EGYHÁZI TUDÓSITÁS03ÉL
* 133 tisztelettel kérjük nagymélóságodat, méltóztassék az
erdélyi romai katholikus státus gyűlésének fenkijelölt 1866.
január 10-i feliratát minél sietőbben tárgyalás alá vétetni, abban kifejezett törvényes kívánságainknak egész teljesülé-sét ö cs. és apóst. kir. Felségénél mielőbb eszközölni ; egy-szersmind hogy azon püspöki megye gyűlése, s illetőleg a megválasztandó administrativ bizottmány a kormány mos-tani közegeitől ügyeit átvehesse : az erdélyi püspök ő nagy-méltóságához rendeletet tenni, hogy azon jegyzőkönyv 4.
pontjához képest a tavaly elmulasztott státusgyülést hala-déktalanul híja egybe.
Bizalmas tisztelettel öröklünk nagyméltóságod alázatos szolgái ! Gecző János, gr. Eszterházy Kálmán, gr. Kálnoky Pál, Gajzágó Salamon, Betegli Kelemen, Thury Gergely, Míkó Mihály, Boér Jáno3, Tolnay Gábor, Gál János, gr.
Vass Samu, Makrai László, Simay Gergely, gr. Lázár Kálmán, br. Szentkereszty, Fejér János, Lázár Dénes, Szé-les Dénes.
Az erdélyi rom. kath. státusnak 1866. jan. 10-én Kolozsvárt tar-tott gyűléséről vezetett jegyzőkönyv.
Jelenvoltak : elnök : Fogarassy Mihály, erdélyi püspök, álladalmi és királyi főkormányszéki val. b. t. tanacsos, a vas koronarend középkeresztese s a Lipótrend lovagja, hit-tudor. stb.
Báró Apor Károly, Albert Mihály, dr. Balogh Kál-mán, Basa Miklós, gr. Béldy Ferencz, Béldy Gergely, gr.
Bethlen Emil, Behnel János, Benedikti Albert, id. Biró Pál, Bogdán István, Bóér György, br. Bornemissza János, Biasini Domonkos, Brencsán Sándor, Csiki István, Deési József, Enyedi László, id. Filker Elek, Fináli Henrik, Folly Mihály, Gál János, Gaizer Antal, Gajzágó Salamon, dr. Gajzágó Joachim, id. Grois Gusztáv, Grois Nándor, ifj. Grois Gusztáv,
br. Horváth Albert, Haller Rezső, br. Jósika Lajos, br. Jó-sika Leo, J a k a b Bogdán, id. Istvánffy Pál, gr. Eszterházy Kálmán, gr. Eszterházy János, Kedves Alajos, Keserű Mózes, gr. Kornis Albert, Korbulyi Bogdán, Korbulyi Gergely, Kuliseky János, Klatrobetz János, Lőnhart Ferencz, gr.
Lázár Miklós, Macskássy Péter, dr. Mály István, Máriaffy Albert, Máriaffy Lajos, Merza Joachim, gr. Mikes Miklós, Mikó Mihály, Minorich Károly, Szábel Lukács, Szabó Lajos, ifj. Istvánffy Pál, Karácsonyi János, dr. Szabó József, br.
Szentkereszty István, br. Szentkereszty Zsigm., Szentpétery Imre, dr. Szombathelyi Gusztáv, Sebestyén Gergely, Simon Elek, Schütz János, Schütz József, id. Tauffer Ferencz, id.
Tauffer József, Tamássi Antal, Tamássi Sándor, Thoroczkay Sándor, Torma Károly, Thury Gergely, Zachariás Antal, Zsigmond Elek, Váradi József.
1. Püspök ö nagyméltósága üdvözli az egybehívott katholikus státus-gyülést és kijelenti, hogy a jelenlegi or-szággyűlés alkalmával egybegyűlt rom. kath. oror-szággyűlési tagok felkérése következtében, a végre hivta egybe ezen, az országgyűlés folyama alatt különben mindenkor szokás-ban volt gyűlést, hogy az egyházi, iskolai és alapítványi ügyeink állása felől értekezve, ut és mód találtassék arra, hogy ezen ügyeink felvirágzásnak induljanak, és a kath. hí-vekben a közügyek iránti érdekeltség felébredjen és ter-jedjen.
A státusgyűlés köszönettel veszi püspök urunk ő n a g y -méltóságának ezen kegyes intézkedését, és ezért hálás kö-szönetet is mond ő nagyméltóságának, kijelentvén, hogy a kitűzött tárgy feletti tanácskozáshoz a legnagyobb kész-séggel járul, miután itten is korszerű lenne, sőt nagyfontos-ságú érdekeink a vallást és köznevelést illetőleg parancsóló-lag sürgetik, hogy ügyeink rendezése által vallási élletünk-nek ujabb lendületett adjunk.
2. Inditványoztatik, hogy a gyűlésről a fenálló szokás szerint és annak emléke fentartása tekintetéből jegyzőkönyv vezettessék, és hogy a gyűlés evégre válaszszon egy jegy-zőt, — mely indítvány helyeseseltetvén
jegyzőnek felkiáltással megválasztatott Grois Nándor.
3. Jegyző előadja a rom. kath. státus autonómiájának, gyűlési szerkezetének és hatáskörének történelmi állását és jelenti, hogy elnöklő püspök ő nagyméltósága időnyerés
te-kintetéből — még ezen gyűlés egybehivása előtt — egy bizottmányt nevezett ki e végre, hogy készítene egy tervet egy ő cs. kir. apóst. Felségéhez intézendő feliratra nézve, melyben az erdélyi kath. státus törvény által biztosított autonómiájának visszaállítását, és jelesen alapjainak keze-lésünk alá visszaadatását kérje, — mely bizottság hivatásá-ban eljárván, a felirati tervezet elkészíttetett.
Ezen felirat felolvastatván, miután az mind történelmi, mind jogi szempontból kimutatja egyházunknak önkormány-zati függetlenségére való törvényes jogát ; miután kimutat ja, hogy egyházi, iskolai és alapítványi vagyonunk jelenlegi ke-zelése épen nem czélszerü, sőt némely részeiben, jelesül a kolos-monostori uradalmat illetőleg, felette káros ; miután végre maga a státus-gyűlés is osztja azon, a feliratban bő-vebben kifejtett nézetet, hogy vagyonunkat a hanyatlástól megóvni,iskoláinkat és nevelő-intézeteinket virágzó állapotra juttatni, és az egyházi közügyek iránt terjedő
indifferen-tismust megszüntetni legbiztosabban autonómiáink teljes helyreállítása által lehet — és ez uton kell is azt esz-közölni, — a feliratot elfogadta és annak az elnöklő püspök ur ő nagyméltósága és a jegyző aláírása alatt ő cs. és apóst, kir. Felségéhez felterjesztését elhatározta.
Meghatározta továbbá a státus-gyűlés azt is, hogy mind a történelmi leírás, melyet a jegyző az erdélyi kath. státus autonómiájának állásáról előadott, mind maga a felirat
ma-radandó emlékül teljtartalmulag ezen jegyzőkönyvbe igtat-tassék be. Mely határozat folytán ide igtattatik :
I.
Az erdélyi rom. kath. státus autonómiájának, gyűlési szerkezeté-nek és hatáskörészerkezeté-nek történelmi leírása.
A keresztény kath. anyaszentegyház legelső bölcső-jénél akadunk annak nyomára, hogy a világi hivek az egy-házi ügyek intézésébe befolytak ; a corpus iuris canonici azt mondja : „praesbyteri res negotia ecclesiae tangentes,cum fidelibus suis pertractent."
A magyar anyaszentegyházba is átjött ezen elv, mert szent Istvántól kezdve, annak mindenütt nyomára találunk.
Kálmán király I. törvénykönyve 2-ik fejezetében mondja :
„In festivitate apostolorum Philippi et Jacobi et in octavis Michaelis synodum in unoquoque episcopatu celebrari con-stituimus, in quo tam comes quam comités, et aliorum
ma-— « 134 » gistratuum dignitates et potestates ad suum episcopum conveniant."
Ulászló III. Deer. 68. articulusa azt mutatja, hogy a püspökök, praelatusok tartoztak synodusokat tartani, és az abbani megjelenéstől senki magát ki nem válthatta.
Az 1559-ki t. czikk a synodusok tartását rendeli, melyek goneralis és particularis synodusok voltak.
A separatio után az 1534. 1572. 1573. és 1559-ik évi törvényczikkekből látjuk, hogy a négy bevett vallás Er-délyben megállapittatván, törvény által lett biztositva, hogy mindenik vallás a maga egyházi és iskolai ügyeit pertrac-tálhassa ; in minoribus, t. i. az egyházi rendet illető ügyek-ben a papok hozhattak conclusumokat, de azokat is csak a generalis gyűlés befolyásával érvényesíthették, — a hall-gatók, a patronusok és külső rendek a papokkal együtt generalis gyűléseket tarthattak, constitutiókat hozhattak.—
Az approb. const. I. R. 1. tit. 3-ik articulusában van letéve az egyházi képviseletnek alapja Erdélyben.
Ezen jogot az erdélyi katholikusok folytonosan gya-korolták is, kath. státus-gyűlést tartván, és minden kétségen felül áll, hogy a hiveknek az ezen gyülésekbeni kölcsönös érintkezésből, valamint az egyházi és iskolai ügyek tárgya-lásából eredt érdekeltsége és buzgósága tartotta fen Er-délyben a kath. egyházat azon időben, midőn a katholikusok a vallási jogegyenlőséget biztosító törvények daczára el-nyomattak, püspökük nem volt, a vicarius gyakran szük korlátok közé szorítva, csakis a világiak tartották föl a vallást és annak institutióit, azok tartották föl a papok és hivek között a disciplinât, ezek védték országgyűléseken és azokon kivül a vallást, a kath. anyaszentegyház fön-maradását, e's ily uton a világiak a papokkal együtt a hivek erkölcsiségét eszközölték.
Ilyen gyűléseket tartott a kath. státus 1668. nov. 6-án Marosszéken, Köszvényesen, páter Philip Tamás plébános elnöklete alatt.
1669. május 23-án Csik-Somlyón páter Domokos Ka-simir elnöklete alatt.
1695. mártius 5-én Kolozsvárt, melyben egybeszedték a státus sérelmeit.
1697. julius 4-én Csík-Somlyón, Illyés András püspök elnöklete alatt, ahol törvények hozattak de vicario, de
pa-rochis, de licentiatis, de judicibus ecclesiarum et aliis.
1710. September 21-én Csik-Somlyón, AntalfFy János általános püspöki helynök elnöklete alatt, a főtisztek, megye-b i r á k , t á megye-b l a megye-b í r á k és más világi méltóságok jelenlétémegye-ben.
1716-ban Nagy-Szebonben.
1717. april 9-én Csik-Somlyón, Mártonfi Uyörgy er-délyi püspök, Demeter Gryörgy, püspöki helynök, a károly-fehérvári káptalan, a fő- és alesperesek, székely székek követei, az egyházak kegyurai, a megyebirák és egyház-fiak jelenlétében.
1721. január 26-án Köszvényesen a vicarius elnöklete alatt több törvényTek hozattak.
1739. Nagy-Szebenben a főkormányzó elnöklete alatt.
1740-ben Medgyesen, hol jelen voltak a királyi fő-kormányszék kath. tagjai, a kir. táblai ülnökök és az or-szággyűlési kir. hivatalosak; ezen megürült püspöki szék
betöltésére hármas kijelölést teszen az erdélyi katholikus státus.
1740-ben a főkormányzó lakásán több világi főúr je-lenlétében gyűlés tartatik.
1747-ben ugyancsak a főkormányzónál a kath. con-siliarusok, mágnások, praelatusok és nemesek jelenlétében.
1750. és 1751-ben hasonló gyűlések tartattak.
1760-ban újból kath. státus-gyűlés tartatik, s a meg-ürült püspöki székre hármas kijelölés tétetik.
1767-ben felállíttatik a kath. commissio, eleinte csak a lusitanicus fundus kezelésére, és amellett a kath. státus is időnkint egybegyűlt, de később 1772-ben az összes ala-pítványok kezelése és 1775-ben az iskolai és egyházi ügyek elintézése is egyáltalában a kath. commissióra bizatváu, a kath. státus-gyülései mind gyérebben tartattak meg; az er-délyi püspökök azonban az országgyűlések ideje alatt csak-nem mindig összehitták a kath. státus gyűlését, melyek közül nevezetesebbek az 1791-ki, és ujabb időben az 1848-ki.
Az ezen státus-gyülésekről vezetett jegyzökönyvek és irományok mutatják, hogy a kath. státus-gyűlésnek rendes tagjai voltak :
a) az erdélyi püspök,
b) a kir. főkormányszék, kir. kincstári tanács s a kir.
tábla kath. tagjai,
c) az országgyűlési kath. regalisták,
d) a kath. főtisztek, föispányok és itélőmesterek, e) a gyula-fehérvári székesegyházi káptalan tagjai, f) az esperesek és alesperesek,
g) az erdélyi szerzetesházak főnökei.
Ezen gyűlések hatásköréhez tartozott, az 1767. évet megelőzőleg a megürült püspöki szék betöltése végett az uralkodó felséghez felterjesztetni szokott hármas kijelölés, az egyházak-, iskolák-, nevelés- és aggházakra, továbbá a vallásos alapítványokra való felügyelet, és egyházi és isko-lai alapok kezelése ; 1767 után egész mostanig a kath. státus-gyülések tulajdonképeni teendőjét a cath. commissió vette át ; és ezen commissio, magát a kath. státus representánsául tekintve,ennek hatáskörét is igénybe vette ; jelesen 1827-ben, midőn b. Szepessy Ignácz püspöknek a pécsi püspökségre történt áthelyeztetése alkalmával a megürült erdélyi püs-pöki székre néhai Kovács M. ő excája — a hármas kijelölés bekérése nélkül — kineveztetett, egy alázatos feliratban megkérte ő felségét, hogy jövőre azon régi szokást meg-tartani kegyeskedjék, mely szerint a megürült püspöki székre a kath. státustól hármas kijelölés kéretett be. A kath.
státus tulajdonképeni hatáskörétől a fentebbiek szerint meg-fosztatván, ezután gyűlései inkább csak a gravaminalis téren forogtak; a kath. státus autonómiáját aláásó intézkedések megszüntetését és az autonómiának a törvény értelmébeni helyreállítását kérelmezték. — 1791-ben az országgyűlés, a kath. státus kérelmezése folytán, ennek ügyét felkarolva, egy törvényjavaslatot terjesztett a felség elé megerősítés végett, melyben az említett kath. státus a törvény értel-mében őt megillető jogaiba visszaállíttatni határoztatott ; ö felsége azonban ezen törvényjavaslatra nem adta meg a legfelsőbb megerősítést azért, mivel — mint az 1792-iki május 26-án kelt kir. leiratban mondja — a kath. státus autonomiája törvény által különben is biztositva levén, uj
—•<• 135 ej törvényre szükség nincs, és „admissum, ut catholici etiam
negotia sua scholastica, ecclesiasticaetfundationaliaexceptis iis, quae directe episcopo reservata sunt, tractent."
Ezen legfelsőbb királyi Ígéret daczára is minden a régi állásban maradt. Elkövetkezett az 1848-iki év, midőn a világrenditő politikai események hatása Erdélyre is ki-terjedvén, az akkori nagyérdemű püspök Kovács Miklós ö excája átlátva, hogy megváltozott kormány, rendszer folytán a kormánynak — mondhatni — specificus kath. minősége és jelleme megszünend, és igy a kath. ügyeket a kormány kezelése és rendelkezése alatt hagyni nem lehet ; valamint azt is, hogy az egyházi és iskolai ügy a hivek érdekeltsége nélkül hanyatlásnak indul, ezen érdekeltséget pedig csakis a testületi szellem felköltése és fentartása által lehet elő-teremteni, — 1848. augustus hava utólsó napjaira általános katholikus státus-gyűlést hivott egybe; mely az ő elnöklete alatt egybegyűlvén, az ő beleegyezése- s hozzájárulásával elhatározta, hogy a hazai törvények alapján, valamint az ezekre utaló 1792. május 26-iki kir. leiratnál fogva, fenálló jogával élve, az erdélyi kath. egyházi és iskolai ügyek
ke-zelését és az ezek feletti intézkedést kezébe veszi ; és evégre magát tökéletesen szervezé is, meghatározván a kö-vetkezőket.
1. Rom. kath. státus-gyülés minden évben tartassék ; rendes tartási időül az iskolai nyári szünidő tűzetvén ki.
2. A vegyes státus-gyülést összehívja az erdélyi kath.
megyés püspök, mint ezen gyűlésnek természetes elnöke, kire a gyűlési hely kitűzése is bizatik, ki ha az összehívást megtenni elmulasztaná, a gyűlés összehívási jog a katholi-kus commissio helyébe lépendő vegyes státusbizottmányra ruháztatik át, mely a gyűlés helyét s napját szótöbbséggel határozza el ; püspöki széküresség esetében vegyes státus-gyülést a káptalani helyettes hív össze, mint kire a szék-üresség alatt a püspöki joghatóság száll, ki ha a gyűlést a kitűzött időben összehívni elmulasztaná, ezen jogot a lelépendő kath. commissiót felváltó vegyes bizottmány gya-korolandja. — A gyűlést hirdető püspöki vagy káptalan-helyettesi körlevél — melyben a tanácskozás főbb pontjai kiemelendők — hat héttel a meghatározott idö előtt kibo-csátandó, sőt a gyűlés ideje előre hirlapilag is tudatandó.
E gyűlés természetes elnöke a püspök; alelnököt min-den egyes gyűlésre a világi rendből a gyűlés választ, jegyzőt
— és pedig egyiket, a fölterjesztések Írására az egyházi, a másikat a jegyzőkönyv vitelére, a világi rendből a vegyes egyházi gyűlés választ.
3. Tagjai a vegyes egyházi gyűlésnek: a) a püspök, mint természetes elnök, b) a káptalan s a püspöki szék min-den tagjai, c) apátok s prépostok, d) esperesek s ezek jelen nem lebetésében a ker. jegyzők, e) minden esperesi kerü-letből egy egyházi képviselő, f) a kolozsvári főtanodák papi, a gyulafehérvári püspöki fötanodának pedig minden tanárai, g) minden középtanodából egy képviselő, h) minden r. kath.
neveldék igazgatói, i) az erdélyi szerzetesrendek főnökei, k) a püspökmegyei hivatal egyházi tagjai.
A világi rendből : a) a vegyes státus-bizottmány min-den tagjai, b) közálladalmi rom. kath. oly főbb tisztviselők s a főbb törvényszékek tagjai, kik az erdélyi püspöki me-gyéhez tartoznak, c) kath. főispányok és főtisztek, d) az
eddigi sz. kir. városok, u. m. Kolozsvár, Maros-Vásárhely, Szamos-Ujvár, Erzsébetváros főbirái, e) minden esperesi ke-rületből két világi képviselő, f) a kolozsvári főtanoda kath.
világi tanárai, g) egyes világi kegyurak, ideszámítva azo-kat is, kik kápolnát és papot tartanak, h) a több, mint öt-ezer rom. kath. lakost számláló városok- s helységekből egy-egy képviselő, kivévén Kolozsvárt, mely három képvi-selőt küld.
4. Az esperesi kerületből küldendő világi képviselő következőleg választandó : a kerületi plébániák választási joggal bíró hivei, mihelyt a vegyes egyházi gyűlés ideje kihirdetett, azonnal eyy begy ülnek s maguk közül egy viselőt választanak. A kerületenkint megválasztatott kép-viselők az esperes által kitűzendő napon az espereskerületi gyűlésre megjelenvén, választják azon két világi képviselőt, kik a kerület világi katholikusait képviselendik. — A ker.
papi képviselőt a ker. papság ugyancsak az espereskerületi széken választandja.
5. Tárgya a vegyes egyházi gyűlésnek az aprob. I. R.
I. tit. 3. articulusában s az 1792. máj. 26. kelt kir. leirat 45-ik pontjának szavai szerint : „admissum, ut catholici etiam negotia sua scholastica, fundationalia et ecclesiastica, ex-ceptis iis, quae directe episcopo reservata sunt, tractent" — mindazon iskolai, alapítványi s egyházi ügyek, melyek, kü-lönösen a püspöki joghatósághoz nem tartoznak ; szóval mindazon tárgyak, melyek a romai kath. státus érdekében vannak.
A katu. commissio által addig rendesen végzett ad-ministrativ teendőkre nézve pedig abbén állapodott meg ezen státus-gyülés, hogy az akkori kath. commissio helyett a világi és egyházi személyekből hason számmal 24 egyén választassék a gyülés által, mely bizottmány — státus-egyházi-bizottmány név alatt — hivatva legyen a kath.
commissiotól a rom. katholikusok mindenemü alapitványait, ügyeit átvenni és kezelni Ezen vegyes bizottmány elnöke legyen a püspök és akadályoztatása esetében a jelenlévő világi katholikusok közül a legfőbb méltóságú. E bizottmány határozatainak érvényesítésére 13 tag jelenléte szükséges.
A kath. státus-gyülés ezen határozatait és megálla-podásait, Kovács Miklós erdélyi püspök, mint elnök, gróf Kemény József, mint világi alelnök, Andrássy Ant., egy-házi, és Vinkler Ferencz világi jegyzők aláirása mellett, 1848. augustus 31-én, 54—848. sz. a. szervezését illetőleg tudomásvétel végett, az egyházi és iskolai vagyon átvételét illetőleg pedig megerősítés és a teljesitendők teljesítése végett Magyarország akkori nádorának és kir. helytartó-jának, valamint az összes ministeriumnak felterjesztette, ki-jelentvén, hogy ezen határozatokat nem valláskülönbözés
miatt, hanem jogos szabadsága és a kor kívánalmai értel-mében hozta ; mert az erdélyi kath. státus kül- és bei-egyházi ügyeinek hanyatlását közönynyel nem szemlélheti, s ezért vallás-, jogegyenlőség- s szabadságszülte köteles-ségének tartja a kor kívánalmai értelmében s felekezete ér-dekei- és szükségeihez képest s jogos szabadsága szerint vallási s iskolai ügyeit rendezni
Ezen felterjesztésre a közbejött politikai zavarok miatt a magyar kormány választ nem adott, — és igy az 1848.
augustusi státus-gyülés határozatai teljesedésbe nem mentek ;
136