íx i a . Imre Lajos dr., koiozskarai ref. lelkész.
A m u n k á n a k ez a része o l y a n fontos, s mellék-kérdéseiben a n n y i r a k i t e r j e d t , hogy külön m ű t á r g y a lehetne, s így kényszerítve vagyunk rá, hogy a hely rövidsége m i a t t csak i n d í t á s o k a t adjunk, m e l y e k b ő l azonban a vezető képes lesz megalkotni a z o k a t az alapelveket, melyek a l a p j á n jól átgondolt és alapos ifjúsági m u n k á t végezhet. M e r t amilyen f o n t o s ez a munkaág, épolyan nehéz is. Egy felületes, vagy helytelen helyzettel évekre el lehet r o n t a n i a dolgot, azért ne i s k e z d j ü u k bele addig, míg az előkészü-leteket el n e m végeztük. V a n n a k igen tiszteletre-méltó lelkek és komoly t a n í t ó k és lelkipásztorok, akiknek m i n d e n igyekezete k á r b a vész az i f j ú s á g -gal szemben, m e r t sem ők m a g u k n e m érdeklöd-nek i r á n t a , sem azokban bizalmat maguk i r á n t kelt e n i n e m kelt u d n a k . S viszonkelt v a n n a k h á kelt kelt é r b e s z o r í -tott, t a p a s z t a l a t l a n egyének, akik mesterien t u d n a k játszani az i f j ú s á g szívének h ú r j a i n , m e l y tiizön-vizen át követi őket, j ó b a n és rosszban e g y a r á n t , m e r t érzi, hogy ismeri őket, rokonszenvet érez irán-tuk, s ezért az ifjúság is bízik b e n n ü k .
Az i f j ú s á g ismerete és "a bizalomkeltés művészete tehát a m u n k a első lépése. Mindenféle nevelői m u n -kát lehet végezni — b á r ideig-óráig t a r t ó siker mellett is — külső eszközökkel, mesterségesen fenn-tartott tekintéllyel, — csak ifjúsági m u n k á t nem.
Ezért ne is kezdjünk s e m m i t , míg az elkészí-tés követelményeinek eleget n e m t e t t ü n k , kü-lönben a tekintély, vagy m á r ó l - h o l n a p r a t a r t ó lelkesedés h o m o k j á n építjük fel a házat, m e l y n e k , h a a nézeteltérések, személyi harcok, k u d a r c o k é»
erőpróbák szelei jönnek, r o m l á s a nagy lészen.
N é p t a n í t ó k I<apja
4 — 7. s z á m . Az ifjúság ismeretének lélektani alapjait itt n i n c sidőnk fejtegetni, csak egy pár főbb vonást r a g a d u n k ki azon célból, hogy a keretét ismertessük a dolog-nak. Két főgondolatot említünk h á t csak, s ezekből próbáljuk levezetni a m o t í v u m o k a t : Az első g o n -dolat, ami az i f j ú s á g lelki világát uralja, egyéniség érvényesülésének törekvése. Megkülönbözteti m a -gát a meglevő társadalmi keretektől, lassan-lassan
mind jobban kiválik abból a családból, melyben él. Az idősebbekre n e m hallgat, azt t a r t j a róluk, hogy el akarják n y o m n i ; ezért külön utai és t i t k a i vannak. I n n e n származik fokozott önbizalma, h e vessége, könnyelmű ítélete m i n d e n k i fölött. Az a n y á -nak sok szomorúságot okoz «tévelygő s fia, k i n e k lelke ilyenkor legfogékonyabb a rosszra. Az ö n é r -vényesítésre való törekvésből folyik heves és erő-teljes teltvágya. A családban reá váró feladatokat kiosinyli, önálló alkotásra vágyik, saját maga érvé-nyesítésére s e törekvésében féktelen és garázda.
Innen van szellemeskedése, gúnyolódása s i n n e n a
«Virtus» minden cselekedete.1 A másik főgondolat, melyből egy serdülő fiú lelkivilágát m a g y a r á z h a t j u k : az ébredő sexualitás gondolata. Ez még titkolózóvá s még inkább a magányosságot keresővé teszi. Ke-resi a leányok társaságát, de egyben keKe-resi is őket.
A fantázia munkássága nyomán ábrándozóvá válik.
Érdekli minden, a m i rendkívüli, i n n e n van a r o m a n -tikának, még falusi fiúkban is csodálatosan n a g y mértéke. Ez az ábrándozás elsősorban saját m a g á r a , azután másokra vonatkozik. Az első viszonylatban a történeti alakok, személyességek iránti nagy r o k o n -szenvben nyilvánul. Egy hős, egy ügyes rabló stb.
ellenállhatatlan vonzerőt gyakorolnak reá.1 A másikban a legcsodálatosabb ellentétet kelti, míg a n y j á -val, leánytestvéreivel szemben durva, mással szem-ben lovagias t u d lenni.
Ez bizony -elég rövid áttekintés, de talán m e g t u d j u k találni b e n n e azokat a motívumokat, melyek-hez az ifjúsági m u n k á n a k kaposolódnia kell. Az első gondolatkörben ilyen az önbizalom nemes i r á n y -ban való fejlesztése, a tettvágy fölhasználása, bizo-nyos önállóság a munkában. Sokkal nehezebb a második csoport motívumainak levezetése, hogy az szenvedéllyé ne váljék. Az ábrándos, r o m a n -tikus rajongást okvetlenül fel kell használni, a b b a n az irányban, hogy .magunk igyekezünk befolyni az egyes történelmi személyiségek szemléltetésével.
Ezen az alapon kell történnie az előkészítésnek.
Először személyes érintkezés ú t j á n kíséreljük m e g komoly téren t a r t a n i a beszélgetést, vegyünk részt az ifjúság örömeiben, játékaiban. Aki egy kis t r é f a vagy játék l á t t á r a rögtön összerántja szemöldökét ós megrovó szavakat mormol, egy hangosabb szót tiszteletlenségnek tekint,- abból sohasem lesz j ó ve-zetője az i f j ú s á g n a k .
Egészen más iránya van a z u t á n a leányok neve-lésének. Ha a szellemi fejlődés motívumairól van szó, itt kizárólag egy ilyen m o t í v u m uralkodik, a sexualitás motívuma, mely m i n d e n mást befolyásol.
' Gyönyörű leírását olvashatjuk ennek Baksay F . : Jáhel e. regényében.
* Itt a rablótörténotek romboló hatásának titka. Ezek hősei ideálként tűnnek fól a fiú előtt, akikhez hasonló szeretne lenni.
Jelentkezése azonban homlokegyenest más m i n t a fiúknál. Az ú j funkció t u d a t á r a ébredt lélek vissza-húzódó, k e r e s i a saját n e m é n levők társaságát. Az önbizalom túltengése helyett a társas haszon, má-soknak való segítés, törekvése lép előtérbe, mely az anyaság tudat-alatti gondolatával magyarázható. Az egészen különböző lélektani motívumokból követ-kezőleg világos, hogy a fiúk ós a leányok egyesü-leti nevelése nem azonos ú t o n halad, s b á r céljá-ban nem, de módszerében teljesen eltér. Az elő-készítő beszélgetéseknek természetszerűleg meg kell tartania m i n d i g azt a gondolatot, hogy ezáltal az előkészítés h a l a d j o n . Ezekhez a nevelőnek sok tapintatra, sok bölcsességre v a n szüksége, ez m o n d -hatni olyan művészet, melyet könyvből, sem másból tanulni n e m lehet, amelyre a tapasztalat ós vele-született képesség tanít.
Ezek a l a p j á n tesszük m e g a következő lépést az ifjúság munkában való felhasználására. I t t óvakodni kell a szereplési vágy felköltósétől, s olyan mun-kákra h a s z n á l n i fel őket, melyekben a r e n d fenn-tartását végezhetik. Megbeszélünk velük terveket*
megtárgyaljuk azok kivitelét, sikerét, esetleges el-követett hibákat. A közös munka és közös siker mind szorosabban köti össze egy munkaközösségben a nevelőt ós ifjúságot. E d d i g azonban csak úgy látták e m u n k á k a t , m i n t a gyöngyszemeket egymás-u t á n ; eljön az idő, mikor m e g i s m e r t e t j ü k őket illetve közülük az arra érdemeseket,— avval a ka-poccsal, melyek ezeket egységbe foglalják, fölmutat-juk nekik terveinket. F ö l t á r j u k előttük azoknak egy-egy részletét és megértetjük velük, hogy n e k ü n k szükségünk van az ő m u n k á j u k r a . Azután a leg-érdemesebbeket, akik legjobban képesek megérteni azt, bevezetjük abba a titokzatos világba, amit a célok világának nevezünk. Megmutatjuk nekik, hogy nekünk céljaink vannak a községgel, beavatjuk őket a mi nevelői munkatervünk nagy misztériumába, s megnyitjuk előttük a távlatot, amit ez a munka mutat. Megkérdezzük tőlük, akarnak-e ebben az öntudatos munkában r é s z t v e n n i , immár n e m m i n t eszközök, m i n t külső segítőtársak, hanem m i n t meg-értői ós követői annak az ideálnak, mely előttünk áll. E l m o n d j u k , mennyi törődés, fáradság az, amibe a m u n k a kerül, míg célhoz j u t u n k s hogy m i erős akaratú, kitartó, komoly embereket keresünk magunk mellé. E m u n k a előföltétele azonban a személyes önzetlenség, az eszményhez való hűség, ezért itt b e n n ü n k e t csakis nemes jellemű egyének követhet-nek. í g y lesz a cél nevelőjévé azoknak, akik meg-valósítni igyekeznek. H a idáig eljutott a nevelő, akkor azonban már nem tanítója, parancsolója, ve-zetője, h a n e m barátja lesz annak, aki őt így meg-értette, m e r t a barátság a célok és tervek közös-ségében áll. Boldog az a nevelő, akinek sikerült így szert t e n n i e barátokra, mert az m á r nincsen egyedül. í g y nevel igaz m u n k a ' á r s a k a t a nevelő magának s minden i f j ú s á g i munkának ez is az igaz célja.
Miután a munka kezdetét kellőkép előkészítettük, úgy, hogy tekintélyünk n e m külső eszközökön, hanem belső szellemi hatásokon nyugszik, hozzákezdhetünk a m u n k á h o z . E munka, melyben a nevelő nemcsak tanácsadó, hanem komoly és aktiv résztvevő is legyen, tagozódik az előbbi fejezet szerint itt a következőkép :
szám. N é p t a n í t ó k I,apja
A társadalmi hasznosság szempontjából igyek-s z ü n k r e á vezetni az ifjúigyek-ságot olyan m u n k á k r a ,
melyek vagy a községnek, vagy n e k i k anyagilag hasznot, vagy s a j á t életükben könnyebbséget, elő-nyöket adnak. E z é r t első lépés a közös m u n k a , m e r t ezen alapföltétel n é l k ü l az egész gondozás csak mesterkélt. Ilyen m u n k a elsősorban a háziipar. H a ilyen m á r van, az ifjúsági m u n k a keretében kell h a t á r o z o t t a n felkarolni, h a nincs, t e r e m t e n i kell.
A fiúk számára a faragás, kosárfonás, seprükötés, gyermekjáték-készítés stb. kínálkozik. A N é p r a j z i Múzeumokban igen szépen kidolgozott házi eszkö-zöket (sulykokat, fakanalakat), gazdasági eszköeszkö-zöket t a l á l u n k , fából művésziesen kifaragva. A kalotaszegi tulipános ládák messzeföldön híresek. A kosárfonást füzes, nedves h e l y e n lehet meghonosítani, a f ű z k ü l ö n b e n is gyorsan ós b u j á n nő. Mocsaras helye-ken a n á d - és g y é k é n y f o n á s kínálkozik. Sok művészi dolgot lehet készíteni agyagból is. A seprűkötéshez t e r m e s z t e n i lehet acirokot, denyirfa-ágból is alkalmas, d u r v á s seprű készül, melyet intézetek, vasúti pálya-u d v a r o k stb. szívesen megvásárolnak. A leányokkal készíttessünk kalotaszegi vagy mezőkövesdi varrottas m u n k á t ; hasonlóan j ó keresletnek ö r v e n d a kötött h a r i s n y a , vert csipke stb. Ezeket fölkeressük s a k á r m a g a a nevelő, a k á r vándortanító az ifjúságnak be-t a n í be-t j a . Téli esbe-téken összegyűjbe-tjük őkebe-t, fiúbe-t, leánybe-t vegyesen, az iskolába, vagy a l k a l m a s helyre, s a m u n k a órái alatt dalolással, beszélgetéssel, felolva-s á felolva-s felolva-s a l ' felolva-s t b . töltjük el az időt. A régi «fonók» így ú j u l n a k meg hasznosabb alakban. A
háziiparcikkek-ből beszerzett pénzt a z u t á n a r á n y o s a n osztjuk el a m u n k á s o k között. K ü l ö n ö s e n f o n t o s ez a, m u u k a abból a szempontból is, hogy egész vidék k u l t ú r á j á -n a k -n e m z e t i vo-nását m e g lehet vele határol-ni. Hasz-nos foglalkozás mellett, amit ad, m é g egyúttal a n é p ízlését és szépérzékét fejleszti.
Ugyancsak fiúknak és leányoknak közösen szük-séges az egészségtani első segélynyújtásra vonat-kozó ismeretek adása. I t t a cél az, hogy őket képe-sekké tegyük idejében ós sikeresen segítni balesetek alkalmával, s egyáltalán birtokukba j u s s a n a k azok a szabályok, melyek az egészség ápolására, f e n n t a r -t á s á r a s-tb. vona-tkoznak. így visszük be a nép gon-dolkozásába az egészségügyi gondolkozást. Ide tar-tozik a fertőző betegségek felismerése és azok elleni védekezés m ó d j a . Legsikeresebb eszköze ennek a tanfolyamszerű folytatólagos előadások tartása, me-lyeket a dolog természetéből kifolyólag az orvos végezhetne. Azok, amelyeknek gyakorlata is fontos (kötözés, mesterséges lólekzés stb.), begyakoroltat-nak. Ezeket természetesen az i f j ú s á g g a l végezni a legkönnyebb, melyből így egy kis mentőcsapatot állí-t u n k össze, de a n é p e állí-t is fel leheállí-t világosíállí-tani.*
Minden községházán, népházban, iskolában vagy p a r o c h i á n lennie kell kézi gyógyszertárnak, mely a szükséges szereket tartalmazza. A leányoknak a csecsemőápolás és az anyaság egészségtanáról külön magyarázatot kell t a r t a n i , ezeknek t e h á t az egész-ségügy-tanításban t ö b b r e van szüksége, m i n t a fiúk-nál. I d e tartozik a t á r s a d a l m i haszndfeság kérdései
* Szépen megírt s vezérfonal gyanánt jól használható ilyen m ü : Dr. Lendvay Benci: Huszonöt óv Márkus-falva életéből c. müve (Orsz. Közeg. Egyesület kiadv.
Bp. 18!)0., ára 30 K), valamint az Orsz. Közeg. Egyes, iöbbi kiadványai közt megjelent népszerű müvek.
közé a tűzoltás kérdése, melyet fentebb e m l í t e t t ü n k m á r . E nagyfontosságú kérdésben az i f j ú s á g felelős-ségérzetét, a község érdekében való m u n k á n a k fon tosságát kell kiemelni. Minden ilyen m u n k á n a k meg-van a magasabb szempontja, melyből nézni kell, úgy kell ezt a fegyelem és pontos kötelességteljesí-tés szempontjából tekinteni. A t á r s a d a l m i haszon magában n e m öncél, át kell azt h a t n i a a nemes személyiség é r t é k e l v é n e k
E r r e vonatkozólag elsősorban az intellektuális nevelésről szólunk. Mint a gyermekek közötti m u n -kában gondot kezdtünk f o r d í t a n i az ismeret terjesz-tésére, azt itt fokozott m é r t é k b e n f o l y t a t h a t j u k . A fiá-kat ós a leányofiá-kat ösztönözzük rá, hogy az isko-láik bevégzésével se h a g y j á k abba a tanulást, hanem folytassák m o s t m á r avval a szabadsággal, melynek birtokában szabadon bővíthetik ismereteiket abbó a tárgyból, mely iránt érdeklődnek. E végből össze g y ű j t j ü k őket a téli h ó n a p o k b a n , s legalább osirá j á b a n megvalósítjuk az ú. n . nópegyetem vagy n é p szeminárium intézményét. Ez abban áll, hogy pl heti egy-egy órában az egyes tárgyakból előttük rendesen előadást t a r t u n k , melyben az illető tárgy körét vagy a n n a k egy részletét összefoglaljuk. Pl.
földrajzból a d j u k előttük a föld fejlődésének (geo-logia) áttekintését, vagy történelemből pl. a világ-h á b o r ú történetét, vagy m a g y a r történetet a movilág-há- mohá-csi vésztől 1848-ig stb. F ő ezekben a rendszeres áttekintés, az iskolában t a n u l t a k fölhasználásával.
Különbözik ez az iskolai tanítástól, abban, hogy csak erkölcsileg kötelező, hogy tanulást, óráról-órára készü-lést n e m kíván, szabadabban t e r j e s z k e d h e t ü n k ki azokra a ic£>alolokie, moly ekei a i k a i m a s a k n a k tataiunk.
Nagy terhet kell adni a gyermekek saját m u n k á j á -nak. Természettani eszközöket készíttetünk, térképet r a j z o l t a t u n k velük stb., egyszóval m i n d e n eszközt felhasználunk arra, hogy a m u n k a alkotó m u n k a legyen számára. Ósszegyüjtjük velük a község n ö v é n y , rovarvilágát, g y ű j t e m é n y t csinálunk kőzeteiből, talajnemeiből, t é r k é p e t a községről ós a n n a k kör-nyékéről stb. Az egy-egy órai előadás e r d e m é n y é t füzetbe í r a t j u k velük, s helyt a d u n k a n n a k , h a valaki ezekből vizsgázni ó h a j t A tárgyak, amelyekben ilyen módszerű ismeretbővítésre szükség van, a követ-kezők : földrajz, természetrajz, természettan, törté-nelem, m a g y a r irodalom ismertetése.. Világos, hogy ehhez a t a n í t ó n a k sok idejére és otthoni sok t a n u -lására van szükség, n e m szükséges ezt egyedül neki végeznie, a lelkész, orvos, jegyző kötelessége e m u n -kából arányos részt venni ki. Sajnos — ez a na-gyobb baj —, egyáltalában nincsenek olyan kézi-könyveink, melyek a nevelőnek ebben segédkezet n y ú j t a n á n a k e tárgyak népszerű, de alapos fel-dolgozása által.* Szükség volna szemléltető eszkö-zökre, költeményekre, regény és elbeszélés alakjá-b a n feldolgozott a l a k j a i r a a történelemnek, képekre stb. Mi ezekben meglehetősen szűkölködünk.
A s z e m i n á r i u m o k a t u l a j d o n k ó p e n i formái az i n -tellektuális művelésnek. I d e csatlakozik az ifjúság
* Magyarország történetét népszerű előadásban fel-dolgozta : Varga Ottó Magyarország története. (II. kiad.
Bp. Franklin, 1900. i r a 16 K). Részletkérdésekről az Orsz. Közm. Tanács által kiadott Vasárnapi könyv (Bp.
Ferenoiek-tore 3. Évi 2 K) pompás tájékozást ad. Meg-említendő a Történelmi könyvtói is. (Bp. Franklin kiadása. Füzetenkint 40 K).
6 N é p t a n í t ó k Lapja 1 ;J. szám.
olvasási kedvének fokozása. Ezért a n é p k ö n y v t á r b a n olyan m ű v e k r ő l is gondoskodunk, m e l y e k e t népszerű ismeretterjesztés céljaira í r t a k . A s z e m i n á r i u m m a l kapcsolatban kis k é z i k ö n y v t á r a k a t is á l l í t h a t u n k , melyben ilyen m u n k á t helyezünk el. I t t e m l í t j ü k meg a szintén ismeretterjesztő célú kirándulásokat, melyeket a közeli váro-:ba, természeti szépségek he-lyeire tesz az ifjúság. Ezekben m i n d i g legyen ott a nevelő, m e r t ezek egyszersmind a r e n d f ö n n t a r t á -sára való alkalmak is.
Az ethikai nevelés eszközeiben n a g y o n sokoldalú.
A m o t í v u m o k , melyeket itt ki kell emelni, a követ-kezők : fegyelem és pedig j o b b a n és j o b b a n az ön-fegyelmezés i r á n y á b a n , ö n u r a l o m , igazságosság (pl.
j á t é k b a n ) , barátság, tisztelet (a fegyelem egyik kö-vetkezménye), szolgálatkészség, h ű s é g (főllebbvalók iránt stb.). Itt a r r a kell t ö r e k e d n ü n k , hogy az összes m o t í v u m o k a t , tehát az egész ethikai nevelést egy-ségesen vezessük keresztül. Személyes beszélgetés-ben ezeket k o n k r é t esetekhez kapcsolódva vezet-h e t j ü k ugyan, de szükség van olyan egyetemes eszközre, mellyel m i n d az erények elérésére törekszünk. Ezért szokták egyesületekbe t ö m ö r í t e n i az i f j ú -ságot. Ebből származik sokszor az a téves felfogás, hogy sz ifjúság hevelése csakis egyesületekben sze-rezhető s ez a m a g y a r á z a t a , hogy sok egyesület ön-céllá válik, vagyis célja n e m az i f j ú s á g nevelése, h a n e m az egyesület f ö n n t a r t á s a . H o g y ez m i l y e n veszélyes és rossz következményekkel j á r ó elv, első pillpnatra világos. Valóban, egyesületi keretek nél-kül, illetve azokon kívül is lehet egységessé és terv-szerűvé tenni az i f j ú s á g ethikai nevelését, az egyesü-let é r d e m e csak az, hogy a külső eszközöket s a j á t m a g á b a n összefoglalja, a n n a k m i n t e g y kerete gya-n á gya-n t alkalmazható.
A motívumok fölhasználására, melyeket fentebb fegyelem, ebből folyó tisztelet, ö n u r a l o m , igazságos-ság n é v e n említettünk, legkézenfekvőbb eszköz a fiúk katonai nevelésére. I t t is ó v a k o d n u n k kell attól, hogy ez öncéllá váljék, és sohasem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy m i az ifjúságból nem j ó k a t o n á -kat, h a n e m jó embereket a k a r u n k nevelni s m i n d e n katonai gyakorlat csak eszköz a célra. Ezeket a gyakorlatokat legcélszerűbb a még iskolába (ismét-lőbe) j á r ó nagyobb fiúkkal k e z d e n i Kapcsolódhatnak a tornaórákhoz, m i k o r kiválasztjuk a legügyesebb és legmegbízhatóbb fiúkat az ebben való részvételre.
Ezeket időnként ( h e t e n k é n t egyszer) összehívjuk s velük katonai alapgyakorlatot, testgyakorlatokat vé-geztetünk. Ezeken szigorú fegyelmet t a r t u n k , előre megmondva, hogy k i z á r j u k azokat, akik n e m j á r n a k és n e m végzik buzgón a gyakorlatokat. P á r h ó n a p alatt a lustábbak k i v á l n a k s ekkor k a p u n k egy csapa-tot, melyben a fiúk legértékesebbje van összegyűjtve.
Most kiterjesztjük a gyakorlatokat s t a n í t u n k n e k i k nyomkeresést, földerítést, táborozást stb. a l a p j a i ban. Azután könnyebb, m a j d komplikáltabb h a d gyakorlatokat, j á t é k o k a t végeztetünk, olyan f o r m á -kat, amilyenek a cserkész-csapatok és a n é m e t W e h r k r a f t v e r e i n o k könyveiben bőséggel találhatók.
Ilyen egyszerűbb gyakorlatok készítésére később ma-g u n k is képesek leszünk. íma-gy fejlődik ki a csapa-t u n k lassan egy kis hadsereggé, melyecsapa-t moscsapa-t m á r szakaszokra stb. o s z t h a t u n k fel s e kisebb egysége-ket egy-egy ügyesebb fiú parancsnoksága alá bo-c s á j t h a t u n k . A fiúknak ekkor nyílik a l k a l m a az
önfegyelmezésben, feljebbvalóik iránti tiszteletben m a g u k a t gyakorolni. A súrlódásokra, m e l y e k m i n deh ilyen csapatban szükségkép fordulnak elő, na-gyon vigyázzunk s lehetőleg megakadályozzuk vagy elsimítjuk őket. A sikeres részvétel előfeltétele lé-lektanilag az, hogy az egész dologban legyen valami rendkívüli, a m i b e n a fiúk á b r á n d o s kedélye nemes táplálékot n y e r j e n . Olyan eszközt kell t e h á t erre választani, melynek előbb nevelői t a r t a l m a v a n . Leg-alkalmasabbnak e r r e a lovagkor r o m a n t i k á j á t tartom.
A cserkész-mozgalomnak a h á t t e r e — a k a t o n a i föl-derítő, m á s r é s z t az i n d i á n u s o k életéből vett motívu-mok — távol áll tőlünk. A n n a k az eszménynek, melyet az i f j ú s á g m e g a k a r közelíteni, történeti személyiséget is lehet képviselőként keresni, ennek előnye az, hogy könnyebben m e g é r t h e t ő és fölfog-ható. m i n t egy személytelen jellemkép.
Ezzel együtt nevelünk a többi m o t í v u m o k r a (szol-gálatkészség, barátság). Az egész m u n k a m e n e t é t úgy vezetjük át, hogy a l k a l m u n k legyen a fiúkat ebben is gyakorolni, magyarázzuk meg nekik, m e n n y i r e egybe t a r t o z n a k ezek a tulajdonságok. Egész idő alatt lebegjen szemünk előtt a c é l : hogy m i egy olyan társaságot a k a r u n k összeállítani a fiúkból, mely magába foglaljon m i n d e n komoly, megbízható ifjút, s amely a z u t á n az életben is m e g m u t a s s a a maga erejét. Azok, akik az egyesületben, vagy ebben a csapatban együtt m u n k á l k o d t a k , tartsák m e g a m u n k a -és célközösségüket az életben is -és legyenek ott m a j d a m i á l t a l u n k nevelt segítőtársaink, akik megértenek m i n k e t . E z e k n e k kell képezniök a község lelki-ismeretét, akik m i n d e n rossznak erélyesen és h a t á rozottan á l l j a n a k ellent s m i n d e n jót ép oly erélye sen ós h a t á r o z o t t a n legyenek készek t á m o g a t n i .
Az e t h i k a i nevelés i l y e n módjával a l k a l m u n k nyílik a történeti nevelésre is, melyről m o n d t u k , hogy a nemzeti nevelés módszere. E z e n konkrét esetben példaképek g y a n á n t állítjuk a gyermekek elé a t ö r t é n e l e m kiváló alakjait, az igazságosságot Mátyás királyban, az önzetlenséget H u n y a d i János ban, a szerénységet a királyi koronát visszautasító Bocskayban, a szilárd a k a r a t e r ő t I. Bákóozy György ben stb. szemléltetve, s viszont kiemelve ezek fon-tosságát a m i n e m z e t ü n k helyzetében és jövőjére-nézve.
A leányok erkölcsi nevelése egész m á s eszközöket kíván, m e l y n e k első alapelve az állandó felügyelet.
A fiúkkal ugyanazon egyesületbe t ö m ö r í t e n i őket helytelen nevelési eszköz volna az egyesület m u n k a k ö r e , s a módszer kót nemnél teljesen külön-böző volta miatt. Eszköz g y a n á n t m e g e m l í t j ü k az előbb fölhozott m u n k a ó r á k a t és az azok alatt tör-ténő felolvasásokat és előadásokat.
Az esztétikai nevelés előkészítése g y a n á n t m á r a háziipari m u n k á k n á l e m l í t e t t ü n k egyet ós m á s t . Már itt hozzászoktatjuk a fiúkat és leányokat ahhoz, hogy csinosan és szépen dolgozzanak. A n é p j á t é k o k legnagyobb része testedzés ós gyakorlat mellett szintén esztétikai élvezetet okoz. A rendszeres m u n -kába ezeket m i n d beleszámítjuk és a kellő helyen elhelyezzük. Maga a rendszeres m u n k a itt is két-oldallal r e n d e l k e z i k : a szemlélésre és a l k o t á s r a ne-veléssel, anélkül azonban, hogy e két oldal ridegen elválasztható lenne.
Eszközei közül elsősorban az olvasás említendő.
Hogy jó ós értékes m ü v e k e t tartalmazó nópkönyv
4 — 7 . s z á m .
N é p t a n í t ó k Lapja
7 tárról gondoskodnunk kell, az világos. Nem is nehézhozzájutni. A földmívelésügyi minisztérium minden községnek, ha k i m u t a t j a , hogy záros szekrénye van, egy kis könyvtárat ad, h a a község lakossága kéri.
Hasonlóképen a belügyminisztertől is lehet kérni ilyen népkönyvtári, az Orsz. Magyar Közmívelődési Egyesület E. M. K. E. dalosköröknek ad gazdag könyvtárt. A gyermekek olvasmányainak kiválasz-tásában legyünk nagyon óvatosak és használjuk fel ajánlási jogunkat. Kísérjük figyelemmel, mit olvasnak, s mondassuk el velük annak t a r t a l m á t egészében vagy részleteiben. A magyar irodalom kiválóbb alakjait már a szemináriumokban ismertettük, igye-kezzünk ezt teljessé tenni avval, hogy ezek olvasá-sára nagy gondot f o r d í t u n k . H a t elemi ós két is-métlő osztályt k i j á r h a t a fiú és leány anélkül, hogy a Toldiból mást ismerne, m i n t sületlenül kiválasztott szemelvényeket. A B u d a haláláról, Toldi Estéjéről nem is tud, a színdarabot azt sem t u d j a , mi fán terem, Tompáról csak egy pár verse után hallott valamit. Ezeket be kell vinni ós meg kell kedvel-t e kedvel-t n i a néppel.
Ezzel kapcsolatosan helyes m e d e r b e n vezetjük a mfívek előuilásának ü g y é t Gyakoroltatjuk őket a
• szavaláss helyes, értelmes és szép előadásában, meg-magyarázzuk a mű tartalmát, körülményeit. A falusi műkedvelő színielőadások így t a n u l m á n y forrásai lesznek magára az i f j ú s á g r a is. Azokat, akik ebben gyakorolni akarják magukat, külön összegyűjtjük és eBak azokat engedjük föllépni. Megmagyarázzuk nekik az előadás művészetét, hogyan kell a költő gondolatait helyesen szemléltetni, kifejezni az
elő-i
DUtWDIU.
Nagyfontosságú eszköze az esztétikai nevelésnek a dal, melynek tanítását vagy arra való befolyás gyakor-lását temmiesetre se hanyagoljuk el. Az énekkarban részvétel nemcsak bizonyos fegyelmező erővel bír, de a műízlést is fejleszti. Hogy ez, különösen a nem-zeti nevelés szempontjából, milyen óriási fontosságú, s hogy tulajdonképen ez az elsőrangú eszköze min-den nemzeti nevelésnek, azt itt fejtegetni is feles-legesnek tartjuk. A történeti népdalokon, indulókon stb. kívül a magyar népdal erőteljes művelésére van itt szükség. A .mi daltalan, de unnál zajosabb váro-saink idegességének egyik oka ennek hiánya, s viszont nincs szebb, m i n t egy csöndes, éjjeli pihe-nőre térni készülő falu fölött a hazatérő munkások dala. Az öreg Gellért püspök e^ete óta, ki késő éjig hallgatta a kézimalmot hajtó leány dalát, lassan-ként sajnos, daltalanná, ezért rideggé és pusztává lett a falu is.
Mindez elemeket az ünnepélyeken használhatjuk fel. I t t erről csak a n n y i b a n szólunk, amennyiben az ifjúság gondozásának eszközei gyanánt szolgálhatnak.
A szereplők rendesen az ifjúság köréből kerülnek ki. Vigyáznunk kell rá, hogy a szereplés öncéllá ne váljék, s hogy minden ünnepélynek központi gon-dolata legyen, mely egész határozottan lépjen elő-térbe.
Az ifjúság gondozásának ez elemeit elsorolva, lát-juk, hogy az intelluektuális nevelés a népszeminá-riumokban, az erkölcsi nevelés a katonai gyakorla-tokban, az esztétikai nevelés pedig az önképzőkörben ós énekkarok keretében valósítható meg, ezek a kristályosodó pontjai e különféle ágazatoknak. Itt aaonban közelről fenyeget a veszély, hogy e
külön-böző ágak közül valamelyik a többi n y a k á r a nő, ós nevelésünk kizárólagosan egyik irányban halad. E n
külön-böző ágak közül valamelyik a többi n y a k á r a nő, ós nevelésünk kizárólagosan egyik irányban halad. E n