőt vannak köztök egyenesen vallásellenesek is. De legjobban bizonyÍ-- j á k a v»!lá»tól való függetlenségüket a tilalom meg- szegésének következményei: e m b e r i és állati beteg- ségek, jószágdög, nehéz szülés, szerencse-vesztés, s több efféle. Kívánatos lenne tehát, ha a többi til- t o t t cselekményt is,ös-mernők, m e r t e néhány adat m é g csak igen süppedő ösvényt a d a magyarázónak.

I t t kell felemlítenünk azokat a babonákat is, melyek az előbbiekkel ellentétben: épen megkövetel nek valamit. S o k k a l értékesebbek amazoknál, d e saj- nos, csak p á r a t i s m e r ü n k közűlök (pl. szenteste m é z e t és f o k h a g y m á t kell enni) Tekintve a varázs- latok nagy számát, s hogy a téli JLIM ; • 'DÚLD az á r t ó hatalmak felszabadulásának ideje és ellenük való védekezés kedvező alkalma : elsőrendű mitológiai é r d e k a többi ilyen rendelkező b a b o n a felkutatása.

Ezzel elérkeztünk a jósló babonákhoz. Az ide- tartozó adatok ö n k é n y t két csoportra o s z l a n a k : jósjelekre és jóslásokra. Jósieleknek azok a jövendő- lések nevezhetők, melyeket az e m b e r i akarattól és

N é p t a n í t ó k I<apja

l — 3 . SZÁlD.

cselekvéstől független eseményekből ( á l o m ; állatok puszta, feltűnése, színe, hangja, k a p a r á s a , s z á r n y u k lebbehtése s egyéb s z o k a t l a n : t e h á t különös és fel- tűnő cselekedete; természeti jelensógok, véletlen események) von le a nép hite. jóslásoknak pedig azok, melyeket tudatosan előidézett eseményekből következtet ki (jósló cselekmények*. A m e n n t i b e n a rali ássál kape-oiatban n e m állanak (pl. u karácsony első u a p j a a született gyermek gyilkos kéz által hal meg) : értékes maradványai az ősmagyar hitvilág- nak. Egyikben másikban még a természet megsze- mélyesítésének kora tükröződik vissza (a n a p sütése és elborulésa, c s i l l a g a és csillagtalan égbolt, a szél i r á n y a , eső hó), van olyan, mely az »eieinek» ősi tiszteletében gyökerezik (parázs, h a m u , korom, meg- fii^tolés, víz és kút), némelyik az állatok karácsony- éjféli megszólalásával hozható összefüggő t h e (ló- nyerítés, marhabőgéa, disznóröfögés, kutyaugatás, kakas- é3 tyúkhang), sokban növényi termések (búza, árpa, rozs, zab, tengeri, lencse, borsó, kender- mag, tökmag, m á k , dió, alma, méz, vereshagyma, fokhagyma, torma), másokban élelmiszerek, ételek (kenyér, só, tojás), azután r u h a n e m i i e k (kalap, nadrág, gatya, kapca, cipő), konyhaszerek (eserép- faaék, szakajtó, tekenő, rosta, szíta, mozsár, köpülő, aodrófa, piszkafa, seprő), istálló szerek és szerszámok (gyeplő, ostor, patkó, kerékköíoiánc, kaszakő, széna, kampó) s végül valami váratlan, véletlen esemény

szerepelnek. Az egyszerű népi életnek megfelelőleg Agy a jósjelek, m i n t a jósló cselekmények j o b b á r a a születendő gyermek sorsára, a f é r j h e z m e n e t e l r e s nősü- léi RZ emberi és állati betegségekre, a halálra, az időjárásra és terméskilátásra vonatkoznak. Legtöbb jósjele van s legkörülményesebh a jósló eljárás a férjhezmen6tetre vonatkozó babonákban ; s ezekből nemcsak magára a f é r j h e e m e n e t é l r e vagy p á r t á b a n m a r a d á s r a következtetnek, h a n e m a férj lakásának irányára, természetére, uJakjára, vagyoni állására, foglalkozására, névkezdő b e t ű j é r e , keresztnevére és személyére is.

A jósló cselekmények a végcélt, az eszközöket s az eljárást tekintve igen közeli rokonságban állanak

» varázslatokkal. Csakhogy ezek n e m a jövendő kitadására, h a n e m biztosítására irányulnak. Ama- zokat azért végzik, hogy kívánságuk teljesülését vagy nem-teljesülését megtudják, emezeket pedig azért, hogy kívánságaik teljesülését biztosítsák. Ennél- fogva a varázslatok a jövő évi szerencse, j ó idő- j á r á s , bőtrrmés, j ó kotló, tojésbőség, emberi és

állati egészség, j ó tej, férjhez menetel, jó, szép é r gazdag p á r biztosítására s hatásos gyógyszerek nyerésére i r á n y u l n a k . Gyökerüket ősi hitünkben bír- v á n : eszközeik is jórészt ugyanazok, m i n t a jósló . cselekményeknek, csakhogy hatásosabb szerep j u t bennük a karácsonyi abrosznak, asztalnak, az ezekre és ezek alá tett tárgyaknak : konyha- és istállósze.rek- ni k, növényi terméseknek, ételeknek, tehát a kará- csonyi uiorzsaléknak és szemétnek is. Ezek alapján az ünnepi asztal mintegy az ősmagyar áldozóoltár m a r a d v á n y á n a k tekinthető, melynek s m i n d e n r á tett tárgynak épen ezért bűvös ereje van.

De azok a természetfeletti h a t a l m a k , melyek az ekfleleket nyújtották, melyeket a jósló cselekmények- ben feleletre kényszerftettek s melyeknek a varázs- latokban segítségét k é r t é k : az ősinagyarság hite.

szerint m< g is jelentek az emberek között, sőt bizonyos bürös szertartásokkal meg is lehetett őket

idézni, ű g y tartották, hogy a leghosszabb éjszsfea az 6 legkedvezőbb idejük, hogy » «nap» haldoklása időt s a l k a l m a t ad a sötétség szellei^einek erejük kifejtésére. E z é r t a téli napforduló ö r ö k é * * : kará- csony éjszakája is a szellemvilág fblszflh.-rtÍBlAsá«ak

« « szellem j á r á s á n a k kedveeő alkalma. E z magya- rázza meg, hogy kaxác-ronyi babonáink közt oly sut az éjfélre, az éjftli mise idejére vonatkozó védekez i b a b o n a : az igézet, a r o n t á s , a boszorkányok ellen.

Ezért hiszik, hogy a boszorkányok és kísértetek bizonyos szertartárok elvégzése ntán meg&thatók.

sőt meg is idézhetők. E z é r t lesik ú r í e h n a t a t á s ide- jén a pénz fellobbanását b az ég megnyílását, bogy

az o n n a n hulló pénzt seprűvel megérinthessék, mi- előtt m é g a földön kaviccsá változhatnék. Ezért hiszik, hogy éjfélkor a szomszédos t í z e k megláto- gatják egymást, hogy az állatok is megszólalnak etb. Csupa é r t é b e , kevéssé és h i á n y o s a n ismert köre népies hiedelmeinknek várja irt a gyűjtők lel- kes m u n k á s s á g á t

Karácsonyi babonáink tehát csekély r é z b e n a keresztény vallás parancsaiból folyók, azoknak népies megobolásai nagyobb részben azonban ős- e r e d e t ü e k : maradványai az ősi jövendőmondó tudo- m á n y n a k , jósló szertartásoknak, varázsíatokoak s a mitikus lényekbe vetett ősi hitvilágnak. Ez H ó i természetesen v a l a m e n n y i t föl kell g y ű j t e n i *z alábbi ú t m u t a t ó n e m is annyira a feljegyzeadő anyag kijelölésére szolgál, mint i n k á b b a gyűjtök kikérdező, rákutató s megfigyelő m u n k á s s á g á n a k megkönnvítéaére.

-x

A v a j ú d á s enyhítését célzó tilalmak. Jósjelek a születendő gyermek n e m é r e vonatkozólag. A kará- csonykor született gyermek sorsa. Yédekezé-t az igézet és r o n t á s ellen. A gyermek egészségét biíto- sító varázslatok. Gyermokgyógyszerek készítt-e.

Szerelmi varázslatok és bftjitalok k é s z í t é s e A szép- ség, ndvarlók és kérők biztosítása. A férjhezmene- telre és nősülésre vonatkozó jósjelek."" Babonás cselekmények a f é r j h e z m e n é s és nősülés jósjeleinek előidézésére, — a jövendő térj lakásirányának, természetének, külső a l a k j á n a k , vagyoni állásának, névkezdő betűjének, keresztnevének, személyének kitadására. A férjhezmenetelt, a f é r j jóságát, szép- ségét, gazdagságát, személyét biztosító varázslatok.

Az élelmiszerek, épületrészek, konyhaeszközök, állatok és növények, a mezítelenség, mosdás, sep- rés, böjtölés, természeti jelenségek, véletlen esemé- nyek (találkozás, hallott szó) jelentősége és szerepe e jóslásokban, jósló cselekményekben én varázsla- tokban. Ólomöntés, galuska-készítés. Álomlátás.

Varázslatok a férj hűsegének s az asszonyi hata- lomnak biztosítására.

Mit kell és mit n e m szabad enni és miért ? A különböző élelmiszerek (kovász, k e n y é r , kalács, méz, só, tojás, f o k h a g y m a és vereshagym.i, bor, pálinka) jelentősége és varázsereje. A karácsonyi morzsalék felhasználása és hutása. A kés és villa használatára vonatkozó tilalmak.

Az eresz alatt, a pitvarban, a k é m é n y almi. vég- zett j ó s l ó cselekmények és varázslatok. A küszöb védelme. F é r g e k és p a t k á n y o k elűzése. A tflz meg- állítására s elhárítására készített _ j / a r f c s e s z k őzök.

A különböző r u h a d a r a b o k , gyűrő, f é s ű , 't a k a r jelen- tősége és szerepe. A karácsonyi asztal fe_( , r ' s e ; mi m i n d e n t (élelmiszer, növényi termés, "ruhanemű,

8 N é p t a n í t ó k Lapja 1 ;J. szám.

konyhaszer, istállói ós gazdasági eszközök) tesznek az asztalra (abroszra), az abrosz és asztal alá ós m i é r t ? A karácsonyi abrosz gyógyító h a t á s a .

A pásztorok jóslásai, babonás szokásai (ostor- pattogtatás, kürtölés, vesszőzés) és védekezései az ártó haíalmak ellen. Az állatok egészségét, erejét és termékenységét biztosító varázslatok. Az istállók és ólak védelme s szerepúk a jósló cselekedetekben ós varázslatokban. A istállószerek és szerszámok jelen- tősége és szerepe. Az állatbetegségeket és apró- marha-dögöt megelőző varázslatok. Állal gyógy- szerek készítése. A tej, sok tojás, j ó kotió, kikeres ültetés biztosítása. A szövés-fonás, m o s á s és ;:uha- szárítás, seprés (karácsonyi szemét) babonák . A konyhaszerek jelentősége és felhasználása. A házi szerencse biztosítása. Mit nem szabad és mit «kell»

dolgozni? Termésjóslás. Termésvarázslás.

Előjelek ós jósló cselekmények az életkor s a jövő évi egészségi állapot kítudására. A betegségek

miatt tiltott cselekedetek. Az egészséget biztosító varázslatok. Gyógyszerek készítése. A vas- és ezüst- pénz, patkó szerepe a varázslatokban.

A h a l á l előjelei s a rávonatkozó jósló cselekmé- nyek. Az állatok, természeti jelenségek, véletlen események jelentősége és szerepe.

A ház megkerülése, az ablakon bebúvás, az ab- lakon ós kulcslyukon benózés, a kemencébe búvás, mosdás, böjtölós, etetés, vesszőzés, megfüstölés, öntés, mezítelenség és szótlanság a jósló cseleke- detekben és varázslatokban.

Jósjelek, jósló cselekmények s varázslatok ünnep- szombatján, első n a p j á n (eb d és vacsora előtt, alatt és u t á n ; első, második ós harmadik harangszókor ; a tizenkettedik ó r a ü t é s k o r ; éjféli rniso előtt, alatt és u t á n ) . Jövendölések a karácsonyi időjárásból s abból, hogy a karácsony a hét milyen n a p j á r a esik.

Jósállatok, Az állati hangok jelentősége a jcsló cselekményekben. Az állatok m e g s z ó l a l á s a ; miről beszélnek, s hogyan lehet beszélgetésüket kihall- gatni ? Növények ós növényi t e r m é s e k szerepe, jelentősége s felhasználása a jóslásokban, jósló cselekményekben s varázslatokban.

A tűz, parázs, h a m ú , víz ós k ú t a jósló cselek- m é n y e k b e n és varázslatokban, A házi tüzek láto- gatásai s beszélgetései. A víz virágzása. Aranyvíz.

A n a p , csillagok, szél, eső, hó jelentősége a jóslatok ban. A jövő évi időjárás előjelei ós jósló cselekményei.

Jézus megjelenése a földön. A tomplom, oltár, szenteltvíz, olvasó, harangkötél felhaszuálása a jósló cselekményekben és varázslatokban. Az angyalok éneke. Az ördög és kísértetek m e g j e l e n é s e ; ártal- maik. Hogyan lehet a boszorkányokat meglátni, felismerni. Ártalmaik s az ellenük való védekezés módjai. Pénzhullás az égből.

*

A dolog természetéből folyik, hogy ez az útmu- tató n e m t Ijes ; hiszen csak a z o k n a k a magyar a d a t o k n a k alapján készült, melyek ez ideig nyom- tatásban magjelentek (a Folklore Fellowsnak 1912.

óta n a g y fáradsággal, r o p p a n t m u n k á v a l és sok pénzzel gyűjtött h a t a l m a s anyaga t. i. m é g mindig rendezetlenül, m i n d e n k i elől elzárva h e v e r valahol).

Az ú j kutatás új kérdőpontokat fog szolgáltatni, ú j irányok írt "fog m u t a t n i . De ez m á r a folklore ú j korszakának, néphagyományaink ú j barátainak érdeme lesz.

I h a z a i t a n ü g y i l a p o k b é l .

A „Magyar P e d a g ó g i a " m u l t évi utolsó száma egész terjedelmében közli Kemény Ferencnek a középiskola újjászervezésének előkészítésére v o n a t - kozó előadói javaslatát. A «Magyar Paeuagogiai Társaságé a füzet közlése szerint beható tárgyalás alá vette a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisz- ter által leküldött s ezen t á r g y r a vonatkozó kórdő pontokat. A vitában résztvett szakembereknek meg- jegyzéseit a következőkben foglalhatjuk össze: Bo- zóky Endre n e m t a r t j a az időt alkalmasnak a reform resztülvitelére. H a lekanyarítják perifóri- áinkat. '.kkor elveszik tőlünk művelődési gócpont- jainkat, melyek túlnyomólag ott fekszenek ; elveszik legjobb elemi iskoláinkat, m e r t tanügyi politi- k á n k — ú g y m o n d — a nemzetiségi vidékeket prote- gálta s a nagy m a g y a r Alföldet állandóan elhanya- golta. A szóló azt kívánja, hogy várjak meg az élet valódi követelményeinek megnyilatkozását s azután cselekedjünk. Addig m a r a d h a t a középj.

iskola úgy, a h o g y van. F o r d í t s u k figyelmünket az elemi iskolára. H a n g o l j u k össze a két iskola t a n tervét és szüntessük meg azt a zökkenóst, melyen a középiskolába átlépő t a n u l ó n a k át kell esnie.

Ellene van a felvételi vizsgálatnak s annak, hogy a tanulók az elemi iskola IIL osztályából lépjenek át a g i m n á z i u m b a . Ebben az esetben a kicsiny, alig nyolc óvet betöltött g y e r m e k az osztálytanítás rendszeréből a z o n n a l átlépne a szaktanítás rend- szerébe, egy évvel korábban, m i n t most és heti 30 órát g ö r n y e d n e az iskola padjain, hat órát latinul tanulva. Waldapfel János a középiskola kileno év- folyamúvá való fejlesztését n e m helyesli. Az a meg- győződése, hogy a középiskolai oktatásnak egyik főnehézsége évfolyamainak nagy számában rejlik és hogy ezt i n k á b b csökkenteni kell, nem pedig na- gyobbítani. Kívánatosnak t a r t j a , hotry majdan, m i r e elérkozett a r e f o r m o k ideje, a polgári és középiskola a toljon l)Hj.o.I'-?ífiá,lyoa fQT~ A n é p - iskolát kell t e h á t elsősorban emelni, javítani. A középiskola h a t é v e s intézmény legyen s a nép- iskolának VI. osztályából vegye növendékeit. Somogyi

Géza szerint az erőíeljős népiskola jól végzett m u n k á j a által megalapozott hatosztályú középiskola feladatát hat év alatt legalább oly jól elvégezné, m i n t a mostani középiskola nyolc óv alatt. Korö*i Sándor szerint a műveltségnek elemeit, a művelődésre való képességet m a m á r a földmíves és az iparos sem nélkülözheti, a közoktatás berendezkedésének tehát olyannak kell lennie, hogy a nemzet fiai m i n d e n elriasztó nehézség nélkül ott és úgy helyezkedje- nek el, hogy hazájuknak m i n d e n erejükkel és képességükkel h a s z n á r a váljixnak. Mivel l á t j u k , hogy a nép széles rétegei léptek ba a művelt- ség zónájába, be kell i s m e r n ü n k , hogy az iskolai reformról szólva egész közoktatásunkra ki kell ter- jeszteni a figyelmet. A szóló mindig örömmel és büszkeséggel emlegette azt a lelki finomságot, mely a mi p a r a s z t népünket jellemzi. De azért el- tagadhatatlan dolog, hogy az egyetemes népműve- iődés tekintetéhen még sok a teendő. Élesen reá világítva a hollandi és m a g y a r paraszt gazdálkodá- sára, mely utóbbi nagy elmaradottságot mutat amaz- zal szemben, bizonyítja azt, hogy a nép műveltsé- gére, annak erkölcsi és szellemi tökéletesedésére való

íl törekvés kell, hogy legfönto-abb c é l ú i n k kő*ó tar-

tozzék, A középiskolai r e f o r m o t a n e m z e t szükség- letéhez kell alkalmazni. N e m lehet azt úgy meg- reformálni, hogy egyéb iskoláinkat figyelembe n e vegyük. A kileneosztélyú középiskola megvalósí- tása szinte e l h á r í t h a t a t l a n akadályokba ütközik.

Kivihetetlennek t a r t j a azt, hogy a középiskolákba a H L elemi osztályból vegyék fel a tanulókat, m e r t módot kell n y n j t a n i arra, hogy az elemi iskola jól megalapozhassa a gyermekek köíépiskolai tanulmá- nyait. A vita anyagát Fináczy Ernő elnök foglalta össze mesteri tömörséggel. í g y megemlítette, hogy túlnyomó megegyezés alakult ki abban, hogy a népiskola hat teljes osztálya m i n d e n ü t t megszer- vezendő s hogy a középiskolának alulról egy évvel való megtoldása, psedagogiai és társadalmi okokból n e m kívánatos.

A „Nemzetnevelés" m u l t évi utolsó számának hangulatos vezércikkét M. L. í r t a . Megemlíti ebben, hogy a fohászainkban e p e d e t t béke meghozta ugyan, a keresztény irányzat diadalát, de még sin- csen meg a lelkekben a béke és a szeretet. Gyűlö- let lopta be m a g á t az e m b e r e k lelkébe, ingeriik, uszítják a m a g y a r t a m a g y a r , a keresztényt a ke- resztény ellen, m i n t h a nem is vérezne ezer sebből eleget ez a sokat szenvedett, megcsonkított Magyar- ország. Nyerjük meg — ú g y m o n d — a szíveket, lelkeket a krisztusi szeretetnek, szelídségnek, meg- é r t é s n e k vigyiik őket közelebb Istenhez, tegyük náluk szokássá a lélekből, benső meggyőződésből való vallásosságot, az imádkozást. H a h a t á s t is t.uuunk gyakorolni, példát is tudunk adni, akkor v á r h a t j u k , r e m é l h e t j ü k az igazi szeretettel, békével telt karácsonyt. Dr. Zalka László apátkanonok, egy- házmegyei főtanfelügyelő «Memorandum a című cikkében azon kérdések egész sorára világít reá, melyek most a felekezeti tanítóság lelkét foglalkoz- t a t j á k . Szvietlii József P á k a y K á r o l y n a k a tanító- képzés reformjáról írt cikkére reflektál s a minisz- teri rendeletben lefektetett elvek helyességét h a n - goztatva, a képzőintézet 5. ós 6. osztálya részére az

akadémiai jelleg megadását sürgeti.

A «Magyar Középiskolán m u l t évi utolsó füzeté- ben dr. Tordui Ányos á t t e k i n t ő képet n y ú j t közép- iskoláink kétesztendei működéséről.

Az 1918 — 19Í9. évnél gyászosabb esztendőt — úgy- mond — nem ért meg a magyar középiskola. Alig vette kezdetét a munka, szeptember végén a spanyol járvány miatt ismét bezárultak az iskolák kapui. November közepén, mikor ismét megindult a tanítás, kitört az első forradalom. De ugyanezen hóuap végén újra kez- detét vette a nagy vakáció, részben járvány miatt, rész- ben a fűtőanyag hiánya miatt* Ha itt-ott folytatni is próbálták a tanítást, az iskola mégis félig üres maradt, mert Budapesten és a nagyobb városokban nem merték a szülök gyermekeiket az utcára bocsátani a folytonos zavargások miatt. Sokan azért nem jártak az iskolába, mert nem volt oipőjük, ruhájuk, sokan podig azért, mert dideregve az utcán kellett sort állniok a boltok s üzlet-k előtt. Igen sok felsőbb osztályú tanulót a polgárőrök közé osztottak be. Itt-ott 34—40 porces órákkal, vagy minden másodnapon való tanítással pró- báltak segít; ni a bajon. A március 15-iki ünnepély már vörös zászlók és jelvények mellett folyt le. Hogy mily romboló hatást tett a kommunizmus a hazai iskolákra, arról részletes adatokat közöl a cikk írója, örvendetes dolog, hogy csak kevés középiskolai tanuló ült fel a csábításoknak és ezek közül is keveset vezetett a gonosz

indulat, legtöbbjét m fiatalos meggondolatlan hév, a hatalmi téboly. A legtöbb helyen az ifjúság legalja került felül. Ezután a különböző diákszervezetek kommu- nista irányú ténykedéseit leBti a szerző, reá matatva áz itt-ott mutatkozó jelenségekre. Majd az átképző tan- folyamokat jellemzi. Mindezeket és *ok más mellék- körülményt tekintetbe véve nem csodálkozhatunk azon, hogy igen eok iskolának nemcsak a szellemét fertőzte meg a proletárvilág, hanem anyagilag is sokat tönkretett.

Az Í!íl9—Ií>á0. taaév a tisztogatás jegyében indult meg. A tisztítótüzei! át'.sett rnsgyar iskola nagy lelke- sedéssel állott a regen ráláa munkájába. Megindultak az igazolások, számot kellett adnia tanárnak, tanuló- nak egyaránt viselt dolgairól Nem egv helyen a ssülök követelték a legszigorúbb büntetést azokra a tanulókra, akik gyermekeiket megrontották. Más helyen maguk o tanulók tiltakoztak az eltuult idők nagyhangú stáj- hflseinek visszafogadása ellen. Mindazonáltal a tanári testületek a megbocsátás elvei <zerint Ítélkeztek. Arány- lag csak kövén tanulót távolítottak el, a legtöbbjét csak a nyilvános tanulástól tiltották el. Nagy gondot okozott az iskolaépületek basmálható állapotba hozása, de gátlóan hatott a tanítás eredményességére a spanyol járvány, de főként az úgynevezett «szénszünet».

Cikkének befejező részéhen kifejti a szerző, hogy nem csupán a forradalmi év mulasztásait kell jóvár- t e n n i , h a n e m pótolni kell az utóbbi öt-hat óv szen- vedéseivel gátolt, szüneteivel megcsonkított tanítás- idejét is. Ez pedig n e m egy év, h a n e m évek hosszú sorának m u n k á j a lesz.

A kulíuiui iauügyi iapokbéi.

Az angol óvóiskolák fejlesztésének szük- ségességéről

vezércikkezik a Times legújabb nevelésügyi mel- léklete abból az alkalomból, hogy az országos köz- egészségügyi bizottság az óvóiskolák nagyobbfokú gondozására hívja fel a k o r m á n y ügyeimét. Arra utal, hogy ép ezek az iskolák a legfontosabbak a nemzet megerősödésének szempontjából, m i é r t is k a m a t o s kamattal térítik vissza a b e f e k t e t é s t ; vi- szont elhanyagolásuk végzetes következményekkel j á r . De ugyanaz a fontosság illeti meg őket n e m - csak közegészségügyi, h a n e m kulturális szempont- ból is. Az összes orvosok és pszichológusok egy- h a n g ú tanúsága szerint a második életévtől felfelé a testi gyarapodással karöltve j á r az értelmi fejlő- dés is. A m a g á r a hagyott és tétlenségre k á r h o z t a - tott kis gyermekek^^lőbb-utóbb testileg is elkorcso- sulnak. A tapasztalíliiji^mutatja, hogy az eképpen el- h a n y a g o l t gyermekek' m á r akkor is felélénkülnek, h a m á s gyermekek közé kerülnek, szabadon m o - zoghatnak, játszhatnak stb. A n n á l áldásosabbak fejlődésükre nézve a velük rendszeresen foglalkozó ovóiskolák. Igen nagy baj, hogy túlkevés az óvó- iskola. Növeli a bajt, hogy Angolországban is a n y a g - h i á n y v a n s a m u n k a e r ő k óriási költségbe ke- rülnek.

Különös g o n d fordítandó az óvóiskolák helyes vezetésére, melyet m a n a p s á g m á r csak pszichológiá- b a n j á r t a s egyénekre lehet b í z n i ; olyanokra, akik n e m c s a k kenyérkeresetből, h a n e m hivatásból vonzód- n a k a gyermekekhez és főképp a szegény szülők- kel és azok gyermekeivel is szeretettel t u d n a k el- bánni. Melléjük segítőtársul, m i n t ezt m á r Mon-