N é p i s k o l a i l á t o g a t á s o k .
S p e y e r , 1869-ben. R. kath. iskola I. osztály 8—10-ig.
Rövid ima után a tanitó nyelvgyakorlatokat tartott, elősoroltatta a g y e r m e k e k k e l a t á r g y a k a t az iskolában; különösen kérdezte, miből van az asztal, mi van még fából, kl csinálja az asztalt, miből van a kályha, vert v a g y öntött vasból van e a kályha, ki csinálja a kályhát, ha pléhből van, hol készül az öntött kályha ? stb. Nevezd meg az asztal részeit! Mondjátok utánam együtt az asz-tal részeit! Hány lába van az aszasz-talnak? Csak négylábú asztalok vannak-e ? Csak fából van-e az asztal ? Mondd el a szék részeit! Mondjátok mindnyájan ! Hány lába van a széknek ? Csak négylábú székek vannak-e ? Miből van a szék ? Nevezzetek nekem t á r g y a k a t , melyek a székes egyházban vannak ? Most gondoljatok egy szép n a g y istálóra, s nevezzétek meg az ott előforduló állatokat! Vannak-e m a d a r a k is az istálóban ? Minő neve van a tehénnek, ökörnek, l ó n a k , sza-márnak együttvéve, mivel fiaikat s z o p t a t j á k ? Milyen vérök van az emlős állatoknak ? H á n y lábuk van az emlős állatoknak ? Nevezzetek tár-g y a k a t az erdőben! Nevezzetek éneklő madara-k a t ! Nevezzetemadara-k ragadozó m a d a r a madara-k a t !
A g y e r m e k e k sorban kérdeztettek, s teljes mondatokban feleltek; igy: Az iskolában van kály-ha. Az erdőben nő a tölgyfa stb. Különben ezen előadás egy már áttárgyalt anyagot árul el, annál is inkább, mert a gyermekek meglehetős szabato-san feleltek. Nem ugy állitom elő, mint követen-dő példát. Szerintem, bár a nagyobb gyermekek-nél , vagy az ilyen kicsinyekgyermekek-nél is a harmadik
— negyedik hónapban egyes dolgokat már a gyermekekből kell kicsalni, jobb, ha kezdetben a tanitó mondatokat mond elő a tárgyakról s a gyermekekkel utánmondatja; ez által sok kelle-metlenséget elkerül, a g y e r m e k e k e t a rendsze-resbe mintegy beleszoktatja, s később a gyerme-kek a kérdésekre is u g y fognak felelni. E z t azonban csak mellékesen m o n d o m , nem érzem magam feljogosítva az előadást bírálni, annál is i n k á b b , mivel hajlandó vagyok hinni, miszerint ezen előadás egy hónapnak az eredménye. Leg-feljebb ott van elhirtelenkedve a dolog, hol a templom után az istáló fordul elő ; ez kissé sérti a szépészetet.
Nyelvtant is tanulnak e kicsinyek, természete-sen csak gyakorlatilag, Hockgeiger nyelvgyakor-lókönyve szerint. Mely rendszer szerint a gyer-mekek kezdetben csak a t á r g y a k a t nevezik meg a szobában, konyhában, pinczében csűrben, kert-ben, városban, mezőn, levegőben stb. de azon vi-lágos tudattal, hogy azok t á r g y a k ; mert kezünk-kel m e g f o g h a t j u k , s láthatjuk. Ezen
gyakorla-tok u t á n következnek : hol van a n a p , a nyul stb. K i nem veszi észre, hogy itt a helyhatározót tanulja a gyermek, v a g y aczélból, bőrből, csont-, vagy szaruból, papirosból, agyagból, vászonból.
Itt az anyaghatározó. E z u t á n következnek a ru-hanemüek, ételek, szerszámok, négylábú állatok, madarak, halak, férgek, f á k , cserjék, főzelékek, á s v á n y o k , a ház, ajtó, kés, ló, m a d á r ; fa részei, p é n z n e m e k , hossz- és sulymértékek, az idő ré-szei. M i n e k a része az ajtó, zár, fiók, k o n y h a stb.
Ezután következnek a tulajdonságok : szinre, alakra, nagyságra, a n y a g r a nézve stb ! a h á z , ló és viz tulajdonságai, a gyermekek j ó és rosz tu-lajdonságai. Minő minőségszó illik e t á r g y a k h o z : h e g y , a b l a k , vaj , vas stb. Keressetek alkalmas t á r g y a k a t e minőségszavakhoz : f e k e t e , gömbö-lyű stb. Mi az ellenkezője e minőségszavaknak:
vidám, fiatal, nehéz stb. Mondjátok többes szám-ban. K é r d ő mondatok. Paraucsolómondatok. (Ne gondolja senki, hogy ezen mondatok valami rendszeres tudományos meghatározásokkal adat-nak elő, hanem például a tanitó mond e g y kérdő mondatot, s a gyermekektől kérdezi : Felelek-e vagy kérdezek-e, mikor azt mondom : hol vagy most ? Kérdezz te is valamit ? stb.) Melléknevek fokozása (vagyis a hó és vászon stb. összehason-littatik, h o g y melyik fehérebb.) Mit csinál az apa, anya és a tanuló. Nevekhez alkalmas cselekvősé-gek kerestetnek. Egyes szavakból : tanitó irni, és beszélni stb. mondatok alkottatnak. Igékhez alkalmas n e v e k kerestetnek. Főnevekhez alkal-mas igék kerestetnek. Mit tesznek e g y e s tár-gyakkal ; pl. mit sütnek, mit főznek, mit a r a t n a k stb. Jelenmult jövő idő. Múltban levő mondatok jelen s j ö v ő b e tétetnek s viszont. Mondatok
sze-mélynévmásokkal. Igék a d a t n a k föl a határozat-lan módban, s azokhoz a személynévmások egyes és többes számait alkalmazzák. Birtokos, mutató és kérdőnévmások. Számnevek. Keressé-tek ki a következő mondatokat számnevekkel!
Feleljetek a következő kérdésekre : hány évszak van ? hány n a p van egy héten stb ? Mondatok módhatározókkal. Egészítsétek ki a következő mondatokut módhatározókkal! Feleljetek a kö-vetkező kérdésekre : hogyan repül a sas ? ho-gyan viaskodnak a katonák stb ? Példák a főne-vek ejtegetésére, még pedig minden egyes eset-nél mondatok, először alany s állitmánynyal, má-sodszor az illető eset a mondatból hiányzik s az kiegészittetik, harmadszor az illető esetre k é r -dések tétetnek : ki nyer ? ki veszt ? minek a tol-lai feketék ? kinek engedelmeskedik a sereg ? stb. Példák az elöljárókra. Elöljárók főnév nélkül emiitettnek s az illető esettel kiegészíttetnek. A főnév bizonyos esetben említtetik előljáró n é l k ü l ; pl. s t a t t — h a b e n die W ü r m e r einen weissen, kalten Saft. — D e n Zucker k a n n man in vielen F a l -len auch als H o n i g gebrauchen.Származott s z a v a k . Főnevek a n t , be, ge, erz, niss, un, ur-ral; Antlitz, Beamte stb. Főnevekből főnevek er, in, ihm
lein « D I 62 a g o lein
-nal ; pl. Fischer, Königin stb. Főnevek ling, ung, schafttal; pl. Günstling, Pflanzung stb. Főnevek thun, ni, nitz-sel Kaiserthum, Wildniss. Főnevek fal, sei, el, keit-tal; pl. Drangsal, Bitterkeit, Frei-heit. Képzések n-vel; pl. kalt — Kälte, n elhagyás:
binden — Binden, nn-elhagyás v a g y az e r-re változik : bauen — B a u — Bauer. Különféle fő-nevek igékből: binden — der Band — das Band
— die Binde, — d e r Bund — das Bündel. Mel-léknevek b a r , s a m , haft-tal: f r u c h t b a r , sch, los, en, e r n - n e l : neidisch, hilflos, hölzern, golden, ig és ich-tel: kupfericht, haftig, lich-hel: väterlich, összetett szavak.
Ezután következik az olvasókönyv, apróbb le-írásokkal : az a s z t a l , körtefa, fecske, vas, az áj-tatos atya, a két fivér, a csalogány, a tök és m a k k (ismeretes mese), az atya és beteg fia, az ájtatos, földmives, az öntudat, hála, rendtartás, tiszteld az öreg kort, az önző leány stb. Megjegyzendő, hogy ezen nyelv- és olvasókönyv a 2-ik osztály-ban végeztetik be teljesen, itt csak a könnyebb dolgok tárgyaltatnak.
A számtan 1—100-ig tanittatik s csakis főből, a tanitó a j e g y e k e t kezdetben n e m is ismerteti.
Előadatott 1—4-ig következőképen : Hány asz-tal van itt? Mondjatok t á r g y a k a t , melyek az osztályban csak egyszer fordulnak elő! H á n y tábla van itt? Mondjatok t á r g y a k a t , melyek itt kétszer fordulnak elő! Hány a b l a k van itt ? Mondjátok t á r g y a k a t - melyek itt háromszor for-dulnak elő! Mi fordul itt elő négyszer ? Emeld föl a jobb k e z e d e t , s olvasd meg, hány ujj van r a j t a ! (A tanitó k e z é t szintén fölemeli, négjr u j a t lezár s egyet fölemel.) Hát ez h á n y u j j ? (A
má-sik kezén ú j r a fölemel egy u j a t ) . Hát ez h á n y u j j ? De ha most a kettőt egymáshoz teszem, h á n y ujj? még e g y ujj hány u j j ? ( A tanitó egyik k e z é t fölemeli s három ujjat lezár). Hány u j j ez m o s t ? Emeljétek föl ti is kezeiteket, s mutassá-t o k föl kémutassá-t u j j a mutassá-t ! (Mosmutassá-t a másik kezémutassá-t is föleme-li, ú j r a 3 ujjat lezárva). Hát itt hány ujjat l á t o k ? H a most ezen két-két ujjat összeteszem, hány u j j lesz ?
í g y ment ez tovább a kivonást és összeadást gyakorolva négyig. A tanitónak a számtanitására a számológépen kivül van m é g egy kis táblája, melyen vörös vonalokkal 100 koczka van k é p e z -ve, ebbe szokott változtatás kedveért köröket rajzolni s u g y összeadni v a g y kivonni. Midőn például össze kell adui 3 -}- 3, akkor hat négy-szögbe rajzol egy-egy kört, a közepén krétával a veres vonalat behúzza, s igy érzékelteti a h á r m a t és hármat, v a g y 1-et és 2-őt, v a g y 2 2-őt stb.
Az olvasásban is gyakoroltattak a g y e r m e k e k , m á r tudták az i, n, m, u, e és v hangokat irni és olvasni összetételeikkel együtt. Könyvet kezdet-ben nem használnak, hanem csak a fali táblákat, sőt a tanitó ez összetételeket fölirja a táblára, minden irott h a n g alá a nyomtatott alakot is oda-írja, s a g y e r m e k e k ugy olvasnak a tábláról.
Tanittatik továbbá az ének, és rajz a vallástan bibliai elbeszélésekkel. A g y e r m e k e k a világos-sságot 3 ablakon át balról n y e r i k ; a tanitó fizeté-se 600 frt.
Rom. kath. iskola II. osztály. 8—10-ig.
8—9. Számtam. Számolás főből nézletileg 27
—36-ig. Ez pedig igy ment végbe. A táblán van egy 100 k o c z k á r a felosztott négyzet, igy :
Ezen négyszet azonban- n e m krétával v a n a táblára rajzolva, hanem valami karczoló eszköz-zel ; minden egyes koczkát e g y kis dőrözeszköz-zel irt körrel tölt ki.
A tanítás kezdetén 2 oszlop teljesen be volt írva, a harmadikból 3 h i á n y z o t t ; igy :
Olvasd m e g , hány k ö r van az első oszlopzat-ban ? H á n y kör van a második oszlopzatoszlopzat-ban ? Hány tizes sor van itt ? E g y tízes meg e g y tízes hány 1$zes ? Mennyi tiz m e g tiz? Hát a h a r m a d i k oszlopzatban is tiz kör van-6 ? Hány k ö r van a harmadik oszlopzatban? 2 0 - j - 7 = ? H á n y kör
KB®— te-hát 27-hez, hogy 30 legyen ? Most tete-hát a har-madik oszlopzatot is kiegészítem, hogy 30 le-gyen.
Hány kör van most minden oszlopzatban ? Melyik itt azon három, melyet a 27-hez adtam ? A harmadik sorban a vonalon felül hány van ? Melyik itt a 23 ? Melyik itt a 27 ? Most ki-egészítem, hogy 30 legyen, azután az egyet a 30 -hoz adom, s igy lesz : 31. H o g y a n kell 4-et a Először az 5-ből elveszek 3-at, ezzel kiegészítem a 27-et 30-ig s a negyedik oszlopzat k e t t ő j é t a
Ezután következett a 4-ik oszlopzatban a 3-ik kör : részre van itt ezen hat felosztva? Ha az első hármat a 27-hez adod, mennyi lesz ? H a most e
Igy számoltak tovább egész 36-ig. Midőn a 36-ot is b e v é g e z t é k , akkor elővett a tanitó egy palatáblát, s reá irta : 2 7 + 5 = ? 2 7 + 8 = ? 27 + 4 = ? 2 7 + 7 = ? 2 7 + 6 = ? 2 7 + 9 = ? E palatáb-lát egy gyermeknek a kezébe adta s ez tette föl a kérdést a palatábláról, a gyermekek pedig, mint sorba következtek feleltek a kérdésre.
(Folyt, kőv.)
E g y v e l e g .
— S z e m e l i c s F e r e n c z , k i t különben Alsó-Baranyában a nép csak „apánk"-nak szokott ne-vezni, a tanitók közt 100 db vezérkönyvet és a gyermekek közt 100 db olvasókönyvet osztatott k i j á r á s á b a n . („Pécsi L a p o k . " )
— Aradon j a n . 16-án a helv. hitv. egyházköz-ség nagygyűlést tartott, melyen elhatározták,
64 K > -h o g y a Türr által megpendített népoktatási esti előadásokra az egyház iskolája t e r m é t átengedik.
E z előadásokon, m e l y e k hetenkint kétszer tartat-nak" felekezeti különbség nélkül mindazon felnőtt egyének, kik az iskola áldásaiban nem részesül-hettek, vagy olyanok is, kik j á r t a k ugyan isko-l á b a , de ismereteiket növeisko-lni ó h a j t j á k , oktatást nyerhetnek.
— A N.-Beeskereki rom. k a t h . község f. hó 9-én tartott közgyűlésében a községi iskolák mel-let nyilatkozott.
— Mura-Szombaton, hol az izr. iskola n a g y hiányában volt a kellő tanszereknek, az iskolás-gyermekek m a g u k szerezték m e g a legszüksége-sebbeket saját „krajczáronkényt gyűjtött" pén-zökkel.
Elég baj, h o g y az illető község jobb k a r b a nem helyezi iskoláját, a kicsinyek azonban teljes dicséretet érdemelnek.
Pályázatok.
— A nyári félév kezdetével az alulirt izr. köz-ségben állomás üresedésbe jő, melyre ezennel pá-lyázat nyittatik.
Kerestetik e g y okleveles t a n i t ó , ki m a g y a r , német és héber nyelvben j á r t a s , és egyúttal elő-imádó és Schächter. Fősuly tanitói képességre fektetik.
tívi járulék 300 frt, szabad lakás és Schechita, mely hetenkint körülbelül 4 frtot é r , és nem cse-kély mellékjövedelem. Azonfelül idővel fizetés megtoldásra is számithat.
Kellően felszerelt folyamodványok f. é. április 10-ig küldendők be.
Mint előimádó próbára kell megjelenni.
Az, kinek neje, képes női kézi munkában ok-tatni — melyért 100 frt j á r u l — előnnyel bir.
Útiköltség megtérítését csak a felfogadott igé-nyelhet.
Múra-Szombat (Vasmegye), j a n . hóban 1870.
Az elöljáróság nevében : G o l d b e r g Maier.
— A bonyhádi izr. elemi népiskolánál a n y á r i félév kezdetével egy rendes tanitói állomás, melylyel 450 f r t fizetés van összekötve, betöl-tendő.
Pályázni kivánó képesitett tanitók ebbeli fo-lyamodványukat 1870. február 25-éig a bonyhádi izr. hitközség elöljáróságához intézzék.
Nyilvános iskolákban működött néptanítók el-sőséget nyernek.
Az elöljáróság.
— Rátzkeve mezővárosban alolirt által fiuk ré-szére, engedély mellett felállított felsőbb népisko-lájánál egy segédtanítói állomás betöltendő.
Evi fizetés 144 frt, lakásul egy szoba fűtéssel
— ágyneműn kívül — világítás s élelmezés (reg-geli, ebéd s vacsora).
A folyamodóktól m e g k í v á n t a t i k , hogy
képez-devégzett legyen, magyar s német nyelv tökélei tes birása, rajzolás s énektanitási képességge bírjon.
A kellően felszerelt folyamodványok legkésőbb 1870-ik évi j a n . 30-ig alolirotthoz czimzendők.
Rátzkeve, deez. 30-án 1869.
N é m e t h László, eng. felsőbb néptanoda
igaz-gató tulajdona.
Pályázatok segédtanítói állomásokra.
— Alolirott mellé egy rom. kath. vallású ok-leveles segédtanító kerestetik.
Evi fizetése 100 frt, élelmezés, mosás és l a k á s ; azonkívül naponta egy órai magántanításért is 100 frt mellékes jövedelemre számithat.
A tannyelv magyar.
Megkívántatik, hogy a kántori teendőkben is kissé j á r t a s legyen.
Az állomás azonnal elfoglalható, s azt elnyerni kivánók bérmentes levelek által alolir .ttal minél hamarább értekezzenek.
Mező-Kovácsháza (Csanádmegye), j a n . 15-én 1870.
Pósta helyben.
S z é c s é n y i L a j o s , kántortanító.
— Bács-Bodroghmegye Nemes-Militits r. k.
népes községében alolirt mellé az 1-ső osztályi iskolához egy képezdevégzett segédtanitó keres-tetik, ki a magyar és dalmát nyelvet birja.
Fizetése a kántortanítótól havonkint 8 frt, el-látás, élelmezés, külön szoba fűtéssel.
Az állomás azonnal elfoglalható.
A vállalkozó ki a kántori teendőkben is csak némi jártassággal bir, előnyben részesül.
Alolirottal levélben v a g y személyesen érte-kezhetni.
Nemes-Milititsen, j a n . 13-án 1870.
Utolsó pósta helyben.
S i m o n y i B é l a , kántortanító.
Szerkesztői nyilt pósta.
— E. J. u r n á k . N. S-n. K é t ingyen példánnyal nem s z o l g á l h a t u n k .
— B. J . I l - o d tflö u r n á k . F ö e l v é b e n mi is o s i t o i u n k j de b e s z é d j é n e k nagy része n e m illik lapunk p r o g r a m m -j á b a , é> i g y nem k ö z ö l h e t -j ü k .
— G. M . u r n á k . M. S z o m b a t o n . Folyamodni lehet vagy a t a n k . f e l ü g y e l ő s é g u t j á n a v a g y közv. a vall. és k ö i -okt. m. k i r . minisztériumhoz, Küldeményének e g y i k ré-szét m á s a l a k b a n k ö z ö l j ü k .
— K é t s z e r y Istv. u r n á k . Az á l t a l a ismételve b e k ü l d ö t t k ö z l e m é n y nem adható, m i v e l abból lehetetlenség kio-k o s kio-k o d n i , h o g y önökio-k v o l t a kio-k é p e n mit a l a kio-k i t o t t a kio-k : Nép-nevelési egyletet, v a g y k a t h . iskolaszéket ?
Felelős szerkesztő :
Környei János.
B u d i n , 1870. Nyomatott » m. kir. egyetemi nyomdában.