Religio, 1892. 2. félév

RELIGIO.

KATH. EGYHÁZI ÉS IRODALMI FOLYÓIRAT.

MDCCCXCIL

M Á S O D I K F É L É V .

KIADÓ-TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ:

B R E Z N A Y B E L A,

j E s Z T E R G O M - F Ő M E G Y E I Á L D O Z Ó P A P , H I T T U D O R , K . M . T U D . E G Y E T E M I N Y . R . T A N Á R , P Á P A Ő S Z E N T S É G E T . K A M A R Á S A , A B U D A P E S T I É R S E K I H E L Y N Ö K S É G S Z E N T S Z É K É B E N B I R Ó .

i A < ^>; l

7 1 1

oí

B U D A P E S T ,

R U D N Y Á N S Z K Y A. K Ö N Y V N Y O M D Á J Á B Ó L . 1892.

T A R T A L O M - J E G Y Z É K

a „Religio" 1892. II. félévi folyamához.

Vezéreszmék és Tanulmányok.

Felhők után ú j r a napfény.

Szeri,.

A királyi főkegyúri jogról. Dr Schlauch Lőrincz n a g y - váradi püspök beszéde sz. László király j u b i l e u m á n . 1, 2, 3, 4, 5, 6.

Főm. és ffc. V a s z a r y Kolos herczegprimás első p a r l a - menti beszéde. 2.

N m . és ft. S c h l a u c h Lörincz beszéde a főr. ház jul.

4-iki ülésén. 3.

V a s z a r y Kolos h g p r i m á s második parlamenti beszéde. -4.

Katholikus őrtüzek. Szerit. 5.

A világi kath. főrendiek beszédei az u. n. elkeresztelési vitában. 5, 6, 7.

F e h é r Ipoly pannonhalmi főapát első főp. körlevele. 6, 7.

Sanctissimi D. N. L e o n i s PP. XIII. epistola ad arcbi- episcopos et episcopos ex Hispania, Italia et u t r a q u e America. 7.

A „Szent Család" egyetemes ima-társulatról pápai ala- pító levél. 8.

E g y korszerű mozgalom, Fráter Laicus. 9.

Iskola és jellemképzés. Dr Csősz Imre. 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16. 17.

f Dr Vancsa János. 10.

Szent Ferencz rendje és a magyar nemzet. Szent beszéd, melyet mondott P . Bán Sándor házfőnök. 10.

A leányfalui római k a t h . kápolna története. Az épitő bizottság megbízásából irta Hummer Nándor. 11, 12.

W i m m e r Bonif'ácz és dr W o l t e r Mór benczés főapátok.

Fiissij Tamás. 13, 14, 20, 28.

Szent-István-napi szent beszéd Budavárában. Dr Prohászka Ottokár. 15, 16, 17.

De Theologiae disciplina in Seminario Vaticano Consti- tuenda. Motu Proprio. 18.

Szent-István-napi szent beszéd Bécsben. D r Csiszárik János. 18.

Visiók ez államban. 20.

F ő m . és f t . V a s z a r y Kolos h g p r i m á s főp. körlevele. 21.

A protestantizmus országos felvonulása es zászlóbontása Komáromban. 21.

Beszéd, melylyel dr Breznay Béla a budapesti kir. tudo- mány-egyetem rektori székét elfoglalta. 23, 24, 25, 26, 27.

Sanctissimi D. N. L e o n i s PP. XIII. epistola encvclica De Rosario Mariali. 23, 24.

A keresztelési kérdés megoldása. Dr Dudek János. 28, 29, 30.

Elnöki beszéd, melylyel dr Mayer Béla püspök a kalo- csavidéki róm. kath. néptanitó-egyesület n a g y g y ű l é s é t megnyitotta. 29, 30.

Az egresi cist. r. apátság története. Nóvák L a j o s . 31, 32.

^ 33, 34.

S^eiit Terézia leányai hazánkban. Hahnekamp György. 31.

Vihar előtt. (Kult.) A budapesti növpaps. m. e. i. isk.

Munkálatainak 55. évfolyamából. 31.

Ki az oka a munkások jelenlegi h e l y z e t é n e k ? 31, 32.

Brevis dissertatio de matrimonio civili ad usum P a r o - chorum. 33, 34.

Budapest első érseki vikáriusa — éljen ! Szerk. 35.

De Barzia néhai cadixi püspök intelmei az egyházi szó- nokokhoz. 35, 42.

Tomory P á l és a mohácsi vész. Keményfi. 35, 36, 37, 38, 42, 43, 44, 45, 47, 48.

P o l g á r i házasság. Dr Dudek János. 36, 37, 38, 3 9 , 4 0 , 4 1 . Barossnak s z o b r o t ! 37.

Az izraelita vallás receptiója. Dr Dudek János. 43.

f L a v i g e r i e bibornok m e g h a l t ! Szerk. 44.

E g y emlékezetes esemény a szerzetes rendek történetéből.

Remete. 44, 45.

Iskola és otthon, hogyan viszonylanak egymáshoz ? 46.

P r o t e s t á n s álláspont a f ü g g ő egyházpolit. kérdésekben Mocsáry Lajos képviselő által jelezve. 46.

Polgári anyakönyvek. Dr Dudek János. 47.

Altalános vallásszabadság. Dr Dudek János. 48, 50.

E g y kis felvilágosítás és önvédelem. Dr Tódor József, országgy. képviselő. 48.

Püspöki konferenczia Budavárában. Szerk. 49.

A püspöki k o n g r u a - b i z o t t s á g jegyzőkönyve 49.

Dr S a m a s s a J ó z s e f érsek javaslata. 49.

Sanctissimi D N. L e o n i s PP. XIII epistola encyclica ad Episcopos Italiae. 50, 51.

Megjelent a mi üdvözítő Isteneink kegyessége és ember- sége ! Dr Kádár Ambrus. 51.

Gróf Apponyi A l b e r t decz. 20 iki beszédéből a vallás - politikai részlet. 51, 52.

Az év végén. 52.

Egyházi Okmánytár.

Ex S. Congregatione Supremae Universalis Inquisitio- nis. 42.

Nekrológok.

f V e r b j á r P á l rozsnyói kanonok. 4.

f Szvorényi József. 49.

Egyházi Tudósitások.

a) Belföld.

BáCS. K ö s z ö n e t n y i l v á n í t á s . 14. .

Budapest. Katholikus főrendek értekezlete. 1. — A nagy vita a főrendiházban. 2. — A budapesti kir. m a g y a r tudomány-egyetem katholikus jellegéről főrendiházi vita. 4. — Vaszary K. h g p r i m á s nyilatkozatai a f ü g g ő egyházpolitikai kérdesekre nézve. 7. — E g y szerény szerzetes ezüstmiséje. 8. — A h a u g u i a t a protestáns táborban a főrendiházi vita után. 9, 10, 17. — Úgy- nevezett elkeresztelési ügyben érdes elvi Ítélet. 12. — A szatmári „Heti Szemle" a román kérdésről. 13. — Örmény kath. hitközség a fővárosban. 14. — R ó m á b a n a pápaság, a kath. vallás helyzete t a r t h a t a t l a n . 15. —

F i g y e l e m r e m é l t ó szózat egy k a t h . e g y e t e m é r d e k é b e n . 22. — A debreczeni p r o t . egyetem a l a p í t á s a ü g y é b e n . 23. — A k o m á r o m i T i s z a - j u b i l e u m p r o t e s t á n s m e g -

v i l á g í t á s b a n . 24. •— E g y n a g y s z á j ú í ö r m e d v é n y és egy j ó z a n Ítélet. 25. — M a g y a r o r s z á g k o r m á n y á n a k b é n u l t - sága és a p r o t e s t a n t i z m u s e l ő r e n y o m u l ó h a t a l m a s k o - dása 34, 35. — Bizonytalan jelen, b i z o n y t a l a n a b b vál- ság, l e g b i z o n y t a l a n a b b jövő. 35. — A n é m e t császárság és a p r o t e s t a n t i z m u s . 36. — A b u d a p e s t i alesperesi k e r ü l e t p a p s á g á n a k őszi közgyűlése. 37. — V a s z a r y K. h g p r i m á s levele a h í r l a p í r ó k „ O t t h o n " nevü e g y e - sületéhez. 38. — H u l l a h á l y o g a p r o t e s t á n s o k szemé- ről. 40. — Milyennek m u t a t k o z i k e g y h á z u n k j ö v ő j e a k o r m á n y v á l s á g u t á n ? 40. — P r o t e s t á n s h a n g a minisz- t e r v á l s á g g a l e g y b e k ö t ö t t u j a b b egyházpolitikai t e r v e - zésekről. 41. — Az u j k o r m á n y székfoglalása, pro- g r a m m j a és f o g a d t a t á s a . 42. — P r o t e s t á n s vallomások, vélekedések és k í v á n s á g o k . 42. — G a l i m b e r t i nunczius n y i l a t k o z a t a a t e r v e z e t t m a g y a r h á z a s s á g j o g i t ö r v é n y - h o z á s r a v o n a t k o z ó l a g . 43. — A p p o n y i A l b e r t g r ó f nov.

25-iki beszédéből. 44. — A r e f o r m á t u s zsinaton nyil- v á n u l t á l l á s f o g l a l á s a f ü g g ő valláspolitikai kérdésekkel s z e m b e n . 46. — Gr. Zichy N . n y i l a t k o z a t a . 49. — Visszapillantás a p ü s p ö k i konferencziára s a v é g z e t t m u n k á k összegezése. 50. — B u d a p e s t első érseki viká- r i u s á n a k megérkezése. 51. — M a g y a r o r s z á g h g p r i m á s a a f ü g g ő k é r d é s e k i r á n t való t á j é k o z á s végett m e g - interviewolva. 52. — A b u d a p e s t i érseki h e l y n ö k s é g i szentszék. 52.

C s a n á d i e g y h á z m e g y e . F ő p á s z t o r i szózat X I I I . Leo püs- p ö k i j u b i l e u m á r ó l . 46.

E g e r . Az érseknél h a z a j ö v e t e l e a l k a l m á b ó l volt tisztel- gésekről. 8. — A K á l d i - T á r k á n y i - f é l e szentírás máso- dik kiadása. 11. — Az egri érsek E g e r városának. 25.

— Szvorényi József haláláról. 50.

E r d é l y i e g y h á z m e g y e . V a n c s a érsek emlékezete az erd.

róm. k a t h . írod. egylet közlönyében. 14.

E s z t e r g o m . H i t é l e t E s z t e r g o m b a n . 1. — V a s z a r y K o l o s h g p r i o i á s a vallásos b u z g ó s á g emelése czéljából. 6. — F ő p á s z t o r i intézkedés X I I I . Leo p á p a p ü s p ö k i j u b i l e u - m á n a k m e g ü n n e p l é s e i r á n t . 39, 80.

Győr. Missió. 50.

Hanth. Az e g y h á z egy igazi p a t r ó n u s a 52.

K a l o c s a i f ő m e g y e . X I I I . Leo p á p a p ü s p ö k i j u b i l e u m a a l k a l m á b ó l főpásztori szózat. 41.

KÍS-KŐrÖS. Iskolaszentelés p ü s p ö k i beszéddel. 27.

K o l o z s v á r . K a t h o l i k u s S t á t u s g y ü l é s . 24. — Az ezidei er- délyi k a t h . S t á t u s g y ü l é s f é n y p o n t j a i . 26.

M u n k á c s i e g y h á z m e g y e . F t . Firczák Gy. p ü s p ö k m a r - marosi u t j a . 18 — F ő p á s z t o r i szózat X I I I . Leo p á p a p ü s p ö k i j u b i l e u m a a l k a l m á b ó l . 49.

N a g y v á r a d . Az ü n n e p é l y e k városából. 1. — J u b i l e u m i reminiscencziák. 1.

Nyitra. A »Budapesti H í r l a p " p r o t e s t á n s levele az e l k e - resztelésről. 29, 30, 31, 32. — A p p o n y i A l b e r t g r . a p o l g á r i h á z a s s á g r ó l . 44. — A t e r v e z e t t p o l g á r i h á z a s - ság bajai. 51.

Onnan, á h o n n a n . Állami t e k i n t é l y . 23.

P a n n o n h a l m a . F ő p á s z t o r i intézkedés X I I I . L e o p á p a püs- pöki .jubileumának m e g ü n n e p l é s e iránt. 48.

S z a t m á r . K é t beszéd a kisdedóvónőket képző r ó m . k a t h . p ü s p ö k i intézet m e g n y i t á s a a l k a l m á b ó l . 28.

S z e r e n c s . K e t t ő s ö r ö m n a p Gesztelyben és a n n a k foly- t a t á s a . 23.

U n g v á r . E g y k a t h o l i k u s lap (a „ K e l e t " ) b ú c s ú z ó j a az ő volt s z e r k e s z t ő j é t ő l , a kiből egyenesen p ü s p ö k lett. 15.

b) Külföld.

Á n g o l o r s z á g . 1556 óta nem t ö r t é n t , a mi most t ö r t é n t . 11.

A m e r i k a . A C o l u m b u s - ü n n e p N e w - Y o r k b a n . 43.

BéCS. L a p e l k o b z á s a k a t h . e g y h á z m e g s é r t é s e miatt. 11.

— Mi t ö r t é n t a linzi k a t h . n a g y g y ű l é s b e n a k a t h . s a j t ó é r d e k é b e n ? 17, 18. — Az osztrák p ü s p ö k ö k l e g ú j a b b f e l i r a t a a k o r m á n y h o z . 40.

B e r l i n . A p r o t e s t a n t i z m u s a keresztény vallás utolsó ma- r a d v á n y a i t d o b á l j a el m a g á t ó l . 27.

China. A hit e r e j é n e k egy u j a b b p é l d á j a . 45.

F r a n c z i a o r s z á g . S z a b a d k ő m ű v e s g a z d á l k o d á s F r a n c z i a - o r s z á g felett. 33.

London. „ A n t i p a p i s z t i k u s liga- 1 k a t h . vallású férfiúnak lord m a y o r r á választása a l k a l m á b ó l . 33.

L u z e r n . Svájcz k a t h o l i k u s sociál-reformerei. 47.

Mainz. A n é m e t k a t h o l i k u s o k harminczkilenczedik n a g y - gyűléséről. 20.

P á r i s . B á t o r p ü s p ö k i szó. 12. — A s z a b a d k ő m ű v e s s é g b o t r á n y o s befolyása az i g a z s á g s z o l g á l t a t á s r a . 28.

P o r t u g á l i a . K a t h o l i k u s p á r t szervezése. 33.

Róma. A „ R e r u m N o v a r u m . " 5. — A lateráni f ő k á p t a l a n levele a világ összes f ő p á s z t o r a i h o z X I I I . Leo p ü s p ö k i j u b i l e u m a a l k a l m á b ó l . 16. — A p r o t e s t á n s p r o p a g a n d a O l a s z o r s z á g b a n . 33. — A j e z s u i t á k u j g e n e r á l i s á r ó l . M g r Satolli az E g y e s ü l t - Á l l a m o k b a n . 41. — A p á p a p ü s p ö k i j u b i l e u m á n a k p r o g r a m m j a . 45. — A V a t i k á n - b ó l . 46. — P a r o c c h i b i b o r n o k körlevele a világ vala- m e n n y i k a t h . p ü s p ö k é h e z . 48.

A „Religio" Tárczája.

T ö r ö k és k e r e s z t é n y . 9, 10.

A debreczeni p r o t . t u d o m á n y - e g y e t e m a l a p i t á s a a l k a l m á - ból Emlékirat a Kassán felállítandó felvidéki e g y e t e m t á r g y á b a n . 15, 16, 17.

Katholikus Köztevékenység.

A m a g y a r o r s z á g i lat. és g ö r . szert. róm. k a t h . t a n í t ó k s e g é l y a l a p j á n a k v a g y o n á r ó l k i m u t a t á s . 11.

Az erdélyi r ó m a i k a t h . S t a t u s i g a z g a t ó t a n á c s á n a k j e l e n - tése s az erdélyi r. k a t h . a l a p o k és u r a d a l m a k költ- ségvetése 1893-ra, Lásd az í r o d . cz. r o v . 25.

Az o r s z á g o s k a t h . t a n i t ó g y ü l é s ü g y e b e n k é t elágazó vé- lemény. 34.

M e g n y i t ó beszéd. Mond. a kalocsai J ó t é k o n y N ő e g y l e t k ö z g y ű l é s e n Csásslca Gy. érsek. 42.

A k a t h o l i k u s akczió érdekében K é r e l e m . 47.

Kath. Nevelés és Tanügy.

É v z á r ó beszéd. Mond. dr Mayer Béla v. p ü s p ö k e g y h á z - m e g y e i f ő t a n f e l ü g y e l ő Kalocsán. 8.

U j intézet S z a t m á r o n . 9.

Az e s z t e r g o m i érseki k i s d e d ó v ó n ő - k é p z ő i n t é z e t szerve- zete. 18.

Az o r s z á g o s k a t h . tanítói s e g é l y a l a p központi b i z o t t s á g á - nak üléséről. 20.

Dr JBita Dezső h i t t u d o m á n y k . d é k á n n a k a t u d . e g y e t e m t a n é v é t M e g n y i t ó beszéde. 24, 25, 26, 27.

A r. k. t a n í t ó k országos s e g é l y a l a p j a k ö z p . b i z o t t s á g á n a k V I I I . r e n d e s ü l é s é r ő l j e g y z ő k ö n y v . 34.

Katholikus Egyesületi Élet.

M e g n y i t ó beszéd az erd. r ó m . k a t h . irod. t á r s u l a t g y ű l é - sen. Mond. Veszely K. 5.

A Szent i s t v á n - T á r s u l a t vál. ülése. 27, 43.

K a t h . l e g é n y e g v l e t i i n t e r n a t u s r ó l indítvány. 3 4 . A b u d a p e s t i S z e n t - l m r e - ö n k é p z ő - e g y e s ü l e t . ? 6 , 41.

A budapesti K a t h o l i k u s K ö r . 35, 36, 46.

A budai K a t h . L e g é n y e g y e s ü l e t . 41.

S z e n t - V i n c z e - e g y e s ü l e t B u d á n g r . Zichy N . elnöklete a l a t t . 41, 42.

A S z e n t - I s t v á n - T á r s u l a t t u d . és irod. o s z t á l y á n a k ülése.

44, 45.

Irodalom.

Paszlavszky S. Szent László k i r á l y , vagy a m a g y a r nem- zet dicsősége. 1.

Dreisziger F., Az első osztály t e l j e s vezérkönyve. 1.

Végházi, Szent László király. A S z . - I . - T . n é p i r a t . 65.

fűz. 1.

Dr Sclmster-Holzammer-Vègh, Bibliai t ö r t é n e t e k m a g y a - zata. 3.

Dr Dalies L., Szent László f e j e r e k l y é j é n e k t ö r t é n e t e . 4.

Máthé M., Liliomok. (Költ.) 4.

Iskolai értesítők. 5, 6, 9.

Bougaud-Szentanai, A kereszténység és K o r u n k . III. köt.

3-ik kiadás. 7.

Búcsúsok könyve. Osszeirta egy plébános. 7.

Dr Kiss J., A pap két áldozata. 7.

Póda E . A soproni kath. „ P a r o c h i a " és a „soproni kath.

hitközség" története. 9.

Könyvbirálat és még valami. Rusztikusétól. 11.

Dr Nogáll J., Keresztény vezérczikkek 14.

Dr Karsch L., Szentírási apologetika. 16.

Dosenbach-Lessenyey, N o v e m b e r hava. 5. kiadas. 25.

A Szent Család képes N a p t á r a . X. évf. 25, 33.

A Szent-István-Társulat N a p t á r a X X X I I . évf. 25.

A Sz - I . - T . népiratkái. 25.

Weber-Fiedler, Dreizehnlinden. 27.

Nagy I., Szent Antal kegyelemhely hü leirása. 29.

M u n k á l a t o k . Kiad. a budap. növ. pap. m. e. i. isk. 55.

évf. 30.

Veracuysse-Tóth M. s. J., U j és gyakorlati elmélkedések a mi U r u n k J é z u s Krisztus életéről. 31.

Jedlicska P.. Kiskárpáti emlékek. II. köt. 31.

Koncz A., E g r i egyházra, p a p o k az irod. téren. 32.

Haugg L., A házasság hármas áldása. Jegyesek és háza- sok számára. 32.

Szalay S.. E g y h á z i sz. beszédek Bourdalone és Massillon nyomán. 32, 41.

„A Millennium" cz. lapra felhívás. 36.

O'Reilly-Matyazkó, A Colosseum vértanúi. 37.

Simon P.. Király és korona. Két köt. 38.

Horváth J., Rövid s y n c h r o n i s m s . 39.

Dr Alex. Giesstvcin. Die H a u p t p r o b l e m e der Sprachwis- senschaft. 39.

Horváth L., N a g y b ö j t r e a megtérés indító okai. 41.

István bácsi N a p t á r a . Alapitá Majer I., szerk. Kőhalmi- Klimstein J., 41.

H á r o m k a t h . n é p n a p t á r . Rusztikusztól. 45.

A „ P a t r o n a H u n g á r i á é , " cz. röpivekről. 47.

Dr Tóth J., Az egyház É j s z a k - A m e r i k á b a n . 50.

Dr Karácson I.. III. Károly h á b o r ú j a a törökkel. 50.

Krajfszky J., A kisdedóvás és Frőbel kisdednevelési rend- szere. 51.

Rézbányai J.. Az egyház és az állam között való viszony kérdése h a z á n k b a n . 52.

Hivatalos.

Kinevezések. 5, 15, 19, 26, 27, 34. 35, 40, 44.

P á l y á z a t a Ferencz-József-Erzsébet-féle arany ösztön- díjra. 17.

A kath. közalapok kezelését ellenőrzi) bizottság kineve- zése három évre. 38.

Két jelentés a püspöki konferencziáról. 49.

Pályázati jelentés a Horváth-féle alapítvány jutalmai ügyé- ben. 49!

Vegyesek.

Szerkesztőségi üzenetek, előfizetésre való felhívások. Stb.

Nyilt Tér.

Szózat a magyar nemzethez a szabadságharczi ereklye- muzeum ügyében. 6.

Az országos közegészségügyi egyesület pályazatai. 39.

A vallás- és tanulmányi alap ügye szellőztetve. 52.

B u d a p e s t e n , j u l i u s 2 1 II. F é l é v . 1892.

TARTALOM. Vezéreszmék és Tanulmanyok: Felhők u t á n ú j r a n a p f é n y . — A királyi főkegyúri jogról. — Egyházi Tudósítások : B u d a p e s t K a t h o l i k u s főrendiek értekezlete. — E s z t e r g o m : H i t é l e t Esztergomban. — N a g y v á r a d : Az ünnepélyek váro- sából. — N a g y v á r a d : J u b i l e u m i reminiscentiák — Irodalom: Szent László király, vagy a m a g y a r nemzet dicsősége. — Az első

osztály teljes vezérkönyve. -— Szent-László király. — Vegyesek.

Megjelenik e lap heten- : ként kétszer : j szerdán es szombaton. :

h2öfizetési. dij : | félévre helyben s posta- :

küldéssel 5 írt.

Szerkesztő lakása : Buda- : pest, VI., Bajza-utcza : 14., hova a lap szellemi : részét illető minden kül- : demény czimzendő. :

RELIGIO.

KÄTH. EGYHÁZI S IRODALMI F0LY0IRAT.

ÖTVENEGYEDIK ÉVFOLYAM.

Előfizethetni minden

kir. postahivatalnál ; : Budapesten a szerkesz- : tőnél, és Rudnyánszky j A. könvvnvomdájában, = IV., Papnövelde-utcza i 8. sz. alatt, hova a ne- ; taláni reclamatiók is, : bérmentes nyitott levél- :

ben, intézendők. ;

Felhők után újra napfény.

Feledhetetlen lesz előttem mindenha az a néhány perez, a mely a l a t t Magyarország uj hgprimása a budapesti kir. magyar tudomány- egyetem h i t t u d o m á n y i k a r á n a k első, testületi tisztelgését fogadta. A hódolóval — együtt volt bennem a megfigyelő. Es soha szerencsésebb megfigyelő nem volt, mint én valék ama neve- zetes perczek alatt. Kerestem, vártam, kiolvasni ó h a j t o t t a m valamit az uj primás arczából, mély- séges mély ragyogó tekintetéből, és az ő ajkairól hellaszi finomságtól á t h a t o t t magyaros Ízléssel lepergő szavaiból. Magam sem tudom mit vár- t a m én akkor, és mit gondoltam, annyi sokfelé ragadta magával eszemet a kiváncsiság.

Egyszerre csak megcsendül a fülemben egy eszme. Az uj hgprimás épp akkor mondott ki egy röpke mondást. Én keblemhez kaptam, m e r t ugy éreztem magamat, mint a ki szivén van találva a legkedvesebb érzés által. Mintha csak az én szivem szólalt volna meg, ugy csengett fü- lemben az Istentől küldött főpap mondása:

„Igyekezzenek az e m b e r e k e t meggyőzni, vagy legyózni.íí

Éppen betelt 15 éve annak, hogy a „Re- ligio"-t szerkesztem. Soha e hosszú idő a l a t t egyebet e lapban nem tettem, m i n t azokban a nagy ügyekben, melyek Isten, egyház, király s haza körül forognak s reánk nézve főbenjárók, igyekeztem a meggyőződésekre abban az irány- ban hatni, hogy az igazság uralma mennél tisz- tább legyen a magyar elmék fölött.

De nem erői akarok ma szólni ; nem ez az a napfény, a mely a felhők mögül u j ragyogás- sal kisütött ismét. Az uj napfény az, hogy a ki

Isten kegyelméből s az apostoli szentszék és az apostoli király megegyezéséből Magyarországban a vallási ügyeknek a vezére, a hgprimás, a fő- rendiház küszöbön levő tárgyalásai alkalmából, ú j r a kilép az ő magas méltóságának felhői kö- réből a nyilvánosság elé, világosságot árasztani a viszályos kérdésre és a lelkeket ismét közelebb vinni az igazságban való megnyugváshoz.

íme. ez az uj primás szellemének az utja.

Világit és melegit ez a szellem, m i n t a nap.

Megvilágítás nélkül nem nyúl az ész jogaihoz, nem követel tőle meggyőződést, csak miután az igazságot előtte teljesen felderité. Számit az emberi természet józanságára. Tudja jól, hogy a ki a megismert igazság ellen tusakodik házsár- tos elméjével, annak a saját maga szivével gyű- lik meg a baja. Ettől pedig jólelkű ember visz- szariad.

Az uj primás az elmékkel vivja a világos- ság és igazság nem

hanem

har- czát, és a szivekkel köti meg a hazaszeretet frigyét. így egyengeti ő az Isten békéjének az ú t j á t , egyedüli óhajtása az levén, hogy mennél több lelket lásson ezen az uton maga körül mint vezér főpásztor hazánkban járni.

Vir obediens loquetur victorias. Máris mu- tatkozik ennek az igazságnak a beválása a hg- primás kormányzásán. A protestáns Angolország- ban nem hangzott oly szenvedélyesen a „no

popery", m i n t nálunk az országházban és a

„közvéleményében az, hogy „nem kell revisió."

A Szivák-féle indítványból kivedlett képviselőházi határozat pedig kimondotta, hogy a febr. 26-iki miniszteri rendelet nem vétetik vissza. Még az

1

i m é n t lezajlott képviselőházi kultusz-budget-vita elején is erősen állt a „nem kell revisio" és a Szivák-féle határozat, akárcsak egy sziklafal — az emberek mondásaiban. Tényleg azonban igen sok ember meg volt már hóditva az igazság jogainak s a béke müvein való hazafias fáradozás-

nak. Csakis igy t ö r t é n h e t e t t meg a képviselőház kormányzó többségének kebelében, az, hogy gróf Apponyi Albert logikájától szoríttatva egyet for- dulának mindnyájan a sarkukon s elfogadták eddigi álláspontjuknak, a mely a kath. vallás sza- bad követhetésének jogát sértő törvény, illetve rendelet f e n t a r t á s á t és végrehajtását szorgal- mazta, elfogadták, mondom, ennek az álláspont- nak az ellenkezőjét, t. i. a vallás szabad gyakor- lásáról szóló elvet.

Elfogadni a vallás szabad gyakorlását biz- tositó elvet, és f e n n t a r t a n i a katholikus vallás gyakorlását üldöző miniszteri rendeletet, oly eget verő ellenmondás lenne, hegy attól még egy paraszt ész is szégyenkezve riadna vissza, ha valaki azzal az igénynyel lépne fel előtte, hogy fogadja be mind a kettőt.

Az észnek és a szivnek az emberi termé- szetbe Lsten által beoltott törvényeinek hódolva és hódoltatva — egyengeti Vaszary K. hgprimás a béke ú t j á t .

Ez a felhők közöl kisütött u j napfény!

) Legyen termékeny hatása alatt a t a l a j !

A királyi főkegyúri jogról.

Dr Schlauch Lőrincz nagyváradi püspök a szent László király jubileumán tartott sz.-László-társulati közgyűlés

megnyitójául.

Dr Schlauch Lőrincz püspök a Szent-László-Társu- latnak a premontrei főgimnázium dísztermében tartott jubiláris közgyűlését a következő beszéddel nyitotta meg :

T. Közgyűlés !

A Szent-László-Társulat évi közgyűléseit azon czél- ból szokta tartani, hogy tagjainak és a közönségnek szá- mot adjon évi működéséről, hogy igazolja azt, mennyiben valósította a társulat czéljait, mit áldozott a keleten levő magyar katholikusok fölsegélésére, mennyit hazai czé- lokra és a szent atyának szorult helyzete javítására, hogy végül feltárva a helyzetet, szavakat adjon azon remények- nek és kilátásoknak, a melyek valósítását tagjainak áldo-

zatkészségétől várja.

Mindezeket a t. közgyűlés a titkári jelentésből bő- ven meg fogja ismerhetni. Azért elnöki megnyitó be-

') Ezzel n y i t n i m e g az általam szerkeszteni m e g k e z d e t t 29-ik félévfolyam 1 számát — bátorító auspioium. A szerk.

szédemben ezekkel nem is fogok foglalkozni ; csupán annyit kivánván előzőleg megjegyezni, hogy a kép ha- sonlítani fog sok hazai társulatokéhoz, melyekben ha nem is hanyatlás, de megállapodás állott be, s azért itt is azon

korlátok fognak a közönség tudomására jutni, melyek közt a részvétlenség következtében mozognunk kell, a melyek megakadályozzák serényebb tevékenységünket és nem engedik, hogy magasztos czéljainkat ugy valósithassuk, a mint azt vallásunk és hazánk érdekében kivánnók. Ezen jelentésben tehát u j a b b és buzgóbb kérésünkkel is fogunk a hazafiúi keblekhez fordulni, hogy tekintettel a keleten idegen elemek közt élő honfitársaink elhagyatottságára, és azon veszedelemre, melyben vallásuk és hazafiságuk forog, megmentésükre filléreiket felajánlani ne sajnálják.

A magyarnak nem szabad veszni engedni a magyart.

Alapszabályainkban azonban az a határozat is ben- foglaltatik, hogy a közgyűlésen egy közérdekű tárgy fölött előadás tartassák. Ez a több évi gyakorlat által oda módosult, hogy az elnök magára vállalta e tisztet és az elnöki megnyitó beszéddel kapcsolatosan oly tár- gyakról értekezett, melyek a napirenden levő fontos

egyházi kérdések megvilágítására alkalmasaknak látszot- tak. Hiszen egyházi ügyeinket illetőleg a közönség köré- ben annyi előítélettel, annyi tévedéssel és tájékozatlan- sággal találkozunk, hogy mintegy erkölcsi kötelességgé vált, minden kedvező alkalmat felhasználni arra, hogy a téves felfogást helyreigazítsuk, a helyes elvek terjedését elősegítsük, a kérdéseket megfelelő világításba helyezzük és az igazságot hirdetvén, a sziveket és elméket magunk-

nak megnyerhessük.

Ezen gyakorlatot ez alkalommal is követni kívánom, a t. közgyűlés engedelmével ez idén egy olyan kérdésről fogván értekezni, mely legújabban süriin lévén szellőz- tetve. számtalan balvéleményekre és tévedésekre adott

a l k a l m a t ; tudniillik:

a királyi főkegyúri jogról és azon viszonyról kívánok szólni, mely annak alapján Magyarországban az egyház és állam közt kifejlődött.

Bennünket, katholikusokat, ezen j o g mélyen érde- kel, mert annak alapján fejlődött ki ama benső viszony, mely az egyház és állam közt Magyarországban sok tekintetben ma is fennáll ; ebben találja magyarázatát számtalan intézkedés, melyek sem az államjog elvont tételeiből, sem az állam-vallás fogalmából le nem vonha- tók, és ez szolgáland véleményem szerint, vezérfonalul

mindazon kérdésekben is, melyeknek megoldását a jövő kikerülhetetlenné teendi.

Választottam ezen t á r g y a t ezen alkalomra annál nagyobb előszeretettel, minthogy hétszázados emlékét

üljük dicső védszentünk szentté avattatásának, emlékét azon nagy királynak, ki katholikus anyaszentegyházunkat a magyar nemzet államéletével egybeforrasztván, megszi- lárdította ama benső viszonyt, mely az egyház és állam közt annyi századokon át mindkettőnek üdvére és dicső- ségére fennállott s a melyről e diszgyülésen hálával meg- emlékezni kötelességemnek tartom.

A kath. egyház mindig autonom volt, önkormány- zati jogát és különállását az államtól, mint független testület, melyet Krisztus urunk alapított, mindig meg-

3 R E L I G I O . védte, még akkor is, midőn az állammal szorosabb vi-

szonyba lépett ; beléletében a saját joghatóságát mint elengedhetlen létfeltételét megtartotta. Ebből folyólag a tanitó egyház közegeit: püspökeit és papjait vagy önmaga választotta, vagy ha külön felhatalmazás utján mások által választatni engedte, a megerősítést és kánoni behelyezést (institutio canonica) és a joghatósággal való felruházást mindig magának tartotta fenn. A joghatóság helye a pápában, mint Krisztus földi helytartójában és az egyetemes egyház fejében nyugszik.

De másrészről a mióta a kath. egyház fennáll, da- czára hierarchikus szervezetének, világi híveinek közre- működését, ha közvetve is, sohasem nélkülözte, szívesen engedett annak helyet, sőt kereste is. Az állammal szin- tén szoros viszonyba lépett, az elszakadást attól ellenezte, és csak akkor foglalt ellentétes állást, midőn a jogkörök megzavarása őt az elnyomatás veszélyével fenyegette.

így keletkezett egyfelől a tanitó egyház és a hívek, másfelől az egyház és állam közt bizonyos jogviszony, mely szülőanyja volt számtalan intézménynek, a hol a lelki és világi, az egyházi és állami szempontok át- szövődése folytán a jogköröknek elkülönitése meg volt nehezítve.

A kegyuraság egyike ezen intézményeknek.

Eredetét azon segélynek köszöni, melyet a hivek a lelkészkedő egyházi személyzetnek önként nyújtottak, hogy egyedül, minden anyagi gond nélkül, hivatásuknak élhessenek.

Később azonban, midőn az egyház ezen segélyezés- hez bizonyos jogokat kötött, különösen midőn az ado- mányozó jótevőnek befolyást engedett a javadalmas lel- kész megválasztására : ebből oly jogi intézmény fejlődött ki, mely ugyan az egyháznak sok előnyt biztosított, de nem csekély gondokat és keserűséget is okozott.

A kegyuraságnak jogelve abban talált és talál ma is legpregnánsabb kifejezést, hogy a ki valamely egy- házi javadalom felállítása czéljából a szükséges építke- zésekre telket ad, templomot épít és a javadalom fentar- tását eléggé biztosítja, annak joga van alkalmas egyházi személyt az egyházi hatóságnak ajánlani, vagy a mint a jogi kifejezés hangzik, kijelölni, bemutatni (prezentálni).

Az ily módon b e m u t a t o t t egyént, ha ellene kánoni ki- fogás nincsen, az illetékes egyházi főhatóság kinevezi, megadva neki a kanonika institucziót és felruházva öt joghatósággal. Csak az ily módon behelyezett lelkész te-

kinthető törvényesnek és a kánonok korlátai közt elmoz-

dithatatlannak. (Folytatjuk).

EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.

Budapest, jul. 2. Katholikus főrendiek értekezlete — volt m. hó 30-án a hgprimás budavári palotájában. A világi főrendek voltak ezúttal hivatalosak a prímáshoz tanácskozásra. Holnap vasárnap fognak a főpapok érte- kezni. A szerdai értekezletről saját informácziónk lénye- gének legmegfelelőbb tudósítást kapott a „Budapesti Hírlap", a melyből átvesszük a dolog érdemére vonat- kozó következő részletet :

„A herczegprimás körülbelül 25 világi főrendüt

hívott meg mára, főleg olyanokat, a kiknek nemcsak hitbuzgóságukra, hanem parlamenti képességükre is szá- mithatni. A tanácskozást, melyen a herczegprimáson kivül egyetlen főpap sem vett részt, a primás vezette.

A herczegprimás üdvözölvén a megjelenteket, meg- köszönte nekik, hogy meghívására eljöttek. Azután kifej- tette a mai összejövetel czélját. A választások után a kormánynak az elkeresztelési kérdés gyökeres orvoslása végett javaslatot tett, melyet a kormány eddig nyilvá- nosságra nem hozott. Közölte azután a főbb okokat, melyeket a főrendiházban e javaslat támogatására fel

fog hozni.

Altalános, élénk helyesléssel találkozott a prímás- nak e hó 4-én elmondandó beszéde, a melyet alapeszméi- ben megismertetett. Az érvek és adatok ereje, a kou- czepczió dialektikája épp ugy meglepte a tanácskozmányt, mint hangjának és modorának méltóságos, mindenben tárgyilagos, engesztelékeny jelleme.

A primás főtörekvése az, hogy még csak látszata se legyen, mintha e mozgalom akár az állam, akár a más felekezetűek irányában aggressziv föllépés lenne. A miért is a lehető legnagyobb objektivitás megtartására s min- den olyan czélzat vagy polémia elkerülésére kerté a főúri egybegyűlteket, a mi félreértésekre adhatna okot.

A jelenvolt főrendek közül többen felszólaltak. Az a vélemény is nyilvánult, hogy a kormány által leg- utóbb elfoglalt álláspont a javaslat keresztülvitelét köny- nyiteni fogja.

A főrendiház kulturvitáján követendő eljárás, eset- leges felszólalások és taktika megvitatása után a t.anács- kozmány esti fél hét órakor végec ért."

Esztergom. Hitélet Esztergomban. —

Jézus sz. Szive ünnepén kezdődtek Esztergomban a Sujánszlcy püspök alapította kilencz napi áhítatosságok a sz. Sziv tiszteletére. Ezeket Riesz Ferencz Jézus társasági budapesti házfőnök t a r t j a a nagy térfogatú vízivárosi plebánia-templomban, melyet a buzgó hallgatóság nagy száma a zsúfolásig meg szokott tölteni. Ez a jelenség annál épületesebb, mert alig multak el a Meszlényi püs- pök által alapított mcy«s-havi áhitatosságok, melyek al- kalmával a vízivárosi bájos apácza-templomban az esti hat órai prédikácziókor a közönség egyrésze a kitárt b e j á r a t elé szorult ki. Május havának minden áldott nap- ján hallottunk szebbnél-szebb sz. beszédeket, melyekkel

valóságos hitszónoklati verseny-buzgalmat fejtett ki a magyar Sión minden rendű és rangú papsága. Megérdem- lik e buzgólkodók, hogy fáradozásuk nyilvános elisme- résben is részesüljön. Czibulka Nándor kanonok 1, Frank István káplán 1. Haiczl Kálmán érs. írnok 1, Halmos lgnácz dr tanúim, felügyelő 1, Horváth Ferencz dr hit- tanár 1, Kohl Medárd dr primási titkár 1, Krotky József kanonok 1. Krammer György hittanár 1, Metzker József hitoktató 3, Machovics Gyula dr pápai kamarás 2.

Okányik Lajos káplán 1, Prohászka Ottokár dr spirituális 6, Rainer Lajos apát-kanonok 1, Récsey Viktor sz. B. r.

főgymn. tanár 4, Rosszival István dr kanonok 2, Schreiber Alfréd tanító-képző tanár, Walter Gyula dr tanitó-képző- intézeti igazgató 2, — összesen 32. 9z. beszédet mondtak.

1*

A szentség kitételével egybekötött litánián a leánynevelő- intézet növendékei felváltva magyar, latin és franczia k a r - éneket adtak elő a hallgatók lelki élvezetére. Ez, valamint a Jézus sz. Szive áhitatossága bizonyára lelki üdvére válik az esztergomiaknak !

Nagyvárad, 1892. junius 29. Az ünnepélyei: váro- sából. ') —

Az utóbbi években sokféle ünneplések szinhelve volt Szent László városa. P á r évvel ezelőtt a székesegyház építésének százéves fordulóját ülte meg, s az ekkor tar- tott ünnepségekben Haynald Lajos, a boldog emlékű ka- locsai érsek vitte a fő- s legdiszesebb szerepet; talán ez volt az ő utolsó nagyobb activ szereplése. Azután a nagy hadgyakorlatok mozgalmas napjai következtek, melyek- nek koronája a királylátogatás volt. Tavaly, mikor a város háziezrede (a 37. József ezred) jubilált, szintén bőven kivehette a részét a város lakosságának minden rétege az ünneplésből. Meglehetős nagy praxist szerez- hettek tehát már az illető factorok az e fajta napok elő- készítésében s az ünnepélyek külső díszét illető dolgok- ban. S csakugyan az avatott kéz nyoma mindenütt meg- látszott a város arczulatán. Mikor a históriai emlékű napok hét-, illetve kétszázados fordulója megérkezett, a he- gyek mögül felbukkanó nyári nap teljes ünnepi ornatus- ban pillantotta meg a nap hősét, a ragyogó, soktornyú ősi várost. Ha a szerény anyagi források, melyek felett a város rendelkezik, egy nagyobb szabású monumentum felállítását lehetetlenné tették is, mindazonáltal hazafias érzületének dokumentálására a külső dekoráczióban min- dent elkövetett. A város összes utczái pazar zászlódisz- ben úsznak ; a magánházak és a középületek zöld ga- lyakkal és guirlandokkal vannak felcziczomázva. A nemzeti tricolort és a város lobogóit valamennyi templom alakba és erkélyre kitűzték felekezeti különbség nélkül. A ren- dezők hivatottságát már az is mutatja, hogy a dekorativ munkákkal már jóval az ünnepély megkezdése előtt elké- szültek. A vidéki publikum nagy tömegekben érkezett s a különben is mozgalmas város élénkségét és forgalmát nagyban növelte az évnegyedes nagyvásár kufár szellemű és köznapi elemével együtt, melyek éppen nem illettek az ünneplés keretébe. Szombaton este s részben a vasár- napi nap folyamán érkeztek a fővárosi notabilitások; a püspöki kar, a káptalanok, s a különböző, jobbára egyházi testületek tagjai és képviselői. Csáky gr. a kormány kép- viseletében kissé későn érkezett. A Szent László névnapját megelőző napon, 26-án vasárnap az ünnepélyek programm- ján túlnyomóan világias szinezetü volt. E napon tartották a város díszes közgyűlését a prémontrei főgymnasium dísztermében. Szólottak a megye és a város fejei : Báró Dőry főispán és Sal Ferencz polgármester. A gyűlés főmomentuma Bunyitai Vinczének, a helybeli káptalan

tudós könyvtárosának felolvasása volt N a g y v á r a d n a k tö- rök kézről való visszafoglalásáról. E tárgyról különben egy alapos tanulmányt is adott ki a jeles szerző, mely az ünnepélylyel egyidejűleg a könyvpiaczon is meg- jelent. A közgyűlésről Szt.' László templomához vonult

') Második tudósítónktól. A szerk.

az egész illusztris társaság, melynek soraiban igen nagy számmal akadtak fényes diszmagyarba öltözött alakok is, élükön a szintén ünnepi habitusba b u j t és rendjelekkel feldekorált Tisza Kálmánnal, a város képviselőjével. Mint csodálatos kuriózumot lelemlitem, hogy a megyebeli országgyűlési képviselők távollétükkel tündököltek ; pedig egy kis hazafias emotio nekik sem á r t o t t volna, reno- méjukat pedig éppen nem csökkentette volna. Hasonló- képpen reflexiókra hangolja az embert az a körül- mény, hogy szt. Lászlónak, a magyar királyság és ke- reszténység legendaszerü hősének emlékét az ő kedvelt városában hiába keressük. Csak a város predikátuma és a szt. László templom-féle czim emlékeztet itt a nagy király történeti alakjára ; mert az a soit-disant szobor figura, mely a szt. László templomát környező piacztér egyik fődiszét volna hivatva alkotni, de mely a maga kicsinyességével, dísztelen, inaesthetikus anyagával és for- májával a szt. király emléke iránti kegyeletet inkább profanizálja és sérti, semmint emeli ; sem a városhoz, sem a representált alakhoz nem méltó. Ugy látszik, ezt a szembeötlő tényt akarta a város is enyhíteni, midőn a város visszavivásáról szóló emléktáblát nem a vár falába, hanem a szt. László templom hátsó részébe illesztette. A leleplezés mindjárt a közgyűlést követőleg történt szintén nagy és lelkes publikum jelenlétében. Mikor a városi tűzoltókkal össze kombinált rendőrség a kordont a türel- metlenül váró nagy tömegben megvonta, s a délelőtti gyűlés fényes hallgatósága annak keretében helyet fog- lalt, fellépett az emelvényre Rácz Mihály városi főjegyző, hogy megtartsa a hivatalos diszbeszédet. A beszéd tar- talmilag és alakilag egyaránt csinos kerekded munka volt, s a végső szavak alatt lehullott a lepel a táblá- ról, melynek aranysorai ragyogva hirdették a világnak a két század előtt lefolyt dicső fegyvertényt, s a kereszt diadalát a félhold felett. Az összesereglett sok ezer nép az iparosok dalárdájának hazafias akkordjai mellett osz- lott szét. Ugyanez nap este fényes (!) kivilágítás követ- kezett. Kigyúlt az örömláng minden ablakban, a Rimá- nóczy-fürdő tetején pedig egy gyönyörű reflektor szórta a fényt szerte a városba. A gáztársulat is leszedette az üveg lapokat a lámpákról és hatalmas lángoszlopokat eregetett belőlük. A katona-banda harsány zeneszóval járta be a várost, hozzácsatlakoztak a fáklyavivök és a

dalárdisták is, és legelőször a püspöki residenczia előtt adtak szereriádot, melyet még egyebütt is ismételtek. A szt. László napi (hétfői) ünnepségekben a világi hatóság népünnepélylyel és tűzijátékokkal vett részt. A Rhédey- kert, a népünnep szinhelye, igen szépen volt diszitve, kikocsikázott ide Csáky gróf is ; s a vasúti fogadtatásnál elmaradt ovácziókért itt bő kárpótlásban részesült. A tűzijáték nem állott a mai pvrotechnika színvonalán és én, daczára a Csáky obligát dicséretének, nem habozom kijelenteni, hogy biz az fényesebb is lehetett volna (nem fizikai fényt értek !) Ezek voltak a főbb momentumai a város speciális ünnepének, melyet párhuzamban az egy- házi solemnitásokkal Nagyvárad a török iga alól való felszabadulásának emlékére rendezett. Az ünnepélysoro- zat a mai nappal ér véget,, azzal a kirándulással, melyet a még itt lévő vendégek a püspökfürdőbe tesznek

5 RELIGIO.

Schlauch ö nméltóságához és az egész ünnepség lelkéhez.

És így az ünnepély, mely túlnyomóan egyházi jellegű volt, s a melyen a sz. Lászlóhoz fűződő vallási érzület és kegyelet dominált, valamint a püspök égisze alatt indult, ugy az alatt is fejeződött be. Adja Isten, hogy

áldásos nyomokat hagyjon maga után, ugy a vallási, mint politikai és hazafias téren is !

Nagyvárad. Jubileumi reminiscentiák. —

A jubileummal járó diszüléseket programmszerüleg kimért, nyugodt fény és pompa illeti m e g ; a diszlakomákat programmon kivüli melegség és élénkség szokta jelle- mezni. sőt a lelkesedésig fokozva az érzelmeket nem várt,

nem is sejtett meglepetések varázsába magával ragadni.

Szakasztott ilyen volt a nagyváradi sz. László-jubi- leum is. A szent-László-társulati komoly diszgyülés után természetes párhuzamossággal következett a nem ke- vésbé impozáns, fényes püspöki diszlakoma, a melyet szebbnél-szebb felköszöntők eszmeragyogása tett a jelen- voltak s bátran mondhatni a késő utókor előtt is örökké feledhetetlenné. A felköszöntők s az azok által keltett lelkes hangulatok és kitörések lefolyása ez volt :

A hatodik fogásnál elsőnek Schlauch Lőrincz püs- pök kelt fel és ekkép szólt :

„A magyar történelemnek alig van lapja, mely a római szentszéknek hazánk sorsára való befolyását nem jegyezte volna fel. (Igaz ! Ugy van !) Ezért, őseink mindig kegyelettel viseltettek a római szentszék iránt (Ugy van !) és ezen ősi hagyománynak örökösei mi vagyunk. (Hall- j u k ! Halljuk!)

A mai nap őseink emlékét ez irányban kétszeresen idézi fel lelkünkben, és azért, azt hiszem, érzelmeink elsőbbsége őt illeti (Élénk éljenzés), őt, a nagy hagyo- mányoknak utódját és a nagy erényeknek örökösét, habár nem is világi fényben, de szellemi és erkölcsi nagyságban annál magasztosabban. (Igaz ! Ugy van !) A mi sziveink annál inkább ragaszkodnak hozzá, a mennyivel inkább szenvedni látjuk őt. ( I g a z ! Ugy van!) Én tehát X I I I . Leo pápának egészségére emelem poharamat. (Élénk él- jenzés.) Sit gloriosus, sit per longaeva tempóra inclytus, sit felix semper augustus ! (Hosszas éljenzés és taps.)

Királyaink mindenkor döntő befolyást gyakoroltak a nemzet sorsára (Halljuk ! Halljuk !), mi pedig mint katholikusok tudjuk s azt hálásan is emiitjük, hogy ki- rályaink mint főkegyurak a katholikus anyaszentegyház- nak oly állást biztosítottak, melyet a többi nemzetek jog- gal irigyelnek (Halljuk ! Halljuk !), azért minket ő felsé- géhez, dicsőén uralkodó királyunkhoz (szűnni nem akaró éljenzés) kettő füz ( H a l l j u k ! H a l l j u k ! ) : a hazafias érzelem

és mély hála. (Élénk éljenzés).

Midőn tehát e város dicső jótevője emlékét üljük, lehetetlen, hogy azon jótétemények, melyek reánk árasz- tattak, eszünkbe ne jussanak. ( H a l l j u k ! Halljuk!) Ezért akár midőn katholikusoknak, akár midőn hazafiaknak érez- zük magunkat, kegyeletes kötelességnek teszek eleget, midőn ő felségére, apostoli királyunkra, első Ferencz Józsefre emelem poharamat. (Szűnni nem akaró élénk

éljenzés).

Legyen szabad már most egy másik jelentőségteljes

mozzanatra felhívnom kedves vendégeim figyelmét, és ez az, hogy jelenleg két királyi vérből származó főherczeg

van köztünk. (Élénk éljenzés). 0 fenségeik gyermekei azon főherczegnek, a ki iránt Magyarország nemcsak ragaszkodással. hanem őszinte rajongással viseltetik.

(Élénk éljenzés). Ehhez hozzájárul még az, hogy ő fen- sége László főherczeg ma itt Nagyváradon üli meg ne- venapját. (Élénk szűnni nem akaró éljenzés és taps).

P o h a r a m a t emelem ő cs. és kir. fenségeikre, József Ágost és László főherczegekre. (Hosszas élénk éljenzés és taps).

N a g y hálával töltötte el Nagyvárad közönségét és mind- nyájunkat, hogy a magyar kormány e magasztos és nem- zeti ünnepélyen résztvett (Élénk tetszés), de még na- gyobb volt az öröm a felett, hogy a magyar kormány szives volt képviseletével megbízni egy olyan férfiút, (Éljenzés) kinek ősi fészke Bihar vármegye és akit ősei-

nek emléke szorosabban füz hozzánk. (Élénk tetszés). A mai nap reánk nézve és exczellencziád irányában annyi- ban érdekes, hogy két elődje : Csáky Imre és Miklós gróf e megyének volt püspöke. (Halljuk ! Halljuk !) Engedje meg tehát nagyméltóságod, hogy midőn a múltnak ezen emlékét felidézem, Isten áldását kérjem exczelleneziádra.

(Élénk éljenzés). Vezesse nemes szivét ugy, amint mi kegyelettel viseltetünk ősei iránt. (Élénk hosszas tetszés és taps). Adjon a Mindenható nagyméltóságodnak erőt, hogy egyházunknak és hazánknak ügyeit mind a kettő üdvére vezethesse." (Elénk éljenzés).

E r r e gróf Csáky Albin emelkedett fel és a követ- kezőket m o n d t a :

„Ö császári és királyi fensége kegyes engedelmével poharat emelek dr Schlauch Lőrincz megyés püspök ur ő exczellencziájára. (Élénk éljenzés.) Nem tehettem azon- ban ezt a nélkül, hogy habár csak röviden ne foglalkoz- zam némileg azon ünnepélylyel, mely nekem ezen fel- szólalásra alkalmat nyújt. ( H a l l j u k ! H a l l j u k ! ) Köztudo- mású. hogy a legnemesebb érez a tiszta színarany. (Ugy van !) de köztudomásu az is, hogy az éppen tisztaságánál és nemességénél fogva nem hozható közforgalomba, (Tet- szés.) hogy próbára kell azt tenni oly czélból, hogy áta- lánosan értékesíthető legyen. (Élénk tetszés.) Ily képletből kiindulva, bátran merem állítani, hogy három próbás ez az ünnepély, a melynek a püspök ur ő exczellencziája és Nagyvárad sz. kir. város közönsége jóvoltából részese vagyunk. (Nagy tetszés.) Három próbás ez az ünnepély, mert szól az Szent Lászlónak, mint a nagy magyar ki- rálynak és szól Nagyvárad revindikácziójának, azaz a török j á t o m alóli felszabadulás kétszázados évfordulójá- nak ; (Élénk tetszés) ezen hármas ünnepélyben egyesü- lünk mindnyájan és nincs senki e hazában, a ki a maga

örömrészét ki ne vehetné. (Élénk helyeslés.) Ámde a tör- ténelmi tények és események emlékezete még azon eset- ben is, ha a tények és események nagy jelentőségűek, csupán a regisztrálás, csupán a nomenclatura színét viseli, hogyha azok értékét nem mérlegeljük, ha azokból tanulságot nem merítünk és ha azokat aranypróbának alá nem vetjük. (Ugy v«n !) Mi tehát a főtanulság, a mit az ezen ünnepélyek által dicsőített történelmi tények- ből m e r í t h e t ü n k ? ( H a l l j u k ! Halljuk!) A revindikáczió bizonyságot tesz arról; hogy a nemzeti erős-akarat nem-

zeti erős j o g o k a t j u t t a t érvényre. (Igaz ! Ugy van !) Más- részt pedig buzdít és int minket, hogy a nemzeti jólétért való küzdelemben ellankadni, elfáradni nem szabad soha, mert csak kitartó fáradhatatlan munkássággal lehet meg- felelő czélt elérni (Szűnni nem akaró éljenzés.) Szent László nagy király országlása pedig a legfényesebb bi- zonyítékát adja annak, hogy az állam meg az egyház érdekei párhuzamosan szolgálhatók. (L'gy van !)

Szent László, kinek hitbuzgóságát, hithüségét a szentek dicsfénye hirdeti, mint uiagyar király Szent Istvának államalkotó és állam-biztositó munkáját dicsősé- gesen befejezve, a magyar király, a magyar állam, a magyar korona jogait minden körülmények közt meg tudta óvni még akkor is, a mikor az állam és egyház érdekei közt a küzdelem egész Európában dult. (Ugy van !) De történelmünknek ezen nagy jelentőségű tanu- ságát a püspök ur rég felismerte, magáévá tette és appli- kálta (Ugy van !). mert látjuk, hogy legbuzgóbb előhar- czosa a nemzeti jóllétnek és hogy minden alkalommal magasztos főpásztori hivatása körében és törvényhozó működése keretében ugy az egyház, mint az állam érde- keit párhuzamosan t u d j a és a k a r j a szolgálni. (Élénk éljenzés.) Ezért emelem ez alkalommal poharamat egész- ségére és jóllétére, kivánván. hogy őt az ég U r a teljes jóllétben és egészségben a hazának és a katholikus egy- háznak tartsa meg." (Hosszas élénk éljenzés.)

Újból felállt Schlauch püspök : Engedjék meg, hogy ez alkalommal szivem érzelmeinek tovább adjak kifejezést.

(Halljuk ! Halljuk !) E nagy ünnepélyen megtiszteltek engem kedves kartársaim és az egyház-tartománynak érseke. (Élénk éljenzés.) Nem akarom rajzolni, hogy mily kedves előttem, hogv püspöktársaimat magam köré gyűjt- hettem. (Élénk tetszés.) Sajnálom, hogy mindnyájan nem jöttek el, de ezen sajnálkozásom ne legyen szemrehányás, hanem a mély szeretet kifejezése, melylyel püspöktársaim iránt viseltetem. (Élénk tetszés.) A mi ezen ünnepélyt a püspöki kar jelenlétén kivül magasztossá teszi, az, hogy a katholikus életnek fejlesztésére alakult Szent-István- és Szent-László-Társulat és a Katholikus Kör képviselői jelen vannak (Élénk éljenzés), mert ebben kicsinyben látom azt, a mit nagyban óhajtunk mindnyájan, hogy a hivek, a papok és püspökök, egy szivvel és egy lélekkel mun- kálkodjanak egyházuk és — mert ez elválaszthatatlan — hazájuk dicsőségén. (Élénk éljenzés.) Az eszme, melyet képviselünk, magasztos, a czél tiszta, és ezért mi egyházi meggyőződésünkkel édes hazáuk érdekével vagyunk össze- forrva. (Szűnni nem akaró éljenzés.) Poharamat emelem legelőször a kalocsai érsekre (Éljenzés), azután püspök- társaimra, a Szent-István- és Szent-László-Társulat és a Katholikus Kör képviselőinek egészségére." (Élénk hosz- szas éljenzés.)

Ezután Csúszka György kalocsai érsek állott fel és t a r t o t t a a következő beszédet:

„Magasztos érzet fogja el bensőmet, midőn e rend- kívüli ünnepélyes alkalommal, ugy mint a kalocsai érseki tartománynak metropolitája én is felszólalok. Hét, sőt nyolcz évszázad előtt lefolyt nagy események vonulnak el ma lelki szemeim előtt és ragadják szivemet a szent lelkesedés legmagasabb fokára. ( H a l l j u k ! H a l l j u k ! ) Ugy

tetszik, mintha látnám őt, a dicsőt, a nagyot : daliás szent királyunkat, a mint Isten és az ég királynője iránti lán- goló szeretettől ihletve az általa kiválóan kegyelt váradi püspökségnek és káptalannak, nemkülönben több más templomnak és monostornak veti meg a l a p j á t ; mintha látnám őt, egyházi és világi nagyjainak körében a vallás és haza javát czélzó bölcs törvények alkotásában fára- dozni. Mintha látnám öt dicső vitézeinek élén duló vihar- ként szétrombolni a szent hit és áldott hon elleneinek bősz táborát ; mintha hallanám a forrón szeretett kirá- lyának halálát sirató magyar nemzetnek könnyárban t'uló zokogását és szűnni nem akaró fájdalmas sóhajait. (Élénk tetszés.) É s ha egy századdal későbbre irányítom tekin- tetemet, még élénkebb kép tárul lelkem elé. Hallom a keresztény egyház látható fejének, római III. Celesztin pápának 1192. évben az egész keresztény világot meg- örvendeztető szavát, melylyel a magyarok szent királyát, nagy Lászlót az oltár trónjára helyezi (Tetszés.); látom IV. Bélát a nemzet díszének, virágának élén Váradra sietni. ( H a l l j u k ! Halljuk!) Látom itt a magyarországi egyház azon időbeli oszlopait J ó b és Saul érsekeket.

El vin akkori nagyváradi püspököt az országnak több más püspökeivel e g y ü t t ; szent megilletődéssel látom azon csodás eseményeket megtörténni, melyek az ég helyeslé- sének legkétségtelenebb bizonyítékául szolgálnak. (Hall- j u k ! ) De nem puszta képek, nem csupán az emlékezet idézései ezek, mélyen tisztelt uraim, hanem megtörtént tények és sok tekintetben ma is örvendetes valóságok.

(Igaz ! Ugy van !) De valamint e nagy történeti tények- nek emlékezete, ugy fennmaradt és ráhárult az utó- dokra örökségül azok ápolásának és folytatásának szent kötelessége is (Ugy van !) ; és valamint szent Laszlóval az apostoli királylyal, a vezérrel, a ki mindig nyilt és nemes harczczal támadta és győzte le a pogányságot, mely egyaránt ellensége volt az egyháznak és a hazának, valamint szent Lászlóval a vezérrel, a ki az általa legyő- zött pogányságot is meg tudta nyerni az egyház és a haza szolgálatának, eszmében és törekvésben minden vitéze egyesült : ugy az utódokra maradt kötelességekben is egyesülni kell mindenkinek, a kit az egyház, a haza és a trón iránti szeretet és hűség lelkesedése áthatni és fel- emelni képes. (Ugy van !) Es ugyanezen lelkesedéssel tekinthetünk a jelenleg dicsőén uralkodó XIII. Leo pápára, (Éljenzés.) a ki épp ugy, mint 700 év előtt élt elődje, igaz atyai indulattal viseltetik irántunk ; minek ezen szent ünnepségek alkalmából már folyó évi ápril hó 12-én fényes bizonyitékát adta (Éljenzés.); és ugyanezen lelke- sedéssel tekinthetünk szent Lászlónak királyi erényekben gazdag apostoli utódjára, I. Ferencz József koronás kirá- lyunkra (Hosszas éljenzés és taps.), a kit, hogy népei mily hő rajongással szeretnek, arról a két hét előtt lefolyt koronázási emléknapok újból a legmeghatóbban tanúskodtak (Ugy van !) és a ki hiven ápolja a vallás és hazaszeretet testvértüzének szent lángját (Hosszas élénk tetszés) és azért részt is vesz Felséges urunk, királyunk fejedelmi házának két itt jelenlevő, általunk tisztelt és szeretett József Ágost és László főherczegek által (Élénk éljenzés és taps) e szent ünnepségben. Ma is, mint 700 év előtt, szent királyunknak, nagy Lászlónak sirja képezi

7 RELIGIO.

a magyar nemzet általános érdeklődésének tárgyát, mert ! ime szerencsénk van itt tisztelhetni a magas kormány képviselőjét, gróf Csáky Albin m. kir. miniszter ur ő nagy- méltóságát (Elénk éljenzés.), a főnemességnek több nagy- i

méltóságú és méltóságos t a g j á t (Éljenzés) és hazánk számos előkelő polgárát, kik a zarándokok ezreivel egye- sültek. (Igaz! U g y van!) Ma is mint 700 évvel ezelőtt a magyar püspöki karnak több tagja, a káptalanok kép- viselői és az alpapság igen szép számban együtt van Nagyváradon, hogy részt vegyen ezen egyházmegye és a város örömében. (Élénk tetszés.) Elvin főpapi székén ma is Szent Lászlónak egyik legbuzgóbb tisztelőjét látjuk, (Élénk éljenzés.) kinek lángoló egyházi és honfiúi buz- galma nagy László király szentté avattatása bét és Nagy- várad török liga alóli felszabadulása kétszázados évfor- dulójának e nagyszerű ünnepségeit Nagyvárad szab. kir.

város igen tisztelt közönsége legkészségesebb közreműkö- dése mellett szervezte, kinek mély tudománya a történeti valóságnak életet tud adni, (Igaz ! Ugy van !) kinek jeles művészi érzéke az igazságoknak diszt tud kölcsönözni ( I g a z ! Ugy van!) és kinek ékesszólása e mai nap nagy eseményeinek külön nagy eseménye vala. (Igaz ! Ugy van !) Azt hiszem, hogy mindnyájunknak nemcsak érzését, hanem hő óhaját is fejezem ki, midőn szivemből kivánom. hogy a Mindenható Nagyvárad érdemdús püspökét Schlauch Lőrincz ő nagyméltóságát (Hosszas lelkes éljenzés.), a Szent László-társulatnak fáradhatlan buzgóságu elnökét, szent László oltalmában az egyház és a haza javára még igen sokáig boldogul éltesse."

Hosszantartó lelkes éljenzés követte a kalocsai érsek eszmékben gazdag beszédét. Különösen nagy hatást tett a főpap beszédének ama pontja, melyben hangsúlyozta, hogy szent László dicsőségével és hagyományával a köte- lességek is örökségül maradtak ránk, és valamint szent László nyilt és nemes harczban győzte le és nyerte meg 1

az egyháznak és a hazának elleneit, ugy kell tenni az utódoknak is.

Ezután Sal Ferencz polgármester a vendégek egész- ségére üritette poharát ; mire Zichy Nándor gróf a katonai és polgári hatóságokat éltette, a kik szives előzékeny- séggel és annyi hazafisággal fogadták a vendégeket (szűnni nem akaró éljenzés). Nemesics altábornagy kiemel- vén, hogy habár érti is a magyar nyelvet, de nem beszéli azt annyira, hogy ily kitűnő társaság előtt állásá- nak megfelelő beszédet tarthasson. ( H a l l j u k ! H a l l j u k ! ) Szivből köszöni a szívélyes megemlékezést a császári és királyi hadseregről (szűnni nem akaró éljenzés), mely utóda azon dicső seregnek, mely a félholdat letépve, annak helyébe a keresztény szeretetnek jelvényét, a keresz- tet tűzte fel. (Szűnni nem akaró lelkes éljenzés). P o h a r á t emeli 0 Felségének a császár és királynak mint legfőbb hadúrnak egészségére. (Szűnni nem akaró éljenzés és taps).

Schlauch Lőrincz : „Engedjék meg uraim, hogy az imént elhangzott felszólalás után oly nyelven szólhassak, a melyet a fényes társaság minden tagja és a müveit közönség egyaránt ért. (Halljuk ! Halljuk !) A magyar nemzet tisztelettel van eltelve a császári királyi hadsereg iránt (Élénk éljenzés és taps) ; soraiban vannak gyerme- keink, kik gyermekei a magyarságnak. (Igaz ! Ugy van !)

Az osztrák császár személyében tiszteljük mi a magyar királyt is (Élénk éljenzés és taps), kit a magyar nemzet hő szeretettel és rajongással környez. (Élénk tetszés.) E n g e d j é k tehát meg. hogy köszönetemet nyilvánítsam ő nagy méltóságának, hogy a tegnapi nagy egyházi és nemzeti ünnepélyen szives volt közreműködni. (Élénk éljenzés.) Ezzel nagyméltóságod bizonyítékát adta annak, hogy a hadsereg a néppel érez és hogy a népnek szive a hadseregben dobog." (Élénk hosszas éljenzés és taps.) Nemesics altábornagy erre kiemelvén, hogy katonai nyilvános pályájából 28 évet a hadnagyi rangtól az ezred- parancsnokságig magyar ezredek kötelékében szolgált és ezen idő alatt volt alkalma ellesni a magyar katona- jellemet (Élénk éljenzés), a mely hűség a trón és a haza iránt, bátorság a veszélyben és ragaszkodás az elöljáróság iránt (Élénk éljenzés). Ott a hol e három erény egyesül, megszűnt és nincs többé ellentét. (Szűnni nem akaró éljenzés és taps). E hároin erényre, melylyel a magyar nemzet és annak fiai a császári és királyi hadsereg köte- lékében szolgálnak, emeli poharát. (Élénk éljenzés és taps.)

A szép pohárköszöntő után következett amaz elra- gadó jelenet, a melyről már szó volt. A Bach István karnagy vezetése alatt álló 37. ezredbeli zenekar rázen- dítette a „Szózat,"-ot, s József Ágost főherczeggel az egész társaság felállt. A két főherczeg, az összes püspökök, főrendek, katonák és polgárok együtt énekelték a nagy király emlékére rendezett lakomán a „Szózat"-ot. A lel- kesedés tüze hatotta át a jelenvoltak szivét, mindenki énekelt és mindenki könnyezett az örömtől. József Ágost és László főherczegek, lelkesen, gesztussal énekelték :

„Áldjon vagy verjen sora keze, I t t élned halnod kell,"

mialatt Schlauch maga is énekelve, kezeivel taktust vert.

Ehhez hasonló szépre nem emlékezünk. Ez az igazi Szent- László-jubileum. Mindnyájunk előtt ugv t ű n t fel, mintha megjelent volna előttünk a daliás magyar király alakja, a homlokát köröző dicsfénynyel, hagyományos szépségű arczárói a boldogság fénye sugároznék a lélekemelő látványnál, a mint az uralkodóház két nagyreményű sarja a magyar katholikus egyház fejedelmei és a nemzet annyi kiváló férfia egy szivvé forrnak a hazaszeretetben.

A megragadó jelenet hatása uralkodott az egész társaság fölött még azután is, hogy a két ifjú főherczeg a Szózat eléneklése után a jelenlevők lelkes éljenzése közt az étteremből távozott. . . .

Ezek a nagyváradi Szent-László-jubileum püspöki lakomájának legszebb reminiscentiái.

IRODALOM.

*** Szent László király, vagy a magyar nemzet d i c s ő s é g e . Szentté avatásának hétszáz éves fordulóján MDCCCXCII. A magyar olvasó közönség és serdültebb ifjúság részére irta Paszlarszky Sándor szerencsi r. kath.

lelkész. Szerencs, 1892. 8-r. 148 1. Ára 1 írt.

Nemcsak tartalmának vázlatát ismertettük e nagy- becsű népies ünnepi emlékiratnak, hanem két fejezetet is közöltünk már belőle, abból a czélból, hogy e nagy

missiójára méltó derék könyv ezerek és százezerek kezébe eljutva segitsen méltóvá tenni a magyar nemzet minden rétegét szent Lászlóhoz, a legideálisabb magyarhoz, me- lyet történelmünk felmutat.

+ Az első osztály t e l j e s vezérkönyve, Herbart- Ziller rendszere nyomán irta Dreisziger Perencz tanitó Adán, Bácsmegye. Zenta, 1892. 8-r. 289 1. Á r a 2 frt.

Csekély véleményem szerint szerző e müve által igen jó és nagy szolgálatot tett a hazai nevelés-ügynek.

Miért ? Mert összes iskoláink fundamentuma, az elemi iskola 1. osztálya számára irt egy mindenre, a minek itt tekintetbe kell jönnie, kiterjedő vezérkönyvet, a mely a tantárgynak tarka-barkaságából egyöntetű, egységes tan- anyagot dolgoz ki az iskola porába került serdülő gyer- mekek lelki szükségleteihez mérten. E szerint a vezér- könyv szerint haladva a tanitó nevelve oktat, és oktatva nevel. Tartalma két részre oszlik. Bevezetés után, mely paedagógiai alapelveket fejteget, következik az elméleti rész négy fejezetben : a népiskolai tananyag kiválasztásá- ról, a tananyag elrendezéséről, a tanmenetről s az okta- tás tagolásáról. A gyakorlati rész hat fejezetben a kö vetkező tárgyakat fejtegeti : a hittan, az érzületi oktatás,, a játék, a számtan, az irás és olvasás, az énektanítás. A játékok köréből iskolába került gyermek ennek a Vezér- könyvnek utmutatása szerint természetének megfelelően mintegy játszva megy át a gyermeki játékok világából az iskola világába. Ezért mondom én ezt a könyvet nagy szolgálatnak és nyereségnek a hazai nevelés-ügy számára.

Mint nem csupán szaktekinteteket, hanem általános érde- keket szolgáló lap, mi is fogunk meríteni belőle papi

olvasó közönségünk számára, a mely isteni hivatásánál fogva a nemzet legelső paedagóg osztálya és rendje, ő levén hivatva az embert igazi emberré és kereszténynyé, Isten fiává, a világ urává s a mennyország örökösévé tenni és nevelni.

= Szent-László király. Irta Végházi. A Szent- István-Társulat népiratainak 65. füzete. Budapest, 1892.

12-r. 32 1. Ára 6 kr.

V E G Y E S E K .

— Vaszary Kolos hgprimás Esztergomnak és az országnak nagy alapítványt készül tenni. Távirati jelen- tés szerint Esztergomban a felsővidéki szegény tanítók árvái számára alumneumot fog alapítani, továbbá egy u j szemináriumot és képzőintézetet fog építtetni. Az alum- neum, a képzőintézet és a szeminárium alapitása által a

hgprimásnak az a czélja, hogy a felsővidéki tót ajkú gyermekekkel hazai nyelvünket elsajátíttassa és hogy m a g y a r szellemben neveltessenek a gyermekek. A hgpri-

más e szándékáról Helcz Antal polgármestert azzal érte- sítette, hogy a város közönsége alkalmas telket szemeljen ki, a melyet meg fog vásárolni. A primás e nagyfontos- ságú elhatározása a közönség körében nagy lelkesedést keltett.

— Lembergben Sembratovicz érsek elnöksége alatt bizottság alakult a pápa püspöki jubileumának s a h a j - dani Lengyelország területén élő ruthének háromszáz év előtt történt uniójának megünneplésére.

— Római határozatok: A ritusok Congregatiója 1890. jun. 20-án kimondotta, hogy a templomszentelés

érvénytelen, ha az oltárszenteléssel nem jár együtt.

Ebben az esetben vagy ú j r a kell consecrálni a templo- mot, vagy a megtörtént érvénytelen consecratio recon- validátiójáért folyàmodni. Az Index Congregatiója 1892.

ápril 7-i.ki.^atárazíattaK a tilos könyvek lajstromába ig- tatta F e r r i è ç e f E m i l következő müveit: 1. L'erreur scien- tifique de la Bible, 2. Les Apôtres, 3. Paganisme des Hébreux jusqu'à la captivité de Babylone, 4. L'âme est la fonction du cerveau, 5. La matière et l'énergie, 6. La vie et l'âme, 7. Le Darwinisme ; továbbá Bonghi Rug- gero illusztrált Jézus élete cz. müvét. — R. P. Jouet, a Jézus szents. szive issouduni missionariusainak procura- t o r az Indulgentiák Congregatiójától 100 napi bucsut nyert a következő röpima minden elmondásaért: „Sancte Joseph, exemplar et patroné amantium Sanctissimi Cor- dis J e s u : ora pro nobis!"

— Japán, a mely csak néhány év előtt öltött magára czivilizált ruhát, akarom mondani, csak néhány év előtt fogadta el az európai népek parlamentáris állami életé- nek módját, — máris túltesz Magyarországou józanság szempontjából. A japáni császár a kultur államok körébe való fölemelkedés eszközei közé sorolja azt is, hogy a párbajozok gályarabsággal bűnhődjenek. Nálunk a barbár vagdalkozás és vandal gyilkolás — lovagiasság, erény !

— Svájcz lakossága vallásra nézve igy oszlik meg : katholikusok 1,183,828: protestánsok 1,716,548; zsidók 8069, más vallásúak 9039.

AIWT E l ő f i z e t é s r e való f e l h i v á s .

Az események s a valláspolitikai viszonyok fejle- ményei hazánkban mindinkább a „Religio" p r o g r a m m j á - nak igazolása körül tömörülnek. E szerint minden törek- vésünk, még harczaink és küzdelmeink czéljának is — a békének kell lenni. A harcz csak eszköz, a béke a czél.

Innen van, hogy a „Religio" a harczok leghevesebb tusáiban is mindenek előtt a béke érdekeit védi. a győ- zelem legbiztosabb garancziájának, a higgadtság, meg- gondolás és nyugalomnak ápolásával foglalkozik, hogy a mit a heveskedés és szenvedély elront, azt az okosság jóvá tegye. Innen van az is, hogy mintegy vezérkari közlöny levén a magyar kath. sajtó körében, emelkedet- tebb álláspontról a csaták és ütközetek technikai és taktikai intézését végzi, de a puskatussal való agybafőbe verekedés sajnálatos, de elkerülhetetlen tusáiba, a vezér- karral együtt le nem ereszkedik ; mert hiszen az a had- járatnak hosszú időkre való elvesztését, a katholika egy- háznak Magyarországon mohácsi veszedelmét jelentené, ha a püspöki kar a csata'.éren a szuronyharczba belekeveredik.

Más lapok p r o g r a m m j a nem egyéb, mint igéret, re- mény s több-kevesebb sikerült zsákmány ; a Religio p r o g r a m m j a — félszázados nyugodt történet. Ennek folytatásához hivjuk meg t. olvasóközönségünket, első sorban Magyarország katholikus papságát, kérve az elő-

fizetés megújítását, illetve megpróbálását.

Eddigi előfizetőink elismerésüket a lap iránt helye- sebben nem tanúsíthatják, mint, ha azt ismerőseik köré- ben ismertetik és terjesztik.

Az előfizetés föltételei a lap czime mellett olvashatók.

Budapesten, jun. 25. 1892. A szerkesztőség.

Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő : Breznay Béla, hittudor, k. m. t u d . egyetemi ny. r. t a n á r . Budapest, 1892. Rudnyánszky A. k ö n y v n y o m d á j á b ó l . (Papnövelde-utcza á. sz.)