A naturáliák.*
í r t a : dr. Serényi Antal.
Nines olyan hónap, amelyben a közigazgatási bizottságok ülésein n e tárgyaltatnék egyik-másik t a n í t ó n a k oly i r á n y ú kérelme, hogy az iskolafenn-tartó részéről biztosított helyi j á r a n d ó s á g a i t ismét természetben és ne készpénzben kapja kézhez.
Valamikor, még n e m is oty régen, a tanítóságnak az volt a legfőbb kívánsága, hogy a helyi j á r a n d ó -ságoknak természetben való kiszolgáltatása szüntet-tessék be, m e r t ez a tanügyi közigazgatásnak közép-kori intézménye. Sok tanítónak sikerült is ki-eszközölnie azt, hogv az iskolafenntartótól, vagy egyéb szolgáltatótól, avagy uradalomtól az előbb
* Készséggel adtunk helyet e cikknek, mely a magyar tanítóság jelentékeny részét anyagilag érdeklő dolgok-ról ssól. A cikkíró felfogásával aionbíau nem minden-ben azonosítjuk magunkat.
24 N é p t a n í t ó k Lapja
természetben k a p o t t j á r a n d ó s á g helyett annak akkori értékét kapja készpénzben, sőt a református hit-felekezeti tanítóknál az egyetemes konvent a maga.
autonómiájából kifolyólag m i n d e n ü t t megváltatta a természetbeni j á r a n d ó s á g o k a t . Ez a megváltás abban az időben a t a n í t ó előnyére szolgált, de az ntolsó években, midőn a terménybeli javak értéke és á r a a pénz elértéktelenedése folytán oly hihetetlen arányo-k a t öltött, a t a n í t ó arányo-k a megváltás m i a t t rendarányo-kívül károsodtak. Azelőtt csak pénzszűkiben voltak, de a mostani helyzetük valósággal katasztrofális.
Néznünk egy p á r példát.
Ma egy öl fa 2 0 0 0 - 3000 k o r o n a ; mikor a ta-nító megváltotta a fáját, akkor é g y öl f a á r a
>rona v o l t ; k a p tehát, a m e n n y i b e n hat öl fa volt részére biztosítva, 144 koronát, mely fa m a megérne 12,000—18,000 k o r o n á t A vesztesége csak egy tételnél tízezrekre rúg. Ma egy liter bor á r a 30—40 k o r o n a ; m i k o r a t a n í t ó belement a n n a k megváltásába, a k k o r egy liter bor 7—10 fillér v o l t ; kap tehát, a m e n n y i b e n 10 akó bor volt részérő biztosítva, körülbelül 35—39 koronát, mely bor m a megér 15JXX)— 2<J,000 koronát. A vesztesége itt is tízezrekre rúg. Ma egy hátsó sonka ára 500—700 k o r o n a ; mikor a t a n í t ó a szolgáltatókkal a sonka helyett pénzben megegyezett, a k k o r egy hátsó s o n k a ára a falun 2 — 3 k o r o n a v o l t ; k a p tehát, a m e n n y i -ben 35 hátsó s o n k a volt részére biztosítva, 70—105 koronát, mely soukamennyiség m a i értéke 15,0U0—
20,000 korona k ö z t váltakozik. A vesztesége itt is tízezrekre rúg. Ea ezt így lehfetne folytatni még sok tételnél.
Nyilvánvaló, h o g y a tanítóság nagyrésze elvesz-tette, eldobta m a g á t ó l a jólét a n y a g i biztosítékait, feltételeit. De ki mert, ki t u d o t t volna gondolni akkor arra, hogy ilyen rettenetes gazdasági állapo-tot hoz a közel-jövő. Nincs, aki m e g m o n d h a t ó j a lenne, hogy a pénz- és a terménybeli javak értékkülönbségének h o l lesz a h á t á r a , még kevésbbó a n -nak, hogy m i k o r áll helyre a paritás, mikor lesz 100 korona i s m é t 100 korona, n e m csoda, h a a tanítóság szerencsétlenül j á r t tagjai egymás u t á n keresik a m ó d j á t a n n a k , hogy miképen szerezhetné vissza értéktelenné vált pénze helyébe a természet-beni járandóságokat.
A jogigények s z e m p o n t j á b ó l és a kérdés meg-világítása érdekéből az érdekelt tanítók három cso-portba o s z t h a t ó k:
Az első csoportba tartoznak azok a tanítók, akik-nél az iskolafenntartóval, vagy egyéb szolgáltatók-kal kölcsönös megállapodás a l a p j á n történt a termé-nyeknek készpénzben való m e g v á l t á s a A megvál-tás kétoldalú magánjogi szerződés; ennélfogva a jogigénynél is tisztán m a g á n j o g i szempontok az irányadók. Legfontosabb k r i t é r i u m a megváltási szerződésben az, hogy a megállapodás kölcsönös;
ebből következik, hogy csak a szerződő felekre érvé-nyes, tehát csak a szerződő tanítóra érvényes és pedig mindaddig, míg a szerzó'dós fennáll, de csakis' a tanító m ű k ö d é s i idejeue. A megegyezés megszünte-tése is csak kölcsönös megállapodással t ö r t é n h e t i k ; a megváltás hatálytalanítását jogalap h i á n y á b a n kérni nem l e h e t . Mert h a a kétoldalú szerződés kölcsönösen fel n e m bontatik, az n e m is é r v é n y -teleníthető ; a szerződés fennállásáig t a r t o z n a k a szerződő felek viselni a szerződés jogkövetkezmé-n y e i t akár kedvező, akár kedvezőtlejogkövetkezmé-n is az s
1 ;J. szám.
mivel a megváltás jogi természetére nézve a kész-pénz szolgáltatást követi s továbbá mivel a kész-pénz névleges értéke független a javak értékhullámzásá-tól, a pénz tényleges elértéktelenedésére való hivat-kozással ép úgy n e m lehet t á m a s z t a n i váltságdíj felemelése iránt igénypert, m i n t a h o g y a pénz vá-sárló-erejének emelkedése esetén sem lehet kérni a váltságdíj leszállítását. Szóval a megváltással kapcso-latban semmilyen i r á n y b a n sem l e h e t keresetet ér-vényesíteni, még abban az esetben sem, ha az iskola-f e n n t a r t ó és a t a n í t ó közötti egyezséget a iskola-felsőbb hatóság nem erősítette \qplna meg. A felsőbb ható-ságnak ngyanis a megváltás k ö r ü l beavatkozási joga 8emmikép sincs ; a megváltás jogérvényes, mihelyt a felek a váltság összegére megegyeztek. A megegyezés-nek alaki f o r m á j a nincs ; lehet az szerződési f o r m a ; lehet kölcsönös nyilatkozat, vagy a k a r iskolaszéki-hatá-rozat is, mely utóbbinál a felsőbb hatóság jóváhagyása egyszerű alaki kellék, melyet a r e n d t a r t á s i szabá-lyok írnak elő, de egyáltalán n e m jogi kellék a váltság jogórvényessége szempontjából.* Miután a megváltás végeredményben n e m más, mint a helyi járulék kiszolgáltatási m ó d j á n s k magánjogi alapon való rendezése, mely legfeljebb csak a tanító műkö-dési idejére szólhat, tehát, n e m érinti lényegben a tanítói állás javadalmát-, nincs szükség és n i n c s is helye ú j j a v a d a l m i jegyzőkönyv felvételének, de még ú j díjlevél kiállításának s e m . H a tehát a m e g váltás a tanítói díjlevélre bevezetve nem lett, a t a n í t ó n e m kérheti dijlevelének értelmében a helyi j á r a n d ó s á g kiszolgáltatását, a n n a k dacára, hogy az 1907 : XXVIL t.-c. egyedül és kizárólag a díjlevelet jelöli meg, m i n t a m a hiteles o k m á n y t , amelyre a t a n í t ó jogigénye alapítható; n e m kérheti pedig azért, m e r t a szerződő feleknek a váltság tekintetében bármely f o r m á b a n kötött megegyezése a díjlevél kiegészítő része s így azt a joggyakorlat a díjlevél-lel m i n d i g egyenlő jogerejűnek tekintette.
A második csoportba t a r t o z n a k azok a t a n í t ó k , akikre az iskolafenntartó á t h á r í t o t t a az előbb, m á s tanítóval kötött megváltási szerződést. Miután azon-ban a t a n í t ó elődje n e m t e k i n t h e t ő a tanító jogelődjének, ennélfogva a tanító elődje által m a g á n -jqgi alapon kötött szerződések a működő t a n í t ó r a jogkövetkezményeket nem von. A megváltásnál ugyanis a szerződő felek kölcsönös megegyezése jogilag a legfontosabb t é n y k ö r ü l m é n y ; ha ez nincs meg, megváltás nem is lehet. H a tehát az iskola-f e n n t a r t ó az állás megűresedésekor váltságdíjjal hir-dette is meg az állásra a pályázatot s így állította is ki a díj levelét, melyet a tanító megválasztása u t á n aláírt, a tanító által megindított közigazgatási perben az iskolafenntartó n e m h o z h a t j a fel kereset-elutasító excepció gyanánt ezen körülményeket, m e r t az iskolafenntartó másként n e m hirdetheti m e g a tanítói állás javadalmát, m i n t ahogy az a j a v a d a l m i jegyzőkönyvbe fel van véve. A tanító elődjével kö-tött megváltási szerződés, m i n t a helyi járulék
ki-* A tanító és a javadalom érdekeinek hathatósabb védelmére alapot nyújt az 1907. évi XX.VII. t.-c. végre-hajtási utasításának (76,000/907. sz. r.) 21. §-a, mely szerint «a járandóságok biztosításának jogérvényes köz-ségi, illetőleg hitközségi vagy iskolaazéki határozat-tal kell történnie, mely a törvénys erü javadalom biztosításához szükséges összeget pontosan megállapítja s melynek alapján ezen összeg az iskolafenntartótól behajtható legyen.* (Szerk.)
1—3. szám. N é p t a n í t ó k Lapja
szolgáltatási m ó d j á n a k egy időleges f o r m á j a a javad a l m i jegyzőkönyvre, mely a tanítói állás m i n javad e n kori j a v a d a l m á t ós mindenkori kiszolgáltatási m ó d -ját van hivatva feltüntetni, kihatással nem lóvén, attól eltérőleg szövegezett pályázati h i r d e t m é n y e k és díjlevelek, m i n t n e m hiteles, h a n e m megtéveszté-sen alapuló o k m á n y o k , bizonyító erejűnek n e m fo-gadhatók el. Az a tanító, aki ilyen díjlevelet alá-írt, azon az alapon, hogy n e m volt tudomása a tanítói állás tényleges javadalmáról, kórheti, a meg-tévesztésre való hivatkozással a helyi járulékoknak a javadalmi jegyzőkönyvben biztosított módon, t e h á t terményekben való kiszolgáltatását ós a valóságnak megfelelő ú j díjlevél kiállítását.
A h a r m a d i k csoportba t a r t o z n a k azok a tanítók, akik sem maguk nom váltották m e g a természet-beni szolgálmányokat, sem hivatalbeli elődjük, h a n e m maga az iskolafenntartó egyoldaliikig határozta el — felhasználva a t a n í t ó i állás megüresedését — a terményeknek készpénzben való kiszolgáltatását, azaz azok megváltását s ezt a főhatóság is meg-erősítette. A legfontosabb t é n y k ö r ü l m é n y , azaz a szerződő felek kölcsönös megegyezése itt teljesen hiányzik. Szerződő fél ugyanis n e m lehet más, m i n t a kötelezett és a jogosított, vagyis az, aki a java-d a l m a t ajava-dni köteles és az, aki részére a javajava-dalom biztosíttatott, t e h á t a szolgáltatók és a iar.ító ; a m i k o r tehát a tanítói állás üres, beiöltve nincs, a tanítói javadalomról magánjogi alapon határozni nem lehet. A t a n í t ó t a felsőbb hatóság nem kép-viselheti, miért is a felsőbb hatóság jóváhagyása n e m p ó t o l h a t j a a tanító hozzájárulását, a k a r a t -kijelentését.* A meg vállá.- szorosan csak magán-jogi alapon, tehát magánmagán-jogi jogelveken alapulhat.
A törvény nem ismeri az iskolafenntartóknak azt a jogát, hogy szolgálmányaikat megválthatják, azaz a törvény n e m i s m e r közjogi alapon és jogelveken alapuló megváltást. Azt a j a v a d a l m a t , amelyet vala-mely iskolafenntartó vagy szolgáltató egyszer meg-adott biztosított, s m i n t ilyen az állami nyilván-t a r nyilván-t ó könyvekbe, a javadalmi jegyzőkönyvekbevényilván-te- jegyzőkönyvekbevéte-tett, azt az iskolafenntartó vagy szolgáltató abban a biztosított f o r m á b a n és módon köteles szolgál-t a szolgál-t n i mindaddig. • a m í g csak be n e m állanak azok az esetek, amelyeket a népoktatási törvények a j a v a d a l m i jegyzőkönyv ú j r n f e h é t e l é n e k alapjául j e
-lölnek meg. Ezek az esetek azok, a m i k o r az iskola-f e n n t a r t ó n a k vagy egyéb szolgáltatónak az a iskola- for-rása, amelyből a kérdéses j a v a d a l m a t természetben köteles kiadni, oly állandó természetű behatás kö-vetkeztében csökken.vagy megváltozik, elvész, amely a természetbeni szolgáltatást lehetetlenni teszi, pld.
borszolgáltatásra kötelezettnek filokszéra következté-ben kipusztul a szőlője s a föld m á s művelési ágra f o r d í t t a t o t t • vagy f a j á r a n d ó s á g r a kötelezettnek az erdeje elvész. I l y e n k o r a vallás- és közoktatásügyi miniszter, m i n t a helyi j á r a n d ó s á g n a k közjogi el-foganója, felmentheti a szolgáltatót a lekötött szol-gáltatás alól, azaz megengedheti, h o g y a szolgál-m á n y helyett, — aszolgál-mennyiben a szolgáltató anyagi helyzete lényegileg n e m változik — a n n a k
pénz-* Véleményünk szerint a községi és hitfelekezeti iskolák tisztán közjogi jelleggel bírván, a tanítói illet-mények megváltására vonatkozó magánjogi szerződések nem mellőzhetik a tanügyi hatóságok hozzájárulását.
(Szerk.)
értékét adja, de amíg ilyen minis«teri engedélyre a szolgáltató hivatkozni n e m tud, kötelezettségében változás n e m történhetik. S ha mégis s a j á t el-határozásából egyoldalúan változtatna kötelezett-ségén,, a kötelezettség ezen lazítása a tanítói javada-lom csonkításának t e k i n t e n d ő s mint ilyen a t a n í t ó közigazgatási perében a t a n í t ó j a v á r a p e r d ö n t ő jelentőségű s ennek fennforgása esetén a szolgál-tató, vagy iskolafenntartó n e m hivatkozhatik ki-fogáskép a pályázati -hirdetmény szövegére vagy az aláírt díjlevélre sem.
Az iskolafenntartók m a tehetős polgárokból álla-nak. A d j á k vissza ezek a tanítónak azt, a m i t tőle bármilyen okból elvettek, h a a tanító kérésére nem, hat a hatóságok intézkedésére, mert nngyliivatású munkáját, a tanítóság anyagi jólét nélkül végezni nem képes.
Blálly Géza, Zalalárnok. H a a jelzett, időben m i n t okleveles rendes t a n í t ó k e z d t e meg m ű k ö d é s é t , akkor a X . fizetési osztály második f o k o z a t á b a kellett v o l n a j u t n i a . Sérelmes beosztását m i n e m helyesbíti)"tjük, hivatalos ú t o n kell azt elintézni, a Közigazgatási Bizottság ú t j á n . — W. I. K é r e l m e z z e a miniszter úrtól esetleg az iskolaigazgató a j ári -busa m e l l e t t , hogy fia a régi t a n t e r v szerint vizs-gázhasson. — Vámos Lajos, Sárszentmiháli/. Az iskola-f e n n t a r t ó ú t j á n a Közigazgatási Bizottságnál szor-galmazza fölterjesztését. — Szépudvardy László, Galambok. Kristóf novü n e m t a l á l h a t ó , h a n e m K r i s t ó . L a k á s a: V. He: zenczei-utca 46. — Hencze Iraréné, Solt, H i r d e t é s ügyében s z í v e s k e d j é k a kiadóhivatal-j hoz fordulni. — Gncdy Mihály, Hcnész. Szolgálati
| évei a l a p i á n helyesen v s a a j e l z e t t Szcté»i o a i l á l y b a besorolva. — Érd ős Károly, Szalonna. L a p u n k o n kívül csak a N e m z e t n e v e l é s (VIII., Szentkirály i-utea 28.) foglalkozik a j e l z e t t dolgokkal. — Hegy-aljai. 1. A k i n e k természetbeni j á r a n d ó s á g a v a n , — ezt. m á r többször megüzentük — a felemelt drága--sági segélyt, n e m k a p h a t j a meg. 2. Fizetési osz-tályba való helyes .beosztását csak úgy t u d n ó k meg-állapítani, h a a . rendes tanítói működése megkez-désének p o n t o s idejét t u d n ó k . — Schermann Gyula, XemeskoÜa. Az illetékes tanfelügyelőség ú t j á n szor-galmazza az á t u t a l á s t . - Szabó Antal, Iiékcs. Üze-netünket m e g i s m é t e l j ü k : Fizetésügye 59,582.920.
szám alatt, elintézés alatt, áll. — Határszél. A kér-dezett t é r k é p m é g 1918. évi őszén készült, az a k k o r i viszonyoknak megfelelően. Közlése a n y o m d a el-nézése a l a p j á n t ö r t é n t . — T. J. Keresztúr. 1. A fel-emelt l a k b é r és lakbérkülönblet illeti meg. 2. A helyettesi é v e t nem s z á m í t j á k , b e . — Kámán István, Zalaigricze. 1. Múltkori levelünkben — a m á s o l a t -b a n u t á n a n é z v e — nem a z t írtuk, h o g y a I X . fizetési o s z t á l y első f o k o z a t ú b a sorolják, h a n e m , hogy a X. fizetési osztály második f o k o z a t á b a . Mái:
csak a z é r t som ü z e n h e t t ü k a z t , mert a IX. fizetési osztályban első fokozat nincs is. 2. Igazolja k é r v é -nyében, h o g y a jelzett időben m i n t okleveles, ren-des tanító k e z d t e meg m ű k ö d é s é t . — Xerebessy László, Karolt/falra. Családi pótlék ügye még nim-s elintézve, h a n e m most. kerül elintézés alá 73,834/
920. sz. a l a t t . — R. T. 1920. Családi pótlék ügye m o s t van elintézés alatt 97,053/920. s z á m m a l .— K.L. Pál-roha. V "'A.Ü pótlék ügye elintézést n y e r t 90,016/920.
s ' á m a X I I ' 1 0 - é n . Rövidesen in g k a p j a . — Varga Jenő, .'• Aereazlcs. Drágasági segély és családi p ó t -lek ügyben b e a d o t t kérelme n e m található a minisz-tériumban. N é z z e n u t á n a a Közigazgatási Bizott-ságnál. — Fülöp Antal, Mánfa. Családi pótlék ü g y e m o s t van elintézés a l a t t 124,477/920. szám a l a t t . Megsürgettük. — G. Sz. J. Családi pótlék ügye m o s t kerül elintézés a l á 96,085. szám a l a t t . Megsürgettük,
N é p t a n í t ó k I*apja I — "i. sz^ai.
t e h á t v á r j a b e tüi-elemmel. — T a u e h e r József Bitqh'xrt. Akinek t e r m é s z e t b e n i j á r a n d ó s á g a v a n , a r e n -delet szerint a felpm-'ft drága sági s e g é l y t n e m fcap-h a j a . Levelében entlH>t t e s e t e k r e k o n k r é t d o l g o k a t k é r i t e k . — M. D . S*. B. V a r r a í j á n a k kiMddtt üz^nettink Ö n m t k i.-» -z.'rf. - Repka Józ.ví, .\-UsS~
fcöeesd. A k a t o n a . - á g n á l »-lt;s!tö>tt , &ii.v«-L a k k o r iné^ n e m volt kiru-vezve, szolgálati idejét*? iij-üx s z á m í t j á k b e . F i z e t é s é t az o s k ü letétele i d e j é t ő l k a p j a . - Varga Géza, Dfbeecz^r-ílegyrx. LJa a j<?lzett időben m i n t r e n d e n okleveles t a n i tó k e z d t e m e g m ű k ö d é s é t , ú g y a X . fizetési o s z t á l y második f o k o z a t á b a s o r o l t a t i k *TÍ 2200 K fizwté.., 1 W 0 K h é b o -Ka* é s 4800 iltetvp, ha U r o ^ s i e t l m i i j £*»«!.Vá-wi*
nincs, 8600 K d r á g a s á g ! s r ^ é i y j a vad«hn«zá*--al.
Az i s k o l a f e n n t a r t ó ö t j é n « K ö z i g a z g a t á s i B i z o t t ságnál szorgahnaxza. — Jákóy János, Moha. A j e l -z e t t levelet t é n y l e g m e g k ü l d t f t t ü k . Családi p ó t l é k a .'0,632/820. s z á m alatt, elintézés a l a t t áll. • - T a m á s Zoltán. KíkhzöIIö*. Ü g y é b e n e l j á r t u n k . Bizonyára a.
k ü l ö n b ö z e t e t m é r mt-R is k a p t a . — Sugr Sándor.
Mezőtőr. N y u g d i j á b a egy é v » t f o g n a k k é t s z e r e s e n s z á m í t a n i . NyngdfjazáWMiál fof.fáfr ezt b e s z á m í t a n i , a k k o r k é r r f m e z z p . — Vrcszk Vince, Znlocrjerxreg-.
Fizetési o s z t á l y b a v r í ő beoszfá--n hWyes. E á y (ize-tési o s z t á l y b a n t ö b b é v a v á r a k o z á s i idd. t-^y ftát természeten, h o g y k e w w b b s z o l g á l a t f a l b i r ó k -n -n k egye-nlő j a v a d a l m a z á s u k v a -n . M r r i l h e H s . Próbóljon az iskola tVnrrtartú-vnl megegyezni. Tfa ex nem j á r sikerrel, f o r d u l j o n fowlm.Wl a K ö z i g a z gatási B i z o t t s á g h o z . Sikerrel i w o n b a n n e m b i z t a t -j u k . — Kecskés Gyula, FuspökJadáuit. TI. K . IV. Iter..
Egyetem-utca, 4. s z á m a l a t t v a n . Előfizetési é r a
••gész <»Vre lő korona,. — Késa József. S\ih-Jn<rk.
P i z e t M t g y n 50,823^920. s z á m n l n t t eliniézr* az a d ó -hivatalhoz fekü-ídrtett. — S^athmary Irma, fltrek-böszörmény. N ő v é r e fizetésugye 83,861.D20. s z á m a l a t t elintézve az a d ó h i v a t a l h o z í r k n W e t e t t . — Munkácsi Jáno«, Cé t'cjyhó a. K h w t é s ü g y e elintézve a t a n -fel iigyrtőséghez h - k ü l d e t e t t . - Márk Eadre, Békés.
Kéj-vénye a j e l z e t t raiim a J a t t a niinisztérjriruba nem é r k e z e t t b e . — Pozsár Ferenc, Buzxák. Á l l a m -segélye 123,544/920. szám a l a t t elnrto'zé* a l a t t áll. — Szilágyi József, 31 árok papi. O-aládi p ó t l é k a e H n r á z v o a z illetékes a d ó h i v a t a l h o z l e k ü l d e t c t t . — Sáli Béla, Kéiirkfctanya. E g y i k ügye s e m t a l á l h a t ó a m i s z t é r i u m b a n . — Sehmiedt Aranka, Bototankenese. S e g é l v -tigye 87,010/920. VIIT-e sz. a l a t t elintézés a l a t t áll.
Másik ü g y é b e n "szíveskedjék a íeközelebbi t i s z t -viselői beszerzési csoporthoz f o r d u l n i . —- Szoaiolnoky Lajos, Abaújal.pár. Családi p ó t r é k a 65.779 920. s z á m a l a t t ettntézé,-? a f a t t áll. — Simon Zoltán, Dévavénya.
Államsegélye 104,296-820. s z á m a l a t t e l i n t é z é s a l a t t áll. — F a z e k a s Lajos, Xagyszakoftf. F i z p f é s ü g y e 28>G93/«20., c s a l á d i pótléka t21.7ettí>20. V f l l - d . sz.
a l a t t e l i n t é z é s a l a t t áll. — Földes Fereac, .Vezőheqyes.
DrágnsAgi s e g é l y tigye a m í i i w z t é r n i m h a n n e m található. N i n c s t e r m é s z e t b e n i járandósága.'-— Lencz József, SérH.iíad. Fizetés ü g y e m , 7 2 8 - 9 2 0 . sz. alatt, e ü n t é z v * a k ö z i g a z g a t á s i bizottsághoz; fekirlde-t e fekirlde-t fekirlde-t . — Deáky Isfekirlde-tván, Krdő-raoka-ni/a; I m r e Anna, Mérefabsa ; Molnár Ede, Taktaszaria; Babo-i F e r e a c , Süfíör; Wilcsinszky Lajos, K&pháza; Vadász Béla, Nag-jfkáni/r.; Szűcs János; 3/czöberény; Kovács Pál, Cieeze; B n r i c s László. Bwfaknzi; Varsa Józseí, Jnke; Dcrvalics István, Kötrse: Taschek Anna, Kop-fmnyszántó: Stile Pál, Ft eres : Islikné Kender Piroska, Kistarcsa.; Novak Máris, Ktszőteéssérfétrijjd ,-* P a t a k i István, Szeged; Vanyek Henrik, Csalnak; Szednnk János, Tófej; Kovács JÓZSEÍ, Hr-rrátk út; D u d a Mihály, Kemerse; Temel Mihály* Yaejdhbágpi; özv.
Lanrenczy J á u o s n é , S5arvwt; Tihanyi Miksa, Kxin-Ditidarox; Várhp.Imy Antal, Zqlaazenffászlo,- Mácsik Laios, Tat); T i z í i k e r Imre, Batatonbpglár; Várady Arisztid. Mtertonná&ár; J u r á n István. Mnsterttonórá*;
Kloiusiozky Aladár, Fanyare ; Konthennr Lajos, Hóba.
füzes; Adastenk Ecdre, Kalap; Oyőrfív János, • etrres; F e k e t e Lajos, Tiaca'ők: Hóasáros László,
Agárd; V a r g h a István. B&&r*#e: Sttszéros Lajos, T a m f f t m ^ m e t í ! Florsehüta E i e , Brr^FiUőb'St*' -rwmzte; H o l a á f K á t a á a , I.<xe*>eetiéi»j(ml&;
. FítJka, lUhénm Sélley JőíseÜ, .\~arf<,4,:eW ; Tótb íoiái', Xyárádi S e L tantestület, Kúnhtgyte ; H a t i f t B-Hwly, j Oka ; Gömöry Káról?, Veiapeétn Oziffra Jó s»i, 12
•><-bakia ; Kapcs Xő-zsel, ilmá-tk^resztitr ; Z m ' l i G y a t - ,
! Árokfii!d«: Szeiíhő Xstváu, Abanft; Beíy Piroskr, fíStettkc; Kovács Zoltán. lh*twpaiaf; K n B o c s , F&fr.-'iipi^f.'a," F u s j ü k Kih-üy. O?ii>$ií; W o j a ^ k Józstl, liitfaür*; Xibalik S f t h a i a , Jfaben iy ; Mihály, Sarkod; WatóM Láazió. Xylrbátar z Koí«c»
B í U a é , Marcali ; H u i t i a a n n Antalné, liuenufu ; Pav -niis Frigyes, Vöígyiafea; Kemény Anna, SármeiTík;
Xörtelv Józseí. KiekunMafaa ; Rád Láazió, Debree-n < ; Kupcsó Karoly, KárösbvJáiry; Kassüiszkyné Pctfcő Gizella, Sdffími-dá; Steador FAb»é. Fándorfo'H: Herényi Jeaö, U'yékéwye.* ; Rábai Zu; . m o n d á é , Kát i f i , T.*»r-y D e a w , Féli; Iatvásfi Maria, Sá,;íjfaiA; Kcviesies J s a ö , Páriádat.ff; H a r m a t h Sándot, tíofdwt.mái;
Baar'aa Ilona, üótna . ÖKker Jái&os, VÚihí ; E k i j Mariska. Duaaa-.L-,iJijyi}rgy; M a r t ó l -Józseí, Jobbé-iyi ; Sckestyéu ida, Xagykőrös z H o r v á t h István, ITajdi-baqox; Poór Géza, Szigetszenttniklá<->; Ba? Dezső.
fíövchy; Szűcs' Kálmán, Sövért ifitá^a; Koland ErzséWt, Lrpaéitjf, [övéiben váia^szoltunk.