Róma. jul. 5. A „Berum novarum" kezdetű pápai encyklikának érczben való megörökitéséről már tettem említést. XIII. Leo pápaságának jelenévi érmén egyfelől a pápa arczképe látható időszámításunk és az ő pápasá-gának (XV.) évszámával; a másik oldalon allegorikus ala-kok jelképezik a Rerum novarum encyklika hatását a munkások érdekében. E s pedig a csoportozat közepén elő-térben a Vallás nemtője áll, jobb kezében az encyklíká-val, baljával a keresztre támaszkodik, ugy hogy egyúttal a kereszt töve egy elnyeléssel fenyegető hydra fejét zúzza szét. Ez a hydra természetesen a haszonlesést jel-képezi. H á t r á b b balra két alak lép elő, gazdagon redő-zött ruházatban, adományaikat hozva a Vallásnak. Ennek a lábai előtt egy szegény nő látható, a mint éhség által gyötört gyermekét t á m o g a t j a : jelképe a nyomorba sü-lyesztett munkásnépnek. J o b b r a egy munkás alakja lát-ható, kit a nyomor még meg nem törött ; erőtől duzzadó alak, kezeiben munka-eszközökkel. Tekintete a Vallásra van függesztve, mintha mondaná, hogy ebbe van helyezve minden reménysége. Ezt az egész, a megszólalásig élénk jelenetet, melyet Bianchi mester keze vésett érczbe, mgr.
Nocellától, ő szentsége titkárjától (brevium pro principi-bus) a következő körirat keríti körül : Jus dominii ius operciriae gentis expertum. Péter és Pál napján osztották ki ennek a nevezetes éremnek példányait. Rampolla bi-bornok 12 arany és tizenkét ezüst darabot adott át belőle magának a pápának. Ezüst darabot kaptak belőle a
bibornokok, a nagykövetek, a követek és a szentszéknél megbízott miniszterek, valamint a pápai udvar főbb sze-mélyiségei egymásután.
Fényes iskolai ünnepély volt mult hó 22én a J é -zus-társaságiak sz. Ignáczról nevezett templomában. Az Universitas Gregoriana egyik legkitűnőbb hittanhallgatója, a Collegium germanico-hungaricum növendéke, Hilf rich y 176 tételt védelmezett super universa theologia mgr.
Satolli érsek, mgr Tripepi, mgr Fontana és P. Döbling franciskánus atya hirneves tudósok támadásaival szemben.
Jelen volt nyolcz bibornok. Schlözer porosz meghatalma-zott miniszter az ap. szentszéknél, és több százra menő tudós hallgatóság. A disputatio rendkivül fényesen sike-rült. Ilyet csak Róma szokott produkálni, a hol a legfőbb theologiai tudomány, a dogmatika, megfogyatkozás nélkül
virágzik.
K A T H . E G Y E S Ü L E T I É L E T . Megnyitó,
melyet az erd. róm. kath. irocl. társulat 1892. jul. 5-én t a r t o t t köz-gyűlésén elmondott.
V e s s el y Károly.
Tisztelt Közgyűlés !
Jelen korunk, valamint mindenben, ugy az iro-dalmi téren is szeret gyorsan cselekedni és mindenek fölött kurtán végezni. Nem teremt annyit, amennyit elődjei teremtettek, vagy igen csekély számban teremti azon hosszú müveket, melyek szerzőiknek egész életét vették igénybe. Nem győzzük várni a dicsőség élvezetét, és azt tapasztalhatni, hogy Íróink vagy azért, mert szerfelett nehezen vélik megszerezhetni a halál utáni hírnevet, vagy azért mert félnek, hogy nevetségesekké válnak, ha azt reményleni merik, keveset vagy semmit sem gondolnak az utókorral. A demokratikus áramlatnál fogva, mely az emberi társadalmat magával ragadta, csak kortársaiknak akarnak élni. S aztán van egy nagy halmaz könyvünk, melyek nem kerülnek sokba, van számtalan monográphiánk,.
vannak vaskos kötetü g y ű j t e m é n y e i n k ; könyvtáraink is tömve vannak szépen osztályozott, lajstromozott és szá-mozott oly munkákkal, melyeket a tudomány bármely ágában felhasználhatunk. Miért kárhoztatnók tehát gunkat arra, hogy egész életünkön át homályban ma-radjunk, hogy nélkülözésekkel küzdjünk oly ivnagyságu könyvek alkotása miatt, melyeket csak halálunk után fognak olvasni ? Hiszen oly könnyű és kellemes oly munkácskákat összeböngészni, melyek hamar és jó áron kelnek el ; könnyű és kellemes egy ütéssel dicsőséget is, bőséges jövedelmet is és talán még egy széket is a magyar tudós akadémiában elnyerni ! A nagy müvek, miket századunk teremt, nagyrészt többé-kevésbbé ily alkalomszerűséggel, ily ismereti készlettel és ily leik -ismerettel készült ujra-kiadások.
Napjainkban nagy zajt ütnek a tudományok hala-dásával. Pedig sokan éppen azok közül, kik leginkább kevélykednek azzal, mit szomszédjok feltalált, kevesebb* t tudnak, mint azon szegény barátok a tizenegyedik és tizenkettedik századból, kik sem Gáivánit, sem Lavoisier-tr
sem Kopernikust nem ismerték, kik noha sem a
nyelve-39 R E L I G I O . zetre, sem az irály ékesebb formáira nézve nem
vetél-kedhetnek korunk Íróival, a magasztos és üdvös gondo-latokban, a helyes okoskodásban jártasabbak voltak, mint sokan finnyás tollhőseink közül, és bevégzettebb tudo-mánynyal birtak, mint divatos szerzőink nagyobb része.
Az, mit mindenek fölött ama régi Írókban észlel-hetni, az, hogy hivatásuk öntudatával birtak. Ok jól ismerték a könyvnek hatalmát, azért csak nagy munkák írásával foglalkoztak. A sajtó és papírgyártás terén foly-tonosan szaporodó ujitások és tökéletesbitések, a gőz és gépek alkalmazása a nyomtatásnál, lassankint a másolá-sok uralmát idézték e l ő ; az az idő már régen elmúlt és nem is tér többé vissza, a mikor — általában véve — nem kenyérkeresetből csinálták a könyveket, nem az önző vásári verseny folytán gomba módjára keletkezett tel-hetetlen napi lapok hasábjainak megtöltésére, hanem azért irtak, hogy maguk és mások javára derekas müvet végezvén, a teljesített kötelesség jó illatát, az ügyes író dicsőségét és a becsületes ember emlékét hagyják át az utókornak.
De vájjon nem magunk alatt fürészelem-e el a fát, midőn ilv módon kelek ki századunk irodalmi tevékeny-sége ellen ? Azzal kecsegtetem magam, miszerint sikerülni fog kimutatuom, hogy nem. Dicsőségesen uralkodó szent atyánk, XIII. L E O pápa. kinek bölcsesége az egész föld kerekségét beragyogja, azt a tanácsot adta híveinek, hogy az Isten, az egyház és szent hitünk, tehát a valódi czivilizáczió, szabadság és haladás ellenségei ellen az ál-taluk használt harczmodorban szálljunk síkra, nehogy ugy j á r j u n k , mint egykor a nehéz mozdulatu németek a rájok csapó pogány magyarokkal j á r t a k , kiknek iürge lovaikon villámsebességgel intézett támadását, a folytonos körülrajzásuk alatt is a kengyelvasban félig felállva ki-röpített, de biztosan találó nyilait sziklaként meredező, a régi rómaiak klasszikusaiból a szerzetesek u t j á n megta-nult és nem ritkán ezek által vezénylett hármas csata-rendjükkel visszaverhetni vélték.
Manap, lia a társadalmi téren hatni akarunk em-bertársainkra, hiába közeledünk nagy vastag pandektákkal feléjök. kik a fantaziát kápráztató regények olvasása alatt nagy gyönyörélvezettel egy képzelt eldorádóban
kalandozni szoktak ; kik az emberi természet azon gyar-lóságánál fogva, mely mindig hajlandóbb a rosszat, mint a jót elhinni és az első értesülésnek benyomását még a társadalom értelmesb rétegeiben is ritkán képes legyőzni,
csaknem kárörvendő érzülettel olvassák az egyház és szolgáik ellen élezés alakban intézett támadásokat, hogy ne is említsem a pornographiának az önző nyerészkedés és erkölcsi romlottság révén növekedő terjedését. Ezeknél csak ugy remélhetjük a kihallgattatást, ha nekik a könnyebb, tetszetősb és a Horácz „miscuit utile dulci"-féle ajánlat szerint általuk már megkedvelt irányban szerkesztett müvekkel kedveskedünk és szent P á l eljá-rását követeljük, ki a hitben ingadozó korinthusiaknak
„tejet adott inniok, nem eledelt", (1. Kor. 3. 2.) és ki szükségesnek mondá, hogy a megtért ugyan, de megint olyanokká lett zsidókat, „kiknek még tej szükséges, nem kemény eledel, Isten beszédeinek elemeire oktassa."
(Zsid. 5, 120
Igy j á r t a k el németországi hitfeleink közt Bollan-den, Janssen és jeles társaik az irodalom terén, mig áldozáraik az igy elkészített lelkeket Isten beszédeinek keményebb eledelével táplálták. Es minő dicső eredmény-nyel ! Tanúskodik róla a czentrumpárt alakulása, mely az ádáz kulturkampf beszüntetését kieszközölte, a hatalmas birodalom kormányzására döntő befolyást vivott ki ma-gának és hazájának a forradalmi, rendbontó és felforgató elemek ellen nagyrabecsült, elismert támasza lett.
Ezen kívánatos, mert egyházunk és magyar hazánkra nézve üdvös eredmények gyenge erőnkhez mért kivivására való törekvés volt némileg idáig is irodalmi társulatunk-nak egyik kitűzött czélja. S ha még távol állunk is e czéltól, — csak egy kis, igénytelen részét képezvén a magyar kath. egyháznak : — a jó szándéknak azt meg-közelíteni több örvendetes jelét már láthatni. Igy :
Lapunk t. fő- és társszerkesztőinek dicséretre méltó szorgalma és sikeres vezénylete, működő tagtársaink folytonos növekedő tevékenysége, kik hol terjedelmesb müvekben, mint például dr Lukács Antal, hol komolyabb tartalmú értekezésekben, mint például Avédik Lukács, dr Czirbusz Géza, Kovács Gyárfás, Kovács János és Tőzsér László, keményebb eledelt nyújtanak olvasóinknak, hol kötetlen irályu szépirodalmi termékekben, mint például Emberi Árpád, Kasleder Ferencz és Prokupek Sámuel, hol a költészet Múzsájától ihletve az áhítat és honszere-lem szárnyain az eszményi világ magasabb régióiba emelik lelkünket, mint például Bálinth Gyula. Csiszér János, Fejér Gerő, Fülöp Árpád, Imets F. J á k ó , Pál Antal és Révai Károly, és kis lapunk többi kedves le-velezői, kikhez már a tanítónők közül is néhányan iró-társakul sorakoznak, mind a jelzett irány követői közé számitandók, el nem feledve a rövid idő alatt társulatunk egyik kedvenczévé lett Forster Jánost, ki egyenesen Bollanden és több jeles társainak nyomdokába lépve
„Antonia" és „Klodvig" 1) czimü munkák kiadásával, népszerű apológiájának megírásával egészen a szükséges-nek jelzett működésszükséges-nek szellemében törekszik szép tehet-ségeit érvényesíteni.
Mind ezek azon reményt keltik fél bennem, hogy Isten után nagylelkű fővédnökünk, nagyméltóságú főpász-torunk kegyességének szárnyai alatt és maecenási bőke-zűséggel n y ú j t o t t segélyezése mellett, tisztelt pártolóink, főleg Darvas János és dr Tódor József, kik közül az első szerény falusi jövedelmeiből tetemes segélylyel j á r u l t társulatunk alapjának gyarapításához, a második a kellő biztosíték kieszközlése által a lapunk feje felett függöt-dámoklesi kardot eltávolítani szives volt, továbbá műt ködő és előfizető tagtársaink közreműködésével — a jelölt uton még sikeresebben fogunk haladhatni. E reményben a gyűlést megnyitottnak nyilvánítom.
IRODALOM.
= N o v i c z i u s Gaudenczius. Papi adomák, ötletek és jellemvonások gyűjteménye. III. kötet. (Harmadik fél-ezer.) Összeszedte Babilc József, egri egyházmegyei áldozó-') Antonia, vagyis a lyoni vértanuk. Elbeszélés. Ara 45 kr, vagy 2 intentio. Klodvig, vagyis a kath. egyház győzelme Arius szellemén. Ara 75 kr. Kaphatók Pozsonyban a t. Ferencziek zár-dájában.
pap, tanítóképző tanár. Eger, 1892. 16-r. 288 1. Ára 1 f r t 50 kr, kötve 2 frt.
Elég róla azt mondani, hogy P á t e r Hilárius és F r á t e r Jukundián méltó testvéröcscse. F r á t e r Josephus (Lehoczky József orosházi lelkész) igen sok adomát, ugy is mint eigene Compositiont, ugy mínjjSk melynek ő kedvessége a tárgya, adott e füzetben Noviczius Gauden-cziusnak kamatra, a ki az ily szives kölcsönök által neki buzdítva, most azzal fenyeget, hogy egy év múlva Pa-rochus Joviális, Capellanus Joviális, Clericus Joviális
czimezés alatt egészen u j generáczió fog megjelenni. J ó jel, ha valaki nem tud kifogyni a jókedvből.
Iskolai értesítők.
1. A zsolnai királyi katholikus gymnasium Értesítője az 1891—92. tanévről. Közli Csáka Károly kir. igazgató.
Zsolna, 1892. 197 1.
A tulajdonképi Értesítőt vagyis jelentést az 1891 — 92. tanévről Csáka K. igazgató kiváló becsű értekezése nyitja meg (1 — 155. 1.) „Középiskoláink szervezéséről Mária Terézia királynő által 1776-ban és azok további fejlődéséről vagyis az 1848 előtti középiskoláról," mint már negyedik folytatás. A 4 osztályú gymnasium elég népesnek mondható. Van benne két párhuzamos I. osz-tály is. A tanuló i f j ú s á g száma az év elején 207, az év végén 195 volt. Ezek közöl róm. kath. 99, lutheránus 5, zsidó 91.
2. Tizenkettedik Értesítő a szegedi apáeza-iskolák-ról. Közzé teszi Oltványi Pál prépost, pápai kamarás, a Ferencz-József-rend lovagja stb. Szegeden, 1892. 35 1.
„Küzdelem az életem" jelszó alatt figyelemre méltó történeti adatokat közöl Oltványi P á l prépost ur beveze-tésül a füzet élén az egyház és az iskola érdekei védel-mére vivott saját legújabb küzdelmeinek a köréből. A statisztikai adatokból kiemeljük a következőket: a nép-iskolában volt az év végén 336 tanuló, az internátusban és munkaiskolában volt 171, ismétlő iskolába j á r t 56.
3. Az esztergomi királyi érseki tanítóképző-intézet Értesítője az 1891—92. tanévről. Szerkesztette dr Walter Gyula igazgató. Esztergom, 1892. 63 1.
T a r t a l m a : I. A tanév nevezetesebb eseményei. II.
A szorgalmi idő főbb mozzanatai III. Segélyek és j u t a l -mak. IV. Az öuképző-kör. V. Az igazgatóság és a tanári kar, VI. Anyagi viszonyok. VII. A végzett tananyag.
VIII. Érdemsorozat. IX. Képesitő vizsgálatok. X. Statisz-tikai táblázat XI. A jegyek és rövidítések magyarázata.
XII. Értesítés a jövő tanévre. A három osztály tanulóinak létszáma együttvéve volt 72, köztük római katholikus 68,
zsidó 4.
H I V A T A L O S .
Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem elő-terjesztésére : Stephanovszky Sándor egri főszékesegyházi kanonok, zsinati vizsgáló és főegyházmegyei könyvtárnok-nak, a Boldogságos S^üz Máriáról nevezett pagrányi
czim-zetes apátságot ; Debreczeni János egri főszékesegyházi kanonok, papneveidei kormányzó és hittanárnak, a Szent Györgyről nevezett gottáli czimzetes apátságot adományo-zom. Kelt Brünnben, 1892. évi junius hó 30. F E R E N C Z J Ó Z S E F , s. k. Gróf Csáky Albin, s. k.
V E G Y E S E K .
*** XIII. Leo pápa alakja évről-évre erősebben domborodik ki VII. Gergely és III. Inczeé mellett, mint a ki kora felett igazán uralkodik s a hol csak beavatko-zik a népek, államok és társadalmak ügyeibe, mindenütt átható átalakulás megy végbe lángeszű iniciativája és minden akadályt engedni kényszerítő akaratereje által.
I t t van például apostoli gondjainak jelenleg előtérben levő tárgya, Francziaország. Mgr Fava grenoblei püspök-höz mult hó 22-én intézett levele ismét megmutatta, hogy a mit ö kigondol, az élet, a mit tesz, az maga a világtörténet megállapított ítélete. Francziaországot Európá-nak csak ugy lehet megmenteni, ha ez a fényes multu és nagy tehetségű nép hajlandó megmenteni magát. Ez pedig csak ugy lehetséges, ha a franczia nemzet óriási többsége, a hivő katholikusok h a t a l m u k b a keritik és ve-zetésük alá veszik a — respublikát. Minden monarchikus aspiráczió, még együttvéve is gyenge és tehetetlen Francziaország ujjáteremtésére. XIII. Leo szellemi fen-sőbbsége oly magas, annak befolyása oly hatalmas, hogy minden ellenfele duzzogásnál többre nem viheti, s tehe-tetlenül a pápai akczióval szemben kénytelen félre vo-nulni. XIII. Leo pápa bele kiáltá a franczia nemzet lelkébe: „Mentsétek meg a vallást, hogy az erőt adjon nektek megmenteni hazátokat," — és egész Franczia-ország hallgat, a francziák óriás többsége egyre készsé-gesebben indul hajlani a pápa szavára. A mit államférfiak, filozófok, sőt egy egész fényes és szentéletü püspöki kar saját erejéből nem volt képes megtenni : azt megteszi XIII. Leo p á p a : befolyása alatt újjászületik Franczia-ország s Európában meggyökeresedik az egyházat édes anyaként tisztelő népuralom. Elmondhatni igazán csodá-lattal : „Et nunc reges intelligite : erudimini, qui iudicatis terram !"
— A magyar protestánsok meg fognak előzni ben-nünket hatalmuknak az egyetemi tanításra való kiterjesz-tésével. Debreczenben a millennium emlékére egyetemet szándékoznak állítani, Kolozsvártt pedig az egyetemmel szerves összeköttetésben theol. kar felállítását tervezik.
Már körülbelül 100,000 forint áll rendelkezésökre. Nekik tehát két egyetem fölött lesz befolyásuk ; nekünk egy fölött sem, — ha nem sietünk az utolsó órában.
— Az osztrák püspöki kar teljes számban készül megjelenni az osztrák katholikusok 3 ik nagygyűlésén, a mely augusztus vége felé Linzben fog ülésezni. Hir sze-rint Galimberti nuntius is jelen leszen s üdvözölni fogja a nagygyűlést a pápa nevében. A nagygyűlés főfő tárgya az iskola és nevelés vallásos jellegének visszaállítása leszen.
Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő : Breznay Béla, hittudor, k. m. t u d . egyetemi ny. r. t a n á r . Budapest, 1892. R u d n y á n s z k y A. k ö n y v n y o m d á j á b ó l . (Papnövelde-utcza á. sz.)
Megjelenik e lap heten- : ként kétszer : szerdán és szombaton. :
Előfizetési dij : \ félévre helyben s posta- :
küldéssel 5 írt.
Szerkesztő lakása:Buda- : pest, VI., Bajza-utcza : 14., hova a lap szellemi : részét illető minden kiil- :
demény czimzendő. :
RELIGIO.
KATH. EGYHÁZI S IRODALMI F0LY0IRAT.
ÖTVENEGYEDIK ÉVFOLYAM.
Előfizethetni minden
kir. postahivatalnál ; | Budapesten a szerkesz- : tőnél, és Rudnyánszky : A. könyvnyomdájában, \ IV., Papnövelde-utcza : 8. sz. alatt, hova a ne- | taláni reclamatiók is, : bérmentes nyitott levél- :
ben, intézendők. ;
B u d a p e s t e n , j u l i u s 2 0 . 6. II. F é l é v . 1 8 9 2 .
TARTALOM. Vezéreszmék és Tanulmányok: F e h é r Ipoly p a n n o n h a l m i f ő a p á t első top. levele. — A világi k a t h . főrendiek beszédei az u. n. elkeresztelési v i t á b a n . — A k i r á l y i főkegyúri jogról. — Egyházi Tudósítás : E s z t e r g o m : Vaszary Kolos h g p r i m á s a vallásos
buzgóság emelése czéljából. — Irodalom : Iskolai értesítő. — Vegyesek. — N y i l t t é r .