elől) ujolag elzárta, s ha szokássá v á l t , a büntető-törvény íenyitő keze alá is vetette : egyedül azok ál-tal zsákmányoltatván ki ezentúl, kik a legszigorúbb büntetésekkel is daczolnak, vagy az emberi igazság sújtó kezét kikerülni tudják. Az e törvényt indítvá-nyozó javaslatban, az állam j a v á t bizonyára kellőleg tekintetbe vevő, s illetékes szakértők mondák: „Ele-gendő szemeinket ama rosszakra vetni, mellyeket előidézett, és még mindig szaporit akamatkikötések-beni önkény. Atalánosan el van ismerve, hogy a pénzbeli kamatláb túlságos fölemelése, a birtokot alapjaiban támadja m e g , a fóldmivelést aláássa, a birtokosokat akadályozza a hasznos javítások tevésé-ben" (mert hiszen milly észszel is fordíthatna valakié czélra olly tőkét, melly kétségtelenül felét sem ho-zandja be, gazdaságba fektetve, jövedelműi az érette fizetendő kamatnak ? ) „ s megvesztegeti az ipar valódi forrását ; melly ama vészt hozó könnyüségnél fog-v a , tetemes nyereményhez j u t h a t n i , a polgárokat a hasznos és tisztes keresettől elvonja; végre csak arra szolgál, hogy egész családokat megrontson, és azok kebelébe a kétségbeesést hozza." S a törvény megszavaztatott : a hatos kamat ujolag u g y állapít-tatván meg jövőre, mint legnagyobb, s még ez is csak a kereskedési forgalomban.
Pásztorkodási tárgyalások.
L
(Pásztori eszélyesség.) Pásztori eszélyesség ! Sokat em-legetett , gyakran rosszul használt, ritkán helyesen megér-tett szó ! Gyakran a legellenkezőbb elvii, s bánásmódot köve-tő lelkipásztorok ajkairól hangzik ezen szó, épen akkor, mi-dőn eljárásukat valamelly egyes esetben igazolni, vagy mű-ködésűket mint igen is eszélyest kiemelni törekesznek. Mit az egyik lelkész pásztori eszélyességből cselekszik, ugyanazt sok-szor a másik szintazon indoknál fogva elhagyja. Elöljáróik irá-nyában mindketten pásztori eszélyességre hivatkoznak : holott közülök csak az egyik találta el az igaz u t a t , s választotta a pásztori eszélyességet. Magukra az egyházi elöljárókra nézve is gyakran kényelmes kisegítő eszközül szolgál, egyes felme-rülő esetekben, alattvalóiknak a pásztori eszélyességet és mérsékletet ajánlani, a nélkül, hogy közelebbről meghatároz-nák, miben álljon voltaképen mindakettö. Valóban ez inte-lem merő stereotyp alakká fajul el, ha az igen is gyakran hasz-náltatik, és mindig ott haszhasz-náltatik, hol határozott miheztartási szabályokat adni nem akarnak, vagy nem tudnak. Ki mondja meg tehát mindenkinek, mi legyen a pásztori eszélyesség : holott mindenki azt kívánná használni, vagy véli, hogy hasz-nálta legyen ? Miglen a kérdés igy az átalánosság körében forog, mi egy felülmúlhatatlan szabályt tudunk nevezni,
mely-» 76
lyet maga a , J ó pásztor' kötött szivére minden alpásztorainak, midőn mondá : „Legyetek okosak, mint a kigyók, és egy-ügyűek, mint a galambok." Ámde ezen kigyói okosság és ga-lamb-együgyüség maguktól hullanak-e alá ránk ; vagy vala-melly tanodában szereztetnek meg ? Epen nem ! Az okosság átalában az élet m ü v e , saját és mások tapasztalásának viv-m á n y a , saját és viv-mások hibái viv-megisviv-merésének szüleviv-ménye, a nevezetes viszontagságok, szenvedések és kisértetek ered-ménye. Igy tehát a pásztori eszélyesség sem fog más téren diszleni. Ezt elsajátítani egyik lelkésznek könnyebb, másik-nak nehezebb leend : egyik-, vagy másikmásik-nak nagyobb fogé-konysága s kedve szerint, magát hivatalába beleélni, s abban az Isten országának terjesztésére, a lelkek megnyerése vé-gett működni. E magasztos czélra a legbiztosabb és legjobb eszközöket feltalálni s alkalmazni, ezt lehet ime pásztori eszé-lyességnek nevezni. Ez eszélyesség lényegileg b ö l c s e s é g ; a bölcseség pedig csak az igazi s tiszta, Isten és ember iránti szeretetből származik. E szerint tehát a legnagyobb pásztori eszélyességgel azon lelkész birand, kinek szeretete Isten és n y á j a iránt legnagyobb ? Ugy van ! Mert a ki e szeretettel b i r , egyszersmind birand a lelkészséghez szükséges egyéb erényekkel is; és ment leend az ellenkező hibáktól is : mert ,a szeretet hosszútűrő s kegyes ; a szeretet nem irigykedik, fel nem fuvalkodik , nem vadászsza saját hasznát, nem ger-jed haragra , nem forgat elméjében gonoszságot, nem örül a
hamisságnak' (I. Kor. 13, 4.). A lelkész, ki ezen tulajdonsá-gokkal b i r , hivatalának nem csak kellő eszközeivel, hanem kenetességével is bir. Nem ! az illyen lelkész nem lehet béres ! O magára, s nyájára nézve ugyanaz leend, a minek mint pász-tornak lennie kell, vagyis ő birand pásztori eszélyességgel. Ki-tünend ez annak cselekedeteiből : mellyek távol leendenek a korszellem embereinek , (kik elhitetik magukkal, hogy a tudo-mányosság tetőpontján állnak) , minden fogásaitól és kifogá-saitól. Hiszen az ő eszélyessége nem egyéb, a keresztény okos-ság alkalmazásánál a pásztori hivatalra. E keresztény okosokos-ság forrásai pedig egyedül a keresztény szeretetből fakadnak. Es igy a pásztori eszélyesség szabályaira a keresztény szeretet fogja megtanitani a lelkészt; miután ez tanitja 1-ör: a pászto-ri szelídséget, leereszkedést, nyájasságot (mansvetudo et aíFabilitas) ; olly tulajdonságokat, mellyek az emberi sziveket feltárják , és a bizodalmat megnyerik. A szeretet tanitja to-vábbá 2-or : az igazságosságot a nyáj iránt ; melly megadja kinek-kinek, még a bűnösnek is, a magáét. Az eszélyes lelki-pásztor Sailerként buzgólkodik a bűn ellen, a nélkül, hogy a bűnös személyét gyűlölné ; kiméli a személyt, a nélkül, hogy a gonoszságot kegyelné ; kiméli a tévelygőt, a nélkül, hogy a té-velygést oltalmazná ; eltűri a balgatagot , a n é l k ü l , hogy a balgatagságot pártolná. Melly különböző ezen igazságos-ság , ama farizeusi igazigazságos-ságtól, mellyet Nagy-Gergely pápa olly remekül ecsetelt : Homil. in 34. Evang. Lucae. A va-lódi igazságosság , e szent egyháztanító szerint, részvéttel bir : az áligazságosság ellenben csak megvetéssel, és bosz-szonkodással ; de nem olly bosbosz-szonkodással, melly a valódi igazaknál a jó cselekvés iránti buzgalomból származik, ha-nem inkább ama bosszonkodással, mellynek forrása a kevély-ség. A valódi igazságosság, a külszigoruság mellett meg-őrzi bensőleg a szeretet édességét; a valódi igaz, azokat, a kiket megrónia s Ítélnie kell, szivében önmagánál
jobbak-nak tartja ; s igy egy részről megmenti az alattvalókat az igaz-ságos fegyelem, más részről pedig önmagát az alázatosság által.
A farizeusi igazak nem viseltetnek irgalommal a gyarló test-vérek iránt : holott minél kevésbbé tartja valaki magát bűnös-nek, annál gonoszabb bűnös ő. 3-szor : A keresztény szeretet pásztori eszélyességre tanitja a lelkészt, a bűnösök iránti türe-lem által ; mert Sailer szerint a pásztori eszélyesség a lelkek üdvösségét munkálja, a nélkül, hogy erőszakosan lerontaná azt, mit csak az idő gyógyíthat meg ; és a mi le nem rontható a nélkül, hogy a jók meg ne szomoríttassanak, és a bűnösök még inkább föl ne ingereitessenek ; az a bűnösöket megjobbí-tani törekszik, a nélkül, hogy a hibásokra olly terheket rakna, mellyeket a megjobbultak sem birnak elviselni ; az mindenütt az isteni bölcseséget utánozza, melly a gonoszt is történni meg-engedi, hogy abból jót hozzon ki, s eltűri a csekélyebb bajt, hogy a nagyobbat megakadályozza ; követi az Urnák ama sza-vait: „hagyjátok a konkolyt a búzával együtt felnőni ; nehogy a konkolylyal együtt a búzát is kiirtsátok" (Mát. 13, 30.).
Az tehát kiméli a népnek ártatlan előítéleteit is ; azokat tudnil-lik, mellyek sem az Isten tökéletességeit nem csorbítják, sem az önmegtagadás ösztönét és erejét el nem rabolják, sem a felebaráti szeretetet, sem a sziv vidámságát le nem rontják.
Az igazi keresztény szeretet, pásztori eszélyességül tanitja 4-szer : a szilárdságot és állhatatosságot ; melly ugyan a füs-tölgő mécsbelet ki nem oltja, s a megtörött nádat össze nem tiporja : de az önhaszon, dicsvágy, és önbálványozás czéljai-nak, a gonoszság és bosszúvágy fondorkodásaiczéljai-nak, a rágalom és uralkodás alattomos ármányainak, a farizeusi botránkozás képmutatásának szilárdan, és hajthatatlanul ellentáll, s az ál-szenteskedés színe által magát tévedésbe hozatni nem hagyja, mellyel a képmutatók és önzők a népet megcsalni, s annak ér-zelme és élete alapos megjobbitását meghiusitani szokták.
A pásztorilag eszélyes lelkész nem Saulként a tisztátalan, ha-hanem Pálként a tisztes buzgalomnak l e e n d példányképe ; ő valóságos p e t r i n u s , vagyis Péter leend, Krisztus ügyének védelmezésében. Az ő buzgalma, melly csak a jóra törekszik, békeszerető, irgalommal, és jó gyümölcsökkel teljes, senkit meg nem itél : ment a képmutatástól, a hamis, kérkedékeny, csak viszálkodást, és keserű versenygést támasztó bölcseség -től ; melly ugyanazért nem is olly bölcseség, minő onnan fe-lülről száll alá, hanem merő földi, érzéki, ördögi bölcseség.
(Jakab 3 , 14. 15.) A valódi keresztény szeretet, pásztori eszélyességül tanitja 5-ször : az önzéstelenséget ; melly a ve-szendő arany után nem futkos, hanem ezerszer boldogabbnak tartja adni, mint elvenni. A pásztori eszélyesség 6-szor : rész-rehajlatlan ; vagyis az előkelők irányában Jánosnak, az egyptu-siak irányában Mózsesnek, a paráznák irányában Phineesnek, a bálványozok irányában Illyésnek, a hazugok irányában P é -ternek, a káromlók irányában Pálnak, a szentegyház-fertőzte-tők irányában valódi Krisztusnak fog mutatkozni. Az a gazda-gok füleit csiklandozni, s a szegényeket megvetni nem fogja.
Az igazi pásztori eszélyesség meg fog tanitani 7-szer : a tudo-mány helyes keresésére, s használatára. Ez ő előtte soha tu-laj donképeni czél nem leend, mint az álbölcsek előtt, hanem esak eszköz az Isten országának terjesztésére ; sem lépcső az öndicsőitésre : ő csak azon tudományt fogja keresni, melly voltaképen hasznos , és épületes ; de nem a z t , melly felfúj.
Nem szereti ő a bő és czifra beszédet, mellyel egyetlen lelket
* 7 7 m—
sem fog megnyerni ; s mivel tudja, hogy egyetlen egyszerű szó, annak idején, helyén, és kellő hangon, a szellem erejével kimondva, már maga képes áldást terjeszteni és teremni ; ő jól tudja, hogy a lelkipásztornak a bünösökhez, szomorkodók-hoz, elhagyatottakszomorkodók-hoz, vigasztalatlanokszomorkodók-hoz, kétkedőkhez, a halállal tusakodókhoz, szóval az üdvösség nélkül szükölködők-hez, és az után vágyókhoz kell szólania : kik egészen más szükségekkel küzdenek, mint a szórakodott és élvek u t á n só-várgó világfíak. A pásztori eszélyességü lelkész tehát a szent-irás, a szent atyák, és egyházi történelem tanulmányozását ugy fogja intézni, miszerint az azokból csörgedező épületes, vigasztaló, s megható elemeken, a körülmények szerint a kellő szempillantásban mindenkor uralkodni képes legyen ; va-lamint azon kötelmeket is mindenkor lelki szemei előtt vise-lendi, mellyeket neki mint hitszónok- és elemzőnek, gyóntató atyának és betegek vigasztalójának, lelki tanácsadónak és kegy-szerek sáfárának teljesítenie kell. A mi e szent czélokra nem
szolgál, az neki sem szolgál ; azt ő egyátalában nem hasz-nálja : mert a pásztori eszélyesség megmondja neki, hogy ha ő e czélokat eltévesztette, mindent elvesztett légyen. Igy te-hát ő a hiúság csábjait, és saját dicsősége keresésének ingereit legyőzi magában ; megszokja, nyájának épülésére, nem pedig saját hirének nagyobbitására szolgálni ; sőt dicsőségét egye-dül abban fogja találni, ha azon lelki vezérekhez soroztatik, kik-ről sz. Bernát (L. 4. de Consid. c. 4.) mondja : „Quorum in-gressus pacificus, modestus exitus s i t , quorum sermo aedi-ficatio, vita iustitia, quorum praesentia g r a t a , quorum me-moria in benedictione. Qui se amabiles praebeant non verbo, sed opere, reverendos exhibeant, sed actu, non fastu." A való-di pásztori eszélyesség végre 8-or : jámborság által tünteti ki magát ; ama jámborság á l t a l , mellyet ama nagy pásztorok és pásztor-példányok, mint borromei Károly, salesi sz. Ferencz, F e n e i o n , és egyebek tüntettek ki. Ezen jámborság „semmi g y ö n g é t , semmi szomorút, semmi kényszerűséget magában nem foglal; hanem a sziveket kitárja. Az egészen igazság, egészen szeretet. Az mindeneknek mindene, hogy mindene-ket megnyerjen" 1).
A mondottak folytán most már azt is könnyű leend meg-határozni, miben nem áll a pásztori eszélyesség. Nem áll az abban, hogy a rendzavaró hibákat és nyilvános botrányokat tudomásul ne vegyük, vagy fedezgessük ; hogy a sok rendet-lenség közepette mégis mindent rendében találjunk, a kihá-góknak szinte még hízelegjünk is, csak hogy lucskos nyelveik ellen magunkat megóvhassuk : nem ! ebben a pásztori eszé-lyesség épen nem áll ! A seb, a puszta takargatás által soha
sem heged be : a lelkipásztornak épen nem szabad néma eb-nek lennie. A maga helyén és idején mondott komoly szó, sok szerencsétlenségtől és bűntől megóv. Hallgatni ott, hol szólani volna kötelesség, nem volna eszélyesség; hanem hivatalunk ellen elkövetett árulás ! A kétnyelvűség, igazi szándékunknak kétértelmű beszéd általi eltakarása, a valódi érzelmeknek,
szent Gergelyként, szóhalmaz általi elfátyolozása, az igaznak hamis, a hamisnak igaz szinbe öltöztetése, mindez a sz. atya-ként a világ előtt ugyan eszélyesség gyanánt nézetik; és azok, kik a tettetés mesterségében legtöbbre vitték, még kevélyek is rá, s azokat, kik őket, e mesterségben járatlanok levén, félve s rettegve csudálják, és megfogni nem bírják, mint lehessen az
ér-') Sailer, Pastoraltheol. München, 1788. I. R. 55. lap.
zelmek fonákságát finomult udvariasságnak (mentis perversitas, urbanitas vocatur,) nevezni, szinte megvetik. Az eszélyesség e nemének kedvelői nem más czélt tűznek ki maguknak, mint a tisztelet legmagasabb fokára emelkedni, a hiu emberi dicső-ségben büszkélkedni, a sérelmeket busás kamattal visszafizetni, semmi ellentállás elől, ha lehet, ki nem t é r n i , a hol pedig ez nem lehet, ott a gonoszság kármentesítése végett, az engedé-kenység nyájas álarczát felölteni. A becsületesek eszélyessége egészen máskép cselekszik : az a külszinre mit sem á d , meg-győződését az igazság őszinte szavaival fejezi k i , a csalárdsá-got kerüli, a jót önhaszon nélkül miveli, a rosszat inkább eltűri, mint sem azt másnak tenné, bosszút nem forral, és a méltatlanságot az igazság miatt örömmel szenvedi. A jóknak ezen eszélyessége, s lélektisztasága azonban a világ okosai előtt balgatagság- és ostobaságnak látszik. E részben sz. Gergely ugyan a keresztényi okosságot átalában, de egyszersmind a va-lódi, s az ál pásztori eszélyességet is ecseteli. Az áleszélyesség a lelkipásztort észrevehetetlenül megfosztja hivatalának valódi szellemétől ; és annak h e l y é b e , a testi s világi okosságot oltja be. Az illyen lelkésznél az érzéki kéjelgés és kényelmesség, az érzéki élvek és gyönyörök fognak egyedül uralkodni : a lélek ellenben sanyarú böjtöt fog nála tartani. Az illyen lelkész gon-dolatait egyedül az emelkedés, a jövedelem és méltóság fog-ják elfoglalni ; ellenben a pásztori hivatal nála csak eszköz le-end eme czélok elérésére. A pásztori áleszélyesség férfíai, dics-, és vagyonvágyaik terveinek eszközeivel szinte kérkedni fog-nak tiszttársaik e l ő t t , és azokat mint valóságos otromba és szük eszű emberkéket, kik az illy mesterségekhez mit sem t u d n a k , megutálni fogják; szánakozván egyszersmind rajtok, hogy olly oktalanok, „közönséges''- emberekül maradni akarni ! Hogy az illy elvilágiasult, egyházi karingben diszelgő lélek-árusok, Ezechiel prófétának eme szavaival ( 3 4 , 2.): „ J a j Iz-rael pásztorainak, kik önmagukat legeltetik stb.", mit sem törődnek, önkényt értetik. A pásztori eszélyesség eme farka-sainak politikus szelleme, örökké izgatni fogja őket, mindenben mindenekhez illeszkedni; s hivataluk rovására mindenben mindeneknek tetszeni, sz. Pál következő szavainak ellenére:
„Ha az embereknek tetszeném, ugy Krisztus szolgája nem vol-nék." A pásztori eszélyesség eme hőseinek szomorú végzete, az édes és keserű vizet ugyanazon forrásból n y ú j t a n i : s emezt ama fölött dicsérni, vagy megvetni, mindenkor a körülmények szerint ; valamit most védelmezni, majd ugyanazon ajakkal ismét becsmérelni s kárhoztatni : ismét a körülmények és azon személyek szerint, a kiknek tetszeni vágynak. Valljon nem héz szerep-e ez már magában is : ha van egyébiránt valami ne-héz a pásztori eszélyesség eme szélkakasaira nézve ? ! Az ál, kereszténytelen eszélyesség tökéletes példányai majdnem hi-hetetlent képesek tenni, s a keresztény lelkeket a bálványok-nak mosolyogva feláldozni. De legyen elég! A mondottakból ezen három következtetés csalhatatlanul folyik. Első kö-vetkeztetés : A felmerülő egyes esetekben egyátalában nincs csalhatatlan pásztori eszélyesség; mert annak széke nem egyedül az észben, nem ! hanem az akaratban is, főleg a tisz-ta akaratban rejlik. Hol a tisztisz-ta akarat hiányzik, ott hi-ányzik minden; hol az létezik, ott a dolog nehezén már átestünk. A hol szenvedélyesség, vagy valamelly szenve-dély uralkodik , ott a valódi pásztori eszélyességgel ellen-kező létezik. Második következtetés : Hol a lelkipásztor
szel-lerne és szive a j ó pásztor Krisztus beható működése előtt feltárulva állnak, ott a pásztori eszélyesség mindenkor eltalálja az igaz és helyes utat, a sokféle utasítások és szabá-lyok nélkül is; mellyek különben sem terjedhetnek ki az élet-nek minden lehető, végetlenül sokfélekép alakuló egyes ese-teire. A hol ezen jópásztori szellem nem leng, vagy elfogadta-tásra nem talál, hol annak helyét pusztán világi tekintetek és rugók foglalják el, ott az üdv nem diszlik, minden ezernyi ezer szabályok mellett sem. Harmadik következtetés : Az iskola a pásztori működés tárgyait illetőleg csak ujj mutatást nyújt-hat ; a tapasztalás vezethet és serkenthet, óvnyújt-hat és rendre-utasíthat ugyan : ámde czélhoz egyedül és biztosan csak Krisz-tus kegyelme vezethet ; mivel a kegyelem tanitja a mestersé-get, agalamb-együgyüséget a kigyói okosság által élesíteni, a
kígyói okosság élét ellenben a galamb-együgyüség által kel-lően megtompitani és szelidíteni. Hol a legfőbb pásztor ke-gyelmének, a világ-okosságu lelkivezérek béres szelleme folyto-nosan ellene szegül, ellene működik, ott az üdvtelenség és zavar kimaradhatatlan, daczára minden oktatások- és szabá-lyoknak ! ,Ars artium est regimen animarum' ! (Wetzer- és
Welténél, D ü x után.) — n —
Közlemények Dalinatiából.
VII.
A helyőrségi temetőtől nem messze kezdődik a szomszé-dos török föld. Birodalmunk e pontjánál történt, hogy a mon-tenegroiak mult évi február 24-én határainkon átlépvén, idáig hatottak : hol a török őrség két őrházikóját lerontván , fekete hegyeikbe visszahúzódtak.
A gyors ,Lloyd'-gőzösön Castelnuovotól Cattaro felé haladva, sok természeti szépségekkel találkozhatni. A jobb oldali hegyláncz termékeny. Szakadatlan kertet képez az, egé-szen Cattaroig ; s e nagy kertben, ha ugy lehet szólanom, emelkednek a Stolivo soperiore, s inferiore, Perzagno, és Mula helységek. A Bocca bal oldala azonban a természet szép-ségeit, ugy szólván, egészen nélkülözi. Montenegro határát e helyütt, a hegyláncz oldalában, valami 200 lábnyi magasság-ban, bemeszelt kövek jelölik. A fehér vonal alatt Perasto, s Dobrota katholikus városkáink vannak. Ezek fölött, a bércze-ken tul, van a fekete sasok hírneves fészke: Montenegro. Az ember azt gondolhatná e csendes Bocca völgyében, hogy a föld legbékésebb emberei e tájon laknak : mi azonban nem áll.
I t t ember emberrel, barát baráttal, testvér testvérrel, a tör-ténet és hagyomány tanúsága szerint gyakran nem egyezett.
A montenegroiak gyakori betöréseit határos falvainkba, nem is említve, a vélemények itt helységenkint különbözők: más-képen gondolkozik a risanoi, másmás-képen a dobrotai polgár ; a szeretetlenség, az ellenségeskedés, az erkölcsiség e vészes nyavalyái itt annyira el vannak t e r j e d v e , hogy e mirigytől még a rokon vérségiiek sem maradtak érintetlenül. Hajónk kapitánya, kivel épen e tárgyra vonatkozólag beszédbe keve-redtem , Perzagno előtt, themáját bebizonyítandó, az ugy ne-vezett ,Tre sorelle' házára mutatott; hol három nővér, hosz-szabb ideig egyenetlenségben élvén, mindegyik külön bejá-rást építtetett maga számára. A boldogtalan emlékű kastély jelenleg is ott áll : a békétlen nővérek azonban már régen
por-ladoznak.
Perasto keresztény érzelmű, egykori hős polgárairól, hitelesen azt tudám m e g , hogy a törökök e tájróli kiűzetésé-nek emlékeül, 1654-ik évben, a most is épségben álló szép templomukat szűz Mária tiszteletére építették.
Dobrotában egy egész napig időzvén , alkalmam volt e városka körülményeivel is megismerkedni. I t t a keresztény erkölcsiség és földi jóllét leghatalmasabb két tényezője , tud-nillik a templom és az iskola felől csak j ó t mondhatok. A sz.
Eustachius tiszteletére emelt anyatemplom , egy nagyobb vá-rosnak is diszére szolgálhatna : elemi tanodája, mint már em-litém, szinte jó karban van. De szégyen is volna , ha máské-pen lenne : hisz itt a lakosság tisztán katholikus, és igen jól birja magát. Valamint honomban, a metzenzéíi emberre ráis-merhetni, ha Pancsován volna is : ugy a dobrotai polgárt meg-különböztethetni már viseleténél fogva még Amerikában is. A dobrotaiak legnyereségesebb foglalkozását a tengeri keres-kedés képezi : ők ugyanis hárman, vagy négyen egy társaság-ba állnak, s valamelly kereskedelmi hajót fölszerelvén, azt fel-váltva vezénylik. A felváltás rendesen minden harmadik év-ben történik. A honn maradtak foglalatossága a ,dolce far niente' : ők nap hosszanta házuk előtt csibukoznak, időtöl-tésből néha halásznak ; a téli hónapokon át pedig nagy szenvedélylyel szörbencset fognak. Dobrota legnagyobb el-lenségei , a határos montenegroiak. Többi között e vá-roskát 1848-ban mintegy 200 fekete-hegyi (kiváltképen a Dabinovichok házát) megtámadta. (Megjegyzendő, hogy itt a nagyobb házak, védelmi szempontból, magas falakkal van-nak körülvéve : ugy hogy egész Dobrota, egy Montenegro elleni nágy erődnek tekinthető.) Az emiitett megtámadásnál, a Dabinovichok h á z á t , a család egy most is élő leánya, ős-apjával védte : ez utóbbi a fegyvereket fiatal leánya
Eustachius tiszteletére emelt anyatemplom , egy nagyobb vá-rosnak is diszére szolgálhatna : elemi tanodája, mint már em-litém, szinte jó karban van. De szégyen is volna , ha máské-pen lenne : hisz itt a lakosság tisztán katholikus, és igen jól birja magát. Valamint honomban, a metzenzéíi emberre ráis-merhetni, ha Pancsován volna is : ugy a dobrotai polgárt meg-különböztethetni már viseleténél fogva még Amerikában is. A dobrotaiak legnyereségesebb foglalkozását a tengeri keres-kedés képezi : ők ugyanis hárman, vagy négyen egy társaság-ba állnak, s valamelly kereskedelmi hajót fölszerelvén, azt fel-váltva vezénylik. A felváltás rendesen minden harmadik év-ben történik. A honn maradtak foglalatossága a ,dolce far niente' : ők nap hosszanta házuk előtt csibukoznak, időtöl-tésből néha halásznak ; a téli hónapokon át pedig nagy szenvedélylyel szörbencset fognak. Dobrota legnagyobb el-lenségei , a határos montenegroiak. Többi között e vá-roskát 1848-ban mintegy 200 fekete-hegyi (kiváltképen a Dabinovichok házát) megtámadta. (Megjegyzendő, hogy itt a nagyobb házak, védelmi szempontból, magas falakkal van-nak körülvéve : ugy hogy egész Dobrota, egy Montenegro elleni nágy erődnek tekinthető.) Az emiitett megtámadásnál, a Dabinovichok h á z á t , a család egy most is élő leánya, ős-apjával védte : ez utóbbi a fegyvereket fiatal leánya