Ezt előre bocsátván, kérdjük: miben s mi által nyert Ábrahám megigazolást ? „Hitt, sz. Pálként, (Gal. 3 — 6.) Istennek s az tulajdoníttatik neki iga-zolásul." Yagy mi által lettek igazoltakká s jutottak szentségre az apostolok? „Justus meus ex fide vivit." Következéskép a megigazolásnak ezen sza-ka mindaddig tart, míg tart a hit oeconomiája; de minő hité? talán csak mely által azt,a mit hiszünk, magunk találtuk föl ? Koránsem ; hanem a mely-ben, a miket tartunk s vallunk, megismerjük rész-szerint, tökéletlenül — velut per speculum — lát-j u k homályosan — tamquam in aenigmate — szem-léljük, mint valamely sötét helyre helyezett szelíd
azonban nem alkalmazható. De azt kérdem a divat-bölcsek-től , az igazság a műveltség szerint változik-e ? Majd vé-nül , majd ifjul , majd meggörnyedve botorkál ? Az Isten tegnap és ma mindig ugyanaz, következőleg az igazság is, mely annak tekintélye által alapítva és szentesítve v a n , örökké ugyanaz maradand. Ha tehát valaha igaz volt, hogy a bebizonyításnak e neme oksulylyal birt az igazság legyő-zésére , igaz leend ma is. Már pedig Üdvözítőnk nem bei-okok ügyesen szőt sorának hatalmával varázsolta el az el-méket (id enim—úgy mond Justinus—proprium est eorum, qui veritatem furari volunt) mennyből lehozott hitének el-fogadására , de ezt föltétlenül sem igényelte, hanem hivat-kozott a csudajelekre , jóslatok beteljesültére , rendkívüli ajándékokra, a mennyei tanutételnek ugyanannyi szóza-tos bizonyítványaira. Az adott példát hiven követték Urunknak utódai, az apostolok , úgyszinte a hitvédirók, ú. m. Justin, Theophil stb. és követik napjainkban is mind-azok, kik azok közé soroztatni nem akarnak, kiket a trienti püspök Canus élesen, de érdemlegesen ostoroz, de loc.
theolog. páratlan munkája 8-ik könyv első fej.
lámpafénynél, míglen fólvirad szívünkben az örök igazság ragyogó napja, Krisztus Jézus. Ez a hit, mely alapja, zsinórmértéke a megigazolásnak s forrása a boldogságnak ! Már pedig ezzel homlok-egyenest ellenkezik az emberi értelemnek előmene-tele a hit tárgyára nézve, mely szerint már e jelen életben megszűnjék a tükör, lehulljon a fátyol, el-enyészszen a sötétség ; miért is a rendszer, mely ezt tűzte ki föladatául, a kath. hit egyik alapágazatá-ba ütközik, s így nem egyéb alanyi nézet- s tetszé-sen összerakott hiu elmefuttatásnál, mely valamint szét nem oszlatja a hittudomány ezen ágát borító föllegeket, ú g y hasznot is csak annyiban hajt, mennyiben a hit főlelevenítésére és megedzésére szolgál. „Hoc enim Ecclesiae proprium est, ut tunc vincat, cum laeditur; tunc intelligatur, cum argui-t u r ; argui-tunc obargui-tineaargui-t, cum deseriargui-tur." S. Hilar, de Trinit. 1. VII.
Továbbá, ha valaki komolyan meggondolja
azokat, mik az új szövetségi sz. lapokon az
aposto-lokról főljegyezvék ; vagy azok nagy tisztét és
hi-vatalát tekinti, vagy tántorítlan hitbeli
meggyőző-désöket veszi fontolóra : az kénytelen minden
této-vázás nélkül azoknak ker. hittudományi
értelmi-ségéről megvallani, miszerint azon fokot érte el,
melyre fólvergődni véges elméjére hagyott
közön-séges embernek még ekkorig nem sikerült, s aligha
sikerülend. Ugyanis az evangeliumi könyvek
ta-núsága szerint Krisztus föltárta nekik az irás
értel-mét, ők valának a ker. vallás sáfárai, a világ
vilá-gossága, a főid sava, az egyházi alkotmány örök
alapja; megigéré, hogy az atya nevében
elkülden-di nekik a vigasztaló s fölvilágosító Szentlelket,
mint helyettesét, ki bensőleg velők marad, s isteni
erejével őket minden igazságra megtanítandja. Mit
beszélnek sz. Pálról, a nemzetek bölcseséggel
tel-jes tanítójáról? Ö volt Istennek különösen
kivá-lasztott edénye, az égnek már e halandó életben
boldog vendége, a rejtelmes szavak hallgatója, az
isteni titkoknak mélyen belátó hirdetője stb., hogy
ne említsük azokat, miket ők főnnhangon
magok-nak tulajdonítamagok-nak. Mindezekből világos, hogy az
apostolok az Isten kegyelmének ajándékaiban
min-denek között legbővebben részesültek, s az
üdvös-ség tanát bárkinél mélyebben áthatották; és még
is magok mondják, hogy vajmi sok van még
lelep-lezve elöttök ! ők magok bizonyítják, hogy látnak
ködfátyolban, látnak a jövő dicsőségében. „Most
« 1 7 6
látunk, mint egy homályban, mint e g y tükörben ; de egykor látni fugunk színről-színre;" sz. Pál 1.
kor. 13. Azt kell tehát innét következtetnünk, mi-szerint az a hitnek isteni terv mi-szerint kiszabott ren-deltetése, hogy e fóldi pályatéren észszel belátható s fölfogható ne legyen. ' ) (Yége köv.)
K i s a s s z o n y n api* a.
Egek magas jelöltje ! Földünk dicső szülötte, Ki által üdvét lelte ,
Üdvözlégy Mária!
Bölcsőd körül virasztunk, Virágfüzért akasztunk, Ihletve zengi lantunk :
Üdvözlégy Mária!
Örömre hogy' ne kelne Szivünk h ü gerjedelme Irántad , ég kegyeltje !
Üdvözlégy Mária ! Szívhangjainkat értik
Az angyalok, kisérik S fönnénekelve zengik :
Üdvözlégy Mária ! Az U r kegyet s malasztot Reád dúsan árasztott, Szüzanyának választott,
Üdvözlégy Mária!
Tisztább erényed f é n y e , Mint liliom fehére Es rózsa bíboréke,
Üdvözlégy Mária ! Megszentesítve pályád' Fiad hónába térsz á t , Hogy azt nekünk kitárnád ,
Üdvözlégy Mária ! Ott angyalok körében
Díszcsillagok tüzében Ragyogva fönn az égben
Üdvözlégy Mária !
' ) Corollarium gyanánt ide igtatjuk , miszerint merő haszontalanság, korunkban oly élénken nyilvánu-ló azon óhajtás és sóvárgás : vajha az egélytan valahára egy alakot öltene, egy színezetű lenne ! vagyis egyféle rend-szer fűzné össze az egélyes tárgyat (egyenesen bebizonyít-ható észbeli módszer.) Hiszen a rendszer alakja nem önké-nyes, hanem a tárgy minőségétől határoztatik meg ; ez pe-dig, mint láttuk, nem csak hogy nem hasonnemü, sőt ezzé soha nem is válliatik : következőleg a hitrendszer alakja se lehet egyféle, hanem a tárgy különbsége szerint majd tör-ténet-nyelvészeti, (s ez a sajátlagi theologiai bizonyítás, a többi másodrendű), majd föltételesen, majd szoros értelem-ben bizonyító, a mint t. i. hittitkok-, ágazatok- s igazságok-ról van szó.
Emeld feléd szivünket, Oh támogasd hitünket ! Ajánlj fiadnak minket,
Üdvözlégy Mária ! Magasb vigaszt mi adna ? Mint az : hogy Isten anyja Hazánkat átkarolja ,
Üdvözlégy Mária ! Maradj honunk ótalma, Erőtlenek hatalma, Szomorkodók vigalma,
Üdvözlégy Mária ! Vezesd hü lépteinket,
Egekbe intve minket, Hol így dicsérjünk téged :
Üdvözlégy Mária !
S z e p e s i Imre.
A mária-czeli búcsújával.
I.
P o z s o n y , sept. 2. Alig talál valaki a magyar egy-háztörténetben hasonló n a p o t , minő e nap. I t t e határvá-rosban vannak összegyűlve a közel és messze vidékekről azok, kik a szent Szűz czeli tiszteletének hétszázados ün-nepére Mária-Czelbe készülnek. A gőzhajó, a vaspálya, az ország- és mező-utak telvék búcsusokkal, kik megérkezvén Pozsony templomait, utczáit, vendéglőit eltölték , elözön-lék, s mintegy kölcsönösen lelkesítik egymást a különbö-ző ajkú hivek Mária tiszteletére. Pozsony utczáin minde-n ü t t a b. Szűz tiszteletére fölajáminde-nlott éminde-nekek harsogminde-nak. A búcsujárat bíboros vezetője tegnap, miután reggel h a t órakor misézett s az utazók ajtatosságát Esztergomban a B a -kács-kápolnában elmondotta volna, ide érkezett. A meg-jelent papok száma körülbelül kétszáz.
P o z s o n y , sept 3.Reggel négy órakor Pozsony minden harangjai meghúzattak ,Ave-Maria'-ra fölhíván a zarándo-kokat az ájtatosságra. A kijelölt templomok nemsokára megteltek, s a rendezők, miután a nép reggeli imáját vég-zé, a töméntelen sokaságot elhelyezték. F é l hatkor ő eminen-tiáját az összegyűlt papság a káptalani templomba vezette,hol misézvén, s a papok uti-imáját latinul, azután a népét ma-gyarul elimádkozván a szentély lépcsőiről beszédet mon-dott az összegyültekhez, melynek tárgya volt : ,hova, miért, s hogyan intéztessék a búcsujárat?' A menet meg-indíttatott már előre az ügyes rendezők által. Az első osz-tályban voltak a roppant nagy számmal megjelent tótok , kisérőjök ft. E l l e n b a c h e r váczi kanonok ur. Utánok jöt-tek a némejöt-tek kisérve ft. H e i l e r pozsonyi kanonok s plé-bános ur által.Ezeket követékaraagyarok. Azországos búcsu-j á r a t zászlabúcsu-ját nt. O l t v á n y i P á l csanádmegyei földeáki, M e s t e r István győrmegyei igmándi plébánosok, s nt.
K r i c s k a Kai. József kegyesrendi tanár vivék. Az esztergomi káptalan ajándok-képe, szent Erzsébetet ábrázolva, három pap által, aszentSzûz esztergomi ezüst szobra négy pap általf
a drága emlék-ajándok pedig két pap által vitetvén, a
me-177
net díszét igen növelé. A kimenetnél 12 püspöksüveges főpap volt. A Pozsonyból kiinduló nép számát l e g a l á b b kilencz ezerre lehet tenni. Már Austriában volt eleje a me-netnek , midőn a papság a templomból kiindult. Ezen vég-telenben elnyúló sokaságot nem képes tollam lerajzolni. A papság templomi díszöltönyeit az engeraui egyháznál lété-vé , azokat kilété-véve , kik a nép rendezésére kiküldettek.
W o l f s t h a l - b a n a nt. plébános és káplán urak szen-telt vizzel fogadák az átmenő zarándokokat, zenekarral is megtisztelvén azokat. Heiiiiburg-ban a városon ki-vül csinos sátor, ezalatt oltár emeltetett ; itt öltözék tem-plomi öltönyökbe a papság egy része, s ő eminentiája tel-j e s főpapi díszben a németeket bekiséré a templomba, hol az imádandó Oltári-szentséggel áldást adott. A város hiva-talnokai díszöltönyben fogadák a sátornál ő eminentiáját s kisérték a templomba. — A zenekar itt is megtette a ma-gáét. Scliwecliat-ban a templomnál várák ő eminentiá-j á t a városi hivatalnokok,s fehérbe öltözött leánykák. Innét
Ijanzendorf-ba érkeztünk éji szállásra. I t t kapcsolódott hozzánk a győri zarándokok menete.
Népünk igazi örömmel áldozza f ö l , ha mi nehézsé-gekre talál. A vasúti vonalon , a gőzhajón , Pozsonyban, a pozsonyi ligetben , hol mult éjjel háltak , folyvást vagy énekelnek, vagy imádkoznak. Időnk igen jó. A nép éjen á t is nagyobbadán utazgat.
II.
L a n z e u d o r f , sept. 4. Népünk már éjfél után el-hagyá szállását, Schwechatot és Fischamendet, és reggelre Lanzendorfba s i e t e t t , itt a Kapisztrán-féle szent - ferencz-rendi tartomány egyik zárdájának szép templomában ajta-tosságát végzendő. A zárda nt. atyái igen megelőző szíves-séggel fogadták a zarándokokat. Már négy óra előtt meg-kezdetett a misézés, minden oltárnál s folytattatott 8 óráig.
E hely is búcsújáró hely a fájdalmas Szűz tiszteletére.
A nagy templom közepén álló kápolnát E s z t e r h á z y P á l nádor és neje T ö k ö 1 y i Eva építteté, lerontatván a régit. E márványkápolnában van a szent szobor. Hét óra-kor a papság egy része ő eminentiáját ünnepélyesen levezeté a sz. szobor kápolnájához, hol ő eminentiája a reggeli imát magyarul, azután tótul előimádkozá, mire kitett Oltári-szentség előtt következett a szent mise. Ez alatt énekel-tük : ,Mária név.'Népünk egy része már előbb misét hallgat-ván, tovább folytatta útját, mások pedig most indultak út-ra. — N e u d o r f b a n a plébános ur templomi öltönyben, fehérbe öltözött leánykáktól környezve, várta ő eminentiá-j á t . M ö d l i n g b e n szintúgy a plébános környezve iskolás-gyermekek által. Délben népünk egy része Mödlingben,ré-sze Brülben nyugodott, a többi pedig a regényes Mödlingben,ré- szent-ke-reszti uton a hegyek között. Szívemelő jelenet volt, midőn Brülben ő eminentiája m. R o s k o v á n y i és V i b e r püs-pök uraknak és az apostoli nunciatura uditorejének ft. V a . lentianinak, s még néhány papnak társaságában a szabadban á l l o t t , a gyönyörű vidéket nézegetvén. A keresztül vonuló búcsus csapatok a mint észre vették, quasi vir unus, legott térdre estek előtte, s püspöki áldását kérék és vevék ; s ez
így ment, míg csak be nem ment ismét szállására. Délután négy ö+. óra tájban a rengeteg erdőkön , melyek folyvást viszhangzottak a zarándokok sz. énekeitől, keresztül Szent-kereszthez értünk.
S z e n t - K e r e s z t . (Abbatia S. Crucis in valle nerao-rosa) a Baadentől vezető sz.-Ilona-völgy torkolatában ritka szép fekvéssel bír. Sz. Bernárd fiai lakják. A monostor éj-szaki részén van a kalvária-kápolna, hol a papság összegyűlt, s rangszerint templomi öltönyökbe öltözve bevárta ő emi-nentiáját. Megérkezett egy részről ő eminentiája, más rész-ről pedig a cisterciták köztisztelet- s igazán méltán közsze-retetben álló apátja nagyságos K o m á r o m y Ödön sz.-ke-reszti praelatus u r , hazánkfia, fényes templomi öltözetben lobogókkal s nagy papi kísérettel. I t t rendeztetvén a menet ritka fényes bemenetet tartottunk Sz.-keresztre. A mi-eink közöl legalább 120 pap voltjelen. E hosszú sor után j ö t t két püspök süveges főpap kíséretében ő eminentiája teljes főpapi díszben. A nép minden talpalatnyi földet elfoglalt, s harsogott e völgy, szóltak a monostor harangjai, úgy szinte a monostor főkapuja fölött álló torony k ü r t - o r g o n á j a is. (Ez egyetlenegy a régi időből ; valaha harangozás h e -lyett használtatott. Az érez kürtök ú g y alkalmazvák mint az orgonasipok, s öszhangzatba hozva változás nélkül meg-eresztetnek. Ú g y hallom majd egy órányi távolságra elhal-latszik.) A templom szentélye igen csinos. I t t az imádandó Oltáriszentséggel áldást adott ő eminentiája, s német nyel-ven végzé az imákat. A sz. kereszt ereklyéje köztiszteletre kitétetett. Népünk egy része tovább haladt, mások ott meg-telepedtek. A papságot ő nagysága az apát u r ritka szíves-séggel, s mély hálára kötelező vendégszeretettel fogadta, szállással egyről egyig ellátta,s vacsorára megelőző vendég-szeretettel meghitta. A hosszú élteremben egy asztalnál 106 pap ült. A nép szabad ég alatt maradt. Szekérszámra hordatta számukra az apát u r a zsuppot. Helyes volt, mi-dőn a zsuppkévéket szétosztották köztök, hogy szaladt ve-le, a ki kaphatott, stb. Időnk folyvást igen kedvező, az éj-szakák tiszták.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
M a g y a r o r s z á g .
M o s o n y n i e g y é b ő l . T. szerkesztő u r bizonyára szikesen veend néhány sort megyénkből is ; sajnos, hogy ezúttal csak szomorúakat irhatok ; a kérlelhetlen halál t. i.
a megyénkbeli lelkipásztorok során tetemes csorbát ejtett, minthogy rövid idő alatt valamint érdemdús úgy köztisztelet-ben álló három lelkészt szólított ki az élők sorából. Első E h-r e n h-r e i t e h-r Gyöh-rgy h-rajkai lelkész, ki számos vallásos lap nem csak szorgalmas olvasója , hanem egyszersmind időn-kinti tudósítója volt; ő részt vévén a bécsi Severin-egylet által eszközlött Romábai zarándoklásban , mintha a nagy-szerűek látása, és a nyert kegyelmek megfontolása után az öreg Simeonnal az egek Urához imígy sohajtozott volna:
„Uram ! láttam a világ megváltójának helyettesét, része-sültem ennek nagy kegyelmében, bocsásd el tehát békében a te szolgádat," mert szerencsés visszatérte után, alig
hir-—•*» 1 7 8 « —
deté híveinek bucsunapja alkalmával nála számosanegy-begyülekezett barátinak a látottak és hallottak nagyszerű-ségét , de leginkább Krisztus helyettesének kegyesnagyszerű-ségét és nyájas leereszkedését, már másnap az U r őt magához vé-vé.*)—Másik vesztességünkH a i d n v o l f Ferencz mosonyi esperes és plébános , ki noha szélhűdés következtében, egy idő óta gyöngélkedő egészséggel b i r t , mindamellett hiva-tali buzgósága legkevesbbé sem lankadott, úgy annyira, hogy noha egész ki nézése a közelgő halál bizonyos hirdető-j e vala, még is hirdető-j ó barátainak kiméletrei figyelmeztetése mel-lett is ő hivatalában fáradhatlan vala , sőt nem lehete őt érzékenyebben illetni,mint lia valaki buzgóságának egészsé-gérei veszélyes befolyására figyelmeztette. — Nem tudjuk
ugyan gyönge értelmünkkel megítélni,mily erős és mennyire terjedő a szerető lelkek egymás iránti vonzó ereje, de számos eset bizonyítja , hogy ez a világbóli kiköltözésre is kihat ; mert a bő tapasztalás elegendőleg tanúsítja ; hogy házas-társak , rokonok és barátok , kik az életben elválaszthatla-nok valának , ilyenek lettek a halál esetében is, így történt a boldogultnak kimúlásakor is. — R ó m e r Józsefet, m.-kimlei lelkészt kiválólag szerette ő és ettől ő is viszont szerettetett és tiszteltetett ; és íme ! egy napi közbenlét után a szerető lelkek egymást a másvilágon üdvözlék. — Ez utóbbi férfikorának legszebb szakában , lelkipásztorko-dásának pedig lankadhatlan fáradsága közepette hagyta el e mulandó világot,mert a tömérdek áldozattal létrejött pap-lak csinossága és a szentegyház ékessége hitbuzgóságának oly csalhatlan bizonyságai, hogy a zsoltárosnak eme szavai:
,,szerettem Uram ! a t e házad ékességét" méltán rá alkal-mazhatók. — Végrendeletében csekély vagyonát nála levő édes anyjának hagyá vagyis inkább nyilvánítá, hogy
min-dene attól való , minthogy javadalma csekély jövedelméből nemcsak semmit meg nem takaríthatott, sőt inkább abba anyjáéból tetemes összeget beruházott : és így valóban vi-gasztalhatlan volna e fii'i és vagyonvesztett a n y a , ha a bölcs isteni gondviselés és főpásztorunk ismert kegyessége másik fiát t. R ó m e r Flóriánt vigasztalóul és támaszul
ol-dala mellé nem hozza; vajha állandóul! Említett véginté-zetében eltiltott minden temetési fényt és zenét, e helyTett óhajtja, hogy édes anyja tehetsége szerint temetkezési nap-ján a helybeli szegényeknek alamizsnát osztana, még sir-jához ily fölirásu keresztet csináltatna : ,,111 n y u g s z i k a p á s z t o r h í v n y á j a k ö z e p e t t . U r I s t e n j l é g y i r g a l m a s n e k i;" igenis jó pásztor ! nyugszol hiv nyájad közepett és élni fog emléked hiveid és j ó barátid szivében mindaddig, míg ezeket is a halál örök nyugvásra nem viendi ; kezeskedik erről azon könyzápor , melyet sír-ba helyeztetésedkor számos mindenrendü és korú kísérői éretted folyattak ; hiszszük egyszersmind, hogy az U r itélő-székénél irántad irgalmas volt, mert te is irgalmas valál számos felebarátid i r á n t , és mert az Istennek dicsőítését
*) Annál inkább f á j l a l j u k m i is a b o l d o g u l t n a k kora kimu-l á s á t , m i n t h o g y épen e napokban kerükimu-lt ki i t t Pesten sajtó akimu-lókimu-l :
^Stunden der B e t r a c h t u n g und des Gebetes" czimü, 45 í v n y i m u n -k á j a , melyet, -közbeesvén v á r a t l a n halála, az elhunytna-k e g y i -k pesti barátja befejezett. S z e r k.
fölötte szeretted. — E három halál-eset annál fájdalmasb püspöki megyénkre nézve, minthogy a lelkipásztorokban fölötte nagy a szükség , úgy, hogy 27 község betöltésére , csak 6 egyén szenteltethetett föl; miért is méltó okunk van főpásztorunk buzdítása szerint, kérni az aratás Urát, hogy adna m u n k á s t , bő aratásának bevégzésére. Örök béke mind a háromnak hamvaira ! C s é m y P.
Bunsen uja tili támadása a katholika egy-ház ellen. (Folyt.)
Bunsen újólag még kérdezi : honnét veszi magát nap-jainkban a vallásüldözés? A nép fanatismusa-e ez, avagy a kormányoké? A hierarchia ápolja-e e szellemet? . . És mi-vel e hajlamot a katholikus országokon kivül orosz biroda-lomban , protestáns országokban , főleg pedig Némethon-ban látja elevenedni, továbbá kérdi : honnét e visszalépés az emberiség előhaladásában ? . . Véleménye szerint ennek gyökere a társadalom viszonyai- s körülményeiben vagyon, a miért ezen vallásüldözésrei hajlamot nem egyes egyháznak , legyen az katholikus vagy protestáns, k i v á l ó t u -l a j d o n a k é n t mutatja be, hanem á-lta-lánosan m i n d e n f e l e k e z e t ű k e r e s z t é n y e g y h á z a k b a n o t t h o -n o s -n a k t a l á l j a . Mi-ndezekre legye-n szabad -nekü-nk megjegyezni : hogy a multakat tekintve sohasem volt oly kevés ellenszenv a különböző keresztény confessióju embe-rek között mint épen ma, és hogy a katliolikusok és protes-tánsok közelebb állanak a szeretet- és türelemben ma mint bármikor azelőtt. Maga Németország , melynek vallási vi-szályai mindig valának, most békén van ; a protestáns fe-jedelmek letérve az erőszak ú t j á r ó l , katholikus alattvalói-kat concordatumok kötésével sietnek megnyugtatni. A pro-testáns irodalom ma türelmesebb, a katholikus pedig szere-tetteljesebb mint más időkben, és oly kitűnő protestáns celebritások úgymint L e o , Mentzel, M ü l l e r , öntudato-san vagy a nélkül, irodalmi müveikkel a kath. egyházzali hitegység újra visszaállítására az utat egyengetik. Bauer , Strauss és társani elvesztették már hitelöket ; a porosz kam-rákban Stahl bár evangelikus egyház főtanácsosa, a házas-sági kérdésekben katholikus elvek némi részbeni védelmére kél ; . . Magyarhonban is, hála az Istennek, nincsenek val-lásviszályaink. Hol látja tehát a szerző a vallási üldözések fölujulását? De íme Bunsen kezeiben t a r t j a a corpus de-lictit, miről második levelében értekezik.
Báró Ketteler mainzi püspök szelídsége, ajtatossága és kitűnő szellemi tehetségei miatt a katholikus és protes-táns világ közvéleményében igen magasan áll. Azon püs-pöki széket ékesítvén , melyet egykoron a németek aposto-la sz. Bonifácz aaposto-lapított, e vértanú s a német nemzet mű-veltségére nagy befolyással bíró szent püspöknek 11 évszá-zados ünnepélye megülésére , püspöki megyéjének híveit egybehívta. Főpásztori levelében tömött rövidségben elő-adván elődje érdemeit, többi között fölemlíti : h o g y , mi-dőn a mainzi püspöki széket primási méltóságra emelte
1 7 9
m—
ez által a német nép hitegysége megőrzéséről lőn gondos-kodva és magas rendeltetése betöltésére előkészíttetett, hogy az az emberiség történeteiben kijelölt helyét elfoglal-hassa. Bonifácznak ezen intézkedése, melylyel most még csak egyházi téren a német egység alapjait tette le,a karolingok-nak egy keresztény világrend egysége megalapítására ad-ta az eszmét, a német nyelv egységes kifejlésére pedig el-döntő befolyással volt és megmenté a nemzetet : hogy tör-zsenkint szétszaggatott külön irányokban és eltérő vonat-kozásokban az nem műveltetett. De midőn e szellemi alap későbben fölforgattatott, a szellemi kapocs széttépetett, mely által a német nemzetet Bonifácz egybefûzte volt, a német egység és ez által a nemzet nagysága egyszerre ele-nyésztek. Mint a zsidó nép e földöni maga hivatását Krisz-tus fölíeszítésével elveszítette , úgy vesztette el a német nemzet is az Isten országárai magas hivatását, midőn a sz.
Bonifácz által alapított hitegységet széttépte. Azóta
Bonifácz által alapított hitegységet széttépte. Azóta