• Nem Talált Eredményt

A nők hatása a politikai és a kulturális élet fejlődésére

— Gróf Klebelsberg Ku.no előadása. — Az Országos Kalholikus Nőszövetség f. évi j a n u á r 2 i - é n tartott k u l t ú r ü n n e p e alkalmából dr. Klebelsberg Kunó gróf gazdag történelmi tudásról t a n ú s -kodó érdekes szabadelőadást tartott arról a hatásról, amit a nők a politikai és kulturális élet fejlődésére tettek. Megemlítette, hogy Reiske professzor, a kiváló német tudós, a nők szerepét egy előadása a l k a l m á -val így definiálta : H a minden elveszne, amit a n ő k valaha írtak vagy festettek, a k u l t ú r á n a k nem volna jelentősebb kára, de h a mind megsemmisülne az, a m i t a költészet és a művészetek terén a nők inspiráltak, az nemcsak az irodalomnak és a művészetnek, h a -nem a tudományosságnak is soha -nem pótolható veszteségét jelentené. Klebelsberg gróf nem f o g a d j a el Reiske véleményét, bár tagadhatatlan, hogy eddigi társadalmi helyzetük miatt az asszonyok nem igen hathattak cselekvőleg a történelmi eseményekre, b á r nem egy rendkívüli szellemi tehetséggel, lelki nemességgel megáldott nő közvetve kiváló politikai, társadalmi vagy kulturális tényezővé vált. Kétségtelen, hogy hatásuk alatt lett sok férfiú valódi m ű vésszé, hírneves államférfiúvá vagy győzedelmes h a d -vezérré.

A nő a magyar történelemben mindenkor előkelő helyet foglalt el elismerésre méltó hatásával. H i s z e n nagy Széchenyink is hírneves művét, a «Hitel»-t í h o n u n k szebblelkű asszonyainak, s elsősorban Sei-lern Crescense grófnőnek ajánlotta, így m u t a t v á n meg kiválóságát azon hölgy előtt, kit később az oltár elé vezetett. A nők m á r a legrégibb k o r b a n hatást gyakoroltak a politikai életre. Az ó k o r b a n Thukydides épp úgy, mint Plutarchos megemlékez-nek a nőkről, s m í g az előbbi bizonyos kicsiny-léssel beszél róluk, addig Plutarchos műveiben t ö b b nő életrajzát is adja. Megemlékezik pld. a n a x o s i Polikrete és Dyagnetos esetétől. Aristoteles is több-ször foglalkozik feljegyzéseiben a nőkkel. A r ó m a i köztársaság, m a j d a császárság korában az asszonyok már jelentős közéleti szerephez jutnak. H o r a -tius sokszor tesz említést azon nőkről, kik kor-társai voltak. A kereszténység eszméinek térfog-lalása alkalmával a bűnös Rómában a nők lettek az új vallás leglelkesebb hívei, s miként a n e m r é g bukásba sülyedt proletárdiktatúra idején, úgy a k k o r is a katakombák odúiban és az arénák v é r á z t a t t a porondján ők voltak a szent hit és a nemes erkölcsi felfogás legelszántabb hívei, s ha kellett m a r -tyrjai is. A közópko- ködéből sok kiváló nő a l a k j a bontakozik ki. A legkiválóbbak közé tartozik sienai Szent Katalin, kinek szavára X I . Gergely pápa Avig-nonból ismét visszatért Rómába, az örök városba.

Florencben a kereskedői pályára szorult Mediciek és a velők vetélykedő Albizzi család nőtagjai is kiváló szerepet játszottak. A leggyengédebb anyai szeretetnek szép. példáját adta Alessandra Strozzi.

A renaissance humanistái között jelentős szerepet vivő Francesco Sforza milanói herceg nagyművelt-ségű leánya, Hypolitas, kit a kalabriai herceg vett el feleségül, koráuak egyik legérdekesebb női egyéni-sége volt. Ilyen volt Izabella d'Este is, ki lelkes msBcenánsa volt a költőknek és művészeknek, bár különösebb sikert e téren n e m tudott felmutatni.

Nagy hatást keltett a Michelangelo és D'Avalos F e r d i n á n d pescarai marcbesse neje, Vittoria Colonna közötti, szinte eszményi tisztaságú viszony költői lendületű elmondása. Franciaországban J e a n n e d'Aro, majd Medici Mária IV. H e n r i k király n e j e irta be nevét a történelem évkönyvébe. Európa legkivá-lóbb gouvernementális államférfiai, Richelieu, Maza-rin és Bismarck sokat küzdöttek a legmagasabb körökhöz tartozó nők politikai befolyása ellen. Scar-ron költő özvegye, Maintenon asszony oly nagy hatást tett XIV. Lajos francia királyra, hogy utóbb ez feleségül is vette e rendkívülien okos és szellemes nőt. Mária Terézia m a g y a r királynő és Auguszta német császárné egyarant a nagy és kormányzói képességekkel bíró asszonyok történelmi alakjai közé sorolhatók. Azouban, m i n t azt a világtörténelem bizonyítja, a nők nemcsak az egyéniségekre, hanem gyakran a nagy tömegre is tudtak h a t á s t tenni.

(Vitám et sanguinem I stb.)

A tudós előadó éppen az elmondottakra hivat-kozva kijelentette, hogy ő a politikai jogoknak a nőkre való kiterjesztését s főkép a nők választói jogának meghagyását szükségesnek tartja, m e r t lehe-tetlen, hogy az egyetemi képzettséggel bíró orvosnő, az iskolákban az egyes szaktudományokat előadó tanárnő, vagy az elemi iskolákban népnevelői kul-t ú r m u n k á kul-t kifejkul-tő kul-teljes szakképzekul-tkul-tségű kul-taníkul-tónő ne bírjon szavazati joggal akkor, mikor a klinikai szolga, vagy az iskolaszolga bir azzal.

Klebelsberg gróf r á m u t a t v a a politikai élet pár-toskodásaira, azon véleményen van, hogy h a a tör-vényhozás termében t ö b b nő volna, kevesebb poli-tikai gyűlölködés és több megértés t a l á l n a ott ott-honra. Kéri a nőket, hogy politikai szereplésük terén n e kövessék a férfiakat a gyűlölködésben.

Azokat pedig, kik a legnemesebb női hivatást töl-tik be, a r r a kéri, hogy ma, midőn oly szürke, oly szomorú az élet, tegyék — hiszen csakis ők tudják ezt m e g t e n n i — elviselhetővé a balsorstól sújtott magyar férfi életét.

A nagyszabású szabadelőadás végeztével a közön-ség lelkes ovációban részesítette az előadót. A szép ünnepélyen jelen volt a főméltóságú asszony is, Horthy Miklós kormányzó felesége. b. k.

A nőnevelésről.

I r t a : Baumanné Krocsán Irma ipariskolai tanítónő.

• Ti emelétek egekbe a port s halhatatlanságra a h a l a n d ó t ! » Milyen nagy, nemes feladat. Halljátok-e, magyar nők, milyen fölséges kötelességeket kíván tőletek a «legnagyobb magyar» ? Egekbe emelkedni I Ez j e l e n t i a közönségessógből való kiválást, a köz-napias, önző, fukar, képmutató, durva, haragos lélek levetését és a magas gondolkodású, önzetlen, könyö-rületes, szóval a szeretettől áthatott lélek fölvevését.

És e k k o r : halhatatlanságra emelkedik a h a l a n d ó i Igaza volt Sóchenyinek, amikor olyan értékes

4—7. szám. N é p t a n í t ó k Lapja 19 1 m u n k a m e g í r á s á n á l , m i n t a «Hitel», a szebblelkű

m a g y a r n ő k r e gondolt. Mert hisz t u d j u k , hogy a n ő i r á n y í t j a a családot és ezek alko ják a nemzetet. T e h á t a h á t t é r b e n — észrevétlenül — a n ő befolyásolja az emberiség cselekvését. H a m i n d e n édesanya szent és n e m e s eszméket használ g y e r m e k e i nevelésénél, ha m i n d e n percben, m i n d e n legkisebb alkalommal a magasratörekvés a c é l j a : akkor föltétlenül, h a n e m is a teljes szám, de a nagyobb százaléka az e m b e r e k -nek j ó lesz. Mert azt nagyon jól t u d j u k , hogy a család-ban elsősorcsalád-ban az édesanyáé a nevelői szerep. Ez így volt a legtöbb régi művelt n e m z e t n é l , így van m o s t is, m e r t ez a természetes. S h a a n ő r e ilyen f o n t o s feladat van bízva, szükséges-e a női lélek müvelése ? Azt hiszem, senki sem állítja az ellenkezőjét. A nőt nevelni, lelkét nemesíteni, ez korunk legnagyobb, leg-fontosabb föladata. E téren, valljuk meg, igen igen sokat mulasztott az emberiség. É s hogy ez a mulasz-tás m e n n y i r e megboszúlta magát, m u t a t j a az a világ-égés, amely m á r i n n e n - o n n a n h a t éve pusztít I Mert, ha minden ember jó nevelést kapva, nemeslelkűcn gondolkodik és cselekszik, akkor az a rút önzés, a jelenlegi világ-állapot indiló oka — n e m

hatalmaso-dott volna el ennyire!

Az emberiség n e m ismerte föl a n ő n e k , m i n t a leg-hivatottabb nevelőnek feladatát. Az erősebb. a hatal-masabb h á t t é r b e szorította a gyengébbet, minek foly-t á n ez még gyengébb, még g y á m o l foly-t a l a n a b b lefoly-tfoly-t. A közelmúlt ugyan egy kis haladást m u t a t e téren, m e r t nyitva a n m a r a nő előtt is minden pálya. Dolgozhatik, versenyezhet a férfival. De ez n e m a megfelelő út.

Itt a helyes i r á n y az lesz, ha a n ő a b b a n a k ö r b e n , amire rendelve v a n : tökéletesíttetik. H a a r r a t a n í -t a n á k meg, hogyan lehe-t jó feleség, anya, nevelő.

H a ennek a f e l a d a t á n a k megfelel, a k k o r a legnagyobb, a legnemesebb m u n k á t végezte. Mert embert n e v e l n i : a legnehezebb, de a legmagasztosabb feladat.

T e h á t m i r e is kell képesíteni a n ő t ?

Meg kell t a n í t a n i m i n d e n n ő t a h á z t a r t á s összes ágára. Nemcsak a főzéshez és takarításhoz értsen, h a n e m az előbbihez szükséges a n y a g o k termeléséhez, előállításához. Az elmúlt évek — és a jelen is — intő jel arra, milyen nagyfontosságú ügy a házi szük-ségletekotthoni előállítása. Pl. az észszerű állattenyósz tés, kertészkedés, a r u h a n e m ű e k előállítása, a len, kender, gyapjú termelése, házi feldolgozása. Az élelmi-szerek konzerválása, szappanfőzés, ecetkészítés stb., stb. m i n d a család anyagi gyarapodását — és így a nemzet gazdagodását jelenti. Minden nőnek kell ezt tudni, m e r t a vagyonos az ilyen tudással növelheti gazdagságát, a szegény ezzel e n y h í t h e t i a vagyon-talanságával j á r ó gondokat.

Minden n ő n e k m e g kell t a n u l n i a m a egészségi szabályokat, amelyekkel t e s t ü n k e t edzetté, erőssé tehetjük és — meg kell tanítani őket eme szabályok pontos, szigorú betartására, hogy a r á j u k bízott család m i n d e n t a g j a az észszerű testi nevelés pél-dányképe legyen a r á n y o s növésével, tiszta vérével, ellenálló szervezetével.

É s aztán, az anyagiak mellett a lélek nevelése ! Ez a nőnevelés kimagasló csúcsa 1 1 Olyan alapos, tökéletes műveltséget kell a nőnek n y ú j t a n i , amely-nek segítségével azt a nevelői ösztönt, amcdy m á r úgyis vele született, okosan alkalmazza. É s e t é r e n nem szabad rangbéli különbséget tenni. A n n a k a mosónőnek vagy grófnőnek, gyári m u n k á s n ő n e k vagy

milliomosnak, mind egy cél felé kell t ö r e k e d n i : a tökéletesedés felé. T e h á t m i n d e n téren a nemesedés, a jobbálevés a jelszó. Meg kell b a r á t k o z n i úgy a

maga«rangúnak, m i n t az alacsonysorsúnak a munka-szeretet eszméjével. A gazdag érttesse meg gyermeké-vel. hogy a vagyon csak eszköz a jobbálevéshez, a szegénynek pedig az ő vagyontalansága az e r r e szol-gáló eszköz. Mindkettőnél az önzetlenség, a lemondás a főrúgó.

Annak a m u n k á s n ő n e k olyan műveltséget kell adni, a m e l y képesíti őt a n n a k b e l á t á s á r a hogy az ő m u n k á j a — h a tökéletesen végzi — j g e n értékes, így tehát n e az legyen a törekvése, hogy gyermekét csak azért, hogy az k ö n n y e b b e n éijen, más, m e g nem felelő, u r i z á l ó pályára nevelje, h a n e m i n k á b b leányába is beleoltsa a lelkiismeretes m u n k a szeretetét.

Művelni kell a női lelket, hogy életcélja n e a külső-ségekben összpontosuljon. Az édesanya f o l y t o n han-goztassa l e á n y a előtt, hogy igazán szép c - a k az egész-séges, ép test a h a r m o n i k u s lélekkel. Azt a sok időt, amit esztelenül a tnkör előtt töltene, h n s z n á l j a a friss levegőn való tartózkodásra, kertészkedésre, tor-nászaira. É s h a erről az ü d e , tiszta arcról a nemes lélek sugárzik le, akkor szép és szép lesz tartósan, letörülhetet lenül. Mert i l y e n értelemben szépnek lenni, a n ő n e k esztbétikai kötelessége.

Olyan műveltséget kell a d n i minden n ő n e k kivétel nélkül .— és ezt nem t u d o m eléggé hangsúlyozni, hogy "kivétel nrlkül», a m e l l y e l a körülötte történő termeszeti dolgoknak, t ü n e m é n y e b n e k okos magya-rázatát t u d j a adni. Ha iskolába j á r ó gyermeke otthoni feladatával n i n c s egészen tisztában, t u d j a azt irányí-tani. E r r e képesíteni kell minden nőt, legyen az b a n k á m é , vagy utcai á r u s n ő . É s beléjük kell oltani e szerepnek igaz szeretetét, amely által m e g r a g a d j o n minden a l k a l m a t , a m i d ő n gyermeke l e l k é t művel-heti. E g y - k é t példa e r r e :

— Középiskolába j á r ó gyermeke érdeklődéssel beszél a t e r m é s z e t r a j z - ó r á n tanultakról. E l m o n d j a , hogy a t a n á r ú r a gombákról, mikrobákról, baoillusok-ról beszélve, m o n d t a , h o g y m e n n y i á r t a l m a s baidllus van környezetünkben, a levegőben, élelmiszereken stb.

Ezért n a g y o n kell v i g y á z n u n k e t e k i n t e t b e n is az egészségünkre. Az okos a n y a helyeslőleg bólint ós hozzátoldja : «Ez mind igaz, édes g y e r m e k e m , de — ezt m a j d az egészségtan t a n á r a fogja n e k t e k meg-m o n d a n i — n e meg-m elég. H o g y a ránk leskelődő sok ellenséges bncillust legyőzhessük, nemcsak a r r a kell vigyáznunk, hogy azok h o z z á n k ne j u t h a s s a n a k (mert ezt teljesen keresztül v i n n i úgy sem tudjuk), hanem erőssé kell t e n n i szervezetünket, hogy a velük való harcban m i legyünk a győztesek. Tehát edzeni kell testünket, ellenállóvá tenni, s akkor, a megfelelő tisz-tasági szabályok betartása mellett, n e m f é l ü n k a bacillusok milliárdjaitól s e m !»

Vagy: történelmet t a n u l az ifjú. Gondolkodik.

Egyszer csak m e g s z ó l a l : «Én nem é r t e m , hogy a magyar a n n y i kiváló e r é n y e mellett nem t u d naggyá fejlődni!» A mellette dolgozó anya így f e l e l : — Igazad v a n , fiam. A m a g y a r n a k sok szép e r é n y e van.

De sajnos, v a n elég h i b á j a is. Hiányzik n á l a a prak-tikus gondolkodás, ami pl. a németet igen elősegí-tette, n i n c s m e g az az életrevaló szívósság, arai az angol naggyálevésében n a g y szerepet játszott, hiány-zik az az összetartás, a m i pl. a zsidó nép exiszteu-ciáját úgy elősegíti. N i n c s mindegyikben kitartás.

N é p t a n í t ó k Lapja 4—7. Bzá in.

előrelátás, megfontolás. H a ezeket a hibákat el-h a g y n á a magyar, akkor már r é g e n sokra viel-hette volna. Neked is, m i n t magyarnak, kötelességed eme hibák ellen küzdeni teljes erődből.

Minden nő legyen az ő családjának papnője. Meg kell tanítani őket a r r a — s e n n e k vérükké kell válni I — legyen bármilyen felekezet követője, hogy a legszebb és egyedül jogosult vallás a — szeretet vallása. Mert Isten, maga a szeretet. Aki tehát m i n -den cselekedetének rúgójáal—a szeretevet veszi, az eléri életcélját.

Ezzel a m i n d e n t átható szeretettel szoktatja t a l á n rest gyermekét a m u n k á s erkölcsi életre, a d u r v a -lelkűt gyöngédségre, az irigyet nagylelkűségre slb.

Ezzel ád példát az embertársaival való türelmes, szíves, alázatos érintkezésre. Ezzel t a n í t j a meg g y e r -mekeit a tisztánlátásra. Fölvilágosítja őket, hogy ítéletet hozni mások fölött igen k ö n n y ű , de a n e m e s lélek jól meggondolva ítélkezik, h a igazságos a k a r lenni. Sőt méltányos is lehet, h a ítélethozatalában a jóindulat az irányítója. Ez m á r a kiváló lelkek t u l a j d o n a . '

R á kell nevelni minden nőt a kötelességteljesítés, a következetesség erényeire. Legyen ő ezekben utol-érhetetlen. H a ő e téren önfeláldozó példával j á r elől, a hatás el n e m marad.

Az így nevelt n ő , m i n t feleség, n e m a szép, zöld folyondár képmása, amely átöleli, befonja a

fatör-«set, hogy azt díszítse, vagy t a l á n élősködjék r a j t a I Az ilyen 'házaspár hasonlít az egymásmellé ültetett két fiatal fához, amely egymást támogatja, v é d i ; egymásnak elősegítője az egyenes növésben, a magasratörekvésben.

Az így müveit n ő i lélek a külvilági küzdelmekből hazatérő faradt férfinak biztatója, megnyugtatója. A t a -l á n hanyag, vagy könnye-lmű f é r j n e k a j ó r a buzdítója, serkentője. A becsület útjáról letérni készülő ember-nek élő lelkiismerete. A hirtelen h a r a g ú n a k csillapí-tója. Az önhitt, gőgös embernek semmis, gyenge vol-t á r a való emlékezvol-tevol-tője, szóval: a férfi jó szelleme.

í m e . nagy vonásokban a nő-ideál (

Azonban ennek ezután nem szabad csak ideálnak maradni, ennek megtestesülve általánossá kell l e n n i I Különösen n e k ü n k , magyaroknak k i m o n d h a t a t l a n nagy szükségünk v a n erre. Tehát r e f o r m á l n i kell az eddigi nőnevelést! A nőiskolákat olyan szellemben alakítani át, hogy ott a praktikus kiképzés, a luilo-mányos műveltség és főleg a lélek nemesítése legyen az irányelv. É s a n n y i ilyen nőiskolát állítani föl, hogy e hazának m i n d e n egyes l e á n y a elvégezhesse ezt s ide legalább 16 éves koráig rendesen j á r j o n . Aki aztán k ü l ö n ö s hajlamot érez egyes kiváló pálya iránt, azoknak legyen nyitva az út, de csakis a fenti iskola elvégzése után.

É s ekkor — a n a g y lélek, «a legnagyobb magyar», t a l á n majd gyönyörködhetik á l m a teljesülésében:

«egek be emelkedik a por, halhatatlanságra a h a -landó 1»

— Lapunk példányszámainak redukálása. A papiros árának nagymérvű emelkedése m i a t t s az á l l a m -h á z t a r t á s kiadásainak redukálása céljából a Nép-tanítók Lapja és a Hivatalos Közlöny példányszámait tetemesen csökkenteni kellett, s ez ok miatt több oly tanintézet címére, mely eddig pontosan megkapta ezeket a lapokat, n e m küldhetjük ezentúl.

— Szerkesztőségünk telefonja. Értesítjük olvasó-inkat, hogy szerkesztőségünk telefonját 68—18 szám alatt ismét bekapcsolták a távbeszélő forgalomba.

n

—.Módos tják az inastörvényt. A kereskedelmi mi-nisztérium ankétot hívott össze a tanonctörvény mó-dosítása t á r g y á b a n . A régi tanonctörvény ugyanis, amely tudvalevőleg még 1848 ból származik, a szak-körök véleménye szerint teljesen elavult s a tanonc itjúság m o d e r n nevelését sokban hátráltatja. A ke-reskedelmi minisztérium m o s t megoldásra, kívánja vinni a régóta megvalósulásra váró problémát, ami valószínűleg m a g a után Í0j. ja vonni az iparostanonc oktatás r e f o r m j á t is. . j , i

— Gyűjtés a szegénysorsú egyetemi ifjúság részére.

A m. kir. belügyminiszter és közélelmezési minisz-ter urak 55,457/920. szám alatt megengedték azt, hogy a szegénysorsú egyetemi ifjúság részére szük-séges élelmiszereket gyűjtés ú t j á n szerezhesse be az ezen célból szervezett «Közellátási osztály». Az egye-temi i f j ú s á g kérelmére a gyűjtést községekben a tanítók, papok és az e célra külön megnyert egyé-nek eszközlik. Az egyes községekben összegyűjtött élelmiszereket a járási szerv, míg a Magyar Szövet-kezeti Központok Árúforgalmi B. T. kirendeltségei-nek székhelyein a kirendeltségek megbízottjai veszik át és intézkednek az összegyűjtött élelmiszereknek Budapestre, a «Futura» kebelében szervezett •Köz-ellátási osztály» címére (V. ker., Szalay-atca 10. sz., fdszt) való beszállítása i r á n t . (Telefon: 170— 29.) Gyorsabb kezelés céljából célszerűbb azonban az esetleges a d o m á n y o k a t postacsomagokban közvetle nül a fent megjelölt c í m r e küldeni. Tekintettel a nemes célra, különös gond fordítandó arra. hogy amennyiben lehetséges, a begyűlt adományok költ sógmentesen szállíttassanak a «FuturaB közélelme-zési osztályába, mely az egész kezelést teljesen díj-talanul végzi.

— Z'.gány Zoltln meghalt. Zigány Zoltán fővárosi polgári iskolai igazgató, a k i az első torradalom ég a kommün a l a t t a Néptanítók Lapja felelős szer-kesztője volt, 57 éves k o r á b a n elhunyt.

— Felvétel a |ejmunkásképző iskolába. A kisbéri m. kir. t e j munkásképző "IbEölaT 1921 m á j u s 1-én kezdődő egyéves t a n f o l y a m á r a tíz ösztöndíjas ta-nulót vesz fel, kik ingyen ellátásban és élelmezé*-.

ben fognak részesülni. A felvételi feltételek meg-ismerése céljából a kisbéri m. kir. tejmunkásképző iskola vezetőségéhez f o r d u l j a n a k az érdeklődők, A folyamodásokat legkésőbb ápr. 10-ig a nevezett iskola vezetőségéhez kell benyújtani.

— Szeged az egyetemért és a menekültekért. Pál-nappal ezelőtt Szegeden a városházán a szegedi egye tem és a menekültek ügyében értekezlet volt, me lyen a kolozsvári egyetem t a n á r i kara is megjelent Dr. Somogyi Szilveszter polgármester megnyitó-beszéde u t á n gróf Hetiden István mondott megnyitó-beszédet, melyben azt fejtegette, hogy a magyar államnak és a magyar társadalomnak kötelessége gondoskodni a menekültekről. Utána báró Pctriclievich-Horváth Emil szólalt fel a menekültek érdekében, majd dr. Kó*zó István nemzetgyűlési képviselő annak szükségesség t hangoztatta, hogy Szegeden egyete-met állítsanak föl.- Este a Városi Színházban bári Petrichevich llorválh Emil «Mikes» című történelmi színműve k e r ü l t színre.

4—7. szám. N é p t a n í t ó k I^apja

— A vakokért. A Vakokat Gyámolító Országos Egylet az emberi részvét és könyörület; nevében azzal a kérelemmel fi.rdul a m a g y a r tanítósághoz, hogy hallgassa m e g a szegény, t e h e t e t l e n vakok panaszos könyörgését, siessen segítségükre, hogy azok, kik soha többé n e m l á t h a t j á k a napsugarat, szeretteiknek arcát, a nyíló virágot s a kék égbol-tozatot, az örök sötétség dacára i s m é t a hazának hasznos polgáraivá képeztessenek. A Vakokat G y á -molító Orsz. Egylet évek hosszú s o r á n át kifejtett áldásos működésével m i n d n y á j u n k legmesszebbmenő erkölosi és anyagi t á m o g a t á s á r a t a r t h a t igényt. E m -berbaráti kötelességünk támogatni e nemescélú egyle-tet, m e l y a háború keserves évei a l a t t a legnehezebb f e l a d a t o t áldozatkész buzgalommal o l d o t t a meg s az ország háborús n y o m o r á n a k enyhítésével h a z á n k n a k elismerésre méltó szolgálatot tett. A proletárdikta-túra a l a t t ezen egylet működését is megbénították, vagyonát birtokba vették, nagy részét elpazarolták és az i n t é z m é n y t a n n y i r a a tönk szélére j u t t a t t á k , hogy i m m á r alig alig t u d j a nélkülözésekkel küzdve fenn-t a r fenn-t a n i magáfenn-t. Az egyesülefenn-t m ű k ö d é s é n e k lehefenn-tővé tétele m o s t úgyszólván csakis a t a n í t ó s á g nemes-lelkű törekvésétől függ. H a a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr á l t a l engedélyezett országos g y ű j -tés eredményes lesz, úgy száz és száz szerencsétlen világtalan ember h á l á j a fogja a t a n í t ó s á g fáradozá-sát j u t a l m a z n i .

— A Mária Dorothea Egyesület k é t alapítványá-nak jövedelmére, m i n t pénzbeli segélyezésre pályáza-tot h i r d e t . Az egyik alapítvány jövedelmét beteg, vagy a n y a g i segélyezésre szoruió székestovárosi ta-n í t ó ta-n ő vagy óvóta-nő, a m á s i k a t oly polgári iskolai t a n á r n ő , elemi iskolai t a n í t ó n ő vagy óvónő nyerheti el, aki Péterfu Sándor tanítványa v o l t A pályázati feltótelek a Mária D o r o t h e a Egyesület elnökségétől (VIII., Orezy-u. 6.) t u d h a t ó k meg.

— A nevelés cé'ja, — í r j a a bostoni Education — hogy b e n n ü n k e t a m ű v e l t társ idalom valamelyik hi-vatására képesítsen és n e m c s a k az, hogy hasonló kép-zettségű társainkkal versenyre k e l j ü n k . Az élet sok-kal több, m i n t a megélhetés. Tulajdorikép azért szer-zünk, hogy élhessü k. A nevelés n e m képesít pusz-tán valami kenyérkereső pályára, h a n e m a legtágabb értelemben vett élet számára. T a g a d h a t a t l a n ugyan, hogy j e l e n l e g a nevelés értéke alacsonyabbra szállt;

viszont bizonyos, hogy a t a n u l t és képzett embernek többet kell tudnia szerezni, m i u t a t u d a t l a n n a k , ép-úgy a m i n t az ügyesebb, képzettebb m u n k á s is töb-bet keres, m i n t a t u c a t m u n k á s . Ne f e l e d j ü k el azon-ban azt sem, hogy az igazi képzettség koronákazon-ban és fillérekben egyáltalán n e m értékelhető. Magasabb értéke a', élet finomulásában, gazdagabb és tágabb látókörű felfo' ásában áll. A képzettségnek egy má-sik i s m e r t e t ő iele az alkotó tehetség. Szellemünk s a r k p o n t j a n e m az emlékezet, h a n e m a teremtő ké-pesség. A neveléssel fegyelmezett szellem neme ak tud, han m ú j a t is a l k o t . Ily értelemben a tanult i képzett ember az Ú r i s t e n m u n k a t á r s á v á lesz, a m e n n y i b e n m i n t alkotó ész a khaosz rendezésóuen és művészi tökéletesítésében közreműködik.

— A vak katonáknak. A köveskáli ref. iskola nö-vendékei 79 K t, Törzsök Sándor rédei (Veszprém m.) íg. kántor-tanító 100 K-t küldtek a vak katonáknak.

— A íelebezeti iskolák sorsa Erdé'yben. Temes-várról j e l e n t i k: Az erdélyi keresztény püspökök m e m o r a n d u m á r a , melyet a r o m á n k ö z o k t a t á s ü g y i á l l a m t i t k á r s á g h o z intéztek, m o s t válaszoltak Kolozs-várról. A r e n d e l e t b e n az á l l a m t i t k á r m e g á l l a p í t j a , hogy az erdélyi egyházközségek folytonosan n y i t -nak ú j e l e m i iskolákat, melyek n e m felelnek meg a törvény követelményeinek. E m i a t t m i n d e n ú j is-kolának, a m e l y 1918 december elseje után n y i l t meg, ú j működési engedélyt kell k é r n i e . A t a n í t á s nyel-vére vonatkozóan a rendedet kötelezi az iskolákat, hogy b á r m i l y e n felekezetű t a n u l ó k a t csak r o m á n nyelven t a n í t h a s s a n a k .

— Az özvegyekért és árvákért. A dehreczeni (Ká-polnás u.) statusquo izr. elemi iskola a hősi halált halt tanítók özvegyei ós árvái javára 200 koronát adományo-zott. Ugyanerre a célra küldött Sztolarik József répás-hutai állami elemi iskolai néptanító 100 koronát, mini az ottani ifjúság* által rendezett mulatságból befolyt összeget.

— Kérelem. A tanitótestü'eti elnök-kartársakat ez-úton kérem tisztelettel, szíveskedjenek pontos címüket velem (Budapest. I., Alkotás-u. 44. SÍ, vagy Vallás- éf Közöktatásügyi Minisztérium, Ho'd-u. IG., I I I . 45.) mi-előbb közölni. Málhé József áll. isk. igazg., orsz. S Z Ö T ,

elnök.