1. Az egylet mivolta és czélja. A népnevelés gyámoli-tására minden vármegyében, ohajtandólag minden ott lé-tező nemzetiség és vallásfelekezet tagjaiból (ha hol pedig ez nem sikerülhet, hitfelekezetek szerint,) alakulna egy tár-sulat. — Az egylet czélja, a népnevelést a vármegye terüle-tén lehetőleg minden irányban emelni és fejleszteni. E felada-tának megfelőleg működését kiterjeszti a kisdedóvodákra, a szorosabb értelemben ugynevezni szokott népiskolákra, vagyis elemi iskolákra és a polgári iskolákra.
II. Az egylet szervezete. 1. §. Tagja lehet az egyletnek minden a népnevelést gyámolitni óhajtó hazafi és honleány, lakjék bár az ország akármely részében. Óhajtandó, hogy minél számosabb tagjai legyenek a társulatnak.
2. §. Az egylet pártoló és rendes tagokból áll. — Pár-tolók, kik az egylet pénztárába, annak czéljai előmozdítá-sára, évenkint legalább 1 frtot fizetnek. Rendes tagok, kik legalább 50 kr. évi dij lefizetése mellett közreműködésükkel is mozditják elő az egylet czélját. — A tanitók és tanárok, ha rendes tagokká lesznek, tagsági dijt nem fizetnek.
3. §. A társulat egy általa legalább is egy évre válasz-lott elnök vezetése alatt minden negyed-évben közgyűlést tart. Azonban ha az elnök szükségesnek látja, vagy a tagok egy-ötöde kivánja, rendkivüli közgyűlést is tart.
4. §. Hol a vármegye területi nagysága szükségessé teszi, a közgyűlés a megyét járásokra osztja s kebeléből mindegyik járásba bizottságot választ. — Ezenkívül a köz-gyűlés tisztán nő tagjaiból álló bizottságokat is választhat, kik különösen a leánynevelést és kisdedóvodákat illető te-endőkben nyújthatnak hathatós segélyt a társulatnak.
5. §. A járásbeli bizottság a szükséghez képest viszont kisebb p. o. 3—4 községből álló kerületekre osztja járását.
Mindegyik kerületbe kebeléből tagokat küld ki, kik a ke-rületükben levő minden iskolákat s netán iskola nélküli köz-ségeket legalább is holnaponként egyszer meglátogatják s tapasztalataikról a járásbeli bizottságnak jelentést tesznek.
Ugyan e bizottság hajtja végre az egyes iskolákban s községekben (közvetlenül vagy kiküldött tagjai által
köz-vetve) az egyletnek minden egyéb teendőit. — A közgyűlést megelőzőleg legalább egyszer, (ha azonban a bizottági elnök szükségesnek látja, vagy a tagok egy-harmada kivánja. több-ször is) ülést tart. — Ez ülésen kiküldött tagjainak jelenté-seit s netáni javaslatait tudomásul veszi. Azok alapján az egész járás tanügyi állapotáról kimerítő jelentést vagy egy-úttal javaslatokat is terjeszt a közgyűlés elé.
6. §. Az egylet, közgyűlése — avagy elnöksége által közvetlenül levelezésbe léphet a királyi vallás- és közokta-tásügyi ministeriummal. Különösen sürgős orvoslást igénylő fontosabb bajokról azt gyorsan értesiti. — Hasonlóul a kö-vetkező §-ban emlitendö egyetemes nagygyűlés elé a vár-megye népnevelési viszonyairól, azoknak hiányairól, az e téren teendőkről, mint szinte a netán tapasztalt haladásról kimerítő jelentést terjeszt.
7. §. Minden vármegye népnevelési egylete évenként bizonyos számú képviselőket választ egy egyetemes nagy-gyűlésre.
8. §. A vármegyei egyletek képviselőinek összességé-ből álló ez egyetemes gyűlés az ország fővárosában vagy
valamely önmaga által meghatározott más helyen és időben évenként egyszer összeül.
9. §. Ez egyetemes ülés főbb teendői a következők : 1) A vármegyei egyleteknek a népnevelés kebelükbeli állapotáról felterjesztett részletes jelentéseit tudomásul veszi s azokból a népnevelésnek az egész országban akkor létező állapotáról szabatos és hites kimutatást állit össze.
2) A vármegyei egyletek által benyújtott, vagy egyes tagjai által indítványozott javaslatokat megvitatja, és álta-lában az országbeli népnevelés ügye felett tanácskozik. E tanácskozás, viták, eszmecserék s ezek folytán létrejött kö-zös megállapodások által az egyes egyletekben szétszórva nyilvánuló irányok és törekvések között összefüggést és egyezetet igyekszik létrehozni stb.
3) A királyi közoktatásügyi ministeriumnak az összes népnevelési viszonyokról jelentést, és ha szükségesnek látja, javaslatokat nyújt be.
10. §. Az ország távoli vidékeiről évenkint egyszer, s valószínűleg akkor is csak pár napra jővén össze a gyűlés tagjai, hogy a tárgyak rendezetten, és gyorsan terjesztet-hessenek az ülések elé, óhajtandó, hogy az egyetemes gyű-lésnek egy állandó elnöksége legyen, kivel a vármegyei egy-letek mindenkor közlekedhessenek.
III. Az egylet teendői. Az alapvonásaiban ekkép szer-vezett egyletnek főbb teendői a következők :
1. §. Mindenek előtt a népnevelés azon illető várme-gyebeli (az egyetemes gyűlés által pedig az egész ország-beli) állapotának minél kimerítőbb, s hiteles statistikai össze-állítását kellene elkészíteni. — A népnevelés terén áthatóbb, s az egész országra egyetemesen kiterjedő reformokat ad-dig nem lehet tennünk, mig nem tudjuk tisztán mink van eddig? Mig nem ismerjük, hogy e téren hol és mennyi, s minő annyagi és szellemi erővel rendelkezhetünk, addig azt sem tudhatjuk, még mennyit kell pótolnunk, s hol kell leggyorsabban segédkeznünk ? •— E statistikai összeállí-tás alatt azonban egyáltalán nem csupán a tauköteles, és tényleg iskolába járó gyermekek létszámának összeirása ér-tendő, amit népnevelési egyletek segélye nélkül is el lehet érni. — Hanem szükséges részletesen kimutatni p. o. a tan-erőket, a tanitók fizetését, az iskola jövedelmét, s vagyonát, e vagyon minőségét, s honnét eredett voltát, az iskolai épü-letek állapotát, taneszközökkel miképi felszerelését stb. — Egyébiránt hogy az egész ország népnevelési viszonyai-nak statistikai hü képét lehessen nyerni, szükséges hogy a közoktatásügyi ministerium küldjön a vármegyei egyle-tekhez egyforma rovatokkal ellátott iveket. Azonban az egyletek, ha szükségesnek látandják, e rovatokhoz maguk is toldhatnak ujakat.
2. §. Második főteendöje volna az egyletnek az, hogy ahol iskolák teljesen hiányzanak, azoknak, vagy az illető felekezet, vagy a község, vagy az állam által, avagy egyéb módon felállítását eszközölje. — E pontnál említhetjük meg a kisdedóvodák és polgári iskolák terjesztését is. — A kis-dedóvodák hazánkban eddig is majdnem kizárólag egyesü-letek által lettek létrehozva. Es az óvodák számtalan egyéb áldásos eredményük mellett hatalmas előkészítői a különben is rövid tartalmú népiskolai nevelésnek. — Hasonlóul tiszte lenne az egyletnek, hogy városokban, s általában hol a
lie-21*
172 «*.
lyi viszonyok lehetővé teszik, sőt igénylik, a közönséges nép-iskolák mellett polgári nép-iskolák nyitatásán működjék.
3. §. Megbízottai által ügyeljen fel a társulat, szorgal-masan járnak-e a gyermekek iskolába ? Nyomozza ki, hogy az iskolába nem járó gyermekek mi okból nem mennek?
Esetenkint figyelmeztesse az illető hatóságokat 3 szorgal-mazza náluk, hogy az iskolába rendeljenek fel minden tan-köteles gyermeket. — Ahol pedig reális okok, p. o. nagy
szegénység lehetlenné teszik a gyermekek iskolába járását, igyekezzék a társulat ez okokat elháritni, ha máskép nem, hát segélyezés által. — Hol az iskola-mulasztás, vagy fel nem járás jelentékeny, s a közelebbi hatóságnál való figyel-meztetés is eredménytelen, tegyen az egylet arról jelentést a közoktatásügyi ministeriumnál. — E pontban különö-sen sokat segíthetne az egyesületek közreműködése.
4. §. Az iskoláknak küldöttei által való látogatásánál a tanitás és tanulás módjának s eredményeinek észlelete mellett kiválóan arról szerezzen az egylet tudomást, hogy az iskola kellően fel van-e szerelve tankönyvekkel s egyéb tanszerekkel, p. o. térképekkel, földgömbbel, táblákkal s effélével. — Ahol e felszerelés hiányos, igyekezzék a tár-sulat a helyi szükséghez képest azon segitni, t. i. az illető iskolai hatóságnál szorgalmazza azok beszerzését. Ha pedig az iskola szegénysége azt lehetetlenné tenné, vagy maga a társulat segélyezze e czélra, vagy a közoktatási ministerium-nál kérvényezzen tanszerekért.
5. §. Az egyletnek egyik legáldásosabb ténye leendene, az iskolában a gyermekek számára oly olvasó-könyvtárak felállítása, melyből a növendékek olvasás végett haza is
vi-hetnének könyveket. Különösen sokat lehetne ezáltal hatni az olvasásnak a népnél való megkedveltetésére ! — Az e könyvtárakhoz szükséges csekély pénzt, vagy az iskola va-gyonából, vagy magán gyűjtéssel, vagy az egylet pénztárá-ból lehetne előteremteni.
6. §. Általában az egylet teendője lenne, az itt elsorol-takon kivül is, a népnevelés terén minden hiányokat felke-resni, azokon lehetőleg saját erejéből segiteni, amennyire
pedig az erejét túlhaladná, a bajok orvoslására szükség ese-tén magát a közoktatási ministeriumot is felhívni.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
MADRID, aug. 20. A hivatalos lap következő fontos rendeletet közié. Szent atyánk IX. Pius pápa, kormányom kérelmére, határozatot hozott „ad perpetuam memóriám"
aémely ünnepeknek Spanyolországban és a spanyol gyar-matokbani eltörlésére vonatkozólag. Eme határozat imigy szól : „A spanyol kormány szentséges atyánkhoz kérelem-mel járulván, hogy az ipar, kereskedelem és földmivelés érdekében szállítaná le az ünnepek számát : ő szentsége te-kintettel a spanyol nemzetnek katholikus hitünkhözi hü ragaszkodására és ajtatos voltára, elhalasztotta e kérelem teljesítését addig, mig ama kérelemben kifejtett szükségek-nek oly módon tétethetik elég, hogy a nép hite és ajtatos sága csorbát ne szenvedjen. Ezért szentatyánk elrendelte*
hogy e kérelem a szertartások egyesületének vizsgája alá bocsáttassék. Meghallgatván eme egyesület titkárának jelen-tését, néhány spanyol püspök véleményét kérte ki e fontos
ügyben, és egyébiránt semmit sem változtatván meg a többi ünnepek megülésére vonatkozó törvényen, következőket ren-delte : 1) Megszüntettetik a kötelezettség, misét hallgatni a másodrendű ünnepeken, (úgynevezett misenapokon) melye-ken eddig is megengedve volt szolgai munkát végezni ; 2) szolgai munkát végezni szabad, és a misehallgatás nem köte-lező húsvét és pünköst másodnapján, és Urunk születését követő napon; 3) Szűz Mária, és ker. sz. János születési ünnepei a legközelebbi vasárnapra átteendök, melyre első-rendű kettős ünnep nem esik ; 4) minden megyében csak egy fővédszent ünnepe fog megületni a szentszék kijelölése sze-rint, mely napon a misehallgatás és a munkátóli tartózkodás kötelező: 5) mai védszentek és szentek ünnepei, melyek eddig kiváltság vagy szokás folytán megülettek, áttétethet-nek a legközelebbi vasárnapra, melyre első vagy másod-rendű ünnep nem esik. A püspököknek azonban szabad leend az e pontban érintett ünnepek eltörlésére vonatkozólag véleményeiket indokaikkal kifejteni, ha netán egy vagy más ünnepet megtartani óhajtanának. Az apostoli szentszék en-gedélyével ennek folytán megszűnik a kötelezettség az el-törlött ünnepek előestéin böjtölni, és a böjt, advent összes pénteki és szombati napjaira tétetik által. Mindamellett ő szentsége a lelkismeret érdekeinek és azok szükségeinek óhajtván eleget tenni, kik verejtékük árán eszik kenyerö-ket, nem akarja mégis a szentek iránti tiszteletet megrövi-diten : amiért is elrendeli, hogy nevezett szentek miséi és officiuma az eddigi napokon megtartassanak. 0 szentsége reményű, hogy Spanyolország istenfélő, ajtatos népe, élvén eme apostoli engedelemmel, mely 1868. év első napjától kezdve lép érvénybe, meg fogja kettőztetni buzgalmát a még kötelező ünnepek megtartásában. Kelt 1867. maj. 2. Patrizi bibornok a szertartatások egyesületének elnöke, Bartolini, titkár."
Egynémely spanyol lapok állitása szerint eme pápai engedély Antonelli bibornok egy levele kiséretében érkezett ; ha ez igaz, ugy hiszszük, ezen irat is fog közöltetni. Egyéb-iránt bármikép legyen is, a pápai engedély jelentősége szem-beszökő. Amint egyrészről mutatja a szentszék kegyes en-gedékenységét, másrészről bizonyos, hogy ő szentsége csak sajnálkozással szállitja alább az ünnepek számát ; hogy nyug-tassa meg a lelkismereteket, és minden ürügytől foszsza meg szent hitünk ellenségeit, beleegyezett a kérelem teljesítésébe, de nem győzethetett meg arról, hogy az ünnepek száma túl-ságosan nagy. Ismeretes, mivel töltetnek be az eltörlött ünnepek napjai. Végre is a munkás, kinek érdekét a politi-kusok annyira hangoztatják, több napon át fog dolgozni, kevesebb napot szentelhet családi örömeinek, és lelke táplá-lásának, evvel pedig nem leend gazdagabb, anyagi léte sem kedvezőbb. Korunk nemzetgazdászati tanai még a vasárnapi nyugalmat is meg akarnák szüntetni, de nem változtathatják meg az ember természetét : innét van, hogy habár a munkát megsokasítják is, mégis az anyagi jólétet a nagy tömegben nem igen emelhetik, hanem ezt inkább elerkölcstelenitik.
Végre hiszszük, bogy az ötödik pontban a püspököknek adott szabadsággal többen élni fognak, és amint a jeles
„Pensamiento" czimü lap óhajtja, a September havára eső igen népszerű Szűz Mária születési ünnepét, mely egészen nemzeti jelleget öltött, meg fogják tartani.
VEVEY, aug. 25. Daczára azon türelmetlenségnek, melyet a szövetségi képviselők tanúsítottak, különösen a Jézus-társasága irányában, az egyház függetlenségének, és ezeknek ügye sincs elveszve. Mi svajcziak sokat birunk még a régi önkormányzatból és történelmi decentralisatióból, és ezért a katholikusok iránti jóindulatu helyi hatóságok meg-hiúsíthatják a szövetség ellenséges terveit. Ezt a radica-lismus érzi is, és jól tudja, és azért szeretné itten is a hatal-mat központosítani. Követeink nagyobb része még most is táplálja a jezsuiták elleni régi ellenszenvet; de hála Istennek akadtak hatalmas, tudós, ékesen szóló védőik, úgyhogy el-lenségeinek nem mondhatják, miszerint a védők csak a „kis szellemek" köréből kerülnek ki. Különösen Wuilleret urnák beszéde és hatalmas érvelése mély benyomást tett. Az alkot-mány 50-ik czikkelyének fentartása mégis megszavaztatott, mely igy szól: „Jezsuiták szerzete, és a vele kapcsolatban levő társulatok nem fogadtathatnak be Helvetia bármily részeibe." Midőn a freiburgi és valiisi cantonok a radicalis közigazgatás nyűgét lerázták volt, egy pár atya a nevezett szerzetből ide jött. A szabadelvűek lármáztak, és Bernben fenyegették. A szövetségi kormány kérdést intézett a can-tonhoz. Ez azt válaszolta, hogy a megtelepedettek svajczi születésűek, itt van családjuk, és hogy nem lehet akadá-lyozni, hogy különváltan itt ne éljenek. Arra fognak ügyelni, hogy mint testület fenn ne állhassanak. Ez a magyarázat ugyan Bernben nem tetszett, de nem tehettek ellene. Az 58-i czikkelyre vonatkozólag a bizottmány is ugy nyilat-kozott, hogy ez a jezsuitákat, ha svajczi születésűek és pol-gárok, nem akadályozza itt lakni, csak testületet alakita-niok nem szabad. A püspökök tehát fogják küldhetni az egyeseket missiókra vagy alkalmazni tanszékre, stb. ott pedig, hol a cantoni tanács vagy helyi hatóságok kedveznek a catholicismusnak, a szájhősök minden lármái daczára majd gondoskodunk a nevezett § értelmezésében mennél kevesebb szigorral eljárni.
AMERIKA, jun. végén. A dubugui „Herald" czimü lap washingtoni levelezője érdekes tudósítást közöl, melyben a catholicismus terjedését a világnak szerinte két legmű-veltebb nemzete közt (Angolország és Amerika) constatálja, ennek okáról igy értekezik. „Mi abban a hitben voltunk,
hogy a catholicismus a setét századoknak müve volt, és hogy az ujabb polgárosodás világosságát ki nem állhatja. A cultusszabadság, mint hittük, nem fér össze a katholikus bigotter iával, (!) és ime a legszabadabb, legműveltebb álla-mokban legnagyobb haladásokat tesz. Mi ennek o k a ? ugy hiszem, nem csalatkozom, ha következőket lenni állítom.
1-ör. Az 1844 - 45. években indított vallási üldözés és a katholikus templomoknak Philadelphiában történt felgyúj-tása. Minden felgyújtott templom helyett száz más emelke-dett ki a hamvakból.
2-or. A kath. isteni tisztelet fénye, szertartásainak magasztossága, kitűnő és áhítatra ragadó zenéje. Az emberi természet mindezt szereti. A methodisták is már behozták imoláikba az orgonát. A washingtoni sz. Lajos temploma, mely a jezsuitáké, minden vasárnap látogattatik prot. csalá-dok által, kik mértföldnyi távolságról is a legnagyobb hő-ségben eljönnek. Egy év alatt a fele katholikussá lesz.
Je-gyezzük meg, miszerint a prot. lelkészek a forró idényt nyaralóikon töltik, és elhanyagolják kötelességeiket.
3) Nagyszámú jótékony intézetek, neveldék, kórodák, árvaházak, szeretetnénikék, kik a jótékonyság cselekede-teinek szentelik egész életöket minden földi jutalom nélkül.
4-er. Néhány év óta több prot. uj felekezet a szószék-ről politikát hirdetett, izgatott háborúra, melynek eredmé-nye özvegyek és árvák szaporodása volt, kiknek jajkiáltá-sai égbe hangzottak. A katholikus egyházban pedig csak Jézust, a felfeszitettet hirdették.
BOLGrÁRORSZÁGr, aug. 14. A kath. egyház Bolgár-honban, a már sokszor jelzett üldözések közepette is foly-tatja nehéz működését. Konstantinápolyban ugyan a bolgárok is részesülnek ama türelemben, melylyel a porta viseltetni kényszerül minden hitfelekezetek irányában, mióta politi-k á j a azt politi-követeli, hogy az európai hatalmapoliti-kpoliti-kal jó viszony-ban legyen. Hanem a tartományokviszony-ban nincs igy, és a katho-likusok nem részesülnek a megígért szabadságban. Habár a kath. bolgárok egyháza és szertartásuk elismerve van, a a basák mégsem a k a r j á k őket megkülönböztetni a szaka-dár görög egyháztól, és a szakaszaka-dárok joghatósága alá terelni iparkodnak. A keleti független sajtó ugyan többször kelt védelmökre, és igazságos panaszaikat felemlité, — de siker nélkül. A szakadár püspökök, mint tudjuk, a patriar-chatus adósságait részben a bolgárok által is a k a r j á k fizet-tetni, és e tekintetben a török tartományi hatóságok által támogattattak. Miután a szegény bolgároknak erőtetett hitehagyás vagy fizetés között lehetett választani csak, in-kább az utóbbit választák sok helyen, és meghajoltak az erőszak előtt. Igy történt a monastiri kormánykerületben is.
E g y faluban, mely Monastir városától nincs távol, midőn a pénzszedők török csendőrök kíséretében megjelentek, a nép épen az istenitiszteleten volt. Megizenték azért a pénzsze-dőknek, hogy várjanak.
CHINA. (Folyt.) 3. C h a n - T o n g helynöksége 1840-ben alapíttatván, főt. Bésirre bízatott. Akkor mig csak 4000 hivő volt, és ezek is annyira elszórva, hogy csak ritkán lá-togattathattak meg ; ezenkívül szükséget szenvedvén, a tartománybeli felette kegyetlen bálványimádók által üldöz-tettek. Sok helyütt az áldozár csak éjjel jelentkezhetett, a helynök is székhely nélkül bolyongott. Ezen nehézségek ellenére a hit terjedett és tiz év alatt a hivek száma meg-kettőztetett, mert 1849-ben már 8000 volt. Lehet mondani, hogy Chan-Tongban az üldözés soha egészen meg nem szűnt, és a polgárháború még fokozta a bajokat. 1861-ben irta Castellazzó, az uj vicarius, hogy templomai feldulattak, hivei halálra vagy tömlöczre Ítéltettek, és két küldér eltünt-anélkiil, hogy tudta volna, hová lettek ? Castellazzó lakhe-lyét és a neveidét Zi-Nan-Fuba tette át, a tartomány fővá-rosába, melynek falai a forradalmárok ellen némi biztosíté-kot nyújtanak. 1864-ben a mandarinok tőle egy küldérnek az éjszaki részekbőli eltávolítását követelték, hol 1200 lel-ket nyert Krisztusnak, azon ürügy alatt, hogy jelenléte zavart okoz, mozgalmat idézhet elö. Ugyanazon év vége felé a vicariatus, Cosi Illésre bizatott. Ez utóbbi 1865 jun.
16-án irta, hogy tavaszszal Cse-Fuba utazott, a
francziák-— ' 174 m nak engedett kikötőbe, hol néhány kath. missiót kivánt. 10
napi utazás után megérkezvén, igen jól fogadtatott, és Ígérte is, hogy a franczia és angol nyelvet értő missiona-riust fog küldeni. 1865 végén neki ismét Pekingbe kelle menni, hogy a franczia követ közbenjárását kérje ki hivei számára, utólsó levele 1866. jan. 28-án kelt. Ekkor a ke-resztények száma 10,751 a catechumenusoké 4,000 volt.
Eretnekek itt nem találtatnak, habár a protestánsok bőven szórják a bibliát, és értekezéseket chinai nyelven. A bátor-ság példái nem ritkák az üldözések között mcgedzett híve-inknél. Cosi tudósít egy asszonyról, kit pogány férje hóna-pokon át ütlegezett, hogy hithagyásra bírja ; mi nera sike-rült. „Üss — mondá — de én keresztény maradok." Egy mandarin biztatta a férjet nyíltan, mondván, hogy meg is ölheti nejét ; végre az administrator kivitte, hogy az asszony felsőbb bíróság elé került, mire családjához, rokonaihoz me-hetett. Van e kerületben 7 európai, 7 itt szül. áldozár, 19 templom, 104 kápolna, 1 nevelde, 29 tanoda. A székhelyen még nincs templom, és főt. Cosi szobában mondja a sz.-mi-sét, hol alig fér el 15 ember.
4. I l u - P é h e l y n ö k s é g e . Hu-Pé és Hu-Nan
1838-— 1856-ig egy helynök által kormányoztattak. Semmi sem szomorúbb eme missio állásánál, mely hosszú évek során át üldözés és polgárháború által pusztíttatott. Rizzolati vica-rius, és segédpüspöke Novella 1848-ban elfogattak, és szám-űzetvén, Hong-Kongba menekültek. Innét Rizzolati a hitter-jesztő egyesület által Európába visszahivatott 1856-ban, mely évben eme vicariatus két helynökségre (Pé, és Hu-Nan) osztatott. Hu-Pé főt. Spelta úrra bízatott. Jövő évben e főpap a szintén száműzetett növendékpapokkal missiójába érkezett, ele püspöksége rövid ideig tartott, mivel 1862.
sept. 12-én meghalt. Utódja segédpüspöke Zanoli lőn.
Alatta sok akadály daczára több uj ker. község alapíttatott-A székhelyen 60 mêtrnyi hosszú és 10 mtr. szélességű tem-plom építtetett lakháza tövében, melynek alapköve nagy ünnepélyességgel 1865 maj. 31-én tétetett le, sok európai katholikus és más vallásúak s a franczia consul jelenlétében.
Alatta sok akadály daczára több uj ker. község alapíttatott-A székhelyen 60 mêtrnyi hosszú és 10 mtr. szélességű tem-plom építtetett lakháza tövében, melynek alapköve nagy ünnepélyességgel 1865 maj. 31-én tétetett le, sok európai katholikus és más vallásúak s a franczia consul jelenlétében.