Török é s keresztény.
E czim a l a t t : „ E g y r ó z s a ü n n e p é l y K o n s t a n t i n á p o l y -b a n " A c h t e r n -b e r g Vincze a k ö v e t k e z ő k e t i r j a (Alte und neue W e l t " 1890. évf. 30. o l d . ) : „A ki a kath. vallást szabadon akarja gyakorolni, annak Törökországba kell mennie." E g y k o n s t a n t i n á p o l y i r ó z s a ü n n e p é l y lefolyását beszéli el, a m a z ü n n e p é t , mely a k e r e s z t é n y f l o t t á n a k a t ö r ö k h a j ó r a j f e l e t t1) a l e p a n t ó i vizeken a r a t o t t győzelmének (1571.) köszöni létezését. L e i r j a n e k ü n k az ü n n e p i e -sen feldíszített g a l a t a i u t a t , melyen a processio, a török katonaság oltalma alatt k i k e t ilyen a l k a l m a k k o r a leg-készségesebben b o c s á j t a n a k a k e r e s z t é n y e k rendelkezésére, végig h u l l á m z i k . M a j d m a g á t a processiót, melynek élén t ö r ö k k a t o n a lépked u j d o n a t u j e g y e n r u h á j á b a n , a k i t az é r d e m e k b e n g a z d a g szt. Vincze n ő v é r e k vezetése a l a t t álló „Mária g y e r m e k e k * o l t a l m á r a s z o k t a k kirendelni. — M a g a s z t a l ó l a g veti e g y b e azt a tisztelet n y i l v á n í t á s t , melyet a „ b a r b á r " t ö r ö k ö k eme n ő v é r e k k e l s z e m b e n t a n ú s í -t a n a k , azokkal a j e l e n e -t e k k e l , m e l y e k e -t ő az e u r ó p a i k u l t u r - á l l a m o k p á l y a h á z a i b a n átélvezett, a h o l ezeket a v é d t e l e n e k e t , és h a z á j u k b ó l e r ő s z a k k a l e l ü z ö t t e k e t , a leg-k ö z ö n s é g e s e b b m ó d o n g ú n y o l t á leg-k leg-ki olyan uraleg-k, a leg-k i leg-k a m ű v e l t s é g r e i g é n y t t a r t o t t a k , s m e g j e g y z i , h o g y a t ö r ö k s vele e g y ü t t mindazok, kik a keleti viszonyokkal n é m i -l e g is ismerősek, va-l-lási köte-lme gyakor-latában minden egyes e m b e r n e k teljes szabadságot h a g y n a k .
') Melyet a keresztény Európa leigázására küldött volt ki II. Selim.
1892. 28 Julii. Occasione Jubilaei Sacerdotii quinque lustrorum A. V. P. Alexandri Bán, Guard.
A d m o d u m V e n . P . D e f i n i t o r et G u a r d i a n e h. Conv.
Dignissime !
Mystes a r g e n t e e !
H o n o r a t i s s i m i H o s p i t e s , Ven. in Christo f a m í l i a ! S i g n a distinctae laetitiae cohibere j a m a m p l i u s n e queo, q u i n hodie n o m i n e totius religiosae familiae p a t e r -nis T u i s curis concreditae sincera p a l a m faciam v o t a .
T e s t e e x p e r i e n t i a non solum a p u d Veteres, sed e t i a m a p u d Ecclesiasticos, imo et in f o r o civili, longiora t e m p o -ris s p a t i a l a e t e r e c o l e b a n t u r . M o d e r n o aevo, ubi g e n u s h u m á n u m non adeo l o n g a e v u m est, sic dicta j u b i l a e a in q u i n q u e s u n t r e d u c t a l u s t r a .
N o s t r a in domo q u o q u e S u p e r i o r Conventus d i g n i s -simüs q u i n q u e l u s t r o r u m j u b i l a e u m célébrât a s u s c e p t o p r e s b y t e r a t u s g r a d u .
Divina o p i t u l a n t e g r a t i a sacra j a m l i t a b a t m y s t e r i a ,
71 RELIGIO.
Ha Achtenberg ehhez a vázlathoz még azt a kije-lentést is hozzá teszi, hogy : „ Éppoly hatalmas tisztelet szállja meg az embert a török barbárság, mint undor a modern műveltség iránt,* akkor e kijelentéshez mi is hozzá járulhatunk, mert Német-, de különösen Poroszor-szág nem ismer semmi tekintetet, kiméletet sem a mások vallásos érzései iránt.
Egy egészen elszigetelt kort élünk. Ki hitte volna, hogy a keresztény vallás csaknem 2000 évvel fennállása után a keresztény államokban üldöztetéseknek lesz kitéve, hogy az Istenben való hitet, mely még a vad népekben is él, s azóta létezik az emberekben, mióta ezek a földön élnek, a modern tudomány emberei kiirtani akarják ?
Ki hitte volna egykoron, hogy a keresztény álla-mok kormányai lesznek ennek a tudománynak a támaszai és előmozdítói, s kölcsönösen fognak túltenni elvakultsá-gukban egymáson abban, hogy eme tudomány előtt, mely a trónokat megdönteni fogja, meghódoljanak.
A mit Európa és az egész világ a keresztény val-lásnak, főleg pedig az egyháznak köszönhet, azt nagyon szívesen odadobnák a feledékenység martalékául, ha azt az összes századok nagy szellemeinek el nem kellett volna ismernie.
Mivé lett volna Európa a művészet, tudomány és művelődés terén az egyház nélkül?
A szerzetesek voltak azok, akik az erdőségeket, a kopár pusztaságokat és feneketlen mocsarakat termékeny vidékekké változtatták, az eke szarvát vezették, földmü-veléssel és kertészettel foglalkoztak, tanitottak, a maguk kolostorait felépítették és a mechanikus mesterségeket elterjesztették.
Ok találták fel a mi alfabetünket és Írásmódunkat, az ó-világ irodalmi kincseit másolataikkal számunkra megőrizték és számos iskolákat alapítottak. Az egyház volt a népiskola szülőanyja s alapitója igen sok kolostori iskolának és egyetemnek, melyeknek száma Európában a reformátió előtt 70-et tett, (1. W e t z e r és Welte, Kirchen-lexikon 11. köt. 442. old.), s melyeken a nagy hírre j u t o t t 4-es fakultás magas virágzásban volt. A történelmet majdnem kizárólag az egyház ápolta ; de a természettu-mányi szaknak is meg voltak a maga búvárai, — II.
Sylvester, Nagy Albert, Bacon Roger, Auklizes Konstantin (Schwarz Berthold), Cuza Miklós stb., s a mennyiség- és természettan, valamint a vegytani tudományok terén ezek az emberek kortársaikat mindig nagyon megelőzték.
Bacon Rogerről igy nyilatkozik Göthe : „Ha ez a tisztes korú szerzetes az én munkaszobámba lépne és arra kérve engemet, hogy őt azokkal a felfedezésekkel, melyek az ő kora óta a tudományok és művészetek kö-rében történtek, megismertessem, szégyenkezve állanék meg előtte és nem tudnám mit válaszoljak ő neki."
Humboldt A. is nagy tisztelettel emlékezett meg Bacon Roger természettudományi problémáiról (Kosmos II. 284. old.)
Herder elismerte, hogy a benediktinusok az iroda- j lom összes műfajaiban nagy dolgokat végeztek, s nélkü- i lök az ó-világ müveinek legnagyobb része veszendőbe ment volna.
A jezsuitákról el lehet mondani, hogy ő előttük a tudománynak egyetlen ága sem volt ismeretlen. Iskoláik-ból került ki a legtöbb nagy ember. Igy pl. a „Magia
universalis'-t, Schott Gáspár S. J . müvét, egy igen szép encylopaediai munkát, az akkori természettani stb. tudo-mányok állása szerint, még ma is sokszor forrásul hasz-nálják az illető tudományokra nézve.
Kirscher Athanáz, S. J . presbyter, müvei igen híre-sek. A .Grosse Kunst vom Licht und Schatten" 10 kö-tetben jelent meg, „Orientalische Pest" czimü munkája és „Mundus subterraneus"-a különös érdekkel bír a modern bacteorologusokra és egészségügyi búvárokra.
Kirchert tekintik ujabban a pathologia animata megala-pítójának is, melynek csak a legújabb időkben vetették meg tudományos alapját.
Bonani Fülöp S. J . volt az, a ki a tárgyaknak a górcsőbe illeszthető lencsék utján való megvilágítását eszközölte, a mivel szintén csak a modern mikroskopok-nál találkozunk.
Scheiner S. J . atya, jelentékeny müveket irt a fény-tanról, a górcsövekről, a csillagászattanról. 1611-ben Ingolstadtban tette a felfedezést, hogy a napnak foltjai vannak.
Zahn János atya, 0 . Praem. egy olyan optikát irt, melv még ma is mintaszerű — Igen nagy számát tudnók még felsorolni azoknak a férfiaknak, kiknek müveit a modern tudomány emberei távolról sem közelitették meg, ez azonban nagyon messze vezetne.
A középkori költészet a maga gazdagságában és bensőségében minden korok közös kincse marad ; a mi pedig a müépitést illeti, mely a szobrászatot és festésze-tet is a maga szolgálatába vonta, alig találkozik város
Németországban, ha csak némi jelentősége is van, mely-ben olyan emlékek ne léteznének, melyeket az egyháznak lehet köszönni.
A zenéhez jutva, ez valóságos „forrása a keresztény hit"-nek, s legjelentékenyebb alapvetői Ambrózius és N.
Gergely pápák A zene a kolostorok falai között nevel-kedett nagygyá. A skála, a kottaírás és zenekulcs felta-lálója Arezzoi Guidó, benedekrendi atya, és Notker Bal-bulus (f 912) s Notker Labeo (f 1022) jelentékeny
előmozdítói és tanitói voltak a zenének és a zeneszerzés-nek. Midőn a zene a kolostorokból a világba kilépett, a k k o r már meg volt vetve az az alap, melyen az egészen máig tovább fejlődött.
Lehetetlen e helyen mindazokat az érdemeket, melyeket a kath. klérus a művészetek, tudományok és az iskola körül magának szerzett, elősorolni. Annyi bizonyos és minden vitán felül áll, és ezt az igazságszerető em-ber kétségbe vonni nem fogja, hogy Németország a maga k u l t u r á j á t a kath. egyháznak köszönheti. Roscher W . a protestáns nemzetgazdász a többi között pl. szintén eképpen nyilatkozik : „A német műveltség Luther korában csaknem minden tekintetben magasabb fokon állott mint a 17. században és messze bent a 18. közepén."
(Vége köv.)
Katholikus Tanügy.
— Uj i n t é z e t . Meszlényi G y u l a p ü s p ö k u r ő mél-t ó s á g a a s z a mél-t m á r i z á r d á b a n kisdedóvó képezdémél-t szándéko-zik felállítani s m á r felszólította a kerületi espereseket és p l é b á n o s o k a t , h o g y községeikben k a t h . jellegű óvodák létesítésén b u z g ó l k o d j a n a k .
IRODALOM.
+ A soproni kath. .Parochia- é s a .soproni kath. h i t k ö z s é g " t ö r t é n e t e . S o p r o n szab. kir. város, a g y ő r i p ü s p ö k s é g , és a p l é b á n i a l e v é l t á r a i b a n ő r z ö t t ok-i r a t o k n y o m á n ok-irta pódafalvok-i Póda E n d r e , a szent György vitézről és v é r t a n ú r ó l czimzett a j a k i , a soproni társas-k á p t a l a n é n e társas-k l ő - társas-k a n o n o társas-k j a , S o p r o n szab. társas-kir. város espe-r e s - p l e b á n o s a . Függelék ; Szent J a k a b k á p o l n á j á n a k leiespe-rása 1886. G o m b a i és m a r c s a - m a g y a r i dr Z a l k a J á n o s győri m e g y é s p ü s p ö k , ő s z e n t s é g é n e k a római p á p á n a k t r ó n á l l ó j a , ő csász. és a p . kir. felségének val. belső t i t k . t a n á c s o s a 25 évi püspöki főpásztorkodásának jubileumi emlékére fiúi h ó d o l a t t a l k i a d j a : a soproni kath. konvent. S o p r o n , 1892.
kis ivrétü 169 és 10 1. K a p h a t ó a szerzőnél. A r a 5 f r t . A soproni p a r o c h i a , a s o p r o n i h i t k ö z s é g nem egy t e k i u t e t b e n nevezetessége a m a g y a r o r s z á g i k a t h o l i k u s s á g n a k . Hivei t e s t ü l e t t é v a n n a k szervezve, a soproni „ k a t h o -likus k o n v e n t " o r s z á g s z e r t e hires k a t h o l i k u s „erkölcsi személyiség." H á t m é g h a vesszük, h o g y ennek a virágzó hitközségi, testületi életnek az élén n e m csekélyebb o r -szágos nevezetesség áll vezér g y a n á n t , m i n t P ó d a E n d r e a p á t - k a n o n o k .
Dr Z a l k a J á n o s g y ő r i megyés p ü s p ö k 25 évi püs-p ö k i j u b i l e u m a a l k a l m a s i d ő püs-p o n t u l m u t a t k o z o t t S o püs-p r o n v i r á g z ó k a t h . hitélete számára, h o g y e z ú t t a l is k i t e g y e n m a g á é r t . M e r t ez az emlékirat, m e l y l y e l a s o p r o n i k a t h . k o n v e n t k e d v e s k e d e t t s z e r e t e t t f ő p á s z t o r á n a k , i g a z á n m o n u m e n t á l i s m ü , a k á r az a l k a l m a t t e k i n t s ü k , m e l y r e m e g -j e l e n t , a k á r t a r t a l m á t v e g y ü k s az illusztrácziókat, m e l y e k
az elejétől v é g i g m a g v a s szöveget k i s é r i k .
Részleteiben véve a n a g y s z o r g a l o m m a l m e g i r t és finom müizléssel diszitett müvet, bevezető szó u t á n kö-vetkezik azonnal a soproni „ p a r o c h i a " t ö r t é n e t é b ő l 1. a régi, t. i. római, népvándorlási, h o n f o g l a l á s i s a m a g y a r k i r á l y s á g i korszak ; 2. a r e f o r m á c z i ó k o r s z a k a ; 3. a reactio s az ellenreformáczió k o r s z a k a ; 4. a vallási b e i b é k é n e k k o r s z a k a ; 5. A j e z s u i t á k e l ü z e t é s e ; a j o s e p h i n i s
-mus a b s o l u t k o r s z a k a ; 6. a s o p r o n i p a r o c h i á n a k k é t p l é b á n i á r a való f e l o s z t á s a ; 7. a s o p r o n i k a t h . h i t k ö z s é g . Mind a h é t korszak e g y e g y nevezetes d a r a b M a g y a r o r -szág t ö r t é n e t é b ő l .
A d j o n az Isten minden p l é b á n i a történetének e g y - e g y P ó d a E n d r é t , a ki e müvével m e g m u t a t t a , h o g y mit t e h e t egy lelkes plébános, h a szereti a t o l l a t , p l é b á n i á j a történetének a j a v á r a . Mint kezdő p l é b á n o s n a k kell kez-deni k u t a t n i az ily p a r t i c u l a r i s t ö r t é n e t e t , u g y m i n t P ó d a E n d r e kezdte. Ü d v ö z ö l j ü k őt és m ü v é t .
I s k o l a i é r t e s í t ő k .
1. A Miasszonyunkról nevezett szegény i s k o l a n é n é k vezetése a l a t t álló kalocsai érseki t a n í t ó k é p z ő intézetek, nőnövelde, á r v a h á z , felső- és elemi népiskola és óvoda É r t e s i t ö j e az 1891/2. iskolai évről. K i a d j a az intézeti i g a z g a t ó s á g . Kalocsán, 1892. 8 - r . 3 8 1.
Ily s o k á g ú női nevelő és t a n i n t é z e t , m i n t a milyen-ről itt van szó, az egész o r s z á g b a n nincs. Kalocsa a n e m z e t k a t h . fiainak és leányainak nevelésére nézve, igazán, az egész o r s z á g szemefénye. A p o l g á r i t a n i t ó n ő k é p z ő b e n 16. az elemi t a n i t ó n ő k é p z ő b e n 86, a belső növeldében 57, az elemi iskolában 4 8 8 volt a t a n u l ó k száma. Az ó v o d á b a 70 fiu és 9 0 l e á n y k a j á r t .
2. A debreczeni kereskedelmi akadémia és a vele k a p c s o l a t o s alsófoku kereskedelmi iskola É r t e s í t ő j e az 1891 — 92. tenévről. A tanintézet f ö n n á l l á s á n a k X X X I I I . évében. Közzéteszi dr Bayer Ferencz i g a z g a t ó . Debreczen, 1892. 8-r. 124 1.
F i g y e l e m r e m é l t ó intézetről számol be ez az É r t e -sítő, a melynek élén dr Szántó S á m u e l értekezik „A f ö l d r a j z i t a n í t á s f o n t o s s á g á " - r ó l . Következik az i g a z g a t ó i j e l e n t é s az intézet életéről. Az a k a d é m i á n 188 h a l l g a t ó , a k e r e s k e d e l m i iskolában 159 t a n u l ó v o l t ; az esti szak-t a n f o l y a m o szak-t 55 i f j ú h a l l g a szak-t szak-t a . Az i g a z g a szak-t ó vezeszak-tése a l a szak-t szak-t s a j á t családi k ö r é b e n 30 növendék s z á m á r a van b e r e n -dezve i n t e r n á t u s .
V E G Y E S E K .
— Az erdélyi egyházmegyében Lönhardt F e r e n c z p ü s p ö k u r dr T ó d o r József k a n o n o k o t és országgyűlési képviselőt a p a p n e v e l ő intézet r e k t o r s á g á t ó l , t e k i n t e t t e l b o k r o s teendőire, elismeréssel f ö l m e n t e t t e s helyébe r e k t o r r á s e g y ú t t a l k a n o n o k k á Kovács Simon f ő e s p e r e s t , csik-mindszenti p l é b á n o s t nevezte ki. A d m u l t o s a n n o s !
— Már ezek is megelőznek ! Az Ausztria délkeleti t a r t o m á n y a i b a n lakó szlovének f. évi a n g u s z t u s 3 0 - á n és 31-én k a t h o l i k u s c o n g r e s s z u s t f o g n a k t a r t a n i X I I I . Leo p á p a e n c y k l i k á i n a k a l a p j á n .
— Ilyenek azok a protestánsok — I r l a n d i á b a n . A r r ó l van t u d v a l e v ő l e g I r h o n és A n g l i a közt szó, h o g y I r h o n -n a k visszaadassék az ő külö-n p a r l a m e -n t j e és egy fejede-lem a l a t t élvezhető önállósága, a u t o n o m i á j a . Az irhoni p r o t e s t á n s o k , a m u l t h ó n a p b a n Ulsterben s más helyen m e e t i n g e k e t t a r t o t t a k és k i m o n d o t t á k , h o g y ők i n k á b b l e m o n d a n a k liazájok önállóságáról s külön parlamentjéről, n e h o g y az a k a t h o l i k u s p o l g á r t á r s a i k j a v á r a váljék.
Sza-k a s z t o t t ilyen a m a g y a r p r o t e s t á n s o Sza-k e l j á r á s a is a mi ismeretes vitás k é r d é s ü n k b e n . R a j o n g n a k azért, h o g y az állam t ö r v é n y e a v e g y e s h á z a s s á g b a n élő szülőket g y e r -m e k ü k nevelésének vallási s z a b a d s á g á t ó l -megfossza, -m e r t a k a t h o l i k u s vallás is m e g lehet fosztva ettől a szabad-ságtól. Bezzeg, h a l e h e t n e a k a t h o l i k u s vallást e t t ő l a s z a b a d s á g t ó l ugy m e g f o s z t a n i , h o g y a p r o t e s t á n s o k n a k az „egyenlőség" elvének c s ú f j á r a élvezhetnék a f e n t emii-t e emii-t emii-t s z a b a d s á g o emii-t , •— mily szívesen m e g emii-t e n n é k azemii-t !
— No de még ezek is megelőzik ám Magyarországot, sőt m á r i s m e g e l ő z t é k , t. i. a poseni l e n g y e l k a t h o l i k u s o k . T a v a i t a r t o t t á k első k a t h o l i k u s n a g y g y ü l é s ö k e t , s most őszszel f o g j á k t a r t a n i a m á s o d i k a t .
Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő : Breznay Béla, hittudor, k. m. tud. egyetemi ny. r. tanár.
Budapest, 1892. Rudnyánszky A. könyvnyomdájából. (Papnövelde-utcza 8. sz.)
: Megjelenik e lap heten-ként kétszer :
; szerdán és szombaton.
I Előfizetési dij:
z félévre helyben s posta-küldéssel 5 frt.
: Szerkesztő lakása : Buda-: pest, VI., Bajza-utcza : 14., hova a lap szellemi : részét illető minden kül-: demény czimzendő.