I r t a : Fekete József, áll. tanítóképzői tanár.
Az emberiség művelődésének nagy z e n e k a r á b a n ú j s eredeti hangszínóvel egyre n a g y o b b szerep-hez j u t , olykor-olykor m á r vezérlőszólamot játszik a s k a n d i n á v kultúra. Az egyetemes m ű v e l ő d é s szem-p o n t j á b ó l nem igen beszélünk külön d á n , svéd, nor-vég, finn kultúráról. E népeknek s a j á t o s nemzeti k u l t ú r á i szoros ós eleven erejű m ű v e l ő d é s i kapcsola-tok r é v é n szembetűnő egyöntetűséget m u t a t n a k s e g y m á s t összeillően kiegészítve egy n a g y o b b s az egyetemes művelődós szempontjából önálló egysé-get a l k o t n a k . A « n y u g a t i kultúrá»-val szemben ezt a sok tekintetben ö n á l l ó és eredeti m ű v e l ő d é s t azért nevezzük külön névvel óészaki k u l t ú r á n - n a k .
Ez az északi k u l t ú r a a művelődés különböző t e r ü l e t e i n már több n a g y embert, sőt vezérlőszelle-m e t a d o t t a v i l á g n a k és sok úttörő, eredeti kezde-ményezéssel büszkélkedhetik.
A politikai ós t á r s a d a l m i mozgalmak t e r é n a femi-n i z m u s femi-n a k sajátos alakjával, a szövetkezeti mozga-lomban, az agrár demokráciában, a f a j i m o z g a l o m b a n (skandinávizmus), az alkoholizmus ellen való küzde-l e m b e n j á r n a k eküzde-lüküzde-l ú t t ö r ő kezdeményezésseküzde-l és péküzde-lda- példa-adással.
Mélyreható n é p műveltségük az egész világon pá-r a t l a n . Testi k u l t ú pá-r á j u k , nemzeti spopá-rtéletük
szin-t é n rendkívül f e j l e szin-t szin-t . Ennek szin-t u d h a szin-t ó be, hogy a h á r o m m i l l i ó n y i k i s finn t e s t v é r n é p ü n k a leg-utóbbi antwerpeni olimpiai v e r s e n y e k e n az európai n e m z e t e k közül a legelső helyre, az egész világon pedig a második helyre került (az első A m e r i k a lett). Paedagogiai t e k i n t e t b e n is k e z d e n e k n e m egy dologban E u r ó p a mestereivé válni (szlöjd, dán-svéd t o r n a ) . A h á b o r ú óta pedig az északi k u l t ú r á n a k egy gyönyörű v i r á g a : a népfőiskolai gondolat k e z d h ó d í t a n i világszerte. Világbíró B a k u l t ú r á b a n h a t a l m a s népek s e m szégyenlenek e téren a s z á m r a nézve kicsiny, de műveltségben e r ő s kis dán n é p -től tanulni. A népfőiskolai g o n d o l a t A m e r i k á b a n , Angolországban és J a p á n b a n é p p e n úgy t e r j e d , m i n t a kisebb államokban : n á l u n k , Jugoszláviában, Ausztriában vagy Csehországban. Németországnak legfontosabb művelődéspolitikai k é r d é s e most a n é p -főiskola, amely k ö r ü l óriási m é r e t ű mozgalom ke-letkezett.
A népfőiskolai gondolat Grundtvig Miklóstól (1783—1872.) való, aki egyházreformátori, költői, történetírói és művelődéspolitikai m u n k á s s á g á v a l Észak vezérlő szellemévé vált. É l e t í r ó i «Észak prófó-t á j á n a k ü , «Észak legnagyobb nevelőjének® n e v e z i k és m u n k á s s á g á n a k irányára s h a t á s á r a nézve Rous-seauval, R u s k i n n e l és Tolsztojjal szeretik összemérni.
A népfőiskolai gondolat új művelődési eszményt jelent, amely az északi á l l a m o k b a n m a j d egy évszázad alatt meggyökerezett, v i r á g z ó és sajátos n é p -művelési intézményeket (népfőiskolák, népfőiskolai tanfolyamok) sarjasztott, j ó t é k o n y gazdasági, t á r s a -dalmi, politikai ós művelődési á t a l a k u l á s o k n a k lett előmozdítójává, vagy közvetetten okozójává.
8 most, a világszerte dúló gazdasági, politikai, társadalmi és művelődési válságok idején m e n t ő gon-dolatként üdvözlik mindenhol. F r i s s , eleven erejétől m i n d e n ü t t olyan csodálatos j ó t é k o n y változásokat várnak, a m i l y e n e k e t D á n o r s z á g b a n okoaott.
A népfőiskolai gondolat, m i n t ú j művelődési esz-m é n y , f o r r a d a l esz-m i gondolat, esz-m e r t a esz-mult és j e l e n művelődési eszményével gyökeresen akar szakítani.
Az a művelődési eszmény, amellyel G r u n d t v i g s a grundtvigi n é p f ő i s k o l a szembeszáll, az úgynevezett
^humanisztikus» vagy klasszikus műveltség. H e l y e -sebben szólva n e m az antik k u l t ú r a ellen harcol, amelynek értékeit elismeri és becsüli, h a n e m az ellen, hogy az a n t i k k u l t ú r á t művelődési a n y a g k é n t használjuk fel az iskolákban. A népfőiskolai gon-dolat nem t u d s nem a k a r k i b é k ü l n i sem a régi, sem az ú j h u m a n i z m u s művelődési eszményével.
Mind a kettő a való élettől távolálló, xkönyvművelt-sóg»-hez j u t t a t , nyíltszemű s a mai életben eligazodni tudó t e v é k e n y polgárok h e l y e t t aszott, f á r a d t -lelkű, f a n y a r k e d é l y ű , h a t á r o z o t t cselekvésre rest vagy képtelen nkönyvmolyokat» nevel. «Professzorokból és tudományos emberekből nyilvánvalóan egyszerre csak nagyon kevés kell és lehet, azonban m i n d n y á -j u n k n a k d á n polgároknak, m ű v e l t és hasznos polgároknak kell l e n n ü n k n — í r j a Grundtvig.* A g i m n á -ziumok m ű v e l ő d é s i eszményével Grundtvig szerint ezt a célt n e m lehet elérni. A népfőiskolai gondo-lat ellene v a n a n n a k , hogy ez a klasszikus műveltség általános műveltségnek neveztessék, amelyre m i n d e n , műveltségre törekvő embernek szüksége volna. E r r e a műveltségre csak a nemzet igen kis részének, a tudo-mányos p á l y á k r a készülőknek van szükségük. Ez a műveltség a n e m z e t legnagyobb részének fölösleges, e l s a j á t í t h a t a t l a n s ezért ez az «általános műveltségi) a gyakorlati n e m z e t i élet m u n k á s a i számára idegen vagy ellenszenves. E n n e k «általános műveltséggé»
való erőszakolása osztályműveltségel, nkasztmüveltsé-geto teremt s a nemzetet műveltségű égis széttagolván, még nagyobb társadalmi ellentéteket t á m a s z t . Ez a művelődési eszmény arisztokratikus jellegű, csak a
«kiválasztottaknak» való. D e épp ez a t é n y súlyos társadalmi következményekkel jár, amelyek a n e m -zeti életben beteges t ü n e t e k e t okoznak. Ez az arisz-tokratikus művelődési e s z m é n y azt a balhitet gyöke-rezteti meg, hogy csak e n n e k a műveltségnek része-sei a l k o t j á k a n e m z e t n e k legértékesebb rétegét, elitejét s h o g y csak az ú. n. úripályákra készülők-nek van szükségük «általános műveltségre» s hogy ez az á l t a l á n o s műveltség csak az ú. n. klasszikus műveltség l e h e t . Ez volt az oka a n n a k , hogy a fizikai m u n k á t végző t á r s a d a l m i osztályok legtehet-ségesebb t a g j a i t a műveltség ú t j á n való fölemelke-dés vágya azokba az iskolákba hajtotta, a h o l ez a
«nimbuszt» adó műveltség megszerezhető s a huma-nisztikus iskola adta végzettség ú t j á n valamelyik
a úri pálya» elérhető volt. Mert ez az élettől távol álló «könyvműveltség s s a balga t á r s a d a l m i felfogás elvette m i n d e n kedvüket attól, hogy az iá l t a l á n o s műveltségi) megszerzése u t á n visszatérjenek az eké-hez, vagy hogy szerszámot vegyenek a kezükbe. Ez az iskola kiváló erőket és tehetségeket v o n t el a gya-korlati p á l y á k t ó l s m ű v e l t vezetők n é l k ü l hagyta a n e m z e t n e k fizikai m u n k á t végző rétegeit, m e r t ez a műveltség elválasztotta, elidegenítette lélekben, törek-vésekben őket a n e m z e t n e k eme t á r s a d a l m i rétegei-től, sőt a klasszikus k u l t ú r a utólérhetetlen tökéle-tességének örökös hangoztatásával a n e m z e t i mű-veltség i r á n t is bizonyos lekicsinylő felfogást nevelt növendékeiben. 8 ha csakugyan adott volna igazi
* Grundtvig, Smaaskrifter, Skolen for L i v t t .
13 — 17. szám. N é p t a n í t ó k L a p j a 5
műveltséget! De ebből az iskolából később kiveszett a műveltségszerzés komoly vágya, hovatovább csak a íjogosításn megszerzése végett keresték fel a tanítványok. Igazi lélekalakító erejű műveltséget többé nem t u d o t t adni, de elevenen m a r a d t káro-san ható ereje. Ezért k ü z d ö t t oly elkeseredetten tírundtvig ezek ellen az iskolák ellen, m e r t világo-san látta, hogy népe h a n y a t l á s á b a n és elnemzetiet-lenedésében ezek is részesek. E z é r t nevezte ezeket az iskolákat «fekete iskoláknak» s a d i a l á l iskolái-n a k » . Ezért vágyott ú j művelődési eszméiskolái-nyre,,amely népét nemzeti sülyedéséből talpraállíthassa. Ú j esz-mény, ú j iskola kellett neki, m e r t a régit meg-j a v í t h a t a t l a n n a k tartotta. S ez az ú meg-j művelődési eszmény az ő lelkéből virágzott ki a népfőiskolai gondolatban.
A népfőiskolai gondolat ú j művelődési eszményt hirclet s ú j iskolát követel. E n n e k az ú j művelődési eszménynek a l a p j a a keresztény világnézet. De n e m - a pietizmusba f ú l ó kereszténység komor világnézete, amely a való élettől elfordulást k í v á n t s így az emberi természet ellen való, h a n e m egy olyan kereszténység-nek derűs világnézete, amely az eleven, benső hit-élettel nem t a l á l j a összeférhetetlennek emberi termé-szetünk jogainak figyelembevételét s é r v é n y e s í t é s é t : az öröm, szépség, boldogság u t á n való természetes vágyakozást, az eleven, l ü k t e t ő élet igazi értékeinek és szépségeinek földi élvezését. Az ú j művelődési esz-mény a pogány világnézetből s a r j a d t klasszikus mű-velődési eszmény humanitását («emberi» eszméjét) a keresztény szellemmel a k a r j a megnemesíteni. A ke-reszténységnek addig világmegvetést kívánó komor világnézetét pedig az antik k u l t ú r a életeszményének melegével és fényével a k a r j a derűsebbé s az emberi természethez simulóbbá t e n n i , hogy így a m i n d -i n k á b b -istentelenné váló szellem-i életet v-isszave- visszave-s visszave-s e Ivisszave-stenhez, az emberi termévisszave-szetet kellően figye-lembe nem vevő pietista vallásos életet pedig em-beribbé tegye.
A keresztény világnézet hirdeti minden emberi lélek ónálló értékét, a tökéletesedéshez való jogát és képes-ségét ; egyben hirdeti minden n e m z e t jogát a r r a , hogy önálló egyéniségét kialakíthassa. Ebből a tanból s a r j a d az ú j művelődési eszménynek az a követelése*-.
hogy mindenki, t e h á t ne csak az ésszel dolgozók része-süljenek a m a g a s a b b f o k ú műveltség áldásaiban, h a n e m a kézzel dolgozók is, ne csak a férfiak, hanem a n ő k is, m e r t erre emberi mivoltunk a l a p j á n m i n d n y á j u n k n a k jogmik s emberi egyéniségünk kifejlesztése végett (tökéletesedés) — amely az élet célja — szükségünk van. Az emberi egyéniség tökéletes kifejlesztése pedig csakis a kereszténység által érhető el (aki igaz e m b e r , az igaz keresztény is) — ez G r u n d t v i g alapgondolata.
A kereszténység szellemének ihlete érzik azon a törekvésen is, amely az ú j művelődési eszménnyel a műveltek és műveletlenek közt a régi műveltség eszmé-nyétől t á m a d t különbséget m e g a k a r j a szüntetni, sőt egy közös általános műveltséggel a természetes v a g y történetileg a l a k u l t társadalmi osztályknlönbségeket s t b . is át a k a r j a h i d a l n i : bizonyos lelki egységet
• s kapcsot t e r e m t v é n egy nép, nemzet különböző rétegei között. Ez a művelődési eszmény t e h á t demok-ratikus ; demokdemok-ratikus volta a keresztény gondolatból s a r j a d t éppen úgy, m i n t fő célkitűzése : az emberi egyéniség kifejlesztése.
Amint a protestantizmus demokratikus elve a hit-élet terén uralomra j u t t a t t a a nemzeti nyelvet, éppúgy
e d e m o k r a t i k u s ú j művelődési eszmény szükség-szerűen követeli a népies gyökerekből s a r j a d z ó és táplálkozó nemzeti műveltséget. Mélyreható és a nemzet m i n d e n rétegére e g y a r á n t kiterjedő népművelés csak népies-nemzeti műveltség segélyével végezhető. Csak ez a műveltség válhatik a nemzet m i n d e n t a g j á n a k közös kincsévé s k ö z ö t t ü k összekötő lelki kapoccsá.
Csak e műveltség révén v e h e t részt a nép a nemzet művelődési életében s csak így t e r e m t h e t ő egységes nemzeti k u l t ú r a , anielv az egész nemzet népi egyéni-ségének, faji lelkének kivirágzása.
A népi egyéniségnek önálló értékét s~más népekkel való egyenrangúságát szintén a k e r e s z t é n y t a n hir-deti. ezzel egyúttal a s a j á t o s népi egyéniségnek ki-fejlesztésére is serkent.
De Gruncltvigot i t t a n t i k példa is ihlette. A görög nép p é l d á j a . A görögök azáltal lettek n a g y o k és hal-h a t a t l a n o k , hal-h o g y . s a j á t egyéniségük érvényesítésével s a j á t o s nemzeti k u l t ú r á t t e r e m t e t t e k s ezzel magu-k a t h a l h a t a t l a n n á t e t t é magu-k a hellén szellemben.
Az ú j művelődési eszmény szociális. Főcélja ugyan, hogy az emberi egyéniséget művelje ki, de n e m téveszti szem elől, hogy az emberi egyéniségnek lényeges meg-h a t á r o z ó és színező elemei a faji vonások. A művelt-séggel ezek is fejlesztendők. Az ú j művelődési eszmény szerint n e m lehet s n e m elég csak az wmberto kifejlesz-t e n ü n k az emberből, h a n e m dán, görög, magyar s kifejlesz-t b . e m b e r t kell nevelnünk. Egyéniségét csak így f e j t e t t ü k ki tökéletesen s valószerűen, mert e m b e r mindig egy n é p n e k a fia, egy nemzetnek a t a g j a . E m b e r i közösséghez tartozik, amelynek nemzet, iiletve állani a neve. Az emberben ezenkívül a polgárt is kell nevel-n ü nevel-n k , (az állampolgári nevel-nevelés csirája!) hogy jó és hasznos polgáraivá v á l j a n a k h a z á j u k n a k . Ú g y tetszik, m i n t h a i t t a régi görögök és rómaiak s n é h á n y más keleti népnek nemzeti nevelésének eszméi ü t k ö z n é n e k ki.
A keresztény világnézet d e m o k r a t i k u s gondolatá-val, a f a j i vonások t u d a t o s fejlesztésével s a «pol-gárrá» való neveléssel a nemzeten s az államon belül a k a r j a az egyéniségükben f e j l e t t egyes e m b e r e k e t erős szociális kapcsokkal egységbe fűzni.
A s a j á t o s népi egyéniség kifejlesztésének követelésé-ben szintén m a g a s a b b r e n d ű szociális gondolat szuny-n y a d . A szuny-népi egyészuny-niségükbeszuny-n kifejlett s egyeszuny-nlő j o g ú és r a n g ú nemzeteket a keresztény szellemtől fejlesztett m a g a s a b b r e n d ű h u m a n i t á s eszméjével és érzésével az emberiségnek egy felsőbbrendű közösségét a k a r j a m e g t e r e m t e n i !
Az ú j művelődési eszménynek f e n t vázolt szociális elemei (állampolgárrá nevelés stb.) szükségessé teszik, hogy az a d a n d ó műveltség ne holt k ö n y v m ű v e l t s é g legyen, h a n e m a lüktető, való életbe szervesen kapcso-lódjék b e : az élet, az eleven cs cselekvő nemzeti élet számára neveljen.
Ez az a művelődési eszmény, amely G r u n d t v i g psedagogiai gondolataiból s a r j a d t s amely népfőiskolai gondolat neve alatt él, virágzik, fejlődik É s z a k o n és terjed világszerte.
Ez a művelődési eszmény m a m á r n e m teljesen ú j -szerű e l ő t t ü n k , noha az északi államok kivételével m é g sehol sem érvényesült. D e az életre szóló nevelés, a nemzeti nevelés, szociális, állampolgári nevelés, politi-kai, s nemzetnevelés, a munkaiskola s t b . jelszavaiban, a humanisztikus o k t a t á s ellen való m o z g a l m a k b a n s t b . sok r o k o n h a n g üti meg a f ü l ü n k e t . Ne f e l e d j ü k azon-ban, h o g y ezeket a gondolatokat G r u n d t v i g a m u l t század harmincas és negyvenes éveiben h i r d e t t e s e
6 N é p t a n í t ó k Lapja 8 — 12. szára.
gondolatok valósíthatásáért m á r a k k o r elkeseredetten k ü z d ö t t a latin iskola ellen.
Miféle iskolát t e r v e z e t t G r u n d t v i g e gondolatok valósítására? S h o g y a n valósultak m e g ?
Grundtvig sem a l a t i n iskolát, sem a korabeli reál- és polgáriskolát n e m t a r t o t t a a r r a v a l ó k n a k , hogy mű-velődési eszménye á l t a l u k valósuljon meg. A latin iskolának benső m i v o l t á v a l is ellenkezett ez a mű-velődési eszmény, a reál- és polgáriskolákat pedig tudományoskodó módszerük, a reáliák túlsúlya s intellektualizmusra h a j l ó voltuk m i a t t ítélte el. S úgy vélte, hogy minden esetleges r e f o r m ellenére j a v í t -h a t a t l a n o k . Egészen e l v e t e t t e ő k e t . Ű j iskolát kívánt, amelyet szeretett népfőiskolának nevezni. Tervét n e m dolgozta ki részletesen. Olyan iskolát gondolt, amely az «élot iskolája» azok számára, a k i k n e m a k a r n a k tudományos p á l y á k r a menni, h a n e m a polgári életre készülnek (a tisztviselők j ó része is ide tártoznék szerinte). Tehát a gyakorlati, nemzeti és polgári élet számára neveljen. Ne i s m e r e t e k e t , ne t u d o m á n y t terjesztő o k t a t ó intézet legyen, h a n e m műveltséget a d j o n , m e r t a t u d o m á n y nem való m i n d e n k i n e k , de műveltségre m i n d e n k i n e k szüksége v a n , férfinek, nő-nek, ekével, kalapáccsal vagy tollal dolgozó embernek e g y a r á n t .
Műveltség által «szellemi életre való ébresztést), a szel-lemi látókör t á g í t á s a , a képzeletvilágnak, kedélyéletnek fejlesztése, az erkölcsi jellem alakítása, h a r m o -nikus, derűs világnézet kiépítése legyen a feladata.
Ilyen célú műveltségszerzésre pedig az ifjúkorban legfogékonyabb a lélek (18—25 év közt). Az emberi lélek ilyenkor befelé fordul, ez a kor a vágyakozás, a lelkesedés, az ö n m a g u n k keresésének, pompázó erőink érzésének a kora. A legalkalmasabb a r r a , hogy a világnézet a l a p j a i t l e r a k j u k , n a g y életcélok csiráit elvessük. Az «ifjúkor evangéliumát!) hirdeti Grundtvig, amikor követeli, h o g y az i f j ú k o r t h a g y j u k meg az i f j ú s á g n a k s ne foglaljuk el valamely pályára, élet-hivatásra előkészítő m u n k á v a l . Mentesítsük egy időre az ifjúságot m i n d e n testi munkától, legyen az föld-míves-, iparos-, m u n k á s - i f j ú s á g , vagy az úrirend ifjúsága, hogy egy időre a m a g a m a g á é tehessen. S ez az egész életre d ö n t ő jelentőségű életkor, amelynek az élet legszebb s z a k á n a k kellene lennie, k a p j a meg a maga nevelőiskoláját, éppen úgy, m i n t a gyermekkor s a serdülőkor. Azért a grundtvigi népfőiskola az if júság iskolája s n e m az é r e t t felnőtteké, amely más
módszert és m ű v e l ő anyagot kíván.
A népfőiskola n e m szakiskola, n e m készít elő vala-mely élethivatásra, t e h á t nem s a j á t o s intézménye a földmíves-osztálynak sem G r u n d t v i g eredeti fogal-mazásában. Csak j ó . m ű v e l t t?s hasznos polgárt a k a r nevelni a h a z á n a k . Élethivatásától, eredeti foglalko-zásától nem a k a r j a elvonni n ö v e n d é k e i t , sőt i n k á b b az a d o t t műveltséggel hivatásszeretetükben igyekszik megerősíteni ő k e t s foglalkozásuk fontosságának tudatát fejleszti b e n n ü k . Ezért nincs vizsgálat, ezért n e m ad jogosítással j á r ó b i z o n y í t v á n y t . Csak olyan műveltséget a k a r adni, amely m a g á b a n is vonzó és önálló értékű.
Minthogy célja elsősorban n e m i s m e r e t e k felhal-mozása, hanem az ismeretek nevelő, művelő erejének felhasználása : eszközei is mások, m i n t más iskoláéi.
A könyvet elveti, m e r t ez köiiyvműveltségliez vezet.
Az élőszó h a t a l m a s sugalló erejével pótolja. E n n e k természetesen mindig egy megállapodott világnézetű, kellő tudású h a t á r o z o t t nevelui személyiségen keresz-tül kell hatnia és csak így t u d h a t n i . Az ősmult
száj-h a g y o m á n y a i n a k és Krisztus t a n í t ó p é l d á j á n a k s a prédikációk nevelőerejének emléke v e z e t h e t t e G r u n d t -vigot, amikor az élőszó eleven e r e j é t újból nevelő-eszközzé a v a t t a .
H a szabad igy mondanom, ((humanisztikus* m ű -veltséget a k a r adni a népfőiskola is, m e r t művelő a n y a g á b a n az ú. n. h u m á n u s t á r g y a k (nyelv, irodalom, történetem) az uralkodók.
G r u n d t v i g szerint a népfőiskola legfőbb t á r g y a az anyanyelv s a nemzeti irodalom, a z u t á n a történelem.
A népfőiskolát ezért «költői és t ö r t é n e t i iskolának», v a g y csak «történeti iskolának*) h í v j á k . A történe-lemre jellemképző ereje m i a t t ó h a j t kiváló gondot fordítani. Meg azért is, m e r t szerinte : minden emberi t u d á s a l a p j á b a n történeti is. S a m u l t ismerete a l a p j a a jelen megértésének s a jövő előkészítésének. Iskolája pedig elsősorban a jelenre s a jövőre igyekszik h a t n i .
F o n t o s t á r g y még a «haza statisztikája* is. Ma v a g v honismertetésnek, vagy <iHeimatskunde»-nak mond-j u k . Célmond-ja n y i l v á n v a l ó : ((hazaszeretet femond-jlesztése s a h a z a jelen á l l a p o t á n a k megismertetései) a nemzeti föl-a d föl-a t o k meglátásföl-a végett.
Az állampolgár nevelésére a h a z a i a l k o t m á n y n a k , a hazai t ö r v é n y e k n e k s a községi és közigazgatási viszonyoknak, intézményeknek ismertetését veszi fel, nevelői és gyakorlati célzattal.
Nagy szerepet j u t t a t az éneknek és testgyakorlás-nak is. K í v á n j a a régi nemzeti és népi d a l o k n a k f e l t á m a s z t á s á t . Az ének, a j á t é k a kedélynevelés, a nemzeti és szociális nevelés céljait k í v á n j a szolgálni.
Mintha ebben is a görögök «múzsai» nevelésének em-léke csillanna meg.
A népfőiskola mellé m i n t a g a z d a s á g n a k s m i n t a -m ű h e l y n e k felállítását is k í v á n j a . N e -m szakképzés, h a n e m a testi foglalkoztatás és hasznos tevékenység-ben való gyakorlás céljaira.
A természettudományok és egyéb gyakorlati isme-r e t e k (íisme-rás, fogalmazás, számolás stb.) csak később k e r ü l t e k bele a népfőiskola a n y a g á b a .
A h i t t a n különtárgykónt n e m szerepel a nép-főiskolán, m e r t ez csak dogmatikus tehetne. A keresz-ténység szellemét n e m oktatás, h a n e m nevelés ú t j á n érvényesítik. Igazi keresztény szeltem liatja át a nép-főiskola életét (vallásos gyakorlatok, énekek), a kereszt é n y világnézekereszten alapszik a népfőiskola egész m u n -k á j a , ez a t a n í t ó -k világnézete is. A -kereszténységet J h k s átélik.
«Ebben az iskolában egyedül az a n y a n y e l v uralkod-jék s minden a király, a nép (nemzet) s a haza k ö r ü l forogjon.» Ez G r u n d t v i g alapelve.
Művelő anyagából hiányzik is m i n d e n olyan idegen elem, amely n e m a nemzet egészére vonatkozik, v a g y a m e l y a n e m z e t általános érdekétől távol van.
A népfőiskola t e h á t «humanisztikus» iskola szintén, m i n t a latin iskola, de nevelői céljait nem az a n t i k k u l t ú r a , h a n e m a népies nemzeti k u l t ú r a a n y a g á n a k lelki feldolgozásával kívánja e l é r n i : világnézete n e m az a n t i k életeszmény, h a n e m a kereszténység világ-nézete. Keresztény és nemzeti a l a p j a i b a n rejlik demokratikus és szociális jellege és az a n t i k é n á l mélyebb h u m a n i t á s a s egyúttal a jelennel való szoros és állandó kapcsolata is. Mindez a h u m a n i z m u s m ű -velődési eszményéből hiányzik.
Kétségtelen, h o g y ezé a művelődési eszményé a jövő, amely a kereszténység s a h u m a n i z m u s vezérlő eszméit közös művelődési eszményben, h a tehetne így n e v e z n i : a ókeresztény humanizmusban» össze-I illően egybeolvasztja.
13—7. szám. N é p t a n í t ó k Lapja 17
E művelődési e s z f t é n y még csak Északon f o g a n t meg s virágzott ki a s k a n d i n á v népfőiskolákban és népfőiskolai t a n f o l y a m o k b a n . E d d i g i élete alatt m á r
«z is szép s i k e r .
De még nagy j ö v ő v a n előtte. Nemcsak közoktatási intézményeinket, h a n e m egész művelődésünket á t -a l -a k í t j -a , h -a á t h -a t b e n n ü n k e t -a d i -a d -a l ú t r -a indult nép-főiskolai gondolat. Az a kor j ö t t el, amely ú j gondola-t o gondola-t , ú j eszménygondola-t vár s amely fogékony rá. H i s s z ü k ,
hogy a kor lelke s a népfőiskolai gondolat e g y m á s r a t a l á l n a k s ú j fejlődést i n d í t a n a k . G r u n d t v i g n a k s a kis d á n népnek örök dicsőségére, amely nép nemzeti letiportságában m a g á r a talált s kicsiny volta ellenére m e r t nagy lenni, merészelt s a j á t nemzeti egyéniségé-hez vezető külön ú t r a térni. Örök buzdító p é l d á j á r a a kicsiny nemzeteknek, hogy s a j á t mivoltuk kifejlesz-tésében keressék a nemzeti dicsőség t i t k á t .
Irodalom: 1. A. Hollmann : Die Volkshockschule und
<lie geistigen Grundlagen der Demokratie 2. Auflage.
Berlin, 1919.
2. Kohnberg. Modsen : Grundtvig und die danische Volkshochschule. (Pádagogisches Magazin.)
3. Dr. Hildebrandt: Die scbwedische Volkshoch-schule. Berlin, 1916.
4. Yolksbildungsarchiv 1920. évf. népfőiskolai száma.
5. F. Wartenweiler—Hafter: Ein nordischer Volks-erzieher. Zürich.