Religio, 1857. 2. félév

r

EGYHÁZI ÉS IRODALMI FOLYÓIRAT.

1 8 5 7 . ! l í § O D I K F É L É V .

SZERKESZTI ÉS KIADJA

NYOMATOTT BEIMEL J. ÉS KOZMA VAZULNÁL.

% ^{i 7-ÍM}

v V / / * *

- t i e r

A „ R E L I G I O " 1857. II. F É L É V I FOLYAMÁHOZ.

I.

Értekezések.

Szám.

A házasság létesülése 1, 2, 3 Utazási vázlatok . . 2, 6, 9, 10, 11, 12, 13 A m. és ft. győri püspök föpásztori szózata püspöki

székébe beigtatása alkalmával . . . 3 , 4 A lorettoi csudaház . . . . 4, 5 M. s ft. D e á k y Zsigmond fölsz. püspök urnák be-

széde a m. s ft. győri püspök beigtatása al-

kalmával . . . 4

A lelkipásztor magaviselete nyilvános botrányok irányában . . . 6, 7 Válasz sz. László bécsi ünnepét illetőleg . . 6 Mi gerjeszt gyakran a nép szivében papja iránt

idegenkedést és hidegséget ? 7 Egy ifjú megtérése 8, 9, 10

Utazási program m . . . 8

Mária-Czel :

a) Ö eminentiája a cardinalis és hgprimás

szózata a néphez . . . 9

b) „Mária" Magyarország oltalmazója . 9 c) Mit keressünk Mária-Czelben ? . . 13 d) Ordo processionis ex Regno Mariano . 13 e) 0 eminentiája fölhívása az esztergomi fő-

megye papságához . . . 15 f) A mária-czeli b ú c s u j á r a t . 21, 22, 23, 24, 25, 26 Romai okmány. (De usu paramentorum nigrorum) 10 Léteznek-e merő büntető törvények ? . . . 10 Méltánylása az ú j házassági polg. törvénynek . 1 1 , 1 2 A világi papságot illető néhány irányeszme . . 13, 14

Szám.

15 15 19 16 A hitelemzési vagyis katechetikai tanmód nem

ugyanaz a socratesivel . . . . Az abyssiniai keresztény egyház . . . . Történelmi adatok s töredékek az erdélyi kath. fő-

nemesek vallásos buzgalmáról 16, 17, 18, A m. s ft. győri püspök u r rendelete : Modus insti-

tuendorum concursualium examinum in or- dine ad obtinendum parochiale beneficium . Bunsen ujabb támadása a kath. egyház ellen 19, 20, 21,22,

27, 28, 29, 30, 32, 33, 34, 39 Az ész és a kinyilatkoztatás . . . . 20, 21, 22 Ellensége-e a kath. egyház a bölcseletnek? . . 2 3 , 2 4 Pápa ő szentségének irata G ü n t h e r iratait il-

letőleg 24 A lelkipásztorság a „müveitek" közt . . . 25, 26

A würtembergi concordatum . . . 27 Az „isteni gondviselés"ről czímzett nénikék . . 28, 29 Az esztergomi hgérsek s bibornok-primás ő emi-

nentiájának körlevele a papi végrendeletekről 29 30, 31, 32, 33, 41

32 A földtan

Pápai szózat a sept 25-ki consistoriumban Visszapillantás a fm. bibornok s hgprimás föpász-

tori körútjára Nógrádban . . . . 32

Az esztergomi „szent Béla-intézet" . . . 3 3 Isteni avagy emberi intézmény-e az államhatalom ? 3 4 A szerzetes rendek élethosszant kormányzó elülj á-

róinak választását rendező m. ministeri rendelet 3 4 Két franczia hittérítő utazása Tibetbe . . 35, 36, 37 A nm. s ft. salzburgi hgérsek beszéde a némethoni

s austriai kath. egyletek 9-ik nagygyűléséhez 3 5 V i 11 a x Ferdinand emlékezete . . . . 38

Szám.

Nem szabad elhallgatnom . . . . 3 9 , 4 0 A jelenkori hagiographia és a bollandisták . 40, 4 1 , 4 3 Tartoznak-e a hivek ünnepen és vasárnapon a plébá-

niai isteni-szolgálaton jelenlenni ? . . 4 2 A bibornok-primás és esztergomi hgérsek ő eminentiá-

jának főpásztori rendelete az öngyilkosok teme-

tését illetőleg 42 A tridenti zsinat . . . . 4 3 , 44, 45, 46, 47

Visszatekintés az esztergomi érseki képezde első évi

működésére . . . 47

Szabad-e karácson-éjjel kis misét mondani? . . 48 Bizalmas s fölvilágosító válasz S . . . messzelaki plébá-

nos urnák . . . 48

Mit szeretnék én ? 49, 50 A győri rózsafüzéri anya-társulat . . . . 4 9

L e s k a Károly . . . 50

Válaszul ezen czikkre : „A hitelemzési vagyis kate- clietikai tanmód nem ugyanaz a socratesival" 51,52 Egy kis mondanivaló . . . . 5 2

II.

Egyházi költészet.

Imádságom A jó lelkiismeret

Magyarország védasszonyához Nagy-Lajos

Kisasszonynapra

A világegyház hymnusa . E g y vidéki lelkészhez Karácsonhó 8-án

Négy hosszú ezred év Virágaim

III.

Egyházi tudósítások.

a) Magyarország.

A d o n y : Megtérés . . .

A l s ó - S z e l i : Kísérlet az országos egyházi kérdés- ben kitűzött pálya-díj elnyerésére

B a j a : Adományok . . .

B a 1 a s s a-G y a r m a t h : Elemi iskolák ; tót hivek . B a r a n y á b ó l : A saásdi temető ; kápolna-fölszentelés B e s z t e r c z e b á n y a : A megyei seminarium fönn-

állásának 50-évi ünnepe 16. — Jótékony intéze- tek szegény tanulók fölsegélésére

B u d a : A sz. Kapisztrán-ról nevezett sz.-ferenczi tar- tomány káptalani gyűlése . . . . C s a n á d e g y h á z m e g y e : Oltár a székesegyház-

ban Temesvárit sz Gellért tiszteletére ; ú j tem- plom Csanád mezővárosban ; „Mariahilf-Frauen- Verein." 30.—A m. püspök körlevele a sz. Gel- lért tiszteletére építendő német-esanádi templom ügyében 37 — Orczyfalván kápolna-szentelés ; légszeszvilágítás ; zeneegylet ; T h e i n e r ú j munkája a tridenti zsinatról . . . . C s e k l é s z : Tűzveszély ; részvét . . . . D i ó s z e g h (Pozsonymegye) : Nagy vendégek ; fiúi

kegyelet; ifj. gr. Z i c h y Ferencz .

D u n a k e s z : A Váczon tartott lelki sz. gyakorlatok E g e r : S c h e h o v i c s Ferencz kanonok *f. 3. — F t . B e z z e g h András kanonok jótékonysága 30.—

Irgalmas szüzek intézete ; érseki bőkezűség

9 14 17 18

21

8 39 51

12

47 27

45

2

Szám-

É r s e k ú j v á r : Gyász-ajtatosság 1 E s z t e r g o m : A pápai nuncius fogadtatása ; a győri

püspök u r fölszenteltetése 1. — Az első búcsu- ünnep a basilikában 15. — Lelki sz. gyakorlatok 19. —Mátraverebélyi szentkút ; a bibornok prí- más ő eminentiája u t j a 36.—Érseki képezde . 47 G ö d ö l l ő : B. S i n a Simon ő méltósága kegyúri bő-

kezűsége . . . . 1 2 G y ö n g y ö s : Az Üdvözítőről czímzettsz.-ferenczren-

di tartomány káptalani választása . . . 1 7 G y ő r : Püspöki beigtatás 3. — M ü l l e r Károly ka-

nonok f 7.—Am.püspök urnák rendelete a me- gyei papsághoz a sz. szertartásokat illetőleg 29.

— A m . püspök urnák rendelete .,de usu Gossi- pii in paramentis sacris declinando és „de tri- bus missis, quarum celebratio neomystis im- ponitur" 30. — A m . püspök urnák rendelete a házassági törvényekről 35.—A m. győri püspök intézkedése a gyermek-seminariumot illetőleg38.

— Dec. 8 49 J á s z ó : Fejedelmi látogatás . . . 2 3

K a l o c s a : Bérmálás 4.—Egyházbirósági fölebbezések 42 K a r a n c s s á g h : Főpásztori körút Nógrádban

K é k k e ő : U j kálvária ; jóltevők . . . . L e l e s z - P o l y á n : Adományok . . . . L i p p a : Egyházszentelés ; f t . O l t v á n y i István

nagyprépost urnák alapítványa

M a r c z a l t h e ő : Ritka áldozatkészség barátságból . M á t r a v e r e b é l y i S z e n t k ú t : M. A l m á s y Gedeon buzgósága ; alapítvány ; zarándokok

száma . . .

M e s s z e l a k : Nézetek e kérdésről: ,Tartoznak-e a hivek vasár- s ünnepnapokon a plébániai isteni- tiszteleten megjelenni/ . . .

M o d o r : Bérmálás . . .

M o s o n y m e g y é-ből : Halálozások

N a g y-K á r o 1 y : Űrnap ; hitegység 2. — Hitélet ; iskolaügy ; templomigazítás ; toronyépítés N a g y - K i k i n d a : Hivatalos iskola-látogatás 5. —

Néptanítók özvegyeit s árváit segélyező alapít-

vány . . .

N a g y-Ö I v e d : A megtérések összegyűjtéséről N a g y - S z o m b a t h : Primásbibornok ő eminentiája

látogatása a seminarium- és convictusban ; ugyanannak bőkezűsége . . . N a g y - S z ő l l ő s : Czáfolatok a „Pol. U j d . " ellen . N a g y v á r a d : Püspöki körút ; kápolnaszentelés Bé-

késen

N y i t r a : Hitélet

0 - B u d a : Lelki szent gyakorlatok .

Ó v á r : A Jankovich-család ajtatos buzgósága . P a l á n k a (kalocsai főegyházmegye): Főpapi lá-

togatás . . .

P a n n o n h e g y : A pápai nuncius látogatása . P á p a : Aranymise 3. — Százados emlékünnep P é c s : A m . püspök ur bőkezűsége ; az elemi tanítók

lelki szent gyakorlata 25. — Aranymise . P e s t : Megtérések. 1. — A pápai nuncius látogatá-

sa. 2. — Sz. gyakorlatok a kegyesrendieknél. 12.

Az „Erzsébet-album." 18. — A mária-czeli ezüst emlék-ajándék. 19. — A kath. legény-egyletben évfordulati ünnepély. 22. — S z e n t e s József fitan- s nevelőintézete. 25 és 26. — A „Föltá- madás-mező" megnyitása ; a föltámadás - mező alapítását és czélját tartalmazó okmány szövege.

31. — Halottak napja s föltámadás-mező. 31.—

32 28 51 30 42

46

6

19 17 7 14 37 13 27 28 3 4 25 49

Szám.

A vallás- és oktatásügyi ministeriumnak 1857.

oct. 27. kelt rendelete a kath. népiskolák igaz- gatói", vallásoktatói- s tanítóiról 44 és 45. — Egyetemi ünnepély . . . . 5 9 P i l i s - M a r ó t h : A plébános mint ötvenéves áldo-

zár . . . . 2 8 P o z s o n y : Irgalmas szüzek ; gyermekkórház. 4. —

M. s f t . P o g á n y Béla cz. püspök 44. — Kath. legényegylet . . . . . 4 4 R á b a k ö z b ő l : Iskola-tanítók értekezlete Veszkény-

ben 4 R o z s n y ó m e g y e : Helyreigazítás . . . 3 6

S o p r o n b ó l : Fölhivás a népiskolák ügyében 9. — Nagygymnasium . . . . 4 2 S z a k a s z : Iskolaügy 1 és 2.—Üdvözlés . . 51 S z a t h m á r : Az új román kath. püspökségek fölállítá-

sának jótékony hatása . . . . . 1 9 S z é k e s - F e h é r v á r : 0 fölsége körútja ; leányne-

velő-intézet 17.—Bérmálási kimutatás az egész püspöki megyéről 34.—Ft. K r i z s á n y Ignácz apát s kanonok "f\ . . . . . 4 1 S z e n t-L á s z l ó e g y h á z a : Sz. Vitalis vértanú tes-

tének a hivek köztiszteletére kitétele . . 6 S z e p e s s é g b ő l : A m . s ft. püspök bőkezűsége s a

császári segélynyújtás . . . 5 S z o m b a t h e l y : Ő c s . s a p . kir. fölsége körútja;

gyermekgyámolda 16.—Szent-tamási ú j apátság 48 T e m e s v á r : Püspöki körút 20. — Ft. C h e r r i e r

Miklós apát s pozsonyi kanonok alapítványa . 45 U j - B e s s e n y ő : Fogadalmi ünnepély; kereszt-be-

szentelés . . . 19

V á c z : Kápolna-szentelés az irgalmasrendüek kórhá-

zában . . . 28

V e r b o : Főpásztori körút 7 és 8. — Alapítványok . 16

b) Austria.

S a l z b u r g : A kath.egyletek nagy-gyülése . 27, 28,29 F r e i w a l d a u - G r ä f e n b e r g : A nép hitélete . 36 A kath. népiskolaügy rendezése . . . . 4 1

B. M o y beszéde 51

g) Németország.

Kath. templom bezáratik . . . . A kath. mûegyletek gyűlése Regensburgban.

Szám-

11

31 h) Olaszország.

Vasut-szentelési imák . . .

B o l o g n a : Ő szentsége a szentdomonkosiaknál ; con- sistorium aug. 3-án . . . R o m a : Pápa ő szentségének az örök városba vissza-

érkezése . ,

G e n u a : Ájtatos gondolatok tengeren Solar de M a r g a r i t a gróf nyilatkozata .

i) Portugal királyság.

Az India- s Chinában a portugál korona által gyakor- landó főpatronatusi jog fölötti concordatum . .

A radikálok

j ) Schweiz.

k) Szentföld.

J e r u z s á l e m : Urunk mennybemenetelének ünne- pe ; pünkösd ; a görögök ellenségeskedése ;

S c h e r z l e c h n e r . J e r u z s á l e m : Papnövelde ; aggodalmak

Történeti adatok . . .

8

13 25 25 48

50

1) Syria.

Gergely-féle naptár a melchitáknál .

m) Amerika.

A kath. egyház tagjainak irodalmi tevékenysége

Mormonok . . .

2

. 23 50,51

13

42 52 c) Erdély.

B r a s s ó : Urnapi ajtatosság . C s i k - S o m l y ó : A pünkösdi búcsú G y e r g y ó : Czáfolat a „Pol. U j d . " ellen B r a s s ó : Püspöki látogatás . S z á s z - Z s o m b o r : Püspöki körút K o l o s v á r : Főpapi látogatás

d) Belgium.

A szabadkőművesek ; V e r h a e g e n nagymester be-

széde . . .

e) Francziaország.

Mária-ünnepély Boulogneban

A fejedelem említése liturgiában . . . .

A st.-denisi káptalan . . .

f ) Moldvaország.

G o r z a f a l v a : Magyar gyarmat . . . . Moldvaországi statistikai fal-névtár .

4 4 14 36 37 49

25 46 48

17 46

IY.

Irodalom.

Eine Brautfahrt, v. Conr. v. B o l a n d e n .

Codex Tractatuum SS. et Legendarum. (Nádor

Codex) . . .

Pázmány-füzetek (IX—X) . . . . Néhány szó a pesti növ. papság magyar iskolájáról

s Ruinart „Vértanúi emlékiratok" gyűjtemé- nyéről

Vezérlapok a Szentföldre. Irta Dr. H a t a 1 a Péter Néhány h é t a Szentföldön. Irta H o v á n y i

V.

1 6

13

17 43,44 51, 52

Hirfïizér.

a) M a g y a r o r s z á g . Gr. F o r g á c h Aug. kanonok ur bőkezűsége ; a Sz.-István-Társulat juliusi választmányi gyűlése 2. — M a u r e r székesfe- hérvári kanonok u r Budán + ; a pápai nuncius Győrött 3.—Alrealtanoda Esztergomban 5. — Jogtörténelmi államvizsgálati bizottmány ; a t.

Szám.

capucinus szerzet tartományi gyűlése Budán 6.

és 7.—Énekvizsgálat a pesti kegyesrendi nagy- gymnasiumban 8. —-A Bukovinában levő ma- gyar gyarmatosok 9. — A Sz.-István-Társulat august, havi gyűlése 10. — C z i g 1 e r Ignácz apát f . 11. — Papszentelés Esztergomban ; ft.

M a j s c h Jakab kanonok ur bőkezűsége 12. — Ő es. s ap. kir. felsége Sopronban. Megtérés Esztergomban ; a sz.-benedekiek gymnasiuma ugyanott 13.—Reáliskolai programm Pestről;

a buda-krisztinavárosi templom számára ada- kozások; győri, lévai, keszthelyi gymti. pro- grammok 14. — Budán fényes egyházi ünne- pély ő fölsége születése napján ; a győri püspök buzgósága; a csalóközi búcsúsok 15. — SÍ. Ist- ván ünnepe Budán 16.—A pesti egyetemi tem- plom javíttatása ; a sz. Kapisztrán Jánosról ne- vezett sz-ferenezrendi tartomány százados em- lékünnepe Budán ; O e 11 János pesti művész- nek föltörhetlen s tűzmentes vaspénztárai 18.

—A pesti egyetemi templom megujíttatása ; a nagyváradi g. sz. püspök ur ő exclja alapítvá- nya 19. — A Sz.-István-Társulat sept, havi vá- lasztmányi gyűlése 20. — „Szeretet adománya"

cz. erkölcsös olvasmány 22. — A pesti mária- czeli búcsúsok visszaérkezése 23. — S c h i m p 1 József "h S c h r o t t József -f-. V i 11 a x Nándor

•j\ Értesítés a középponti növelde növendékei- hez 24. — Fölhőszakadás Radnán 25. — 0 föl- sége a császárné ajándéka a budai svábhegyi kápolna számára 26. — A Sz.-István-Társulat octoberhavi választmányi gyűlése ;—kőkereszt Badacsonyhegyen 28. — A pesti fölreáliskolai ú j épület beszentelése 29.— A „Föltámadási me- ző¹' Pesten 29.— A t. servita-rend tisztújító káp- talana ; a t. carmelita atyák Pesten ; az egye- temi templom tornya 30.—Naptárak 31. — Sz.

lelki gyakorlatok a győri papneveldében 31. — Tagyoson a házi kápolnának fölszenteltetése 31.—M. s f t . F e k e t e Mihály cz püspök jóté- konysága Pesten ; a Kapisztrán-léle ferencz- rendi tartomány fönnállásának százados ünnepe Budán ; kápolna-szentelés Békésen 34. — I s t - v á n főhg ajándéka a pesti Hermina-kápolná- nak ; a bibornok-primás ő eminentiájának ujabb adakozásai; a nagyváradi 1. sz. püspök ő excja ajándéka a Nádor-Codex-árt 35.—Halottak es- téje Pesten a föltámadás-mezőn; m. s ft. T ó t h Imre cz. püspök fölszenteltetése Esztergomban;

az esztergomi sz. Anna-féle kerek templom mellett ú j plébánia terveztetik; a veszprémi leánynövelde ; a győri papnövelde, gyermek- seminarium; a pápóczi prépostság 37. —A Sz.- István - Társulat novemberhavi választmányi gyűlése ; a bukovinai magyar gyarmatosok le- vele a Sz.-István-Társulathoz ; hálanyilvánítás a kath. legény-egylet elüljáróságától 38.—Lap- bélyeg 38.—Synodalis examen Pécsett ; arany- mise; egyveleg 39.—Ft. M a r k i Ign. v. püs- pök ur jótékonysága 4 1 — 0 fölsége adományai Majlandban 42.—Ft. M a r k o v i c s Antal bő- kezűsége ; a szeged-temesvári vasút ünnepélyes megnyitása 43. — A szent-mártoni főapát ő mlgának s a csornai prépostság képviselőinek jótékonysága Nagy-Baráton 44.—A Sz.-István-

Szám- Társulat decemberhavi választmányi gyűlése ;

Székesfehérvárt megtérés . . . . 46

b) A u s t r i a : A jesuita-atyáknevelő-intézete Kalks- burgban 3. — J a r i s c h „Andenken an die Schule" cz. könyve 6. — 0 es. s ap. kir. fölsége adakozása 7. — 0 fölsége Mária-Czelben 8. — Arimathea-i sz. Józsefről nevezett egylet Bécs- ben ; Carolina Augusta császárnő ő fölsége bő- kezűsége Salzburgban 11. — Búcsujárat Má- ria-Czelbe 13. — A mária-czeli emlékajándok és mű-gyertyák 14. — Mária-czeli zarándokok 21. — De Luca pápai követ Mária-Czelben 31.

Bécsben ú j egylet a Törökországban levő ka- tholikusok fölsegéllésére 32. — A jesuita-atyák nevelő-intézete Feldkirchenben 33.—Új hitta- nárok a bécsi egyetemben 36. — Az egyetemi épület ú j átalakítása ; statistikai adatok 37. — Egyetemi isteni - szolgálat 38. —Mária-czeli hirek 41. — Csuda Brünnben 43. — 0 fölsége adománya a mainzi szerencsétlenültek számára

44. — Ó fölsége bőkezűsége . . . . 4 8 c) E r d é l y : Püspöki látogatás Or látón 13. — A nm.

püspök ajándoka Kolosvártt . . . . 35 d) A n g l i a : Wiseman bibornok könyörgést rendelt

az ind forradalom legyőzésére 32. — A puska- poros összeesküvés emlékünnepe 41. — Statisti-

kai adatok Irhonból 42. — Megtérések 47 e) B e 1 g i u m : A szabadelvűek rakonczátlankodá-

sai 5. — Ú j ministerium . . . . 4 3 0 F r a n c z i a o r s z á g . Szerencsétlenség Petit-

Crosey-ben bérmálás alkalmával 6. — ß e r a n - g e r -f. 7. — Borr. sz. Károly munkái 33. — Csudás esemény Dompnac-ban 33. — A strass- burgi püspök rendelete a prot. propaganda há- zaló könyvárusai ellen 35. — Szent lelki-gya- korlatok a katonákkal Belley-ben 36. — C a- v a i g n a c tábornok temetése ; adatok a go- nosztévők statistikájához 38. — A főpapi beig- tatások költségei szabályoztatnak 40. — Sz.

Márton czellája Ligugeban ; a „De Maria Re- paratice" nevü apáczák 42. — Szerencsétlen- ség a Vincennes erődnél 47. — Reimsban tar-

tományi zsinat . . . 48

g ) H o r v á t o r s z á g . A zágrábi érsek s bibornok visszaérkezése Romából 6. — Ugyanannak ú j

alapítványa . . . 34

h) N é m e t o r s z á g . Wormsban Luther Mártonnak emlék állíttatik 2. — Berlinben a reggeli, déli s estéli harangozás visszaállíttatik 14. — Nyil- vános imák a beteg porosz királyért 33. — A lipcsei ütközet emlékünnepe 34. — „Photius nézetei a Szentlélek származásáról" szóló mun- ka 35. •— A szobrok s keresztek utánönteteiről ; a regensburgi püspök f . 40. — Mainzban a puskaporos torony légbe röpül 43. — Egy iz-

raelita mint egyetemi tanár Berlinben . . 44

Szára.

i) O l a s z o r s z á g é A pápa erélyes föllépése Bolog- nában 2. — Ö szentsége Bolognában az austri- ai katonaságot megáldja 3. — A bergamoi püs- pök betiltja az egyházellenes „Gazetta di Ber- gamo" cz. lapot 4. — Concordatum Nápolylyal 5. — Ő szentsége Ferrarában 8. — Ő szentsé- ge a bolognai egyetemet látogatta meg 11. — Ő szentsége D a n t e sírjánál 15. — Az aug.

3-iki consistorium Bolognában 18. — A sept.

25-iki pápai consistorium Romában 29 és 30. — Pápa ő szentségének tetemes ajándékai 30. — T h e i n e r munkája a tridenti zsinatra vonat- kozólag 31. — Nt. Pelzmann Gergely kitünte- tése ; pápa ő szentségének részvétnyilvánítása a porosz király betegségekor 33. — M e d i c i Fe- renez bibornok f • 34 — Pápa ő szentsége Civi- ta-Vecchiában 35. — T h e i n e r munkája a tridenti zsinatról 37. — Irodalmi hirek 40. — A turini érsek körlevele a választásokat illető- leg 41. — A „Dell' Anima" egyház Romában;

„Immaculata" emlékszobor 45. — A választá-

sok eredménye Piemontban . . . . 46

j ) O r o s z o r s z á g . A witebski kerület nemeseinek kérvénye a czárhoz 5. — Az ukrainiai szám- űzött kath. papok megszabadulása 33. — A lengyel főpapok Varsóban fölszenteltetnek 40.

Czár ő fölsége visszaérkezése Némethonból . 41 k) P o r t u g a 1 i a. A sárgaláz és a kath. papság ön-

föláldozása 47

Szám.

1) S c h w e i z . Aargauban S c h r ö t e r n e k egyház- ellenes föllépése 2 , 3 és 5. — Ft. M a r i 11 e y püspök urnák erélyes föllépése 24. — A plébá- nosok vonakodnak vegyes házasságokat kihir- detni 30.—A ft. M a r i 11 e y püspök ellen emelt vád. S c h e r e r „Les Hèroes et les Heroi- nes de la charité chrétienne" cz. irata 40. — A májusi ajtatosság betiltva Aargauban 44. — Az egyházellenes rendszer megszüntetése Wal-

lis cantonban . . . . . 47

m) S p a n y o l o r s z á g . Egyházi javak eladatása

39. — Az asturiai h g kereszteltetése . . 48 n) S z e n t f ö l d . S c h i f f Sándor hazánkfia vissza-

érkezik Jeruzsálemből 19. — Vezér lapok a Szentföldre. Dr. H a t a 1 a Pétertől 41. — Jo-

anniták rendje . . . 48

o) T ö r ö k o r s z á g . Philippopolban ünnepély az

austriai császár ő fölsége születése napján . 21 p) A z s i a. A suezi földszoros átmetszése . . . 4 1 r) C h i n a . D i a z spanyol püspök vértanúi halála . 47 s) A m e r i k a . Statistikai adatok . . . . 4 1

Személyzetiek. — Könyvjelentések. — Figyelmez- tetések. — Irodalmi újdonságok. — Kegyes adományok.

1. s/,. II. F E L E V 1857.

ü i b l

P E S T , J U L I U S 1.

i n

E G Y H Á Z I É S I R O D A L M I F O L Y Ó I R A T .

Megjelenik e lap iietenkint k é t s z e r : szerdán és szombaton Az előfizetési <lij félévre postán 4 f r t ; helyben 3 f r t 40 kr p p . — Előfizethetni m i n d e n e s , k i r . p o s t a h i v a t a l n á l ; Pesten a szerkesztőnél (Papnövelde-utcza 1. sz.) és Hartleben Ii. A. könyvkereskedésében

A házasság létesölése.

Mint akármily egyéb törvények szerkeze- tének, ú g y az 1856. october 8-ról kelt házas- ságiaknak is nemcsak általánosan, hanem részle- tenkint véve is megvan az a tulajdonságuk, hogy szellemökben csak ú g y birnak tartalommal, mint szavaikban. Ha valakinek ez nehezére esnék; ha nem mindent találna is egyenesen kifejezve, mit a házassági tárgyban tőlük hallani kivánna, ne fe- ledje , hogy e munkának, mely csak alaprajz, nem volt föladata iskolai vagy kézikönyvi köntösbe öl- tözködni ; hanem a czélnak, mely előtte lebegett, elérésére irányadólag lerakni elméletben leginkább a fő elveket, azokat az illető helyeken kiállítani, a gyakorlattal öszhangzásban viszonyítani és az erőt, melyet az egésznek adott, a részekkel is érez- tetve , — e hatást a rendben lánczszemezett §§-on egymásba szőtt hálózat módjára következetesen ke- resztül vinni ; tehát a rendszernek, melyet követ, jobbára csak legfőbb alkatelemeit formulázni ; a többit, melyek azokkal tudományilag összefügge- nek vagy belőlök a tanokat illetőleg folynak, az értelem belátására bízván. Ilyenkor aztán a jogtani hermeneuticának kötelessége összeszedni magát, hogy kinyomozhassa az egyes szabályok messze- kiható jelentőségeit és tájékozhasson; mi végre szükség neki vagy elég magas állásba helyezked- nie, hogy végig láthasson a csak alig érintett pon- tokon ; vagy leszállnia a tenger fenekére, hogy be- hathasson a mélységek rejtekébe és fölszínre hoz- hassa a keresett gyöngyöket.

Azon §§-ok közé, melyek külsőleg és rövid- ségükben kevés foglalatuaknak látszanak: mígbel- sejök és szelleműkben hallgatagon a legnagyobb horderejű kérdéseket összesítik s épen azért kitűnő és körülményesb figyelemre méltók, tartozik a II.

függelék 11. §-a ; melynek tartalma márcsak azért is megérdemli a különösb elemzést, mert ahhoz

más §§-ok is és pedig a t e l j es b értelmet fölvilá- gosítói ag hozzá szólnak. E §-t magyarra imígy fordítottuk: ,A házasság létesítő oka a kölcsönös be,egyezés, mennyiben a kötésre képes személyek- től illetőleg az előirt alakban jelentetik ki.' (Causa efficiens matrimonii est consensus mutuus, in quan- tum a personis ad contrahendum habilibus respecti- ve forma praescripta declaratur.)

Bármily egyenlőtlenek legyenek a jognézetek a házasság körül : az egyezést mindenki követeli a házasulandóktól, mert azt lényegesen és minde- nek előtt megkívánja az érvényesség és a szabad- ság. A házasodás tudniillik e g y e t e m l e g e s e n sohasem volt parancsolva se isteni, se természeti jognál fogva. Szabadjon ezt egyszerűen állítanunk, a nélkül, hogy indokolnók e helyütt; minthogy a bizonyítgatás az egély világában fölösleges, an- nál inkább, hogy a házasodás kivétel nélküli ál- talánossága Krisztus urunk példájával és az 1. ko- rinthusi levél VII. részének 7., 8. és 11. verseivel az evangelium óta világosan megdöntött képzelet, ha mindjárt valaha, a világ kezdetén, a vízözön után vagy a mózesi törvényben a házasulás egyéni- leg mindenkit kötelezett volna is. E szerint háza- sodásra j o g i l a g senki sem kötelezett, és ha arra az a l k a l m a s , képes két személy még is szövet kezik, ezt azért tehetik, mert rá szabadsággal bir- nak. De nem tennék és hogy érvényesen tegyék,

senki meg nem tehetné, h a ő k n e m a k a r n á k . Magoknak tehát a feleknek egyező akarata a leg- első szerző-ok , mely a házasságot létrehozza. Erre nézve a G-enesis II. részének 24. verse magyarázva ide megy ki: az ember megválván szülőitől, a férfi őket szabadságában önként elhagyja és a nő- hez ragaszkodik; a ki ellen nem szegül, hanem hasonlóképen szárnyra kelve magától egyetért ve- le s hozzá hajlik; és így amaz ezzel együtt szerzi a hitvesi összetartó kapcsot, minek következtében l e s z n e k k e t t e n e g y t e s t b e n ; azaz : lesznek

1

szabadságolt kettős egyezésök által törvényes há- zassággal egybekötöttek. Az egyezésnek ezen ha- tályát számtalan bizonyíték támogatja ; fölhozunk néhányat: a romai káté azon kérdésre : hol rejlik a házasság legfőbb ereje, egyenesen feleli : „Con- sensum ipsum matrimonii causam effectricem esse ; . . . . etenim obligatio et nexus oriri non potest, nisi ex consensu et pactione." (Pars II. cap. VIII.

4.) Továbbá ismeretes azon jogszabály : „Nuptias non facit concubitus, sed consensus. " De halljunk még határozottabb kitételeket: „Suíficiatsecundum

l e g e s

s o 1 u s consensus, de quorum conjunctioni- bus agitur; qui consensus, si in nuptiis solus forte defuerit, caetera omnia, etiam cum ipso coitu cele- brata, frustrantur." (C. S u f f i ci a t , Caus. XXVII.

q. 2.) „Postulasti : utrum ex solis verbis et ex qui- bus matrimonium contrahat u r ? Nos igitur inqui- sitioni tuae taliter respondemus, quod matrimo- nium in veritate contrahitur per legitimum viri et mulieris consensum." (C. T u a e f r a t e r n i t a t i , de Sponsal.) A florenczi zsinat pedig (Deer, ad Ar- men.) határozottan nyilvánítja: „Causa efficiens matrimonii regulariter est mutuus consensus." Ezek- nek értelmében a házasság főfő erejét a II. függe- lék érdeklett §-a is a beegyezésben helyezi, illető- leg , és ezt kifejezi a k ö l c s ö n ö s b e n ; mege- légli azonban itt, mint delinitióban csupán alapel- vileg és általánosan fölemlíteni e kölcsönös beegye- zést, föltévén, hogy az különben mindkét részről jogérvényes ; azon okok- és eseteknek érintését, me-

lyekben a beegyezés jogerő nélküli, részletenkint a 13., 14. stb. (II. függ.) §§-ra és különösen a föl- tételes beegyezésnek, mint házassági létesítő ok- nak körülírását az 51—5. §§-ra hagyván. Ennél- fogva e fólosztáshoz és a szóban forgó 11. §§-nak tartalékához alkalmazkodva mi sem szólunk itt tü- zetesben egyébről, mint a megegyezés k ö l c s ö - n ö s s é g é r ő l és azon módról, milyennel annak nyilvánulnia szükség. E szerint mindenek előtt a szavak, vagy miként a romai káté irja : „Si pudo- re aut alio impedimento consensus verbis non ex- primatur, nutus et signa verborum locum habent,"

(Pars II. c. VIII. 7.) tehát az intés és jelek híják föl figyelmünket a házasság létesülésében. Mert a felek csak azokkal jelenthetik ki egyezésöket és máskép egymást meg nem érthetik. Nem is e g y - szer ü ajándékozás a házasság, hanem viszonzott ígéret, fogadás és szövetség. Innét a kölcsönösség

szüksége a beegyezésben ; és mivelhogy e kölcsö- nös beegyezés csak valami külsőség által vehető észre és adható értésül : az egyoldalúság vagy puszta belső egyezés elégtelensége. „Si enim ex in- teriori tantum consensu, ú g y mon d a romai káté, sine aliqua externa significatione matrimonium cons tare posset, illud etiam sequi videretur, ut cum duo, qui disiunctissimis et maxime diversis in lo- cis essent, ad nuptias consentirent, antequam alter alteri voluntatem suam vel literis vel nunciis de- clarasset, veri et stabilis matrimonii lege coniun- gerentur ; quod tamen a ratione et sanctae Ecclesiae consvetudine et decretis alienum est. — Recteautem dicitur: oportere, ut consensus verbis exprimatur, quae p r a e s e n t i s t e m p o r i s significationem habeant. Nam quae futurum tempus indicant, ma- trimonium non coniungunt, sed spondent. Deinde, quae futura sunt, nondum esse perspicuum est;

quae vero non sunt : parum vel nihil firmi aut sta- bilis habere existimandum est." (P. II. c. VIII. 5., 6.) De máskép is a dolog természeténél fogva, liogy valamint a jeleknek jelenre czélzóknak, úgy a sza- vaknak nem a múltról vagy jövőről, hanem jelen- ről valóknak kell lenniök, nemcsak onnét tetszik k i , mivel nem a már megkötött vagy csak jö- vendőben megkötendő, hanem egyenesen a folyó alkalommal kötő házasságról történik a cselekvény;

hanem kiviláglik a canonokból is, melyek mind a szavaknak vagy jeleknek szükségét, mindazoknak jelenre vonatkozását határozottan sürgetik. í g y a

fönnebb nevezett florenczi zsinat, fölhozott tételé- hez mindjárt utánragasztja : „per verba de prae- senti expressus." Hasonlóképen az ezen zsinat vég- zése előtt fönnebb idéztük ,Tuae fraternitati'canon, a mint meghatározza, hogy a házasság igazában megköttetik a férfi-és nőnek törvényes egyezése által, hozzáadja: „Sed necessaria sunt, quantum ad ecclesiam, verba (vagy a C. C u m a p u d de Sponsalib. szerint a süketek- és némákra nézve az alkalmas jelek,) consensum exprimentia de prae- senti." Ennyi szigorral, lelkiismeretességgelésova- tossággal jár el az egyház a viszonyos egyezés kö- rüli meghatározásban , tudván alapelvénél fogva, hogy az valósággal és pedig e g y e d ü l i s z e r z ő o k a a házasságnak; jelenléte tehát egyáltalában nélkülözhetlen, mert hiányzását misem pótolhatja.

IIa pedig ez így van : akkor a szerző ok ezen egye-

düliségének elve alapjában rendíttetnék meg, ha

— « 3 ..

erejét a házasság ki nem hirdetése, minthogy a hirdetés csupán lényegtelen ünnepélyesség, m e g - s z ü n t e t h e t n é. A josephinisták elmélete ezt tartja, és innét az egyik lényeges különbség, mely közte és a közönséges egyházjog rendszere közt fölme- rül. De ha maga a kölcsönös egyezés lét-oka a há- zasságnak , a minthogy az is, mint ezt a fönnebb előhozott canonok kétségtelenné teszik : akkor nem lehet, hogy a kihirdetés a házasság érvényének föltétele legyen. S azért az állam, mely a concor- datum X. czikkéhez képest czélba vette, hogy a polgári jognak a katholikusok házassága iránti szabványai a kath. egyház jogelveivel és határoz- mányaival öszhangzásba hozassanak, az I. függe- 'lék 14—5., 38—40. §§-ban nem is tulajdonít any- nyi súlyt a hirdetésnek, hogy a házasság létcsü- lése attól függjön, mint a mennyit abba az ált. pol- gári törvénykönyv 69. és 74. §§-ai fektetnek. Ha- nem üszhangzásban a tridenti zsinat határozatával, mely megrendeli a kihirdetést : . . . „antequam ma- trimonium contrahatur, . . . denuncietur ;" de hoz- zá teszi : „nisi Ordinarius ipse expedire judicavérit, ut praedictae denunciationes remittantur 5" (Sess.

24. cap. 1. de ref. matr.) úgyszintén öszhangzásban a II. függelék 60 —• 5., 82 — 6. §§-val a polgárzat követeli a kihirdetést,a nélkül, hogy azt a házas- ság létesülésének (efficientia) részéül venné. Innét a polgári codex fónnebbi két §-nak érintett tartal- ma a mult évi october 8. patens XIII. czikke nyo- mán a katholikusokra nézve erőnaluli, a minthogy rájok az 1852. november 29. hirdetési nyiltparancs III. czikkénél fogva az új házassági törvények ki- bocsátása előtt sem terjedt volt ki.

Ha pedig a házasság létesítő oka a viszonyos egyezés : akkor ez annyi, mintha mondatnék : a házasságot létesítőleg (efficienter) magok a háza- sulok okozzák kölcsönös egyezésökkel, vagyis : a házasság ministerei magok a házasulok. És csak- ugyan ez állítás , mely az iménti föltevésnek egé- szen rendes következménye, az, mely mind az egy- házban egész Canusig egyetemesen dívott, mind a tridenti zsinat ideje előtt és az azóta különféle tar- tományokban kötött házasságok ügyének történe- tével legjobban összeegyeztethető. „Benedictio sa- cerdotis, úgymond sz. Tamás, est tan tum quoddam sacramentale és ismét : „est tantum de solemnita- te sacramenti; unde si omittatur, verum matrimo- nium est." A pap tehát jogilag csak mint az egy-

ház fölhatalmazott képviselője van jelen a házas- ságkötésnél, azt tudomásul veendő és e szavakkal:

„ego vos in matrimonium conjungo" koránsem lé- tesíti a házasságot, hanem ugyanazon egyház ne- vében a beegyezés nyilvánítása után a már meg- kötött házasságot részéről is elismeri, megerősíti és hitelesíti. A mondás: ,én titeket,' csak a t r i - denti zsinat szövegében (Sess. 24. cap. 1. de ref.

matr.) találhatása óta kapott terjedelemre, annyi- ra u g y a n , hogy most nemcsak nálunk, hanem másutt is használtatik ; mert fölvétetett a legtekin- télyesebb egyházak szerkönyvébe is, nyilván azért is, mivel a részletes egyházaknak valamint jelen- leg úgy folyvást tetszett az, ha a zsinattal minél inkább összeillenek; de a korábbi ritualékban ú g y szólván valamennyiben hiányzik Martene szerint, kire e tárgyban Perrone hivatkozik. (Prael. Theol.

vol. IX. Yienn. 1843. p. 172.) Azonban a mondott szavakat maga a zsinat is csupán példának okáért közli ; mert hogy azoknak azt a jelentőséget, mit szószerinti értelmök fölvesz, maga sem akarta t u - lajdonítani, kitűnik onnét, hogy mindjárt utánok veti : „vei aliis utatur verbis (sacerdos) juxta re- ceptum unius cujusque provinciáé ritum;" (Sess.

24. cap. 1. de ref. matr.) valaminthogy vannak me- gyék , melyeknek szerkönyvében különböző a for- mulare. Ilyen p. o. irja egy francziaországi jogtu- dós : „Constantiensis, quae in rituali haec verba praeseribit: matrimonium per vos contractum se- cundum ordinem matris ecclesiae, ego auctoritate, qua hac in parte fungor, ratifico, confirmo et be- nedico." (R. de M. Instit. Jur. Can. torn. II. Paris.

1853. p. 59.) Liebermann pedig a strassburgi egy- ház szerkönyvét mutatja föl, mely szerint a pap ezeket mondja : „Ideo matrimonium per vos con- tractum confirmo etc." (Inst. Theol. torn. Y. Mogunt.

1840. edit. 5 p. 321.) Az egész tehát csak szertar- tási szólam ; és ha a magyarországi szerkönyvek- be betüszerint úgysem vétettek föl a zsinati sza- vak : azokon ugyan esketéskor önkényesen nem változtathatni, de mitsem tenne, ha egészen más- kép fordulnának is elő bennök ; melyekkel nem azt értjük, mintha a változtatást kivánnók vagy szük- ségesnek találnók, hanem csak : hogy azon sza- vaknak, ha előkerülnek, sem kölcsönözhetni va- lami létesítő erőt. Különben miként volnának megmagyarázhatók : a lopva-mennyegzések érvé- nye a tridenti zsinat előtt; (Sess. 24. c. 1. de ref

*

4 n — matr.) jelenleg is a prot. prédikátor előtt kötött ve-

gyes házasságok érvénye nálunk, Hollandiában, a porosz és rainai tartományokban stb. ; sőt még a tisztán katholikusok házasságának érvénye is, me- lyek habár pápai fölmentés folytán, de a dolog ér- demét tekintve még is csak kath. pap jelenléte nél- kül köttetnek az eretnekség vagy hitetlenség ha- talmaskodása alatt nyögő tartományokban; v a g y olyféle esetek, minőkről XIV. Benedek (De Syn.

Dioec. 1. 8. c. 13. n. 8.) emlékezik, és a minő kö- rülbelül 18 év előtt tudtunkra is előadta magát Váczon? Noha pedig, mint l á t j u k , tények, me- lyek ellenében hasztalan minden okoskodás, a ré- gibb scholasticusok ú g y szólva összes tábora, oly számos század folytonos és kizárólagos hite, a tri- denti zsinatot értelmező gyülekezetnek nyilatkoza- t a , magában Romában az iskolai cathedrák taní- tása, sőt XIV. Benedek pápának 1758. mart. 19.

hivatalos felelete tanúskodnak a házasulok mini- stersége mellett: tudjuk azonban, hogy ez érdem- ben dogmai határozat nincs ; és mi csak azt akar- tuk kiemelni, midőn tárgyhoz szólásunkkal némi- leg a nyomósb okfőket érintettük, hogy alapos a II. függelék 11. §-nak föltevése, melylyel a há- zasság kiszolgálóiul a feleket érti. Hogy pedig őket ilyekül csakugyan fölteszi : nemcsak azon tételéből, melylyel a házasulok kölcsönös egyezését vallja a házasság létesítő okául, elméletileg a legkövet- kezetesebb összefüggéssel foly ; hanem tapasztal- hatni gyakorlatilag is a II. függelék 38. §-a foly- tán, melyből világosan megérthetni, hogy a szent- szék 1841. april 30. utasításában fölemlített házas- ságok a kath. plébános hiányzása esetén is létesül- nek ; már pedig ez teljes lehetetlen volna, ha pap a házasság kiszolgálója, miután a tiszteletes, kath.

tanfogalom szerint nem pap. (Folyt, köv.)

EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.

U f a i ç y a r o r s z à î i .

P e s t , junius végén. ,,Kenyér után indul a sokaság s magános hasznokat vadász," úgy mond K ö l c s e y egyik emlék-beszédben; teljesen igaz ez állítás, s mi szemtanúi vagyunk annak, miszerint az anyagi jólét, a kenyér, vagyo- nosodás, fényűzés és kényelem szertelen keresése azon köz- szellem, mely mindent, mi körébe tartozik, összegyűjteni, ellenben, mi az anyagi hasznon kivül esik, mellőzni s igno- rálni törekszik. Még is daczára a mindent csak anyagi ha- szon értékéről mérő, s e szerint becsülő materialismus tö-

rekvésének, Istennek mind kézzel épített, mind lelki templo- mai feltünőleg díszesb alakba öltözködni, vagy egészen ú j - ból épülni kezdenek. Eltekintve az egyházak keletkezéséről és csinosításától, csak a lelki templomok épülését legyen szabad néhány szóval érintenem. Ertem a kath. hitre tér- teket. IIa valaki az egyházi lapokban közzé tett ország- szerte áttértek számát, s az áttérés megható körülményeit könnyebb áttekintés végett összegyűjtené , lelket megható olvasmányt nyújtana évtizedünk emelkedő hit-életéről. A megtértek számát nevelik azok , ki különféle vallásokból a kath. egyház kebelébe kellő oktatás után a pesti szent-fe- rencz-rendiek templomában beavattattak s fölvétettek. Mel- lőzvén a korábbiakat, jelenleg csak az e fél éviekről teszek rövid említést, kiknek száma kellő arányban áll amazoké- val. T. i. 1857. januártól junius végéig megtértek összesen 10., kik között 4 helv. hitv. ; 2 ágost. hitv. ; 4 izraelita vala. Megemlítendő különösen, miszerint Pünköst nyol- czadja alatt hatan tették le a kath. hitvallást, s ezeknely hárma a fegyencz-nők közöl vala. Legyen Istené a dicsőség ! ki az ő sz. lelkével és malasztjával őrködik az anyaszent- egyház fönntartása s gyarapítása fölött ! Aiokat pedig , kik elfogadák s követék a meghívást, az U r kegyelme és erős- sége vezesse a mennyei egyházba örök jutalomra. —i—

E s z f G r g o i u , jun. 29-én. Az apostolok fejedelmei- nek , sz. Péter s Pál apostoloknak ünnepét üli mai nap az anyaszentegyház. Az egyház örökös főpapja, a z u r Jézus megváltási munkásságát folytatja az apostolok s ezeknek utódjaik, a püspökök által, kiket maga a Szentlélek helyzeti az Isten egyházának kormányzására. Innét mérhető meg a püspök s az ennek nyája közötti viszony. Ő az egységnek központja megyéjében. Benne egyesülnek a hívek h i t b e n , szeretetben s az összes lelki-életben. Ez okból mondja sz.

Ignácz a ephesusiakhoz irt levelében : ,,Bár úgy is teszitek, még is intlek, hogy püspöktök nézetében osztozzatok. Tisz- telendő papságtok a püspökkel úgy van egyesülve , mint a hárfával a h ú r o k , s e szeriut ti mindannyianöszhangzó, Istennek tetsző dalra fakadjatok." A püspök a kapocs, mely az egyes megyék híveit az egész kereszténység központjá- v a l , sz. Péternek fejedelmi utódjával összeköti. A hitegy- ség s az apostoli successio átszállásának ünnepét ültük mi ma meg, midőn a győri egyház angyala , mélt. S i m o r J á - nos , es. k. közoktatás- s cultus ministeri tanácsos u r , kit Esztergommegye örömmel vall neveltjének, a püspöki kezek föltevése által apostoli utóddá szenteltetett. Kiváló fényt kölcsönzött az ünnepélynek IX. P i u s pápa ő szent- sége Bécsben székelő követének, nm. D e L u c a Antonin, tharsusi érsek urnák magas jelenléte. 27-én délutáni 4-kor érkeztek meg magas vendégeink Bécsből, s a dunaparti hidnál mélt gróf F o r g á c s Ágost oldalkanonok, a primási iroda főnöke, az esztergomi papnövelde, a helybeli katonai zenekar s szépszámú hívek által hódolatteljesen fogadtat- ván, az összes városi harangok zúgásától kisértetve cardinál s hgprimás díszfogatain az érseki residentiába érkeztek. I t t nuncius ő excellencziáját mélt. N é m e t h György, vál. tri- buniczi püspök ur üdvözölte az egybesereglett főkáptalan s papság nevében , mire ő méltósága kijelenteni kegyeske-

H 5 —

d e t t , mily kedvesen veszi az apostoli szentszék iránti hódo- lat s ragaszkodás kifejezését ily nemes egyházi testület ré- széről, s hogy mily örömmel fogja azt ő szentségének tudo- másul adni, köszönvén egyszersmind azon szivélyes fogad- tatást, melyben részesült, s melyet ő excellentiája, alázatos- ságában nem személye érdemeinek, hanem azon szék kitűnő voltának tulajdoníta, melynek ő képviselője. Miután ligpri-

más eminentiája a tisztelgőket a magas vendégnek egyen- kint bemutatta volna , a tisztelgők serege az ú j megyés püs- pök ur üdvözlésére indult. Ugyan ez estve a katonai zene"

kar esti zenével tisztelgett, a katonai s polgári hatóságok pedig , nem különben a pesti egyetemi hittani kar , 28 án tevék a magas vendégeknél tisztelgő látogatásukat. Ugyan- ez nap a délutáni órákban nuncius ő n m g a , vezettetve ő eminentiája á l t a l , a Sz. Istvánról czimzett ősrégi, virágok- kal, füzérekkel Ízletesen felékesített esztergomi papnöveldét szerencséltette magas látogatásával, hol is elsőbben a nagy étterembe hódolatteljesen bevezettetvén, a t. cz. P e l i k á n Ferdinánd tanár ur által szerzett s négyesben szépen előa- dott üdvdalokkal fogadtatott a növendékek , szózattal pe- dig az intézet ns. rectora által. Innét a magas vendégek az intézeti kápolnába , s a nagy tanterembe vonultak , hol egy papnövendék rész »sült ama nagy kitüntetésben , mi- szerint a magas vendéget következő szózattal üdvözülhesse.

Excellentissime ac Reverendissime Domine A.-Eppe! Sa- crae Sedis apostolicae Repraesentans! Domine benignissime!

Maximo certe cor nostrum exultare debet gaudio, dum profundissima cum veneratione salutare nobis licet Te gratiosissime hospes tamquam Repraesentantem E j u s , qui Princeps Episcoporum , Haeres Apostolorum , qui po- testate est P e t r u s , vicarius Christi, qui Pastor est et Episcopus animarum , cui claves traditae, oves concreditae sunt, qui denique cum omnium Pater sit Christianorum , neque nos in sortem Domini vocatos, filios suos, licet mi- nimos , appellari haberique dedignatur. Salve igitur , Ex- cellentissime Domine, in hoc scientiarum, bonorumque

morum Seminario ; Salve in medio filiorum Sion ! atque suscipe benignissime, hanc qualemcunque lilialis nostri amoris et reverentiae contestationem ; neque graveris, oramus, referre Sanctissimo P a t r i nostro P i o IX. nos, quoad usque vixerimus, illi adhaesuros Petrae , cui totius superstruitur Ecclesiae altitudo ; illi obsecuturos Pastori, qui noxia a salutaribus pascuis discernens oves suas ad haec perducit, ab illis avertit. E t quod nos facturos nunc solenniter adpromittimus, ad id nulla non sollicitudine etiam fideles curae nostrae credendos perducere contende- mus , u t jam una vigeat fides, una regnet in hoc Mariano regno Ecclesia !

Quod u t assequi valeamus, te Excellentissime ac gratiosissime hospes , humillime exorare sustinemus , qua- tenus nos paterna Tua benedictione m u n i r e , paternisque favoribus in posterum quoque amplecti ne dedigneris Vivat ! Ama kiváló nyájasság, melylyel ő excellentiája a hódolat

«me loyalis nyilatkozatát fogadni kegyeskedett, lelkesedésre ragadta az ifjú kebleket, mely is a magas vendégek tá- voztakor hangos ,éljen'ekbe tört ki.

Ma pedig az Ipoly- s Dunafolyamok partjain lakó 3 a7. esztergomi székesegyházba körmenetileg fölvonuló köz- ségek hosszú sorozata nyitá meg a magasztos cselekvényt.

Bibornok s hgprimás ő eminentiája két fényes huszár elő- lovaglása mellett, továbbá az érseki keresztet szintén lova- golva vivő ft. B o l t i z á r József prépost s selmeczi plé- bános után s az összes harangok zúgása közben h a t - fogatu díszhintójában érkezett nuncius ő nagyméltóságával a székes-egyházba ; követte a fölszentelendő mélt. püspök s a többi segédkező mélt. püspök u r a k , névszerint R o s- k o v á n y i Ágoston váczi s F a r k a s Imre fehérvári püspök ő méltóságaik. Miután nuncius ő excellentiája s a mélt.

nikápolyi püspök ur a császári oratoriumba vonultak, meg- kezdetett a magasztos cselekvény, mely alatt a székes- egyház minden z u g á t , s az oratóriumokat távolról s közel- ről érkezett díszes vendégek koszorúja , s a hivek roppant sokasága töltötte be. Különösen díszesen voltak képviselve a fehérvári, győri, váczi megyék , melyekből az espere- sek , hittanárok s plébánosok szép számmal jelentek meg.

Névszerint megemlítjük mélt. D e á k y Zsigmond , fölszen- telt caesaropoli püspök , S z a j b é 1 y Henrik , pazmaneumi rector, I I a a s Mihály prépost, P u c z Ferencz győri M a u r e r és S c h v a n f e l d e r fehérvári kanonok, H o l l ó Mihály és S z á n t ó f i Antal prépost u r a k a t , a pesti egyetemi hittani kar tagjait. A szentély helyisé- geit az esztergomi főkáptalan t a g j a i , s a teljes dísz- ruhában megjelent katonai s világi hatóságok tölték be. Az anyaszentegyház szertartásai mindig magaszto- sak ; de különösen megható jelenet volt, midőn a kineve- zett ú j püspök, az apostoli szentszék követének jelenlété- ben, metropolitája kezébe sz. Péternek s ennek utódainak örökös hűseget s canoni engedelmességet esküdött, s mi- dőn igazhitüségének zálogát a hitágazatok bevallásakor le- tette. Nem csekély jelentőséget helyezünk azon körül- ményben is , hogy a püspökké kenetés sz. Péter s P á l apos- tolok ünnepén történt. Megfontolván e z t , imára kelt lel- künk , miszerint a Szentlélek malasztja bőségét áraszsza az ujdon fölkent méltóságra, hogy Péterhez, az egyháznak ezen sziklaalapjához, ragaszkodva, megyéjének oly sziklavára legyen , melyen a hitetlenség , közönyösség s az anyagiság minden hullámai megtörjenek. Miért is szivünk mélyéből kívánjuk a kölkent püspök ő méltóságának az égi kegyel- met, melyet az egyház mai nap rá leesdett : „Tribuas ei, Domine , cathedram episcopalem , ad regendam Ecclesiam tuam , et plebem sibi commissam. Sis ei auctoritas , sis ei potestas-, sis ei firmitas. Multiplica super earn benedictio- nem et gratiam tuam , u t ad exorandam semper misericor- diam tuam tuo munere idoneus, et tua gratia possit esse devotus." Ad multos annos! O eminentiája a roppant ven- dég-koszorút asztalához meghíni kegyeskedett. -{-.

É r s e k ú j v á r , j u n . 23-án. Midőn a testnek egyik tagja szenved , együtt szenvednek a többi tagok is ; úgy- szinte midőn az egyháznak egyik tagja gyászol, vele g y á - szolnak a többi tagok is ; mert az igaz szeretet az örven- dezőkkel örvend , a siránkozókkal siránkozik. Hasonló sze- retet gyüjte össze többeket mai n a p , az egyházi, katonai

és polgári rendből Tótmegyeren ; hogy ott a dicső, a ma- gyar egyháznak igen d r á g a , mert buzgó katholikus csa- lád egyik tagjának, a nra. gróf K á r o l y i Lajos ő excjának atyai fájdalmában osztozzanak. Mély gyászba merülve si- ratá a nemes gróf ez évfordulati napon kedves fiának Lász- lónak kora halálát ; ki 1852. évi j u n . 23-án , mint es. kir.

sorhajó-kapitány kora 28. évében Gleichen bergben Isten, ben elszenderült. ,,Hamar végezvén, sok időt töltött be."

(Bölcs k. 4.) Vállásosságára nézve, lehet mondani : hogy vele a magyar egyháznak egyik fénycsillaga keletkezőben letűnt ; szegények iránti kegyeletére nézve pedig lehet őt i:gy nagy gyümölcsfához hasonlítani, mely egy szegény családnak egyetlen birtoka levén , midőn deli termetével , virágjának pompájával az egész vidék szemeit magára von- j a , midőn fölséges illatának leheletével az egész környé- ket beVölti és hatalmas ágainak árnyékával minden fáradt vándornak kínálkozik : gazdag gyümölcsét egyedül a sze- gény család számára fönntartja. Es óh fajdalom ! e gyö- nyörű fiatal f a , egy benső betegség által korán , igen ko rán elhervasztatott. Azonban „Isten előtt kedves volt lelke, azért siete őt a gonoszok közöl kimenteni ; és hamar vé- gezvén , sok időt töltött be ; mert a tiszteletes vénség nem a hosszú idővel és esztendők számával j á r ; hanem ősz az , a ki bölcs, és éltes a szeplőtelen életű. Istennek tetszvén kedves volt, azért a bűnösök közöl kiszólíttatott." (B.k.4.)

Asz. gyász-misét végzé J a r o s s.Vincze eszt. kanonok ő nsága teljes segédlettel ; mialatt sokak imája, mint a jó il- latú tömjén füstje emelkedék Isten zsámolyához ama ke- gyelemért : „hogy a boldogult igaz . ha megelőztetett is a haláltól, nyugodalomban legyen ;" a megszomorított atyát pedig megvigasztalja a jó ég Ura , s az egyház és haza ja- vára még sokáig éltesse !

Ez alkalommal megemlítésre méltó a tótmegyeri templom, mely valóban megérdemli, hogy megtekintés oká- ért fölkerestessék, annál inkább, hogy csak egy negyed órányi tavolságra esik a pest-bécsi vasúttól. E templom kija- tására a nemes g r ó f , mint jó katholikus, nagylelkű fő úr tetemes sommát áldozott ; a kivitel terhe pedig nt. P a u - 1 i k Gábor tótmegyeri plébános úr vállaira^nehezült ; s ő valóban meg is m u t a t t a , hogy bő ismereteit, nagy utazásai szülte tapasztalatait, Isten dicsőségére, e templom helyre- hozásánál fölhasználni tudá ; oly ékes ez, oly gyönyörű :

mint az énekek énekében lefestett menyasszony ! Az egé- szen elömlik a jó izlés, kellem és valóban meglepő tiszta- ság. Egyes részei közt tündöklik a szószék, grófi oratorium, orgona, oltárképek, azután az evangelium szarva mellett álló régi szobrászati remek mű , elefánt csontból: Ábrahám ál- dozata Moriah h e g y é n , melynek tökéletes hasonmását a dffsdai zöldboltban láthatni. A paplak jó karban lenne, ha- aem szűk. A jól rendezett két osztályú iskolára nézve pedig igen kívánatos lenne , hogy a templom- ás plébániához kö- zelebb álljon. B. J .

S z a k a s z , (Szathmármegyében)jun. vége felé.Midőn pár évvel azelőtt hazánk földjén a burgonya-betegség kiü- tött , e csapás nagy aggodalmat szült a föld népe között, s méltán, hisz e termény sokaknak egyebet pótló , számtala-

noknak csaknem kizárólagos vagy legjelentékenyebb élelmi szerökké vált. A fölött kezdének tehát az emberek aggályo- san töprenkedni, miként lehetne a burgonya-vésznek elejét venni. Sokan az épen-marad burgonya-száraknak magvát vévén , ú j iskolát plántáltak ; mások a burgonyának ősha- zájábóli, ujolagos hozataláról gondolkodának. Az isteni gond- viselés ugyan fölöslegessé tevé e kísérleteket, s talán csak azt akarta megmutatni : ez is lehetséges ! s betömni az isten- telenek s z á j á t , kik mindennemű áldást nem Ő tőle várva, hóbortos elbizakodásukban hánytorgaták : hogy habár (Istennek igazságos büntetése vagy üdvös látogatása kö- vetkeztében) mindenök oda veszett is ; habár gyümölcsfái- kat megrongálák a fagy és férgek, vetéseiket elpusztíták a sáskák vagy összepasmagolá a j é g , s lakukat fölemészté a tűz: megmarad a föld alatt krumplijok. Az Isten tehát még kegyesen bizonyította b e , hogy mindenható ereje a föld gyomrába is behat s ott is fenyíthet, hol a halandó legke- vésbbé gyanítja. Dögleletes volt a gőz, mely némely helye- ken a rothadt burgonya kiásása alkalmával a föld gyom- rából kipárolgott ! Non est malum in civitate, quod non fe- cerit Dominus !

Mi tűrés-tagadás, miszerint korunkban nemcsak a burgonya és szőlő, de az erkölcsök is elfajultak ; s megle- het, hogy az előbbieket az Isten épen u j mutatásul az utóbbi- akra engedi elfajulni, megtagadván tőlünk áldását abban , miben a tenyészetTőle függ—terményeinkben,ha mi iparun- kat rövidre szabjuk abban, mi fönnségesebb , s miben a tö- kéletesedés jóformán tőlünk tételeztetik föl —-az erkölcsben.

Csak azt akarom a mondottakból kihozni, vajha az erkölcsök rothadása ellenében is legalább hasonló töpren- kedést és törekvést szemlélhetnénk tanúsítva az emberek részéről. Vagy a lélek s örök üdve nem több-e a burgonyá- nál , vagy a szőlő nedvénél ?

Igaz, miszerint u j i s k o l á k r a nem csekély gondot látunk fordíttatni ; csakhogy ezek ne csupán tudományke- zelő s iparra készítő, hanemegyszersmind s főképen erkölcs- javító s igazán szólva népnevelő intézményeknek tekintet- nének; csakhogy a m a g azokba őshazájából, Jézus egy- házából kölcsönöztetnék !

A magas kormánynak az egyház buzgó óhajtásával találkozó erélyes intézkedéseit és sürgős rendeleteit azonban a föld népe önjavára czélzóknak általában még mindig nem ismeri el, talán azért, mert mindennapi kenyere közelebb érdekli, mint fiainak földi jóléte s messze-k i látásban levő örök boldogsága ; miért is a "nyári iskola vidékünkön láb- ra kapni nem tud ; a téli iskolát azonnal a nyári mező váltja föl ; a lelkipásztorok zaklatásai meghiúsulnak ; a helyi is- kola-gondnokok és birák önmagok iránt sokkal kímélete- sebbek, semhogy a kormány iskolai rendeleteit oly szorosan vennék. hogy az emberben valóban]kétség is támad, vájjon valóban oly szigorúan kell-e azokat magyarázni, mint f o - galmazvák, vagy csak a lehetőségigérvényesítendők, s váj- jon e lehetőségnek hol van a határdombja ; mert gyermekét

a nyári évszakban mindenki nélkülözlietlennek tartja, az is- kola irányában tudniillik , a halállal azonban vitába iránta nem kerekedik senki ; s e nélkülözhetlenség csakugyan

— , 7 constatirozva is van, ha az apró gyermekeket, a lovakat és libákat életkérdéses számításba veszszük, s elhiszszük, hogy azokat másképen megőrizni lehetetlen, mint saját édes iskolakötelezett gyermekeink gondjai s pásztorkodása ál- tal ; már pedig az imént említett czikkek egyike vagy mind ketteje majd minden házban föltalálható ; a szegény továbbá azért nem küldi gyermekét iskolába , mivel szegény s j ó l - lehet semmije sincs , még is sok a gondja ; a gazdag meg a z é r t , mivel gazdag és sokra van gondja ; télen azért nem j á r a gyermek iskolába, mert nagy a sár s az utczák jár-

hatlanok , vagy csipős a h i d e g , a gyermeknek pedig nincs r u h á j a ; nyáron meg azért, mert egyébre használható. Sok helyen nincs elegendő lólegelö (mint mondják), nincs kö- zös libapásztor, nincs ki viselje gondját a csecsemőnek.

Ebből kitetszik , miszerint még igen sok akadály há- rítandó el, mig az iskolának, különösen a nyárinak malasz- tos magva faluhelyeken megfogamzik.

Az atyailag gondoskodó magas kormány legközelebb, a faiskolák fölállítását ujolag sürgetne, hozzá a méhtenyész- tési is minden iskola mellé életbeléptettetni rendelte s az eredményről vagy előmenetről egyházi hivatalos uton tu- dósíttatni kiván. No. már ennek lehetetlenségéről kételked- ni csakugyan nem lehet; mert ha minden törekvés daczára az illető igazgatók részéről, a nyári gyermek-iskola állandó- sítása legtöbb helyütt meghiusult,akkor ily helyeken a fais- kola és méhtenyésztés már a priori dugába d ő l t , s e bajon még a legbölcsebb s legjobb akaratú kormányrendeletek sem , de csupán azoknak szigorú végrehajtása , illetőleg az egyházi iskolaigazgatóknak a kormány hivatalnokai által eszközlendő erélyes támogatása segíthet , különben meg- szokja a nép a dolgot „nem oly szorosan'" v e n n i , s as isko- lának legbuzgóbb barátait, pedig ok nélkül, érdemetlenül gyűlölni : ily esetben, az ikola ügyeért buzgó lelkipásztornak

kivált jaj , itt mindennek ő az oka !

Hogy^r tehát vidékünkön állandó iskola legyen ; hogy faiskola és méhtenyésztés létesüljön ; hogy az ilju nemzedék ismeretekben s erkölcsökben gyarapodjék s földi jóléte is biztosíttassék : a lovaknak és egyéb vonó-marhának minden szegszugban való különlegeltetése , a ludaknak a gyermekek általi őrzése keményen megtiltandó, a kisdedek számára pe- dig óvodák és bölcsődék volnának fölállítandók. (Folyt.)

S I v 1 g i n i n .

Az okozat mindenkor bizonyos okot tételez föl. A belga zavarok okát a kath. lapok már régóta azon kárho-

zatos tévnézetek- s hitnélküliségben keresték s nagy rész- ben megtalálták, inely tévnézetek s hitlenség a szabad- kőművesek páholyaiban meghonosodott. Ezt fényesen iga- zolja azon beszéd, melyet V e r h a e g e n nagymester a brüsseli szabad kő müvesi páholyban 1854-ben tartott s most a „Deutschl." a belga helyzetek könnyebb megítélé- sére közzé tesz. „Testvéreim ! így szól a nagymester—a ve- szély órája ü t ö t t , a szükség sürget; cselekednünk kell! A vészlárma szétbangzott ! Nem vesztek-e észre valami titok- teljest magában a levegőben ? A nyilvános öntudat elszu- nyad ; az árulkodások a világ szemeláttára kendőzetlenül naprólnapra jobban elterjednek ; az öntetszelgés és a gyáva

félelem, ezen gyalázatos istenségek az embereitől tömjén - áldozatokkal tiszteltetnek ! Eskühűtlen ellenségek, kiket alacsony és telhetetlen dicsőségféltés nyugtalanít, politikai mindenhatóságról álmadoznak , lelkiismereteinket lenyű- gözni , fölbecsülhetlen szabadságainkat megsemmisíteni tö- rekszenek. Ellenségeink minden országokban tömegekben szervezik magokat, mindenütt hangosan prédikálják: mi- szerint szent kötelességök , mi több, elvitázhatlan joguk , a nyilvános ügyek kezelése- s elintézésébe avatkozni. A j ó- t é k o n y s á g ü r ü g y e alatt szorosabban csatlakoznak egymáshoz ; a mi elveink zászlaja alatt küzdenek : szünte- lenül szabadságról , türelemről, jótékonyságról s egyéb erényekről szólanak. A paulai sz. Vinczéről nevezett test- vérület zászlajára e fönséges szót irja : „Humanitas", mely szó azonban száj okban nem egyéb hazugságnál. S vájjon illik-e, hogy e rendszeres kiterjeszkedés , nagyobb térfogla- lás napjaiban, hogy úgy mondjam, avéghatárzó küzdelmek e l ő e s t é j é n a szabadkőművesek gyáván elrejtezkedjenek páholyaikban, s így szóljanak : ,Maradjunk nyugodtan ; a politika nekünk meg van tiltva.

Kell, hogy legyen egy hely, a hol a becsületes férfiak szövetsége, az igazságbarátoknak, a jó és szép apostolainak gyülekezete szerveztessék, a j ó és s z é p levén azon két elem, melyek az erkölcsi és anyagi világot a tudomány és bol- dogság utáni kettős vágygyal eltölti. Ily becsületes és föl- világosodott férfiak szövetsége, azon nemes szellemeké, kik a jövő után törekszenek és a jelenben fokonkint mindent előkészítgetnek s valósítanak ; ezen szabad gyülde, mely minden jót a legkülönfélébb árnyolatokban magában fog- lal , tettleg fönnáll, miként ti mindnyájan tudjátok. A vi- lág szerteszétszórt gyermekeinek ezen édes a n y j a , mely, miként Krisztus, a becsületes és tisztalelkü emberekhez így szól : ,Békesség a jóakaratú embereknek !' ezen gyülde, mely egyesegyedül képes jelenkorunknak legnagyobb rejt- vényét megfejteni s a világot enyészettel fenyegető vihart megfékezni, mely a jövőt mintegy kebelében őrizve tartja, ti ezen szövetséget, testvérek , lényegének magasztosságá- ról s hatalmának minden hatóságáról fölismertétek ; e szö- vetkezés a s z a b a d k ő m ű v e s s é g !

Erősek leszünk, ha összetartok vagyunk ; hatalmasak leszünk, ha határozott czélt tüzünk ki magunknak, ha tisz- ta és szilárd elvekből kiindulunk . . .

Hadd jőjenek akkor , kik a szabadkőművességet kár- hoztatják ; hadd kisértsék meg a csatát, a világosságnak fiai az észnek eme megjobbíthatlan gunyolóit, az emberiség hitének eme engeszthetlen elleneit örök időkre le fogják győzni!" Kell-e ehhez magyarázat??

I r o d a I o in.

E i n e B r a u t f a h r t . Historischer Roman aus dem sechszehnten J a h r h u n d e r t von Conrad v. Bolanden. R e - gensburg bei Pustet 1857. 12-rét 346 lap. Ara Hartleben- nél 1 f r t 24 kr.

Nem tartozik ugyan lapom körébe regényeket akár birálni akár ismertetni : minthogy azonban nemrég m e g -

8 igérém, misî:erint ez ú j műről, mely a német irodait mban némi zajt idézett elő, többet is fogok szólni, szavamat né- mileg beváltom. A menyasszonyért menő nem más mint L u t h e r Márton Melanchthon társaságában. A thürin- giai erdőben lovagolnak ő k ; elérkeznek a paraszt lázangó nép táborába ; R o t h e n e c k-kel a parasztháború fővezé- rével s más durva és kegyetlen rajongókkal találkoznak ; azután Arnstein lovagvárba érkeznek, hova Bora Katalin is tart; itt a váron kiviil a találkozás. Kitűnő szorgalommal van ecsetelve a parasztháború iszonyatossága s kimutatva, miszerint L u t h e r v o l t m i n d e n n e k , m i n d a n é - m e t e g y s é g s z é t r o m b o l á s á n a k o k a . Az egész t ö r t é n e t i kútfőkből, melyek igen gyakran idéztetnek i s , van merítve. A szerző Döllingernek a reformatióról irt

munkáját szorgalmasan használta. M i t szerző előszavában mond , azt csakugyan föl lehet müvében találni. í g y szól ő : ,,Die ernste und a u s s c h l i e s s l i c h e Absicht, volle W a h r h e i t dem Gesammtbilde zu geben, bedingte einzig und allein die Auswahl des Details in Begebenheiten und Personen. Aber auch f ü r diese wurden ersichtlich n u r Wirklichkeiten zu Grunde g e l e g t , und ist der dichteri- schen Willkühr der möglichst kleinste Spielraum gelassen worden. Mit der Erreichung des Zieles vollendeter histo- rischer Wahrhaftigkeit ist alles erfüllt." A főszemély Lu- ther Márton, kinek szavajárásai, többször mocskos, otromba, dühös kifakadásai és hazug állításai Roma ellen saját mun- káiból vannak átvéve. Ezek, úgy látszik, azért vannak így, hogy Luther olyannak tessék, minő ő valójában volt. Ki az asztali beszélgetéseket olvasta, az ez idézeteket, noha ezek sem valók müveit fül- és szende léleknek, elég válogatot- taknak találja a többihez képest. Én részemről azon károm- lásokat , melyek leggyöngédebb űui szeretettel kedvelt anyám ellen, a kath. egyház ellen akármikor szórattak, mindig borzadással olvasom, s a bősz indulat-, gonosz akarat-, szemtelen hazugság-, igazság elleni fondor összeesküvés és a szemérmet vesztett kaczér arczátlanságtól kilökdösött ily gáncsok, melyek bárha csak történeti bizonyítékokul de mégis ismételtetnek , mindig hervasztják kedélyemet. A képiró különben, noha nem szép a fonnyadt sáppadt arcz, ha h ű akar l e n n i , ilyent is ecsetel o t t , hol kell. S magát méltán mentheti. Luthernak elég encomiastája van , s an- nyiszor ismételtetik dicsérete, hogy végre elhiszik , misze- rint ő csakugyan oly tiszta egyéniség volt. Voigt VII.

sz. G e r g e l y t , ,Hildebrand als Papst Gregorius der Siebente' czímü munkájának 642-ik lapján egész lelkese- déssel dicsérvén, hogy felőle valami nagyot és sokat mond- jon , Lutherhez hasonlónak mondja. Kell-e ennél több di- cséret ?! ! A változatossághoz tartozik a ,Brautfahrt'ban L u t h e r t más s valódibb szinben találhatni. Többiben még csak egy észrevételem van, tudniillik az ily munkák azok- tól, kiknek számára iratnak, talán legkevésbbé olvastat-

nak , s azok adják rá pénzöket, kik a munka tartalmá- nak igazságáról különben is meg voltak győződve. E helyett tehát jobb lesz megvenni a következő munkákat :

M e d i t a t i o n e s de praecipuis íidei nostrae My- steriis etc. authore R. P. Ludovico de P o n t e . Ezen arany- müvet Düx Márton würzburgi kanonok igen csinosan ki- állítva adja ki. A harmadik füzet épen most jelent meg.

Hartlebennél a három kötetnek ára 4 frt.

S. A m b r o s i i Episcopi Mediolanensis De Officiis Ministrorum Libri III. Cum Paulini Libello de Vita S.

Ambrosii. Ad codicum Mss editionumque praecipuarum fidem recognovit et adnotatione critica illustravit Joan.

Georgius K r a b i n g e r . Tubingae 1857. Libr. Laupp.

Hartlebennél ára 3 frt. 25 kr.

E r i n n e r u n g e n aus meinem Leben v. Christoph S e h m id. Viertes Bändchen. Herausgegeben v. Albert Werfar. Augsburg 1857. E füzet ára Hartlebennél 1 f r t . 24 kr.

Épen most jelent meg:

Munkálataink huszenegyedik vagy is ez évi folyama, tartalmazván Ruinart Vértanúi emlékiratainak utolsó kö- tetét. Ezen könyvünk 3 8 % ívet tesz, s így az aláirási föl- szólításban igért ívszámot 10-zel meghaladja; miért is a méltányos közönség igen könnyen fog engesztelődni afölött, hogy pálmaágainkat most n e m , hanem csak jövő évben veheti, midőn azokat az előbbi két közleményhez egészen hasonló alakban okvetlenül ki fogjuk állítani.—Jelen mun- kálataink aláirási ára ezennel megszüntetettnek nyilvánit- t a t i k ; a bolti á r t 20 pkrral magasabbra emelve 1 f r t 40 kr- pp. állapítottuk meg.

Továbbá van szerencsénk jelenteni, hogy szinte tő- lünk Egerben, a nagy irodalmi barát Bartakovics Béla ér- sek ur ő nagyméltósága legkegyesebb pártfogása alatt, rö- vid idő alatt kiszabaduland : magyar sz. Erzsébet életrajza, melyet a világkegyelte Montalembert gróf remek tolla után tevénk á t nyelvünkre.

Hőn tisztelt közönségünk mindenesetre belátja, hogy az ár, melyet zsenge de annál fáradságosabb munkáinknak szabunk, — igen csekély ; azért, ha valaha, legkivált ez év- ben remélljük , hogy ezt belátván , vetélykedve sietend tö- meges megrendelései által a borzasztómagas sajtóköltségek visszatérítéséhez járulni.

Pesten, szent Péter és P á l ünnepén. 1857.

A pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolája.

T a r t a l o m : A házasság létesiilése. P e s t : megtérések.

E s z t e r g o m . A nm. pápai nuncius f o g a d t a t á s a , a g y ő r i mélt.

püspök ur fölszenteltetése. É r s e k ú j v á r : gyász ájtatosság. S z a - k a s z : iskolaügy. B e l g i u m : szabadkőművesek. I r o d a 1 o m.

Eine Brautfahrt.

Tulajdonos és felelős szerkesztő: Z a l k a Ev. J á n o s . Nyomatott B e i m e l J . és K o z m a Vazulnál. P e s t , 1857.