Religio, 1859. 1. félév

430  Download (0)

Full text

(1)

50250

R E L I G K ) .

KATH. EGYHÁZI, S IRODALMI FOLYÓIRAT.

1 8 5 9 . E L S Ő F É L É V .

SZERKESZTI

S O M O G Y I K Á R O L Y .

X \

KIADJA A S Z E N T - I S T Y Á N - T Á R S U L A T .

<3)6- PESTEN, 1859.

NYOMATOTT BEIMEL J. ÉS KOZMA VAZULNÁL.

(2)
(3)

TARTALOM-JEGYZÉK

A RELIGIO' 1859.1. I FOLYAMÁHOZ.

Lap.

A buda-vári fő plebánia-templom régibb története . . 165 Adatok az erdélyi egyházi történelemhez . . . . 3 6 1 A cochinchinai s tong-kingi missio története . . 56 , 65 Afrika : Algírban ellenséges mozgalmak pauli sz. Vincze

leányai ellen 59 A házassági akadályokról 113,172,179,211, 220, 227,321,329

A hithagyott kath. egyháziak házasodhatására vonatkozó

kormányi nyilatkozat 223 A kassai székes-egyház 281, 289, 300

A ker. nevelés fontossága 21 , 29 A ker. polgárisodás és irodalom Island szigetén a közép-

korban 376 , 384, 393 A latin nyelv papnöveldéinkben . 97, 105, 1 3 7 , 2 3 6 , 2 4 4 A licentiatusok Erdélyben 147 , 153 Amerika : Dél-Amerikában a kath. egyház állapota 28 ;

statistikai adatok 184; nevezetes megtérés 216; a kath. katona kényszeríttetik prot. isteni-tiszteleten.

megjelenni 288 A Mortara-ügy jelentősége 37, 4 5 , 61

Arany-mise: Székes-Fehérvárt 214 ; Nagy-Suurban 311;

Posonyban 317 A szegények keresztényi ápolása . . 379, 387, 394, 401

A Szent-István-Társulat választmányi gyűlései : januar- ban 49; februarban 93, 101 ; martiusban 175; apri-

lisben 245 ; majusban 310 ; juniusban . . . . 382 Austria: fölszólalás a bécsi ,Presse' iránya ellen 19;

Rauscher bibornok és bécsi érsek Romában 19; Oli- vieri atya 15 néger gyermeket hozott Zágrábba 57;

tartományi zsinat hirdetése Prágában 57 ; Dr. Kutsch- ker János várplebános ur Bécsben egyetemi igazga- tóul választatik 110; a zágrábi bibornok-érsek körle- vele 134, 139; a leitmeritzi consistorium rendelete az egyházi zene körül 190; uj mise-könyv 294; sz. jár- dalat a békeért Bécsben 376 ; a bécsi bibornok-érsek

beszéde 407 Az anyakönyvekről 313, 323

Az erkölcstan-rendszer elleni igények . 145, 185, 225, 233 Az ,Ifjúsági Plutarch'-ra előfizetési felhivás . . . . 296 Az ujan keletkező települetek , egyházilag felfogva . 162 Az ünnepek, és a szentelt-viz a kath. egyházban 73,91,100,115 Asia: vértanuk az annami birodalomban 1833 óta 60;

vallástürelmetlenség az angolok részéről a hinduk el- len 151, 191 ; a kötött szerződés nem le'p életbe . 191 Belgium: a liberális párt eljárása a felebaráti szeretet és

vallástürelem irányában 9 ; az iskola-testvérek üldö-

zése 43 ; Dufranne ifjúnak boldogtalan kimúlása 43 Bizalmas javaslatok az egyházi beszédek készitését il-

l e t ő l e g . . . . 3 2 6 , 3 3 3 , 3 4 1 , 3 7 2 , 3 8 1 , 4 1 2 , 4 2 2 Britannia : ,Evangéliumi szövetség' Scotiában 67 ; moz-

galom az angol sajtó- és parlamentben a Mortara-ügy - ben 151 ; az angol sajtó rágalmai a kath. egyház el- len 191; irhoni hitélet 318; prot. missio-társulatok tevékenysége 318 ; fülgyónás a protestánsoknál 400;

irhoni ,Exodus' 400 Cochinchina : tudósítás azon expeditioról, melly a kath.

hittéritők és nép védelmére a franczia és spanyol kor- mányok részéről küldetett 10; a keresztények üldö- zése 27 ; Melchior de San-Pedro vértanúi halála Co- chinchinában 60 ; mons. Retord menekülése és halála

175 ; béke-kilátások 328 ; folytonos üldözések . . 367 Egyházi látogatás : Rozsnyón a prémontréi kanonokok-

nál 50; Nagy-Szebenben Erdélyben 110; Rév-Ko- máromban 348 ; a mohácsi, és mária-kéméndi kerü-

Lap.

letekben a pécsi megyében 348 , 398 ; Nagy-Bányán

344 ; Unghváron 384 ; Mező-Kövesden . . . . 405

Egyházi szónoklat 3 5 3 Egy hiány papnöveldéinkben 69

Előfizetési felhivás Mindszenti Gedeon költeményeire 248; ,Ifjúsági Plutarch'-ra 296; ,Religio'-ra . . 368 Erdély: Szamosujváron gör. kath. uj papnövelde 42;

Deésen rózsafüzér-, mesterlegény-, sz. Anna-, és te- mető-egylet 67; Brassóban a catholicismus uj lendü- letnek indul 126; erdélyi püspök ő excja Romába uta- zik ; főpásztori körlevele 150; csik-somlyói uj prae- parandia 280; püspöki rendelet a békeért imádkozni , 360; a nm. püspöknek visszaérkezése Romából . . 399 Ertesités a Sz.-István-Társulat által kiadandó ,Magyar

Encyclopaedia' ügyében 52, 176 Észrevételek a ker. kath. egyház némelly szertartásait

, illetőleg . . . 2 7 0 , 2 7 6 , 2 8 4 , 2 9 3 Észrevételek a predikálásról jelen korunkban . . . 358 Francziaország : éjjeli sz. mise Párisban 52; Bervanger

apátnak nevelő-intézete Párisban 168 ; a prot. egyle- tek nagy tevékenysége 200 ; a rennesi püspökség ér- sekségre emeltetett 367 ; egy celta főnök sirja . . 367 Halálozások : Verbőczy István Leleszen 25 ; Mayer

Friedr. Romában 27 ; Waldmayer Márton Kősze- gen 75 ; Pribis János Váczon 109; Lautischar Lő- rincz 175; Szemecskey József Egerben 263 ; Bezegh András Egerben 335; Markovits József 350; Jaross

Vincze 422 Házszentelési járdalat Vízkereszt napján . . . . 182

Heródes, a ,nagy'-nak nevezett, és néhány bibliai ese- mény 249, 257 Igazítás . 128, 426 Irodalom (hazai) : ,A katekizmus magyarázata stb. Irta

Mendlik Ágoston' 20, 35 ; ,Sz. képek', kiadja a Sz.- István-Társulat 103 ; ,Julia és Mária.' Cordelia után ford. Huszár Károly stb. 255; ,Ifjúsági Plutarch.' II.

füzet 344, 350 ; ,Énekkönyv.' Négyes hangjegyekre tették : Zsasskovszky Ferencz és Éndre 367 ; ,Vetera

Monumenta' 425 (Külföldi) : ,Heidenthum und Judenthum. Von Joh.

Jos. Ign. Döllinger.' 10, 238,247,256,413,423; Jour- nal des dimanches et des fêtes' stb. de L. T. A. Frelon.

264; ,Die Geheimnisse Maria der jungfräulichen Got- tesmutter stb. Von Dr. Joh. Laurent.' 295 , 303, 312, 320 Japán: szerződés Francziaország és Japán között; a

japániak ,pápájá'nak ellenkezése 28 Jelentés a ,Családi lapok' folytatását illetőleg . . . 104

Jelentés Horváth József néhai kalocsai kanonok alapít-

ványáról 247 Jótékonyság: Esztergomban 188, 223; Egerben 188;

Váczon 189,254 ; Szombathelyen 246 ; Pészakon 254;

Kalocsáról 367 Kath. legény-egylet : karácsonfa a pesti kath. legény-

egyletben 8 ; az ó-budai kath. legény-egylet ünnepé- lyes megnyitása 18; kath. mesterlegény-egy let Deésen 67 ; kath. legény-egylet megnyitása Nagy-Szombath- ban 119; sz. József ünnepe a pesti kath. legény-egy-

letben 207 Kegyes adományok: 36, 84, 112, 128, 136, 176, 192, 200,

216, 232, 248, 272, 280, 3 0 4 , 3 2 0 , 360, 426 Kinevezések: 33, 57, 66, 108, 139, 149, 175, 199,207,

245, 263, 317, 327, 335, 348, 422 Könyvgyüjtésről 222, 231

r

(4)

Lap.

Könyvjelentések: 44, 52, 68, 84,240,264,304,344,352,368, 4 1 6 , 4 2 6

Körültekintés 1 , 1 3 Licentiatusokról 77 , 85

Megtérések : Balassa-Gyarmathon 50 ; Győrött 253 ;

Losonczon 383 Még valami a plébánia-földekről 316

Megyei közlés: a csanádi püspök ő mlgának főpász- tori levele 18; Horváth József vámos-családi plébá- nos ur alapitványa 18 ; Farkas József apát és pécsi kanonok urnák alapitványai 18; karácsoni ünnepek megülése Nagy-Becskereken 25; uj-mise Rév-Komá- romban 25 ; posonyi polgári kórház 25, 33 ; kará- csoni és uj-évi ünnepek megülése Esztergomban 33;

a budapesti kerület ft. esperesének évi jelentése a hitéletről 41 ; Roskoványban uj templom 41 ; a nagy- becskereki hivek áldozatkészsége 51 ; az esztergomi tartományi zsinat határozatai megerősíttettek Romá- ban 57 ; harangszentelés Bácsban 57 ; kilátás a nagy- becskereki templom javításához 67 ; Oltványi István

csanádi nagyprépost ő nsgának alapítványa a váczi siket-néma-intézetben 75; ,Mária-segély-nőegylet' Te- mesvárt 81; a ,mohácsi ütközet' emléknapja 9 3 ; Ováry András pelsőczi lelkész meggyilkoltatott 94;

uj-mise S.-A.-Ujhelyen 102; papnövelde és nőegylet Szathmáron 109, 120; a kassai püspök ő nmlgának ala- pítványa a csanádi megyében 109; nyilatkozat a kassai székes-egyház munkába vett megújítását illetőleg 118;

Haas Mihály szathmári püspök ő mlga fölszenteltetése Esztergomban 125; ,Egy házi irodalmi iskola' létre- jötte az esztergomi papnöveldében 125; Szeyler Ká- roly esztergomi székes-egyházi karigazgató urnák ki- tüntetése 125; váczi fegyintézet 126; Rezutsek An- tal, zirczi apát ő nsgának ünnepélyes beigtatása 134;

végszó a kassai székes-egyház megujittatását illető kérdésben 141 ; apáczazárda, és a bold. Szűz sz. szi- véről nevezett társulat fő ünnepe Kalocsán 142 ; Bat- thyány Franciska grófnő Pinkafőn leteszi a szerzetes fogadalmakat 143 ; áldozatkészség és hitbuzgóság Csongrádon 149 ; papnöveldei kápolna Unghváron 150; a pécsi papnöveldei kápolnának díszítése 160;

esperesi szégfoglalás Kun-Sz.-Mártonban 160; hibás nézetek megczáfolása a szerkesztő részéről 20 ; a ,na- zarenus'-ok elítéltetése Budán 167 ; püspöki beigtatás Szathmáron 183,189 ; nagy-bőjti szent beszédek Győ- rött 184; nagy-bŐjt Esztergomban 188 ; kántor-tani- tói nyugdíj-intézet Egerben 188; uj kápolna Orosz- kán Î89 ; még egy szó a kassai székes egyház meg- újítását illetőleg 207, 213 ; ,szegény iskola-nénék' Te- mesvárt 215 ; adománygyűjtés a stockholmi kath.

község számára 232 ; a győri püspök ő mlgának fő- pásztori levele 237, 246 ; nevezetes megtérés Győr- ből 253 ; uj-mise Unghváron 254; májusi ajtatosság Pesten 263 , 374 ; főpapi nagylelkűség Egerben 263 ; imák a békeért 264, 278; ünnepélyes előléptetés a kalocsai főkáptalanban 372; húsvéti ünnepek Eszter- gomban 278 ; a m. szathmári püspöknek körlevele 279, 286 ; harangszentelés Veszprémben 294 ; a vá- czi m. püspök urnák Váczról való távozása 303 ; a po- sonyi prépost ő mlgának beigtatása 310 ; ,Puerorum semínarium'Pécsett 311 ; május 6-ka Temesvárt 317;

a kékkeői kalvária 335 , 342 ; ft. Golessényi Panta- leon atya kitüntetése 366 ; májusi ajtatosság Pécsett 375 ; az irgalmas-rend választási káptalanja 391 ; püs- pöki beigtatás Nyitrán 391 ; primás ő bgsége Budán 398 ; uj templom Károlyfalván 399 ; a váczi püspök

fölszenteltetése 405 ; Űrnapja Pesten . . . . 413 Megyei zsinatokról . . 241, 2G5 , 297 , 345 , 369 , 409 Mozgalom a bölcsészet terén . . . . 273 , 305, 337 Németország : L c v e n Fercncz kölni magánzónak nagy -

Lap.

szerii alapitványai 27 ; Poroszországban prot. lapok ajánlják a kath. szerzetes rendek behozatalát a kaih.

ifjak gymnasiumi tanitása végett 51 ; prot. felekeze- tek száma Berlinben 58; Klüpfel irodalmi kalauza a németországi könyvkereskedést illetőleg 58; a po- roszországi izr. községek közbenjárása a Mortara- ügyben 58; a néptanítók sorsának javitása a rajnai tartományokban 58 ; statistikai adatok az elmebete- gekről 76 ; a mainzi dalárda ,poculum elevatum'-a, és a mainzi püspök körlevele 76, 82, 94; .Agenda'harcz 128; a königsbergi prot. consistorium szigorúan meg- rójja azon prot. prédikátorokat, kik követválasztáskor kath. jelöltre szavaztak 144, 151; Tischendorf régi szent-irási kéziratot fedez fel 288, 228 ; gróf Stol-

berg János meghalt 318 Oláhország : Ploestben a magyar ajkú katholíkusoknak

sorsa 34 ; a brailai magyar ajkú katholikusok részéről

hála-nyilvánitás 127 Olaszország : Samhiri, antiochiai patriarcha buzgalmá-

nak méltánylása pápa ő szentsége által 34 ; Goyon franczia tábornoknak uj-évi üdvözlete a pápához 4 3 ; spanyol-amerikai seminarium alapittatik Romában 51;

adományok a romai Pius-collegium számára 51 ; a St.- Maria deli Anima-intézet Romában 58; szózat a turi- ni s cagliarii érsekek visszahivatása ügyében 96; Sar- cander Jánosa boldogok közé soroztatik 120, 384; a walesi herczeg Romában 136 ; ugyanott Passaglia Ká- roly a jezuiták rendéből kilép 144 ; Negussie , tigrei és semeni király lemond az eretnekségről 207 ; pápai kormányrendszer 224, 232 ; pápa ő szentségének kör-

levele 327 Olivieri atya szeretetmüve . 164

Oroszország : az orosz birodalombeli katholikimk szo-

morú sorsa ujabb időben 58, 68 ; közeledés Romához 168 Pályakérdés Sclnvartner Márton alapitványából . . 264 Pályázati kérdés a Horváth József féle alapítványra . 304 Pásztorkodási tárgyalások : 7 , 1 7 , 4 0 , 47, 81, 87 , 124, 156,

174, 204, 212, 221, 262, 268, 292, 309, 332, 340, 347, 381, 390 VI. és VII. Pius pápák 358, 363 Plebánia-földek 161, 169, 177 Portugalia : apáczák irányában elkövetett sérelmek 8 ;

a kormány részéről a ,piacet' joga a honi főpásztorok irányában is föntartatik 9 ; népnevelési egylet gyű- lése a ,Dona-María'-szinházban Lissabonban 9 ; a Ro- mával kötendő concordatum a követek háza által el-

fogadtatott 168 : vérengzések 190 Ravignan atya emléke 5, 64 , 420

Schematismusok : szepesi 26; esztergomi 134; kalocsai 135; egri 135; nyitrai 135; sz.-benedek-rendé 136;

Jézus társaságáé 136; kegyes-tanító-rendé 136; já- szói praemonstrátíaké 136 ; servitáké 136; győri 184;

csanádi, és váczi 199; kassai, é3 szombathelyi 327; nagy-

váradi 422 Svédország : a katholikusoknak nehéz körülményei . 336

Személyzetiek: Pécsről 4 3 ; Egerből 160; Esztergomból

188; Székes-Fejérvárról 215 Szentföld : karácson-ünnep Bethlehemben 83 ; kihágás

az isteni-szolgálat alatt 84, 96 ; zarándokok sokasága Jerusalemben 103; orosz befolyás 112; régi kolosto- rok romjai 184; Constantin nagy-herczeg fogadtatása

Jerusalemben 367 Szerkesztői nyilatkozat 11 Tapasztalatok a világegyház terén 16, 55, 70, 114, 158, 163,

1 8 0 , 1 9 6 , 2 0 4 Tekintély és szabadság . . . . 1 9 3 , 2 0 1 , 2 0 9 , 2 1 7 Tengerár a szellemvilágban 53 , 63 , 79 Természetjog, és természeti jogok . . . 121, 129, 417 Törökország : Brunoni apostoli helynök fogadtatása Kon-

stantinápolyban . . . . 1 1 2

(5)

PESTEN Január 1.

t.

I. Félév. 1859.

RELIGIO.

KATII. EGYHÁZI, S IRODALMI FOLYÓIRAT.

Megjelenik e l a p hetenkint kétszer : szerdán, és szombaton. Az előfizetési d i j félévre 5 f r t 25 kr., helyben 4 f r t 90 kr. (Régi pénzben 5 f r t , és illetőleg 4 frt, 40 kr. p.) Előfizethetni minden es. kir. postahivatalnál ; s Pesten a szerkesztőségi i r o d á b a n : Belváros, Molnár-uteza, 10. sz.

T a r t a l o m : Körültekintés. — Ravignan atya emléke.

— Pásztorkodási tárgyalások. I. II. — Egyházi tudósítá- sok : Magyarország-, Portugalia-, Belgium- és Cochinehiná- ból. — Irodalom.

K ö r ü l t e k i n t é s .

Mint a több évig tartó távollét után hónába tért utas, a legkülönnemübb érzelmektől dagasztott kebellel, remény és félelem, öröm és legyőzhetlen aggály közt nyitja meg a ház ajtaját, melly egykor neki s övéinek lakot, tevékenységének tért nyújtva, nem csak az abban megélt örömek-, hanem, és talán még inkább, a lelket megedző szenvedéseknél fogva is annyira kedvessé lőn : ugy lépek én is e lap szer- kesztői csarnokába ismét, az általam olly régen el- hagyottba; a viszonlátás hő szavaival üdvözölvén a még életben talált testvéreket, a régi baj- és munka- társakat, örülve nyújtván kezet az azóta igazság baj- nokivá fölkent uj nemzedéknek, és a ker. részvét sokszor bánatos, de soha sem keserű könyével áldoz- ván az elhunytak emlékezetének, kik együtt fáradva a kath. egyház e szerény birtokának mivelésében, az egek magasából szemlélik az alant még mindig vesződő sorsosaik küzdelmét: áldást könyörögvén le a jó szándékú törekedésre.

Több, mint tiz eseménydús év telt el azóta, hogy a szerkesztésben közvetlen utódom, azon érzé- keny, és csekély igyekezetemet nagyon is kiemelő szép szavakkal vett tőlem búcsút, és kisérte a „csak kis pihenési engedelemért esdőt" a remélt nyugal- mi elvonultságba, mellyeket a már általa szerkesz- tett lap első számában, a ,Religio és Nevelés' olva- sóihoz intézett '). A kis pihenési idő ugyan megle- hetősen hosszura n y ú l t : de nagy okom volna pirulni, ha ezen egész idő csak is a pihenésnek lett volna szentelve. Valamit azt tettem ezalatt én is. Meglehet azonban, s némileg u g y is van, hogy e lap t. olva- sóinak irányában csakugyan sok elmulasztottat kell

1) ,Religio és Nevelés1. 1848. II. 1. sz.

helyrehoznom, és némileg kipótolnom. Azért minden mentegetődzéssel fölhagyva, egész készséggel fogok ismét az Ur szent nevében a félbeszakított munká- hoz, melly,ugy látszik, hivatásilag osztályrészemmé vált, t. i. a tudományos küzdelemhez egy vallásos elvharczban, a vélemények ingatag bár, de szünet nélkül megiíjudó, s igy hatalmas serege ellen ; melly az isteni tekintély megdönthetlen falait a véges ész számára követelt csalhatlansági igényekkel évezre- dek óta sikertelenül vivja.

És én nem panaszkodom e szép, e dicső osz- tályrész ellen: csak félek, igen félek, hogy vakme- rőn, és gyenge tehetségemet túlbecsülve látszom egy olly teher viselése alá ujolag adni vállaimat, melly alatt a munkabíró fiatalabb kor is csak azért neiii roskadt össze, mivel a kegyes isteni gondvise- lés a buzgó társakban szilárd támaszokat nyújtott.

Nem fog-e vétkes elbizakodás lenni, jövőre is hasonló erélyes gyámolitást várni? S ha reményem teljesü- letlen maradna: mit akkor? Jóllehet e részben eléggé mentve hiszem magamat minden vakmerőségi vád ellen ama tény által, hogy a jól ismert veszélyt nem kerestem; s az aránytalan terhet nem önkényt, ha- nem a t. kiadó társulat igazgatói tanácsának fölhí- vására vállaltam el. Ennek nem engedelmeskedni, előttem még nagyobb kötelességszegésnek látszott, mint az lehet, mellyet csak magam irányában köve- tendek el, ha sokaknak felőlemi j ó véleményét, a nekem olly becsest^s agyarió önszeretetnek annyira hízelgőt, a kísérlet nieghiusulta csökkenteni, vagy épen megsemmisíteni fogja: míg más részről a t. társulat- nak könnyű lesz mindig a lap vezetését erőteljesebb kezekre bízni.

Sok uj történt, sok megváltozott ama nagy téren, mellynek tanulmányozását és megismertetését a ,Religio', mint egyházi lap, megszokta föladatául nézni. Ugy h o g y az ezzel tüzetesen foglalkozni kí- vánónak nagyon is szükséges a körültekintés: h o g y okuljon előbb

m a g a ,

mielőtt másokat figyelmeztetne ; s tájékozza magát a világban, mellynek mozgalmai

1

(6)

s véleményharczai közt másoknak kalauzul akar szolgálni.

Ezt tettem én is. Azonban az el nem fogúit vizs- gálónak csakhamar ellentállhatlan erővel tolja föl magát amaz igazság, hogy tiz, vagy akár több évi idő- közben sok megváltozhatik kivüle, és benne : csak azon meggyőződés nem, mellyet a kinyilatkoztatott hitnek az emberiség állapotára gyakorlott befolyása felől szerencsés vala egyházától, mint legdrágább anyai örökséget nyerni; miután e meggyőződés alaposságát minden ujabb tapasztalás, folytatott vizsgálat, s a népek és korszakok között vont pár- huzam élénken kimutatja, s mindinkább megerősíti.

Ugy találtam, hogy a ker. hit még mindig egyedül igaz világossága a nemzeteknek, és boldogítója az államoknak; s a kik azt mellőzik,(pedigmilly sokan mellőzik a tanítás-, és gyakorlatban !) még mindig csalódva látják magukat, mint csalódtak elődeik; s még mindig valónak bizonyul be az örök igazságnak azon szava, h o g y : „Ha csak az Ur nem építi a házat, hiában dolgoznak az azt épitők. Ha csak az Ur nem őrizi a várost, hiában őrködik, a ki arra vigyáz."

(Zsolt. 126.) Még mindig a régi harczok folynak a magát Istennél bölcsebbnek vélő értelem, és kinyi- latkoztatás közt, az észszerű hódolatot (,rationabile obsequium,' Rom. 12, 1.) kívánó positiv törvény, és függetlenségre vágyó akarat közt; még mindig két külön táborba oszlanak a hit, törvényesség és ha- gyomány emberei egy részről, más részről pedig az

emberi természet romlatlanságát, és az innen követ- keztetett természeti fejlődést, az ész- és akaratnak setnmi fensőbb hatalom által meg nem kötött füg- getlenségét hirdetők : kiknek szükségkép nézeteiknél fogva minden isteni s emberi tekintély, aző szellemi fensőségöket lealázó, s a folytonos haladást jogtala- nul gátoló rabság színében tűnik föl, a tan pedig, melly azt hirdeti, elbutító setétségnek látszik.

És igy a működés azon neme, mellyben volt alkalmam némi gyakorlottságot ^ e r e z n i , még min- dig nem volna fölösleges. Vagy csak én hiszem ezt;

és saját borús nézeteimet akarom másokra ráerőtetni, előbb a ,Családi Lapok'-ban, s most a,Religio' terén is ? Távol legyen tőlem minden erőtetési szándék. De mikép változtathatnám meg ez iránti nézeteimet épen akkor, midőn a teendők ujabb neménél fogva szük- ségessé vált mélyebb vizsgálat csak megerősít hie- delmemben; s midőn másokat is azon eredményre jutottaknak látok, mellyet részemről már annakelőtte,

s nem egyházi lapok, hanem a tények után indulva, kimondtam ? Epen az eddig nem is olvasott lapok-

nak gondosabb összehasonlítása vezet azon fölfede- zésre, mikép ez ,öncsalódásban', ha ugyanaz volna ei'kölcsi s vallási viszonyaink illyetén fölfogása, mások is osztoznak ; sőt némellyek a dolgokat még komolyabb szinben is látják.

íme ott van Francziaország, melly az erény és bün, vallásos buzgalom és teljes hitlenség Janus-ké- pét mutogatva, felénk majd az elragadó lelkesedés- nek adakozási bőkezűség- és hitterjesztői föláldozá- sokban gazdag katholicismusával, majd a proudhoni istentagadás, és semmi vallásos korlátot nem tűrő féktelenség véres arczával fordul ; melly Chinában, Japanban, s az annami birodalomban megnyitja, vagy legalább megnyitni segíti az evangeliumi tanítás kapuit az azt hirdető apostolok előtt, mig belsejé- ben alig bírja a minden perczben kitöréssel fenye- gető bősz elemeket fékezni. Ezen országban irja a jelen kormányt legerélyesebben támogató lapok

egyike, a ,1' Univers,'hogy : „Napjainkban a ke- reszténység mindenütt üldöztetik, a művészetek- és tudományokban, az egyház és állam területén, Eu- rópában csak ugy, mint Ásiában, az uj világban is ugy, valamint a régiben." S épen innen meríti re- ményét, hogy végre mindenütt diadalmaskodni fog.

„Épen ezért győzni fog mindenütt, és mindenben.

Mikor? Azt egyedül Isten tudja. De azért a tény

bizonyos : miután az anyaszentegyház el nem vesz-

het, és diadalmai mindig arányban állanak a küz-

delmekkel." Sőt az ezt iró (V. de Maumigny,) még

erősebb megtámadásokat is helyez kilátásba: „A

történet, ugy mond, azt bizonyítja, hogy az erkölcsi

világban is ugy, valamint a physikaiban, az ember

megfeszített igyekezete, s az ég áldása egyformán

megkívántatnak a sikerhez. A bogács és tüske ma-

gától terem, és mindig előbb jön, hogy sem az ara

tás. Ugy minden kivívott igazság is csak a tévtan

után jut hatalomra, melly azt csirájában elfojtani

törekedett." Ámbátor ebből épen nem lehet követ-

keztetni, mintha a tévtan és rossz előbbi volna, hogy-

sem az igazság és jó : mivel a jónak isteni magva ,

épen azért, mivel isteni, régibb mindannál, mi a rossz-

tól van. A jó mag, az igazság isteni magva előbb

hintetett el; s csak azután szórta közé a konkolyt

az ,ellenséges ember' (Mát. 13, 28.), és az, kinek a

megcsalatott nyomorult, eszközül szolgál, a gonosz

lélek. „Következőleg, hogy a teljes igazság diadalra

jusson, szükséges, mikép annak tökéletes tagadása

megelőzze; hogy minden jó kifejlődjék, kell, hogy

egy ideig minden rossz uralkodjék a földön. Ez oka,

hogy az anyaszentegyház ,szerencsés'-nek nevezi

(7)

első szülőink vétkét, hogy Krisztus akkor jött, mi- dőn a gonoszság tetőpontjára hágott, s hogy szük- ségessé lett, miszerint botrányok is legyenek és eret- nekségek. Szükséges annakokáért, hogy az egyéni értelem egészen az őrültségig menjen ; hogy magát imádtassa; hogy az utálatosság a szent helyen áll- jon: miszerint az Istennek élő fia, az örök értelmiség,

osztatlan hatalommal uralkodjék. Szükség, hogy maga az Istenség lényege is tagadtassék: miszerint az ember, semmiségének nyilvános bevallására legyen kényszerítve.... Épen az ellenségek hihetetlen vak- merősége tehát az, mi nekünk a kereszténységre váró nagy megdicsőittetés reményét nyújtja. Mindaz teljesedésbe menend, mit ő tanít ; mert mindaz, a mire oktat, meg van tagadva. Épen az ellenmondás képezi fejlődésének törvényét." (Azért jósolta felőle már Simeon: „íme ő tétetett.... jelül,mellynek ellene fog mondatni." Luk, 2, 34.) „Nem sok idő van hátra, s az egész föld kereksége két ellenséges zászló alá fog gyűlni. Ez időpont siettetésére szolgálnak a vas- utak, mellyek a föld szinét ellepik; erre szolgálnak a tengerek hullámait szeJdelő gőzösök, erre a villany- folyam, melly az ó-világot az ujjal összekapcsolja:

valamint az is, hogy a suezi, s panamai szorosokon át vezetett csatornák ezer mérföldekkel hozzák a világrészeket közelebbre. A kereskedés egye- dül arra néz, hogy milliókat nyerjen: migIsten oda czéloz, hogy az egész mindenséget örökségül adja az egyháznak."

„Napjainkban már mindenek összeesküdtek el- lene ; s a küzdelem emberfölötti arányokat veend föl, ha a harczról ama káromlások borzasztó volta után Ítélünk, mellyek az egész földön viszhangoznak, s minden emberi gonoszságot túlhaladnak. Az em- ber megtéved, tartja egy régi közmondás ; de egyedül az ördög folytatja állhatatosan a maga tervét : egye- dül ő az, a ki hisz, és dühében reszket! Eddig az egyház csak egyes, elkülönözött részekről támadta-

• tott meg: belülről a különféle eretnekségek által, mellyek egymás után következtek ; kívülről kezdet- ben a zsidók, majd a pogány és barbár romaiak, később a mozlimek által. Jelenleg maga a pokol az, mellyel küszködnie szükség. Biztosítva a végső győ-

zedelemről, harczedzetté téve a folytonos küzdelmek által, megerősítve a száz meg száz diadalokban, kell, hogy végharczot harczoljon valamennyi , mind külső, mind pedig belső ellenségeinek egyesitett ereje ellen."

„A rationalismus már egyesíti hatalmas kiter- jedésű foglalványában valamennyi eretnekségek

3 «.

összeségét ; mivel a rationalismus nem egyéb, mint teljes megtagadása az isteni és örök, valamint ki- nyilatkoztatott , u g y természetes igazságnak. Ez megtagadása Krisztusnak, nem csak ugy, mint az isteni bölcseség visszasugárzatának, hanem mint a világ világosságának is ; ez gyökeres tagadása min- den, az emberi jog által bitorolt isteni jogoknak, szóval, 1 á n o s eretnekség

1

)".

Azokra nézve, kik a közel jövőnek e lefátyolozóit ábrándos álomlátókul hajlandók nézni, alig kell egyebet mondani, mint őket a hitellenes sajtónak azon magatartására emlékeztetni, melly az efféle jóslato- kat nem csak megczáfolni nem igyekszik, az egy- házat és kinyilatkoztatási tanítást fenyegető vesze- delem tagadásával, hanem inkább maga is az arrai kilátással biztatja hiveit: a katholicismusnak, és áta- lában minden positiv vallásnak még hátralevő nap- jait számítgatván. A kath. sajtó ennélfogva egészen

az önvédelem terén áll e részben : ő csak vigasztalja magát, nem pedig másokat ijesztget, midőn amaz élethalálra vivott harcz kimenetele felől szól, melly et épen ellenségei szoktak uton-utfélen, mint okvetle- nül bekövetkezendőt emlegetni. Megbocsáthatlan önámitás lenne, a jövőt e tekintetben olly színekkel festeni, minők a komoly jelen-, és az előzményekhez nem illenek: a helyett, hogy az igazság őszinte ba- rátit a már meg is kezdett harczra előkészíteni, s a diadal reményéveli küzdésre bátorítani töre- kednénk.

,Ez csak idétlen félelem, vagy rémnapokkali fenyegetődzés !' mondja egynémelly.

Az lehet e, vagy amaz ország-, vagy egyénre nézve : de nekünk sem egyik, sem másik ; hanem csak puszta bizonyítvány fönebbi állításunk erősíté- sére, miszerint valóban az erkölcsi világ állapotát sokan még kedvezőtlenebb szempontból nézik, mint mi. De világosabban fejezzük ki magunkat. Nevez- zük akár félelem-, akár fenyegetődzésnek,midőn egy bölcsész, vagy hitszónok, nevelő, vagy gondos atya hallgatóit, népét, gyermekét és növendékét az ész- revett bűnös hajlamok kikerülhetlen eredményeire figyelmezteti : annyi tagadhatatlan, hogy e félelem kifejezése szintolly tiszteletreméltó kútfőből, a sze- retet- és buzgóságból származik, mint a fenyegetőd- zés erélyes jóakaratának bizonyítványa. Lehet, hogy sokakra nézve kellemetlen az illy fölleplezés : de nem tulajdonittatnék-e vétkül, és méltán, az illetőknek, ha azt tenni elmulasztanák, mig idejek v a n ? Késő

,L' Univers,' 1858. dec. 11. sz.

*

(8)

ï I

akár félni, akár fenyegetődzni, ha beállott már a vész órája, s a baj orvosolhatatlanná lett.

Azonban lehet az egész dolgot akkép adni elő, mit az optimisták tesznek is, hogy abban a világ sem félelemre okot, sem valami rettenetes jövővelifenye- getődzést nem fog látni. (Csakhogy a mondottak azért mégis szórói-szóra valók maradnak.) Sietünk a világot m e g n y u g t a t n i — Azok, kik előtt egyedül az anyagi érdek nyom valamit, s csak a megszokott élvezetek háboritóiban látnak ellenségeket, csak ezektől tartanak, csak ezeket gyűlölik, nem pedig liitöket féltik, sem az erkölcsi sülyedésben látják a ve- szedelmek legnagyobbikát, azok tökéletesen bizto- sitva érezhetik magukat, ha azon kilátás nyujtatik nekik, (pedig nem valószinü-e ?) hogy az atheismus többé nem az utált sansculottismus alakjában, hanem egy szeretetre méltó miveltség szinében fogja a né- peket leigázni ; hogy a rationalismus nem a vérengző Robespierrek hajmeresztő rendszerét követendi, ha- nem a legvidorabb világnézeteket terjesztő érzéki- ség philosophiáját adandja a ker. meggyőződésért, kath. hitünkért, örök életbeni reményünkért cserébe;

szóval, az egész nagy változás egyedül arra fog szorítkozni, hogy a népek megszűnnek hivők lenni, mellyek eddig az istenességben találták boldogsá- gukat; hogy a ker. jámborságot a földi hasznok eszélyes számitgatása fogja, mint legfőbb életbölcse- ség kiszoritni, s a miveltség és tökély az önistenités- ben, a valódi boldogság az örök megsemmisülés hi- tében, a felebaráti szeretet, az emberiség, a ,huma- nitas' nagy erénye, minden feslettség elnézésében, az átalános haladás a testiség emancipatiójában álland.

Következőleg kiki megtartja pénzét, vagyonát, szo- kásos élveit és gőgös érzelmeit, s a mi fő, a töké- letes büntetlenség reményében, szabadon áldozhat szenvedélyeinek; s az őt eddig tartózkodásra kész- tető álszégyen, a szemérmesség nyűgétől is megsza- badulva, ama tökéletes függetlenség áldásait fogja a többé nem-keresztény társadalomban élvezhetni, melly a divatos bölcseség legmagasabb ideálja. Mit van ettől a világnak félnie ? Hisz az emberiség örök üdvének ellensége ma már nem azzal igyekszik a philosophusok népét elcsábítani, hogy azt mondja nekik :,Eritis sicut dii' (I. Mózs. 3, 5.) ,Istenhez lesz- tek hasonlókká :' ebben ők már nem látnak valami nagy nyereményt; ők ezt már régen kivívták ma- guknak, és az isteni mindentudást sajátjokul nézik : az érzékiség karjaiba menekült korunknak a csábító ma már ezt mondja: ,Eritis sicut bruta;' szabadok, és testi vágyaitoV betöltésében függetlenek lesztek,

4 n —

mint a barmok.' Az Istentől elszakadt nemzedékre még csak ez egy hat, az élvezet reménye.

És én nem mondom, hogy valótlan dolgokat fecseg a jövőt illy színben festő communismus, ratio- nalismus, atheismus ; hisz a mormonismus már nem is a jövőt anticipálja, hanem a múlthoz tartozik, mellyen a, még liberálisabb jelen túltenni törekszik : hanem azt állítom, mikép a félelem-, vagy ijesztge- tésnek nevezett jóslat is épen azt látja, mint jöven- dőt, mit a miveltség és felvilágosodás nevezetével dicsekvő hitlenség a folytonos haladás vívmányául helyez kilátásba. Mindketten azonegyet jósolják: a különbség csak az, hogy a rationalismus e jövőt, saját fölfogása szerint, az aranykor, és ohajtott bol- dogság hajnala gyanánt üdvözli, mig a ker. hivő benne a pokol diadalát szemléli, s az örök kárhozat tátongó örvényét látja korunk előtt megnyitni.

De hát egyedül akkor félelmesek-e a bün és hit- lenség következményei, ha azok a földi jóllétet fe- nyegetik veszedelemmel? Ellenben aggodalom nél- kül tárhatjuk föl lelkünket a syreni bájos szavak- és csábító tannak, mihelyt ez által c s a k az erköl- csiségnek ez ideig fönállott, s a hit és ker. nevelés következtében megszentelt korlátai döntetnek le?

Csak az erszényt és pénzládát elrabló gonoszok félelmesek; és nem az élő hitet a gyermeki szívből kiragadó, reményt és szeretetet kioltó, ártatlanságot elorzó csábitók ? Egyedül azoktól van oka a társa- dalomnak rettegni, kik életet és pénzt kívánnak a megtámadt polgártól: nem pedig azoktól, kik a ker.

miveltség évezredes alapját megrendítve, a hitet tépik ki a keresztény népek kebeléből ?

A kiket csak az illynemü félelmek aggasztanak,

s kik egyedül földi jóllétük nyugalmas perczeinek

megzavaróit látják a jövőre figyelmeztetőkben, azok

csendesedjenek le : mi e jövőt nem az élvezők vidám

egére tornyosuló fellegek, nem a sybaritai békét

fenyegető zivatar képében fogtuk fői, sem a beállott

harczczal, mint illyennel nem fenyegetődzünk ; mert

nem ez az, a mitől isteni mesterünk rettegni tanított,

midőn tanítványainak igy szólott: „Ne is féljetek

azoktól, kik megölik a testet, de a lelket meg nem

ölhetik." (Mát. 10, 28.) A keresztény miveltség, és

valódi jóllét barátja másnemű, és hasonlíthatatlanul

nagyobb veszélyeket is tud előrelátni, s azoktól

félni, mint mellyek a mulandó javak élvezetét fenye-

getik. Ámbátor egy szóval sem akarjuk erősíteni,

hogy az erkölcsi bukás nem jár egyéb rosszak kí-

séretében, mellyeket a pusztán földi jóllét is meg-

szokott sinleni. De erre mások tartoznak fölügyelni;

(9)

az egyház, és ennek közvetlen érdekeit szivökön hor- dozó férfiak kötelessége csak az, h o g y megértessék korukkal, miszerint a legnagyobb vész, mellytől tart-

hatni, nem az önzést nyugtalanítja; sem'az erkölcsi- ség barátai, Maumignyként fölriasztva a mutatkozó jelek által, nem azon javaikat féltik, mellyekkel az

atheus, az istentagadó is birhat a földön.

Különben, h o g y visszatérjünk a megkezdett körültekintés tulajdonképeni tárgyához, bizonyára az egyház helyezete még Európában sem ollyan,hogy az azt ábrázoló tudósítások a fönebb kifejezett aggo- dalmakat meghazudtolnák. Ám tekintsük végig a tért, mellyen a két ellenséges tábor (a kinyilatkoz- tatott hit, és a hitetlenség, a rationalism us) őrtüzei föllobognak. Eddig többnyire csak az Europa kö- zéppontjában kifejlődött álbölcsészet terjedése, Hel- vetius és Diderot, Voltaire és Rousseau, Dupuis, s az ezek tanítását öröklött ujabb encyclopaedisták, my- thologusok, és önistenitő philosophusi rendszerek al- kotói, a Kantok, Fichtékés Schellingek utódai, a He- gelek , Straussok, Baurok és Feuerbachok merész, ollykor tiszteletlen, néha káromló, s nyilt istentaga- dásra vezérlő elvei riasztották föl a gondolkodó fő- ket és hivő lelkeket; ma Olaszhon, és Spanyolország, a katholicismus régi tűzhelyei, a legszélső véghelyek is hasonló szellemet tanúsítnak

A távol Portugal csak nem rég volt színhelye e g y apácza-üldözésnek, melly még Francziaország fegyveres beavatkozását is fölhívni látszott a védte- len nőkön, a ,szeretet leányain' elkövetett lovagiat- lanság megtorlására. S lett légyen a bosszuérzetnek a megsértett nemzeti büszkeség, v a g y politikai féle- lem az oka, mi egyedül ama tény fölemlitésére szo- rítkozunk, hogy a katholika egyház egyik legszen- tebb s közhasznubb intézete elleni gyűlölet, a kath.

Portugáliának egykor olly vallásos fővárosában megvan ; h o g y az létezik: és nem puszta ráfogás, v a g y igazságtalan vád a franczia lapok hasábjain.

Néhány hete csak (nov. 28.), hogy a Dona-Mária- szinházban, egy kanonok elnöklete alatt tartott gyü- lekezetben, melly főleg az egyházi befolyást akarja magának biztosítani, nyilvánosan ki merte egyik tag, a ,Portuguez' szerkesztője mondani, mikép : „A fegyelem, a böjt, szőrruha, s maga a papi nőtlenség is, kárhoztatói az Isten müvének. És én el merem mondani Aimé-Martinnal, kinek csak nevét hallva is megretten a fanatismus, és k i t örömest idézek e h e l y e n , hogy a szerzetesek Istene, ki a pogá- nyokéhoz hasonlóan, a szüzek sóhajait, és az anyai örömeket kívánja magának áldozatul hozatni, nem a

5

keresztények igaz Istene. " É s e szavakat, e g y elnök- lő kanonok hallatára, v a g y inkább annak beleegyez- tével, a fővárosi közönség megtapsolta : mint amaz.

indítványt is, hogy a nők nevelése sohase bizathas- sék bármilly rendű apáczákra Nem látszik-e rövid időn bekövetkezendőnek itt is azon v i h a r , melly Spanyolországban a kolostorokat elpusztította, s hi- deg vérrel kárhoztatta lakóit az éhenhalásra?

Igen, a szomszéd Spanyolország, a hajdan leg- katholikusabb uralkodók alatt a n n y i egyházi s vité- zi rendek bölcsője, ma szinte az álmiveltség és föl- világosodás gyanús dicsősége utáni kapkodásban keres kárpótlást amaz elsőségért, mellyet ősi hité- vel együtt elvesztett. Kifosztott egyháza, mint az elárvult Sión busul egykori tekintélyének romjain, megfosztva minden befolyástól ; és tűrni kénytelen, ha sz. Ferencznek alázatos fiai, Afrika, v a g y a tö- rök birodalom tartományaiból, hol őket Mohamed utódai, ha nem is irigylendő jóllétben, de mégis szerzetesekhez illőleg élni, tanítani, s öltözköni h a g y j á k , a Domonkosok és loyolai Ignáczok hónába érkezve, szerzetesi ruhájokat letenni kényszeríttet- nek : ha csak el nem akarnak a legkatholikusabb or- szág vendégszerető partjairól utasíttatni, s az arabok k ö z t , v a g y Cairo türelmesebb, jóllehet török uránál keresni a tőlök megtagadott vallásszabadságot.

S mit mondjunk Olaszországról ? Mit Belgium- r ó l ? (Vége következik.)

Ravignan atya emléke.

Ravignan atyának , kit sok hires , még kath. szellem- ben irt Encyclopaedia szerzői sem látszanak ismerni ; holott egy, a kath. egyháznak bizonyosan kevesebb szolgálatot tett Ram Mohun R o y , vagy Raynal sehogy sem maradhat ki a halhatatlanok névsorából, sőt egy Ramorino több lapokra ter- jedt életiratot is szerencsés nyerni ' ) : Ravignan atyának Pá- risban Poujoulat szép emléket szentelt amaz életiratban, melly a boldogult munkáinak u j kiadását ékesíti.

Néhány sort kivonatkép annál érdemesebb lesz a Reli- gio' t. olvasói számára kiirni belőle, mivel a ,Correspondant'

' ) N e h o g y félreértessünk, egyenesen kijelentjük , liogy e m e g - rovás a különben igen j ó szándékkal i r t Binder-féle ,Encyclopaediá'-t illeti (,Allgemeine Encyclopaedie , oder Conversationslexicon f ü r das katholische Deutsehland. Bearbeitet von einem Vereine katholischer G e l e h r t e n , u n d herausgegeben von Dr. Wilhelm Binder. Regensburg, 1846 —50.') Mások természetesen m é g kevesebbet irnak a kath. neve- zetességekről. S ezt csak sajnálni lehet. Mert h a s a j á t dicsőségünk iránt is közönyösséggel viseltetünk , mint R a v i g n a n kétségkívül az, a kath. egyházra nézve: mikép várhatunk elismerést másoktól ? Szintilly egykedvűséggel mellőzi őket az ,Encyclopédie du Dix-neuviéme Siècle.

Repertoire universel de sciences , des lettres et des arts. Avec la bio- graphie de tous les hommes célèbres. Paris.' P e d i g X X V I . pótlék-kö- tete 1853-ban j ö t t ki. D e persze e g y Quetzalcoatl, v a g y más,legújabban fölfedezett amerikai v a d nép istensége, méltóbb t á r g y az ismertetésre, mint az igaz Istennek legtiszteletreméltóbb szolgái.

(10)

helyes észrevétele szerint, Ravignan atya élete mintegy a r e l i g i o történetét vázolja, s foglalja magában egy negyed- század folyta alatt Francziaországban.

Ravignan , keresztnévvel Gusztáv , az Adour partján , 1795-ben született egy jó, nemesi családból; és rövid ideig tar- tó katonáskodás után törvénykezési pályára lépett : mellyre az erényes ifjúság hiven megőrzött ártatlanságát, a korán érett- ségre jutott lángész, és ritka szónoki tehetség adományaival együtt vitte. „ 0 nem csak a legajtatosabb ifjú volt, irja Pou- joulat, hanem a legszéditőbb külsővel is birt. Finom és sza- bályos vonásai-, s kifejezésteljes arczával, lelkes szemei-, gyö- nyörű, hollószinü fürtökben aláfolyó gazdag haja-, s mindig csinos szabású öltözetével, első pillanatra azok egyikeül tart- hatta volna az ember, kik a földi léttel nagyon is sokat fog- lalkoznak. De mindez csak egy magasabb erkölcsi nézet kifo- lyása volt nála ; s titkos kulcsául magaviseletének a folyto- nos jóttevés, és előmenetel szándéka szolgált. E ,divatfí,' kit a világ keresett, és ki nálánál mindig magasabban állt, mély érzetével birt az emberi méltóságnak : ő a hit szemeivel szemlélte az isteni bélyeget, mellyel természetünk jelölve van ; és ez volt oka, hogy annak egész kiterjedésben olly ki- tűnő gondját viselte : ő mivelte lelkét, mivelte értelmét, de nem csak ezt, hanem külsejét is. Nála ez csupán kiegészítése volt az ember erkölcsi szépségének : azért a keresztény soha sem hagyta magát e mellett elfeledtetni. Ő magát a legszere- tetremé tóbbnak mutatta, s mégis tiszteletet gerjesztett ; nyá- jasvolt egyszersmind, és tartózkodó erőtetés nélkül. Vidámsá- ga soha sem ment tul a kellő határokon ; társalkodási nyel- vébe némi gunyoros élczet vegyitett, melly fűszerezte beszé- dét , és senkit sem sértett. Nemes könnyűséggel tuda beszél- ni, s a legcsekélyebb dolgokat is ékesszólással adni elő : ked- ves szavának szép hangzata, s erőteljes volta által gyámolit- tatva. Midőn érzelmeit és gondolatait nyilvánította, ezt fön- hangon tette : ő nem igyekezett másokra ráerőtetni eszméit;

de a ki őt kis ideig hallgatta, egészen meg volt azoknak nyer- ve. 0 a fensőbbség gyakorlatára, s arra született, hogy má- sok közt első legyen." Midőn legelső védbeszédét tartotta a törvényszéki nyilvános ülésben , Tripier, egyike a legrégibb jogtudósoknak, kit legkevésbbé voltak képesek a külsőség megnyerő bájai megvesztegetni, elragadtatva kiáltott föl, miszerint negyven év óta, hogy a törvényszéki ülésekben részt vesz. illy fényes föllépésnek tanuja nem volt.

Es e szerencsés világfi, a sorsnak e kedveltje, már ak- kor magasabb rendű javakra vágyott! 1817-ben kezdte meg ügyvédi pályáját : s 1819-ben már a papi hivatás elsősége mellett nyilatkozott. S a mi ez elhatározását a legdicsőbb fénykoszoruval övezi,az igazságszeretet: azon isteni hatalom, melly a nagyra született lelkeket épen a méltatlanul sértett, elnyomott, és üldözött ügy pártolóivá teszi, s mintegy az Is- ten legfölségesebb megbizásának végrehajtóivá rendeli.

„Egy napon, egy kisded társas-körben (1820-ban), a beszéd a vallás-, és jezuitákra tért által. A katholika hit, és Jézus társasága egyszersmind voltak megtámadva. Ravignan Gusztáv mindkettőnek védője gyanánt lépett föl : mire egész szenvedélylyel rohanták meg valamennyien a hires társasá- got; a fiatal törvényszéki tanácsos pedig erőteljesen vála- szolt , megigazitá az állitásokat, czáfolgatá a rágalmakat, s bebizonyitá a vádoltak ártatlanságát. Egyszerre, néhány szót

szólva, mellyek meggyőződésének történeti s vallásos indokait bővebben tartalmazák, fölkel székéről, lángoló arczczal, az- igazság érzetétől magasztosulva ; s a hit és bátorság által lel- kesítve kiált föl: „Én mint jezuita fogok meghalni."

Anyja, daczára minden ajtatosságának, a mennyire csak lehetett, igyekezett őt lebeszélni szándékáról : de haszontalan volt minden törekedése. Az egész , mit kinyerhetett, az volt, hogy az egyház szolgálatába lépést három esztendeig elhalasz- totta. 1822-ben , aprilhó 29-én öltözött be az issyi papnövel- dében ; s néhány nap múlva, daczára a párisi főtörvényszék közügyvéde, Bellart által, az ékesszólás egész erejével fölho- zott sürgető okoknak, az épen akkor hermopolisi püspökké szentelt Frayssinous kezéből a kisebb rendeket fölvette. Két- ségkívül egyike a legmeghatóbb jeleneteknek : egy olly forra- dalom után , mint a franczia volt, melly az Istennek szentelt oltárokat olly iszonyú vérengzések közt országszerte ledön- tötte, ugyanezen oltárok szolgálatára egy Ravignant, a franczia ifjúság apostola által fölavattatni látni !

„Midőn Ambrus Ágostont megkeresztelte , mond Pou- joulat, amaz nem tudia, hogy az uj hivő hitünknek legfönsé- gesebb és legmélyebb doctora lesz : de midőn a hermopolisi püspök egy, előtte olly jól ismert hivatásnak föltárta a sorom- pókat, jól tudta, milly apostol készül az anyaszentegyház dicsősége mellett szót emelni. 0 Ravignan asszonyságnak több izben ismétlé e szavakat : „Én már megöregedtem ; kegyed fiának hivatása, engem a Saint-Sulpiceben helyettesitni."

Még ugyanazon év novemberében az uj növendékpap ennél is határozottabb lépést tőn : a Jézus-társaság novitiatu- sába lépvén. Ekkor élete 27-ik évét tölté be. Az e perczben érzett benyomásokról ő maga ekképen számolt : „Egy, a vi- lágban elfáradt ember, odabagyá azt. Lehet, hogy a fiatal kor égő szenvedélyei hatalmasan átjárák lelkét : ő menedéket ke- resett magának ; s mély vágyat érze magában, megbosszulni önmagát és addigi életét a felebarátjainak hasznos munkásság által."

„ 0 hitte akkor, és hiszi^még ma is, hogy időnk főbaja az emberek közti alárendeltség, az engedelmesség teljes hiányá- ban rejlik. Kiábrándulva a hiu képzeletek-, s a függetlenség álomképeiből, szükségét érezte az engedelmeskedésnek. 0 va- lódi szomjat érzett utána. S akkép üdvözlé, mint fölszabaditó menhelyét, melly meg vala védendő emberi méltóságát, és biztosítani fogja számára a valódi szabadság birtokát, a lé- lek fölszabadítását."

,,A lelki gyakorlatok munkája bevégzé benne a megvilá- gosittatás müvét, s eléje tűzte a követendő ösvényt: a Jézus- társaság ajtajához járult, ott bekopogtatni."

„Még a küszöbön áll a szerzetes-élet jelöltje, s előre tu- datják vele e fönséges pillanatban, ama kötelességek egész terjedelmét, mellyeket Jézus társasága , tagjainak előszab.

Neki tudnia kell, és meg fogja tanulni, minő a szellem, melly azt valóban lelkesíti: s akkor egészen szabadon fog határozni."

„Kész vagy-e, kérdik tőle, lemondani a világról, s a földi javaknak valamint birtoka, ugy reménye felől is ? Kész vagy-e, ha kell, házról-házra koldulni kenyeredet Krisztus Jézus sze- retetéért ? — Igen."

„Kész vagy-e a világ bármelly részében, és bármilly hivatalt viselve élni, hova elöljáróid ítélete szerint, mint leg-

(11)

alkalmasabb helyre, Istennek nagyobb dicsőségére , s a lelkek üdveért fogsz küldetni ? — Igen."

„Kész vagy-e engedelmeskedni elöljáróidnak, kik irányod- ban Isten helyettesei a földön , minden dologban, melly lelki- ismeretedet a bün öntudatával nem terheli ? — Igen."

„El vagy-e szánva, egész nagylelkűséggel, és utálattal, kivétel nélkül utasítani vissza magadtól mindazt, mit a világ előitéleteinek rabjai szeretnek, és a mihez az emberek ragasz- kodnak ? S akarod-e szívesen elfogadni, s lelkednek minden

•erejéből az után vágyni, mit a mi Urunk Krisztus Jézus szere- tett és elfogadott? — Igen."

„Beleegyezel-e, hogy az általa hordozott gyalázat-öl- tözetet viseld ; hogy szenvedj, mint ő, az irántai szeretet- és tisz- teletből , becstelenséget, hamis tanúbizonyságot és igazságta- lanságot , a nélkül mégis , hogy azokra okot szolgáltattál vol- na ? — Igen."

„Felelni kellett ; és legyen érette örök hála az isteni jó- ságnak adva, én azt felelém : ,igen.'—De bolondnak fogsz tar- tatni. — ,Legyen, én azt sem bánom." (Folytattatik.)

Pásztorkodási tárgyalások.

I.

( K é t s é g a z u j k a t o n a-u j o n c z o z á s t i l l e t ő - 1 e g.) Polgárzatilag a gátló akadályok száma egygyel több ; igy szól a , K a t o n a-u j o n c z o z á s i t ö r v é n y e g y h á z i

m o z z a n a t a i b a n " e lapok imént mult II. félévi 42-ik szá- mában megjelent czikk irója, az ezen törvény 8-ik §-ára vonat- kozólag. Ezt minekünk , lelkipásztoroknak , ignorálni nem le- h a t ; annál kevésbbé, minthogy súlyos büntetés szabatik mind az áthágókra, mind azokra, kik hozzá segédkezet nyújtottak.

Igen egyszerűek, világosak és szabatosak a törvény szavai:

de

a kivitelben sok nehézség mutatkozik. Sok j ó t , hasznost, sőt szükségest mondott a fölhívott czikk irója ; nekem azon- ban még egy kétségem van. A törvény egyszerűen azt rendeli, hogy, a ki a hadseregbe lépni köteles, ha csak hadi-szolgálatra köztudomásilag, vagy valamelly állító bizottmány Ítélete sze- rint örökre nem alkalmatlan, vagy e kötelesség alól törvé- nyesen nincsen fölmentve, annak a m á s o d i k k o r - o s z - t á l y b ó 1 i k i l é p é s e e l ő t t nem szabad megházasodnia (§. 8.); s ha megházasodott, saját kor-osztályában sorshúzás nélkül fog állíttatni (§. 44.) : korábbi házasodhatásra csak a politikai országos hatóság adhatván engedélyt. Megszabván a 3. §. a módot, mikép kell a kor-osztályokat számítani, azt le- hetne gondolni, hogy a lelkész minden meggondolás nélkül összeadhatja mindazokat, kik a 3. §. értelmében a második kor-osztályból már kiléptek. De megeshetik, hogy egy hadi- szolgálatra kötelezett, az első és második kor-osztály ideje alatt rejtve tartotta magát, s egyszerre megjelenik , és háza- sodni akar. Kérdés támad : Szabad-, vagy tanácsos-e a lel- késznek illy egyént összeadni ? Igaz , azt a törvény világosan nem tiltja ; de aggodalmat keltenek bennem a 44-, és 45-ik

§§-ok. Azokban mondatik : hogy a ki első és második, vagy a sorshúzásra fölhívott felsőbb kor-osztályban lévén, engedély nélkül elutazott, a kor-osztályok szerinti állítási és sorshuzási kedvezést elveszti, s ott fog állíttatni, hol elfogatik (§. 44.);

a 45. § szökevénynek tartja azt, a ki elegendő ok nélkül a

sorshúzásra meg nem jelenik, és rendeli, hogy a hol elfoga- tik , ott állittassék ki ; büntetést szabván mindazokra , kik se- gédkezet nyújtottak. Aggodalmam van , nem fogna-e felelős- ségre vonatni az olly lelkész, ki szökevényt összeadna ; habár ez a második kor-osztályból már ki is lépett volna? Nem fog- na-e büntetés alá esni a lelkész , hogy a törvény kijátszására közremunkált: miután szökevényekre kor-osztályok nem lé- teznek , hanem 36-ik évig, a hol elfogatnak, ott állíttatnak is? Kisebb községekben , hol a lelkipásztor híveit személye- sen ismeri, s tudja is, a hadi-szolgálatra kötelesek közöl a tör- vény rendeletének kik tettek eleget, és kik nem , e kellemet- lenségbe olly könnyen nem fog esni : de nagyobb városokban mit tevő legyen ? Maga járjon-e Pétertől Pálhoz tudakozód- ni? Vagy a vőlegénytől kívánjon hiteles bizonyítványt? Va- lóban kívánatos, hogy avatottak hozzá szóljanak ; és ha va- lahol illy eset ,in praxi' előfordulna, azt az illető lelkész hiva- tal-társaival tájékozásul közleni szíveskedjék.

II.

Ha már katona-ujonczozásról szólunk, szóljunk a népta- nítókról is. Törvény által a hadi-szolgálat alól kivétetnek, k i k a z i s k o l a i h a t ó s á g á l t a l á l l a n d ó n a l k a l - m a z v á k . Magában igen világos rendelet : s mégis tapasz- talásból mondhatom, hogy az á l l a n d ó n a l k a l m a z v á k szavak oda magyaráztatnak, miszerint: olly tanítók vétetnek ki a hadi-szolgálat alól, kik nem csak megválasztattak, és al- kalmaztattak , hanem az illető iskolai hatóság által definitive meg is erősíttettek. Lám pedig minálunk vannak provisorius iskolatanitók, kik három évre provisorie alkalmaztatnak, s csak ez idő lefolyta után, ha a várakozásnak megfeleltek, erősíttetnek meg; vannak al-tanitók (Unterlehrer), kik a ren- des tanítóktól csak név- és ellátásra nézve különböznek; van- nak segéd-tanítók, kik elaggott koruk, vagy betegségök miatt a tanitásra alkalmatlanná vált tanítók mellé adatvák ; vannak ideiglenes tanítók, kik a megürült tanítói állomásokra alkal- maztatnak , mig az állomások szabályos csőd utján betöltet- nek; megesik pedig sokszor, hogy fontos okoknál fogva a megürült állomások csak évek után töltetnek be. Az al-, se- géd- és ideiglenes tanitókat nevezi s alkalmazza a kerületi is- kola-felügyelő. Kérdés: valljon csak a definitive alkalma- zott és niegerősitett néptanítók nézendők-e fölmentettekül a hadseregbe állási kötelesség alól ? Részemről tévvéleménynek tartom a törvénynek illynemü magyarázatját ; mert ha a tör- vényhozónak szándéka nem lehetett a népiskolákat tanítóik- tól megfosztani, az á l l a n d ó n alkalmazottak alatt mindazo- kat kell értenünk, kikre tettleg és valódilag bizva van a ta- nítói hivatal; neveztessenek azok rendes, al-, segéd- vagy ideiglenes tanitóknak, az a dologhoz nem tartozik: hacsak az iskolai hatóság által valóban meg vannak bizva a tanítással.

Továbbá ha tekintetbe veszszük, hogy az 1855-ki január 3-ról, és 1857-ki october 27-ről (17,400. és 741. számok alatt) kelt vallás- és oktatás-ügyi ministeri rendeletek értelmében a ke- rületi iskola-fülügyelők kötelességében áll, al-, segéd- és ideig- lenes tanitókat szükséghez képest alkalmazni, s alkalmazási oklevéllel ellátni, s hogy az illy tanítók az 1849-ki november hó 16-ról (21,863. szám alatt) kelt belügy-ministeriumi ren- deletnél fogva a katonai szolgálat alól fölmentettek, nem le- het kétség, miszerint az állandón alkalmazott néptanítók alatt

(12)

8 »«'—

mindazon tanitók értendők, kik hivatalból alkalmazvák, és a tanitói hivatalt tettleg viselik.

EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.

*Pest, dec. 27. 1858. Mindnyájan tudjuk, hogy a karácsoni ünnep-kör valóban ö r ö m-ii n n e p. Napjainkban e szent ünnepet az elvilágiasult érzelem világi öröm-napokká tette, még pedig föltartóztathatlan rohanással, majdnem kizá- rólag világi öröm-napokká. Hova lőnek a családok szentebb örömei, mellyek az anyaszentegyház ,Gloria'-jával egykor olly magasztosan egybeolvadtak? Nem kell-e arra törekednünk, hogy, ha már világi öröm-napokká váltak a karácsoni ünne- pek , az egyházi magasztosabb érzelem, a lelki örömek mind- inkább fölújuljanak ; hogy megértse a keresztény nép , misze- rint az egyház épenséggel nem tiltja, hogy ezen vallási öröm- napok alatt fejtsen ki a világ is szerény, csöndes vidámságot, ünnepeljenek vidám órákat a ker. családok, örvendeztessék meg egymást kedves ajándékokkal a családtagok, és örüljünk mindnyájan testileg is, kik a született Messias által uj öröm- életre születtünk : de kell, hogy a léleknek is legyenek öröm- perczei ; kell, hogy az öröm tiszta és tartós, a családi kör va- lóban ünnepi, keresztényiesen vidám legyen. A lélek öröme vajmi könnyen elfőj tátik a test túlságos, kizárólagos örven- dezése által.

A kath. egyleteknek, bármi nevezetüek s irányúak le- gyenek, egyik föladatuk, megmutatni a világnak, miben áll a lélek öröme e szent napok alatt ; megmutatni a családnak, mily- lyennek kell lennie, hogy a családtagok másutt, a család kö- rén kivül ne keressenek örömet. A kath. legényegyletnek is tehát egyik főbb kötelessége, ezt lehetőleg végrehajtani. Dec.

25-én délesti órákban, az isteni-tisztelet elvégzése után, a helybeli kath. legény-egylet tagjai nagy számmal gyülekeztek össze egyik nagyobb teremben, hol a bethlehemi jászol és a jerusálemi templom szépen fölállítva s kiékesitve fényárban

tündöklött. Számos díszes vendég tisztelte meg az ünnepélyt.

Magyar és német beköszöntő szavalatok után az egyleti elnök a karácsoni örömnapok megülése módjáról tartott hosszabb előadást; kedvesen összekapcsolván az ünnepet a családi eré- nyekkel , mellyek különösen a mesterlegénynek szükségesek.

Nem volt szív, melly magasan föl ne dobogott volna, melly egyházilag nem érzett volna benső örömet azért, hogy ker.

katholikusnak született, s ki ez újjászületését a ma született Isten-embernek a legalázatosabb kebellel meg ne köszönte volna. — Mintegy 214 ajándék osztatott ki a legények közt.

Maga az egylet is egy igen kedves ajándékban részesült, egy magát megneveztetni nem engedő lelkes emberbarát alapít- ványt tevén le az egyleti elnök kezébe, hogy e tőke kamatja évenkint sept. 8-án, úgymint az egylet alapításának emlék- napján a legjámborabb s legszorgalmasabb egylettagnak a töb- biek fölbuzditására nyilvánosan adassék. Isten fizesse meg a legény-barátnak bőkezűségét! Más nap, vasárnapon, dec. 26., mintegy 130 legény járult a penitencziatartás- és Oltári-szent- séghez. Valódi öröm-, még pedig lelki örömünnep, a jóban olly örvendetesen előhaladó egylettagokra nézve. A nép, melly a Theréz-városban a tágas templomot egészen betöltötte, lelkileg épült ; látván e fiatal honpolgárokat olly szép számmal és pél-

dás ajtatossággal az egyleti zászló elővitele mellett az Ur ol- tárához járulni.

Ki meri tagadni, hogy ezen jeles ifjakra nézve a kará- csoni ünnepkör nem leend ezentúl is, akkor is , midőn család- atyákká lesznek, illyképen lelki öröm-ünnep ? Ki fogja a le- gényegyletek jó befolyását, közhasznúságát tagadni ? Mi az egyletnek szivünkből a legörvendetesb fölvirágzást kívánjuk.

Portugalia. Nagyon is élénk emlékezetben van még az esemény, melly Lissabonban az apáczák irányában elkövetett sérelmek által a franczia közbenjárást eredményezte. A dolog politikai oldala ránk nem tartozik: de kik a méltatlanságban, mellyel védtelen, és az emberiség legszentebb szolgálatára fel- avatott, még a pogányok közt is szabadon járó szerzetesnők, az irgalmasság és szeretet leányai, egy kath. fővárosban illet- tettek , nem látnak egyebet, mint egyes neveletlen utczai su- hanczok által elkövetett merényt, azok fölöttébb csalódnak. A történelemben, az azt tanulmányozni szerető s érteni tudó emberre nézve, nem az egyes, különvált események , hanem az azokat létrehozó közvélemény és uralkodó szellem, érdem- lik meg a legnagyobb figyelmet. Egyes gaztettek fordulnak elő a legmiveltebb tartományokban is ; és nincs Európának or- szága , sőt nagyobb városa , hol a legiszonyúbb vadságra ké- pes egyének százai, talán ezrei is ne találtatnának. Ez a mai civilisationak mellőzhetlen kifolyása. Azért csak is a ,Revue des deux Mondes' szerkesztőinek bölcseségétől lehetett várni olly felfogást, és vakmerőn sérelmes következtetést, minő például az imént megjelent ,Annuaire'-ben honunkat illetőleg helyet foglal : Magyarországot az egész mivelt világ előtt akkép rajzolván, mint mellyben a rablói élet szinte normális, az anyjok méhéből kivágott magzatok vérében mosakodás átalá- nos zsivány-szokás, és hol a ro. kormánynak most kell még csak az ős barbaries elleni harczot megkezdve, a még ,szűz' föl- det miveltté, lakóit pedig, e vad népeket, emberekké tenni1).

Lissabonban ugyanazon tiszteletre méltó szerzetes férfiak és nők, kik csak pár hónappal előbb életöket veszélyeztették a pusztító sárgaláz áldozatainak egész buzgósággal nyújtott se- gédkezés mellett, a hálátlan nép által nem csak kicsufoltattak, az utczán oldalba lökettek , leköpettek , hanem arczul-csapás-, és botütésekkel is illettettek : mellyeket hiában igyekeznek ma a .Portuguez, Commercio, Asmodeu,' s más hasonló progres- sista lapok eltagadni, vagy mentegetni ; mind olly lapok , mellyeknek jelszavuk : ,inkább liberál-, mint katholikusnak lenni ;' s mellyek igen jól tudják, miről van szó, midőn be- vallják, hogy a kérdés ,vallási.' „A kérdés, irá nov, 19-ki számában a ,Portuguez,' melly jelenleg Portugáliát fölizgatja , vallási." S igy a kik ennek tárgyalása alatt szenvedtek, csak- ugyan a kath. hitért szenvedtek, nem pedig a Francziaország

*) L. ,Annuaire des d e u x mondes. Histoire générale des divers états a Paris, 1858.' 635. 1. Különben a v a 1 ó b a n megtörtént dolgo- k a t t a g a d n i , v a g y az erkölcstelenséget szépíteni , távolról sincs szán- dékunkban ; s csak a legméltóbb bánat-érzettel kell m i n d e n , liazája becsületével valamit gondoló m a g y a r n a k ama sorokat olvasnia : „De3 crimes abominables sont chaque j o u r enrégistrés dans les annales j u d i - ciaires de la Hongrie (naponkint a legutálatosabb büntettek regestrál- t a t n a k be a magyarországi törvénykezési évkönyvekbe)." Mind igaz : de a következtetések ellen mégis óvást kell tennünk. E g y e d ü l az v a - ló , liogy ideje, az erkölcsi miveltség alapföltételeiről Europaszerte komolyan gondolkodni.

(13)

iránti állítólagos sympathiáért. Hisz ugyané lapok még zajo- san nyilvániták tetszésüket, midőn a Mortara-ügyben a pá- pát kényszeríteni akará a franczia kormány arra, bogy a katholicismus elveit megtagadja. Akkor a Portuguez dicsére- tekkel halmozta a francziák energiáját. „Francziaország, ugy mond, erélyesen készül a pápa ,non possumus'-ára felelni."

Lissabonból dec. 4-én irják , hogy a ,Dona-Mária'- szinházban nov. 28-án, az octoberben alakult népnevelési egy- let nyilvános ülést tartva, felolvasá az uj társulat szabályait ; melly elágazásai által az ország valamennyi községét be akarja hálózni, s érdekeibe vonni. Minthogy tudnillik a jelenleg még vallásos érzelmű nép rokonszenvére, legalább tartósan nem számithat, szükségesnek látja, őt előbb megfosztani kath. meg- győződésétől. E czélra szükségesnek vélte elhatározni, hogy :

„Példány-iskola fog állittatni, mellyben valamennyi egyleti iskolák számára tanitónők képeztessenek. Az igazgató-, s ta- nítónők , valamint az egész személyzet, született portugali fog lenni. Minden kerület főhelyén középponti bizottmány fog alakulni, az egylet terjesztése végett ; és e bizottmányok az átalános igazgatósággal közvetlen érintkezésben fognak állni.

A plébániákban fiók-egyletek állíttatnak . . . . s valamint a legfőbb igazgatóság, ugy a kerületi bizottmányok is minden lehető gondoskodással azon lesznek, hogy a társulat iskolái- ban adandó nevelés öszhangzásban álljon az egylet c z é l j á- v a l és s z e l l e m é v e l . " A gyűlés egy fő-székes-egyházi kanonok elnöklete alatt tartatott meg a nevezett színházban, s egy delnőnek azon indítványa, hogy egyetlen, a társulat által alkalmazandó nevelőnő se tartózhassák valamelly szerze- tesrendhez élénk tapsokkal fogadtatott : ámbátor ez előgon- doskodás, az egylet ismeretes czélja mellett nagyon is fölös- leges, és haszontalan volt : mivel kath. érzelmű apácza ugy sem leend az egylet tagjává ; az olly szerzetesnők pedig, mint a minő egyházi az elnöklő kanonok, bizonyosan nem fognák a kitűzött czélt veszélyeztetni. A ,Portuguez' szerkesztőjének hittagadó nyilatkozatát már fönebb (5.1.) emiitők, s nem akarjuk ismételni. Az egészben csak az csudálatos, hogy épen a fran- czia apáczák olly szerencsétlenek, a portugál liberalistáknak nem tetszeni : inig e kis országban az angol bibliatársulatok, és prot.

missionariusok olly régóta otthonosoknak érzik magukat. De természetesen a kérdés ,vallási' ; következőleg nem mindegy, katholikus vagy protestáns érdekben működni, s csupán az el- ső tartathatik törvényellenesnek—Portugáliában.

— Az itteni szabadelvű kormány az által is igyekszik kimutatni, milly értelemben veszi a vallásszabadságot, hogy a ,piacet' követelt jogát nem egyedül a külhoni egyházi hata- lom , hanem a honi főpásztorok irányában is föntartja! A lis- saboni bibornok-érsek körlevelet akarván intézni a földrengés által rémületbe ejtett, és az isteni gondviselés által csudála- tosan megőrzött főváros lakosaihoz , az atyai szózat csak az igazság-ügy ministerének engedélyével vala kibocsátható ; s midőn e miatt némellyek a főrendek házában szót emeltek, elegendő volt a fönálló szabályokra hivatkozni. A ,Portuguez' pedig e törvényt azzal indokolja még ma is , hogy : „a püspö- kök fizettetnek a kormánytól" (miután az övéket elvették, hogy fizetésre szoruljanak) ; s mindannak , kit az állam fizet, alája kell a kormánynak mindazon cselekvényekre nézve vet- tetve lennie, mellyek a közbékét és nyilvános rendet megza- varhatják." S ezt egy olly lap mondja, melly a sajtószabadság

9

erejénél fogva magának jogot követel, mindent megmondhat- ni, s a néphez akármelly , még politikai felszólítást is intézhet- ni. ,De ő nem fizettetik az állam által' ! Tehát neki szabad, lá- zítani ? Bizonyosan nem. A közbékét és rendet megzavarni az államtól nem fizetett akár tisztviselőknek, akár magánosok- nak csak ugy nem szabad, mint azoknak, kik tőle fizetést húznak. Ez mit sem változtat a honpolgári s alattvalói köte- lességek természetén. Hanem az már más kérdés : valljon a lissaboni érsek-, és átalában az egyház főpásztoraitól jobban kell-e Portugáliában, vagy akárhol, a közrendet félteni, mint sem a ,Portuguez'-féle lapok szerkesztőitől. S mégis ők az egyháztól irigylik azon előleges censurátóli mentességet, (mivel utólagosan, ha vétenek a törvény ellen, ők is kérdőre vonathatnak ,) mellyet ők , sokkal csekélyebb erkölcsi biztosi- tékot nyújtva, maguk részére követelnek. De sok már az is, hogy e fölvilágosodott korban, illy elavult kérdéseket újból kell tárgyalni ! — Képzelhető ennélfogva , milly állásuk lehet Portugáliában a romai sz. szék képviselőinek. A kormány még mindig vonakodik az uj nuncius felhatalmazását elismerni, azt nem eléggé kiterjedettnek mondván. Ez oka, hogy az előbbi, mons. Di Pietro még mindig nem hagyta el a fővárost. Ha a dolgok ki nem egyenlittetnek, mindketten visszavonulnak, és beáll a Romávali szakadás. Pedig csak ez hiányzik még a j e - len ministerium dicskoronájának fényéből. A kötendő concor- datum szerint a sz. szék két lényeges módosítást ajánl a mos- tani állapotokra nézve. Egyik abban áll, hogy az India s Chi- na fölötti kegyuraság, mellyet bold. eml. XVI. Gergely pápa felfüggesztett, Portugáliának visszaadatnék, de csupán hat évre és kisérletképen; a goai érsek pedig, ki most kine- veztetnék, szinte csak hat évre nyerne teljhatalmat. A por- tugali kormány Chinában csak Macao fölött gyakorolhatna kegyuraságot, Indiában pedig csak a szárazföldön, stb. Alig remélhetni, hogy e föltételeket a kamra, jelen érzelmei mellett elfogadja.

— Dec. 2-án a franczia irgalmas apáczák javára készí- tett folyamodvány 9,568 aláírással volt ellátva : de az ellen- párt is gyűjti az aláírásokat, és ugyanakkor 6,886-ot számlált.

B e l g i u m . Jó időnkint följegyezni az örökké szabadsá- got emlegető, sa kath. egyház és kormányok ellen szónokló, ugy nevezett szabadelmü férfiak eljárását, mellyet követni szeret- nek , midőn a hatalom kezeikben van. Vége-hossza nem volt Belgiumban az előbbi, kath. szellemű kormány elleni harcznak ; főleg a szegények ügyét látván a nagy emberbarátok veszélye- zettnek az által, ha a jótékony czélra tett alapítványokat az egy- ház kezelné. S most, miután az egészről szabadon rendelkez- hetnek , még azt is gátolják , hogy magánúton jót tehessenek ama szerzetes-rendek, mellyek épen azon czélra lőnek alapítva, hogy a mások által elhanyagolt ügyefogyottak gondját visel- jék. Lissabonban az irgalmas szüzeket illették bántalmakkal, Belgiumban pedig a ,szegények apáczáit' (Petites-Soeurs des Pauvres) rendőrileg beviszik, és kérdőre vonják: mikép mer- nek a szegények számára alamisnát gyűjteni. ,De hisz ez ren- deltetésök? Hisz épen azért alapult rendjek; s nevökis e mű- ködési tért szabjaeléjek? Hisz ezt tiltani csak annyi, mint az ir- galmas-szerzetet azért idézni pörbe, hogy betegeket gyó- gyít; a tanitó-rendet azért, hogy iskolákat nyit'? Mind nem nyom semmit. A ,Gazette de Mons', az apáczák bevitetését egészeiVhelyesli ; azt irván egyik decemberi számában : „Teg-

Figure

Updating...

References

Related subjects :