A porosz iskolatartás fényoldalai és érdemei már annyiszor és oly kimeritőleg elmondattak s leírat-tak szaklapok és folyóiratokban, hogy a z o k n a k
- s £ X 42
ujbóli ismétlését tökéletesen fölöslegesnek tar-tom, meglévén győződve, hogy azok mindenesetre eléggé ismeretesek lesznek tanitóink előtt; azon-ban legyen szabad egyszer az iskolatartásazon-ban el-követett hibákról is szólanunk, h o g y javítási kí-sérleteinkben szemeink előtt tartva azokat, óva-kodjunk hasonlókba esni.
Elvitázhatlan tény az, hogy a porosz iskolák sokkal magasabb fokán állanak a kifejlettségnek a mieinknél, de szintúgy elvitázhatlan igazság az is, hogy a porosz iskolák különösen a tanitóké-pezdék, daczára az ujabb időkben tett többszöri reformkísérleteknek, általában véve még nem fe-lelnek meg eléggé magas czéljuknak. Nem te-szünk igaztalanságot, ha azt m o n d j u k , hogy itt a legtöbb tanitóképezdének bátran tehetjük a szem-rehányást, hogy, igen sok gondot fordítva a mel-léktantárgyakra, a főczélt, a növendékeknek hi-vatásukrai kiképzését, majdnem egészen mellő-zik. Ezen növendékeknek valódi hivatásukra való kiképzését háttérbe szorító tantárgyak közé tartozik kiválólag a zenetanítás kellőleg nem iga-zolható mai terjedelmében. Míg más tanintéze-tekben az ének kivételével a zenéről, mint mel-lékes tárgyról, külön van gondoskodva, a tanitó-képezdékben a zenetanítás ugy az általános, mint különösen a szakképzés hátrányára oly tért fog-lal el, hogy ez intézetek majdnem a zenetanodák bélyegét látszanak magukon viselni. Már a fölvé-telnél is oly fontosnak tekintetik a zenei képzett-ség , hogy anélkül egy ifjú sem tarthat igényt a bevételre, s igy aztán igen g y a k r a n megtörténik, hogy igen tehetséges s a tanítói pályára hivatott i f j a k hiányos zenei képzettségük miatt egészen kizáratnak a tanítói pályáról, m í g fordítva igen sokan becsúsznak oda, kiknél teljesen hiányzik a megkívántató nevelészeti ügyesség, de jó zenei tehetségekkel vannak megáldva. í g y azután a képezdészek kénytelenek a zenére a legnagyobb szorgalmat fordítani, s azzal a legtöbbet foglalkoz-ni ; igy például a bürefoglalkoz-ni tanítóképezde három osztálya hetenkint 46-an órán át foglalkozik, a
•ougora, orgona, hegedű, ének, Orchester s a zene theoriájával, míg a neveléstanra mind a három osztályban együttvéve hetenkint csakis 2 — k é t óra fordittatik, s a hetenkinti 2 órában mind há-rom folyam együtt hallgatja a neveléstant, amely hogy mily terjedelmes lehet, arról könnyen sze-rezhetnek maguknak fogalmat olvasóim, ha el-mondom , hogy minden évben hetenkinti k é t órában keresztül kell menni az egész nevelés-tanon.
A zenében a növendékeketBach fugái- sBeetho-wen sonatáig viszik, ellenben a neveléstanból elegendőnek vélik, egynehány felekezeti szízetű aphorismát dobni a növendékek elé. A ne-veléstan és a hozzátartozó segédtudományok (anthropologia s psychológia) rendszeres tanul-mányozásáról természetesen alig lehet szó, a ne-velészet terén érdemeket, s n a g y nevet szerzett férfiak nevei sohasem is említtetnek, érdemeiket s a népnevelés emelésére irányzott tevékenységü-k-et vagy fel sem emiitik, v a g y oly világításban
állítják elő, mely a növendékeknek minden
ked-vét elveszi a nevelészeti irodalom tanulmányozá-sától, ha u g y a n erről itt szólhatunk. S ha tudjuk azt, hogy D i e s t e r w e g s több ily jeles szak-férfiú müvei csaknem ki vannak tiltva az intézet-ből, hogy a tanítók összejövetelei s nemesebb tö-rekvéseiről semmi hir sem nyomulhat be a ké-pezde falai közé, mert szabadelvű nevelészeti szaklapok s folyóiratoknak szinét sem láthatják a növendékek, akkor nem fogunk csodálkozni, hogy később a hivatásuknak megfelelő szakta-nulmányozás sehogy sincs Ínyükre s hogy ahe-lyett szivesebben töltik el idejüket zenélés, — komponálás, — kótairással s énekegyletek alapí-tása- és vezetésével; s valóban sok tanítónak any-nyira kedvencz tantárgya a zene, hogy midőn bementem több falusi iskolába, a tanítók négy hangban énekeltették mindjárt tanítványaikat egy énekdarab után következett a másik szűnni nem akarólag, s kérve, hogy a nyelvtant vagy más fontos tantárgyat vegyenek elő, nagyon is kitűnt bennük a tanitó s tanítványok járatlan-sága; igy vitetnek át a népiskolákba a tanító-képzés hibái és hiányai, s itt láthatjuk e ballépé-seknek könnyen el nem hárítható káros követ-kezményeit ! Innét van a z , hogy némely tanitó legmagasabb vágyai a zenei virtuozitás eléréséig szárnyalnak csupán, ezt tűzik ki maguk elé fő-czélul, képzelvén, hogy ezt elérve, a tanítói pá-lya legnagyobb dicsőségének koszorúját viszik el a küzdtérröl.
Tanitó és zenész előttük, mint a publicum egy része olőtt azonos f o g a l m a k ; gyakran megtörté-nik, hogy a tanítói állomások betöltésénél a pályázók zenei képzettsége gyakorol döntő be-folyást ; — zene nélkül mégcsak el sem képzel-hetik m a g u k n a k a tanítót.
A tanítók a legnagyobb anyagi áldozatokkal szerzik m e g maguknak nélkülözhetien hangsze-reiket s a hangjegyeket. E g y értékes zongora, drága hegedű, guitarre stb. rendesen ezek a leg-fontosabb tárgyai a tanitók leltárainak, a tanitók könyvtárainak legnagyobb része szekrény szám-ra menő nyomtatott és irott zeneművekből áll.
Ellenben igen is gyakran megesik, hogy a päda-gogia, methodica, s didactica körébe vágó müve-ket ott hiában keressük. Sok tanítójelöltnek ma-gától a tanítói állástól annyira elveszi kedvét csaknem kizárólagosan zenei kiképzésük, hogy elemükben akarva mozogni, csakhamar kántor-sorgonistaállást keresnek, avagy teljesen mene-külni óhajtva az iskolától, a tanítói pályát min-den áron igyekszenek fölcserélni a zenészivei; s e jelenségeket nem tekinthetem másként, mint a hibás tanitóképzés következményeit. H a azonban derék s hivatásukért lelkesülni tudó tanítókat akarunk a tanitóképezdéből az életbe vezetni, ugy a neveléstant kell a tanterv élére állítani, a zenetanitást pedig, mert a tanitó hivatására csak alárendelt jelentőséggel b í r , a népiskola czéljá-nak megfelelő minimumra kell visszavezetni. A népiskolában való működés nem követeli a zenei ismeretek teljét, sem azon zenei képzettség- s ügyességet, mely itt a képezdészekre olctroyálta-tik; mert a népiskolában a zene művelése csupán
-*€> 4 8 K>~
az énektanításra szorítkozik. Erre pedig mérsé-keltebb zenei képzettség is elegendő, s e czélra nem szükséges a klassikus zenemüvek alapos is-merete. Van akárhány kitűnő tanitó, anélkül, hogy valami nevezetes zenész lenne. A tanitóké-pezdében azonban a leendő tanítóknak tudomá-nyos nevelészeti kiképzést kell nyújtani, s egy-aránt megismertetni őket hivatásuk theoriája- s praxisával a legalaposabban.
A képezdésznek ugy kell ismernie a nevelé-szeti auctorokat, mint a theologusnak egyház-atyáit stb., neki annyira otthonosnak kell lennie az iskolábau, mint az orvosjelöltnek az
anatómiá-ban. s
Az igaz, hogy a tanitók egy részének a kántor és orgonista teendőit is kell végezni. Azonban még ezen körülmény sem igazolja eléggé a zene-tanítás mai terjedelmét az itteni képezdékben;
mert meg kell fontolnunk, hogy ezek csak mel-lékfoglalkozások míg az iskolatartás s tanítás a tanítónak fő- és valódi hivatását képezik; meg kell fontolnunk, hogy e mellékfoglalkozások nin-csenek minden tanítói állomással összekapcsolva, és hogy következésképen nem is minden tanitó-nak szükséges a tanítói foglalkozás e mellékágai-ban tökéletesen kiképezve lennie. Az iskoláknak csak egy töredékét képezik az u. n. egyházi is-kolák (Kirchschulen); míg a legtöbb iskola ön-álló tanitóval bír, kinek hivatala semmiféle egy-házi szolgálatokkal sincs egybekapcsolva. Szük-séges-e tehát a z é r t , mert a néptanítóknak egy harmada az orgonistasággal is föl van ruházva, minden tanítójelöltet egyformán kiképezni e mel-lékfoglalkozásokra, míg pedig valódi hivatásuk hátrányára ? Eléje kell-e tenni a szépet é3 hasz-nost a szükségesnek ? Nem kell-e alárendelni az előbbieket az utóbbinak? Később mindenesetre fog minden tanítójelölt mint tanitó működni, mint orgonista vagy kántor aránylag csak kevés. Te-hát már csak ezért is főfeladatuk a tanitóképez-déknek derék tanférfiakká képezni ki a növen-dékeket, eltekintve attól, hogy a tanitó működése liasonlithatlanul fontosabb az orgonistáénál, s hogy egy kontár az orgonánál félannyi bajt sem okozhat, mint a kontár a tanitói székben.
Amit elmondék az tényállás, igy van ez i t t ; ismételten tagadhatlannak állítom, hogy a porosz iskolák jobbak a mieinknél, azért örömmel ve-hetjük át tőlük azt, amit náluk üdvösnek látunk a népnevelés előmozdítására, de azért, hogyha átveszszük azt, ami jó, nem kell azt is átven-nünk, a mi hibás, már pedig az elmondottakat én a hibák közzé sorozom, s azért azt hiszem, hogy iskoláink főleg tanitóképezdéink újjászervezésé-nél ezt nemcsak, hogy át nem kell vennünk, sőt őrizkednünk kell, hogy hasonló hibákba ne es-sünk ; mert a tanitóképzésterén egy ily hibás lé-pés , megszámithatlan károkat von maga után a népnevelésben. *)
*) H o g y a b b a a h i b á b a ne essünk, gondoskodott arról a vall.- és k ö z o k t a t á s ü g y i miniszteriura á l t a l tanitóké-p e z d é k s z á m á r a k i a d o t t tantervben foglalt óraterv, mely a nevelés- és o k t a t á s t a n r a mind a h á r o m évifolyamban
heti 13 órát rendel. Szerk,
Azonban, hogy ez elmondott hibák tökéletesen mellőzve legyenek, az csak akkor történhetik meg, ha, mint ezt a népnevelés érdekét sürgető-leg követeli, a tanitói hivatallal egybekapcsolt mellékteendők attól tökéletesen el lesznek vá-lasztva. Mert a tanitói hivatal, épugy mint a papi avägy hitszónoki egy férfi osztatlan erejét veszi igénybe.
Büren, jan. 9-én 1870.
N a g y E l e k , képezdei tanárjelölt.
Vidéki levelek.
K e s z t h e l y , jan. 13-án 1870.
Városunk hitfelekezetei egyrészt az anyagi és szellemi erők összesítésének hathatósabb műkö-déséről meggyőződve, másrészt a testvériesülést már a gyermekek közt meghonosítani akarván iskoláikat községieknek kimondották, s egyszers-mind az iskolaszéket is betöltötték következő urakkal : tek. Sporzon Pál, fölső gazdászati inté-zet igazgató, főt. Pintér E n d r e , gymnásiumi igazgató, tek. Csernyák László, uradalmi igazga-tó, Szabó György, Vértesy István, Király Lajos, Lupersbeck Sándor, Koss Sándor, Pintér J á n o s , Laky J á n o s , Körmendy L a j o s , Preisach Lipót, Lázár L. Lipót, Práger Sámueí, Halász Mihály, Magyar Ferencz, Német János — vallásra nézve 12 r. kath., 3 izr. és 2 ref.
Az igy megalakult iskolaszék Bója Gergely tanfelügyelő ur ő nagysága elé azon kérelmet terjeszté, szíveskednék az iskolaszék első gyűlé-sét jelenlétével megtisztelni, s illetőleg az alka-lomra az elnöki széket elfoglalva bölcs tanácsa és útmutatásával nehéz betöltésében ő'ket előse-gíteni.
Engedve a kérelemnek, folyó hó 9-én eléje a vaspályáig ment városi intellegentiának kísére-tében körünkbe érkezett és ugyancsak e nap reg-geli 9 órakor a városházi teremben tartott iskola-széki gyűlést nagy lelkesültség közt megnyitotta.
Mint a gyűlésnek egyik legfőbb mozzanatát emelhetem ki a tanfelügyelő ur azon kijelentését, hogy miután a megyei iskolatanács Keszthelyre egy polgári iskola felállítását tervezte, felhívja az iskolaszéket, miszerint a város képviselettel egyetemben döntené el azon kérdést, hogy a szükséges épületek felállítására késznek nyilat-koznak-e. A városi képviselet örömmel megra-gadván az alkalmat és késznek nyilatkozott egy épület előállítására.
12 órakor befejeztetvén a gyűlés, és kiki azon öntudattal távozott, hogy délelőtti óráit a közmű-velődésnek, és igy közvetve a hazának szentelte.
Délután 4 órakor a helybeli tanitókar szeren-csés volt a tanfelügyelő urnái tisztelkedhetni, és tőle szívélyes fogadtatásban és igen jó praktikus tanácsokban részesült.
R e i c h Miksa, néptanító.
—•£>( 44 o®—
Zala-Magyar-Szerdahely, j a n . 4-én 1869.
Tekintetes Glavina Lajos megyei iskolataná-csos és palini uradalmi főigazgató ur elnöklete alatt a magyar-szerdahelyi iskolára nézve a kö-vetkező megállapodások történtek :
A magyar-szerdahelyi alelemi tanodában van 6—11 éves tanköteles fiu-leány 158. Ismétlő 12
—15 éves tanköteles 71.
A tanszoba nagyon hiányosan van felszerelve, egy számoló s a 14 fali rabián kivül semmi tan-eszköz benne nincs. Megszerzendő : Zalamegye, Magyarország és Európa térképe és egy föld-gömb ; ezeknek megszerzésére a palini uradalom részéről 10 frt o. é. adatik.
Az iskola közös iskolának nyilváníttatott.
Az iskolaszék következőkép állapittatik meg : Elnök : főtisztelendő Talabér János esperes plé-bános, ennek távollétében a káplán ur. T a g o k : Sachs Arnold, Tóth Ferencz , Szabó József, Soós ' A n t a l , Tóth József, Balla I s t v á n , Papp János,
4