} I 0 .
KATH, EGYHÁZI S IRODALMI FOLYÓIRAT.
MDCCCLXVII
SZERKESZTI S KIADJA
m
i m J sKASSAMEGYEI ÁLDOZÁR, CS. K. UDVARI TISZTELETBELI KÁPLÁN, SZENTSZEKI ÜLNÖK, HITTUDOR, A M. K. KATH. EGYETEMNÉL AZ ERKÖLCSTAN NY. R. TANÁRA.
— PEST, 1867,_
NYOMATOTT KOCSI SÁNDOR ÁLTAL,
( É R K Ö V Y , G A L G Ó C Z Y É S K O C S I N Y O M D Á J Á B A N . ) H A L T É R É S A L D U N A S O R S A R K Á N 9. SZ. A.
T A R T A L O M - J E G Y Z É K
a „Religio" 1867. II. évi folyamához.
Értekezések.
A szentatya allocutioja jun. 25-én
» » jun. 26-án .
„ „ sept. 20-án . A szentatya körlevele
Arbues Péter canonisatiojának szövege A herczegprimás válasza a cultusministerhez A herczegprimás megnyitó beszéde a szent-
László-társulat 7-ik nagygyűlésén . A herczegprimás megnyitó beszéde a sz.-Ist-
ván-társulat nagygyűlésén
A herczegprimás körlevele az Oltáriszentség előtti égő lámpáról
A püspökök fölirata a pápához A kalocsai érsek székfoglaló beszéde A zágrábi érsek és bibornok körlevele Az austriai püspökök fölirata a császárhoz A papi hivatás fölismeréséről
Báró Eötvös József átirata a herczegrimáshoz Canonisatio. A szentatya homiliája, válasza
Cronostica . . .
Egyházi szónoklat . . .
Egyház és műemlékei . . . .
Gyászbeszéd Fábry lg. püspök temetésén
Havi szemle (romai ünnepek, a fejedelmek Parisban, Miksa meggyilkoltatása) . . . .
„ „ (királygyilkosok, e gyilkosság okai)
„ „ (romai ünnepek, a hitetlenek, a foszlá- nyok mutogatásai, mit kerestek ott a püspökök ?
a romai nép) . . .
„ „ (a magyar alkotmány nehézségei, vallási
követelések) . . .
„ „ (az egyetemes zsinat szükségessége)
„ „ (a centenárium kihatása, a canonisáltak)
„ „ (az olasz egyházi javak elrablása, tanú-
ságok) . . .
„ „ (szövetség Austria és Napoléon között, a catholicismus lenyomása, Europa nyomora, a blasphemus elfogatik) .
„ ,, fegyház-elleni törekvések egyetemessége, a kath. iró, a püspökök a. császárhoz
„ „ (a bécsi sanculotte-ok)
„ „ fa mentanai csatának esélyei)
„ „ (Victor megveretett, Victor nyert, a pá- pai nép hűsége, a conferentia kötelességei)
Keresztes hadak . . .
Könyvhirdetés . . .
Monarchia Sicula . . .
Népnevelési egyletek . . .
Szám.
3 4 30 38 7 24 27 32 44 5 . 12, 13 30, 47, 48
32—34 17, 18, 21
22 6 1 3, 4, 8, 9 43, 47, 48 12
Polgári házasság Registrum Zárszó
Szám.
39—41 23, 26, 34, 35 51
10 11 19 20 28
29 36 37 45 46
- 1 6 8 36, 42 21
Egyházi tudósítások.
Belföld.
14
Bakonybél (vallási közömbösség) . . . . 14
Belényes (űrnapja) . . . 4
Bécs (concordatum elleni izgatások) . . . 30, 37 Csanád (sz. Gellért kápolnája) . . . . 17 Eger (legény-, oltáregylet, űrnap, nőegylet) . . 3 Esztergom (sz.-László-társulat nagygyűlése) . . 28 Győr (Péter-Pál napja, ima-apostolság) . . . 6
„ (az akadémia megnyitása) . . . . 32
Kalocsa (Ágoston-egylet) . . . 43
Keczel (támadások) . . . 15
„ (kath. érdekeink) . . . 33
Miskolcz (kath. ifjak a prot. iskolákban) . 22
Nógrádból (a kath. rendekről) . . . . 28
Pest (rosz iratok) . . . 3
„ (a fehérvári püspök körlevele Zsámbokon) . 4
„ (Péter-Pál napja a pesti papneveldében) . . 6
„ (Lloyd és Arbues Péter) . . . 6
„ („A Hon" gyilkoltatással fenyegeti a kath. pap-
ságot) . . . 7
„ (Fábry lg. temetése) . . . 7
„ (fez. István szobra Pesten) . . . . 8
„ (Lloyd és az egyház szabadsága) . . . 9
„ (az erdélyi képviselők fölirata a királyhoz) . 16, 17
„ (a herczegprimás sz. István napján) . . 17
„ (a cultusminister levele a népnevelési egyletekről) 18
„ (Dupanloup püspök levele a szentszék veszélyeiről.) 18 (az austriai papok a concordatumról) . 19 (b. Eötvös levele a herczegprimás-
hoz . 23, 26, 27, 29, 30, 31, 34, 35, 38, 39, 41
(Csernátony fiascója) . . . 40
(Napoléon császár Ígéretei a szentszék védel-
mére) 43, 44, 47, 49, 50
(az oltáregylet számadása) . . . . 43
(a lyoni hitterjesztőtársulat számadása) . . 43, 44 Pécs (a concordatum) . . . 13 Pozsony (Presb. Zeitung,tanárnevezés, templomjavitás) 40
„ (oltárszentelés) . . . 48
Szerednye (templomépítés) . . . 1
Süküsd (a katonák házassága) . . . . 8
Tarany (a protestantismus és az iskolák) . 9, 50, 51 Taszár (az iskolai egyletből történt kilépés) . . 46
Veszprém (templomépités) . . . 37
Külföld.
A n g l i a . London (ritualisták elleni bizottmány)
(anglikánok az irhoniakról)
(az eskü eltörültetése, a cambridgei egyetem) (Grant püspök fölirata) . . . .
(ritualismus) . . .
B e l g i u m . Mecheln (kath. congressus)
B o l g á r o r s z á g .
„ x (a franczia védelem jelentősége)
„ (az üldözés) . . .
G a l l i a .
Páris (az olaszok méltatlansága a zarándokok iránt)
„ (kath. szabad egyetem szüksége)
„ (angolországi kedvező állapotok)
„ (a kiállítás) . . .
I t a l i a .
Albano (cholera) . . .
Roma (a szentszék ereje) . . . ,
„ (sz .Péter-Pál ünnepe) . . . .
„ (Pius szava az idegenekhez húsvétkor)
„ (árvaház, kóroda) . . .
„ (consistorium, zarándokok)
„ (az olasz százváros a szentatya előtt)
» (egy magyar zarándok)
„ (Altieri bibornok halála)
„ (sept. 19-i consistorium) . , ' 1 „ (mentanai csatáról hivatalos jelentés)
Nápoly (De Andrea) . . .
Palermo (kegyetlenségek) . . . . N é m e t o r s z á g .
Berlin (imák a lengyelekért) . . . .
„ \ (szerzetesnők, dán vallási viszonyok)
„ (különfélék) . . .
„ (rationalista Unionsverein) .
„ (a muszka kormány kegyetlenségei)
Freiburg (uj viszály) . . . Köln (kath. gyűlés) . . .
Szátn
6 9 15 22 30
Szám.
33, 37, 38, 40 3 21
10 15
14 14 16 32 26 1 4 9 10 13 20 28 47 3 22
2 5 19 24 26 30 24
P o r t u g a l l i a .
Lissabon (a bragai érsek, az egyház szabadsága, kő-
mives kormány) . . .
„ (a püspökségek megszoritása) S p a n y o l o r s z á g
Madrid (az ünnepek reductioja) . . . . 21
„ (a püspökök visszatérése) . . . . 26
S v á j c z.
Genf (egy katonatiszt egyenruhája feletti kérdés) . 4
,, (Journal de Généve) . . . 4
„ (Gavairon plébános halála) . . . . 22
Vevey (a jezsuiták elleni düh) . . . 2, 21 T ö r ö k o r s z á g .
Konstantinápoly (Hassoun fogadtatása a sultánnál) . 30 Szcntszéki határozatok.
Az érsekek elé terjesztett kérdések . . 1 5 Pápai breve, a Romában volt püspököknek adott ke-
gyelem . . . 18
,, a püspöknek a veres cappucium viselése
megengedtetik. . . . 18
Breve a herczegprimáshoz . . . . 19, 20 Decretum Congr. concil. e kamenieczi püspökségről . 20
Japonensium beatificatio . . . 20
Szent Péter lánczairól nevezett egylet . . . 22 V i l á g r é s z e k . M i s s i ó k .
America (politikai, vallási állapotok) Kanada (a pogányirók kérdése) Tliibot (üldözés) . . . Amerika. Kansas
Húsvétszigetek . . .
Amerika. Vincennesi megye . . . . China (császári rendelet a gyermek-befulláztatás ellen)
Hindostan. Ceylon . . .
Afrika. Zanguebar . . .
China . . .
2 2 3 6 , 7 10 11, 12 13 14 15 19, 21 Irodalom.
Brautschprüche 1 , 2
Megjelenik e lap heten- kint kétszer : szerdán és szombaton. — Az előfize- tési díj félévre, postán- küldéssel 5 frt. 25 kr.,
helyben 4 frt. 90 kr. o. é.
EELIGIO.
KATH. EGYHÁZI, S IRODALMI FOLYÓIRAT.
Előfizethetni minden cs.
k. postahivatalnál s Pes- ten a szerkesztőnél (Li- pótutcza 19 sz.) s Kocsi Sándor nyomdai irodájá- ban, (haltér és aldunasor
sarkán, 9. sz. a.)
L *
Pesten, julius 3-án.
1 .II. Félév. 1867.
T A R T A L O M : Havi szemle. — Chronostica. — Egy- házi tudósítások. — Vegyesek.
Havi szemle.
i .
Minden szem R o m a és P a r i s felé fordul, min- den f ü l e k é t h e l y felé hallgatódzik. A politikai n a g y s á g o t az e g y h á z i e g y e n s ú l y o z z a , b o g y fölül- múlja, az u j rendet, melyből az igért boldogságot sehogy sem t u d j á k kisajtolni, az örök, a m i n d i g ó, mindig u j rend megszégyeniti, m e r t a m i sz. P é t e r által megíratott, az m á r az események által véres b e t ű k k e l is mindig i r a t i k : „ q u i a non est in alio ali- quo salus." P a r i s b a a föld minden részéről h i v t á k nem a n n y i r a a jelességet, mintsem a tényleges ha- t a l m a s s á g o k a t : R o m á b a n azokat ünneplik* kik szent erkölcseik miatt a földnek jelességei, az emberiség diszei, boldogítói, az I s t e n választottai voltak, s most az é g n e k szentei. P a r i s b a t e k i n t e n e k az aggódó népek, s puszta l á t v á n y o s s á g o n k i v ü l mitsem lát- nak, szegzik az a j t ó k r a füleiket, de miről folyik a beszéd a zárt ajtók megett, senki sem t u d j a : mit beszélnek R o m á b a n , az egész világ hallja, s épen azért van R o m á b a n a beszéd, h o g y mindenki hallja, mit cselekesznek, m i n d e n k i látja, s azért is tétetik minden, h o g y a világ lássa. L u c e r n a a r d e n s in can- delabro. A n n y i fény, amit 19-ik század csak kifejt- het, Cleopatra, Seniiramis palotái, f ü g g ő k e r t j e i csak á r n y a k a tuilleriák, a párisi v á r o s h á z á n a k f é n y l ő estélyeihez, R o m á n a k k o m o l y méltóságát még sem szorítja háttérbe. P a r i s b a csak a népek tekintenek, R o m a felé a népek és a fejedelmek. P a r i s n a k képeit, a fejedelmek utazásait a népek megfizetik; a romai utazás, a romai ünnepek, g a z d a g í t j á k R o m á n a k vá- lasztott népét, de nem szegényitik e g y ország n é p é t sem. H o g y Parisba z a r á n d o k o l j a n a k a fejedelmek, a forradalom, a kőmivesség nem a k a d á l y o z t a , mert soha nem n y e r t a k e t t ő n a g y o b b dicsőséget, mint m i k o r E u r ó p á n a k fejedelmei azt mennek megtisz- telni, aki a f o r r a d a l o m n a k g y e r m e k e , a forradalom
eszméiének v ^ e t ő j e , végrehajtója, a kőmivességnek p e d i g ^ l y b a r á t j a , h o g y ezt állami intézetté emelte, állami j o g o k k a l épen a k k o r szaporitotta, mikor a szent-Vincze-társulatot, ennek középponti k o r m á - n y á b a n , e l f o j t o t t a ; de a romai zarándokolást mind a forradalom, mind a kőmivesség minden módon aka- dályozta. A közösen óhajtott békével h i v a t t a k , sőt.
mint az olasz forradalmi k i r á l y , k ü l d e t t e k a fejedel- m e k P a r i s b a : cholerával, b r i g a n t i k k a l , szervezett betöréssel, a pápa közbejött betegségével rémitették a világot, h o g y a p ü s p ö k ö k e l m a r a d j a n a k . H a n e m fortis est, u t m o r s dilectio, d u r a sicut i n f e r n u s ejus aemulatio; R o m á b a n teljesebb, fényesebb, áldáso- sabb az ünnep, mert mig P a r i s b a n a fejedelmek meg- jelenését elosztották, R o m á b a n épen az e g y h á z i fe- je '.elmek eg-yüttleges megjelenését k i v á n t á k , s meg- n y e r t é k . A k a r n á n a k kevésjelentőséget t u l a j d o n i t a n i a püspökök összejövetelének a p á p a k ö r ü l ; de h a mit sem jelent ezen összejövetel, minek k ü l d t é k G a - ribaldit az esztelen á t k o z ó d á s r a ? Sok jelentőséget t u l a j d o n i t a n a k a fejedelmek összejövetelének, mond- hatnók, részletes, e g y m á s u t á n o s congressusának, miután a tömöritett congressus oly csúf csütörtököt mondott 1863-ban. Mi is sokat t u l a j d o n í t u n k e feje- delmi' zarándokolásnak, sokat v á r u n k , de rettegve v á r u n k , és i n k á b b jósolni szeretnénk belőle. Amit kivántak, meglesz; az illegitimitás legyőzi a legiti- mitást, midőn ez saját jogait m a g a r a k j a le. Csak- h o g y itt az a kérdés, mely összejövetelből n y e r a világ áldást, a romaiból-e, v a g y a p a r i s i b ó l ? m e l y összejövetel fogja áldással jelezni a k o r s z a k o t , me- l y i k pedig n y o m o r r a l és j a j j a l ? m e l y i k összejöve- telre f o g n a k a népek áldást mondani, m e l y i k r ő l pe- dig triplex vae, vae ! kiáltozni ?
Az ellentétek igen élesek.
A szakadár m u s z k a , a protestáns porosz, a moz- limek n a g y kalifája, és a l k i r á l y a , a japoni p o g á n y császár testvére P a r i s b a siet: a ker. világ e g y h á z i fejedelmei pedig R o m á b a n K r i s z t u s J é z u s h e l y t a r - tója körül g y ü l e k e z t e k . P a r i s b a n azok v o l t a k és lesznek, k i k e t a m e u m és t u u m m i n d i g megszakaszt,
- - M 2 M-
R o m á b a n azok v a n n a k , kiknél a rneum t u u m , a t n u m meum, azért m i n d i g m e g e g y e z n e k . A k i k P a - risba mentek, mennek, nem t u d j á k mit a k a r j a n a k , azért mennek, líjpgy e g y m á s t k i p u h a t o l j á k , a m i t gondolnak, azt ki nem m o n d j á k , a m i t m o n d a n a k , a r r a k o m o l y a n nem g o n d o l n a k , „cor machinationi- b u s tegere, sensum verbis velare, quae falsa sunt, vera ostendere, q u a e vera sunt, falsa demonstrare,"
ez a bölcseség, m e l y őket követi, szinlelés, tettetés az ő á r n y a i k , csalatás, v a g y csalódá%az ő í ^ e r e s é - g e i k : a k i k R o m á b a mentek, t u d j á k , mit a k a r n a k , u g y beszélnek, amint g o n d o l k o d n a k , e g y m á s t előre ismerik, szeretik, őszinték, n y i l t a k e g y m á s között, az egész világ előtt, b u z d u l n a k sz. P é t e r sírján, az állami és t á r s a d a l m i élet alapigazságait hirdetik : quia non est in alio aliquo s a l u s ; nec est aliud no- men, in quo oporteat nos salvos fieri. N y i l t a j a k R o m á b a n , zárt a j a k P a r i s b a n ; e g y e t é r t é s R o m á b a n , egyenetlenség, s a m i ennél roszabb, csaló egyesség P a r i s b a n . Annyi kérelem, a n n y i fenyegetés, a n n y i hitegetés, h o g y az u l e m á k kalifája az a r a n y f o k r ó l , az orthodoxok p á p a c z á r j a a jeges tengerről P a r i s b a m e n j e n : P i u s n a k e g y ó h a j t á s a , t i t k á r á n a k e g y kör- irata elegendő volt, h o g y az öt világrészről a püs- pökök összegyülekezzenek. R o m á b a n elv képvisel- tetik, P a r i s b a n az elvtelenség, — R o m á b a n ami volt, ami vau, ami lesz t ű n i k ki, P a r i s b a n sem ami volt, sem ami van, sem ami lesz; R o m á b ó l a Megváltónak békehozó keresztje, a pacificale, üdvözli a világot, P a r i s b ó l a s z u r o n y o k milliói, az á g y u k ezrei rémi- tik a f á r a d t , a vérző emberiséget. E g y hit, e g y re- m é n y , e g y szeretet fűzi össze m i n d n y á j o k a t , akik R o m á b a n v a n n a k , h o g y u g y fűzze össze a liiveket, és a hivek l e l k i p á s z t o r a i t ; mi történt P a r i s b a n az e m b e r i s é g r e ? B e r e j u s z k i g y i l k o s golyóján kivül semmi bizonyost nem t u d u n k . — H i á b a ! az u j j o g ú á l l a m b a n , kell lenni az uj-jog h e r o l d j á n a k is.
Az ellentétek, valóban igen élesek.
Istentől m e g á l d o t t p á p a ! A n n y i veszély között, mégis megvédve, a n n y i fenyegetések között, m é g sem rettegve, a n n y i r o s k a d á s o k között, mégis fön- m a r a d v a , a d u l a k o d á s o k czélpontjaul kitűzve, mégis m i n d e n e k fölött győzedelmeskedve ; r á g a l m a z t a t o t t , mégis tiszteltetik, a p a p s á g t ó l el a k a r t á k szakitani hizelkedésekkel, s ő t a r t j a fel a papságot, az e g y h á - zat a k a r t á k elszakítani ő tőle piszkolódásaikkal, az egész e g y h á z feléje néz, reá hallgat, h o z z á ragasz- kodik. töltötték számára a keserűség k e l y h é t , meg- töltötte vigasztalással az Isten az ő szivét, szegény- ségre j u t t a t t á k , s az egész világ pénze lábaihoz té-
tetik. N u m q u a m vidi j u s t u m d e r e l i c t u m a Deo. Min- den szorongattatás a dicsőség z á l o g a ; de ha m á r e dicsőség lehetséges, m e l y P é t e r - P á l n a p j á n van, ak- kor semmi sem lehetetlen, a m i t az Isten dicsősége és a hivek üdve megkiván. A világ n a g y , benső, külső á t a l a k u l á s küszöbén á l l : ily szellemi erő az egységben, ily b u z g ó s á g az önfeláldozásban, mint e n a p o k alatt R o m a felmutat, m á r emberileg is min- den jóról biztosit. A b i r k ó z á s a k a t h o l i k u s és a kő- mi ves elv között a t u s á n a k végső m o z z a n a t a i b a n v a n , az erők feszülnek, épen a k k o r p a t t a n meg az e g y i k . E l é g lehetett n e k ü n k a természetfölötti biz- tosság, „confidite, ego vici m u n d u m , " az Isten még földi biztatással is n y u g t a t j a , buzdítja aggódó lelke- inket. Meglátogathatott volna minket az Isten kese- r ű s é g b e n vigasztalás nélkül, de talán quia novit figmentum nostrum, v a g y látta, amit mi c s a k sejt- h e t ü n k , a még terhesebb harczokat, v a g y h o g y a politikai világ szakadozottságával, az államok fosz- ladozásával, a t r ó n o k s minden i n t é z m é n y e k roska- dozásával szemközt a k a t h . élet egységét, erejét, életszilárdságát feltüntesse, nem látogatott meg az Isten vigasztalás nélkül. E g y i k malaszt, ha fogé- k o n y szivre talál, a másik malasztot hivja, ez a har- madikat, s i g y t o v á b b , mindig auxilium in tempore o p p o r t u n o : e g y i k áldás, e g y i k v i g a s z t a l á s a másikat hozza. A n n y i v a l m e g á l d a t v á n már, bizton v á r h a t j u k az Isten további áldásait. K i s é r t e t t é k az Istent az izraeliták a p u s z t á b a n , m o n d v a : „est ne D e u s in nobis" ? k i kételkednék ma azon, quia E m m a n u e l , nobiscum D e u s ?
Nehéz napok, nehéz, mert forró k ü z d e l m e k ; de váljon n y u g a l o m r a küldött-e m i n k e t az I s t e n ? vál- jon voltunk-e, lehettünk-e valaha k ü z d e l m e k n é l k ü l ? E g y béke n a p r a tiz napot s z á m i t u n k a k ü z d é s b e n , a szorongattatásban, s amint b é k e n a p n a k nevezhe- t ü n k , az csak pihenés volt, m i l y e n t az izzó csatában is k a p n a k a harczosak. Péter m i n d n y á j o k é r t szólt, m i n d n y á j o k élén harczolt. ma is a p á p a s á g b a n Pé- ter legtöbbet szenved.
M e g b u k t a k a p o g á n y caesarok, Péter m a g a ma- r a d t R o m á b a n , mint az Istentől neki adott sajátjá- b a n ; de f e l t á m a d t a h i t t a n á r o s k o d ó bizanczi Caesa- rok üldözése, r o h a n t a k a b a r b á r o k éjszakról Romá- ra. A pápa Italiának, R o m á n a k egyedüli támasza, mentője volt. A keleti caesarok p r é d á r a engedték Romát, a n y u g o t i császár R a v e n n a erődjeiből ki nem b u j t , a longobárdok szerte pusztítottak, I I . I s t v á n , hasztalan keresvén segélyt keleten, P i p i n h e z fordult, s mentve lett minden. A paviai l o m b a r d u d v a r nem
~ H 3 w ^ - tartván meg a szerződéseket, sőt, mikint ma, lázadást szí-
tott, árulást fizetett Romában, I. Hadrian Nagy-Károlyhoz folyamodik, aki a havasokon átkelve, Pavia előtt a lombar- dok uralkodásának véget vetett, Romát a pápának, a pápát Romának s Italiának biztosítván, érdemei miatt romai csá- szárnak koronáztatott.
A külső ellenség helyett feltámadnak Romában az el- lenségesebb pártok, Theodora és Marozia, Theodora a n y j u k aljasságait űzvén, a polgári hatalmat kezelik, ami velők el- lenkezik, vérbe fuilasztják, a pápák tömlöczbe, számkive- tésbe vándorolnak, ellenpápák támadnak, mig Crescentius, hatalomra jutván, a pogány köztársaság dicsőségeit kisérté meg Romában, XV. Jánost, V. Gergelyt elűzi. Roma ismét ,túrba frementium bestiarum, és turbulentissimae profundi- tatis oceanus" lett, milyennek Péter találta. Lejön III. Otto, megtisztítja Romát.
Nem sokára elűzetett VIII. IX. Benedek, VI. Gergely- uek ellenpápája volt, I X . Leót a normannok Beneventben fogságba ejtik, s a fogoly-pápa „victus dedit leges victoribus, et quos armis superare non potuit, offusa oculis animisque
religione fregit," írja Sandini.
Alig adatott vissza Roma önmagának, a tusculumi gró- fok az előbbi század párttusáit felelevenitik, szenvednek, zarándokolnak a pápák, VII. Gergely trónra ül, lecsillapítja a bellázongásokat, de jön éjszakról a szörnyeteg, kit IV.
Henrik név alatt ismer a történelem, Péter széke gyászol, öldöklés lesz a mindennapi élet, a pápa számkivetésben hal meg.
Elvész IV-dik, jön V-dik Henrik, II. Pasquált töm- löczbe veti; távozik Henrik, II. Gelasiust a Frangepanok lánczra verik ; jön II. Incze, támad ellenpápa; Lotarius csá- szár rendet csinál, s távozik, Anacletus ellenpápa ismét fel- támad. II. Inczét elűzi, meghal, támad IV. Victor ellenpápa.
Péter szenvedett saját személyében, nem szüuik meg szenvedni utódaiban is. „Vado in urbem crucifigi" ez üd- vözli, s mint setét árny, ez kiséri a pápákat.
Még nem folyt le a 12-dik század, Bresciai Arnold, Crescentius utódja, pogány Romáról álmodozva, elűzi II.
Luciust, ILI. Eugeniust, tíz évig perzsel, lánczol, gyilkol, tömlöczöl, mig a fáradt néptől máglyára ítéltetve, hamvai Tiberisbe szóratnak, IV. Hadrian trónra ült. Alig tíz év, a röt szakálu Frigyes Romára tör, III. Sándor bujdosik, mig ,az üldözésnek a velenczei béke határt szab.
I l l Incze uralkodása fényesnek mondatik, pedig alig volt pápa, mely fölött oly sűrűen, oly tartósan volt volna elbo- rulva. Küzdött Nápolyban, Spanyolországban, Franczia- s Németországban; Európának nemzetközi ügyeit, minden diplomatiáját ő viszi, — e szék, igen fájdalmas szék, — átkot mond az angolországi trónt bitorló Jánosra, átkot Otto császárra is; meghal, feltámadnak a guelfek és guibellinek párttusái, melyeknek terhét a pápaság hordozta, mérgét a pápaság itta. E k k o r tünt ki a Maiaparte család hűségben a pápa iránt, buzgalommal a nemzeti olasz függetlenség mel- lett, melyért a pápák küzdöttek ; de nehogy Maiaparte név gúnyos megjegyzésekre adjon a népnél alkalmat, Bonaparte névvel cseréltetett fel, ut actio respondeat noinini, et nomen congruat actioni.1) A párttusák és a szakadatlan árulások áldozata VIII. Bonifácz Anagniben volt, amire III. Napoléon
szavait használhatjuk, melyeket 1858. jan. 18-án a kamará- kat megnyitva mondott: „Az Isten megengedi néha az igaznak halálát, de nem engedi soha, hogy a bűnnek ügye győzedelmeskedjék."2)
V. Kelemen Avignonba megy, hogy nyugalmat talál- jon és szabadságot, Romában Orsinik és Colonnák uralkod-
nak, felkerekedik Cola di Rienzi, pogány köztársaságot kiált, vért ont szüntelenül, aki bir, fut Romából, az örökvá- ros pusztul, utczáin, piaczain fű n ő ; de a pápák nyugalma Avignonban a babyloniai fogság nyugalma volt. Sem a pápa Roma nélkül, sem Roma pápa nélkül el nem lehet.
Sienai Katalin visszahozza XI. Gergelyt Romába, u j élet támad, de a veszélyek legnagyobbika, a hosszú egyházi szakadás jön elő.
VI. Sándort a franczia VIII. Károly zaklatja. Savona- rola, Crescentiusnak, Arnoldnak, Rienzinek utánzója, ellene a népet, a városokat lázitja, nevét Borgia Valens César rokona csúnyitja, az irók sokat regélnek, mitsem bizonyíta- nak, bíró itt csak az Isten lehet. II. Gyula majd mindig fegyverben, a csatákban jelen van, Cambraiban 1508-ban békét köt.
X. Leo Lutherrel áll szemközt, VII. Kelemen angyal- várba záratik, V. Pius a török ellen csatáz, imáival Lepan- tónál csatát nyer, s „auxilium christianorum" a letenyében dicsértetik.
A tizenhetedik század sem volt zaklatás nélkül; Velen- cze mindig házsártoskodott, mig a wesphaliai békekötésben a ker. társadalom eltemettetik, a liberális elv magcsirája elfogadtatik. Romában nincs ugyan lázadás, de ostromolta- tik a szentszék a jansenisticus, febronianus-féle tanok által, a viszályok a szentszék és a fejedelmek között nem szűnnek.
A fejedelmek mindenhatóságra törtek, a pápák az egyház jogait védve, a népeket, a polgári szabadságokat védelmez- ték. Ha a pápák nincsenek, a fejedelmek mindenhatótága ellenmondás nélkül erősödik meg E u r ó p á b a n ; amely jog pedig ellenmondás nélkül eltapostatik, az fel nem támad többé.
A mult századnak nyomorait mindenki fris emlékezetben látja. A fejedelmek összeesküvéseit a szentszék ellen, a for- radalmárok összeesküvése követte a fejedelmek ellen. VI.
Pius számkivetésben hal m e g , e század VII. Piust Ro- mában látja, honnan ismét fogaágba vitetik. X I I . Leot gyűlölték a furakodók, mert a titkos társulatokra átkot mondott; X V I . Gergely uralkodása szakadatlan ostrom alatt
') Trevigiano Mór cronieájában : „Bonapartia gens et nobilis, jet antiqua ante annum 1200." — ,Moniteur universel' hivatalos lap 1858.
137. sz. maj. 1 7 - é n : „Iis se nommaient tout autrcraent, Maiaparte." — La famiglia Bonaparte dal 1183. al 1834. per N. J. di C. Napoli 1840. - Sto- ria genealogica della famiglia Bonaparte, seritta da un Samminiatense, Firenze 1847. — Antichitä dei Bonaparte. Venezia 1857. — A család fő- helye Treviso volt, de tagjai, ágai majd minden nagyobb olasz városban laktak ; a fejedelmektől mindenütt üldöztetve, egyik ág Sarzanába, innen Corsicába vonult. — Egyik, Jakab nevű, liiros jogtudós volt. — I. Napo- léon először Buonaparténak, irta magát, később a franczia szinü Bonapar- tét választotta, amint ma is irják magokat.—,Armonia' 262. 1862. sz. nov.
12. — A mai viselőtökről irta egy költő : „Saepo Bonam-partem simulat sectarier ille — Quem Mala-pars animi ad fraudes erimenque propellit."
2) „Dieu permet quelques fois la mort du juste, mais il ne permet jamais le triomphe de la cause du crime." Négy nap előtt Orsini merénye volt.
1*
4
folyt le es szűnni nem akaró aggályokban. Ostromolták az törvényszék 6lé hivatik, ahol a bíró mondá : „praecipiendo udvarok a szentszéket, szabadságokat követelve az olasz praecepimus vobis, ne doceretis in nomine isto, et acce reple- népnek. Megadatott e szabadság, az árát az ostromló udva- stis Jerusalem doctrina vestra, et vultis inducere super nos rok fizették meg. sanguinem hominis istius." Csak egyet kivántak, hogy deici-
I X . Pius 21 egy éves kormánya küzdés, zaklattatás, diumról ne vádolja őket Péter, hiszen ők voltak az egyházi dicsőség. a polgári hatalom a zsinagógában, sokat á r t h a t t a k a ker.
Nem volt század, nem volt tiz év nehéz küzdelem nél- egyháznak, velők törni nem volt tanácsos, az alkalmazko • kül. Péter mindig omnium dolores portavit. dás megnyerte volna őket, hogy ők is alkalmazkodjanak;
Elmúlt 18 század, Péter hajója sokszor elboríttatott, szólt erre P é t e r ? „Oportet Deo obedire magis, quam homi- mégis mindig a habok fölé kiemelkedett. Zivataros tengeren nibus. Jesum, quem vos interemistis suspendentes in ligno, evez, s fog is ilyenen e v e z n i s z ü n t e l e n , Péternek osztályrésze hunc principem et salvatorem Deus exaltavit dextera sua."
e z : vado crucifigi, azaz megyek győzelemre. E z ünnep 18 A zsidók látván, hogy Péter nem alkalmazkodik, hogy libe- század diadalainak ünnepe. Hova lettek üldözői, hova álnok ralis ajánlatukat el nem fogadja, „haec cum audiissent, irja ellenségei? Inimici ejus terrain lingent. Hova lettek, akik Lukács, dissecabantur, et cogitabant interficere illos."
már már győzni látszattak Péteren ? Gloria eorum in confu- Az apostolok vagy mindnyájan, vagy nagyrészben sionem ipsorum. ekkor még Jerusalemben voltak, mikor ezek t ö r t é n t e k ; a
Péter egyszer rettegett egy nő előtt, hogy soha ne birák többes számban beszélnek, „praecepimus vobis ne do- rettegjen a hóhérok előtt sem. Rettenthetlen bátorsága az, ceretis" „replestis Jerusalem doctrina vestra," s mégis csak ami öt jelzi, s hogy épen azt hirdeti, ami miatt üldözik. Péter Pétert idézték törvényszék ejé, vagy ha idézték a többieket, nem volt liberális, aki az igazságon alkuszik, felez, simul, Péterhez szólnak, tőle vesznek számot, Péter szól mindnyá- egyezkedik. A nép őt halálra kivánta, midőn a törvényszék j ó k é r t . A pápaság első feltűnése, a zsidó birák által történt előtt állott, Péter nem mentegette magát, előbbi beszédén elismertetése ez, mert minden törvényszék, ha egy cseleke- nem simitott, hanem a bírákhoz, a néphez fordulva mondá : detben többen vesznek részt, nem csinál főt közöttök, hanem
„certissime sciat omnis domus Israel, quia et Dominum eum, a köztök levő, s általok elismert főt ilyennek tekinti, s mint et Christum fecit Deus hunc Jesum, quem vos crucifixistis." ilyennel bánik vele, neki tulajdonítván mindent, őt tevén A nép zúgott, a zsidók vénei boszút forraltak, P é t e r bizton mindenről felelőssé.
megy fel a templomba, az ajtónál sántát talál, kinek pénzt P é t e r viselete miatt szenvedtek mindnyájan. Jó, hogy az nem adhat, de lábait visszaadhatja. Ezt tévő, elég liberális apostolok között nem volt már liberális, már miután felakasz- 1 ehetett volna, hallgatva a názáreti Jézusról; de ép a „nazá- totta magát, et crepuit medius, mert mily illetékesen mond- reti szó volt igazság külső alakja, mondá: „in nomine Jesu Na- h a t t á k volna Péternek : te a te merész, a te simitatlan vise- zareni surge et ambula." A csudán, de különösen, hogy ezt a leteddel mindent elrontasz, minket hasztalanul veszélybe názáreti Jézus nevében tette, feldühödött zsidók törvény elé döntesz, mit daczoskodol mindenütt Jézus nevét hangoztat- állitják a sántát, oda Pétert is. Péter, mint liberális, aki min- v á n ? Hirdessük Jézus nevét a hivek előtt, akik rajta meg denben bizonyos fokig alkuszik, ha m á r kint hirdette a nazá- nem ütköznek, mit ingerled e névvel a zsidó birákat ? mit reni Jézust, a birák előtt hallgathatott volna, hiszen, hogy vádolod őket minduntalan gyilkosságról? Mi hiszszük, hi- ezeket megtérítse, erre semmi remény nem volt. De, mint szik a hivek is, hogy Jézust felfeszítették, minek ezt azok- sz. Bernárd mondja : „sí non surrexerit adversarius de foece nak szemrehányni, akik csak felbőszülnek r a j t a ? Okosság ! iniquitatis, gaudeat fides testimonio veritatis," mondá: „no- eszélyesség! czélszerüség! mindennek meg van a maga tum sit omnibus vobis, et omni plebi Israel, quia in nomine ideje, a maga helye. Hirdesd a hit igazságait, a factum, hogy Domini nostri Jesu Christi Nazareni, quem vos crucifixistis, Jézus legaliter meggyiltatott, tacite értetődik. Mit nyersz az quem Deus suscitavit a mortuis, in hoc iste adstat coram ily ingerléssel ? Csak felbőszíted ellenségeinket, ellenünk vobis sanus." Dühösségök tetőpontját éri, P é t e r még sem zúdítod ő k e t ; mi meggyilkoltatunk, mivé lesz azután az felez, még sem kérlel, egyenesen m o n d j a : „hic est lapis, qui egyház ? Alkalmazkodással, zsidó messiási szólamokkal meg reprobatus est a vobis aedificantibus, qui factus est in caput lehetne őket engesztelni, stb.
anguli. Et non est in alio aliquo salus." A birák látván, Epen azt hirdetni legszükségesebb, amit hallani nem hogy Péter igen türelmetlen ultramontán, hogy az igazság- a k a r n a k . „Non possumus non loqui." Rettegnek az egész
nak még oly köpenyt sem ád, miszerint az ellenfél gondolja, igazságtól, akik azt részenkint megdönteni a k a r j á k , s kifo- hogy a szóló vele van, a birák kezdtek alkalmazkodni, meg- gást tesznek, nem az igazság ellen, hanem az igazság rideg engedvén, hogy prédikáljon, csudásan gyógyítson, csak a épsége ellen, mert azt a részt is föntartja, amelyet eltemetni piaczon, a nép előtt a názáreti Jézust ne emlitse, vele lehet a k a r n a k . Péter az egész igazságot megmondta, s evvel szivben, lélekben, evvel a vének nem törődnek, csak a nevet országot alapított, melynek 18-százados fönléte s erőssége a ne emlitse. Eszeveszettnek mondaná minden liberális, ha világot bámulatra ragadja, minket pedig hálára kötelez és még ezt az alkut sem fogadja el. Pétor el nem fo- oktat az igazán egyházi viseletre.
gadta, m o n d v á n : „non possumus, quae vidimus et audi- Péter az egyház alapköve, feje kormányzója, birája, a vimus, non loqui." Non possumus szinlelni, non possu- papi rendnek kezdete, forrása, a kormányzói hatóságnak mus simulni, non possumus felezni, non possumus alkalmaz- birtokosa, alkirály, aki a királynak egész hatalmát gyako- kodni, non possumus másnak feltűnni, mint amilyenek va- rolja, az egység középpontja az igazság csalhatlan birája, g y ü n k . Péter tehát tovább hirdette a názáreti Jézust, ismét amit itél, amit elitéi, nincs égen és földön, aki azt feloldozza ;
—-M 5 t országa a föld határaival határos, uralkodása a világ végze- teig terjed, él, szól, itél utódaiban is. Pudentius házában, az első ker. basilikában elfogatik, fejjel lefelé, Neró távollété- ben, mert Achajába ment a szörnyeteg, de Nero beleegyezé- sével keresztre feszíttetik 67-dik év j u n . 29-én, sz. P á l pe- dig, mint romai polgár lenyakaztatik. Jön Linus, jön Cletus, I. Marcellusig, 29 pápa egymás után meggyilkoltatik, hogy Roma, „silva frementium bestiarum, et turbulentissimae pro- funditatis oceanus" ily vérrel tisztára mosassék; igy lett
„Roma caput mundi, quidquid non possidet armis — Reli- gione tenet," „caput orbis effecta, latius praesidet religione divina, quam dominatione terrena," s I X . Pius, Péter után 259-dik pápa, országlásának 22-dik évét kezdi meg, s nincs ember, aki komolyon hinné, hogy e 18-százados trón, oly zivatarok után diadallal fönmaradva, most roskadna össze, mikor erejét leginkább kifejleszti.
Chronostica pro jnbilari octodecim saeciiloram martyrii ss. apostoloram Petri et Pauli solemnitate Romae die
29. junii a. 1867. celebranda.
1.
Ante oCtlngentos et M I L L e annos SanCtVs P e t r V s C r V C I f l X V s ! E t sanCtVs P a V L V s Caplte p L e X V s !
P i e o b l e r e !
2.
P r l n C I p e s apostoLorVM P e t r e atqYe P a V L e In Vestro praesentl I V b l L a e o E X V L t a t eCCLesIa CathoLICa
In VnlVerso orbe ! SItIs nobis p r o p l t l l !
et orate pro nobis !
3.
E C C L e s I a C h r i s t i totIVs orbis HoDIe t r l V M p h a t !
4.
In haC hoDIerna I V b l L a r l festlVItate, ApostoLorVM P e t r i P a V L I ,
E X V L t a t VnlVersVs orbis Sperans s V f f r a g l a !
5.
HoDIerna festlVa D i e s a n C t l P e t r i , G a V D e t eCCLesIa In toto orbe!
6.
RoMa resIDentla sVCCessoris s. P e t r i In haC festlVItate Laetare !
7.
M I L L e atqVe oCtlngentls annls stat Constans, E t non ConCVssa eCCLesIa C h r i s t i !
8.
Aeterne DeVs DefenDe tVos, Contra hostes plae eCCLesiae tuae !
9.
DeVs toLLe opprobrIVM ab ECCLesIa t V a !
10.
VICarle, C h r i s t i Confortare!
et n o L I t I M e r e ! DeVs erlt pro t e ! 11.
S a n C t l apostoLI Petre atqVe P a V L e , PreCes et Vota, e X V L t a n t l s CoLLegla t l C a p I t V L I TIrnaVIensIs
In H V n g a r l a ,
HoDIerna D i e , benigne sVsCIpIte !
1 2 .
SanCte Petre In tVIs n a t a L I t l l s , noLI obLIVIsCI tVI C L I e n t l s ! Q V I LIMIna VatlCana ante annos X V .
p i e osCVLatVs est!
Stephanas Nemecskay, praepositus do Samson et Coll. capituli
Tirnaviensis Lector et Canonicus.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
S Z E R E D N Y E , jun. 12-én. A történelem tanúskodik, a tapasztalás bizonyitja hogy a kath. egyház szerető, gondos a n y j a és mindenkinek kivétel nélkül, főleg a Gondviselés k e d v e l t j e i n e k : a szegényeknek, az alsóbb néposztálynak.
M i ? csuda-e tehát, ha községek lakói egész szivvel, egész lélekkel az egyházon csüggvén, minden áron arra törekesz- nek, hogy — ha templomuk nincs — legalább kápolnácskát építhessenek községökben, hol magok és gyermekeik lega- lább olykor részesülhessenek azon n a g y — igen nagy sze- rencsében, hogy a vérnélküli áldozat közöttük községükben, mutattatik fel a Mindenhatónak.
Es ez nagyon természetes! Hiszen ki az, ki ne tudná, hogy a templom, mely a falu alacsony gunyhói közöl méltó- ságosan emelkedik ég felé, épen azért, mivel Isten háza va- lamennyiüknek a háza, és pedig olyan közös ház, hová öröm- től dagadozó kebellel sietnek, mindnyájan különbség és ki- vétel n é l k ü l ; örömmel sietnek, mert füleikben cseng édes Udvözitőnk, az igaz Isten-ember hivó szózata: „Venite ad me omnes, qui laboratis et onerati estis; et ego reficiam vos."
Ide jő szurtos műhelyéből a szegény kézműves, komor lakából a földmivelő, agg és iiju, férfiak és n ő k ; ide jő a szegény anya kisdedeit vezetve, kiket vasár é3 ünnepnapo-
—•I 6 H "
kon hófehér ámbár szegényes rahába öltöztek; ide jő az ur és koldus gazdag és szegény . . . S mily jól esik ez a sze- gény nyomorral küzdő népnek, melynek aprója és n a g y j a arczának verítékével keresi mindennapi kenyerét, midőn látja, hogy az Isten házában Isten előtt mindnyájan egyen- lők, Jézus Krisztusban mindnyájan testvérek vagyunk. . .
Majd ismét elandalognak az örök boldogság fölött, mialatt mintegy u j élet száll beléjök, s ugy szólván egész más világon érzik magukat. Virágillat és tömjénfüst között imádják a minden jók adóját, az I s t e n t : csudálják, bámul- j á k a tiszta fehérneműt, az egyszerű ékszereket, a hímzett papiöltönyöket, mig szivet andalító viszhanggal megharsan az orgona s az összes hivők ajkairól bájosan zengő sz. éne- kektől az egész templom viszhangzik !
Nem ! nem lehet leírni, nem hűen előadni mily rop- pant hatással van minden az egyszerű falusi nép, de legki- vált a gyermekek serdülő i f j a k és hajadonok sziveire. S ezen lélekemelő benyomások következtében könnyebben emelkednek föl Istenhez, s végre nemesbülten, méltóságosab- ban, tartózkodóbban és elégedettebben térnek vissza tűzhe- lyeikhez napi foglalkodásaikhoz!
Nemesbülten térnek vissza, mert ha már a pogányok is azt tartották : „Si intramus templa compositi vultum sub- mittimus, togam adducimus, in omne argumentum modestiae fingimur(Seneca lib. 7. quaest. nat. c. 30.) mennyivel in- kább áll az a katliolikusokról, hogy a templomban egyedül Istennek igyekeznek szolgálni, mely igyekezetet azután a templomon kivül sem tévesztik el szemeik elől. Nem is szük- séges templomaink homlokzatára vésni, mit a pogányok vés- tek : „Este decet castum, sancti qui limina templi — ingre- ditur," mert a kath. templomban, amere csak fordulunk, mindenütt ez lebeg szemeink előtt, s bár minő szertartás alatt legyünk jelen mindig füleinkben c s e n g : „casta piacent superis!"
Ilyen s ehez hasonló gondolatok jutottak eszünkbe;
ilyen s ehez hasonló érzések tölték be szivünket, midőn a mult napokban a szereduyei rom. kath. anyaegyház Hluboba nevű íiliájából a hívek azon kérelemmel j á r u l t a k szeretett lelkipásztorukhoz, ft. Bugyis András úrhoz: legyen szives hathatós közbenjárásával, fáradni nem tudó erélyével oda hatni, s őket támogatni azon igyekezetökben, hogy egy kis templomot építhessenek saját községökben. Mint előre lehe- tett látni és tudni, a ft. plébános ur a legnagyobb készséggel állott a sz. ügy elére, s egyszersmind megígérte azt is, hogy mindent el fog követni, minden igyekezetét arra fogja fordí- tani, miszerint minél előbb hozzáfoghassanak az építkezés- hez. S hála I s t e n n e k ! minden a legjobb reménynyel kecseg- tet, s már csak a püspöki hatóság jóváhagyása van hátra.
Mi—mint erősen hiszszük és remélyjük —nem fog megtagad- tatni, már csak azért is, mert e magyar hazában talán sehol sem szükségesebb a kath. hitéletet terjeszteni, táplálni és éleszteni, mint épen vidékünkön, a kárpátok alján.
De különben is, mily üdvös befolyást gyakorol a népre ha templom vagy kápolna van a községben, a fennemlítet- teken kivül még egy körülményt nem mellőzhetünk agyon- hallgatással. Ugyancsak a szerednyei anyaegyház P u p k a - Helmecz nevü filiájában is van egy templomviskó. S mi törté- nik ? Valahányszor csak szentmise van ezen községben a
református atyafiak mindannyiszor igen-igen számosan jelen- nek meg, ugyszólva zsúfolásig megtöltik a templomocskát és pedig daczára annak, hogy helyben van saját imaházuk és papjok. E g y alkalommal ennek okát kérdeztük,s feleletül ezt k a p t u k : „ T . Ur ! ha saját templomunkba megyünk min- dig üres szívvel és elégedetlen kedélylyel térünk tüzhelye- lyeinkhez vissza, ellenben tudja Isten, hogy hogy nem tör- ténik, de való és sz. igaz, ha kath. templomba megyünk, édes örömtől dagadó kebellel, lélekkel és nyugott szívvel térünk vissza." H j a ! csak a kath. egyházban lehet igazán ismerni és érezni Isten szeretetreméltó voltát. Különben „et haec meminisse iuvabit!"
Minthogy már némileg belejöttünk, hát csak tovább is csevegjünk, ha megengedi szerkesztő ur. Hiszen anélkül is oly ritkán láthatni a ,.Religio"-ban a Kárpátok aljáról egy- egy érdekes vagy érdéktelen tudósítást, mint valami fehér hollót! S váljon mi lehet ennek oka '? talán nincs miről írni ? Vagy mitsem gondolunk a világgal ? Epen n e m ! E n n e k egyedüli oka az, hogy a tudományos fők s avatott tollak szerénységből vagy tudja Isten miért hallgatnak, a fiatalabb nemzedék pedig az öreg u r a k iránti tiszteletből, vagy ne- hogy föllépése félremagyaráztassék, röstelt tollhoz nyúlni, s így számos följegyzésre méltó esemény adatik át a hálátlan feledékenységnek!
Hohó feledékenységnek! hiszen mi is épen ezen ször- nyeteg isszonyatos körmei közöl a k a r u n k egy történetecs- két kiragadni, talán késő utódaink közöl valaki okulni fog rajta. Faxit Deus! Midőn Garibaldi folyó év mártius havá- ban az olaszországi u j választások alkalmával a kath. pa- pok ellen hadjáratot tartott, a „Hon" florenczi levelezőjé- nek ipsissima verba (lásd az 1867 év 64-ikész.) Veronában a vasúti állomás kávéházában egy 9 hónapos gyermeket
„democraticus" kereszténységben részesített, kit egy Ama- dio Sommacampagna nevű szabó e czélból vitt hozzá. De halljuk az „Arena"-t, hogyan adja elő az egész dicső ! ? szer- tartást. — Garibaldi a gyermeket megcsókolta s kezeit an- nak fejére tevén a következő szavakat mondotta el fölötte :
„En keresztellek az Isten nevében ; Krisztusnak az emberi- ség törvényhozójának, áldása szálljon le rád. Szabad és eré- nyes emberré növekedjél, a képmutatóknak pedig válj el- lenségévé, legyen bár pap azok neve, vagy jezsuita ; légy az előítéletektől ment, légy pazar véreddel, midőn a haza azt
k i v á n j a ; növekedjél erőssé és izmossá, légy mindig készen az elnyomókat és az idegen beavatkozást leküzdeni. Adj ne- kem csókot és én köszöntlek." E r r e a fiúnak „Chiassi" ne- vet adott a jelenvoltak roppant öröm ujjongása között.
í m e ! igy bizonyul, hogy a hol Roma vallása vagyis a catholicismus nem világit, lassankint minden a hitetlenség és bün sötétségébe merül. (Margotti.) ,,Egy felől Roma, más felöl a hitetlenség az két feltűnő sarkpont, mely körül, vagy melyen, minden más vallási nézet lassabb vagy gyorsabb mozgásban forog," mondja Faber, az angol megtért egyik barátjához irott levelében, melynek czime: „Indokok az angol egyház keblében való megmaradásra." „Az első lépés a romai egyháztól való elszakadásra, egyszersmind első lé- pés a hitetlenség felé," irja Green angol protestáns. (Estracst from the D i a r y of a lover of litterature.) Szóval elmondhat- j u k az amerikai Browson szavaival élve, Garibaldi vallása
•4! 7 H*
— ha még is van valami valilása — a legvalódibb rationa- lismussá válott.
H j a ! igy van az kik a catholicismustól elpártolnak, rendesen hitetlenekké lesznek. S hogy ez igy van, elég le- gyen még Blanc W h i t e példáját fölemlítenünk. O 1826-ban az anglicanismusra tért át, hogy igy valamely inkább evan- géliumi felekezethez tartozzék; 1835-ben nyilvánosan és végkép megtagadta Megváltóját; egy évvel később, logikai következetességgel a sz. irást és a sz. könyvek isteni sugal- latát tagadja, mig 1837-ben már nem volt hajlandó hinni egy, e világon kivül létező istenségben; 1838-ban már an- nyira ment, hogy az embernek halál utáni öntudatos lételét tagadta. (L. Margotti „Roma és London." I. kötet VII. fej.
95. lap.)
Bocsánat! most veszszük magunkat észre, hogy leve- lezői tisztünket egészen feledve, a „ R e g i s t r u m " tudós Írójá- n a k jogába vágtunk. No de se baj ! a „feledékenység" szó szülte eszmelánczolat tett bennünket ily vakmerővé, amiért is, hogy szigorúak legyünk önmagunk iránt, — amennyiben az igazságot szeretjük és mások jogait tiszteljük, — ezen- nel — büntetésül — fölhagyunk a commentár tovább foly- tatásával, föntartva azonban m a g u n k n a k azon csekély jogot, hogy a legközelebbi alkalommal megragadhassuk a tollat s teljesíthessük levelezői tisztünket. H i á b a ! ha az avatott tol- lak pihennek, dolgozzék és gyakorolja magát az ifjabb nem- zedék ! S most Isten velünk a viszonlátásig.. .
Hrabovszky István.
ROMA, jun. 8-án. O szentsége a romai collegiumban azon alkalommal, midőn a szertartások bíbornoki egyesüle- tének a Japoniában 1617 — 1632 évek folytán vértanúságot szenvedett mindkét nembeli hivek ügyére vonatkozó rende- let felolvastatott, beszédet mondott, melynek nem épen szó, de értelemhü tartalmát közöljük. A haladás — úgymond — és a polgárosodás két oly szava k o r u n k n a k , mely visszhang- zik egész Európában, és Isten megengedi, hogy azon embe- rek, kik annyira magasztalják e beszédeket, megbízassanak a társadalom szabályozásával, vagyis inkább rendetlenitésé- vel (sregolare.J Hanem a szóban levő polgárosodás és hala- dás abban áll, hogy nagyszerű hidakat építenek, alagutakat f ú r n a k , a közlekedési eszközöket szaporítják, és hogy kielé- gítsék a jólét az élvezet utáni vágyat, és nem a hit terjesz- tésében, az egyház védelmében. I n n é t származik, hogy az emberek nagy része látván eme polgárosodás sikerét, kar- jaiba vetik magokat a felforgatásnak, és a borzasztó köny- nyüséggel egymást követő forradalomnak. Innét van, hogy az emberek nagy része nyomorult állapotba jutott. Ilyen k o r u n k n a k a hittől különvált polgárosodása, haladása. Az egyháznak is megvan a maga, de különböző haladása, mert czélja homlokegyenest ellenkezik ellenségeinek czéljaival.
A hit haladása a keresztényre nézve abban áll, hogy erény- ről erényre emelkedjék, „ibunt de virtute in virtutem", egész az Istenneli egyesülésig, és ők utaikon bősegélyre találnak, az uton, mely az életre vezet, quae ducit ad vitám, vitám a e t e r n a m ; az erő azon szellemétől áthatottak, mely nem fél elleneiuek üldözésétől, kegyetlenkedéseitől, nem a bünteté- sek fájdalmától. A hit haladása szülte a vértanuk hatalmas Seregeit. H á n y vértanú nem ontá v é r é t ! hány gyermek nem
áldozta fel életét a hit terjesztésére, kikről az egyház méltán h a n g o z t a t j a : salvete flores martyrum, palmis coronis ludite.
0 Isten nagyságai! O diadalai az ő szent malasztjainak ! ki hitte volna, hogy Japoniában a pogányok e birodalmában, hol partra sem bocsáták azt, ki U r u n k képét lábbal nem ti- porta, a hit müvei századokon át fenmaradhassanak'? Ha- nem, mit Isten akar, az teljesül, mert az események az ő hatalmától függnek. A keresztfájára e négy szó volt irva : ,Nazarethi Jézus zsidók királya.' A papi fejedelmek és Írás- tudók azt követelték, hogy helyébe az Írassék, miszerint ő mondta magát a zsidók királyának, és mit felelt Pilatus ?
„Amit írtam, megírtam." Es egyike az e g y h á z a t y á k n a k e szavakat magyarázván, irá : „Ideo Pilatus dixit: quod scri- psi, scripsi; quia Deus d i x e r a t : quod dixi, d i x i ; " azaz, hogy Isten szavai ki nem törölhetők. E s a Golgothán történteket megujulni látjuk abban, mi velünk történik, mert ugyanazon nazarethi Jézus mondá: Regnum meum non est de hoc mundo," ami által azt a k a r t a értetni, hogy birodalmát nem az emberektől, hanem mennyei Atyjától kapta. 0 tehát Je- ruzsálem, Roma, az egész világ királya, és az leend a világ végéig.
Ajánljuk m a g u n k a t a vértannk védelmébe, hogy sze- rezzék meg számunkra a szükséges bátorságot. Adjunk há- lát Istennek, hogy csudálatosan megőrzi a püspökség egy- ségét az egység központjával. Ezen egység e r ö t a d a n d , hogy győzzünk elleneinken. És ha Isten látni fogja,hogy vétkeink le vannak mosva, megemlékezendik irgalmáról, és fájdal- munkat örömre fogja átváltoztatni. Ezen változást nem nye- rendjük meg békétlenkedés, panaszok, hanem törődött sziv és alázatos lélek által. K é r j ü k tehát Istent, hogy vigasztal- jon meg áldásával. Az Atya, Fiu és Szentlélek áldjon meg benneteket „és ezen áldást kövesse erő a harczra, bölcses- ség, és szeretet a szeretésre."
A besangoni bibornok érsek az antibesi légiónak 6000 frankot ajándékozott, mely bútorzat és más szükségesek be- szerzésére fordittatott a Zappi tábornok által oly czélból megvett, és kijavitott helyiségben, hogy a különböző csapa- tok tisztjei Romába jővén itt szállásolhassanak. Argy ezre- des mart. 3-án itt adott a legio tisztjeinek nagy ebédet, me- lyen lelkes felköszöntések történtek a pápakirályra. A for- radalmiak titkos bizottmánya által történt fenyegetések, a farsangi örömökben résztvevőkre vonatkozólag, nem telje- sültek. L á t n i lehetett pápai és idegen katonákat, ugy mint zuavokat a corson, a confettik, virágcsokrok osztogatása bő- ven történt ezeknek is, kik méltóságteljesen viselik mago- kat. — A város csendes, a viterboi, frosinonei és velletrii tartományok kevésbé, hol a forradalmárok nagy számmal vannak. — A parlamenti uj választások alkalmából egy úgynevezett katholikus párt alakult, melynek három lapja a választásbani résztvételt ajáulta. E pártot egyébiránt ed- dig senki nem ismerte, és nincs indok létezésére. Egyébiránt a király által törvényesen birtokolt régi tartományokban a katholikusoknak kevesebb okuk van a visszavonulásra, mint délen, és azért néhány píemonti főpap, jelesen a genuai ér- sek körlevelei e tárgyra vonatkozólag, innét magyarázandók.
8
VEGYESEK.
A pesti Oltáregylet kiállítása alkalmával Simor János herczeg-primás ő főméltósága az egyletnek 101 forint áru misekönyveket, Girk György pécsi püspök ő nagyméltósága 40 frtot, Fogarassy Mihály, erdélyi püspök ő nagyméltósága 10 frtot, Peitler Antal József váczi püspök ő méltósága egy kelyhet, Nehiba János fölszentelt püspök és kalocsai nagy-
prépost ő méltósága 10 frtot és Kruesz Chrysostom pannon- halmi főapát ur ő méltósága szintén 10 frtot kegyeskedtek ajándékozni, mely kegyes adományokért az egylet részéről ezennel hálaköszönet nyilvánittatik.
K a p t u k a győri püspök ur ő méltósága körleveleinek utolsó iveit, melyekben a püspök megyéje minden plébánia templomaiban a király és királyné megkoronáztatása ünne- pét „ T e Deum"-mal és a király iránti kötelességekről szóló beszéddel, a haza békéjeért, boldogságaért, s a koronás ki- rály boldog és hatalmas uralkodásaért imádsággal tartani parancsolja. Megyeszerte a városokban ez ünnep a koroná- zás napján tartatott meg. Továbbá jelenti a püspök, hogy jun. 29-ére Romába fog zarándokolni, s megrendeli, hogy a plébánosok ezen ünnepet a híveknek kihirdessék, afelől az ünnep napján szentbeszédet tartsanak, mise után az összes harangok zúgása mellett az Oltári-szentséggel a népre ál- dást a d j a n a k . — Mélt. s ft. Deák}' Zsigmond felszentelt püspök s nagyprépost urat, saját kérelmére a zsinati vizsgák elnökségétől felmenti, s helyébe ft. Nóvák Fer. prépost és kanonok urat nevezi k i ; ft. T a r t s a y F e r . kanonok urat a székesegyház gyóntatójaul, felruházván minden hatalommal, nevezi ki.
Veronában kétféle processio volt; az egyik Montanari tiszteletére, aki gyilkosság és összeesküvés miatt az osztrák törvényszéktől halálra Ítéltetett. A veresingesek és a kőmi- vesek kedvökre j á r h a t t a k körmenetben. Jött az Ű r n a p j a ez volt a második processio. Balsejtelmek, fenyegetések előz- ték m e g ; de a városi hatóság mit sem tett. Éjjel a sátorut- czát sok helyütt letépték a veresingesek; s mikor a proces- sio kijött, egy veresinges négy lovas szekérrel vágtatva a processionak neki hajtott, ezt ketté szakította; akkor a ve- resingesek a papokra rohantak, különösen arra, aki az 01- táriszentséget vitte. E z földre rántatott, de a szentséget ki nem eresztette kezeiből, míg viaskodás közben menekült egy templomba, s az ünnepnek vége lett. — A török basák védik a processiokat, Victor kormánya nem védi. A vallás- szabadság annyit jelent, hogy az Istent megtagadni szabad, de bevallani nem szabad. H a Romát elrabolnák, ott is ugy gazdálkodnának.
Brunoni, konstantinápolyi apostoli helyettes a ,keleti iskolák' név alatt ismert párisi egyletnek tudósítást küldött afelől, hogy Bagdadban felfedezett egy arabs kézirat nyo- mán, melyet egy egyptomi születésű férfi készített, határo- zottan megtalálta azon házat, melyben egykor sz. Lajos franczia király, a keresztes hadak fővezére, mint fogoly la- kott. E házikó, jelenleg i-oskadó állapotban, F a k r e d d i n nevü ulema tulajdona, az egyptomi alkirály titoknokának fiáé.
Brunoni indítványt tesz Parisban e háznak megvételére, ki- igazítására, s arra, hogy ez kápolnává alakíttassák. — Tem- ple helyén a kiengesztelés, és bűnhődés kápolnája emeltetett egykor Parisban.
Előfizetési
L a p u n k második félévi f o l y a m á r a , I s t e n b e vetett bizalommal, előfizetést n y i t u n k , az e d d i g i á r - ral, 5 fr. 25 k r r a l . A neveknek, a l a k á s n a k , és az utólsó postának, melyről a lapot k i v á n j á k kapni, gondos k i i r á s á t k é r j ü k . Az előfizetési megrendelések bérmentve Hozzánk czimezendők, ha még a czimszalag is b e k ü l d e t i k , biztos u t m u t a t á s u l köszönettel veendjük. Pest, jun. 1867. Palásthy Pál,
Lipót-utcza 19. szám.
Felelős szerkesztő s kiadó-tulajdonos PALÁSTHY PÁL.
A földbirtok s ennek társadalmi elosztása, indpontul szolgál a társadalom jólétének s erköloseinek megítélésére, s uralkodó állami társadalmi elvek becsének megismerésére.
Angolországban minden 400 birtokosra esik egy birtokta- lan, Németországban minden 110-re, Poroszországban 60-ra, Muszkaországban 42-re, Austriában 4-re, Svédországban 34-re, Portugalliában, Spanyol-, Görög-, európai Törökor- szágban minden 30-ra. Daniában minden 25-re, Italiában 15-re, Svajczban 12-re, Belgiumban 10-re, Francziaország- ban minden 9 birtokosra egy-egy birtoktalan. Angolország- ban a birtok leginkább van egyes kezekben pontosítva, ugy hogy lord Breadelbene 100 angol mértföldet mehet egyenes vonalban saját birtokain, azért az inségügy is legnagyobb ottan; de ezen inségügy Francziaországban szinte oly nagy, habár a birtok legkisebb részekre osztatik is. Angolország- ban a középbirtok 600 hold, Francziaországban pedig 12 hold. Az okos államgazdászat abban van, sem túlságig nem központosítani, sem apró, jelentéktelen részecskére a birto- kot el nem osztani, mert ott a szegények a birtoktalanság miatt fognak szaporodni, itt pedig a birtokos sajátjából sem élhet el.
A belga lapok karácsonyi ajándéknl a szentatyának péterfillért gyűjtöttek. A mult évi gyűjtés igen kedvezően ütött ki, kétségtelen jeléül a kath. hit emelkedésének s erő- södésének. így ,Bien public' gyűjtött 37,400 frankot, ,Patrie<
13,500 frk., ,Journal de Courtrai' 5,000 frk., ,Journal d' Ypres' 11,200 frk., .Journal d' Anvers' 4,530 frk., ,Gazette de Liege' 32,600 frk., ,Ami de 1' ordre' 12,000 frk., ,Voix de Luxemburg' 8,000 frk., ,Hainaut' 5,200 frk., ,Courrier d' Escaut' 11,800 frk., ,Union' de Charleroy' 7,100 frk., ,Con- stitutionnel' 3,000 frk., ,Union de Dinant' 600 frk., ,Nouvel- liste' 2,000 frk., ,Courrier de H a y ' 1,500 frk., ,Courrier de Bruxelles' 90 frk., ,Gazette de Nivelles' 200 frk., ,Moniteur de Louvain' 4,200 frk., ,Dyle' 100,000 frk., ,Journal de Bru- xelles' 51,400 f r a n k o t ; összesen 222,650 f r k . — Milyen kis ország, és mégis, mily nagy a hite, mily munkás, mily áldo- zatkész a szeretete!
Valerga, jerusalemi latin patriarcha, maj. 13-án szen- telte püspökké Bacco Vinczét, aki neki segédje lesz. Mas- saja gallasi helyettnök, s Melchior örmény püspök segédke- zett a felszentelésnél, Több századok multak el, hogy a szent- síri basilikában püspökszentelés nem volt. — Gurcia Lajos scutarii püspök egyptomi ap. delegatus lett, helyébe Scuta- riban Radoja Angelus plébános működik. — J a p a n b a n apos- toli helyettessé Petitjean B e m a r d neveztetett ki miriofidi püspöki czimmel. — Salviani helyébe, aki 1865. jun. 5-én meghalt, Erzerumba Melchisedekián István neveztetett püs- pökké. — Hartman A., patnami püspök Hindostonban f. é. apr.
24 én meghalt cholerában. Atemetésen az anglikán kormány- zó is jelen volt. Született 1803 febr. 24-én Hirzkirchben Lu- zern cantonban. Capucinus atya Freiburgban hittant tanított, 1843-ban Agrába küldetett, 1846-ban Borghi helyébe P a t - nába püspökké neveztetett. Az ö gondosságának köszön- nhetni, hogy Darjeelingben, s Bankiporeben apácza-kolos- tor emeltetett. Mikor Patnába jött, csak 4 hitküldért, s 2000 kath. hivet talált, hagyott pedig halála után 19 hitküldért, 8,361 katholikust, 17 templomot, 11 kápolnát, 4 árvaházat.
A szentírást hindostani nyelvre fordította.
felhívás.
Nyomatott Pesten 1867. Ko c s i Sándor által (Érkövy, Galgóczy és Kocsi nyomdájában) Halpiaez és aldunasor sarkán 9. sz. a.
Megjelenik e lap heten- kint kétszer : szerdán és szombaton. — Az előfize- tési díj félévre, postán- küldéssel 5 frt. 25 kr.,
helyben 4 frt. 90 kr. o. é. !
RELIGIO.
KATH. EGYHÁZI, S IRODALMI FOLYÓIRAT.
Pesten, julius 6-án.
Előfizethetni minden cs.
k. postahivatalnál s Pes- ten a szerkesztőnél (Li- pótutcza 19 sz.) s Kocsi Sándor nyomdai irodájá- ban, (haltér és alaunasor
sarkán, 9. sz,. a.)
II. Félév. 1867.
T A R T A L O M : Havi szemle. — Egyházi tudósítások.
— Vegyesek.
Havi szemle.
I i .
A m e r é n y e k szaporodnak, az állami és t á r s a d a l m i k ó r a n y a r f * * k t « f k a s á g á r a m u t a t n a k A koronás fők, az állami legfelsőbb hatalom kezelőinek élete nincs biztosságban, őket m á r a sok f e g y v e r sem képes védeni, m e l y l y e l rendelkeznek. A p o g á n y R o m a cae-
s a r j a i n a k története látszik m e g u j u l n i .
1850. m a j u s b a n Wetzfler lőtt Vilmos k i r á l y r a , 1861. j u l . 14-én Becker O s k á r két lövést tett ellene,•
— Victoria k i r á l y n é ellen n é g y m e r é n y kisértetett meg, 1850. j u n . 8-án P a t e R o b e r t bottal ütött feléje ;
— Merino Márton 1852. febr. 2-án tőrrel r o h a n t I s a - bellára, F u e n t e s R a j m o n d 1856. maj. 28-án pisztoly- l y a l állt lesben reája, 1861-ben R o d r i g u e z reá lőtt, de mielőtt a pisztolyt kisütötte, a golyó beló'le ki- g u r u l t , a lövés vak l e t t ; — 1 8 6 3 febr. 18-án L i b é - n y i késsel r o h a n t Ferencz József c s á s z á r r a ; — 1854.
m a r t . 26-án K á r o l y N á n d o r p á r m a i berezeg szivbe döfetett; — 1855. j u n . 12-én De Felici A n t a l Anto- nellit a k a r t a m e g g y i l k o l n i ; — 1856. dec. 8 - á n Mi- lano Agesilao s z u r o n y n y a l r o h a n t II. F e r d i n a n d ki- r á l y r a N á p o l y b a n ; — 1 8 5 2 - b e n M a r s e i l l e b e n pokol- g é p készült I I I . Napoléon ellen, de mielőtt P a r i s b a szállíttatott v o l n a , felfedeztetett, 1853. jul. 5-én szinte g y i l k o s o k v á r t a k reá, az opera comique ajta- jánál, 1855. april 28-án L i v e r a n i két lövést tett reá, 1857-ben T i b a l d i , Bartolotti, G r i l l i a k a r t á k meg- ölni, 1858. jan. 14-én Orsini, Gomez, P i e r i , R u d i o b o m b á k a t d o b t a k kocsija alá, 1 8 6 3 . dec. 24-én G r e - co, T r a b u c c o , Imperátori, Scaglioni m e r é n y k e d t e k ;
— Dousios Aristid 1862. sept. 18-án lőtt a görög k i r á l y n é r a , Otto nejére; — 1865. april 14-én Both L i n c o l n t g y i l k o l t a m e g ; — K a r a k a s o v Dömötör 1866. april 16-án II. Sándor c z á r r a lőtt, ezidén, j u n . 6-án, P a r i s b a n , a longchampsi lófuttatásból hazaté- rőre, a boulognei séta vízeséséhez közel, Berezowski,
v a g y m á s k é p Berejuski kétcsövű pisztolyt sütött el ellene.
Minden o r s z á g n a k van k i r á l y g y i l k o s a , évről évre szaporodnak, alig van év, m e l y i l y m e r é n y t fel nem m u t a t n a . 1850-től 17 éven át 24 k i r á l y g y i l - kossági m e r é n y kisértetett meg, m e l y e k közöl kettő sikerült, de nem k o r o n á s k i r á l y o n .
Az u j korszak, a f o r r a d a l m a k n a k , a népfölség- nek k o r s z a k a a tébolyodást, az ö n g y i l k o s s á g o t , a párviadalt, a k i r á l y g y i l k o l á s t m a g a s s z á m r a növelte, u g y szólván szülte. A liberalismus k o r s z a k a büszke lehet saját r u h á j á r a .
Mondták, h o g y az absolut k o r m á n y r e n d s z e r szüli e m e r é n y e k e t , s a népek a l k o t m á n y o s , politi- kai s polgári szabadsága a k i r á l y o k életének legerő- sebb paizsa. C s a k h o g y e m e r é n y A n g o l o r s z á g b a n is megkisértetett, s a t ú l a l k o t m á n y o s F ü l ö p - L a j o s kilencz m e r é n y t élt túl. Másutt v a n tehát a b ű n n e k gyökere. Absolut k o r m á n y eszmék bői senki sem me- r é n y k e d e t t , m i n d e d d i g a m e r é n y democrat elvből történt, s mikor a politikai g y i l k o l á s p á r v o n a l b a n f u t az ö n g y i l k o s s á g g a l és a tébolyodással, a k k o r a politikai eszmék erkölcstelenségére figyelmeztet.
Nem személyes bosszú, h a n e m a s z a b a d s á g esz- méje élesítette a f e g y v e r t , felfegyverezte a gyilkost, és épen a szabadság öletett meg általa. E l m é b e n va- dul fogant s z a b a d s á g késztette, az erkölcsi romlott- ság pedig m e r é n y r e k ü l d t e a g y i l k o s t ; de m i l y po- litikai rendszer az, m e l y a szabadságról vad fogal- mat n y ú j t , a szenvedélyt fékvesztve ereszti, s i g y a m e r é n y r e képesitő erkölcsi romlottságot n ö v e l i ? E politikai rendszer lesz a politikai g y i l k o s s á g o k szü- l ő a n y j a is, és mivel csak vad fogalmat ad a szabad- ságról, azért a m e r é n y mindig az igaz szabadságot teszi lehetetlenné. B r u t u s megölte Caesart, s a telj- h a t a l m ú caesarok k o r á t n y i t o t t a meg tőrével. A 16-ik században is g y i l k o l t a t t a k a fejedelmek, megfosztat- t a k trónjaiktól, a politikai szabadság elveszett, az absolutia 200 évre megerősíttetett. Orsini u t á n F r a n - cziaország nyolez évre ostromállapot alá vettetett.
Megfosztattak trónjaiktól az olasz fejedelmek, s az 2
