leczke nehéz és rettenetes volt. Mindenki azt hitte, hogy bölcsebb eszmékre térek. Atyám és anyám (oh bár megbocsátanának !) azt hitték, hogy ren-desebb életet kezdek. Csalatkoztak bennem. Olasz-országba mentem, folytatám a megszokott kicsa-pongó életet. Tudtam, hogy ezen szomorú és gya-lázatos állapotra mulhatlanul egy bizonyos és kö-zelgő balesemény fog következni ; annyira el vol-tam vakítva, annyira megkeményedett szívem, hogy egyedül az anyagi szükségek voltak képe-sek azon bűnös gondatlanságtól elvonni, mely min-den cselekvényemet kisérte.
„Jött azonban idő, hogy komoly zavarba ke-veredtem. Genuában voltam levelező és barát nél-kül, a legnagyobb szükségtől szorongatva. írtam nő-véremnek, kijelentém előtte válságos helyzetemet, sürgetve, hogy azonnal kedvező választ adjon le-velemre , melyet hozzá intéztem. Válasza megér-kezett; de levelem főczélja nem volt teljesítve. Ha jámborságán igen sokszor nem épültem volna, azt
hívém vala, hogy levele gúny. Mert levele egy
érmet tartalmazott, melyet csodálatosnak mondott,
és a szent Szűznek ajánlott, és lehajoltam, hogy a
padolatra esett érmet fölvegyem, de szívesen
ott-—76
h a g y t a m volna, midőn észrevettem, h o g y nem aranyból v a n , mint véltem, s rám nézve csupán csak emléki értékkel birhat. Ezen levél vétele után nemsokára e g y váratlan kedvezmény lepett m e g , mely megmentett a legroszabb lépéstől, melyre eddigi szórakozottságom vezethetett volna. Vissza-tértem Párisba alkalmazást keresendő. Kivánatom teljesült, s tovább két évnél szerencsés valék. Újra ismét érzéketlen szenvedélyeimnek adtam át maga-m a t , maga-melyeket e g y darabig visszanyomaga-mtamaga-m, de nem oltottam e l , se nem csendesítettem le. El-vesztettem érmemet, s rám nézve olyan esemé-nyek lánczolata kezdődött, melyet előre láthattam és akadályozhattam volna, mely bukásról bu-kásra , nyomorról nyomorra ellenállhatlan erővel, s hogy í g y szóljak, készakarva, a bűnök mocsárjába vetett menhely s jövedelem nélkül. (Folyt, köv.)
I m á d s á g o m .
V á c z , 1857.
Kegyelmek Istene ! Előtted térdelek, Előtted hullatom Fiúi könyemet.
Ne fordítsd tőlem el Irgalmas arczodat, Imám és sóhajim Trónodhoz jussanak ! Dicső e g y h á z a d a t Emelje szent karod ; S megáldasz engem is, H a fölmagasztalod.
0 érte élek é n , 0 róla álmodom, Sorsán d e r ü l , borul Még ilju homlokom.
Oh áldd m e g , áldd meg őt Ez égi földi h o n t ,
Kiért szeretteid Ezrének vére folyt.
S mint volt a szenvedés , Legyen méltó a bér ;
—Ne folytak hasztalan Köny s vértanúi vér.
Áldd meg jóvoltodért, Áldd meg h ű n é p e d e t , Melyet vészek között Fönntarta szent kezed !
S szárnya födje be Ez égi üdvhazát.
Őrizd meg szent f e j é t , S ki fölkel ellene Mindenható karod Hatalma győzze le.
Éltét és népedet Áldásod lengje be ;
S mutasd m e g , hogy T e vagy E népnek Istene !
Ezért nyúlnak feléd Ez összetett kezek ; Ez az, miért szemem Könyüi pergenek.
Ne fordítsd tőlem el Irgalmas arczodat
— Imám és sóhajim Trónodhoz jussanak !
B a r n a Vendel.
M á r i a - C z e l .
Ő eminentiája a cardinalis s herczeg-primás a néphez e körlevelet bocsátá :
„A magyar sohasem téveszté szeme elől, hogy első apostoli királya által országával együtt a boldogságos Szűz oltalmába a j á n l t a t o t t , azért magát Mária örökségének, hó-nát pedig Mária országának kitünőleg szerette nevezni.
A szent Szűz iránti vallásos kegyelet s fiúi ragaszkodás az atyákról legdrágább örökség gyanánt szállott á t a fiakra.
Ezen á j tatosságot a sz. Szűz iránt minden módon buzgólkodott tanúsítani. Mivel pedig az ájtatosság ott gyu-lád lángra leghamarább, hol szembetűnők a kegyelmek, melyeket Isten anyjának esedezése hozott az emberiségre ; örömmel zarándokoskodtak őseink különösen a B o 1 d o g -s á g o -s -s z ű z M á r i a - c z e l i k é p é h e z , melynek ti-sz- tisz-telete oly gyorsan t e r j e d e t t , mivel Istennek kegyelmei o t t gyakoriak valának. Az őszinte tisztelet tényekben mutat-kozik. Még ma is tisztelettel mutatják a szent emlékeket melyeket fejedelmeink, nagyjaink és őseink a kegyelem-kép előtt Máriának — s ezáltal Istennek fölajánlottak. — Még ma is a jámbor atyáknak még el nem korcsosodott fiai csak elérzékenyülve térnek vissza Mária-Czelből !
Örökre nevezetes marad azon nagyszerű körmenet (processio) , melyet herczeg E s z t e r h á z y Miklós, Nádor 1691. évben rendezett, és szinte E s z t e r h á z y Miklós , tinniai fölszentelt püspök augustus 27-én Mária-Czelbe ün-nepélyesen bevezetett, hálát adandók Istennek azon so-káig kért kegyelemért, melynélfogva édes hazánkat a tö-rök iga alól fölszabadította Ezen körmenetben a nemesség-ből 230 férfi és 100 nő vett részt ; az egésznek száma pe-dig 8765-re rúgott.*)
Küldd e l , küldd el fölénk Békédnek angyalát,
*) A ,Religio' olvasói emlékezni f o g n a k mind a mária-czeli m a g y a r emlékekre, melyeket a mult év második félévi folyamában,
Ezen példának utánzására különösen ébreszthet min-ket a jelen é v , melyben ama kegyelemkép tiszteletének h é t s z á z a d o s emléke ünnepeltetik. Valóban nemcsak Nagyasszonyunk, de őseink iránt is érzéketlenek lennénk, ha az ő tiszteletére s őseink emlékének megújítására, ez által tulajdon buzgóságunk fölébresztésére is, ezen szép a l -kalmat elhanyagolnék.
Vagy talán oly boldog hazánk , hogy mi sem nyom, melynek enyhítéseért az Isten anyjának közbejárását kikér-j ü k ! ? — D e u s n o s o m n i a h a b e r e v o l u i t p e r
M a r i a m , ú g y mond sz. Bernárd , következőleg : A d M a r i a m , a d C e l l e n s e m p r o p e r e m u s V i r g i -n e m !
Miért is a Magyarhon főegyházának székéből öröm-mel s egyszersmind bizodalommal intézem szavamat mind-azokhoz , kik Mária országának polgárai, hogy dicső szár-mazásukat s az Isten anya iránti vonzódásukat ekkép is tanúsítani siessenek.
Jövő September hó 3-án reggel megindítom a kör-menetet Pozsonyból, melyet ugyanazon hó 7-én déltájban személyesen akarok bevezetni a szent helyre. — Mindent elkövetek , hogy az alkalmazásban, sőt a kik állásuk- és tehetségöknél fogva lehetséges kényelmet is igényelnek, az ellátásban rövidséget ne szenvedjenek. Kinek k o r u k , foglalkozásuk meg nem engedi, hogy a többi részszel hosz-szabb u t a t tegyenek , örömmel látom ő k e t , h a az utolsó állomáson magokat hozzánk csatolják. E végett illendően ezennel megkeresek minden ns családot—minden városnak és falunak plébánosait, hogy a Mária-Czelbe zarándokos-kodóknak , (mennyire lehet) általjában számát — s azok közöl az egyháziakat—és főbb nemes származásukat névsze-rint — (ezen czím alatt : A p r i m á s i I r o d á n a k—Esz-tergomban) megküldjék.
Mivel pedig e fölhívás a „Religio és katholikus nép-jelesül annak 32—35 számaiban előadtam, mind az ezen főpapi irat által megemlített 1691-ki m a g y a r búcsujárást t á r g y a l ó okmányra, mely a jelenévi első félévi folyam 23-ik számában olvasható. Azon buzgóság, mely Isten a n y j a iránt őseinket lelkesíté, n a p j a i n k b a n is f o g j a m a g á t n y i l v á n í t n i . L e g a l á b b a készületek , kérdezősködések, egyszóval az általános részvét ezt reménylenünk engedi. O eminen-t i á j a gondoskodik , h o g y az állomásokon legyen elegendő készleeminen-t, h o g y a búcsujárók magok költségén vehessenek, mire szükségök lesz, ú g y szintén az éjjelezést illetőleg is fogadhassanak elkészített szállást. Értesülve v a g y u n k , miszerint lesznek , kik vasúton Bé-csen át Mürzzuchlagig mennek, innét 5 óra alattMária-Czelbe, s az utolsó állomásra kimennek , h o g y o t t kapcsolódjanak a megérkező búosujárókkal, s í g y e g y ü t t tartsák a bemenetet Mária-Czelbe. Mint tavai elmondám, v a n Mária-Czelben s z . I s t v á n k i r á l y - o l t á r , me-lyet N á d a s d y Ferencz ÄS neje E s z t e r h á z y J u l i a n a 1662-ben emelt. — S z . Imre-oltár 1670-1662-ben D r a s k o v i c s Miklóstól állítva. — S z . L á s z l ó - o l t á r , m e l y e t S z e l e p c s é n y i p r i m á s építtetett 1685ben, hol e főpap eltemetve is van. — S z . K a t a l i n -o l t á r E s z t e r h á z y P á l nád-or költségén rakatva. A régi dicső ősök ivadékai folujítottáke ezen m a g y a r oltárokat, nem tudom : a z t t u dom, h o g y ő eminentiája dicső elődjének S z e l e p c s é n y i G y ö r g y -nek müvét, a S z e n t - L á s z 1 ó-oltárt, fényesen f o l u j í t a t j a jelen-leg, több mint 1000 forintot adván a mondott oltár fölujíttására , s nagyszerű elődje téremlékének kijavítására. S z e r k e s z t ő .
lap" — u t j á n kihirdettetik, személyes meghívást senki se igényeljen.
A mi urunk Jézus Krisztus kegyelme és oltalma le-gyen mindnyájunkkal.
Kelt Esztergomban, 1857-ki év julius hó 16-i k napján. J á n o s , bibornok-primás.
, Mária' Magyarország oltal utazója.
Szabadjon e szép hóban még nekünk is szólni pár szót örömünk okáról : a boldogságos szűz,Mária' Magyaror-szág oltalmazójáról. Szabadjon egy pillanatot vetnünk a múltba, a h i t b e n , reményben és szeretetben oly dúsgazdag m ú l t b a , és a múltban ama nagy lelkekre , hírneves előde-ink hosszú sorára, kik, miként E s z t e r h á z y Pál, a nádor mondja , készek voltak éltöket is föláldozni szűz Máráiért, kik szent olvasót fonva halálos aczélukra, rohanták meg az ellenséget, kik büszkeségüknek tárták, ha szűz Mária har-czosainak nevezhették magokat. Nem szándékom azonban egyenkint fölemlegetni ama dicső lelkeket : nem szent Ist-vánt , ki azt parancsolá, hogy a magyarok mindig fejőket vagy térdöket hajtsák , ha Nagyasszonyukat említik ; nem szent Lászlót, a Mária-királyt, ki mindennap elmondta a rózsafüzért ; nem másokat. Csak egyet akarok ezúttal meg-említni szent István első királyunkról, ki h o n u n k a t , a Má-ria-hont, Mária oltalmába ajánlotta, s ekkép szűz Mária tisz-teletét közöttünk megalapította. És ezen egy : a hónapok magyar elnevezése. I n c h o f f e r szerint (kit T a r n ó c z y Idea coronata, 301. 302. 1. idéz) szent István volt, ki az év első havát Nagyboldogasszony, a nyolczadikát Kisasszony havának elnevezte ; mert nagy , boldog asszonyának és kis-asszonyának nevezgette ő a szent Szüzet. A többi hónapot pedig szintén ő nevezte volna el úgy, miként most neveztet-nek: böjtelő, böjtmás stb.Ezen szent régiség véd vével össze-kapcsolom a honfiúi érzet védvét, és kérdem : miért ne hasz-nálhatnák azt a fiak, a mit a jámbor apák oly szépen, oly jól létre hoztak és használtak? Miért hagyjuk tehát el a boldogasszony- és kisasszony-hava neveket és idegen, po-gány neveket használunk. *) Es még egyet. Szent István és jámbor apáink semmi esetre se fogják rosz néven venni, ha a kettőhez még egy harmadikat csatolunk, 2) s ez által
' ) Az e g y h á z , latin n y e l v e n , m í g a hét napjainak elneve-zésében k e r ü l i (de nem kizárólag ; példa tridenti zsinat 1 ülésében , D i e s J o v i s ' fordul elő) a p o g á n y n e v e k e t , h e l y e t t ö k számo-zott feriákat használván : a d d i g más részről a hónapokat a szokásos latin nevekkel különbözteti meg. A p á p a i , zsinati , püspöki i r a -tok tanúsítják ezt. Ezek szerint látszanak cselekedni a mieink i s , ha még a hivatalos m a g y a r iratokban is használtatik általok a latin p o g á n y név. Különben régi m a g y a r elnevezéseink kiküszö-bölve nincsenek , leginkább hivatalos iratokban még mindig szok-t a k használszok-taszok-tni , bárha amazokkal vegyesen is. Mindennapi köz-használatra pedig o l y nevek n a g y o n is m e g j á r j á k , minők a p o g á n y nevek ; ezeket nem lehet megszentségteleníteni. S z e r k.
2) Más nemzetek most kezdik M á r i a-h ó n a p - n a k nevezni májust : nemzetünk őket megelőzte az év első és nyolczadik hónap-j á t róla nevezvén. E n n y i b e n tehát nincs szükség ú hónap-j elnevezésre , mert e kegyeletnek eleget tettek őseink. Többiben én azt t a r -tom , h o g y kinek tetszik , nevezze el a h a r m a d i k a t is róla : de ma-g y a r őseink szokásait sokkal j o b b a n mema-gközelíti, ha a szent Szűz
—«« 7 8 «»
mintegy három rózsából álló füzért helyezünk Nagyasszo-nyunk szentséges fejére : t. i. ha elhagyva a pünkösthavát, ugyanazt Mária-havának fogjuk nevezni. Ehhez csak aka-rat kell ! Éljen a pesti növendékpapság magyar egyháziro-dalmi iskolája, mely e részben, sőt mindkét részben oly szép jelét adta nemcsak a szent h a j d a n , hanem a szent hajdan-nal együtt a magyarok Nagyasszonya iránti tiszteletének is !
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
M a g y a r o r s z á g .
S o p r o n b ó l , julius 24-én érkezett a ,Religio' szer-kesztőjéhez e „Fölhívás", mely a jó ügy érdekében egész terjedelemben itt közöltetik :
„Néhány férfiú fáradozásának, kik a népiskolák ügyé-nek emelését szívökön hordják, sikerült egy az egész sopro-ni közigazgatás területére kiható egyletnek szabályait ki-dolgozni, mely is föladatául tűzte ki magának a kath. isko-latanítókat, bekövetkező tehetlenség esetében, valamint ezek özvegyeit s árváit, a mennyire l e h e t , az élelmi gondok el-len biztosítni.
Ezen szabályok a cs. k. helytartósági osztály által már megerősítvék, a főtisztelendő megyés püspökök, kiket a népiskolák fölügyelete különben is már hivatásuknál fog-va illet, szinte kijelenték , hogy ezen intézet fölött is a kö-zös fölügyeletet elvállalandják ; minél fogva nekik is, vala-mint az összes kerületi iskolák fölügyelőinek saját ismeretnevét ki nem mondja. Miután őseink B o 1 d o g a s s z o n y é s K i s -a s s z o n y h -a v á t h-asznált-ak , M á r i -a szent nevét nem említvén ; a s z . Szűz ünnepei is mind csak így- neveztetnek, g y e r t y a - s z e n t e l ő , gyümölcsoltó , sarlós , nagy-boldog-asszony napja, boldog-asszony fogantatása ; a helységek is B o 1 d o g-A s s z o n y (Mosonyme-gyében) K i s-B o 1 d o g - a s s z o n y (Sopronme(Mosonyme-gyében) elneve-zései hallgatnak a sz. Szűz nevének folemlítéséről, még az eskü-forma is „Isten engem ú g y segéljen , B o l d o g s á g o s A s s z o n y "
stb. szintén ú g y cselekszik : egyenest k ö v e t k e z t e t h e t n i , miszerint a sz. nevet nem akarták u t o n u t f é l e n , t e h á t tiszteletlenül kimonda-ni , azt legtöbbnyire csak az imádságban használván. E g y e n e s t föl-említi mind e ritka k e g y e l e t e t , m i n d a szent név elhallgatásának okát sz. Gellért amaz életirása, melyet néhai g r . B a t t h y á n y i Ignácz Erdélyország tudós püspöke a mondseei sz..benedekrendi apátság kézirata u t á n kiadott e k ö n y v b e n : Sancti Gerardi Episcopi Chanadiensis Scripta etc. Acta etc. AlboCarolinae T y p i s E p i s c o p a libus 1790. Emelkedik kebelem , midőn első szent k i r á l y u n k , p a p -jaink", s egyéb őseinkről ilyeneket olvasok. „Beatus R e x Stephanus ipsam (sedem Morisenam) nobiliter dotalibus muneribus e x o r n a v i t , in quo monasterio aram ad honorem Dei Genitricis e r i g e n s , et an-te ipsam t h u r i b u l u m a r g e n t e u m fixit, duos provectae aetatis adhibens homines in ministeria ad vigilandum , quatenus ad nullius horas spatium ibi odor thymiamatis deesset.Singulis quoque Sabbathi diebus Episcopatus, (s. Gerardus) sicut in A s s u m p t i o n e , laudum praeconiis devotionis suae affectum c u m n o v e m 1 e-c t i o n i b u s ibidem a d i m p l e b a t , eisdem etiam diebus opera mi-sericordiae in pauperes amplius exercebat, ceteris autem diebus Ma-tutinis peractis ac Vesperis consveverat bis ad eius venerandum altare c u m p r o c e s s i o n e venire. Sanctus ergo v i r propter h o -norem Beatae Yirginis tanto humilitatis studio insistebat, ut
qua-szerzés v é g e t t , nem különben az egylet minden tagjána is, ha ez iránt fölvilágosítást igénylend, az egylet működé-sének, s vagyona állapotának hű kimutatása ki fog adatni.
Az egyletbe való fölvétel — befizetések — nyugdí-jak kiszolgáltatása — és az alap kezelése iránti intézkedé-seket a szabályok tartalmazzák.
Az első közgyűlésig, mely e f. é. julius 25-én fog megtartatni, az ügyek vezetését az aluli róttak önkényt válla-lák f ö l , s minden eddig tett intézkedéseikről a közgyűlés-nek számot adandnak.
Mivel pedig ezen egylet létrehozatala, s erőteljes működése csak a legtevékenyebb részvét által eszközöltet-hetik : alulírottak ezennel mindenkit, kit az iskolák jóvolta, a jövő nemzedék kifejlődése és virágzása csak a legkeves-bé is érdekel, fölhínak , hogy ezen egyletet évenkinti pa-rányi fillérjeivel gyámolítani szent teendőinek ismerje. Ez oly vetőmag leend, mely termékeny földbe esve százszoros gyümölcsöt hozand. Ez oly áldozat leend, mely nem csak a hazának, hanem az összes emberiségnek hozatik. Ez Abel áldozata leend, mely a néptanítók segélyezése végett Isten oltárára tétetik le, s ebben az ég és föld U r a megtetszvén önmagának, a jutalmak könyvében jegyzendi föl. Az is-kolatanítókat ezen egyletbe való belépésre ösztönözni fö-leslegesnek tartják az alulirottak. Ha egy ilyen a neki kí-nálkozó alkalmat, mely által öreg napjai- özvegye- s ár váiról gondoskodhatik, készséggel meg nem ragadja , az részvétet nem érdemel, még akkor se , ha azon szomorú sorsra j u t is, hogy öregsége támbotjával kezében , házról házra koldulandja kenyerét.
Végre kénytelenek még az alulirottak minden egyes községekhez ís fordulni, hogy ezeket figyelmeztessék mind-azon előnyökre, melyek rájok háramlanak, ha ezen nyug-díj-egylethez járulnak.
Ugyanis tudvalevő dolog, hogy a községek törvényi-leg köteleztetnek szolgálatképtelenekké vált tanítóik- ezek özvegyeik- és árváikról gondoskodni, mire is a népisko-lák szervezésének tökéletes befejezése után szigorúan fognak szoríttatni. Esetleg megtörténhetik , hogy egy köz liscunque reus de eius familiaribus adductus fuisset , et p r o nomi ne Matris Christi ab eo indulgentiam p o s t u l a s s e t , audito nomine Matris misericordiae m o x perfusus lacrymis eius petitionibus annue-b a t , et veluti ipse esset reus ita a reo veniam p o s t u l a annue-b a t , cuius n o m e n v i d e l i c e t M a t r i s C h r i s t i p r o p r i u m i n U n g a r o r u m g e n e r a t i o n e n o n e x p r i m i t u r , s e d t a n -t u m D o m i n a r e s o n a -t , unde P a n n ó n i a a S. Rege S-tephano familia Beatae V i r g i n i s appellata est." (Id. munk. 331—333 lap.).
— Egészen ez értelemben cselekedett szent István halálos á g y á n . Ezek utolsó szavai : Regina Coeli , r e p a r a t r i x inclyta mundi ! T u o patrocinio Sanctam Ecclesiam cum Episcopis et Clero, R e g n u m cum primatibus et populo supremis precibus committo.' ( H a r t v i c -cap. 19.). í m e ő sem említi föl a sz. Szűz nevét. Még csak e g y e t említek. Az í 279-ki budai zsinat 13. czikkében még térdhaj'tás is rendeltetik e sz. névre. „Volumus , quod omnes Clerici, quoties-cunque in Divinis Officiis Ave Maria a u d i v e r i n t , flexis g e n i b u s se reverenter inclinent." (Péterlî Cone. Hung. I . p. 109.) Nem csudálkozunk tehát, ha a sz. Szűz nevének említésére fejőket m e g h a j t -ják s h a j t o t t á k a magyarok. S e n a g y tisztelet volt o k a , h o g y ne-v é t ki nem mondták. S z e r k.
— - . i 7 9 «
ségnek két tanítót, két, vagy sokszor három tanárözvegyet keilend ugyanazon egy időben ellátnia. Ez mily nehezen
eshetik egy községnek, könnyen beláthatni. E nyomasztó tehertől megmenti magát a község a szabályszerű évenkin-ti csekély befizetés á l t a l , miután az ezen tagságának kö-vetkeztében a tanítókat illető nyugdíj , a helybenhagyott szabályok értelmében beszámíttatik abba, melylyel a közsé-gek köteleztetnek ellátni tehetlenekké vált tanítóikat, ezek özvegyeit és árváit.
Az egylet működése s vagyonállapota felől a közsé-gek is évenkint nyernek a f. t. kerületi tanfölügyelők ut-j á n h ű kimutatást.
Sopron május 29-én 1857.
Elnök : S c h w a b e n a u Antal, lovag, cs. k. tanácsos.
Elnöki helyettes : R á c h sal. Ferencz, apát, kanonok s So-pron városa lelkésze. Titoknokok: L a w o r y György, tu-dor s cs. k. helytartósági fogalmazó. K o p e c z k y Vitu-dor , sz.-benedek-rendű áldor s gymnásiumi tanár. Titoknoki helyettes ck : G a r t n e r Ferencz, képezdei tanár. E i c h -b e r g e r J ó z s e f , elemiiskolai tanár. Pénztárnok : F 1 a nd o r f f e r I g n á c z , nagykereskendő. Ellenőr: S t e r l y J á -nos, cs. k. számvevői tanácsos. Köny vvivő : S c h r e i n e r
Ferencz, reáltanár.
Utazási vázlatok (Párisból liaza).
III.
Az ú t , mely Bonnból Koblenzbe visz , több érdekes pontokat mutat, R e m a g e n a Rajna balpartján temploma miatt emlékezetes, kinek ideje van, meg szokta tekinteni.
Külseje igen csinos, sz. Apollinar tiszteletére á l l , belső festvényei remekek. B o p p a r d mellett van K a m p , hol a gőzösről azok szállnak k i , kik K 1 e i n-B o r n h o f e n b a akarnak zarándokolni, hol redemptoristák és egy gratiosa kép találtatik. S t . G o a r-nak romjait igen nézi az utas.
B i n g e n jelentékenyebb katholikus hely. B i b e r i c h-nél kiszállván, F r a n k f u r t b a , onnétWürzburgba vitt utam.
W i i r z b u r g ' kies fekvése a Maina partján emelke-dő Mária-hegy tetejéről leginkább föltűnő. Mintegy 30,000 lakói közt 2,000 a protestáns. A székes-templom remek épület, 1189-ben szenteltetett f ö l , téres és tiszta. Midőn épen a sz. miséhez készültem a sekrestyében, megszólíta egy
éltes tisztes nő , (ki ott a templomi fehér r u h á t burkolta össze kijavítás végett) „hogy, ha templomomban van szük-ségfehér ruhanemüekre, folyamodhatom." Hitte ugyanis a jó asszony, hogy a megyéből való legyek. Később
megér-tettem , miszerint egy jótékony egylet á l l , melynek czélja a szegényebb templomok fehérneműit tisztán és rendben tartani, vagy, ha szükség, szaporítani. A jó egyletek Wiirz-burgban nem hiányzanak. Közel a székes-templomhoz van egy emlékezetes sz. épület, t. i. s Neumünsternek nevezett templom, mely meg van szentelve három martyr szenve-désének emlékével. Kilian püspök, Kálmán áldozár és Ist-ván diakon itt ölettek meg egy cselszövényes nő (Geila) á l t a l , ki Gosbert frank herczeg bűntársa levén a megtérő herczeg ezen jóravezetőit nem türheté. Baronius szerint
689-ben nyerte e három szent a vértanúi pálmát. A hosszú templomnak bemeneténél levezet a lépcső egy földalatti téres kápolnába, ezen kápolna nagyon látogatott, főleg 9-ik juliusban, midőn sz. Kiliannak ünnepe tartatik. Négy oltár
áll e kápolnában : sz. Bonifácz tiszteletére egy, (minthogy ő szentelte föl Burchardot würzburgi első püspöknek) ; a többi sz. Kálmán és sz. István tiszteletére, minthogy itt ölettek meg a sz. hitért, A hely csinosságának fönntartá-sára ügyel a sz.-Kilian-egylet. A lámpa mindig ég a sz-ereklyék előtt, ünnepen öt. Ezen földalatti templomot sz.
Burchard építteté és ő helyezte ide a szenteknek s í r j a i t , minthogy e hely előbb dísztelenül födte a három sz. testet.
—A helybeli püspök mélt. S t a h l Antal a germanico liun-garicumnak egykori növendéke nagy szívességgel éreztette velem általában magasztalt kegyességét. Azon édes emlék is segítette ezt elő ; mert Romában alkalma volt eminen-tias primásunk nagy személyében nemzetünk iránt meleg rokonszenvet nyerni. Magasztalta a missióknak üdvös ha-tását, melyek épen az előtt kevéssel egy közel városkában ( H a r f u r t ) tartattak és főleg azoknak fényes eredményét, me-lyek magában székvárosában tartattak. A tanuló i f j ú s á g , az elöljáróság mind rendre gyónt és áldozott. Az egykori püspöki fejedelmi lakás most már királyi épület. A tem-plom, mely a seminariumhoz csatoltatott, téres, szerény, a növeldével egyenes összeköttetésben áll. Az egyetemi ta-nárok jeles egyének, nagy részben a germanicum növen-dékei : dr. H e h n l e i n , ki legújabban (Düx kanonok a Lu-dovici de Ponte elmélkedéseinek kiadója helyett) semina-riumi igazgatónak tétetett, és ki az erkölcstanra jeles mun-kát szerkesztett, tanítja a morált; dr. D e n z i n g e r , ki szintén jeles művel gazdagítá a theologiai tudományt, a dogmát; dr. H e r g e n r ő t h e r a jogot és történetet;
R e i t m a n n az exegesist adja elő ; H e t t i n g e r rendki-vüli tanár. Ezen urakat hallják a theologusok, kik a sémi-nariumban két-három évig tartatnak, a mint bevétetnek el-ső vagy második tanfolyamra. A seminariumi tanteremek tágasak ; úgy vannak szervezve mint nálunk. Közös, f ü g -gönyökkel ellátott hálóteremeik tiszták és téresek. Félóra az elmélkedésre szánt idő. Az ebéd és vacsora fölött olva-sás. — W ü r z b u r g egyik legnevezetesebb épülete aJulius-kórház. J u l i u s E c h t e r v o n M e s p e l b r u n n ( f
1617.) e városnak elfeledhetlen püspöke, akkori fejedelmi állását arra fordította , hogy a szenvedő emberiségnek ké-ső időkre menedékhelyet állítana. E kórházban mindenféle betegápolás látható. Vannak tébolyodottak és félig téboly-gók. Tisztaság, rend a tömérdek beteg között föltűnő. A kórházi kápolna az épület közepénáll, s az elmebetegség-ben szenvedők számára is van a kápolna fölső ablakairól nyí-lás. Az oltár a kápolna közepén á l l , és a szentséget négy oldalról imádhatja a beteg. A kórházban találtató
1617.) e városnak elfeledhetlen püspöke, akkori fejedelmi állását arra fordította , hogy a szenvedő emberiségnek ké-ső időkre menedékhelyet állítana. E kórházban mindenféle betegápolás látható. Vannak tébolyodottak és félig téboly-gók. Tisztaság, rend a tömérdek beteg között föltűnő. A kórházi kápolna az épület közepénáll, s az elmebetegség-ben szenvedők számára is van a kápolna fölső ablakairól nyí-lás. Az oltár a kápolna közepén á l l , és a szentséget négy oldalról imádhatja a beteg. A kórházban találtató