Religio, 1859. 2. félév

RELIGIO.

KATH. EGYHÁZI, S IRODALMI FOLYÓIRAT.

1 B 5 9 . M Á S O D I K F É L É V .

S Z E R K E S Z T E T T E :

SOMOGVI KÁROLY,

d e c e m b e r h ó 7 - i k é t ő l k e z d v e , i d e i g l e n e s e n :

KÁDAS RUDOLF.

KIADJA A SZENT-ISTVÁN-TÁRSULAT.

—^e^Ö^I^P^^ ² ^^

PESTEN, 1859.

NYOMATOTT BEIMEL J. ÉS KOZMA VAZULNÁL.

TARTALOM-JEGYZÉK

A RELIGIO' 1SÖ9. II. I FOLYAMÁHOZ.

Lap.

A Buda-Krisztinavárosi plébániatemplom története . 372

A concubinatus 2 7 3 A császárdalmatika 60, 71

A hazai egyházi művészet 2 8 9 A házassági akadályokról 18, 36, 45, 49

A hitetlen természetvizsgálók, és a sz.-irás . . 241, 252 Alapitsunk „Isten sz. nevét védő", vagyis káromkodás

elleni társulatot 125 A m. váczi püspök beigtatásakor mondott beszéd. (Mel-

léklet a 15-ik számhoz, a 124-ik lap után.)

Amerika : Botrányos házassági pör a broklyni törvény- szék előtt 39 ; a szövetséges államok és benszülött in- diánok közötti háború befejeztetik ; a milleriták Ne- warkban 56 ; ft. Baraga püspök levele 88, 96 ; a sz.- benedek i szerzetesek 112 ; M aturin ur megtérése 124 ; babona, és a ,medium'-ok száma ; mormonok 168 ; Me- xieoban Juarez a kath. egyház ellen dühöng 207 ; rabszolgaság melletti szózat 232 ; örvendetes adatok a kath. hitéletről 2 8 0 ; a szabadelvűek a kath. egyház

ellen Mexicoban 383 ; oregoni missio 4 0 8 Anglia újbóli egyesülése a kath. egyházzal 161, 169, 177,

193. 201, 2 0 9 , 2 1 7 Anglia : Az anglican főpapok zsarolásai 95 ; a mákony-

nyali kereskedés ellen alakult egylet ; irgalmas apá- czák Manchesterben 102 ; Wiseman bibornok levele, s a katholikusok buzgósága Angliában 112; az irhoni episcopatus összejövetele 272 ; Wiseman bibornok beteg 279; az irhoni kath. ifjak gyűlése a pápa ügyében

352, 399, 407 A papság neveléséről 5, 11 A pápa fejedelmi jogai 259, 281, 370

A pápaság, és világi hatalom . 220 A puseyismus keletkeztében és első fejlődésében te-

kintve 92, 100, 109 Aranymise : Szathmáron 246 ; Esztergomban 294, 303

és 311 ; Kis-Czellben . 327 A szegények apáczái Parisban . . . . 172, 181, 189

A Szent-István-Társulat nagy-gyűlésén mondott el- nöki beszéd 308, 315, 323 A Szent-István-Társulat választmányi gyűlései : julius-

ban 21 ; augustusban 87 ; septemberben 213; titok - noki jelentés 288 ; választmányi gyűlés novemberben 3 0 3 ; előleges tudósítás a nagy-gyülésről 311 ; nagy- gyűlés 326 ; választmányi gyűlés decemberben 389 ;

alelnöki nyilatkozat 4 0 0 A Törökbirodalomban és keleten lakó katholikusok föl-

segélésére alakult egylet 110, 123 Austria : A , Wiener K. Ztg' szerkesztőjének pöre a

,Presse' tulajdonosával 55, 6 2 ; az egyházi kincsekről jogi szempontból 87 ; Milde Edvárd néhai bécsi érsek

alapítványa; a seckaui hg-püspök bucsuszózata 144;

a marburgi székes-egyház 183 ; a bécsi tartományi zsinat határozatai megerősíttettek 223 ; egyháztarto- mányi zsinat Velenczében 272 ; nov. 6-ika Bécsben 3 1 2 ; sajtó-hiba helyreigazítása 328; rendelet a kath.

cselédek tartásáról 344 ; a Schiller-ünnep némi jel- lemzésére 351 ; pápai breve a bécsi sz.-Szeverin-egy-

lethez , 391 Az emberi-nem egysége 145, 153

Az 1858-ban megtartott bécsi tartományi zsinat . . . 228 Az olasz kérdés 106, 313, 321, 330 Ázsia : Goában xav. sz. Ferencznek teste egészen romlat-

lan állapotban találtatott; cochinchinai üldözések 63;

békeszerződés az orosz és chinai császárok közt 102;

üldözés az annami birodalomban 168 Az utánozás föltetelei . . . 411

Lap.

Az uzsora, s erre vonatkozó törvények , erkölcsi szem-

pontból 6 5 , 7 3 , 8 1 , 8 9 Az uzsora-törvény 284 Belgium : Pétergarasok 4 0 8 Bérmálás : Huszton 174, 182

Britannia : Gondoskodás a kath. rabok lelki ellátásáról ;

az erkölcsösség Irlandban 39 D á n i a : Az apostoli lielynök látogatása Kopenhágában 168

házi látogatás: Bezdán és Zomborban 16 ; Nemes- rosziban 9 4 ; Ipolyságon 197; Szihalomban 299;

Szaniszlón 205 ; Lekéren 271; Fényen 342; Pócs-

Petriben 3 8 3 Egyházi nevelés ügye Győrött 133, 142

Egyházi szónoklat 5 7 Erdély : A nm. püspök a Salvator hegyi bucsun 79 ; püs-

pök ő excellentiája Kolosvártt 255 ; népiskolák állása 335 és 343 ; kath. krajozár-egylet Károlyfehérvártt . 336 Francziaország : A pápai hatalom ellen kitört viharok

jellemzése 32 ; franczia missionariusok Tibetbe in- dultak ; Biet Sándor ; a domonkosiak a saint-maximini kolostort elfoglalják 5 6 ; rágalmak a trappisták ellen, s azokjczáfolata 88; az Oltári-szentség éjjeli imádására alakult egylet 95 ; irgalmas nénék Rio d e Janeiroba indulnak 112; Magallon Pál -J- 124; a ,szegények kis apáczái' Latour városában 175; a franczia püspökök a pápa jogai mellett fölszólalnak 239, 247, 255, 256 ; iszonyú gonosztett Cugan mellett 240 ; egyház-elle- nes kitörések 278 ; Montalembert gróf ellen ; több

szerzetes rendnek visszaállitása 344 Halálozások : Donay Antal, vámos-györki plébános 157 ;

Tombor Mihály, fajkürthi pleb. 230 ; H e r i b a n Vitályos

és T a k á c s Bernardin 3 2 0 Hiraboure franczia püspök végórái 4 1 7

Igazítás 96, 320, 384, 424 Irodalom (hazai) : ,Unio.' Irta Horváth Ferencz 8,23, 64,150

,Commentarius in loca intellectu difficiliora quatuor

Evangeliorum. Auetore Joanne Kiss 2 3 Világtörténelem. Irta Cantu Caesar. IV. K.' . . . 2 4

,Állatgyógyászat, irta Dr. Zlamál Vilmos.' . . . . 8 0

,Vita Petri Klobusiczky.' 183 ,Serafikus sz. Ferencz atyánk harmadik rendje. Irta

Rapavy Ignácz.' 200 ,Munkálatok. Kiadja a pesti növendékpapság magyar

egyházirodalmi iskolája.' 207, 214, 423 (német) : ,Der Schatz der Metropolitankirche zu Gran

von F . B o c k' 103 Ismét három vértanú Chinában 131

Kath. legény-egylet : az egyleti zászló fölszenteltetése Nagyszombatban 19; alapitási emlékünnepély a pesti egyletben 173 ; fölhívás a pesti egyletnek ügyében 237 ; alapitási emlékünnep Nagyszombatban 375 ; ka-

rácson Pesten 4 1 4 Kegyes adományok: 24, 40, 48, 64, 80. 104, 168, 192,

288, 312, 328, 336, 352, 376, 392, 400, 408, 424 Kinevezések: 29, 71, 122. 141, 157, 166, 182, 191,197,

213, 221, 237, 269, 285, 303, 3 1 1 , 333 , 3 4 2 , 350, 374, 394

Koreai missio 2 0 Korszerű szózat a bucsuünnepekrŐl 4 1 8

Könyvhirdetések: 24, 104, 112, 152, 160, 176, 200, 208,216 224, 232, 264, 272, 280, 296, 384, 408 Köszönetnyilvánítás. Váczról 55, Szakolczáról 71, Tá-

pio-Szeléről 159 Közlemények Dalmátiából 13, 53, 68, 78

Lelki-gyakorlatokról (latinul) 113 Lelkipásztorkodási tárgyalások 75, 349, 374

Madurai missio Kelet-Indiában 4 0

Lap.

Mária Krisztina, nápolyi királyné 385, 393

M e g t é r é g : Halifaxbau 124; Dr. Lämmer 150 Megyei közlés ( M a g y a r o r s z á g b ó l ) : Kerületi gyűlés Er-

dődön a szathmári megyében 6 ; a pesti egyetem ala- pittatásának évnapja 8 ; a nm. kalocsai érsek 70 ik évébe lép 16 ; statistikai adatok összehasonlítása 47 ; a m. váczi püspök ünnepélyes beigtatása 5 4 , 6 1 ; gyász-isteni-tisztelet a csatákon elesett harczosokért ; Lechner József pesti órás toronyórák készítésére ajánl- kozik 71; egyházi műének apesti kegyes tanitó-rendiek nagygymnasiumában 7 9 ; a n o s t r a i templom és ko- lostor 93 ; a kecskeméti kath. algymnasium programm- ja 111; ő es. kir. Apóst. Felségének születésnapja; sz.

István első apostol, király nemzeti ü n n e p e ; ministeri rendelet a gymn. tannyelvet illetőleg 122; papi föl- s z e n t e l é s Esztergomban 132 ; egyházi nevelés ügye Győrött 133és 142; néprnissioPüspök-Lakon 134: ft.

Bartok Mátyás kalocsai kanonok f 135; papi gyűlés Verchovinán 136 ; aug 15-ike Esztergomban 141 ; az első nőzárda Temesvárit 143; convictus a pesti ke- gyes tanitó-rendieknél 150; a budai vérkápolnában több áldozár találkozása 150 és 211 ; sz. lelkigyakor- latok Váczon; a szerzetes-rendek apostoli látogatása befejeztetik 157; tudósitvány a nagyszombati érseki convictusról 159; gör. kath. templom-szentelés Mun- kácson 174; P á z m á n y P é t e r s i r j a ; templomszentelés Hajdudoroghon 191 ; kereszt-szentelés Bács helység- ben 192; bucsu Kis-Czellben 197; kalvária-szentelés Szihalom helységben 193 és 3 0 6 ; bibornok-hg-primás eminentiájameghivja apapságot az 50évi áldozár-jubi- laeumra 203; oltárszentelés Baján; a pozsonyi nagy hul- lák 203 ; a gr. Károlyi-család áldozatkészsége 237 ; bibornok-hg-primás látogatása az esztergomi papnö- veldében 254 ; lelkigyakorlatok Temesvárit 254 ; prí- más ő hgségének körlevele a pápáért 262 ; acarmeli- ták megérkezése Győrött 263 ; adományozások a lo- sonczi templomra 2 7 0 ; a prímási jubilaeumra készí- t e t t kehely 278 ; Kazinczy-ünnepély Pesten ; a pesti temető elhagyatottsága ; nt. K r o n p e r g e r Antal -f ; a p e s t i oltár-egylet t e r v e 2 8 5 ; bibornok-hg-primás ő emínentiája aranymiséje 2 9 4 ; nagyszerű alapítvány E g e r b e n 294 ; a pesti oltár-egylet megnyitása 303 ; ft. S z i 1 a s s y J á n o s -f- 304 ; a m. csanádi püspök jó- tékonysága a pesti oltár-egylet számára 311 ; nov.

6-ika Pécsett 3 1 2 ; az Esztergomban egybegyűlt püs- pökök felirata a pápához 319 ; u j leányiskola U n g v á r t t 320 ; prímási látogatás a pesti papnöveldében ; az apostoli látogatás befejeztetik a kegyes tanitó-rendi- eknél 333 ; R u d n y á n s z k y József püspök ő mlga

•j- 359 ; örömnap K ü r t h ö n 35Ö ; adventi sz beszédek a pesti egyetemi templomban 374; nov. 6-ika B.-Gyar- mathon 3 7 5 ; a Patristica előadatása a kalocsai p a p - növeldében 3 7 5 : a prágai bibornok-érsek látogatása E s z t e r g o m b a n 380; Mária e g y l e t , és iskola-szentelés Szegeden 3 8 0 ; a j o l s v a i templom megujittatik 381 ; u j kalvária Gyorokon 383 ; egy protestánsnak hagyo- mánya 390 ; bibornok-primás irata a S z . - I s t v á n - T á r - sulat egyházszellemü működéséről 3 9 8 ; iskolás gyer- mekeket ruházó egylet Kárászteleken 397 ; esperesi beigtatás T a r helységben 399 ; losonczí templom 415;

a kegyes tanitórendiek névkönyve 4 2 0 ; szavalati ün- nepély Esztergomban ; nt. S z a g u 1 a József -f-, p r é -

posti első mise Nagybányán 1 421 Megyei zsinatokról 265, 297, 345, 377

M i volna a Religionak igazi magyar neve . . . . 52, 59 Mozgalom a bölcsészet terén 97, 137, 249, 305, 337, 361, 401 N é m e t o r s z á g : Badeni concordatum 3 2 ; F r e i b u r g b a n a

tizenegy személy ellen kimondott nagyobb excommu- n i c a t o visszavétetett 48 ; a kath. egyletek f r e i b u r g i közgyűlésére való meghívás 102 ; Mária tisztelete a

protestánsok között 1 2 4 ; házasságfelbontási esetek Poroszhonban 144 ; D r . Lämmer megtérése 150; Ba- denben izgató felszólalások a megkötendő concorda- tum ellen 160; a némethoni kath. egyletek gyűlése

F r e i b u r g b a n 1 9 2 ; gyalázatos visszaélés a s a j t ó v a l ; Westphalen államminister mint brandenburgi kápta- lani tag ; a kath. egyház nyomatása Wiesbadenben 231 ; emlék Schmid Kristóf számára 288 ; hódolati föl - iratok a pápához Ö83 ; emlék Nagy-Albertnek Köln-

ben 3 9 2 ; mozgalom a badeni concordatum ellen . . 392 Néprnissio: Püspök-Lakon 134 és 158; Sz.-Jánoson és

Kéménden . . . 334

Nevelési ügy 212 Nézetek temetőink rendezése körül . . . 225, 233, 244

Oláhország : A bukaresti katholikusok sorsa ; u j templom

Czoplán 295 Olaszország : Pápai consistorium jun. 20-án 8 ; a pápai

szék világi uralmát megtámadok ellen intézett körle- vél 3 0 ; a jun. 20 diki consistoriumban mondott pápai allocutio 31 ; a romai népnek pápa ő szentségéhez való ragaszkodása ; a pápa koronáztatásának évnapja ; bot- rány Milanóban 3 8 ; a sardiniai kormány egyházelle- nes fellépése; a szerzetesek üldöztetése Milanóban 48 ; a pápa levele Albano bibornok-vicariushoz közimádsá- gok megtartására 7 2 ; háromnapi ajtatosság a békeért Romában 88; ő szentsége kegyessége az engedetlenek iránt 102; Falconiere bibornok -j- 1 5 0 ; pápa ő szent- ségének betegsége ; forradalmi iszonyatosságok Veruc- chioban 167 és 2 3 9 ; pápa ő szentségének betegsége javuló-félben van 199 és 2 0 6 ; a toscaniai episcopatus

föllépése a forradalmárok ellen 206 ; a bolognaiak a pá- pa ellen fellázadnak 2 0 7 ; sept. 26-án titkos pápai con- sistorium 231 ; pápai allocutio sept. 26-án 238 ; a nép- nek ragaszkodása a szentséges pápához Romában 2 5 5 , 406; a fellázadt tartományok állapota 272 ; politikai de- monstratio Milanóban 278; Victor Emanuel ellen pápai

interdictum 287 Oroszország: Ukáz a kath. egyházi alapitványok ellen

168 ; egy ujabb császári parancs a kath. egyház Jellen 279

Parochus proprius 3 6 4 Patrimonium S. P e t r i 229 Pázmány P é t e r sirja 185 IX. Pius pápa ő szentsége, s ő kir. fensége Fridrik , ba-

deni nagyherczeg közti egyezkedés . . . . 388, 396 Portugallia : A portoi püspök körlevele a pogány szoká-

sok és profán visszaélések ellen 22 Schweiz : A catholicismus megujulása G e n f b e n ; a sz.-

irásnak u j fordítása a protestánsok részéről 22 ; külön püspökség tervezése 7 2 ; Montalembert gróf a schwei- zi kolostorok érdekében fáradozik 124; az einsiedeln i kegyhely látogatása 1 6 7 ; statistikai adatok 168; a

sz.-gotthardti kolostor segélyeztetése 279

Sequentia 388 Slavonia : Templom-ujitás Ivánkován 390

S t a b a t mater speciosa 4 1 3 Szent István emléke 105 Sz. István vértanú 409 Szerkesztői értesités 160, 392

Szilassy J á n o s nagyváradi 1. sz. kanonok emléke . . . 3 1 0 Szürke nénék 140, 148, 156, 165 Templom-szentelés: Munkácson 174; H a j d ú - D o r o g h o n

191; Székesfehérvárit 2 6 9 ; Csákváron 270 ; Loóreé

mellett 333 ; Uj-holyatinban 351 Törökország: A gör. n. egyesültek méltatlankodásai a

katholikusok ellen; u j kath. templom Kadikoiban . . 56 Unió 1, 9, 17, 25, 33, 41

Unió (Viszhang Erdélyből) 257 Vegyes házasságokra vonatkozó legújabb fontos kérdések

113, 128

W e i n h o f e r József emléke 28

RELIGIO

Megjelenik e lap hetenkint kétszer: szerdán, és szombaton. Az előfizetési dij félévre 5 frt 25 kr., helyben 4 frt 90 kr. (Régi pénzben 5 frt, és illetőleg 4 frt 40 kr. p.) Előfizethetni minden es. kir. postahivatalnál, s Pesten a szerkesztőségi irodában : Belváros. Molnár-uteza, 10. sz.

T a r t a l o m : Unio I. II.—A papság nevéléséről.—Pász- torkodási tárgyalások. I. — E g y h á z i t u d ó s i t á s o k : Magyarország- és Romából. — Irodalom.

U n i o .

Az egyesítés müve isteni mii. Valódi egység nem létezhetik, egyéb Istenben, az egyesitő szeretet és igazság örök kútfejében. Minden más egyesítési törekvés csak bitorolná az egység nevezetét, s va- lóban összeesküvés lenne az igazság ellen, az önző vágyak és erőszakos elnyomás érdekében.

Krisztus Jézus, az emberi-nemnek mindattól, a mi rossz és vészt hozó, megszabadítója, végetlen ér- demű fáradalmainak és szenvedéseinek jutalmául azt kérte mennyei Atyjától, hogy övéi, s az egész, ál- tala mégváltott emberi-nem, egygyélegyenek: egy- gyé n

egygyé a testvéri szeretetben. „Szent Atyám ! így szólott Jézus a kín- szenvedése előtt mondott legfölségesebb imádságá- ban , tartsd meg a te nevedben őket, a kiket nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi Szenteld meg őket az igazságban : a te beszéded igazság. Va- lamint engem elküldtél a világra, u g y én is elkül- dém őket a világbaj s én magamat fölszentelem éret- t ö k , hogy ők is megszenteltessenek az igazságban.

Azonban nem csak érettök könyörgök: hanem azok- ért is, a kik az ő tanításuk által hiendenek én ben- nem. Hogy mindnyájan egyek legyenek, valamint te Atyám ! én bennem, és én te benned ; hogy ők is mi bennünk egyek legyenek : miszerint a világ el- higye, hogy te küldtél engem. En a dicsőséget is, mellyet nekem adtál, közlöttem velők: hogy egyek legyenek, valamint mi is egyek vagyunk. Én ő ben- n ö k , és te én bennem; hogy tökéletesen egygyé le- gyenek, és a világ megismerje, hogy te küldöttéi engem, és szeretted őket, a mint engem is szeret- tél." (Ján. 17, 11—23.)

Azért alkotta e g y h á z á t is, az egységnek szó és tett általi folytonos, és maradandó képviselőjét, őrét és védelmezőjét. Minden pártoskodás , szakadás, elválás, ellentéte az isteni szándék- és műnek; olly

gondolat és érzelmek nyilvánítása, mellyek nem Is- tentől vannak. Minden illy műre ki van az ítélet

mondva : s a ki az Ítéletet kimondja rá, maga az e 1- v á 11 fél. Mert az ur Jézus által szerzett egységtőli különválásra soha, és semmi sem hatalmaz föl : mi- után semmi sincs becsesebb ezen egységnél ; követ- kezőleg nincsenek, és nem létezhetnek az emberre nézve olly javak is, mellyeket a testvéri szeretet és hitegység megszakításának árán kellene megvá- sárolni.

Az ezen egységet felbontók mit sem hozhatnak föl mentségökre : s a megszakított egyetértés bűné- nek elkövetőjét ismerni akaróra nézve elégséges tudni, hogy : ki vált el az egység tartójától, annak képvi- selője- s központjától? Az elváló fél a szakadár, nem pedig az, mellytől egyesek, elejétől fogva, s tud- valevőleg elváltak. A felelősség őket terheli. A ke- reszténység története tanúskodik róla, mikép a kath.

egyház nem vált el a szőllőtőtől (Ján. 15, 4—5.), sem az igazság és testvériesség szeretet-tűzhelyétől:

'ő ben van ma is, és megmaradt az ősi házban. Azok költöztek ki belőle, kik megszűntek vele lenni : azok szakadtak el, a kik őt elhagyták. Ő , s csak is ő nem mondható szakadárnak.

Telvék a sz. könyvek, apostoli levelek, és egy- házatyák iratai, az egység föntartására felhívó sze- retetszózatok- és parancsolatokkal ; valamint az egy- háztörténet minden lapjai is az arról tanúskodó bizo- nyitványokkal, hogy a hit- és szeretetegységnek a keresztények közti megzavarása, az elszakadás és eretnekség, mindig a legnagyobb bűnnek, mert a hívőket kötelező legfőbb, és első parancsolat, a sze- retet alaptörvénye megszegésének tartatott. Az ezen nagy vétségtőli mély irtózás magyarázza meg az olly sajnos, mert félreértett buzgalomból eredt g y ű - löletet is, melly a kevésbbé szilárd, s a szeretetben nem eléggé megerősödött lelkeket, az eretnekségek dulongásai közt, és a vallási háborúk gyászos idején kisebb-nagyobb mértékben eltölteni szokta.

A kereszténység jelszava mindenkor ez volt:

,Egy az Isten, és atya (I. Kor. 8, 6.), kit egy száj- j a l , sziv- és lélekkel illik dicsőitni (Rom. 15, 6.);

1

egy a közbenjáró s tanitó is (Mát. 23, 8—10. Ephes.

2, 14—18. I. Tim. 2, 5.). Egy törvényhozó (Jak. 4, 12.)5 egy test és lélek (Rom. 12, 4—5. I. Kor. 8, 6.;

10, 17.; 12, 13—26. G-al. 3, 28.); egy hit és kereszt- ség.' Egy, és legfőbb kötelesség: ,Szorgosan meg- őrizni a lélekbeni egységet, a békés szeretetben, egy test- és lélekben ; mint hivatva is vagyunk azonegy hivatás reménységében. E g y U r , egy h i t , egy ke- resztség. E g y az Istene s Atyja mindeneknek, ki mindnyája fölött, és mindenek által, és mindeni- künkben van.' (Ephes. 4, 3 — 6.) „Kérlek pedig tite- ket atyámfiai ! a mi Urunk Krisztus Jézus neve ál- tal , hogy mindnyájan azonegyet mondjátok, és ne legyenek köztetek szakadások ; hanem legyetek mindnyájan tökéletesek azonegy érzelem-, és véle- ményben." (I. Kor. 1, 10.) Ez az ur Jézus, ez az apostolok, ez valamennyi sz. atyák tanítása.

Azért, ki az egyesités müvén dolgozik, isteni munkát folytat; s továbbépít a hit- és szeretetben egyesült emberiség boldogságának hajlékán. Vajha minél számosabbak volnának a munkások, kik az üdv épületének emelésére, nem pedig lerontására szánják föl erejeket, s minden tehetségöket. A tör- ténet részrehajlatlan tanú: tőle csak okulást várhat- ni , nem pedig hizelgő részvétet. Azért az arra hi- vatkozás ne ingerültséget idézzen elő, hanem a he- lyezet veszélyessége felől győzzön meg. Ha kit e visszaemlékezéseknél a história kétségbe vonhatlan bizonyitványai nyomnak, annak nem más, hanem csak az ellen lehet méltó s igazságos panasza, hogy az egykor élt ősök közt találkozhattak rövidlátó szerencsétlenek ; kik a pártérdek és szenvedély taná- csaira hallgatván, olly visszavonás tüzét engedték pusztító lángokba kitörni, melly kezdetben könnyen eloltható lévén, századok óta idegeníti el egymástól azokat, kiknek a ker. hit boldogító reményére egy- aránt meghívó isteni Mester szerető karjai közt, mint testvéreknek kellene találkozniok, és az áldá- sos müveknek egyesült erőveli szaporításával, saját boldogságuk előmozdításán munkálni : mig most az egyedüli viszony, mellyben élnek, mellyet kis ko- ruktól fogva ismernek, melly köztök t e t t l e g lé- tezik j habár elvileg egyik rész jobbjai által sem he- lyeseltetnek, az ellenszenvet és gyűlöletet tápláló, kölcsönös vádakat emelő harczi állapot, időnkinti rövid fegyvernyugvásfíal ; mellyet ekkor is nem a valódi kibékülés perczei édesitnek, hanem a folyto- nos bizodalmatlanság és féltékenység tesz barátság- talanná. A m u l t a történeté: de a j e l e n az ebben élőké ; kik ha nem tehetik is meg-nem-történtté azt,

a mit mások miveltek, megelőzhetik azon sok rossz- nak bekövetkezését, melly még történhetik, s mit még utódaik is egymás kárára tehetnek. Nem orvo- solhatják a b a j t , mellyet Isten a maga végetlen böl- cseségében támadni, s kitörni engedett : de segíthet- nek a hibákon, mellyeket ekkép kimutatott, érezhe- tőkké tett, s mindenek okulására szolgáló például, a világot oktató történet lapjaira néha véres betűkkel is följegyzett.

E g y illy jó szándékú, s istenes törekvés jeléül nézzük azon könyvet is, melly a fönebbi czim alatt nem rég hagyta el a sajtót

) ; s miután a ft. hittani kar helyeslő véleményével láta világot, csupán is- mertetésre szorulhat, nem pedig ajánlásra : mit az által vélünk legjobban elérni, ha belőle mutatványai egyes szakaszokat, közlendünk.

I.

„Az Istennek ellenmondó szellem kiirtása min- denek előtt föltételezi, hogy a különböző hitfeleke- zetek az ég által kijelölt egyetlen hitforráshoz, az isteni tekintélyen nyugvó kath. egyházhoz visszave- zettessenek. Mert ha egyszer a felekezetesség emléke elhamvadna, ha az összes kereszténység nem az em- beri önkény által ellenkező irányban mutogatott, hanem a csalhatatlan Isten által nyitott, és 1800 éven át megszilárditott forrásból meritendi szent hitének igazságait : akkor a ker. közszellemet olly tekintély fogja vértezni, melly előtt szégyenleni fogja magát a tagadás szelleme, s czégérét többé kiakasztani nem meri ; más részt pedig a változhatlan hitigazságok alapján működő kath. egyház anyai gondjai is aka- dálytalanul hathatnak a hitélet elevenitésére, fejlesz- tésére, s az emberiség mulandó és örök boldogsá- gának tiszta erkölcsök általi biztosítására.

A ker. felekezetek közt legéberebb anyai gon- dokkal halmozza el a kath. egyházat a szakadár gö- rög egyház, nein csak azért, mivel ezt legcsekélyebb akadályok, legkevesebb téveszmék tartják vissza az egyesüléstől, hanem azért is, mert a jelenlegi ker.

felekezetek közt a nem-egyesült görög egyháztüzte föl először a lázadás zászlóját, melly azután a meg- ingatott isteni tekintély alapján másokat is fölbáto- rított Krisztus testének szétdarabolására, a menny- ből hozott egyetlen hit megtámadására, és a hitegy- ség magasztos eszméjének lealázására.

]) ,Unio, vagyis a hit és történelem szava, a nem-egye- sült görögöknek a romai kath. anyaszentegyházzali egye- sülésére.' (Kapható P e s t e n , a Szent-István-Társulat ügynöki hivatalában.)

•—•» I 3 M——

Azért a romai kath. egyház minden kedvezőbb világmozzanatot, melly a nem-egyesült görögökkeli egyesülés mennyei diadalára némi reménysugárt lát- szik nyújtani, anyai örömmel megragad.

A nem rég lefolyt néhány év váratlan esemé- n y e i , és a szakadást gyámolító, sőt föntartó hatal- mas trónról jelenleg kormányzó szelíd fejedelem ne- mesebb szelleme , szebb jövőt látszanak ígérni a gö- rög nem-egyesült egyháznak, melly az atyáskodóbb kormány alatt fejledező szabadabb gondolatforga- lom által majdan öntudatra ébredhet, hogy saját le- tartóztatását; sőt lealáztatását fölismerhesse. És ha egyszer ez öntudat életnek örvend , a merev tespe- dés által okozott sülyedés gyászos eredményeiből is önkényt fogja a romai kath. egyházzali egyesülés (olly szép jövővel kecsegtető) nagy gondolatát elő- készíteni.

A fölül érintett kedvező körülmények intő szó- zatát először is Pitzipios-ßey J. Gr., a párisi keleti ker. társulat alapitója ragadta meg; ki az 1853-ik évi october 12-én kibocsátott társulati terv alapköve gyanánt 1855-ben adta ki a ,L'eglise orientale' czi- mü, átalános rokonszenvvel találkozó munkát, melly a török birodalomban tengődő szakadár egyház szá- nandó sorsát meglepő adatokkal ecseteli.

Utána P. J. Gragarin herczeg, s jézus-társasági tag, 1856-ik évi junius 29-én szinte Párisban adott k i , ,La Russie sera-t-elle Catholique' czim alatt egy másik jeles munkát; melly azon kérdésre : ,EI fogja-e ismerni Oroszország a pápaságot?' ,igen'-nel válaszol.

Ugyanezen orosz százmazásu jeles író folyóiratokat is indított meg az orosz egyház hittani, s történelmi állásának megismertetése végett.

Az ekként forrongásba hozott, és végeredmé- nyében különben is világjelentőséggel biró dicső eszme további fejlesztése indította a pesti cs.k. egye- tem kitűnően kath. buzgalmu hittani karát is pálya- kérdés kitűzésére, mellynek megfejtése teszi a jelen munka tárgyát."

II.

„Sz. Péter hajója, a pogány császárok irtó ha- daiban martyrok véréből sarjadzott kath. egyház, el- végre kifárasztotta üldözőinek vad dühét, s életegére a rendületlen kitartás uj reménycsillagot varázsolt, mellynek bátorító fénye messze terjedő láthatárt je- lölt ki az üdvözítő hit szebb jövendőjére.

Nagy-Constantin volt e csillag a kereszténység életegén, s terjedelmes birodalma a láthatár. Hasz- talan erőködött a földi hatalom az éginek elnyomá- sában. El kellett érkezni az időnek, melly a bethle-

hemi jászolban született Istenember által elhintett mustár-magot terebélyes fává növelje. A kath. egy- ház viharteljes három első századában, keleten u g y , mint nyugoton, legborzasztóbb üldözések közepette is bámulatos foglalásokat tett a pogányhitüek tábo- rában; s már teljes öntudatára emelkedett szerveze- tes létezésének sz. Péter fejedelmi széke Romában : központját képezte ama mindinkább szélesbülő nagy körnek, mellyből a mennyből aláhozott szent hit egysége, kelet és nyugot millióit testvérekké avatta.

Az apostolok utódainak, a püspököknek székei már diszlettek sokfelé, s habár tőlök az anyagi előnyök- beni szűkölködés minden fényt megtagadott : a ren- dithetlen hit mindenható erejétől támogattatva, s is- teni küldetésök öntudatától vezéreltetve, elég tekin- télyt tudának szerezni a Szentlélek oltalma alatt hir- detett csalhatatlan tanoknak.

De a sziklán épült egyházat még bilincsek kör- nyezék, szabadsága rabigába volt verve. Le kellett a rablánczoknak is hullani, hogy szerető anyai kar- jait mindazok után kiterjeszthesse, kik még a po- gányság jármai alatt nyögtek. Föl kellett az egy- háznak szabadulni, hogy a hit malasztjaival aka- dálytalanul táplálhassa hiveit, s Isten országának e földön olly alakja legyen, melly az örökségül nyúj- tott mennyei igazságok tárházának h ü , s mindenki által könnyen fölismerhető kinyomatát tükrözze elő.

És ime az egyházat fölkaroló nagy császár vi- láguralma alatt óriási erővel tört elő a hit világa, s mint fölkelő nap előtt az éj homálya, ugy foszlottak szét a bálványhit fellegei. A 313-ban kihirdetett csá- szári rendelet romai polgárjoggal ajándékozá meg a kereszténységet, és az egyház azonnal kilépett a nyilvános életre

Azonban Constantin , birodalma érdekét veszé-

lyeztetve látta Roma által, hol a senatus hatalmas-

kodása tulcsapongott azon korlátokon, mellyek közt

maradnia kellett, hogy a roppant birodalom élén ál-

ló fejedelem tekintélye csorbulást ne szenvedjen. Uj

székvárost keresett t e h á t , melly egyszersmind szá-

mos országainak kormányozására alkalmas lenne. E

végre Byzantot szemeié k i , melly a Fekete- és Kö-

zép-tengerek érintkezésének tövében feküdvén, ki-

tűnő előnyöket nyújtott akár a világuralom megala-

pitására, akár tartományainak gyorsabb kormányo-

zására ; de reményt is adott a székvárosnak keresz-

tényekkeli benépesítésére azon szomszéd keleti tar-

tományokból , hol az egyház hívei azelőtt békésebb

életnek örvendvén, jobban is szaporodtak, a sz. hit

gyakorlata is elevenebben fejledezhetett.

— n 4 •+—

Byzantnak hajdani fényét teljesen elpusztította az idő hatalma. Hogy tehát illőleg elfogadhassa, és fóntarthassa az odahelyezendő császári korona mél- tóságát, Roma nagyszerűségét és dicsőségét kellett benne másod kiadásban előteremteni; második Ro- mává kelle azt átalakítani. Ez megtörténvén, N.-Con- stantin ott állította föl fejedelmi székét.

A történet lapjai nagyszerű eseményekben tün- tetik elő, milly roppant jelentőség csatlakozott e császári szék áttételéhez. Ki gondolta volna, hogy az egyházi szakadás csirája is innen fog egykor kikelni, és ugyancsak e császári szék hatalma által a kifejlé- sig gyámolittatni?

Az apostolok isteni küldetésök nagy munkáját kezdetben kelet vidékein teljesiték, s legtöbben él- tök végéig állandóul itt maradtak ; kormányozván az általuk alapitott egyházközségeket: ellenben mások, mint sz. Péter, és Pál nyugot felé költöztek ; a romai birodalom központja közelében óhajtván hirdetni az evangéliumot. Kelet igen nagy területén a Nagy-Sán- dor hódításaiból fejledezett politikai átalakulások kö- vetkeztében a görög nyelv lett diplomatikai közlony- nyé ; mellyet már az apostolok, és későbbi utódaik áta- lán mind szertartásaikban, mind kormányozási és érte- kezleti ügyeikben egyházi nyelvül is elfogadtak. A nyugoti egyházak azonban Roma nyelvét választák, mint másként nem is lehetett: miután a romai biroda- lom nyugoti területén alakult egyházközségek latin anyanyelvvel birtak. És igy lőn, hogy már kezdettől fogva ,görög, és latin egyház' nevezetekkel talál- kozunk : mennyiben a keleti egyházközségek összege görög egyháznak, a nyugoton keletkezetteké latin egyháznak neveztetett. De ezen nyelvkülönbségen, valamint a nemzeti irány- és miveltségből önkényt folyó némi sajátságos szertartásokon kivül, m i n d e n - b e n megegyezett a két egyház-ág; mellyek a r o - m a i püspök egyházfejedelemségealatt e g y , és osz- tatlan egyházat képeztek. Nem is birt még a történet tágas mezején egy tudománybuvár sem olly tényt föl- fedezni, mellyből csak a valószínűség sulyjával is azt lehetne kideríteni, hogy a keleti görög és nyugoti la- tin e g y h á z , akár az apostoli korszakban , akár a ké- sőbbi századok hosszú során á t , valaha két különsza- kadt, és egymástól elváltán, önállólag létező egyházat tüntettek volna elő. Ellenben a sz. hajdan egész tör- téneti múltja kétségtelenül bizonyítja, miként Krisz- tus urunk által csak egyetlen egyház alapíttatott, és mint illyen, egyetemességi jelleménél fogva, keletre és nyugotra egyaránt kiterjeszkedett, a nélkül, hogy ugyanazonossága valaki által igen sokáig kétségbe

vonatott volna. Álljon itt egy nevezetes tény már az első század végéről, melly a hit közösségén ki- vül , az egységet főntartó apostoli fejedelemben he- lyezett csüggedetlen bizalom, és kötelességszerű ra- gaszkodás létezéséről is fényes tanúbizonyságot nyújt. A keleti egyház területén létező korinthusi egyházközségben jelentékeny zavar fejlődvén ki, ennek az igaz hit szellemébeni kiegyenlítésére nein sz. János apostolhoz, ki akkor még köztök élt, ha- nem sz. Kelemen (korm. 91—100.) romai püspökhez fordultak; ki is a hozzájok intézett levélben, melly még most is birtokunkban van, eleven színekkel, gyönyörűen rajzolja az igazi keresztény életét. (Ire- naeus adv. haer. 3. Clemens, ep. I. ad Cor.)

Ha a keleti egyház különvált, önálló egyház lett volna, mi közük volt a romai püspökkel ? Nem- de közelebb állott hozzájok, saját egyházterületökön, az Üdvüzitő által is kitünőleg kedvelt apostol? És mégis Romához fordultak : mert tudták, hogy az egység központja ott létezik, a sz. Péter által fölkent Kelemen püspöki székénél. Ezen öntudat iratta a kis-ásiai származású sz. atyával, Irenaeussal (+ 202.) is ama jelentékeny, s egészen idevágó vallomást, miként a romai egyházzal öszhangzásban kell lenni az egész kereszténységnek, ha igazhitüségét be akarja bizonyítani. (Irenaeus , üdv. haer. 3.)

Azonban a byzanti császári szék a keleti s nyu-

goti egyház-ág közé hatalmas ék gyanánt illeszke-

dett; melly természetes sulyjával mindinkább mé-

lyebben behatott a hitegység életét főntartó elemek,

és kapcsok közé, hogy századok multával a görög

és latin egyház egymástól mindinkább elidegenedje-

nek, s végre teljesen elszakadjanak. A byzanti csá-

szárok a ,Pontifex maximus' ősi czimhez kötött val-

lásrendezői szerep miatt is, melly romai trónjok

egyik ékességeül tekintetett, de leginkább a ker. hit

terjesztésére és támogatására hozott nagyszerű áldo-

zataik-, valamint ker. buzgóságuk öntudatától is ösz-

tönöztetve, föladatuknak tekinték, az egyház ügyei-

nek elintézésébe beavatkozni. E beavatkozás mély-

ségét és terjedelmét kitűnően elősegiték az eretnek

tanok által fölkeltett félelmes viharok, mellyek

gyakran egész kelet társadalmi rendszerét és nyu-

galmát sokszorosan megingatták. Innen eredt az egy-

háztörténet lapjain annyiszor feltűnő, s megdöbbentő

nagy szerep, mellyre a byzanti császárok vállalkoz-

tak : hogy fontos egyházi kérdések eldöntésére csá-

szári hatalmuk egész sulyját tegyék mérlegbe, s egy-

házi zsinatokat alakítsanak magas, bár nem minden-

kor helyes nézeteik és czéljaik érvényesítésére.

5

A hatalmas udvar körül lengő illy szellem egy- átalán nem nélkülözhette a székváros püspökének

közremunkálatát. A gyakran szükségessé vált véle- ményezés, irányadás, okvetlenül bensőséget, bizal- mat teremtettek az udvarnál a konstantinápolyi püs- pök számára; ki e szerint u g y szólván természetes közbenjárói tisztségre vergődött fel a császár és egyéb püspökök között: h o g y utóbb kelet és nyű- göt közt, a császár és pápa közt döntő szerepet sze- rezhessen magának. H o g y e fontos helyiségből szám- talan , messzeszövődő viszony keletkezett, s ezekből a konstantinápolyi püspökség helyzeti tekintélye roppant magasságra emelkedett, mindenki beláthat- ja. A püspök nézetei, egyesülve a császár hatalmas

akaratával, irányt teremtettek milliók szivére s el- méjére : ha csak a végrehajtó hatalom kényszerítő eszközeivel nem lett volna kedve valakinek szembe szállani, v a g y legalább a császár kegyeinek elvesz- tésében megnyugodni.

A szintolly fényes , mint hatalmas császári trón székvárosának főpapja, a hierarchiai rendben eddig még csak egyszerű püspöki rangot birtokolt, és a heracleai metropolita joghatósága alá tartozott : hol- ott kelet több püspöki széke, mint az alexandriai, antiochiai és jerusalemi, mivel azokon hajdan az ala- pító apostolok tündököltek, a keleti püspöki karnak mintegy irányt adó, és bizonyos határok közt kor- mányzó fejeiül, valamint kitűnő előjogok és kivált- ságok örököseiül tiszteltettek ; sőt az alexandriai szék elsőnek tekintetett minden keleti püspöki szék fölött:

mint ez kiderül N.-Theodosius császárnak 380-ban hozott azon törvényéből, melly szerint csak olly ke- resztényeknek engedtetett meg a templom-birtoklás, kik Damasus romai pápával, és Péter alexandriai püspökkel hitközösségben lennének. E s i g y a b y z a n t i püspökök akár rangra, akár joghatóságra nézve ezen, -és több más szék püspökein nagyon is alul állottak.

De mit az egyház kormányrendszere meg nem adhatott Byzant püspökeinek, azt lépésről-lépésre csakhamar megszerezte számukra a császári trón méltósága és tekintélye. Ugyanis N.-Theodosius csá- szár 381-ben egyházi zsinatot hirdetett, mellynek helyéül Konstantinápolyt tűzte ki E zsinat III.

canona illy határozatot tartalmaz: ,Konstantinápoly püspökének legyen tisztelet-elsőbbsége a romai püs- pök u t á n , azért, mivel azon város u j Roma.'

Ezen zsinaton 150 keleti püspök volt jelen ; a pápa, és a nyugoti egyház képviselve nem lévén, az elnöklet Timót, alexandriai püspöknek adatott. A tiszteletelsőbbség megsza- vazása után pedig a zsinat alatt választott Nectarius, konstan- tinápolyi püspök elnökölt

íme megszületett az embryo, mellybe az önzés telhetetlen szelleme később életet lehelt: hogy szá- zadok viharos eseményei által táplálkozva, egyko- ron a boldogtalan szakadás anyjává nője ki magát!

A császári trón kedvéért tehát halomra kellett dön- tetni az egyház ősrégi rendszerének, melly a romai püspök után első és második rangot biztosított az apostoli eredet fényétől tündöklő alexandriai s an- tiochiai püspöki székeknek !

E canon ugyan örök időig hatalmas védokul szolgáland a romai püspök egyházfejedelmi joga is- teni eredetének bebizonyítására; mert csak ennek biztos öntudata nyújthatott a zsinat atyáinak annyi szilárdságot, h o g y u j Roma püspökét az egyházi rang első fokára nem helyezték: ámde a gőg és hiú- ság vakitó szelétől elragadott konstantinápolyi püs- pököknek hatalmas ingerül is szolgálhatott a pápai tekintély elleni harcznak alkalmas időben leendő megkezdésére, folytatására, és az isteni rendeleten nyugvó egyházfejedelmi jog elpörlésére.

A zsinat a t y á i , jól t u d v a , h o g y a határozatok jogereje csak a romai pápa beleegyezéséből folyhat, azonnal Damasus pápához terjesztették föl a cano- nokat; valamint a hitágazatok lényegét magában foglaló nicaeai symbolumot, mellyet ekkor értelme- zéssel bővítettek ; kérvén a szükséges szentesítést : mellyet azonban a pápa csak a symbolumra, és az eretnekek fölött hozott kárhoztató határozatokra mondott ki 5 egyenesen megtagadván beleegyezését azon canontól, melly vészt hordó tartalma mellett, még a hierarchiai rendet megalapító nicaeai zsinat határozatával is ellenkezésbe jött. Épen ez okból a konstantinápolyi zsinat csak a hit sz. ü g y é t illető határozataiban nyert egyetemességi jellemet; az em- lített III. canont ellenben majd nyolcz századon át egy pápa sem fogadta el. De a császári tekintély védpaizsa alatt könnyen nélkülözték keleten a ro- mai sz. széktől kért megerősítést, és Konstantiná- poly püspökei készségesen állottak kelet püspökeinek élére. H o g y a nyert t i s z t e l e t b e l i elsőbbséghez nem sokára joggyakorlat is csatlakozott, hasonló ahhoz, mellyet Alexandria és Antiochia főpapjai bi- zonyos egyháztartományok püspökei fölött gyako- roltak , könnyű átlátni "

A papság neveléséről *).

A vallás szent hitágazatai mindig ugyanazok, mindig változatlanok maradnak ; mert Istentől lévén kinyilatkoztatva, változás alá nem is eshetnek. Kül formájok azonban, a mint

*) Balmes Jakab után.

6

az emberek-, társadalom- s természethezi viszonyukat tekint- j ü k , különféle. S innen v a n , hogy az egyház tana a körülmé- nyek , és időszakok különféleségéhez képest más-más módon hirdetteték. E különbség oka kettőben rejlik : állapotában a népnek , mellyet oktatni, s tulajdonaiban az ellennek , kivel harczolni kellett. Egészen máskép beszéltek az apostolok, és közvetlen utódaik, és egészen máskép az éjszak barbárait meg- térítő missionariusok ; másképen prédikáltak a jesuiták para- guayi hitujonczaiknak , mint egy Bossuet, Massillon , Bour- daloue ; s ezek egyikének nyelve sem hasonlít ahhoz, mellyen napjainkban Ravignan és Lacordaire szól hozzánk. Ugyanilly különbséget veszünk észre az egyház elleneivel való polémiá- ban is. Feltűnő a különbség sz. Jeromos és sz. Ágoston mun- kái között, e két egyházatya, s aquinoi sz. Tamás, Bellarmin és a középkor tudósai, Bossuet és Bellarmin , a lefolyt és a jelen század apologetái között.

A nemzetekhez más-más nyelvezeten kell szólnunk, az értelmi s erkölcsi állapotukban tapasztalt különbség szerint.

A miben a mivelt emberek semmi nehézséget sem látnak, ab- ban a barbárok legyőzhetlenre találnak ; s mi a tanultaknak k ö n n y ű , az a miveletlennek lehetlenné válhatik. Sőt e tekin- tetben magukat a mivelt népeket is bizonyos, egymástól távol álló fokozatokra oszthatjuk ; s az értelmi s erkölcsi kifejlődés azon lépcsője szerint, mellyre fölvergődtek , ugyanazon esz- méket különféle formákban kell velők közlenünk, s más-más nyelvezeten szólnunk szivökhez. Avagy nem látjuk-e bebizo- nyulva ez igazságot csak egyes városokban is ? Nem tapasz- taljuk-e, hogy azonegy beszéd, melly a válogatott hallgató- ságnak legjobban megfelel, nagyobb részéhez a népnek egy- átalán nem illenék ? Ugyanazon kifejezések , mellyek egynek visszatetszők, a másiknak kedvesek ; és ugyanazon elbeszélé- sek, mellyekre ez szinte könyzáport hullat, amazt hidegen hagyják, vagy legfölebb is egy gunymosolyt csalnak ajakára.

S ha ez igy van azonegy város lakóival, kiknek eszméik, érzelmeik és szokásaik folytonos érintkezésben, és igy termé- szetesen egymásra kölcsönös befolyással is vannak : mit mond- junk akkor hosszú századok által egymástól elválasztott nem- zedékekről? Kétségkivüli dolog, miszerint ha szelídség- és rá- beszéléssel akarunk a lelkületekre hatni, ez csak ugy lehet- séges , ha alkalmazkodunk hozzájok , ha magunkra öltjük jel- lemöket. Korunk emberével ugy akarni beszélni, mint e g y középkorival, annyit jelentene, mint teljesen félreismerni, vagy épen nem ismerni az emberi természet törvényeit, mint- egy haszontalan harczba ereszkedni a tények ellen.

Ugyanazért, ha az igazság védelme forog f ö n , a melly helyen elhelyezkedtek annak ellenei, ugyanott kell nekünk is küzdenünk : ha csak nem akarjuk, hogy a sötétség és különcz- ködés barátinak tartassunk, s e fölött szemünkbe mondhassák, miszerint mi nem is vagyunk képesek diadalmasan harczolni, egyéb azon egyetlen helyen, mellyet magunk szemelénk ki, s akkép rendezénk e l , hogy a harcz győzelmét, a győzelem dicsőségét részünkre biztosítsuk. Elleneink különféle idők- és körülményekhez alkalmazott támadási eszközöket használnak ; és pedig nem annyira valamelly előre kidolgozott t e r v , vagy bizonyos rendszer szerint, mint inkább a kor-irány szülte ér- zület után indulván : olly okoskodásokat hordanak föl legin- kább, mellyek koruk értelmi állapotával teljesen egyez- nek. Ezeket tekintetbe vévén, elkerülhetlenül szükséges a

kath. papságra nézve, annyi ismeretekkel gazdagitni magát, hogy korával azonegy lépcsőn álljon ; nehogy különben a té- vely ügye olly segédeszközökkel birjon, minőkkel nem bir az igazságé. A vallás szolgáinak egészen áthatva kell lenniök e kötelesség fontosságától. Habár életök tisztasága, s erkölcse- ik szigora által elválva élnek is a kortól, mindamellett a ma- guk körötti mozgalmak láttára nem szabad mozdulatlanul ma- radniok: mélyen szivökbe kell vésniök amaz igazságot, hogy az ész fölvilágosodása és a szív egyenessége közt semmi ellen- mondás sincs ; hogy a tudományosság nem ellene az igazság- nak; s hogy a papság, századának folyamára függesztheti sze- meit, a nélkül, hogy megvesztegettetni kellene hagyni magát a romlottság-, fájdalom! a haladás ez igen gyakori társától ! A férfinak, kinek azon nehéz hivatása vagyon, hogy em- bertársait a legfontosb igazságokra oktassa, a tudomány egy ágában sem szabad járatlannak lennie ; mert valamint kötelez- tetik élete által minden erények példányképeül feltüntetni magát, szintúgy kötelessége az értelmiség kormánypálczáját is kezeiben tartani. Valóban, be kell vallani, hogy az istenes életmód, s tudományosság, és lelkipásztorkodási hivatal egye- sitve, valami olly magasztos egészet képeznek, mellynek ha- tását előbb-utóbb megérzik a leghitetlenebb lelkek is. Figyel- jünk a világ folyamára : s látandjuk, hogy a hol e három erő

egyesül, oda fordul a rokonszenv i s , oda a hódolat. S még azok i s , kik vallásellenes előítéletek igája alatt nyögnek, vagy hódolnak az olly személynek, vagy legalább tiszteletteljes hallgatagságban maradnak. A vandalok u g y a n , midőn H i p - poba bevonultak , megszentségteleniték az épen akkor meg- halt sz. Ágoston sirját : de midőn a halhatlan Fénelon cam- brayi püspöki székét elfoglalta, az ellenséges hadak vezérei kö- telességöknek tekinték, tiszteletben tartani e város környékét.

(Vege köv.)

Pásztorkodási tárgyalások.

I.

S z a t l u n á r i i i e g y é b ő l , erdődi kerületből, jun. 18-án.

Az U r szőllejébeni tevékenységnek egyik fő rugója , ösztöne, a kerületi gyűlések. Bizonyosan ez ok- és czélból rendelék azo- kat a főpásztorok évenkint többször megtartatni. Megyénkben az utaknak őszszel és tavaszszal teljes járhatlansága miatt, a gyülésezés már régebben négyről kettőre szállíttatott le : mi- hez a húsvéti szent gyónás közös és ünnepélyes végzése czél- jából a harmadik j á r u l ; de ez is a tavaszi, rendesen rossz idő- járás , és az ez időbeni sürübb halandóság miatt ritkán teljes.

Mondám , hogy a kerületi gyűlések tartását a tevékeny e g y - házi életnek hatalmas emeltyüjeül szükség tekinteni. Ugyanis mellyik, kivált fiatalabb lelkipásztornak nem volna egyben- másban némi kételye, mellyet eloszlatni, fönakadása , mellyet elhárítani s útbaigazítani szükséges ne volna ? Illy helyzetben milly jól eshetik a tapasztaltabbak tanácsát hallani, már csak azon átalános elvnél fogva is, hogy : ,több szem többet lát.' A sikerre nézve pedig, milly sok függ attól, ha legalább egy kerület papjai közösen egyeznek meg abban, miként bizonyos ügyekben , teszem az iskoláztatás , a húsvéti gyóntatás , az egyházi fegyelem föntartásának ügyében stb., a legczélszerübb eszközöket felkarolva , egyenlőn fognak intézkedni, haladni ! Ki nem t u d j a , milly nagy ereje van a kölcsönös buzdítás- és

lelkesitésnek ; s milly jól esik lehangolt állapotban a kölcsönös vigasztalás , csüggetegségben a bátorítás ? Mindezek eszköz- lésére az ugy nevezett papi gyűlések szolgálnak legjobb, leg- kedvezőbb alkalmul. De ha minden hiányzanék is , a testvéri szeretet, mellynek a paptársak közt léteznie, s folyton ápol- tatnia kell, hangosan oliajtja s követeli az ollykori találkozást, személyes közlekedést.

Ha a kerületi gyülésezéseknek magukra a kerületi pap- társakra nézve illy áldásos befolyása van : nem tévesztheti azok hü vázolata, leirása, az összes magyarhoni clerusra néz- ve sem üdvös hatását. Azért részemről mit sem óhajtanék in- kább , mint a ,Religio'-ban ollykor azt is olvashatni, mi törté- nik egyik, vagy másik egyházi megyének kerületi gyűlésén. A tapló szikrát v á r , hogy meggyúljon. ,Quid volo, nisi ut ac- cendatur ?' Azonban fájdalom ! ezekről mélyen hallgat a kró- nika; mintha a tagokból kihalt volna az élet, vagy az örök- ifjú egyházban nem volna tárgy, melly figyelmünket érdekel- hetné. A jó Isten t u d j a , mikor olvastam utoljára valamelly kerületi g y ű l é s r ő l E n n é l f o g v a föltevém magamban , vala-

hányszor csak valamennyire is közérdekű tárgy kerületi gyű- lésünkben fölmerülend, azt t. szerkesztő ur becses lapjának olvasóival közölni. Ú g y d e , hogy is ne érdekelnék a testvére- ket , egymásnak , és a közanyának, az egyháznak , különben bármilly csekélyeknek látszó ügyei ? Czélom tehát a szathmár- megyei erdődi kerület f. hó 6-án tartatott tanácskozmányának tárgyait rövid vázlatban érinteni. Való ugyan, mikép tanács- kozmányunk több tárgyai egyedül az iskolára vonatkoznak : ámde mi érdekli az iskolát, mi egyúttal az egyházat is ne ér- dekelné ! A tanoda az egyház faiskolája. E téren többet tehet5

és nagyobb eredménynyel működhetik a lelkipásztor, egy- szersmind örökös iskolaigazgató, mint a lelkipásztorkodás bár- mellyik ágában. A gyenge vessző könnyen hajlítható még ; de a vén törzs vajmi nehezen idomítható. Sem ezen, sem a másik életben soha meg nem bocsátható bün volna t e h á t , az egyház eme kisded veteményes és csemete-kertjének elhanyagolása.

Ugyan minő építkezés is lehetne a z , mellyhez az alap vagy rosszul van letéve, vagy épen hiányzik ? Már pedig a tapasz- talás m u t a t j a , miszerint nem olly időket élünk , hogy egyhá- zunk reményeit, a kisdedeket, egyedül a tanitók vezetésére, s ápolására bizhatnók. Nem azon szellem , azon benső hitbuz- góság lelkesíti napjainkban tanítóink mindnyáját (tisztelet, be- csület a kivételeknek), hogy n y u g o d t a n , ölhetett kezek- kel engedhetnék magunkat a bizodalomnak által. Sokak- ban a kellő képesség és szükséges vallásismeret is hiány- zik. Illy körülmények közt ki csudálhatná , ha minden , az egyház és emberiség jövőjét szivén viselő egyháznagy és lel- kipásztor az iskola felé irányozza tekintetét, ide pontosítja össze minden igyekezetét és szorgalmát? Tagadhatatlan , mi- szerint a vallástalanság, hitközönyösség leginkább tudatlan- ságból , az ész és sziv parlagon hagyatottságából, a vallásos nevelés és oktatás hiányából származik ; ez pedig az iskolá- nak nagy részben elhanyagolt állapota felől tesz bizonyságot.

De térjünk át a tanácskozmány tárgyaira.

Legelsőben is ft. L a z a János kerületi esperes-elnök ur által inditványoztaték, miszerint emléke a legkegyesebb

') Épen a mint ezt irom, kapom a ,Religio' 47-ik számát, a To- rök-Koppányban tartatott kerületi korona leírásával.

főpásztori látogatásnak, mellyben kerületünk imént részesül- ni szerencsés vala, jegyzőkönyvbe igtattassék *) ; egyszer- smind fiúi hálaköszönet nyilvánittassék mélt. H a a s Mihály püspök urunknak azon atyai gondoskodásaért és fáradhatat- lan buzgalmáért, mellynél fogva kerületünknek minden egyes plébániáit és fiók-egyházait valódi apostolként megjárni, a hivőket a bérmálás szentsége által a hitben megerősiteni, Is- ten igéjével önszemélyében táplálni, az iskolákat mindenütt több ízben is nem csak megszemlélni, s azok állásáról, meg a tanonezok előmenetéről tudomást szerezni, hanem azokban a gyermekeket és tanítókat egyaránt, oktatni s vezetni, s ek- kép a papi buzgóság-, és ujabb taninódszer szerinti eljárás- nak fáklyáját nekünk meggyújtani méltóztatott. Egyszersmind azon ünnepélyes Ígéretet tevé a gyűlés, miszerint ő méltósá- gának ebbeli magasztos példáját és elveit követni, a szerint cselekedni s haladni legszentebb föladatának tartandja. 2-or : Az évi, s félévi hivatalos jelentésekre, s rovatos kimutatások- ra nézve, miután némelly rovatok az ujabb körülményekhez képest már elavultak, mások pedig némelly plébániák jegy- zőkönyvében talán föl nem találhatók volnának, abbeli alázatos kérelmével járul a gyűlés ő méltósága elé : méltóztatnék az egyházi jegyzőkönyvekben szétszórt összes rovatmintákat, a martius óta nyomtatásban megjelenő egyházmegyei lapban , a kerületi, illetőleg megyei papsággal közölni ; hivatkozással az azoknak megfelelő rendeletekre, s egyszersmind minden je- lentésnek véghatáridejét meghatározva; hogy ekkép a je- lentések annál szigorúbb pontossággal teljesíttethessenek.

3-or : Ama főpásztori körrendelet következtében, melly meg- hagyja, miszerint a m. cs. k. kassai helytartósági osztálynak ama vállalatát, mellynél fogva a kormánykerüle ttopographiai és statistikai leírását kiadandó , az ide tartozó adatok gondos összegyűjtése által elősegitenők, melly adatok egyszersmind a szathmári püspöki megye e g y h á z i l e í r á s á h o z is, mellyet ő méltósága idővel a megye térképével együtt kiadni szándékozik , becses anyagul szolgálandnak ; s hogy jövőben mindezekre mindig kellő figyelem fordittassék , p l é b á n i a i é s i s k o l a i é v k ö n y v vezetését rendeli el : meghagyaték, és szivökre köttetek a jelenvoltaknak, miszerint eme legböl- csebb főpásztori rendeletnek megfelelőleg, a kívánt leírások még ez év végével két példányban elkészíttessenek, és az espe- resség utján az egyházmegyei hivatalhoz beküldessenek, az egyházi és iskolai évkönyv pedig ezentúl szorgalmasan vezet- tessék. 4-er : A 384. számú körrendelet, melly az iskola álla- potáról készítendő kimeritő évi jelentést s ü r g e t i , többek közt arról is : „mi módon volna javítható a tanitók anyagi állapota : mellyek az iskoláztatás akadályai ; mikép háríthatók el legsi- keresebben ; s melly eszközök által érhető el a tanügy emelé- se , javítása és a tanuló-ifjuság vallásossága és erkölcsisége" ; nem különban egy másik körrendelet, melly az iskola hasznait, és a hitelemzők- és iskolaigazgatóknak amahhozi viszonyait tag- lalja : közbuzditásul a gyűlésben ujolag emlékezetbe hozattak ; egyszersmind figyelembe ajánltatott a magas kormány által kia- dott ,Instrukzion f ü r kath. Seelsorger in ihrem Verhältnisse zur Volksschule' czimü, s öt u j kr.on megszerezhető nyom- tatvány. 5-ör : Főpásztori felszólítás és ama szép példa kö- ') A nagybányai, erdődi és felső-ungi kerületeket már látogat- ván ő méltósága , jelenleg a nagy-károlyi kerületben folytatja apos-

toli körútját.

« 8

vetkeztében, mellynél fogva hadi czélokra ő mltsága ezer frtot, a ft. káptalan testületileg 400 f r t o t , a kebelbeli papság össze- sen 200 frtot ajánlott : hasonló czélra fönczimzett esperes ur 10 frtot, az erdődi plébános 10 f r t 50 k r t , a szakaszi 8 f r t 40 k r t , a liomoródi 5 frt 25 krt, a barlafalusi 5 f r t 25 krt, a nán- tüi 1 frt 5 k r t , összesen 50 f r t 45 krt osztrák értékben áldoz- ni siettek. 6-or : Köztudomásu dolog, miként a magas kor- mány a községi középületeknek, úgymint templomoknak, plé- bánia* és iskolaházaknak a községek által eszközlendő bizto- sítását elrendelte ; mindemellett egyetlen illy épület sem lé- vén e kerületben eddigelô biztosítva, azt illető helyen esz- közlendő teljesítés végett a gyűlés följelenteni bátorkodik.

7-er : Sajnosan kénytelen a gyűlés jelenteni, miszerint a nyá- ri teljes mérvű iskoláztatás kerületünkben, mint tisztán sváb fajta nép közt, eddigelő nem sikerült, még ott sem, hol a végeszköz, a pénzbirsággali büntetés már alkalmaztatott. A nép mostanáig sem akarja elhinni, miszerint az iskoláztatás egyszersmind szigorú kormányrendelet ; hanem azt átalá- nosan csak az illető plébánosok egyéni buzgóságának kifo- lyásául hajlandó tekinteni. 8-or : Némelly közhasznú iskolai könyveknek, mint : ,Die biblische Geschichte des alten und neuen Testamentes nach Chr. Sclimid, von Fahrmann'; p f l i c h - ten der Unterthanen gegen ihren Monarchen' 6 ujkr., külö- nösen vasárnapi iskolások számára ; praktisches Handbuch der Katechetik' (Gruber-től) megszerzése és használata ren- deletszerüleg ajánltatott. 9 - e r : Püspök ur ő méltósága az egyházi népéneklés előmozdítása és átalánositása tekinteté- ből , a nép számára olcsó kiadású énekkönyvet szándékozik nyomatni ; s e végett e sváb népességű vidék plébánosait az itt divatozó, s a nép által kedvelt énekek összegyűjtésére fel- szólitván, esperes-elnök ur több rendbeli, e vidéken divatozott, de most alig kapható énekkönyvecskéket ő méltóságának be- küldend. Ezzel a tanácskozmány, valamint az a Szentlélek kellő segitségül-liivása mellett megkezdetett, ugy illő hála- adással be is fejeztetett.

EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.

P e s t , jun. 29-én. A Pázmány Péter főpap által 1635- ben alapított és Mária-Therézia csász. és kir. által teljes virág- zásba hozott pesti cs. k. magyar egyetem f. hó 26-án ünnepié alapittatása évnapját. Ennek emlékére 9 órakor az u j díszben fénylő egyetemi templomban ünnepélyes szertartású hálaáldo- zat mutattaték be a Mindenhatónak. A hálaáldozaton a négy tanszak tanári kara szép számmal, de az egyetem ifjú polgá- rainak csak igen csekély része jelent meg. „Pedig hol lakjék", kérdi az e körülményt megjegyző ,Budapesti Hírlap' „a hála inkább , mint a fiatal szivben ? S ki iránt nyilatkozzék az erő- sebben, mint azon jóltevők i r á n t , kiknek bölcs intézkedése szellemi születésünket eszközölvén , őket lelkünk atyáinak ne- vezhetjük !" (Szintolly alapos panasz, mint az egyház gyakor- latát helyesnek bizonyitó régi tapasztalás, hogy a jóra legké- szebb korban , és legszentebb kötelességek teljesítésére is el- kél a nem-kényszeritő, hanem csak a néha meg is lankadt kedv-

nél hathatósabban ösztönöző'parancs, melly emlékeztető, szok- tató , s a kötelességet is könnyebbitő erővel szokott bírni. Az anyaszentegyháznak egész fegyelmi rendszere, melly az imád- ságot, saját boldogságunk kérését is parancsolja, e tapaszta- láson épül.)

R o m a , j u n . 20-án. 0 szentsége a délelőtti órákban tartott titkos consistoriumban , mint a L ' Universnek írják, az eddig még nyilvánosságra nem jutott allocutio u t á n , több püspöki székeket töltött be ; nevezetesen a milanói érsekségre ß a 11 e r i n i P á l t , ugyanazon főszékes-egyház kanonokát, a páviai püspökségre nions. F e r r é Péter-Mária, eddig erem ai püspököt, a cremaira M a c c h i Károly milanói prépostot hir- deté ki ; B e n a s s i Ferencz parmai átalános-helyettes pedig a borgo-san-donninoi püspökséget nyerte. Az érseki palást a milanoin kívül, a halifaxi (Uj-Scotiában, mons. C o n n o l y Tamás-Lajos.), és paviai főpásztorok számára is kéretett, és megadatott.

IRODALOM.

, U n i o , vagyis a hit és történelem szava a nem-egye- sült görögöknek a romai katholika anyaszentegyházzali egye- sülésére. A pesti cs. kir. egyetem hittani kara által Horváth József néhai kalocsai olvasó-kanonok alapítványából jutalma- zott pályamunka. Irta H o r v á t h Ferencz, kalocsai érsek- megyei áldozár , hittudor , bajai nagy-gymnasiumi igazgató, görög nyelv- és mennyiségtan tanár. Kalocsán, 1859.' N. 8-r.

XVI és 488 1. Á r a , fűzve : 2 frt 30 kr. p . , vagy 2 f r t 65 kr.

a. é. Megszerezhető Pesten i s , a Szent-István-Társulat ügy- nöki hivatalában (Lipót-utcza , 8. sz.).

Szándékunk levén, az ezen érdekes munka iránti figyel- met annál jobban fölébresztve , belőle mutatványul egyes sza- kaszokat közleni lapunkban, ismertetését rövidre szabhatjuk.

Különben is annak birálatába, szakértő tudósok helyeslése után ereszkedni, szőrszálhasogatás lenne. Mi nem azt fogjuk nézni, mi s mennyi hiányzik mindabból, mi még e tárgy kö- rül elmondható volna: hanem csak azon tagadhatlanul sok jóra kívánjuk a t. olvasót figyelmeztetni, mellyet a sűrűn nyo- mott , s úgyis elég nagy könyvben, a minden jobbak által óhajtott hitbeli egyesülés ajánlására, s előmozdítására talál- hat. Minden illy vállalatnál az igazság őszinte keresése, s a megismert jobbnak határozott akarása, a fődolog, nemcsak az íróra, hanem , és főleg az olvasóra nézve is. E nélkül min- dig számnélküli kifogásokra fog alkalom nyilni, mellyekkel a meggyőződés előtt szándékosan elzárt értelem és szív, hajt- hatatlanságát örökké menthetni véli. Tartalma a műnek kö- vetkező. A három részre osztott könyv első részében szerző ,,a szakadás történeti s hittani okainak alaptalanságát bizo- nyítja be , egyúttal a szakadás természetét is megismertetvén.

A második rész a szakadás alaptalanságának a nem-egyesült görög egyház által történt ünnepélyes bevallását részletezi, valamint a szakadás még azontuli folytatásának alaptalanságát is bebizonyítja. A harmadik rész az egyesülés szükségességét, vagyis az egyesülést sürgető indokokat fejtegeti." (Folyt, köv.) Kiadja a Szent-István-Társulat. —Felelős szerkesztő: S o m o g y i K á r o l y .

Nyomatott B e i m e l J . és K o z m a Vazulnál. Pesten, 1859.

PESTEN, Julius 6. 2. II. Félév. 1859.

RELIGIO.

KLA.TH. EGYHÁZI, S IRODALMI FOLYÓIRAT.

Megjelenik e lap hetenkint kétszer: szerdán, és szombaton. Az előfizetési dij félévre 5 frt 25 kr., helyben 4 f r t 90 kr. (Régi pénzben 5 frt, és illetőleg 4 frt 40 kr. p.) Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál, 8 Pesten a szerkesztőségi irodában : Belváros. Molnár-utcza, 10. sz.

T a r t a l o m : Unio. III. — A papság neveléséről.(Vé- ge.) — Közlemények Dalmatiából. I. I I . — Egyházi tudósí- tások.

U n i o . m .

„A konstantinápolyi patriarchai szék 846. jun.

14-én megürülvén , arra a császári családdal rokon, s tiszta erényeiért átalán tisztelt Ignácz, zárdai apát, választatott el (846. jul. 4.). A magas állás nagyobb tért nyitván erényeinek kifejtésére, 11 éven át olly eredménynyel kormányozott, hogy a hitbuzgó cle- rus és nép, valódi atyjául üdvözölte e kitűnő főpa- pot. A császári trónon ekkor Theophil császár kis- korú fia, III. Mihály ült; de nevében édes anyja, az özvegy Theodora kormányozott : s bár bölcsen ve- zette a birodalom ügyeit, mégis ennek testvére Bar- das , addig fondorkodott az ifjú császár körül, mig ez, anyja teljes mellőzésével, saját kezébe vette a kormányzás nehéz mesterségét. Az ifjú Mihály egé- szen testi vágyai- és szenvedélyeinek élvén, hamar megunta a kormányzás terheit, mellyeket a vallás- talanság- , és feslett életre nézve vele annyira meg- egyező Bardasra ruházott, kit kezdetben udvarnagyi, aztán caesari rangra emelt.

Bardas a kezében levő hatalmat, s a császár er- kölcstelen életét fegyverül használta saját önkényé- nek minden iránybani érvényesítésére. Ignácz pa- triarchát mélyen gyűlölte ; mert ez őt feslett élete miatt többször megdorgálta, és nem tűrhette hall- gatag azon nyilvános botrányt, mellyet Bardas űzött : ki törvényes nejét elkergetvén, rokonával házasság- törésben élt; miért is egyszer a templomban megta- gadta neki az áldozatot.

Bardas ezen érdemlett sérelmet megbosszulandó, könnyen felgyújthatta a császár haragját Ignácz el- len; kit az példás élete miatt ugy sem igen kedvelt.

Mindenekelőtt rávette az ifjú császárt, hogy anyját kolostorba küldje ; mert férjhez mehetne, s mint ily- l y e n , Mihályt is elűzhetné a trónról. A császár tehát követelte Ignácztól, hogy Theodorát avassa be a

zárdanénék rendébe. Ignácz a császárné szándéka el- len annál kevésbbé tehette ezt, miután székfoglalá- sakor, szokás szerint, hűséget esküdött neki. Ezen alkalmat megragadta Bardas, hogy a császárral el- hitesse, mintha Ignácz ellene szövetkezett volna Theodorával; minek föltevését egy körülmény is elő- segítette. Ugyanis bizonyos zavart elméjű G-ebbo ve- tődött ekkor a fővárosba ; azt híresztelvén, miként ő Theodorának fia lenne : s a mohó hir szárnyain nem kevesen hitték ezen furfangos embernek lehető ural- mát. Bardas sietvén a császár féltékenységét föl- ébreszteni , eszköze lett, h o g y G-ebbo kezei, lábai megcsonkíttattak, és szemei kiszurattak, Ignácz pe- dig fólségsértés hamis ürügye alatt Therebinth szi- getre száműzetett és zárdába csukatott (857. sept.

23.). Három nap múlva püspökök- és előkelő hiva- talnokokból álló küldöttség jelent meg Ignácznál;

kérvén ő t , hogy patriarchai méltóságáról mondana le: de ő ártatlanságának öntudatában sem kérés, sem fenyegetés által el nem hagyta magát szédittetni;

mert belátta, milly nagy seb ejtetnék az igazságon, és az egyház szabadságán, ha engedékenységével a rajta elkövetett méltatlanságok bünsulyját elsimí- taná. Székjogaihoz tehát állhatatosan ragaszkodott.

A fővárosban bizonyos Gergely nevű syracusai püspök tartózkodott, kit Ignácz többnemü súlyos vétkeiért a püspökségről azelőtt törvényesen letett : de azt Bardas pártfogása alatt, noha a letétel Ítéle- tét III. Benedek pápa helyeselte és megerősitette, még mindig birtokolta. Bardas tehát, ezen Gergely szívesen nyújtott segédkezeivel, több rokonérzületü, vagy félénk püspököt hívott a fővárosba ; s e gyü- lekezetben, minden egyházi törvény mellőzésével, Ignáczot a patriarchai széktől megfosztották, és utó- dául a Bardas által ajánlott P h o t i u s t nevezték ki : ámbár a gyülekezet tagjai, mihelyt a félelem roha- mából föleszméltek, és Ignácz ártatlanságát komo- lyabban megfontolták, azonnal nagy részint ismét összejöttek, hogy Photiust kiközösítsék, és fogadást tegyenek egymásnak, miszerint azt patriarchául el- ismerni nem fogják.

Photius magas és gazdagcsaládbólszáwnazván,

2

— M 1 0 *

kitűnő éles esze mellé nagy tudományosságot szer- zett : mi képessé tette őt a diplomatiai téren nyílott nagy állomásokon, folyton növekedő hír- és dicső- ségre vergődni. A bagdadi khalifa udvaránál viselt követi minőségből államtitkárrá, testőrség főnökévé, és senatorrá neveztetvén, Bardasnak jó alkalmat nyújthatott jelességeinek fölismerésére ; különben is mint finom tapintatu, ildomos, hajlékony, de mégis bizonyos fokig szilárd jellemű egyén , mindazon tu- lajdonokat birta, mellyek benső barátjának, Bardas- nak nézete szerint szükségeltettek a patriarchai szék- re ; mellytől mindenkor kész gyámolt, és közremű- ködést várt a császári méltóság elnyerésére. 0 ugyan kezdetben vonakodást szinlett ; holott magasra törő lelkületének mi sem hízeleghetett annyira, mint a fényes patriarchai méltóság: kérette magát; hogy a világot majd egykor zavarba hozhassa azon állításá- val , mintha a császár, és nép ostromló kivánatainak kénytelenittetett volna engedni. Yégre elfogadta a kineveztetést. Minthogy világi vala, az egyházi ca- nonok ellenére, 6 nap alatt fölvette az egyházi rend minden fokozatát. Ezen napok elsején szerzetessé, másodikán lectorrá, harmadikán subdiaeonussá, ne- gyedikén diaconussá, ötödikén áldó zárrá, hatodikán pedig püspökké avattatott. A kinevezés egyházjég- ellenes lévén, senki sem vállalkozott a felszentelés tisztének teljesítésére. De készen állott a püspökség- ről pápai helyesléssel letett syracusai Gergely: ki Bardasnak készségesen teljesítette az uj patriarcha felszentelését.

Photius a patriarchai széken nem érezte magát biztosítva, míg Ignácz életben volt, és a kinevezés törvényessége egyházilag ki nem mondatott. Oda irányozta tehát figyelmét, hogy Ignácz, mintha számkivettetésben is csel- és bosszúról álmodnék, a császár által minél nagyobb kínokkal terheltessék, s vagy lemondjon , vagy meghaljon. Kívánsága rész- ben irtózatosan teljesült. Copronymus Constantin sír- boltjába záratott az ártatlan aggastyán; hol a büz és éhség bizonyos halált hozandott neki, ha az őrök megvesztegetése mellett onnan ki nem vezették vol- na a kegyelettől áthatott tisztelői. Száműzetésében egyik helyről a másikra, éhség, verés közt, nehéz vasban ide s tova hurczoltatván, végre Mitylene szi- getére vitetett. A püspökök, a clerus, és mindazok, kik Ignácz részére hajolván, Photius patriarchát el- ismerni vonakodtak, nyilt üldözést, és kínokat kény- telenittettek szenvedni. Ignácz levéltárnokának, Va- zulnak, mert ura ártatlanságát hirdetni merészelte, nyelve elvágatott! — E rémuralom alatt nem volt

nehéz Bardas, a császár, és Photius parancsára egy tömeg püspököt a fővárosba hirdetett zsinatra ösz-

szegyüjteni : hol Ignácz letétele törvényesnek kiál- tatván, a példás életű főpap fejére egyházi átok határoztatott.

De a szenvedő patriarcháért égő áhítatos nép még mindig remélte, hogy a pápa okvetlenül elve- tendi Photius törvényellenes kineveztetését és föl- szenteltetését. Szokás is volt, hogy a pápa általi megerősítés az uj patriarcha igazhitüségének bizo- nyítványául szolgáljon kelet kath. népe előtt. Illy helyzetben eldöntő hatású leendett a pápától nye- rendő megerősítés. A császárral egyetértő Bardas és Photius tehát mindent elkövettek a pápa engedé- kenységének kieszközlésére. Két püspök, és több ki- tűnő világi máltóságu egyénekből álló fényes kül- döttség neveztetett k i , mellynek föladatává lőn, a sz. Péter tiszteletére áldozott gazdag császári aján- dékok és ügyes rábeszélés erejénél fogva Photius elválasztását Romának tudomásul vinni, s az egy- ház fejének beleegyezését keresztülvinni. E küldött- ség két levelet is kézbesített I. Miklós pápának. Egyik- ben a császár előterjesztette, miként Ignácz aggott kora miatt elhagyván székét, arról egy zsinatban letétetett, és kolostorba vonult ; utódául pedig a nép és clerus egyhangúlag Photiust kiáltotta k i : és ő ezen egyetemes kívánságnak annál hajlandóbb volt engedni, mert Photius kitűnő szellemi tehetségei, roppant tudományossága, s mély erényessége által valóban hivatva van a patriarchai székhez kötött nagy feladat teljesítésére, s épen e miatt ő maga is kérve kérte Photiust e méltóság elfogadására; éské- ré a pápát is e választásnak régi szokás szerinti meg- erősítésére. Kérte még azt is, hogy a megtágult egy- házi fegyelem visszaállítása, és a képirtói zivatarból újra sarjadozó eretnek eszmék gyökereinekteljeski- irtása, s igy az egyházi béke létesítése végett követe- ket küldene a pápa Konstantinápolyba, hogy az ott rendezendő egyetemes zsinat t ö r v é n y e s alakot és t e k i n t é l y t nyerjen. A másik levelet Photius irta ; szinte azt állítván,hogy Ignácz végső elöregedése miatt kénytelenittetett lemondani méltóságáról, s hogy a zárdában is, hova önkényt vonult, a fejedelemtől kezdve mindenki által mélyen tiszteltetik :'ő pedig minden keleti metropolita, püspök és nép egyhangú kérése, sőt követelése után birta csak legyőzni el- lenkező akaratát, hogy az Ignácz önkénytes vissza- lépésével megürült patriarchai széket elfoglalja;

mellyre ő érdemtelennek tartá magát: esedezve kér-

vén követelőit, hogy kivánatuktól álljanak el; sőt