• Nem Talált Eredményt

Imádkozék a nélkül, hogy azt észrevette volna; a vigasz, irgalom és bocsánat eszméi megenyhíték

In document Religio, 1857. 2. félév (Pldal 75-81)

lelkét. Ha egy pap jött vala elébe, e pillanatban azonnal lábaihoz borult volna.Cseppenkint folyt az isteni kegyelem szivébe, de az ott rettentő ellen-ségre talált, kiment a templomból, magával vivén a benyomásokat; kedélye lecsendesül; csaknem megnyugszik sorsában, azon szándokkal, hogy azokra gyógyszert egy üdvös gyónásban keres.

Másnap ugyanazon hó 27-én a küzdelem napja

va-la. Borzad a gyónásnak még csak gondolatától is,

büszkesége visszariadt; ereje a küzdelemben

meg-törött, a kétségbeesés gondolatai is új erővel

ro-hanták meg. Mindezen kínok kimeríték erejét, az

ösztönnek bizonyos nemével tér vissza a győzelmi

Boldogasszony templomába aug. 28-án szombaton

sz. Ágoston napján. Nem akar meggyónni, ő

csu-pán vigaszt keres. Nem ismerve engem, én voltam

az első pap, kit a templomban meglátott a

gyónó-székben ülve. Ezen elbeszélés egy óráig tartott, én

hallgatám félbeszakítás nélkül, csodálva az isteni

. 6 8

gondviselés munkálkodását, s az isteni malaszt törekvését ezen szegény tékozló fiu megmenté-sében. (Folyt, köv.)

Programnija a es. s kir. utazás folytatá-sának Magyarországban.

S z o m b a t o n , 1857. august. 8-án megérkezés késő estve Sopronba ;

V a s á r n a p és h é t f ő n , 9 és 10-én múlatás ugyanott.

K e d d e n , 11-én Sopronból elutazás, Szombathelyen mulatással Körmendre.

S z e r d á n 12-én Körmendről, Zalaegerszegeni mu-latással Keszthelyre.

C ö t ö r t ö k ö n 13-án Keszthelyről a Balaton taván Vesz prémbe ;

é n t e k e n 14-én Veszprémből Zirczen á t Székes-fehéi várra ;

S z o m b a t o n 15-en Székes-Fehérvárról Kisbéren á t , hol az ebéd tartatni f o g , Szőnyre s késő estve vasúton Bécsbe.

V a s á r n a p , h é t f ő n , k e d d e n , aug. 16-tól 18-ig múlatás Bécsben.

S z e r d á n 19-én késő estve megérkezés vasúton Pozsonyba ;

C s ö t ö r t ö k ö n és p é n t e k e n , 2 0 - é s 21-én mú-latás Pozsonyban.

S z o m b a t o n 22-én szent mise hallgatása után vas-úton elutazás Szobra, Ipolyságon ebéd, onnét estvéremeg érkezés Balassa-Gyarmatra.

V a s á r n a p 23-án Balassa-Gyarmatról elutazás Ri-ma-Szombatba

H é t f ő n 24-én Rima-Szombatból Rozsnyóra.

K e d d e n 25-én Rozsnyóról Lőcsére.

S z e r d á n 26-án Lőcséről Eperjesre.

C s ö t ö r t ö k ö n 27-én Eperjesről Kassára.

P é n t e k e n és s z o m b a t o n 28. és 29-én múlatás Kassán ; 29-én a jászói prépostság meglátogatása.

V a s á r n a p 30-án elutazás Kassáról Miskolczra.

H é t f ő n 31-én Miskolczról Sajó-Szent-Péteren ke-resztül Egerbe.

K e d d e n septemb. Í j é n Egerből Váczra, s késő estve vasúton visszatérés Bécsbe.

EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.

I f i a í ^ y a r o r s z á g .

V e r b ó . (Folytatása a főpásztori utazásnak.) Csej-théről ő eminentiája övéi körébe, a kopár szikláktól öved-zett Hrachovistye szegény helységbe j ó egészségben megérkezett a tömérdek népnek örömriadásai, harangzúgás és a hegyektől számtalanszor viszhangoztatott mozsár-dörgések között. A plébániai lak eddig nem levén még fölépítve, az iskolában szállt m e g , hol a h á z i ú r t i s z t j é t ,

nagyságos B a r i n y a y József úr Vág-Ujhely prépostja magyar vendégszeretettel vitte ; az iskolából rövid pihenés u t á n , előbb a miavai esperesség kerületi papsága nevében ennek al-esperesétől C s u n d e r l i k Márton turolukai plébános úrtól szívélyesen üdvözöltetvén , ünnepélyes me-netben a nem csekély csupasz dombon álló szerény szent-egyházba vezettetett, hol mindenek előtt az egek urának bemutatta a legszentségesb vérnélküli ünnepélyes áldoza-tot , mely közben Krisztus szent testében részesíté a nem kis számban itt összesereglő híveket. Bevégeztetvén a szent mise áldozat és szentséges atyánknak IX. P i u s pápának általános búcsút hirdető engedélye fölolvastatván , ő emi-nentiája mielőtt a bérmálás szentsége kiszolgáltatásához fogott volna , az oltár zsámolyánál foglalt helyet, s édes hiveit atyai, a szivekbe mélyen beható kenetteljes szavaival a hitben s reményben erősítendő és szeretetre gyulasztandó, szólt az ember valódi hivatásáról e földön. Ezután , a bér-málás szentséget 580 léleknek , kik közöl sokan éltök tava-szát már rég leélték, szolgáltatá ki. Vége levén a szent cse-lekvénynek az egész templom bútorai és ruha-készletei megtekintése u t á n , ünnepélyes módon visszatért az isko-la épületébe, a hol rövid kis pihenés után csakhamar egy-házi vizsgálathoz kezdett.

Mielőtt azonban emez egyházi vizsgálat eredményét följegyezném, lehetlen egyes fölvilágosító körülményekről említést nem tennem. Ugyanis Hrachovistye helység eze-lőtt fiók-egyház volt, s a krajnai plébániai anyaszentegyház-hoz tartozott. Minthogy azonban Krajnán csak 32 katho-likus lélek tartózkodik, azonkívül a plébános laka igenis ros-kadozó állapotban volt, ennélfogva a mélyen tisztelt egy-házi elöljáróság már több év előtt elhatárzá a plébános la-kását Krajnáról Hrachovistyére, hol csaknem 600 katho-likus lélek lakik s így egyetlen hely az egész környékben, melyben a katholikus vallásúak többségben vannak, átten-ni , és Hrachovistyét anyaegyházi rangra emelátten-ni ; miért is a Krajnán levő plébániai épület s részben a földek is e l -adattak, árukon Ilrachovistyén más szántóföldek már meg-vétettek és mások megveendők ezután is. Mivel azonban az egész ügynek végleges elrendezése több nehézségre s aka-dályra akadt s így több év mult el minden eredmény nél-k ü l : a z é r t az egész krajnai plébániát a szomszéd vagyóczi plébános ideiglenesen igazgatta , míg végre ő eminentiája idejövetelével ismert apostoli buzgalmában a legnagyobb áldozattal az egész ügyet óhajtott eredményhez vezetni ke-gyeskedett.

Ugyanis az egyházi vizsgálati ülésben elfoglalván elnöki székét kegyes főpapunk, mindenekelőtt a jelen-volt nagyszombattá mélt. helynök u r , ft. S z a b ó József tiszt, kanonok hgprimási iroda-igazgató ur , nsgos B a r i-n y a i József vág-ujhelyi prépost, ki bibori-nok ő főmagas-sága által az egész ügynek vezetésével bizalomteljesen meg-bizva e magas bizalomnak mély belátása, ügyes tapintata, fáradhatlan kitartása és munkássága által teljesen m e g f e -lelni szerencsés lőn, nt. C s á s z t k a György nagyszom-bathi helynökség titkára, a csejthei s miaviai kerületek al-esperesei, nagyszámú papság, cs. kir. hivatalnokok, a hely

— n 69

i>eli községeiüljárók s több lakos jelenlétében, Hrachovistyét anyaszentegyházzá, plébániává fölavatni, s ezt ünnepélyesen nyilvánítani méltóztaték. Hogy pedig se a templom , se a plébános, se az iskola szegénységben és nyomorban árván, elhagyottan ne lézengjen , arról ő eminentiája szeretett hiveinek valódi apostola s atyja bőkezüleg gondoskodni ke-gyeskedett. Úgymint a templomot saját költségén kijavít-t a kijavít-t kijavít-t a s csinosíkijavít-tkijavít-takijavít-tkijavít-ta', mely annyira el volkijavít-t hanyagolva s re-pedezve , hogy már bezáratásától félni lehete ; ezenkívül 2 szines s 1 fekete casulát, egészen ujdon ú j erősen meg-aranyozott szép szentségtartót, s 1 tiszta ezüstből aranyo-zott kelyhet, alapítványul pedig 500 pfrtot ajándékozni méltóztatnék. Es így a templom, melynek néhány darab szántófölde is vagyon, a szükségesekkel ellátva levén, a plébános ellátása- s lakára fordítá kegyes figyelmét; minél-fogva a plébános lakának házhelyet 800 pfrton venni, annak teljes fölépíttetését saját költségén elrendelni, a plébános jobb elláttatására pedig tőkének 2000 pfrtot nagylelkűen ajándékozni t e t s z e t t , mely határtalan bőkezűsége ő főma-gasságának teljesen biztosítá a hrachovistyei plébánosok tisztességes elláttatását. Ezekután minthogy már 3 óra felé hajlott az idő, következett a helyettes s ideiglenes házi ur nságos B a r í n y a i József vág-ujhelyi prépost úr által magyar vendégszeretettel adott ebéd, mely után azonnal az iskola és tanító ügyét karolá föl bibornok ő főmagassá-ga , s ez utóbbi számára alapítványul 1000 pfrtot adakozni

kegyeskedett. S így a templom-, plébános- és iskoláról atyai-lag gondoskodván ezután sem pihent meg. Az egész napi fáradságos folytonos elfoglaltság, apostoli buzgósággal tel-jes lényét meg nem t ö r h e t é , ki is azonnal a plébános la-kára szánt s már meg is vett házhelyt részletenkint meg-tekintette; sőt még a kertté átalakítandó nem csekély domb-ra is fádomb-radozott, mindent saját szemeivel látni, mindent saját kegyes személyében elrendezni sbiztosítni méltóztatott.

Ezekután már a nap is alkonyodni készülvén, útnak indult atyai áldását és elfeledhetlen emlékét e kis hű nyája szivében hagyván.Valóban megható volt látni a szegény hra-hovistyei népséget akkor, midőn örök-emlékü nagy jótevőjö-ket s nagylelkűatyjokat tova menni könybe lábadt szemekkel kiséré, midőn fájdalom lekötötte nyelvök szóhoz nem j u t h a t -ván szemeiket éghez emelve hála imát röpítettek az ég urához nagy jótevőjök bibornok ő főmagasságának egészsége-, ép

megtartásaért és a mennyekbeni örök jutalmaztatásaért.—

Míg Hrachovistye helység állani, míg egy katholikus lé-lek benne élni f o g , S c i t o v s z k y János bibornok ő fő-magasságának, e nép legnagyobb jóltevőjének emléke e bérezek közt mindenkor viszhangzani s nemzedékről nem-zedékre mindenkorra fönnmaradni fog.

M i a v a mezőváros Hrachovistyétól vagy 3 órányi tá-volságban fekszik, az út már nem veszélyes, ám a sok kö-vecs miatt még is terhes. Bibornok ő főmagassága eme út-jában is a legnagyobb tisztelet jeleivel találkozott. Ugyan-is , a miavai csaknem egészben ágostai vallású lakosság biborook ő főmagasságát a leghódolóbb kitüntetéssel foga-dá. Mindjárt a határnál zöld lombozatból készült, nemzeti és kékfehérszinü lobogókkal ékesített két magas pyramis

mellett a kerületi cs. k. hivatalnokok és számtalan díszlovas-tól hódolatteljesen üdvözöltetett s ezektől egészen a város-ba bekisértetett. A város elején fölállított nagyszerű dísz-kapunál nagyszámú polgárságtól saját ágostai lelkipász-toruk szónoklata mellett ünnepélyesen fogadtatván innét

— a zsidóközség hódolatát is útközben kegyesen fogadván — harangzúgás , mozsárlövés és kellemes zenehangok kísére-tében tömérdek népség tolongása között a katholikus szent-egyházhoz é r k e z e t t , hol a helybeli plébánostól hívei ne-vében röviden de lelkesen üdvüzöltetvén , a templom szen-télyébe vonult, honnét a ,Salve regina' eléneklése és apos-toli áldás után nyugalomra a plébániában szállt meg. —•

E nap estvéjén , bibornok ő főmagasságát a miavai derék polgárság még nagyszerű jeles zenekartól kisért. fáklyás zenével tisztelte meg.

Julius 8-án reggeli nyolez órakor ő főmagassága a kerületi és szomszédbeli papság kiséretében egész díszöl-tözetben a templomba indult, a hol teljes segédszolgálat mellett bevégezvén az ünnepélyes nagy misét, s ez alatt az élet kenyerében Krisztus Jézus szent testében többeket részesítvén , mielőtt a bérmálás szentségét kiosztandotta , a jelenvoltakhoz emelé atyai hangját és buzgósággal okta-tá őket, miként Isten szent segedelme mindenkinek szüksé-ges , és e nélkül mi jót tenni ki sem képes sehogysem. — Ezután 117 hívőnek adá íöl a bérmálás szentségét, hogy ennek szent segedelmével hűn s rettenthetlenül vallják min-denkor Krisztus szent hitét ágostai vallású felebarátjaik között és istenfélő éltökkel katholikus hitöknek igazán bol-dogító és erkölcsesítő voltát nyilván bebizonyítsák.

A bérmálás szentségének kiosztása után az oltárhoz járult kétpár a házasságban 50 évet már túlélt turolukai lakos , kiket egyházilag megáldván s az öregség vigaszát a szent kereszt jelét földi vándorlásuk könnyítéséül kezökbe adván ujolagi áldásadással az oltártól elbocsátáa két öröm-től siró szegény öreg p á r t , kik azután ő főmagasságától bőkezüleg meg is ajándékoztattak.

Bevégződvén így az isteni szolgálat, körüljárván előbb az összerepedezett és most is javítás alatt levő tem-plomot , s ünnepélyes menetben a plébániába visszatérvén, bibornok ő főmagassága azonnal egyházi vizsgálathoz fo-gott , ez alkalommal a templomnak — mely különben min-dennel jól el van látva — emlékül egy szép misemondó ru-hát, az iskolatanító számára pedig alapítványul 1000 pfrtot nagylelkűen oda ajándékozván.

Az ily nemes tettel koszorúzva bevégzett egyházi vizsgálata után a félórányira fekvő T u r o l u k á r a indult ő főmagassága, főpapi nemes tisztét és apostoli működését e szegény7 dombok övezte helységben lankadatlanul folyta-tandó. És valóban alig érkezett m e g , a miavai díszlova-soktól kisértetve Turolukára, s a templom előtt fölállított díszkapunál a helybeli plébánostól s a miavai esperességi kerületi alesperes úrtól az összegyülekezett nagyszámú papság, a berencsi uradalom néhány képviselője jelenlété-ben röviden de szivélyesen üdvözöltetvén , mindjárt a sze-rény de hatalmas ősrégi toronynyal biró szentegyházba lé-pett, honnét a szokott ,Sal ve regina' elénekeltetése és a p o >

— . . 7 0 toli áldás után áivizsgálván előbb a templomi bútort s ruhá-zatot, a plébániát a tért. I t t elfogadván az egész papság, a berencsi uradalom díszes magyar ruházatú képviselője s e plébániának két pártfogója tisztelkedését s hódolatát, az egyházi vizsgálathoz kezdett, melyből kitetszik, miként Turoluka, bibornok ő főmagasságában a legnagyobb jóte-vőjét birja; ki ugyanis, a pusztulásnak indult templomot kijavíttatta s csinosíttatta , 3 szép casulával és más szüksé-ges ruházattal bőkezüleg megajándékozta, az iskolát egé-szen önköltségén újra fölépíttette, s a tanítók számára ala-pítványul 500 pfrtot hagyott. A plébániát megjavíttatta, a plébánosnak pedig az évenkint küldeni szokott nevezetesb pénzsegélyen kivül, gazdaságának jobb kezelhetése végett juhaklot építtetett. Am ki volna képes, mindazon nagy

jó-téteményeket, melyeket bibornok ő főmagassága Turulakán már tett s folytonosan tesz, följegyzeni ; de fekszik is Isten áldása e nemeslelkü adakozásokon, holott az egyház, iskola és plébános jobbléte folyton gyarapszik , különösen a mos-tani helybeli ügyes plébános ur által utódai számára tett alapítvány által. — Ezekután , jóllehet délutáni 3 óra már rég elmúlt v o l t , mielőtt ebédhez ülendett, a plébániához tartozó gazdasági épületeket s kertet megtekinteni méltóz-taték bibornok ő főmagassága, hogy így mindent saját szemeivel látván , mindenről magas személyében meggyő-ződvén , a netán fönnálló szükségeken annak idejében atyailag segíthessen.

Ebéd után , a jó nagy távolságban fekvő hegyektől körülvett Brezova mezőváros felé indult meg bibornok ő főmagassága. A hova a határnál várakozó nagyszámú dísz-lovasoktól kisértetve a sok fáradsággal megjavított, de azért borzasztón zötyögő hegy-völgyes bérezi patakoktól is-mételve átmetszett terhes útnak minden veszélyei legyő-zése után, épen napalkonyatkor tömérdek örömittas népso-kaságtól követve szerencsésen megérkezvén ~s a templom körfalánál emelt kettős díszkapunál a helybeli hő buzgal-mu plébános helyettestől hivei nevében fiúi hódolattal üd-vözöltetvén, a csinos gazdag aranyzásu, több kép s 3 ol-tárral dicsekvő szentegyházba lépett, honnét a ,Salve re-gina' elénekeltetése s apostoli áldásadás után díszmenet-ben a plébániába szállt. Itt azonban nagyon keveset pihent, holott a saját lelkipásztoruk élén tisztelgő brezovai csak-nem egészen ágostai vallású községképviselőinek alázatos hódolatát szivesen fogadván, az előbb említett csinos tem-plomnak teljesebb megtekintéséhez fogott bibornok ő fő-magassága ; hol mindent átvizsgálván a nem várt sok aranyzáson meglepetve, a különös szerkezetű négy oltárt, valamint az egész kitűnő bútorzatot s ruházatot, nem kis örömmel átszemlélvén a templomból a mellette levő, eddig az ágostai vallásuakkal közös de most már elkülönzött sír-kertre is fordítá kegyes figyelmét. Ezután a plébániába visszatérvén , s annak minden lakható részét, leginkább pedig csinos szép kertjét megtekintvén nyugalomra szobá-jába vonult a nap fáradságos apostoli munka és terhes uta-zása lankasztotta tagjait fölüdítendő. Mindezekután a bre-zovai jószívű lakosság, ily magas vendégnek kebelébeni jelenlétén mod íölött örvendvén , estve nagyszerű víg

ze-nehangc któl kisért fáklyás menettel tiszteié n.eg bibornek ő főmagasságát.

Julius 9-én reggeli 8 órakor egész díszöltözetében nagyszámú papság s buzgó nép kiséretében a templomba vonult bibornok ő főmagassága a harangok zúgása s mozsa-rab dörgése között, a hol fölajánlván mindenekelőtt a Min-denhatónak a szent mise-áldozatot s többeket Krisztus szent testében részesítvén, mielőtt a bérmálás szentségének kiosz-tásához fogott volva, kedves katholikus híveit atyai édes szavaival megvigasztalandó, szólott hozzájok az emberi nem Krisztus általi megváltásáról és egyedül Kristus általi üd-vözölhetéséről.

Bibornok ő főmagasságának eme a t y a i , apostoli buz-góságát tanúsító kenetteljes szavai, igen is nagy benyomást tőnek a hallgatók szivére ; kik is a legnagyobb tiszteletre méltó főpap tiszta ajkiról hallván az isteni t a n t , azt bi-zonyosan sirukig keblök szentélyében örök híven meg-őrzendik.

Ezután 337 hívőt a szent bérmálás szentsége által a hit bajnokaivá fölavatván , s ünnepélyes módon a templom»

ból a plébániába visszatérvén, azonnal megkezdé az egyházi vizsgálatot, mely alkalommal a templom javítására, eddig már 500 pfrtot ajándékozván, ugyan-e czélra még 200 pfrtot adni, a tanító számára pedig 1000 pfrtot alapítványul leten-ni méltoztaték. Ebéd után valóban magasztalandó atyai ál-dását s elfelejthetlen bőkezűségének élő emlékét e bérezek között hagyván, nagyszámú lovastól kisértetve zene, ha-rangzugás, mozsárlövések s a tengernyi nép üdvkiáltásai között útnak indult a hegyeken túlfekvő Alsó-dombóra, atyai boldogító jelenlétével ottan élőhíveit is megörven-deztetendő. (Dombóról Nagy-Szombatba, innét kétnapi bérmálás után Modorba azután Vedrődre utazott.)

Es így, Bibornok ő főmagassága három napi rövid, d e ezerek szívét lekötő utazás után , a hegyi nép legnagyobb fájdalmára teljesen tovaköltözött. Elment ugyan, ám áldá-sa e hegyek közt maradni, emléke e nép szívében minden-korra élni fog.

Az apák örömmel beszélendik el majd gyermekei s unokáiknak egykor azon, e hegyek közt eddig soha nem lá-tott jelenetet, miként j á r t a katholikus egyháznak egyik érdemekben megőszült lankadhatlan buzgalmu biboros fő-papja e hegy s völgyekben fáradhatlanul; elbeszélendik, mily hévvel s apostoli kenetséggel oktatá hitben a híveket, erő-síté a reményben s gyulasztá a szeretetre, mint hagyta em-lékét mindenütt nemes jót ettekben, mint fogadtaték hű ka-tholikus hívei, ugyszinte az ágostai s zsidó vallásúak által is mindenhol a legnagyobb öröm, legmélyebb tisztelet s leg-őszintébb szeretet világos jeleivel.

Valóban bibornok ő főmagasságának eme rövid , de terhes apostoli utazása a katholikusokra nézve örvendetes és buzdító ; az ágostai vallásuakra pedig , kik bibornok ő főmagasságának fényes fogadtatására semmi fáradságot s költséget nem kiméltek, mindenkorra dicséretes s emléke-tes maradand. N é m e t h y Fleris.

A t l o i i y , julius 14-én. Jézus sz. Lukácsnál a XV.

részben a megtérő bűnösök fölötti örömét e

példabeszéd-—M 71

ben adja elő: ,,Ha valakinek közőletek száz juha vagyon, és egyet azokból elvesztend, vájjon nem hagyja el a kilencz-venkilenczet a pusztában , és nem megyen el az eltévelye-dettnek utána mindaddig, míg ezt megtalálja? H a pedig megtalálandja azt, bizonyosan örömében vállaira veti azt, és hazaérkezvén, egybe híja jó barátjait és szomszédjait mond-ván : örvendeztetek én velem, mert megtalálám elveszett juhomat. Jézusnak ezen példabeszéde nyomán keresem én

is föl, e sorok által Krisztusban barátimat és rokonimat, hogy örüljenek és örvendezzenek velem egy tisztes család ünnepélyes megtérésén, nem, mert ezen tény által az anya-szentegyház híveinek számában nevekedve erősödött, hanem azért, mivel ezen megtérés által e család tagjai mint az elté-vedt bárányok a tevélygés útjáról az igaz üdvösség ösvényére visszavezéreltettenek. — Julius ötödike mint az adonyi szentegyház búcsunapja volt azon szerencsés időpont, a mi-dőn roppant néptömeg jelenlétében P o l á n y i János nejé-vel és három fiával a helvét vallásról lemondva példás buz-gósággal a kath. hitvallást a helybeli lelkész kezeibe letet-ték volt. Ezen családot, mely a romai katholikusok által mondatni szokott imádságokat, és egyéb főbb hitczikkelye-ket már a lelkésznéli jelentés előtt jóval tanulgatta, se mel-lékes világi érdek, se rábeszélés nem vezette e lépésre, ha-nem az anyának kijelentése szerint egyedül a boldogságos Szűznek intése, ki neki álmában gyakortább megjelenve őt ezen lépésnek gyermekeivel mentől előbbi megtételére ösztönözte. Szálljon az Istennek szent lelke e megtért csa-ládra , és vezérelje őt az üdvösség ama kútforrásához, melyet ezen lépés által elérni ohajta, és adja a jó Isten, hogy az anyaszentegyháznak minden megtérő híve oly tiszta lelket és szent akaratot hozzon magával, midőn

ke-belébe visszatér, mint e család minden tagjaiban egyen-kint tapasztalni szerencsém volt. K. J .

B a r a n y á b ó l , j u l . 5. H a a vándor a Kaposvárról Pécsre vezető országúton haladva Saásd kies fekvésű falu-hoz közeledik, kedvesen tűnik föl szemei előtt e kath. köz-ségnek szép sirkertje , mely jogosan nevezhető Tolna s Ba-ranya mintatemetőjének. Több utazó tért már le a fákkal szépített országútról, s elragadtatva e kies békehelynek természet s ipar kölcsönözte szépségeitől és bájaitól szem-lélte a már magasra n ő t t , s hűs árnyat nyújtó fasorban a páratlan r e n d e t , a viruló rózsabokrokat, s a vallásos érze-lemre lelkesítő jó ízlésben épült imolát. Kedves békehely ! mond meg , hány nyomorral küzdő szívnek nyújtottál már vigaszt a csüggedések súlya alatt? Hány szenvedőnek, hány lelkibetegnek csepegtettél gyógyító balzsamot mély sebei-be ? Hány keményszívű apát s fiút késztettél már zokogás-r a , ki elhunyt övéi fölött kesezokogás-rvesen sizokogás-rt; hány a kaján irigység s rágalom által földúlt szívnek szereztél már bé-két ? Békehely , s í r k e r t , a nyugalom helye, ezek szép neved ! Ezt hirdeti a kapolna homlokzatának fölirata : „M e -m o r i a r e s t i t u t a e p a c i s i n H u n g a r i a 1849."

Jöjjetek ide dicső férfiak, hálás polgárok , tudománybúvá-rok , művészetkedvelők, kik a nagy tettek, kivívott diada-lok, hírneves férfiak, s közhasznú föltalálmányok emlékét érezmárvány s gránit oszlopok s szobrok által örökítitek,

jöjjetek ide a saásdi falusi sírkertbe, s tekintsétek ez imo-lát, mint annak emlékét, a mit a világ nem adhat. A béke helyreállítását hirdeti e kápolna az utókornak ; ezt hirdeti a Megváltó föltámadását ábrázoló oltárképnek eme fölirá-sa : „Béke veletek." — S mindez : „Posita per Antonium Szalay Parochum de Saásd 1853." Mily édes vigasztalás oly szívre, mely a mindent záporként magával ragadó for-radalom árjaiban szeretett övéit veszté, az elzúgott fergeteg után ily emléket szemlélhetni !

E páratlan eszme nt. S z a l a y Antal saásdi plébános s pécsi szentszéki ülnöknek szüleménye. Ezreket áldozott,

E páratlan eszme nt. S z a l a y Antal saásdi plébános s pécsi szentszéki ülnöknek szüleménye. Ezreket áldozott,

In document Religio, 1857. 2. félév (Pldal 75-81)