Dr Schlauch Lőrincz nagyváradi püspök a szent László király jubileumán tartott sz.-László-társulati közgyűlés
megnyitójául.
(Folytatás.)
A százados joggyakorlatnak, és e gyakorlat termé-szetének megállapítására legyen szabad Verbőczyre, az egykori országbíróra hivatkoznom, ki a Corpus jurisban ötszáz éves joggyakorlatról teszen említést; továbbá legyen szabad rámutatnom azon törvényekre, melyek utána három század alatt e tekintetben hozattak.
Ugyanis Verbőczy előrebocsátván, hogy a pápa az ideiglenesen megüresedett egyházi javak adományozása körül semmi jogot sem gyakorol, a megerősítés hatalmán kívül, mely szövegezésben — közbevetőleg legyen meg-jegyezve — a javak adományozása (collatio beneficii) és a megerősítés (canonica institutio) közt határozott kü-lönbség van téve : a királyi főkegyúri jogot a következő okokra vezeti vissza :
a) minthogy királyaink egyházakat alapítottak „ezen alapítás által minden pártfogói, kinevezési, választási és javadalomadományozási hatalmat maguk szereztek és ma-guknak tulajdonították." Ezen tény a közönséges j o g szabályai szerint is a kegyurakra jogszerzési czimet képez.
b) mivel Szent István, mint egy apostol a nemzetet a keresztény hitre téritette, „legelőször az országban alapított püspökségeket, apátságokat és prépostságokat s mindezen egyházak főpapságait és javadalmait a pápa beleegyezésével ő maga osztogatta, a kiknek akarta,"
a miért is Szent István „szentsége jeléül" a pápa a j á n -dékából kettős keresztet kapott, minek folytán „a ma-gyar nemzet kettős keresztet szokott czimeréül tartani és viselni."
c) mivel királyaink Szent István király uralkodásá-nak ideje óta több mint ötszáz éven át „az ily egyházi javak adományozásának mindig valódi és békés
gyakor-latában és birtokában voltak" — s igy az elévülés ideje több izben is túlhaladva volt ;
d) mivel „az országnak ezen szabadsága a javadal-mak adományozására nézve hajdan Zsigmond király ide-jében a konstanczi zsinaton eskü szentségével is megerő-síttetett. "
Verbőczvnek ezen tanúságára hivatkozás történik az 1715. LX. t.-cz.-ben, a hol szó szerint ez á l l : „ 0 szent felsége, mint legkegyelmesebb atyjának legkegyesebb fia és az atyai erények örököse és élő példája, a Szent István király II. könyve I. fejezete és a H á r . könyv I. részének
11. czime értelmében ezen apostoli országban Isten egy-házának legfőbb kegyura."
Verbőczy, miután a főkegyúri j o g eredetének és jogosultságának forrásait előadta volna, igy zárja be okoskodását: „íme, világosan kitűnik, hogy ő és nem más valaki nevezett ki az általa épített és adományozás által javadalmazott egyházak kormányzóivá igaz és hű főpapokat, miként ez öz ő történetéből s az egyházak alapítása- és adományozásáról készített számos oklevelek-ből is kiviláglik. Ugyanezt többen a római és egyházi jogmagyarázók is könyveikben írva kifejtették."
Fölösleges volna hosszas idézetekkel bebizonyítani akarni azt, hogy királyaink főkegyúri jogokkal bírtak, azokat gyakorolták és gyakorolják ma is ; hogy ezen jogokat és joggyakorlatot a római szentszék ismerte, ha-tározataiban azokra súlyt fektetett, hogy mint az ősi hagyományok leghivebb őre, ezen jogok és kiváltságok-nak is igaz tisztelője lévén, azokat kétségbe nem vonta ; s ha mégis a kivitel és a részletes intézkedések jogos, vagy jogtalan volta iránt eltérő felfogások merültek fel, azokat a kir. főkegyúri jogok csorbítása nélkül intézte el.
Sikerült tehát azokat mindig azon czimen fentartani, a mely czimen keletkeztek.
De valamint kétségtelen az, hogy királyaink a fő-kegyúri j o g czimén oly mély befolyást gyakoroltak a magyar kath. egyházra, mint sehol Európában egyetlen fejedelem : éppen ugy kétségtelen az, hogy azt mindig teljes szolidaritásban az egyetemes egyházzal és különö-sen annak fejével tették.
Maga Szent István király egész terjedelemben gya-korolta ugyan a kegyúri jogokat és ha — mint némelyek hiszik, — azok pusztán az ő személyes kiváltságát ké-pezték volna is : még is ezen jogok mikénti gyakorlásá-ból következtetést lehet vonni azok természetére nézve.
Ugyanis a király intézkedéseiben, alapitványaiban nem az önjogosultság öntudatával járt el, hanem kir. hatalmának hangsúlyozása mellé oda állitja az egyházi felhatalmazás mozzanatát. A pécsi püspökség alapító levelében például maga a király állitja, hogy a pápától nyert légyen en-gedélyt : „cum consensu Sanctissimi Apostolid et in prae-sentia eius nuncii." A pécsváradi apátság alapító levelé-ben „cum consensu et confirmatione Auctoritatis Apostoli-cae" intézkedett.
Szent István tehát főkegyúri jogainak gyakorlatában a római szentszék felhatalmazására hivatkozik, egyéb in-tézkedéseiből is a legszorosabb szolidaritás az egyházzal,
tűnik ki. (Folytatjuk.)
IRODALOM.
= Dr Schuster-Holzammer Bibliai Történetek Magyarázata. Az ötödik német kiadás után fordította Végh
Kálmán, egri főegyházmegyei áldozópap. I. kötet. 0 szö-vetség. I. rész I —LXV. 1—449. Miskolcz, Wesselényi és König könyvnyomdája. 1992.
Schuster „Handbuch zur Biblischen Geschichte" czimü müve, mely dr Holzammer által át és átdolgozva a német eredetiben mult évben az ötödik kiadást érte meg, s melynek magyar fordításából az első rész fenti czim alatt
23 RELIGIO.
a napokban lön a közönségnek átadva, oly munka a bibliai tudományok köréből, mely nem annyira szaktu-dósok számára irva, bárki által is élvezettel olvasható, s mind a mellett nem nélkülözi a komoly tudást és ala-posságot, a miknek hiánya a .mindkét nembeli ifjak és öregek" részére készült tudományos munkákat jórészben jellemezni szokta. Csak a külföldi legjelesebb közlönyök Ítéletét ismétlem, midőn azon nézetemnek adok kifejezést, hogy e műnek minden katholikus — intézeti vagy magán
— könyvtár szükséges kiegészitő részét kell képeznie, Nemcsak az egyházi férfiaknak és tanítóknak, kiket e mii ismerésére hivatásuk utal, hanem általán minden mü-veit katholikusnak megbecsülhetetlen mü ez, melyben rö-viden és világosan egybegyűjtve feltalálható mindaz, a mi a bibliával összefüggő tudományos kérdések meg-ítéléséhez s azokról a helyes vélemény megalkotásához szükséges.
Ha áll Vörösmarty mondása, mely szerint Shakspere műveinek jó fordítása felér a leggazdagabb szép literatu-rának legalább is felével, ugy nem kevesebb jogosult-sággal. s az ellenmondás félelme nélkül koczkáztathatunk hasonló Ítéletet akkor, midőn egy-egy sikerült fordítás a külföldi tudományos irodalom némely elsőrendű termé-nyeit ülteti át hazai nyelvünkre. Nem kevesebb jogosult-sággal, mondám, mert végre is egy szépirodalmi mü vagy iró viszonylagos értékének meghatározásánál, a dolog természeténél fogva, sokkal több, s talán elháríthatatlan akadályokkal találkozunk ; azonkívül egy szépirodalmi remek bármily sikerült fordítása is az eredetinek csak gyönge visszhangja l e h e t : mig másrészről, egy feltűnést keltő tudományos munka — éppen a tudomány nemzet-közi jellege folytán — sohasem képezheti az illető nem-zetnek oly majdnem kizárólagos tulajdonát, mint a szép-irodalmi termékek, s azoknak jó fordítása az eredetit teljesen pótolja.
Nemzeti tudományos irodalmunk bármennyit haladt is ujabb időben egyéb tudományszakokban, — a theolo-gia, s különösen ennek egyik legszebb ága, a szentirási tudományok ápolása, hazánkban még alig akadt kiválóbb, önálló művelőre. Nagyobb, önálló munka e szakban, — mely a külföldi hasonló müvek mellett előkelő helyet
foglalna el — Dankó müvein, s különösen Introductio-ján kivül még nem jelent meg. S e mü is, mély, alapos tu-dománynyal, klaszikus latin nyelven megírva, írójának megszerezte ugyan a külföld elismerését, s a „magyar Cicero" disz nevet, de éppen azért, mert nem hazai nyel-vünkön van irva, szorosan vett magyar biblikus
irodal-munkban helyet alig foglalhat.
Ily körülmények között — bár távol állok azoknak véleményétől, a kik minden, valóban önálló gondolkodásra valló, eredeti magyar tudományos munkát már eleve kicsinyléssel fogadnak — azt hiszem, elismeréssel, mél-tánylással kell üdvözölnünk a t. forditó fáradozásainak jelen gyümölcsét, s szerencsésnek tartanunk választását, hogy idejét és jeles képességét ezen kitűnő, a bibliai kérdéseket olv kiváló szakértelemmel fejtegető műnek e nemű irodalmunk kopár mezejére való átültetésére hasz-nálta fel.
Az eredeti munka két kötetből, illetve négy félkö- 1
tétből áll, melyeknek két elseje az ó-szövetségi, két utói-sója az uj-szövetségi történetet tárgyalja. A most meg-jelent I. félkötet tartalma rövidet) a következő. Mintegy bevezetésül az egész műhöz szolgál a biblia teremtés-történetének hitvédelmi fejtegetése, melyben a szerző mindazon látszólagos ellenmondásokat, melyeket egyrészt a Szentírás elbeszélése, másrészt a természetbuvárlat, tör-ténelem és anthropologia állítólagos eredményei között a tévedés vagy rossz akarat felfedezni vélt, röviden, a leg-jelesebb tudósok müvei nyomán eloszlatja. Ezen
előre-bocsátott apologeticus részen kivül jelen félkötet felöleli az egész őstörténelmet, a hatnapi teremtéstől a bábeli torony építéséig ; továbbá a zsidó nép specziális történe-téből : Ábrahám meghivatásával bevezeti a pátriárkák tör-ténetét József E g y p t o m b a költözése és h a l á l á i g ; s végül előadja Mózes felléptét és működését azon időpontig, midőn ő a Sinainál népének a vallási és polgári törvé-nyeket megadta. Ezen törvények és intézkedések magya-rázata zárja be az első félkötetet.
A nagy műnek fordításából eddig megjelent eme részt végig tekintve, bátran előlegezhetjük bizalmunkat a többi három, még készülő félkötethez is; valamint, még mielőtt e kötet napvilágot látott volna, — ismerve a t.
fordítónak az egyházi irodalom terén eddigi munkásságát
— bizalommal néztünk a megjelenendő fordítás elé : s nem a rm a g a s z t a l á s őszinteségével", hanem a legtisztább meggyőződéssel állítom, hogy e bizalomban nem csalat-koztunk. A szöveg mindenütt ügyesen van áttéve ma-gyarra, s ha itt ott talán — igen ritka esetekben — ön-kénytelenül is az eredeti német kifejezés cseng az olvasó fülében, véleményem szerint ez oly jelenség, mely egy nagyobb mü lefordításánál ugy\ szólván kikerülhetetlen.
A mi a könyv külső kiállítását illeti, ugy a nyomás, mint a t. forditó által nagy áldozattal megszerzett illustratick (e félkötetben mintegy negyven, két térkép-pel) méltó repraesentálói a belső tartalomnak.
Tájékoztatásul az előfizetési felhivásból a követke-zőket látom szükségesnek közölni. A négy vaskos fél-kötetben megjelenendő egész mü ára 11 forint leend;
mely összeg vagy egyszerre küldendő be szerzőhöz (Végh Kálmán, róm. katholikus segédlelkész, Miskolcz, Alsó-Plebánia) vagy legalább is első negyedre, 2 frt 75 k r ; ellenkező esetben utánvétel mellett fog a mü szétküldetni.
Áldozároknak az ösmeretes módon is meg van könnyítve a mü beszerzése.
Megvallom, midőn az előfizetési felhivásból a t. for-ditó szándékáról értesültem, nem csekély aggodalom tíj-madt bennem a mü megjelenhetése iránt, éppen azon akadályoktól való félelem folytán, melyeket ő a haáai' irodalmunk terén most uralkodó „örvendetes áramlat"
által mellőzhetni remélt. Reménye részben már eddig t e l j e s ü l t : s a hazai tudományos irodalom áldozatra kész pártolóinak ügyszeretete engem is feljogosít a reményre, hogy „nem rettenve vissza a kötetek számától, tudnivá-gyólag fogják senkenteni az irodalom anyagi ojdälai miatt szorongó kebellel várakozó írót a tovább
hala-dásra." • H .
V E G Y E S E K .
— Rampolla államtitkár által XIII. Leo pápa Schlauch Lőrincz váradi püspöknek és mindazoknak, kik a nagyváradi ünnepélyességekben résztvettek, táviratban áldását küldötte. •'"tT""*^ \
— Császka György kalocsai érsek 300 i r t o t küldött az E . M. K. E.-nek a Bethlen Gábor gróf egyesületi el-nökhöz intézett következő levél kíséretében : „Mennél több alkalmam volt hazánk felső vidékein 17 éven át viselt főpásztori hivataloskodásom alatt közvetetlen ta-pasztalás utján meggyőződni arról, hogy vegyes a j k ú vidékeken mily rendkivül fontos missziót teljesitenek a hazafias irányú, jól szervezett és bölcsen vezetett kultur-egyesületek : annál jobban tudom az E . M. K. E. kiváló jelentőségét megbecsülni és a magyarság érdekében tett, fennállásának rövid ideje daczára igen nagy szolgálatait méltányplni. Ezen tudat, valamint azon körülmény, hogy étseki joghatóságom területe az E . M. K. E . áldásos működésének szinterére is kiterjed, kettős kötelékkel fűznék engem ezen jeles egyesülethez és fokozott mérték-bén t a r t j á k bennem ébren az iránta érzett rokonszenvet és érdeklődést. Orvosi parancs következtében már a leg-közelebbi napokban egy az ország határain kivül eső gyógyfürdőt kényszerülvén felkeresni, nem lehetek azon szerencsés helyzetben, hogy ez időszerint az egyesület küldöttségét személyesen elfogadhassam; miért is arra kérem méltóságodat, hogy az idezárt 300 frtot, mint az E . M. K. E. iránti érdeklődésem első tanújelét, az egye-1», siííet uazaiias czéijainak némi előmozdítására szívesen fogadni méltóztassék. Egyébként az egyesület közhasznú működésére Isten bőséges áldását kívánván, kiváló tiszte-lettel maradok méltóságodnak alázatos szolgája : Császka
György, kalocsai érsek."
— Dulánszky Nándor pécsi püspök a pécsi apáczák polgári iskolájának felállításához 10,000 frt, a pécsi k á p -talan 9600 f r t adománynyal járult.
— Uj kath. egylet. Méltó nagy örömmel olvassuk a hivatalos lap mai számának következő tudósitását : Az endrődi róm. kath. olvasókör alapszabályai, a m. kir.
belügyminiszter által f. évi 49,851. szám alatt a bemuta-tási záradékkal elláttattak. —- Melegen üdvözöljük az u j egyletet s annak alakitóit, Isten bőséges áldását kérve az u j egylet működésére.
— Az osztrák katholikusok nugygyiilése ezidei f. évi augusztus 8—12. napjain fog megtartatni Linzben.
— Pápai káplánná neveztetett ki dr Robitsekkel egyidejűleg dr Komlóssy Ferencz volt országgyűlési kép-viselő, a „Népnevelés" buzgó szerkesztője.
— A ivashingtoni kath. egyetem most adta ki leg-első hivatalos Értesítőjét, a mely egyenesen a pápának van ajánlva.
— Szent Péter és Pál apostolok napjára a pápa minden évben emlékérmet veret, a lefolyt év legneveze-tesebb eseményének megörökitésére. XIII. Leo pápa ural-kodásának XV-ik évét oly éremmel örökité meg, a mely
a munkások érdekében kiadott Herum novarum kezdetű encyklika hatásait tünteti fel. Jövőre ezt az érmet tüze-tesebben is leirjuk.
— Kanibáli élvezet az a dicséret, melyben Bogus-lawski német altábornagy a háborút „Der Krieg in sei-ner wahren Bedeutung für Staat und Volk" cz. röpiratá-ban részesiti. A háborút ez a megrögzött katona-lélek az emberi természettől elmaradhatatlan „Urelement"-nek t a r t j a . A rajongó generális odáig r a g a d t a t j a magát, hogy ki merte nemcsak mondani de nyomtattatni is, hogy a lelkesedésnek csakis a hadi dicsőség adja meg az igazi hátteret és támaszt.
— Extrema se tangunt. Berlinben igy dicsekedett egy tábornok a hadi dicsőséggel ; a modern császárságok életelemével. Brüsszelben az alatt egyetemi rektorrá vá-lasztották dr Denis sociál-demokrata vezért, a ki rettene-tes ellensége minden népöldöklő háborúnak. Az igazság a kettő között az aranyos középúton vezérli a józan el-mék millióit.
— A 3. spanyol katholikus kongresszusra, a „Movi-miento Catolico" jelentése szerint, eddig 3242 katholikus egyházi és világi férfiú jelentkezett az értelmesség kö-réből.
— Chinában, mig a vidéken kegyetlen üldözés dü-höngött a katholikus missziók ellen, az alatt a birodalom fővárosának katholikus hivei ernyedetlenül építették to-vább az u j fényes székesegyházat és azt 17 hónap alatt el is készítették, 800,000 frank költséggel. A z építést Farier J . t. atya vezette. A templom stylje gót, torony nélkül, mert ezt a chinaiak nem tűrik. Féltik tőle az esőjüket és levegőjüket.
Előfizetésre való felhívás. "WŒ Az események s a valláspolitikai viszonyok fejleményei hazánkban mindinkább a „Religio" p r o g r a m m j á -nak igazolása körül tömörülnek. E szerint minden törek-vésünk, még harczaink és küzdelmeink czéljának is — a békének kell lenni. A harcz csak eszköz, a béke a czél.
Innen van, hogy a „Religio" a harczok leghevesebb tusaiban is mindenek előtt a béke érdekeit védi, a győ-zelem legbiztosabb garancziájának, a higgadtság, meg-gondolás és nyugalomnak ápolásával foglalkozik, hogy a mit a heveskedés és szenvedély elront, azt az okosság jóvá tegye. Innen van az is, hogy mintegy vezérkari közlöny levén a magyar kath. sajtó körében, emelkedet-tebb álláspontról a csaták és ütközetek technikai és taktikai intézését végzi, de a puskatussal való agybafőbe verekedés sajnálatos, de elkerülhetetlen tusáiba, a vezér-karral együtt le nem ereszkedik; mert hiszen az a had-járatnak hosszú időkre való elvesztését, a katholika egy-háznak Magyarországon mohácsi veszedelmét jelentené, ha a püspöki kar a csatatéren a szuronvharczba beleke-veredik.
Más lapok p r o g r a m m j a nem egyéb, mint Ígéret, re-mény s több-kevesebb sikerült zsákmány ; a Religio p r o g r a m m j a — félszázados nyugodt történet. Ennek folytatásához hivjuk meg t. olvasóközönségünket, első sorban Magyarország katholikus papságát, kérve az
elő-fizetés megújítását, illetve megpróbálását.
Eddigi előfizetőink elismerésöket a lap iránt helye-sebben nem tanúsíthatják, mint, ha azt ismerőseik köré-ben ismertetik és terjesztik.
Az előfizetés föltételei a lap czime mellett olvashatók.
Budapesten, jun. 25. 1892. A szerkesztőség.
Kiadótulajdonos és ffelelős szerkesztő : Breznay Béla, hittudor, k. m. t u d . egyetemi ny. r. t a n á r . Budapest, 1892. R u d n y á n s z k y A. k ö n y v n y o m d á j á b ó l . (Papnövelde-utcza á. sz.)
B u d a p e s t e n , j u l i u s 13. 4. II. F é l é v . 1892.
T A R T A L O M . Vezéreszmék és Tanulmányok-. Vaszary Kolos herczegprimás második p a r l a m e n t i beszéde. — A királyi főkegyúri jogról. — Egyházi Tudósítások : f V e r b j á r Pál. — B u d a p e s t : A b u d a p e s t i kir. m a g y a r t u d o m á n y - e g y e t e m katholikus jellegéről. — Irodalom :
Szent László k i r á l y f e j e r e k l y é j é n e k t ö r t é n e t e . — Liliomok. Stb. — Vegyesek.
Megjelenik e lap heten- : ként kétszer : szerdán és szombaton. {
Előfizetési dij : { félévre helyben s posta- :
küldéssel 5 Irt.
Szerkesztő lakása:B\íd*- : pest, VI., Bajza-utcza : 14., hova a lap szellemi : részét illető minden kül- : deménv czimzendfi. - :
RELIGIO.
KATH. EGYHÁZI S IRODALMI F0LY0IRAT.
ÖTVENEGYEDIK ÉVFOLYAM.
Előfizethetni minden
kir. postahivatalnál ; : Budapesten a szerkesz- : tőnél, és Rudnyánszky : A. könyvnyomdájában. | IV., Papnövelde-utcza : 8. sz. alatt, hova a ne- \ taláni reclamatiók is, : bérmentes nyitott levél- §
ben, intézendők. |