nap-táraiban. A magyar történelemnek is vannak csatái, melyek mint Martel Károly és castiliai Alfonz „las navas de Tolosa" véres napjai „a kereszt diadalmának" ünnepei lőnek s e véres ünnepeket István kezdi meg Kupa ellen való harczaibaa. A ker. hősiesség alázatával és bátor-ságával küzd István a lázadó pogányság ellen ; imádkozik s böjtöl a csata előtt, utána pedig sz. Márton tiszteletére emel monostoi't, mely az alázatos győzőnek örök Te Deum-a legyen. De nemcsak hogy az Istennel szemben voltak ez erőskaru győzők alázatosak; az istenszeretettel egyesitették a leggyengédebb szeretetet népük iránt, castiliai sz. Ferdinánddal István is elmon-d o t t a : „jobban félek egy szegény asszony átká-tól, m i n t a mórok hadától." Erényeik példájával törték meg az állati embert. Keresztekkel, töm-jénfüsttel, olajfaágakkal j á r t á k be az országot s a népek meghajoltak e csodálatos közvetítők előtt, kezdték szeretni Istenért a rögöt, s a román és góth templomok tövében épült fel a ker. társadalom . . .! Miért? Mert apostolok épí-tették, kik az eszméért, a h i t é r t való izzásban, mint valami villanyfolyamban hevültek, égtek, éltek és meghaltak.
Magyar kereszténység, ez a te apostoli ki-rályod, s szented, hősöd, papod . . . Szt. István,
a hitből kinőtt óriás ! Igy áll a magyar kultura élén, mint népének sz. patriarkája. ki nemcsak a koronát, hanem az ekét, a fűrészt és kalapá-csot belevonja szentségének túlvilági fényébe!
Igy áll előttünk kettős koronával, „Magyaror-szágnak" . . . s „Krisztus országának" dicskoszo-rujával, s e kettős királyságában lett csak igazán királyunk, — királyunk, kin necsak a test és vér ideiglenes hevüléssel, hanem kin a halha-tatlanságba törő lelkek függjenek. Királyunk, ki vezérünk egyszersmind az Istenhez . . . oh ez a valódi király, király és pap, — hős és apos-tol . . . egyszóval szent, kit az Isten adott ne-künk, mondván : ecce ego mittam Angelutn meum ante faciem tuam . . . ime angyalomat küldöm neked, ki vezessen téged.
(Vége köv.)
Iskola és jelleinképzés.
— Eszmetöredék. — (Folytatjuk.)
„Optimum factas res humanas, ut se liabent, ita contueri, simulque opportunum, incommodis levameutum aliunde petere", mondja dicsőén kormányzó szentséges atyánk, XIII. Leo pápa. a munkáskérdésben kiadott
„Novarum rerum" kezdetű örökbecsű körlevelében, mint oly sarkalatos elvet, mely alapját kell, hogy képezze mindenkörü társadalmi kérdés megoldásának . . .
H a tehát eredményt a k a r u n k elérni manapság, midőn a „föld savának" megizetlenedése s elsótalanodása is nem ritka eset már, a gyermek képzésénél ne az lebegjen czélul, hogy lehet azt mindenre kész géppé, szolgalelküvé nevelni, hanem tapintatos tanácsokkal, vonzó jósággal, az életbölcseség sugallta szó és tett erejével, az elmére és szivreható rábeszélés és épületes példa befolyásával, föl-fölhasználva módjával a tekintélyt az ő eszélyesen tájé-koztató, mentőleg erősitő hatásával, első sorban az ember legyen, és ugyan, mint az erkölcsi önállósodás, mint a tanulmányok által való szellemi kialakulás tekintetében, a keresztény nagykorúságra fejlesztve benne. Csodálatos, hogy a hibás fölfogás, a korszellem e ragályának követ-keztében, éppen ez az, a mit oly gyakorta el szoktunk feledni. Hiába vették-e oltalmukba az erkölcsiség e nagy érdekét már a mult századok, váltig azt hangoztatván, hogy minden gyermekben az egyén ethikai ereje, őt megilletőleg módszeresen fejlesztessék ? Ez előzmények daczára, nem alap nélkül róják meg korunk nevelési eljárását azért is, hogy bár a sokbafogás miatt annyiszor valósul r a j t a e mondás : „a ki sokat markol, keveset szőrit", az apáinktól megfontolásra a leglelkiismereteseb-ben ajánlott e négy szóból: rnon multa, sed múltúm"
álló, helyes didaktikai elv ellenére nincs szere-száma a tantárgyak sokféleségének. A korszellem nyomása alatt, mely pedig annyi magas becsű birtoknak lőn rossz gaz-dája, nem méltatva a hiterkölcsi alapú jellemszilárdságot és feddhetetlen böcsületességet, fölöttébb sokat helyez a tüntetésre, a tehetségek látszatára, az ámitásra, egész Don-Quichotte-féle hősi elhatározással valóságos akadály-versenybe üzzük folyvást a növendékeket és egészen figyelmen kivül hagyjuk, hogy már az anyagkészlet sok-félesége nyilt kaput tár a jellemtelenségnek. Valóságos önámitás rabjaivá tettük magunkat azzal a hitegetéssel, hogy igy nevelünk sokoldalúságra, a mely pedig t u l a j -donképen kimeríti az egyént, a ki mitsem adva ama nagy igazságú elvre „non possumus omnia omnes", vad-állatként pusztít a vallás- és erkölcsiség világában az ő fölületességében, mivel nem tehet szert alaposságra és az ezen sarkalló józan önállóságra. Hisz, mint egy nagytu-dományu tanférfiu m o n d j a : „Az ember akarata csak viszfénye az ismeretnek, és csak, ha az utóbbi helyes fokra irányul, lesz az előbbi szilárd. Csak természetes tény azután, hogy e sokféleség által, a mely anyagias irányával főelősegitője, megszerzője az élet-gyönyörnek, a társadalomra egy vészes müveit barbárságnak nyűge mintegy allandó hályogként nehezedik, hogy ez idétt nagyon meggyérültek köztünk az igazán nemes jellemek,
hogy nagy az alakoskodó s a piaczi zaj által kábított elmék száma; hogy politikában, vallásban, erkölcsben is vezérelvük levén „piacere quam plurimis", habár nem
„bonis", mint egy pogány ajánlá, — a valódibb műveltség-hez illőbb ezen jelszó h e l y e t t : „piacere optimis et sapien-tissimis, etiamsi paucissimus" — oly könnyen lépnek
alkura a proteusi alakulásairól hirhedt u j korszellemmel.
Midőn beismerjük az emberi szellem szabadságát a nevelésnél figyelmen kivül nem h a g y h a t j u k a kizárólagos, merő szabadságnak rossz következményeit. A félszeg, egyoldalúságban t ú l h a j t o t t szabadság, mely a való élettel nem törődik, nem levén egyéb, mint ököljog, „bellum omnium contra omnes", szabadsága az erősnek, hogy a gyönge elnyomása által erejével visszaélhessen, és sza-badság arra, hogy a gyönge a szabadon működő erősebb-nek áldozatává legyen, — sok és nagy bajokat idézett már elő a múltban, és mint ilyen, fog idézhetni a jövő-ben is. Azért le kell számolnunk azon sophistikus ész-járással, a modern tudomány e szörnyszülöttével, mely a szenvedély izgatta értelem sugallatára, czélja levén az embernek függetlenítése Istentől, — semmiképpen meg nem szorított szabadságot, teljes korlátlanságot követel még az örvény felé rohantató iránynak is. Hogy hosszura ue terjedjen ennek megokolása, itt csak azt jegyezzük m e g ; egyáltalán nem üdvös túlzásba mennünk, és nem lehet felednünk azt, hogy :
sunt certi denique fines Ultra quos, citraque nequit consistere rectum."
vagyis nem lehet annak azon természeti erőn túlhajtani akarnia, a mely szerint az összes individuális világnak egy bizonyos pontig határ van vetve, a melyen tul már az erkölcsi lazaságnak, a féke vesztett szabadságnak és, mely ennek gyökere, a rut önzésnek, a balra tévedt individualismusnak, férge pusztít, a legszentebb törvények, kötelességek alól való emancipatiónak szelleme mindinkább terjed, alig nyilvánulván a kegyelet, engedelmesség, a legfontosabb igazságok, elvek, tanok, érdemekben gazdag személyek és intézmények iránt, a melyeket mint szú, őröl, a mindent szétmállasztó skepticzismus.
.EJ3 ez még jobban megerősíthet bennünket abban a meggyőződésben, hogy a jellem fejlődése egy bizonyos meghatározott korláttól van fölfüggesztve, a melynek legyőzése akkor kezdődik az embernél, mikor képessé válik az ég segélyével, mert „hasztalan az ember iparko-dása, ha nem j á r u l ahhoz Isten áliparko-dása," eltökélt erővel, akarattal, természetes hajlamait a krisztusi eszmény zász-laja alatt fejleszteni, szilárdítani. A honnét ismét világos, hogy a jellem alapját a lélekben találni föl, és pedig különösen az akarási tehetségben nyilatkozik az meg.
A nevelés már azt fogja eszközölni, hogy az akarat-erő, a józan önfentartás ösztönénél fogva, melynek a test egészsége a „sanum corpus" mellett a fő: hogy „mens sana" et „pia" is meglegyen, — el ne fajuljon és csak azt szabad cselekednie, a mit a felsőbb lénynek engedel-meskedő, gondolkodó ész, az erkölcsi rendeletek és a romlatlan sziv megengednek. Megtanult önuralommal éppen nem fog az akarat szerte csapongani, zabolátlanul kitörni, az ügyességgel párosult s a testet-lelket ölő vad szenvedélyek által rombolólag jelentkezni. S hogy ez igy
RELIGIO. 125 történjék : meg kell a positiv kereszténység, a katholi- !
czismusnak, mint a vallások vallásának igazságai nyomán azon eszközökkel ismerkedni, a melyek által az ember az ő ép természete végtelen után való vágyainak, a leg-tökélesebb megközelítésére törekvésének kifejezése és ki-elégítése végett az ég s föld urához, az Istenhez emel-kedjék, a kiben élünk, vagyunk és mozgunk, s kinek, mint örök világosságú napnak elménkbe szakadt sugára csak akkor önti el azzal a megnevezhetlenül harmonikus derűvel lelkünket, ha vele nem csak találkozik, hanem állandóan egyesül is; ne pedig a nagyon megszokott hiu dicsvágy, szédelgő nagyzás, önzés legyen egyedül üdvözítője, a melyeknek átkos hatása alatt oly sokszor föl-fölkiáltva Madách Á d á m j á v a l : „Ürt érzek,
mondhatat-lan ürt," lealacsonyodik a helyett, hogy kibékítené a a mindennapit az eszményivel.
Azért a b a j t és az ezt előidéző okokat kikerülendők, miként a kormányos, a ki a legnagyobb óvatossággal kerüli ki a szirteket, melyeken elődje hajótörést szenve-dett, oly irányú nevelést kell a jövőnek biztositanunk, melyben az antik világnézlet s a keresztény fölfogás egye-sülvén benne, nem áll mögötte, hanem jóval fölötte annak, melynek a régi múltban hatalmas szószólói vol-tak Platon, Seneca és Xenophon, a kik a nevelést nem a gyermek emlékező tehetségének túlterhelésétől várták, hanem magasra törő gondolkodásától, fennkölt érzelmeitől, az akaraterő fejlettsége s fegyelmezettségére valló hős-lelkü elhatározásától, a mely főleg érvényesül, midőn az ifjú, mint Herakles, a váló uton áll, midőn merész, de őt annyira elragadó, boldogító terveinek végrehajtásánál egy félvilágra számit ; midőn a csapongó remények, lángoló, de t á r g y a t nem lelt indulatok, nyugtalan vágyak, fölzu-dult szenvedélyek lázában hánykolódva, maga elé állítja
„a gonosz tudás fájának" ragyogó, de mérges gyümöl-cseit, midőn a dúsan virágzó, gazdag gyümölcseivel biz-tató Júdás csemete életét a rossz társaság samuma a
kiszárasztás, a kiölés veszélyének teszi ki . . . A tudo-mány még nem erkölcs, hogy azzá legyen, a krisztusi eszmény vezéreltét kell elfogadnia, követnie. Valamint a zodiakus csillag tagjai a naptól veszik világosságukat, melegségöket : ugy a tudományoknak is, hogy ne csak világosságot, de éltető meleget is terjeszthessenek. Krisz-tustól, a szellemerkölcsi világ napjától kell azt kölcsö-nöznünk . . . Igy tehát férfiúvá nevelni a gyermeket annyi, mint kifejleszteni a növendék szellemi tehetségeit a tudományok u t j á n . Ezek sorában elsőséget kell adni a lelkek tudományának : Isten ismerete és parancsolatainak hü teljesítésének, fölvilágosítván a fiatalt, megedzvén a modern haszonelviség ellen, mely a földnek, tehát az ideig valónak, az érzékiségnek, tehát múlékonynak akar képezni, csak az észt művelvén és a szivet a nemesebb érzelmek-től érintetlenül hagyván. A tiszta erkölcsön sarkalló akaraterő megszilárdítása pedig az ifjúban, a legilletéke-sebb paedagogusok szerint, annál szükségelegilletéke-sebb, minél inkább fejlődésnek indul valamely nemzetnek politikai szabadsága, a mely, jól használva, annyi nemes tettnek, eredménynek szokott szülője lenni, de a férfias, erőteljes nevelés u t j á n erkölcsi jelemmé ki nem alakult, s azért még a józan korlátokon is magát tultevő fiatalt nem
kevés visszaélésre csábithatja, főképen ha meggondoljuk, hogy társadalmunkban, mely hasonlít az eszmény kivesz-tét sinylő, majd-majd érte halállal lakoló Görögországé-hoz, — sok a léhaságra vonzó erő és alkalom . . .
(Vége köv.)
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁS.
Róma. A laterani főkáptalan levele, a világ összes érsekeihez, püspökeihez és káptalanaihoz. XIII. Leo pápa püspöki jubileumának méltó megünneplése végett, igy szól :
Eminentissime ac Reverendissime Domine.
„Qui Romae in consilium cooptati sunt ut solemnía agantur X I calendas martias anno MDCCCXCIII, quo die L E O X I I I P. M. ante annos L Episcopus creatus est, pulcrum fore duxerunt si quotquot sunt canonicorum or-dines, ea usi occasione, erga visibile Ecclesiae Caput peculiarem devoti animi significationem prae se ferrent.
Qui vero apud se reputabant feliciores exitus rem habi-turam, si Ordo noster negotium in se susciperet, suum-que faceret ; litteras ad nos dederunt officii atsuum-que obse-quii plenas, quibus id flagitabant ut universa canonicorum
Collegia ad id consilium amplectendum per nos alliceren-tur atque excitarenalliceren-tur.
„Piacúit propositum ; nec enim aliter esse poterat.
A g e b a t u r sane de communi omnium Parente, dignitate omnium maximo, doctrina, sapientia, virtutibus, meritis-que venerabili, aerumnis adhuc venerabiliore. His accen-debat Ordinem nostrum illi esse addictum aedi quae cathedralis est Episcopi romani ; deinde tot tantisque a Leone X I I I est cumulatus beneficiis, inter quae principem sibi locum vindicat cella templi laterani maxima regio molimine producta atque laxata, ut nunquam valeat gra-tias referre, etsi quas potest maximas et agat et habeat.
„Quae quidem rationes uti nos impulerunt ne obla-tam grati animi expromendi occasionem dimitteremus ; ita suadere omnes videntur qui catholico nomine glorian-tur, eos praesertim qui ad clerum pertinent, u t in com-muni laetitia nedum non conticescant, sed officiis atque obsequiis certent quo mai or Christi Dei Vicario honor impertiatur maiusque solatium.
,.Anis enim parenti, praesertim si seni, onomasticon, exempli caussa celebranti non gratuletur ? moerentem non soletur ? in re augusta versanti non opituletur ?
„Ut autem initum consilium facilius perficeremus, litteras hac de re ad Te mittendas duximus, Vir eminen-tissime, cuius auctoritas ut potest plurimum, ita perspecta sapientia sperare sinit illud obsequii genus Te esse sua-surum quod Romano Pontifici gratius possit accidere.
Nos certe magnam capiemus voluptatem, si noverimus universum tuae dioecesis canonicorum coetum nil anti-quius habere, nil avere magis, quam L E O N I X I I I obse-quium suum singulariter eo die velle esse testatum.
„Qua spe erecti ac recreati, Deum enixe precamur ut Te, Vir eminentissime, diu sospitem servet, tuasque manus osculamur.
Scripsimus R o m a e , in A e d i b u s lateranis, idibus quin-tilibus A. MDCCCXCII.
P r o universo Canonicorum Ordine : C. C'aprara, Canonicus a Secretis."
A „RELIGIO" TÁRCZÁJA.
A debreczeni protestáns tud. egyetem alapítása alkalmából.
(Folytatás.)
De, ha nem volna is igy ; ha é p p e n n e k ü n k , ma-g y a r o k u l , — k i k n e k századait k ü l ö n b e n a t ö r t é n e t i j o ma-g l á n g o s z l o p a v i l á g í t j a be s nem a nemzetiségi elv k é t e s fénye, m e l y e t a m a g y a r n e m z e t t e l vezércsillag g y a n á n t e l f o g a d t a t n i m é g eddig nem s i k e r ü l t , — h a t e h á t é p p e n n e k ü n k volna o k u n k ölbe t e t t k e z e k k e l várni, ami j ö n n i f o g : a h a r m a d i k e g y e t e m kérdésében a k k o r is érv m a -r a d n a Kassa j a v á -r a a t é n y l e g e s szükség, a vá-ros sze-ren- szeren-csés fekvése, r a g y o g ó m ú l t j a és b i z t a t ó jelene. — Szükség t e r e m t e t t e m e g a kassai régi e g y e t e m e t , s a változott viszonyokhoz k é p e s t b á r más néven, de szükség s ü r g e t i a kassai uj e g y e t e m e t !
T u d v a l e v ő , h o g y Kisdi B e n e d e k , a n a g y l e l k ű egri p ü s p ö k és P á z m á n y szellemének örököse, J á s z o n , 1657.
f e b r u á r 26-án (40,000 tallér) a l a p i t v á n y á v a l a kassai g y m n á s i u m o t a n a g y s z o m b a t i e g y e t e m m i n t á j á r a akadé-miai r a n g r a emelte ; I. L i p ó t pedig Gráczban, 1660. a u g . 7-én a r a n y b u l l á j á v a l az a l a p í t v á n y t m e g e r ő s í t v é n , az intézetet e g y e t e m i czimmel diszitette. s mindazon kivált-s á g o k k a l fölékekivált-sítette, m e l y e k k e l a béckivált-si, p r á g a i , gráczi stb. birodalmi, v a l a m i n t a n a g y s z o m b a t i e g y e t e m dicse-k e d t e dicse-k . — Az e g y e t e m m ű dicse-k ö d é s é t e m o n d o t t év nov.-ben m e g is k e z d e t t e és f o l y t a t t a a j e z s u i t á k föloszlatásaig, sőt a z o n t ú l egész 1777-ig, a midőn a R a t i o E d u c a t i o n i s j o g i és bölcseleti t a n f o l y a m i ! a k a d é m i á v á a l a k í t o t t a e g y e -t e m ü n k e -t . — Az 1849/50. évi szervezéssel a bölcsele-ti t a n f o l y a m a g y m n á s i u m b a olvadt, az a k a d é m i a pedig, m i n t j o g a k a d é m i a f o g l a l t h e l y e t t a n u l m á n y i r e n d s z e -r ü n k b e n .
Kassának t e h á t 1660 — 1777-ig e g y e t e m e volt, — nem is említve azon t ö r t é n e t i n y o m o k a t , melyek szerént Kassán u g y látszik, m á r a X V . szazadban volt főiskola, melyen a bölcseleti és h i t t u d o m á n y o k a t nemcsak t a n í t o t -t á k a k k o r i egész -t e r j e d e l m ű k b e n , de „mes-teri és -t u d o r i "
r a n g o t is o s z t o g a t t a k , — és n e m említve, miszerént Miksa király 1571. azon tervvel f o g l a l k o z o t t , hogy F e l s ő
-M a g y a r o r s z á g o n főiskolát állit.
S ha k é r d j ü k , m i n t vélekedtek a k o r t á r s a k a kassai iskola, illetőleg e g y e t e m felől, m i k é n t f o g t á k föl a n n a k hivatását és m é l t á n y o l t á k m ű k ö d é s é t ? — felel a t ö r t é n e -lem, h o g y Kassa p o l g á r a i , a X V I . században, „ n a g y g o n d o t f o r d í t o t t a k i s k o l á j o k r a , mely j e l e s t a n á r o k veze-tése a l a t t n a g y h í r r e e m e l k e d e t t , s h o v a az ország min-den részeiből g y ü l e k e z e t t a t u d o m á n y s z o m j a s i f j ú s á g " ,
— és felel az a l a p í t v á n y o k , a d o m á n y o k és segélyzések szakadatlan lánczolata. S ez a d o m á n y o k , valljon m i t b i z o n y í t a n á n a k mást, h a n e m azt, h o g y az intézet,
főn-kéit g o n d o l k o d á s ú jótevők megelégedésére, sikeresen l o b o g t a t t a a t u d o m á n y o k s z ö v é t n e k é t ? — I I . F e r d i n á n d székházat ad a j e z s u i t á k n a k ; nekik a d o m á n y o z z a a sz.
Miklósról czimzett mislyei p r é p o s t s á g o t (1633), h o g y az i f j ú s á g o t a t u d o m á n y o k b a n oktassák ; m a j d , h o g y az o k t a t á s m é g erélyesebben f o l y j o n , k ö v e t k e z n e k I I I . F e r -dinánd, W e s s e l é n y i F e r e n c z gróf és más j ó t e v ő k , — mignem Kisdi B e n e d e k a l a p í t v á n y á v a l beáll a virágzás k o r s z a k a s L i p p a y G y ö r g y , esztergomi érsek, B a l a s s a Zsuzsanna, B á t h o r y Zsófia, Keczer S á n d o r és S á n d o r y Zsófia, A n d r á s s v József báró, S z a p á r y - K á r o l y i A n n a g r ó f n é stb. stb. b ő k e z ű s é g e jelzi az intézet t ö r t é n e t é n e k e g y - e g y derűs l a p j á t .
Az e g y e t e m , f á j d a l o m , azóta m e g s z ű n t ; mind a m e l l e t t a b u z g ó a l a p í t ó ó h a j á b ó l , melyet a jeligéül i d é zett helyen k i j e l e n t e t t , m a r a d t annyi való, h o g y K a s s á -nak a j e l e n b e n is van, n e m u g y a n e g y e t e m e , de főiskolája, és — miért h a l l g a t n á n k el ? — van a m a szép n a p o k élő t a n u j a k é n t olyan p o l g á r s á g a , mely, mint elődei k u l t ú r á -j á n a k l e t é t e m é n y e s e , csak -j ó t é k o n y befolyással lenne a kassai e g y e t e m i i f j ú s á g csinosbodására.
Az idők v á l t o z t a k . Kedvező, m a j d kedvezőtlen vi-szonyok k ö s z ö n t ö t t e k be, s űzték e g y m á s t ; de v á r o s u n k m á i g m e g t a r t o t t a előkelő s z e r e p é t és serényen f o l y t a t t a a k u l t u r a m ü v é t . S e t é n y r e t á m a s z k o d v a , t á n nem leszünk t u l m e r é s z e k , h a m o n d j u k , hogy illetékes k ö r ö k ép ugv m e g voltak győződve K a s s a jelentőségéről, egy kassai főiskola s z ü k s é g e s - v o l t á r ó l és hivatásáról, h o g y messzebb ne m e n j ü n k , a X V I I . században s 1777-ben, m i n t 1 8 4 9 / 5 0 - b e n — egész a l e g ú j a b b i d e i g !
E s a n a g y k ö z ö n s é g ? — A m u l t emlékei, a város f ö l é n y e , a m e g é l h e t é s kilátásai, a v a g y a szülék b i z a l m a o k o z z á k - e ? — nem k e r e s s ü k ; de m e g kell j e g y e z n ü n k , h o g y a kassai j o g a k a d é m i a n é p e s s é g r e nézve a szomszé-dos t á r s i n t é z e t e k k ö z ö t t föltétlenül első helyen áll, s azzal erészben sem az eperjesi, sem a s á r o s p a t a k i , egri vagy m á r m a r o s - s z i g e t i j o g t a n o d á k n e m v e r s e n y e z h e t n e k .
S m o n d j u k - e , h o g y a kassai j o g a k a d é m i a , személyi és dologi 17 — 1 8 , 0 0 0 f o r i n t évi szükségletével, s a j á t tőkével b i r ó vagy 17,000 d a r a b r i t k a becsű k ö n y v t á r á -val a fölállítandó e g y e t e m k ö l t s é g e i t t e t e m e s e n a l á b b szállítaná ?
M i k é n t az a k a d é m i a , a kassai e g y e t e m a l k a l m a s tényezőjeül kinálkozik másrészt a kassai k ö z k ó r h á z , m e l v e t szintén e m b e r b a r á t o k létesítettek, midőn 1814ben, h a t ó sági engedélvlyel, e czélra az a d a k o z á s o k a t m e g i n d í t o t -t á k , s az így befoly-t összege-t szini előadások, -
tánczvigal-m a k és h a n g v e r s e n y e k jövedeltánczvigal-mével a n n y i r a növelték, h o g y az, a h a t ó s á g által a 20as évek végén a d o m á
-n y o z o t t t e l k e -n , egy emelettel, f ö l é p ü l h e t e t t s m ű k ö d é s é t , k o r l á t o l t fölvételi j o g g a l és kötelezettséggel, ápolási dij mellett, m i n t m a g á n a l a p í t v á n y i kórház, 1831. nov. 1.
m e g k e z d h e t t e .
1859-ben a h e l y t a r t ó t a n á c s a k ó r h á z a t k ö z k ó r h á z z á n y i l v á n í t o t t a , fölvételi j o g á t és k ö t e l e z e t t s é g é t á t a l á n o s i -t o -t -t a , s viszon-t az ápolási dijak b e h a j -t á s á -t , közegei ál-tal, m a g á r a vállalta. — A 6 0 a s évek végén, a k ó r h á z t é r -viszonva a helyi s z ü k s é g l e t n e k t ö b b é m e g nem felelvén,
RELIGIO. 127 épült a második emelet, mihez képest az intézet jelenleg
a következő helyiségekkel rendelkezik :
a) földszint: orvosi rendelő-szoba, gondnoki lakosz-tály, fürdő-helyiségek (3 szoba 8 káddal s egy fertőtle-nítő fülkével), intézeti konyha és kézi éléskamara, — balról : iroda ellenőri lakosztály, mosókonyha és ruha-r a k t á ruha-r ; — b) első e m e l e t : oruha-rvosi lakosztály, 2 külön szoba 2—2 ágygyal, 9 közös szoba összesen 52 ágygyal és egy k á p o l n a ; — c) második emelet: 2 külön szoba 2 — 2 ágygyal. 10 közös szoba összesen 68 ágygyal és egy műtő-szoba.
Az intézet egészben 5100 Q m. területet foglal el s a belváros délkeleti szögletét alkotja, — K.-ről a fa-tér, D.-ről a széna-fa-tér, Ny. ról a tágas kórház-utcza s É.-ról a rózsa-utcza által határolva. — A főépület, déli homlokzattal, 835 (H m., — a hátsó melléképület, hol az apáczalak, két raktár, egy félszer, egy bonczkamara s egy fatartó van elhelyezve, 335 Q m. téren épült. A telek többi része kert, vagy 1/b-àe kivételével, mely fa-r a k t á fa-r u l szolgál.
A közkórház javára tett u j a b b és régibb adomá-nyokon és hagyomáadomá-nyokon kivül — épület, fölszerelés és berendezés m. e. 70.000 frt értékben — az intézet 17.890 f r t igényelt és 16,274 frt elévült, összesen 34,164 forint alapítványi tőkével s 10,000 f r t tartalékalappal rendelke-zik. — Az alapítók száma 58, kik közöl 30 még szemé-lyesen vagy jogutódok által gyakorolja alapitói jogát, — 28 ellenben jogutód nélkül halván el, az illető alapítvá-nyok, mint elévültek nem igényelhetők, s kamataik a közkórház j a v á r a esnek.
Megjegyezzük még, hogy az utolsó tiz év betegfor-galma a következő számokat tünteti f ö l :
1872. ápolás alatt volt 2033 beteg
1873. n 2049 V
1874. » V V 1663 ÎJ 1875. » n y> 1384 TI 1876. 7! n n 1387 If 1877. r> n IÍ 1382 » 1878. •n n » 1380 If 1879. Î5 n T 1450 If 1880. n * If 1727 n 1881. r> V n 1681 V
A halálozási százalék átlag 10, melynek m. e. 1/5 -ré-sze tanczélokra fordítható, — ami végre, megengedjük, nem valami különös adat, ám a kassai egyetem klinikája
szintén meg tudná alkotni a maga vidékét.
(Vége köv-)
IRODALOM.
*** S z e n t í r á s i Apologetika. Iskolai és magánhasz-nálatra. Irta dr Karscli Lollion. A nagyváradi 1. sz.
egyházmegyei hatóság jóváhagyásával. Nagyvárad, 1892.
8-r. 320 1. Á r a 2 frt.
Ez a nagybecsű könyv, a mely úttörő munkát is végez egyúttal, az iskolai és magánhasználatra szánt
„Szentirástani Kézikönyv" I. kötetének 1. része. Karsch kiválónak bizonyult professzori elméje és typikus magyar '
tankönyvíró tolla remekel benne. Két szakaszból áll az egész. Az első szakasz a szent könyvek leírásának van szentelve. A második szakasz a szent könyvek védelmének van szentelve. Magyar biblikusaink nagy örömmel fogják üdvözölni. De minden könyvtárban is diszes helyet érdemel.
— Előfizetési felliivás. Van szerencsém a németajkú hivek között működő főtiszt, paptársaim becses tudomá-sára hozni, hogy a Szabó Imre-féle egyházi beszédeknek németre való fordítását eszközöltem s már is sajtó alatt vannak.
Azt hiszem, hogy e kitűnő szentbeszédek annyira ismeretesek Magyarországon, hogy nem szorulnak ezúttal külön dicsőítésre s véleményem szerint e fordítás által a német hitszónokoknak rendkívüli szolgálatot teszek.
Első sorban október hó végével az első kiadású I.
évfolyam fog megjelenni. Jövő év elejétől pedig a II. év-folyam és a pótlékkötet.
Előfizetési ár :
A 40 ivre terjedő I. évfolyam 3 frt.
A 60 ivre terjedő II. évfolyam : 4 frt.
A 20 ivre terjedő pótlékkötet 1 frt.
A munka megjelenése után a vételár valamivel több lesz.
Kérelem. Óhajtanám a Szabó Imre-féle szentbeszé-deknek második, bővített kiadását megszerezni, azért ké-rem azon főtiszt, urat, aki nevezett kiadást bírja s eladni szándékoznék, azt velem levelező-lapon tudatni s az árát, vagy más feltételét megszabni.
E g y ú t t a l következőket van még szerencsém közzé-tenni.
Minthogy az éveken át folytatott kiadványaim után fenmaradt példányok igen felhalmozódnak, ennélfogva, hogy tért nyerjek, következő árleszállítást teszek:
I. „Havi szónok" I. évfolyam, (csak 6 füzet, julius-tól deczemberig) 1 frt helyett 50 kr.
II. „Havi szónok," III. évfolyam, 2 forint helyett 1 forint.
III. „Külföld szónokai," V. és VI. évfolyam egy-egy I évfolyam ára 6 frt helyett 3 frt.
A többi évfolyam már mind elfogyott. A VII. év-folyam pedig, vagyis az idei, nem tartozik a leszállított árúak közé. vagyis annak ára megmarad, 6 frt.
IV. „Családi regény tár," I., II. és III. évfolyam, egy-egy évfolyam ára 2 frt helyett 1 forint.
IV. „Családi regény tár," I., II. és III. évfolyam, egy-egy évfolyam ára 2 frt helyett 1 forint.