U g y hiszem, tanitóra nézve nem lehet érdekte-len a paedagogia bármelyik részéből gyakorlati kérdésekre felelni, avagy épen e kérdéseket meg-v i t a t n i ; s ugy a kérdésnek mint a feleletnek köz-lése sem csorbát nem ejt e becses lapok tekinté-lyén sem rendeltetése keretén kívül nem eshetik.
í m e én egy p á r gyakorlati kérdést intézek tanitó társainkhoz, — szíveskedjenek hozzá szó-lani, hogy jövőre hasonló esetek előfordultával helyesen eljárni u g y én, mint még tán több kér-dezők is képesek legyünk.
Azt kérdem t e h á t :
a) A tanítványok közt az önbíráskodás meg-engedhető-e ? v a g y nem ? s ha nem, — bünte-t e n d ő - e ?
b ) H a az önbíráskodás büntetendő, hibázik-e az oly tanitó ? és mennyiben, ki az e hibáért több-ször figyelmeztetett, megdorgált s egyszer mégis mindennek daczára tetten kapatott önbiráskodó, gyermeket megbünteti ?
c) Ha lehet, sőt kell büntetni, — embertelen fegyelem-e — ott hol ezen neme az iskolai fegye-lemnek még honos és egyedül sikerrel alkalmaz-ható — az említett és ismételten elkövetett bünt két kisded pálcza ütéssel fenyíteni ?
d) H a a g y e r m e k a büntetés előtti perczekben sem mutat sem megtérést, sem engedelmességet miféle paedagogiai elv nyomán lehet és kell a bün-tetést elengedni ?
e) S végre a büntetés kiszolgáltatása vagy el-engedésére nézve, az említettek figyelembe vétele mellett: mennyiben engedi és követelheti azt a tanítói eszélyesség, hogy a vétkesre nézve tekint-se a z t : hogy ki fia ? s ha a tanitó fia története-sen a megbántott gyermek — nevelészeti szem-pontból el kell e a tanitónak a bántalmazó bünte-tését engedni mindannyiszor ?
K é r e k minden ehhez értő tanitó-társamat szól-j a n a k hozzá. Tisztázzuk uraim! e téren is az
esz-m é k e t , esz-mert én u g y tapasztaloesz-m, hogy itt esz-m é g legnagyobb a zavar, s ezen t. i. a diaeiplina t e r é n követünk el legtöbb baklövést. N. L .
E g y l e t e k .
V i s z h a n g o k a d é l m a g y a r o r s z á g i ( a z e l ő t t b á n s á g i ) t a n i t ó e g y l e t . » F ö l h í
-v á s á r a . «
Mióta lapunk 4. számiban a »viszhangok első közleményét adtuk, azóta vettünk 12 ujabb n y i -latkozatot, melyeket — egyelőre teljeä objectivi-tással ide iktatunk.
A »gyöngyösi«, s »karácsfai tanító-egylet« vala-mint 59 Szolnok kerületi tanitó pártolják a neve-zett fölhívást és pedig egész terjedelmében. U j a b b indokokat nem hozván íöl, részletezésbe nem bo-csátkoznak, és azért nem véljük szükségesnek az emiitett fölszólalások bővebb megismertetését.
F r e u d M ó r , bálványosi tanitó, helyesnek t a r t j a ugyan a »Fölhivást követeléseit, de némely pont ját mo3t m é g időszerűtlennek lát ja;« ezt jelesen a kért fizetési minimumra alkalmazza.
A nyugdijra nézve pedig igy szól: »Harmincz éves hivataloskodás után csak azon tanitók t a r t -hassanak igényt a nyugdíjazásra, kik e nélkül anyagi tekintetben hiányt szenvednének. N y u g -dijul egész fizetésre csak is akkor, ha családja számos, ha működését kitűnő sikerrel végezve a tanításra képtelen.
Az idő előtt tehetetlenné vált tanitók e g y a tanitók által alapítandó pénztárból nyújtandó.«
N a g y János ev. tanitó kétféle fizetést indít-ványoz : hol a tanulók száma a 30-at meg n e m haladja 500 frtot, ahol pedig többen v a n n a k 600-at, s pedig u g y a köaségi mint a felekezeti iskolák részére.
Továbbá: »Egész fizetésseli nyugdíjaztatásra 40 éves hivataloskídás után tartson számot a néptanitó, ideértve a segédtanitósági éveket is.<
G y ö r g y Alajos F. Kovácsi r. k. tanitó »je-lenleg még időelőttinek« t a r t j a a magában dicsé-retes indítványt, s pedig m e r t :
»Nem kell felednünk, hogy az átalakulás ne-héz időszakának még csak kezdetén v a g y u n k ; nem kell felednünk, hogy n é p ü n k e t a nehéz idők, a mindenféle adózások m á r tul is terhelték; és végre nem kell felednünk, h o g y népünk külön-ben is idegen a — bár az ő j a v á r a czélzó népné-veléstöl. H a tehát most egyszerre ismét oly n a g y adózással szaporitatnának különben is súlyos ter-hei: még i n k á b b elkedvetlenitenők őt, mi a nép-nevelés nem csekély k á r á r a válnék.«
. . . »Óvakodjunk a szélsőségektől, mert a szél-sőségek sohasem szültek j ó t ; . . elégedjünk meg egyelőre a törvényszabta fizetésekkel, . . . de e minimum terjesztessék ki a felekezeti iskolák-ra is.«
A nyugdíjaztatásra nézve egyetért a »Szózat-tal«, s végül igy szól: »Meglehet, hogy ö t év múlva már nem n a g y nehézségekbe kerül minden tanitónak az 50 frtnyi fizetés-felemelés elnyerése
l o s 10-=.
s megjön azon idő, midőn a m á r felvilágosultabb s jobb létnek örvendő népünk önkényt s örömmel fogja teljesíteni azt, mit most — meggyőződé-sünk szerint — kivinni lehetetlen.
W a g n e r Mihály, tót-pelsőczi tanitó minden-féle nem épen szorosan a tárgyhoz tartozó dol-gokról beszél. A 3 évi képezdei tanfolyam előtt pl. 6 gymn. v a g y reálosztályt kiván. . . . Segéd-vagy rendes tanító ne lehessen senki 20-ik éve előtt. Minden 35 évig még nem működött tanitó legyen köteles magát vizsgának alá vetni . . . s tbb eff.
Tanitói fizetésül 500 irtot inditványoz s min-den 10 évi szolgálat után 50 frtnyi javítást 700 forintig. E mellett tiszteséges lakást V* holdnyi kerttel.
S e g é d t a n í t ó n a k »kinek nem szabad nős-nek lennk (? !~) legyen e g y szobából álló szabad lakása és 300 frt.
G y ő r f f i Iván az esztergammegyeí néptanító-egylet nevében »En^ékiratc czim alatt egy-két ívre terjedő czikket küldött be, mely a »bánsági fölhivásra< és a létesítendő »országos magy. tani-tógyülésre* vonatkozik, de u j eszméket nem tar-talmaz.
M e s t e r f y (álnév) a fizetést a tanitó ü g y e s -s é g é h e z k i v á n j a méretni, hő pártolójának vall-ja magát a >Szónatnak<, de nem találvall-ja eléggé indokoltnak.
M o l n á r József duna sz. györgyi ref. tanitó
»egvforma fizetést kiván minden tanitó számára és B o r z y u r e követeléstől eltérő nézetei ellen polemizál, mert »ügyes és lelkiismeretes tanító-nak 30—35 gyermekekkel épen annyi időt kell eltöjtenie. mint 70—80-nal. . . .<
Élesebb bonczkés alá veszi a már közzé tett nyilatkozatokat C s e k e Bálint szamosszegi ta-nitó.
Borzy nézetét nem helyesli azért, mert ő (Cseke) a fősúlyt nem arra fekteti, hogy valaki t ö b b gyermeket tanít, han^m inkább arra. hogy m i k é n t tud tanitani. . . »Ha már classificální akarunk, helyesebbnek tartom ez érdem szerinti classificátiót.«
. . . »Hogy valaki mikor nyugdijaztassék, bajos meghatározni . . . 30—35 év némelyikre k e -vés, másra sok lehet . .< kiván ja t e h á t : Nyugdi-jaztassék minden tanitó ki — minimum 10 —
maximum 35 évig híven munkálkodott . . . a dij 100-nál kevesebb 600-nál több ne legyen.
Helyesli T o b a k azon postulátumát: hogy a tanitók önmaguk gondoskodjanak önmagukról testületileg ;< de attól tart, hogy e z ú t o n csak hosszú idő múlva várható e r e d m é n y ; az önse-gély mellett óhajtja a kormány általi fölkaro-lást is.
K e n d e r c s i k Jakab, zsombolyai nyelvtanító nézete szerint fölösleges a tanitói fizetés javítása oly községekben, hol a tanitó u g y 500—800—
1000 frtnyi jövedelmet h u z ; de a segédtanítói fizetések javitását sürgősnek tartja, kivált ott,
»ahol épen a segéd a mindennapi iskola lelke.c . • . Alkalmilag folytatjuk. A s z e r k.
F e l h í v á s Z a l a m e g y e ö s s z e s n é p t a -n í t ó i h o z .
I g e n tisztelt p á l y a t á r s a k !
M e g y é n k községi iskolatanitóinak f. é. jan.
26-án a megyei iskola-tanácsba négy képviselő választása ügyében t a r t o t t gyűlésén e g y , mind szellemi mind anyagi érdekeinkre "oly n a g y fon-tosságú, s megyénkben eddig nélkülözött „átalá-nos tanító-egylet" is, egyelőre 35 jelen volt tagból megalakult.
Midőn ezen örvendetes mozzanatot sietek Za-lamegye tanítótestületének tudomására hozni a nevezett egylet megbizásából felhivom egyszers-mind a n n a k egyszers-minden tisztelt tagját, h o g v a köa-haladásnak nénnevelészetünk terén is kitűzött, s a legszentebb ügyért lobogó zászlaja alá lelke-sült készséggel sorakozni ipa-ikodiunk. —
A n a g y világ története nagyobbszerü átalaku-lást alig mutat fel az emberiség emelése s bol-dos^itására czélzó törekvésekben a jelen századé-nál ; a szellem lerázta hosszas homályban tartó bilincseit, a küzdelem minden íránvban nemesen és óriási léptekkel törekszik fölfelé a magasztos közczélhoz, melyre a iózan demoeraticus elvek szentelt eszméi egy jobb k o r derűjének reményei-vel m u t a t n a k . —
Hála a Mindenhatónak! Az újjá t e r e m t é s hajnala reánk, a népnevelés szerény m u n k á s a -ira is áldásosán elhatott; az alkotmányos törvé-nyek m e g a d t á k mindnyájunknak az ohajott jog-czímet, a szabadelvüség polgáraivá leheténk, és oly eszközöket nyait a nagyméltóságú m. kir.
cultus-ministerium által, melyekkel m i n d társa-dalmi állásunk mind pedig, és főleg a sokat síny-lődő t a n ü g y n e k fenséges jövőt vivhatunk k i .
S minthogy győzelmünket csak is az egyesült akarat biztosíthatja leginkább, siessünk testvére-sülni, egy pillanatig sem habozva ott, hol elfogu-latlanul vállvetve a népnevelés haladásának ha-talmas lendületet eszközölhetünk.
Ez hivatása kiválóan a tanító-egyleteknek.
Fel t e h á t !
Egyesült erő előtt megoszlanak a küzdelem nehézségei, s mielőbb elfogiuk érni a kort, mely-ért annyiszor sóhajtva imádkozánk. —
Egyletünk, — mely minden tag után k é t frt befizetéssel, s az alföldi tanító-egylet m i n t á j á r a alakult, — ozélja: az önművelődés, erkölcsi emelkedés, szellemi munkásság, a nevelés ú g y az oktatás legsikeresebb módozatairól leendő érte-kezés, minden, a tanítás és tanitó j a v á r a czélzó eszközökről egvesített erővel való gondoskodás, már több fennálló, főleg az érintett tanító-egylet alapelvei szerinti előre haladás, — mely egyszers-mind oda irányul hogy a tervezett országos tani-tó-egyletben és gyűlésein m e g y é n k is képviselve lehessen.
Ismételve felhivom és k é r e m azért — minden vallás és iskola jelleg különbség nélkül — Zala-megye tisztelt tanítóit: h o g y egyletünk tömege-sitésére vonatkozó becses nyilatkozataikat minél többet és mielőbb nagyságos Bója Gergely tanfel-ügyelő úrhoz, mint egyletünk indítványozójához
106 k >
-— s megválasztott elnökéhez, Nagy-Kanizsára beküldeni szíveskedjenek.
Az alapszabályok megállapítása s egyéb teen-dők elintézése végett, f. évi márczius elején fog közgyűlés tartatni.
Kelt Nagy-Kanizsán, jan. 27-én 1870.
Az alakító egylet megbízásából :
H a j g a t ó Sándor, kis-kanizsai tanitó, mint jegyző.
Vidéki levelek.
Battonya, febr. 3.
Csanádmegyéb« kebelezett, mintegy 10,000 lakossal biró, B a t t o n y a m. városának tanoda ügyeiről e lapok hasábjain, noha annak már a 3-ik évfolyamát é r t ü k meg, — mindez ideig mi sem közöltetett. Azonban tanügyi állapotaink rö-vid idő alatt is oly örvendetes haladásnak indul-t a k , hogy leheindul-teindul-tlen az embernek az e indul-tárgyban történteket elhallgatni és némává lenni akkor, a midőn látja és tapasztalja, hogy épen az, a mire eddig oly kevés g o n d volt fordítva, — napjaink-ban a lét vagy n e m lét kérdések közt szerepel.—
Bátor vagyok tehát a hosszú hallgatást megsza-kítani és városunk tanügyi állapotának hű vázla-tát, habár röviden is, a mennyire róla tudomásom van — ecsetelni.
Mielőtt azonban tanügyünk l e g ú j a b b mozzana-táról értekezném, legyen szabad városunk tano-dáit megismertetnem.
Városunkat, mint fentebb is emlitém 10,000 vegyes ajkú nép l a k j a . Nevezetesen : Magyarok, szerbek, románok, tótok és izraeliták. Vallásra n é z v e : 4500 róm. kath., 600 reform, és lut. van.
A hiányzó részt szerbek kevés román és izraeli-t á k izraeli-teszik ki. Az iskolák mind megizraeli-tarizraeli-toizraeli-tizraeli-ták fe-lekezeti jellegöket, noha közgyülésileg ki van mondva, hogy pártolják elvben a községi isko-lák eszméjit, de jelenben nálunk az ki nem vi-hető.
Iskolánk van összesen : 8, m e l y e k igy oszlanak e l : A katholikusok bírnak 3 fiosztályt 2 tanterem és 2 tanítóval, azonkivül egy leányosztályt 1 ta-nítónővel ; a s z e r b e k 2 vegyes osztályt 2 tanító-val, továbbá a reformátusok, románok és izraeli-t á k is egy-egy vegyes oszizraeli-tályizraeli-t ugyanannyi izraeli- taní-tóval.
A kath. tanköteles gyermekek száma: 420, melyből jelenleg 280 j á r iskolába. Mely szám, — tekintve azon roppant sarat, melylyel városunk az ősz kezdetétől fogva elborítva volt, ugy, h o g y nemcsak a g y e r m e k , de még az ember is alig volt képes házából kimozdulni, — igen kielégí-tőnek mondható.
Az iskolai épületekről bizony sajnálattal kell megvallanom: miszerint nem igen felelnek m e g a kor kívánalmainak. Rósz állapotban v a n n a k ; kevés gond v a n reájok forditva. Ami pedig a ta-nodai berendezést illeti, arról sem lehet semmi dicséretest mondani. A legtöbb szükségletek hiá-nyoznak. Azonban bátran merem állítani, h o g y ez év végéig a szükséges taneszközök be lesznek
szerezve. Biztositnak bennünket erről városunk jeles polgáraiból alakult iskolai széki tagok, k i k
-n e k első v a g y is alakuló gyülésök alább olvas-ható.
A díjazások, melyeket a tanítók a község há-zától kapnak, — tekintve a többféle igényeket és azon állást, melyet a tanitónak a társadalom-ban elfoglalnia kell, nagyon is silányoknak mond-hatók. Alig h a l a d j a meg, a lakás és tűzifán kivül, egynek-egynek a 340 frtot.
Ezek után t é r j ü n k át azon tárgyra, melynek leírását tulajdonképen czélom volt közölni.
Városunk polgárai kebeléből a jelen tanév elején megválasztott, de az iskolai tanács által csak a legutóbbi gyűlésen megerősített róm. k a t h . iskolaszéki tagok, a tanügy iránti érdekeltségről áthatva, a 29 t a g közül a helyi róm. kath. leány -tanodában f. év j a n . 13-án megjelentek a követ-k e z ő követ-k : F t . Loechner János pleb., Balta Gyula, Csiky Lajos, Kövér Sándor, Lukács Antal, dr.
Szemeranovics S., dr. Elezsavszky Béla, K a t o n a János, Fazekas János, Szabados István, Kovács Pál, ifj. Zámbori István, Borovics Pál, Mák Jó-zsef, Isztoicsin Ján., Kovácsovics JóJó-zsef, H o r v á t h Lőrincz, Czibulyás Zsigm., Oszlár Ján. és Oszlár Gerő. — T o v á b b á Lasztovich Teréz, Bertha Ist-ván és Szabados József tanítók.
Ft. Loechner Ján. pleb. u r röviden üdvözölvén a jelen levő tagokat, örömét fejezi ki, hogy ily szép számmal megjelenve, tanújelét adják annak, miszerint vele együtt mélyen érzik és t u d j á k , minő fontos és nemes czél az, mely végett itt ez alkalommal egybe gyűltek. Mely után felhivá a tagokat, választanák meg kebelükből a megkí-vántató tisztviselőket u. m. elnök, jegyző és pénz-tárnokot, k i k is azonnal F t . Loechner János pleb.
és tek. Balta Gyula urakat, ezen, városunk buzgó, de különösen a tanügyben elismerésre méltó s fáradhatlan tevékenységű polgárát egyenjogú minőségben elnököknek,— továbbá Szabados Jó-zsef jegyzőnek és Czibulyás Zsigm. urat pénztár-noknak — választották.
Ez első összejövetel i n k á b b alakuló, mint ren-des gyűlés levén , azonban tekintve sürgős voltát, — a következők határoztattak :
1. Evnegyedenkint egy rendes nagy és nyil-vános közgyűlés, azonkivül kis gyűlés annyiszor tartassék, a mennyiszer az elnök szükségesnek látja, melyben a határozat érvényessége végett a tisztviselőkkel együtt, legalább is 11 t a g n a k je-lenléte kívántatik.
2. Az iskolaszék-tagoknak, a törv. szabta he-tenkinti, iskolalátogatásaiknak mikénti felosztá-sa : az elnök és jegyzőre bizatik, k i k a tagokat rendes felhívás utján, a látogatás idejéről, előre értesitendik.
3. A következő kis v a g y is I. félévi vizsgála-tok jövő febr. hó 25 és 26-ik napján tartatnak.
Az utána következő héten pedig a gyermekek-nek egy heti szünidő adatik.
4. A tanitókn.nk köt-Jességökké tétetik minden 14 napban a hanyagul j á r ó gyermekek névsorát átadni.
5. A tanitók, kik ugy is különösen érdekelve
affX 1 0 7 K i
-vannak a tanácskozmányok iránt, — az ülések-beni rendes megjelenésre felhivatnak, melyről, mint a többi tagok, — szintén értesíttetnek.
Végül elnöklő pleb. ur felemlité, hogy vannak iskoláinkban oly szegény gyermekek, kiknek szülőik nem képesek számukra a szükséges tan-eszközöket beszerezni, mely felszólítás után, töb-bek kívánatára, egy aláírási is nyittatván meg,
— a helyszinén azonnal 51 frt o. ért. gyűlt össze.
Adakoztak pedig a k ö v e t k e z ő k : F t . Loeehner J.
5 frt, Balta Gy. 5 frt, Csiky S. 4 frt, Kövér S.
8 frt, Lukács Antal 5 frt, dr. Szemeranovics 1 frt, dr. Elezsánszky B. 1 frt, Katona János 1 frt, Fa-zekas J . 1 frt, Szabados J . 1 frt, Kovács P. 50 krt, ifj, Zámbori J. 1 frt, Borovics P . 1 f r t Mák J . 1 frt, Isztojcsin J . 50 krt, Kovácsovics J . 1 frt, Horváth L. 1 frt, Czibulyás Zs. 1 frt, Oszlár J.
1 frt és Oszlár G. 1 frt.
Ezután elnök az ülésbeni részvé,ökért köszöne-tet mond és a gyűlés eloszlik.
Amely városnak polgárai ily nemes törekvés-sel karolják fel a tanügyet és nemcsak nagy sza-vakkal, hanem némi anyagi áldozattal is iparkod-nak azt előmozdítani, ott a népnevelés csakhamar fel fog virágozni és történjék a tanítás a k á r köz-ségi, akár felekezeti iskolában, — áldásdús gyü-mölcsét bizonyára meg fogja teremni.
Ez alkalommal nem hagyhatom említés nél-kül, hogy a m. év decz. havában Hoffbauer S.
tanfelügyelő ur ő nagysága szerencséltetett ben-nünket látogatásával, ki is valamennyi iskolát megtekintett, ahol a gyermekekben — a szokott leereszkedése és nyájassága által, — bizalmat keltve, mint valódi iskolabarát tapintatos modo-rával kérdezgette ki őket az egyes tantárgyak-ból.
S z a b a d o s József tanitó,
mint róm. kath. isk.-széki jegyző
A fentebbiek után azt kérdezhetné v a l a k i : Van-e még tanitói-kerület, mely a jelen mozgal-m a k között nemozgal-m t a r t a n a értekezleteket, s nemozgal-m volna könytára, v a g y ha van, nem törekednék azon, miszerint azt oly állapotban helyezzék, hogy a czélnak megfelelő is legyen ? tudva azt : hogy a népnevelés igy emelkedhetik azon szín-vonalra, a melyre kell, hogy emelkedjék, de a néptanítók is csak a népnevelés emelkedésével foglalhatják el azon állást, a mely után sóvárog-n a k . — Igesóvárog-n, vasóvárog-nsóvárog-nak kerületek, melyek értekez-leteket nem tartanak, vagy ha t a r t a n a k is, — a czélnak nem felelnek meg, és ismerek ker. könyv-tárt, melyben ha van is 20—30 db könyv, de a z o k között alig a k a d egy-kettő, melyeket a ma-gát képezni akaró tanitó használhatna. — A mely kerületben a tanitók a tanügyi mozgalmakat ily nyugodtan nézik, ott alig ha tanulva tanítanak,
— kivétel azonban mint mindenütt, ott is lehet.
Tisztelt k a r t á r s a k ! Tartsunk értekezleteket, könytárainkra áldozzunk tehetségünk szerint, s igy sikerülend azt oly karban helyezni, misze-rint az ne csak holt tőkét képezzen, de hogy meg-hozza a várt kamatot, — mi bizonyára el nem m a r a d .
M r a f c s á k József, néotanitó.
Balogfala, február 7. 1870.
Igen sokat gondolkoztam a felett, hogyan le-hetne mivelni magunkat r g y , miszerint fizeté-sünkből csekély összeget ugyan, de r e á n k nézve mégis áldozatot fordítanánk szellemi képzésünk-re, s ugy haladnánk a czél felé ? de mindannyi-szor e két szóban leltem annak megfejtését:
É r t e k e z l e t . K e r ü l e t i - k ö n y v t á r . Van tehát alkalmunk n e k ü n k szegény falusi tanítóknak is az önképzésre, mód, hogy mi is megszerezhessük a szükséges könyveket, mert mire egyenkint képesek nem vagyunk, azt össze-vetett vállal liivihetjük az az krajczárjainkat össze rakva, — közös-könyvtárt állapithatunk, a mit pedig a közös-könyvtárban levő könyvekből tanulnánk, hogy gyakorlatilag érvényesíthessük:
minden tanitó-értekezlet alkalmával felkérhet-nök egy v a g y más értelmesebb kartársunkat, annak gyakorlati előadására.
Huszt, febr. 4-én 1870.
Folyó h. 4-én tevé nagyságos Szilágyi István kir. tanácsos, máramarosi tanfelügyelő ur hivata-los látogatását a huszti m a g y a r a j k u r. k . népis-kolában.
Mint lelkes iskolabarát, magának a népneve-lés majdnem minden szakából tudomást szerzett.
Lehetlen elhallgatnunk a szerető gyermekba-rát, tanfelügyelőnk nyilatkozatát: hogy örömmel jött, és megelégedéssel távozik e kisded körből;
mert megfogamzva l á t j a abban a törvényszabta népoktatási ügyet, mely remélni engedi, hogy az ügy j ó talajra esvén, egykoron megtermendi a kivánt sikert.
Még kiemelé tanfelügyelő ur, miszerint igen jól esett tapasztalhatnia a kölcsönös szeretetet s bizalmat tanoncz s tanitó közt. Ennél nagyobb öröm aligha érhetett volna minket. Végül, mint valódi őre az iskolaügynek, meleg szavakkal buzditá a gyermekeket szorgalom-, munkásság-s k i t a r t á munkásság-s r a ; munkásság-s megigéré, hogy mihelyt a körül-m é n y e k engedik, iskörül-mét körünkbe jő.
Hozza Isten!
M o s b a c h e r Adám, néptanító.
- « O 108