Kétsé-get nem szenved, hogy sok gyermek megbánta há-zasságát, a ki, ha annak idejében a szülők tanácsát követi, boldog lehetett volna. M u n k a y .
(Folyt.)
— — —
— « 9 3
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
Iliémetorsziiç.
Egy váratlan szomorú esemény ónsulylyal nehezedik a kath. hívekre Gothában. A „Deutschland" a dolog valódi állását közölvén , érdekesnek tartjuk e közleményt egész terjedelmében átvenni :
„Majdnem négy hete m á r , hogy Gothában a szép katholikus templom be van zárva. Azelőtt vasárnaponkint nagyszámú ajtatos hiveket lehetett látni a városból ünnepi öltözetben sietni az egy gyönyörű kert közepén fekvő Isten-háza f e l é , hogy letéve a világgondok nyomasztó nyűgét, leiköket Istenhez emeljék. S most síri csönd uralkodik e szent helyen ! Vannak többen a hi vek közöl, kik hajnal hasadtakor titkos mellékösvényen a kertbe sietnek, s a templom mellett lakó egyházíi lakán keresztül a szent hely-re betérnek, az elárvult oltár előtt leborulnak, s Isten trón-jához föl-fölküldik buzgó imájokat, hogy a mennyei malaszt
világosítsa meg az uralkodókat; láthatni napközben katho-likusokat, ki az isteni tisztelet szokott óráiban a templom ajtajánál megjelennek, kopogtatnak, zörgetnek —- és miu-tán az ajtó-szárnyak ki nem nyittatnak, szomorúan lecsüg-gő fejjel visszatérnek. Nem hangzik szét a harangok szava, mely a hiveket isteni tiszteletre meghíja, az ünnepi orgona elnémult, az egyházi ének megszűnt, a papok aj ka, mely a hívek oktatása- és épülésére Isten igéit hirdeté , szolgailag lezáratott. S mindez miért? Azért, mert az ujan kinevezett lelkész vonakodott letenni a külöuesküt, mely tőle követtetett, oly esküt, mely papi esküjével homlokegyenest el-lenkezik. Nem vonakodott e lelkész letenni az uralkodó iránt köteles alattvalói e s k ü t , melynek letevésére kész volt : hanem nem tehette le lelkiismeretének megszorítása nélkül azon e s k ü t , mely oly határozmányokra vonatkozik, melyek 1811-ben az akkori kormány által a katholikusok számára egyoldalulag hozattak, de eddig egyetlen-egy kath.
egyházi hatóság által sem ismertettek el, hanem nyíltan és határozottan visszautasíttattak,minthogy a kath. egyház elé-vülhetlen, lényeges jogai sértetnek. Ez hozható fül egyes-egyedüli okul, hogy miért tiltatott el lelkészi kötelességei teljesítésétől az egyházához h ű pap, miért fosztatott meg a kath. község az isteni-tisztelettől, a szent mise-áldozat s a szentségek kiszolgáltatásától, miért fosztattak meg a hal-doklók a vallás utolsó vigasztalásától !
Utazási vázlatok.
V.
A nevelés sikerének akadálya a v i l á g g a l i é r i n t k e -z é s is. Kinek milyen a társa, olyanok vágyai, gondolatai, el-elvei. A seminariumot be lehet csukni két három ajtóra is, s még is bejárhat a világ, s a fiu kijár a világba. Nem értem a káros exitusokat, magán mulatságokat, ettől őrizzen az Isten;
hanem a világgali folytonos érintkezést : gondolkozásban, levélben , lapokban , könyvekben s magatartásban. Volt és
lesz idő, midőn helyre fog állani azon bizodalom és gondo, ság, miszerint a levél egyik e líiljáró titoktartó áttekintésé-vel hasznosan találkozik. Hogy csak a neáttekintésé-velés czélját egye-nest elősegítő lapokat, könyveket lehet kitűzni, mindenütt úgy tartják. A növendékek magán-képezésére használandó könyveket az elüljárók szabják ki. A seminarium értékének mérlege az ott divatozó olvasmány. Ledér, elvtelen, pártszi-nü lapok és könyvek borzasztón rontanak. Ezen irány, mint minden egyéb megszokott törekvés, átmegy az életbe, s in-nét a kath. lapok panganak, míg az ezeknek született párt-fogók legjobb esetben elvtelen olvasmányoknak fönntartó ápolóivá lesznek. Noha pedig az idősebb növendéktől j ó t tanulni is lehet ; mind a mellett nagyon osztjuk a tavali ,Religio'-ban az ujoncz-osztályok behozataláról fölhozott el-veket, így áll a dolog máshol is. Párisban a Szentlélekről nevezett missio-társulat oly óvatossággal j á r el nevelési dol-gában, miszerint saját ujonczait külön , scholasticusait kü-lön, theologusait kükü-lön, és az afrikai gyarmatokra szánt nö-vendékeket külön választva neveli. Mi ennek az oka, mint hogy a korlátolt emberi szív és érzelemnek; hogy czéljához mérve képezteszék , minden egyéb érintkezéstől mentnek kell lenni.
Egy más akadály a m u l a t á s i m ó d . A szív és a lelkület a mint a mulatság neméből vesz és kap táplálékot, úgy benne tükrözik. Fölvidulásra szükség van , de annak az összes nevelés kárával lennie nem szabad. E végett túl-ságos időt pazarolni nem lehet, hanem tekintetbe kell ven-ni a mulatásnak czélját, mely nem maga a múlatás ; hanem hogy az erők végképen ne lankadjanak.
Azért a mulatásra erőltetni hasztalan. Esteli mulat-ságban fönnmaradni czéltalan. Borozás, rendes időn fölüli étkezés, pipa, táncz, dévaj, szó, lárma s kártya nem papjelöl-teknek való. Mindenki belátja, miszerint leghelyesebb a víg kedélyt helyes eszközzel gerjeszteni, főleg olyannal, mely a mellett, hogy vígságra vezérel, egyúttal az ismeretek szerzésére is közre hat ; s ezen körülállás miatt, hogy az is-meretszerzésre és lelkületre jól hat, a vidulásra épen nem alkalmatlan, sőt elősegíti azt. Kölnben kérdeztem az igaz-gatót dr. W e s s h o f f urat, hogy mulatnak a farsang vég-napjain? Feleletül azt adta, miszerint ezen mulatságról szót sem tudnak nálok. Sürgettem a dolgot, hogy e napok álta-lán vigságnak napjai, s helyesnek találtam e feleletet, mi-szerint az egyháznak naptára e napokra nem hirdet vigsá-got, septuagesima óta az alleluja megszűnik ; sőt illik, hogy a világ utain ne járjon az i f j ú ; s inkább máskor vigadjon, mint azon órákban, melyekben van okuk az oltár szolgáknak, hogy szorult szívvel kérleljék a minden idők megbántott Istenét. Az igaz, hogy a rendetlen mulatság mindenkor, de kivált a böjt előző napokban helytelen káros benyomásai hónapokig tartanak ; mi a szünidő a jövő évre, az a farsan-gi rendetlenség a jövő félévre. Ha az életben a múlatás ne-mének megválasztását szivére kötjük a növendéknek, a gya-korlat legjobb vezető rá. Vannak a fölvidulásnak nemes eszközei. Dr. R a m p f a freisingeni regens szokott decla-matiókat tartatni, s ezzel ösztönt n y ú j t az ifjúknak helyes történeti dolgozataiknak helyes elmondására. A majalis
i 9 4 M —
igen jó, de még attól is függ, hogy miként tartatik. A ren-detlen ösztönöket táplálni nem kell. Bár mint veszszük : miként fogja megóni magát azon ezer benyomások el-len, melyeket a világban okvetlen kiállni keilend ? a fe-lelet csak az marad, hogy rendetlenségre alkalmat az elül-járónak adni nem lehet, nem szabad. A zene, jó dalok alkal-matos vigság. Holmi paraszt vagy csárdás ének persze növendékpap szájába nem való.
Más a k a d á l y a növendékkel r i t k a s c s a k h i v a -t a l o s é r i n -t k e z é s . A hol nincs egyéni ismere-t, sok be folyás nem lehet. Oda pedig gyakrabbi érintkezés szüksé-ges. Minden elüljáró a maga körében és rendeltetésében talál alkalmat és ürügyet ezen érintkezés czéljára. Természe-tes, hogy lelkiismeretes növendékvezetők fölül gondolkodni fő dolog. Nagy akadály, sőt nagy baj a vacatio (szünnapok.) Ne gondolja senki, hogy ellene törtetünk, hisz nekünk is jól esett. De miben? hogy nyugodni lehet a terhelő
mun-kától. A többi a dolog lényegéhez épen nem tartozik. Hogy az ember nyolcz hétig nap hosszant édes apja és anyja sze-meibe nézzen, az nem lényeges dolog. A jó gyermeki szív ugyan óhajt szülőinek körébe, s ezen szent érzést szükség ápolni s megtartani ; de ennek ürügye a l a t t , ennek rovásá-ra egy másik szent érzést nem kell tompítani, s ez az egy-házi rendeltetés érzete. A gyermeki köteles tisztelet kife-jezésére kevés idő elég, milyennek sem örvendhetnek sokan,
kik egyéb pályákon vannak szétosztva. A fődolog pedig a z , hogy a vacatio jó értelemben a nyugalomnak ideje , de nem rendetlenségek szaka. Tán akkor a sz. mise hallgatá-sa , rendes napi imádság, elmélkedés, szentségek gyakori használata, jámbor olvasmány nem járhat ? Ha az ezektőli fölmentésben is van valami szükséges vígság, úgy a fiatal ember csak pusztuljon a szentélyből, mert abban élte fogy-táig mindazon ingredientiákkal kell találkoznia ; s terhes lesz a papi élet annak , ki rávaló készültében csak a nevet tartja meg, de a velejáró foglalkozástól fázik. A növendék a szünnapokban megszűnik deák lenni, vagy is tanuló , de clericus megmarad. Es nézzük itt-ott a tapasztalást : a nö-vendék szépen fejlődő tehetséggel hagyja el a növeldét, vissza tompán jő ; rendezett indulatokkal megy ki, kuszál tan tér vissza; reménye volt a háznak, ijesztője lett a többinek.
Honnét van ? Mert a szünnap ex suo conceptu ugyan csak a nyugalom ideje lenne, de ex suis periculis még valami más is. Erre ugyan észre lehetne venni : hogy a kikerülő növendék egyszer csak a világba lép s annál károsabb le-het rá a szokatlan találkozás, mennél tapasztalatlanabb.
Szakértő emberek így feleltek "á. Hadd verje a szél a fát, ha megerősödött, de míg vessző, karóhoz kell kötni, vagy csak négy fal között állhat meg.
Tehát, semmit se tudjon a világról? Miért ne ! De nem azt, mit tudnia nincs szükség, mit kára nélkül nem tudhat. .Tehát ne társalkodjék senkivel?' Miért ne ! min-den esetre ügyetlen, faragatlan ne legyen. De ne legyen a világ fia, miután pappá akar lenni. Mikor lesz azzá ? Mi-dőn rendetlen mulatságok részese ; a táncz, vadászat, kár-tyázás sem nem szükséges, sem nem czélszerü. ,De hisz a növendék nem barátnak készül ?' No bizony ! oly nagy a
kü-lönbség a szerzetes és megyés pap között ? kik közöl az utób-binak annál fölvértezettebb férfinak kell lenni, mennél több-féle körülállások közé j u t . De hát mit tegyen az ifjú 8—9 hétig otthon? Otthon lenni nem mulhatlan szükség. Vall-j u k meg az igazat, sok, különben Vall-jó ifVall-jú a szülői háznál leg-kevesebbet időz ; azt a fiúi kötelesség betöltésével nem kell ámítani. Sok helyen a seminariumi lakosság villára megy a szünnap alatt ; ott m u l a t , de a clericalis élet elemeit nem nélkülözi. Másutt a seminariumban marad, legalább az if-jaknak egy része. Természetes, hogy ily helyen a rendes fölkelés, ima, meditatio, sz. mise, sz irás-olvasás s hasznos olvasgatás épen el nem maradhat. Jobb a rendetlenség ott-hon mint a seminariumban. Magában egy marad, de követ-kezéseiben változik. Bajorhon egyik legjelesebb növen-dék háza az eichstädti, a szünidő alatt a közel Hirschbergi püspöki lak teremeit kapja meg, hol az elüljárók folyton együtlétében pihennek és olvasgatnak az ifjak. Franczia congregatiok rendesen bírnak villákkal. Belgiumban a nö-vendék haza megy, de a szünidő rövidebb mint nálunk, és a levél, mely az ő lelkipásztorától küldetik a praesesnek, rész-letes feleletekkel van ellátva. — Természetes , hogy az a n y a g i e l l á t á s szűke is nevezetes akadály. Nem osz-tozunk ugyan azon véleményben, mintha a növendéknek a növeldék falai között az élet kellemeivel, válogatott élelmi czikkekkel szoros ismeretséget kellene kötnie. Nyalánkság, ledérség ebben is kiküszöbölni való.
A seminariumi pálya most minden növendékre nézve n é g y é v b e n határoztatott meg. Nincs-e ebben akadály?
Hogy theologiai alapismeretei legyenek, arra ezen idő elég és czélszerü. Hogy ez által mindjárt kiképezett pap-e, az más kérdés. Az ismeret nagy szükség, de azon fölül szív-beli készültség is megkívántatik. Megjő-e az magától a négy évtől, az nagy kérdés. Az ismeret és tett kétféle, az ész és az akarat két lelki tehetség ; viszonyban állanak, de arányuk sokszor nagyon is különböző. A hol a gyermek-seminariumok megvannak, ott a lelkület kifejtésére és ki-próbálására nagyon elég a négy év. De. vegyük a dolgot a nélkül. Hányféle a seminariumról a fölfogás. Némely vé-lemény inas éveknek veszi, melyek eltöltével szükségkép szabadulás fog beállani ; más vélemény élelmezési szállodá-nak nézi, hol tanulni kell néhány hittani szerzőt s a föl-adat megoldatott ; még más vélemény tisztviselőség-re képesítő étisztviselőség-rettségi vizsgálatnak veszi, mely a lelkület állapotára nem sok figyelemmel viseltetik. A seminarium minden eltérő nézetek ellenére Krisztus iskolája marad, melynek kijárására néha három év is elég, gyakran a négy szám sem elég garantia. A nevelési pályán töltött évek a gyakorlati életre gyümölcsöznek. Minél tökéletesebb a ké-szület, annál ügyesebb a készültség. Passauban, Regens-burgban (mint hazai egy-két intézetekben volt) a fölszen-telt pap egy évig a gyakorlati pályára készülve ismétli a hallottakat s újabb ismereteket szerez. Az átlépés fokoza-tosabb így. A lelkipásztorság ügyesebb egyéneket, a lelki-pásztor alkalmatosabb segédeket kaphat. A fődolog pedig abban áll, hogy a tanítás helyes kezelése mellett, a lelket művelő eszközökre elég idő és szabad tér nyittassék, hogy
a rendekhez való bocsátásnál ne csak az ismerethiány, hanem a határozatlan lelkület is oly fogyatkozásnak vétes-sék, mely a szentély kapuit ezen tulajdonok megszerzéseig elzárja, A nevelési czélok elérésében nem kis akadály a n e-v e l ő k g y a k o r i e-v á l t o z á s a . A nee-velői állás egy idő-ben eszköz volt, kitűnőbb pontokat elnyerni. Holott ezen munka hivatás és kedv nélkül unalmas penitenczia. De a mellett is tapasztalás e dologban főkellék. Ezen kellék meg-szerzésére illendő tekintély, anyagi eszköz, azonfölül béketűrés kell és kitartó buzgalom. Egy akadály : a r é s z r e -h a j l á s é s p á r t f o g á s . Keresztény szabály: senkinek tettleges érdemét nem kisebbíteni s senki hibáját nem szé-píteni. Látszólagos magatartás senkit sem emelhet más fö-lé. Különben a képmutatás lábra kap, melynek mázos szine sokkal veszedelmesebb , mint a nyers durvaság. Fogy ál-tala s elvesz a tisztelet. Pártfogóra van és nincs szükség.
Miben van ? hogy az ifjak rézsvét által ösztönöztessenek.
Miben nincs ? hogy rendetlenségének mentségét senki em-beri tekintetben ne lelje. A növendékház belsején minden külső tekintetnek szűnni kell. A jó erkölcs elismerésre ér-demes; száj asság-, vakmerősködésnek törni kell. Merész ma-gatartás a papjelöltben elviselhetlen dolog. Kinek idővel az engedelmesség pályáján állni kell, annak előbb az alá-rendeltség iskolájába kell járni. Tévesztett fogás a durva-ság, szinte tévesztett a gyávaság. — Hogy m á s r e n d b e
vagy m e g y é b e v a l ó á t l é p é s közönségesen akadálya és hátránya a nevelésnek, a tapasztalás mondja. Az ily változás rendesen gyanús. Ha nem oka az illető egyén, akkor a me-gyének költsége tekintetében a változás veszteség.*) Kü-lönben is az ily esetekben gyakran a gondatlanság , önér-dek és indulat játszanak. De még ha oly könnyen lehet változni, a házi-rend- és fegyelemnek legkönnyebb kijátszá-sa a változás. Ha itt ki nem állom, így gondolkozik némely, vagy ha engedetlenségem itt hajótörést szenved, elmegyek ide vagy amoda. Az ily fiúval ugyan nincs vesztve, de a fe-gyelem tekintetében ejtett csorba eredményeiben káros A mint az emberi életben általában, úgy a nevelésben is a charybdissel scylla j á r : r i g o r e t l a x i t a s. E szavak részletes meghatározása az egyének fölfogásán épül. E föl-fogásnak csalhatlan tekintély alapul nem fekszik. Általában annyit lehet mondani, hogy vannak vonalok, melyeken túl hajtani nem l e h e t , és vannak vonalok, melyeknél belebb járni nem szabad Mindent keresztül nézni és semmit át nem tekinteni, egy hiba. Mellékes dolgokra fölötte ügyelni, a lényegeseket pedig mellőzni, egy veszteség. Sokat mellékes dolognak t a r t a n i , mindent lényegesnek vallani, rokon tévedés. Annyit lehet mondani, hogy a merész kihá-gások gátlásával még a nevelés ,ne tovább'-ja elérve épen nincs. Különben ha a főpásztoroktól kiadott utasítás- és tör-vényekhez alkalmazkodik minden elüljáró, legkönnyebb a közép utat tartani. Ezen törvények sérthetlensége
mellőz-*) Peccaret omnis, qui in serainario hoc animo vive r e t , ut e x eo in alienam dioecesim discedat , in alium finem consumens, quod ad operarios soluin pro huius Ecclesiae auxilio sustentandos est constitutum. Ita Carolus Borom. Inst. Sem.
hetlen szükség. Mert ha minden szabály alól van kibúvás, ha az egyéni fölfogás kedveért a vétkes hanyagság meg nem büntettetik, a törvénynek szent komolysága veszve van.
Inkább törvény nélkül, mint annak gyáva átnézésével, hogy a törvény szegve van. Nem sok kívántatik annak belátásá-ra, miszerint a leendő papnak főkötelessége az engedelmes-ség. Ha engedelmesség nincs, a sz. hierarchia fönn nem áll.
Maga az Isten országa engedelmességen áll.
H a a növendék egyik elüljáróban törvény-fölmentőt talál, a többinek sürgetését vagy haszontalan erőlködésnek nézi, vagy még mint alkalmatlan tolakodást megveti. Az elüljáróban nem a személy, hanem a tekintély vétetik.
Nem könnyen lesz valaki oly h i u , hogy személyének mély bókokat óhajtott, de ha hivatala- s rendeltetése iránt öntu-dattal él, nem lehet nem óhajtania, hogy mindenkinek adassék meg az övé. A közép ut a következetesség ; a foly-tonos fölmentés pedig a fegyelemnek legérzékenyebb sebe.
Senki ott biztosan saját körében nem működik, hol talál-kozik egy tán tekintélyesb fölmentő, ki elég gyenge meg-megindulni a tavaszi szellőre , s nyájas emberségnek hitt gyengeségét szükséges erénynek tekinteni. Az emberi han-gulatok állása sokat szigornak vett, mi később természetes dolognak tartatott. Részünkről leghálásabb emlékkel va-gyunk azon elüljáróink i r á n t , kik határozott eljárásukban gyöngéinket át nem nézték.*)
Átmegyünk a segéd-eszközökre.
Mindenütt első helyet foglal a m e d i t a t i o. ' nél-kül papnevelő házat találni nem l e h e t , rá naponkint fél vagy egész órát mindenütt fordítanak. Máskép nem is tisz-tulhat a fiu tökéletlenségéből, a papi élet kellékeit pedig épen meg nem szerzi. Azért elhagyni sehol sem lehet. Meg-van kis seminariumokban, convictusokban, congregatiókban, annál inkább nagy seminariumban. A növendék elmélkedés nélkül jó pap nem lehet. De e végett tanulni kell az elmél-kedési módot. Erre való különösen az ujonczok útbaigazítá-sa, melynek a mindennapi ajtatossági tények értelmezésé-ről kell kezdetni. A késedelmességet és hűtlenséget akadá-lyozni kell. Hogy pedig az elmélkedés sikeres legyen, nél-külözhetlen kellék a naponkinti jegyzéknek vitele. Ez épen nem csupa formaság, valamint semmi bűbájolás. Mód ez az elmélkedés megtanulására. Mert a ki gondolatait elmé-jében rögtön fűzni képtelen, ha irni kezd, gondolkozó ereje
rendbe jő. Az ily jegyzések nyomán tanulja a gyakorlatlan ifjú a neki szóló részt a hallottakból kiszedni, és azokat sa-j á t állapotához mérni, — miben áll az elmélkedés lényege.
Különben ezen uton egy kis elvgyűjtemény is keletkezik , mely a belső életre szükséges táplálék Az illető elüljáró mindebből nagyon sokat ne tegyen — mert a szép szó ha papírra i r j u k i s , még nem szép t e t t , de azért folytonos figyelmére méltassa, mert az emélkedés vezetésére
legal-*) V o e i f e r e t u r , et c l a m e t , e t conqueratur a e g e r i m p a t i e n s dolorem, gratias aget postmodum, cum senserit sanitatem. C y p r i a -nus de lapsis. — In eodem sunt vitio, indulgentia omnino animad versionis expers, et condemnatio venia omni carens . . . G r e g o r Nazianz. Or. 39.
m 9 6 »
kalmatosb fonál. Azért látjuk mindenfelé, miszerint afő-pásztorok a gondolatok összegyűjtésére időt szabnak, s a lelkiigazgatóknak meghagyják, hogy e dologban segítsék az ifjakat és vezessék a jegyzetek fonalát. — A z O l t á r i -s z e n t -s é g l á t o g a t á -s a minden jól rendezett - semina-riumban otthonos. Annak idejében iskola vagy étkezés után az Úrhoz betekinteni, őt napközben itt imádni legboldogí-tóbb a szentély növendékeinek.Gyermekkori hibák kiirtásá-ra, szükséges erények beplántálására legalkalmasabb szer.
Sőt a seminariumot igazán édessé ez teszi. H a az elüljáró a házi rendeletek megtartására ösztönt akar n y ú j t a n i , alig lehet azt hathatósabb uton tennie, mintha az U r elébe (mint Mainz-, Linz- és egész Belgiumban) együtt megy növendékeivel, kik annál inkább fogják tisztelni az elüljá-rót és tanárt, mennél inkább tanulják tőlök imádni a meny-nyei mestert. H a egyszer ez szokássá vált, nagyon természe-tes egy dolog. Boldog azon seminarium, melyben ezen gyakorlat mindennapi. Hogy egykét hiu, vagy színes tett v e -gyülhet a dologba , az egy katholikus dogmából foly (de libertate arbitrii), minek azon dogma is még nem oka. A kath. egyház feje és gyakorlata e dologban döntött már.
Az említett eszközzel j á r a s z e n t s é g e k k e l g y a k o -r i b b j ó é l é s . H a komolyan veszszük a dolgot, bizonyos, miszerint pappá neveltetvén a fiu, ő egykoron mindennap fogja a sz. misét mondani. Lesz-e erre kedve — öröm lesz-e
rá nézve a legszentebb papi functio, ha csak előbb meg nem szokta a sz. áldozás örömeit gyakrabban élvezni? Buzgó pap nem lehet, kinek növendékkorában a szentség iránt ize nincs. A szentségek gyakori jól rendezett vétele egy nagy kérdés. í g y áll a dolog mindenfelé.
II I R F fi Z É R,
• i é c s b e n arimathea-i sz. Józsefről czímzett vallá-sos egylet alakult, melynek nemes föladata, a szegényebb sorsú katholikusok illendő temetéséről gondoskodni. Az egylet gondoskodását mindazokra kiterjeszti, kor , állapot-és nem-különbség nélkül, kik nem tartoznak valamely tes-tülethez, vagy kiknek családja az illendő ker. temetést meg-adni nem képes. Az egylet koporsót, halotti ruházatot és feszületet szerez. Az ekként eltemetettek lelki üdveért, kö-rülményekhez képest, naponkint, hetenkint vagy hónaponkint gyászistenitisztelet tartatik. Minden katholikus l e -het az egyletnek tagja. Az egylettagok havonkint 6 pkrt, fölvételnél 12 pkrt fizetnek. Az egyletfőnök mindig p a p , kinek oldala mellett 5 tanácsadó és 1 számvevő működik.
Kecs. A gratzi újság szerint ő es. s apóst. kir. föl-sége a Szent-István-székesegyház kiigazíttatására Bécsben évenkint 50,000 pfrtot utal ványoztatni legkegyelmesebben méltóztatott, s egyszersmind m e g e n g e d n i , hogy aláirás u t j á n ugyané czélra adományok gyűjtethessenek.
S a l z b u r g . A Collegium Borromaeum folyó évben igen tetemes adományokban részesült. így C a r o l i n a A u -g u s t a császárnő ő fölsé-ge adott 2245 f r t o t , mi által le-hetséges lőn, hogy az intézetben 29 növendék részint min-dennel elláttathatott , részint segélyben részesíttethettek.
S a l z b u r g . A Collegium Borromaeum folyó évben igen tetemes adományokban részesült. így C a r o l i n a A u -g u s t a császárnő ő fölsé-ge adott 2245 f r t o t , mi által le-hetséges lőn, hogy az intézetben 29 növendék részint min-dennel elláttathatott , részint segélyben részesíttethettek.