* 59 tehát ezek előtt is a kath. igazság magasztos örök fényében feltüntessék, hogy az egyházon kivül állók is, annak tiszte-letreméltó voltáról, azon erő és méltóság által győződjenek meg, melylyel annak tanait hirde.tni tapasztalják ; s igy leg-alább utat készítsünk azon győzelemnek, melyre isteni Meg-váltónk szavai szerint a kath. egyház hivatva v a n : ez a vegyesfelekezetü városokban és helységekben, szinte egyik nagy és szép feladata az egyházi szónoklatnak ! — De ma-gában ami egyházunk körében is, hány szunyadozóval ta-lálkozunk, kiket fölébreszteni kell, — mennyi a habozó a félrevezetett, mennyi a gyenge, kik épen ott és akkor, hol s amikor szent hitünk érdeke határozott föllépést, szilárd védelmet kivánna a nyilvánosság előtt katholikus nevöket egyházellenes törekvéseknek dobják cserébe, — kiket tehát jobb meggyőződéshez vezetni, alapnézeteiket tisztázni szent kötelességünk. Már pedig honnan lehet inkább a kath. igaz-ságot, katholikus világnézeteket, szóval a kath. szellemet terjeszteni, — hogyan lehet inkább a világ életére, társa-dalmi, politikai, s erkölcsi törekvéseire hatni, s igy a kor folyamát sikeresebben megragadni s hatalmunkba ejteni, mint a szószékről, az egyház tanitóihivatalának mindenütt jelenlevő trónjáról? Innen kell a keresztény élet vizének
diis erekben özönleni, az isteni igazságnak az egyházi szel-lemnek magasztosb fényben leragyogni. — Ehez pedig több kívántatik napjainkban, mint egykoron elegendőnek tartat-hatott : nem szép szólamok, ékes phrazisok, benső tartalom, tiszta isteni élőszeretet nélkül, nem üres mennydörgések,
érzelgős ömledezések az uralkodó bűnök s elterjedt erkölcs-telenség ellen — magasb erények s föláldozó ker. lelkese-dés fölkeltése nélkül; sem csupa erkölcsi szabályok, hosszas emberi okoskodások, szoros dogmatikai alapigazságok
tüze-tes kimutatása nélkül ; az isteni tan egész kincstárát kell föltárnunk hallgatóinknak, mindenek előtt pedig a dogmák-ban rejlő mennyei igazságok tiszta aranyát, megfelelő s illő alakba öntve, teljes súlya- és értékében bocsátani közre azoknak ; s hogy igy beszédeink a hallgatók szivében meg-hozzák a gyümölcsöt, őket a vallási öntudathoz hathatósan vezéreljék, szükséges egyszersmind, hogy több tervszerűség s benső összeköttetés is — az év különbféle szakai szerint
— legyen egyházi beszédeinkben.
Az itt kifejtett nézetek, irányeszmék s utasitások szin-tén fensőbb egyházi tekintélyen s bölcs szabályain alapsza-nak, melyeknek én csak tolmácsa s visszhangja akartam lenni; igy a kalocsai t. zsinat, c.IV. „de annunciando verbo Dei" ezeket mondja : „exponant maxime dogmata fidei, at-que ex his deducant moralia praecepta christianae vitae ;" s a hires kölni zsinat c. X X I . e tárgyról igy szól : „Non solum morum praecepta, sed dogmatum etiam capita, et certo qui-dem — quantum fieri potest — ordine et serie, pro concione populo exponenda sunt ; tum, ut morum praecepta firmiore nitantur fundamento, tum, ut pleniore omnes fidei doctrina imbuantur." (Folyt.)
Gyurikovics Mátyás.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK
P E S T , julius 17-én. A vészteljes ötvenes években egy magyar gróf igy szólott : Magyarország visszakapja consti-tutióját, mert regnuin Marianum; meglehet, hogy én azon időt el nem érem, de azon idő be fog következni;-— a nemes gróf meghalt, és az idő bekövetkezett, mert sz. István ko-ronája, mely azon szomorú években, mint antiquitás, tiszte-letben tartatott, most szeretett királyunk homlokát ékesiti.
De kérdezzük, mi oka annak, hogy Magyarország minden i,Rechtsverwirkung" daczára önállóságát visszanyerte ? Né-melyek politikai érettségről beszélnek ; ez igen szép, de más ily nemzetek is vannak s daczára annak, hogy politikailag érettek, nem nyerték el azt, mit drága hazánk magának, ki-vívott. Beszélnek arról, hogy Kőniggratz volt nagy befolyás-sal, nem volt mi katonáinkat buzdította volna; ez képtelen-ség, miután tudjuk, hogy mily tűzzel harczoltak épen a ma-gyar ezredek; sok mást is mondanak, és erre sok más fele-letünk van. A főok, hogy Magyarország lábra kapott az, mert ,regnum Marianum ;" vagy nem emlékszünk-e már arra, hogy midőn Magyarországra vészteljes idők jártak, épen a k -kor ő eminentiája Scitovsky János boldogult prímásunk a a nagy-celli országos processiót vezeté, mely országos de-monstrationak tekintetvén, a bibornokot ő felsége elé sem bocsáták ? S alig fordult 1857-ben az ország Nagyasszonyá-nak egyik kegyhelyére, melyhez Nagy Lajostól egész nap-jainkig annyi magyar zarándokolt, a politikai láthatár tisz-tulni kezdett, mert „Domus mea domus orationis dicit domi-nions : in ea omnis, qui petit, accipit : et qui quaerit, inve-nit : et pulsanti aperietur." Kétséget sem szenved, hogy van-nak, kika. eket meg nem értik, nem mintha meg nem érthet-nék, hanem mivel megérteni nem a k a r j á k ; nem a k a r j á k pedig megérteni, mivel a világon mainap az úgynevezett ha-ladást és felvilágosodottságot tartják házi urnák ; a házi urat pedig megbántaui nem szabad, annak ellentmondani tilos, mert megboszulja magát, mert aki vele nem halad s világos-ságában nem jár, könnyen ugy járhat, mint az evangeliumi vak t. i. hogy „extra synagogam fieret." A politikai láthatár tehát tisztulni kezdett, de nem sokáig tartott az öröm, mert a kiegyezkedéshez már alig volt remény s ime Magyaror-szág biboros primása 1863-ban, midőn a pest-belvárosi plé-bánia előtti szent-Háromság-szobrát felszentelte volna, az előbb emiitett plébániai lakban azon fogadást tevé a vendé-gekkel egyetemben, hogy ha az ország az ő törvényes ki-rályával rendre jön, sz. István Magyarország első királyá-nak tiszteletére Pesten egy szobrot fogkirályá-nak emeltetni; az Ur irgalmas volt s megengedé, hogy a „regnum Marianum" fel-kent királylyal b i r j o n ; ime itt az idő, hogy az igért szobor, melyre akkor nagyobb összeg alá is Íratott, felállittassék. S ha az ország azon borús időkben áldozatokat hozni képes volt, nem hiszem, hogy e nemes czélra, most, midőn az or-szág kivánsága beteljesedett,ne volna kész áldozatot hozni egy, sz. István tiszteletére felállítandó szoborra. S ugy hiszem, hogy e lapok tisztelt szerkesztősége sem fogja megtagadni azt, hogy segédkezet nyújtson e czélra küldött adományok beszedésénél. Eltekintve a fogadástól, senki sem fogja két-ségbe vonhatni, hogy itt van az idő, hogy fővárosunk más
8*
60 külhoni városok után indulva, ilykép diszittessék, más rész pe-dig hazai művészetünknek— mert felteszszük, hogy hazai mű-vész, fogja készíteni — alkalom fog adatni, hogy kimutassa»
hogy itthon is képesek vagyunk szépet, nagyszerűt kiállítani.
Aoispa.
SÜGrÜSD, julius 2-án. A kalocsai székes fő-egyházi középkerület első félévi egyházi gyűlését tartá mult hó
18-án. Ez alkalommal szóba jött a mostani, valamint nagyobb városokban, ugy kisebb helységekben is szerte duló nagy erkölcsi romlottság, melynek főoka általában a forradalom óta alkalmazott visszás rendszerben találtatott ; mely szerint többek között a házasság annyira korlátolva van, hogy 22 év betölte előtt nem bocsáttatnak arra ; a katonák szinte, noha néhány évi szolgálat után ideiglenesen hazabocsáttat-nak, de házassági engedélyt csak nagy költséggel s evvel is nehezen nyernek, pedig ezen vitézek császár embereinek tartván magukat, azt mondogatják, hogy azon kivül az Is-ten sem parancsol nekik, s igy mi természetesebb, minthogy mindennemű kicsapongást űznek, a legártatlanabb leányo-kat is elcsábitják, és néha minden szemérem nélkül velők nyilvánosan botrányros életet is élnek, mire a gyenge töredé-keny nem, rendesen házasságra nem kelhetvén, vajmi köny-nyen engedi magát elcsábittatni ; beszélhet a pap akár meny-nyit, akár a szószékről, akár négyszem közt, akár plebánosi látogatásakor, — folyamodhatik akár a helybeli bírósághoz, akár a járási szolga-, vagy főbíróhoz, csak nem talál támoga-tást s igy orvoslást se, igy a pap cserben maradván iparko-dásában, még kigúnyoltatik buzgóságaért. Mi természetesebb,
minthogy a rosz, eme képzelt szabadalmazottaktól, a többi-ekre is átszivárog ; minek meggátlására legalázatosabban fölirtunk egyházi főhatóságunkhoz, miszerint lenne kegyes az illető helyen lépést tenni, hogy a házasság nehéz korlátai közöl szabadittassék föl oly formán, hogy minden ifjú, ki a házasságra megkívántató életkorát elérte, szabadon házasod-hassák, mint 48 előtt, az ilyeneket ha besoroznák is katonák-nak, nem sokáig maradnak feleség nélkül, minthogy a mos-tani rendszer szerint, alig vannak oda az ezrednél, néhány évig haza bocsáttatva, katonai idejüknek nagyobb részét ide haza töltik el, legalább ilyenkor, feleségeik levén, nem gya-korolnák a botrányos kicsapongásokat. Akik pedig mint le-gények besoroztatnak, ha szabadságra haza bocsáttatnak, szinte engedtessék meg nekik a házasság, vagy legalább ne akadályoztassák, ugy hogy a legszegényebb is csekély költ-séggel kinyerhesse a házassági engedélyt. Végtérre minden r e n d ű és rangú katona, midőn szabadságon van idehaza, azon helynek világi hatósága alá tartozzék, hol tartózkodik, hogy igy elkövetett garázdaságához képest azonnal a helyszínén érdem szerint büntettessék.
ROMA, junius 22-én. Rokonszenv, bámulat, dicsőség övedzi mindenünnen szentséges atyánk magasztos szemé-lyét. Az éjszakamerikai államok kormánya, tudván mivel
tartozik népének, nem késett IX. Piusnak tisztelete kifeje-zését megküldeni, és segélyajánlatokat nyújtani. Már a mult év folytán az amerikai ügyvivő King ur, kit a szentatya a legbecsületesebb férfiak egyikének nevezett, egy emlékeze-tes lakoma alkalmával az amerikai népnek a jelenleg di-csőén uralkodó pápa iránti rokon- és tiszteletteljes érzelmeit
fejezé ki. — A franczia csapatok elvonulása után ugyanazon diplomata sietett az emiitett érzelmek ismételt kifejezésére, és annak kijelentésére, hogy kormánya a romai kérdésben közömbös nem leend. Diplomatiai okmányok, melyek előbb utóbb napvilágot látandnak, meg fogják erősiteni állításun-kat. Martius havában egy éjszakamenkai corvet érkezett, és ezen Johnson elnök által küldött cabineti futár, ki levelet hozott, melyben az elnök az amerikai népnek, és a kor-mánynak ő szentsége irányábani rokonszenvét jelenti, fel-ajánlá az Uniónak középtengeri hajóit, és netán szükséges segélyül bizonyos összeg pénzt. Ö szentsége igen meg volt hatva e kijelentések folytán, és felkiáltott volna, megjegyez-vén, hogy az egyház valóban bámulatra méltó koron halad át, melyben minden lépten égi fény ragyog a forradalom által készitett setétségben.
Nagy-csütörtökön a pápa sz.-Péternél tartott allocutio-ban körülbelül ezeket mondá : „Szeretett gyermekeim ! A szent időben, melyben vagyunk, és melyben Jézus kínszen-vedése feletti elmélkedésre buzditlak benneteket, nagy tö-meget látok magam körül, sok buzgó keresztényt, kik áldá-somat kérik, és habár megvallom, hogy ez egy öregre nézve (engem a Vaticán vénének neveznek) fáradságos, minda-mellett e fáradság engem elégedetté tesz, és nagy vigaszta-lásomra szolgál titeket körülöttem egybegyűjtve látni. Re-ménylem, hogy mindannyian a lélekért, és jó lélekkel jötte-tek. Napjainkbau kevesen törődnek a lélekkel, annál töb-ben az anyaggal. Szükséges pedig a hit szelleme, és én hi-szem, hogy ennek szellemében fogtok részt venni a nagyheti ajtatosságban. Vannak protestánsok, kik nem birnak ezen hit szellemével, és mégis részt venni akarnak e hét szertar-tásaiban és tanúi lenni bizonyos szavaknak Kérem a jó Istent, adja meg nekik is az igazság lelkét, mert csak
egy hit, egy keresztség, egy Isten vagyon, és én reményiem, eljövend az idő, midőn mindannyian egy Istent, egy hitet, egy keresztséget fognak vallani. Figyelmeztetlek továbbá, miszerint nem jó csak az iparért, üzérkedésért, gazdaságnak élni. A világ nagyon megfeledkezett a lélekről, a szellemről, és az anyagnak adta oda magát. Megengedtetik ugyan, bi-zonyos mértékben az iparnak is élni, de nem lehet ez kizá-rólagos czélja az életnek. Azért ha el fogtok menni Romából, melyet örök városnak neveznek, magatokkal fogtok vinni bizonyos jót, ami benneteket megindít, de ez nem anyagi jó.
Emlékezzetek meg arról, hogy nem vagyunk másért itt alant, mint hogy Istenhez menjünk, hogy főügyünk magunk megszentelése. Hogy lelkünket megszenteljük, gondolnunk kell életünk határára, gondolkodni arról, hogy megjelenen-dünk Isten bírói széke előtt, és számot adandunk tetteink-ről. Kérlek titeket, emlékezzetek meg arról gyermekim, hogy van lelketek, evvel többet kell foglalkozni, mint a gazdag-sággal, üzérkedéssel, vasutakkal, és minden nyomorúságok-kal. Nincs tiltva, ismétlem, ezekkel is foglalkozni, ha az igazság szelleme által kisértetnek, mérték és határ korlátai között, de újra mondom, emlékezzetek meg, hogy Isten ké-pére teremtett lelketeknek számolni kell ez életért. Vegyé-tek áldásomat minden szándéktokra. Megáldlak benneVegyé-teket az Atya nevében, ki teremtett, a Fiu üdvözítőnk nevében,
ki szenvedett érettünk, hogy vére árán megvásároljon, a Szentlélek nevében, kinek világa megvilágositand, hogy
bir-- ^ 61 játok a hit lelkét, és ismerjétek meg az igazságot. Benedi-ctio Dei omnipotentis Patria et Filii et Spiritus S., descendat super nos, et maneat semper."
ROMA, jul. 4-én. Ma reggel látogattam meg az angya-lok Sz. Máriájáról ezimzett nagyszerű árvaintézetet, mely a régi Diocletián-féle fürdők fenmaradt romjaiból egykori nagy-szerűségének csak halvány képét nyújtják. 1300 láb hosz-szu és 120 1. széles tért foglaltak el, és Alaric s a barbárok pusztítása nélkül talán ma is ép volna minden. Volt itt szín-ház, csarnokok, szónoklati termek, uszodák, hideg, meleg langyos fürdők, és számtalan szoba. A bibliotheca maga Mi-chel Angelo lángesze által átalakítva, ma Roma egyik leg-nagyobb templomát —S. Maria degli angeli képezi, mely 200 1. hoszu, ivei nyolcz granit-oszlopon nyugszanak. Volt ezen fürdőn kivül Romának még más hat nagy fürdője, melyek nevöket az építtető császároktól nyerék. Bámulják ma ezen óriási építményeket még romjaikban is, melyeket a mieink meg sem közelítenek. Azok, kik épiték, csak megvetésre mél-tók. Ez épületek a gyönyör, az élvezet emlékei, melyek hogy emeltethessenek, a rabszolgák ezereire volt szükség, ékité-sök pedig a népek százainak kifosztását igényelte. Augustus korabeli romaiak méltó utódjai voltak Romulus romaiainak E nép Isten ostora volt a pogány őskor becstelenségeinek, istentelenségeinek büntetésére, hogy maga ismét a barbárok által büntettessék ; de ezen időnek bekövetkezéseig eszközül szolgált a kereszténység utainak egyengetésére. Ha egy két századig tartó tűrhető uralkodás után a caesarok büszkeség-ből vagy szeszélybüszkeség-ből az emberek csordáit rabigába h a j t v a ily haszontalan nagyszerűségek létesítésére használták, hol lennénk mi ma, ha az ő jogaruk helyébe a balászok utóda-inak szelid kermánya nem lépett volna ? mily lealázó mun-kára volnánk szorittatva, hogy a Nérók és Heliogaba-lusok utódainak valami ujabb gyönyört szerezzünk '? De ez idők távol vannak tőlünk, már nem mennek többé Diocletián thermáiba fürdeni, sétálni, szónokokat hallgatni ; háromne-gyedrészök feldúlva, és ami megmaradt még, mindig elég volt két templomnak az angyalokról ezimzett Szűz Mária és sz.
Bernard templomainak alakitására, tárházakra, süketnémák kórodájára, árvaházra. A Santa Maria degli Angeli czimü hos-pitiuma atyák és anyák, vagy egyiket vesztett árvák, vagy végre oly gyermekek befogadására rendeltetett, kiket szü-lőik elhagytak. Felvétetnek 6 évtől 12-ig, és benmaradhat-nak 18 éves korukig. Lakást, élelmezést, oktatást nyernek, és mesterséget tanulnak. Különösen a lotteria jövedelmei fordíttatnak e czélra. A gyermekek számszerint 320 vannak és 5 osztályba (centuria) soroztainak. A legkissebbek csak iskolába járnak, tanulnak irni, olvasni, számolni. Később idejöket megosztják az iskola és műhely között. Mindkettő az intézetben van, és vezettetik szerzetesek, és ezek felügye-lete alatt álló kézmivesek által. A legidősebbek csak annyit j á r n a k iskolába, hogy a tanultakat el ne felejtsék. A
műhe-lyekben külön mesterségek, és pedig egész kiterjedésben ta-níttatnak. Azok, kik a párisi műhelyeket ismerik, tudni fog-ják, mit jelent e hangsúlyozás. Ott a munka roppantul el
van osztva, az inas a mesterség csak egy részecskéjét ta-nulja meg, hogy ezt hamar megtanulván a gazdának, mes-ternek hasznot hajtson, p. o. aki bútort csiszol, csiszolásnál
mást nem is tud. Itt minden gyermek egész mesterséget tanul.
Amint a gyermek annyit megtanult, hogy munkája hasznot hajt, jövedelmeinek egy harmadrésze félretétetvén őriz-tetik, hogy az intézetből kilépő ifjúnak kézbesittessék. A kormány atyai. Az alvótermek nagyok, és jól szellőztetnek, az élelem egészséges, és a gyermekek mindennap k a p n a k húst. Szórakozásra is kijut elég idő, és a gyermekek a tá-gas udvarokon kedvök szerint játszhatnak, jól néznek ki, arczaik sugárzók a jó kedvtől, a műhelyek telvék, a beteg-szobák üresek. Alapitója ezen ritka intézetnek VII Pius pápa, a jelenlegi pápa pedig az intézetet a somaskusok gond-jára bizta, kiknek tudvalevőleg főhivatásúk az árvagyerme-kek nevelése. Alapitójuk Emilián Jeromos és igen el voltak terjedve Olaszhonban az utólsó zárdapusztitásig, Victor és a forradalmi Olaszhon e dicső (!) tettéig. A fiuk intézete mel-lett van a leány árvaház, szerzetesnők vezetése alatt. Meg-tanulják itt a szükséges női munkákat, és itt maradhatnak szabályszerüleg a 20 évig, de sokan, rokonaik, barátaik nem levén, ezentúl is itt maradnak, más menhelyök nem levén. Az intézetbeli elöljáróságnak ugyan el kellene bocsátani őket a 20-ik év betöltésekor, de sokszor nincsen meg bennök e ke-gyetlen bátorság. Romában t. i. a szeretet szokta mérsékelni a rideg törvényszerűséget.
ROMA, jul. 6-án Meglátogattam a Szentlélekről ezim-zett kórodát, mely legtágasabb és leggazdagabb Rómában és a betegekre nézve talán legkedvezőbb az egész világon.
Nem messze majdnem szemben a Vaticannal áll. III. Incze első alapitója a 13-ik században és azóta sok pápa járult tá-gításához, és jövedelmekkeli ellátásához. Minden beteg fel-vétetik. Senkitől sem kérdezik, mily vallású, nemzetiségű, származású, állású ? Keresztények, zsidók, törökök, bel- és külföldiek minden különbség nélkül befogadtatnak, ha bete-gek, és pedig minden formalitás nélkül még kisebb bajokban szenvedők is. A kórodának van 1000 (ezer) ágya és e szám, ha szükséges, megkettőzhető. A betegek királyilag helyez-tetnek el, térben, világosságban, tiszta levegőben hiányt nem szenvednek. A roppant tágas termekben 60 —80 ágy kényel-mesen elfér, szélességök 12 métre, hossz. 90 métre. Minden ágy mellett a szükséges bútordarabok, eszközök stb. A te-rem közepében a kályhák. A szellőztetés kitűnően kezelte-tik. A vaságyak mindegyikében szalmazsák, szörderekalj, két vánkos. Fehér ágynemű annyi, hogy ha szükséges, egy nap tizszer is változtathatik. Csőveken által vezettetvén a legegészségesebb viz, minden ágy mellett a falból kinyúló csap annyi vizet szolgálhat, mennyire szükség van. Minde-nütt a legnagyobb tisztaság, és semmi büz. Az orvos rende-lete szerint a betegek levest, húst, tojást, bort kapnak, amint állapotjuk engedi. Az intézet főnöke főt. Jeannin ur franzia, mindennap megvizsgálja, körüljárja a termeket, és szeretete minden legkisebb hanyagságot eltávolít. Négy főorvos, és két fősebész, megfelelő számú segédorvosokkal, végzi a ren-deleteket. Ide j á r n a k az orvosnövendékek is. A házhoz van csatolva egy anatómiai museum is Constantini tudor ő szent-sége házi sebészének felügyelete alatt. A kórodai orvosok, Roma legelső tudorai, 160 franknyi havi dijt húznak. A fo -gantatásról nevezett szerzetesnők, és fizetett szolgák teljesi-tik ápolói teendőket. Lelki gondjuk a betegeknek a
kapu--H 62 czinus atyákra van bizva. Számszerint 16-ra, kik a termekben miséznék, gyóntatnak, szentségeket szolgáltatnak, a betege-ket vigasztalják. A kórodákban levő szerzetesek és szerze-tesnők támogatására számos társulatbeli világiak is jönnek ; a betegek látogatása itt igen elterjedt ker. szokás. Ily ápo-lás, vigasztaápo-lás, gyógyítás mellett nem csuda, ha rendes kö-rülmények között az egész évben befogadott betegek alig 8—9 száztólija hal meg, ami igen kedvező aránynak mond-ható. Csak az egész meggyógyultakat bocsátják el, a lábba-dozókat kocsin a szentháromságról czimzett zarándokházba viszik, hogy ott egészen felüdüljenek. Jövedelme e kórodá-nak felrúg 500,000 lírára, melyet egy bizottmány kezel a Szentlélek commendatora elnöklete alatt. Ide tartozik a le-lenczek háza és egy tébolyda, ez utóbbi a maga szakmájá-ban kitűnő tudor Viale Prela vezetése mellett. Az előbbiben valósítva látjuk az Üdvözítő szavait : engedjétek a kisdedeket hozzám jönni. A gyermekek felvétetnek, a felvevőnek a leg-szigorúbban levén megtiltva a gyermekek átadóihoz kérdé-seket intézni. Ez utóbbi jegyet kap, melyen a felvétel napja,
kapu--H 62 czinus atyákra van bizva. Számszerint 16-ra, kik a termekben miséznék, gyóntatnak, szentségeket szolgáltatnak, a betege-ket vigasztalják. A kórodákban levő szerzetesek és szerze-tesnők támogatására számos társulatbeli világiak is jönnek ; a betegek látogatása itt igen elterjedt ker. szokás. Ily ápo-lás, vigasztaápo-lás, gyógyítás mellett nem csuda, ha rendes kö-rülmények között az egész évben befogadott betegek alig 8—9 száztólija hal meg, ami igen kedvező aránynak mond-ható. Csak az egész meggyógyultakat bocsátják el, a lábba-dozókat kocsin a szentháromságról czimzett zarándokházba viszik, hogy ott egészen felüdüljenek. Jövedelme e kórodá-nak felrúg 500,000 lírára, melyet egy bizottmány kezel a Szentlélek commendatora elnöklete alatt. Ide tartozik a le-lenczek háza és egy tébolyda, ez utóbbi a maga szakmájá-ban kitűnő tudor Viale Prela vezetése mellett. Az előbbiben valósítva látjuk az Üdvözítő szavait : engedjétek a kisdedeket hozzám jönni. A gyermekek felvétetnek, a felvevőnek a leg-szigorúbban levén megtiltva a gyermekek átadóihoz kérdé-seket intézni. Ez utóbbi jegyet kap, melyen a felvétel napja,