közti különbséget anélkül is olly könnyen el szokta, az azt közönyösen nézni megszokott szemek elől vesz-teni, nem arra kellene a tudománynak segédkezet n y ú j t a n i a , hogy a bűnös öntudat furdalását még kevésbbé érezhetővé tegye, az azt eltakarni remélt jogosság leplével : hanem h o g y az erkölcsi rossznak a polgári társaság jóllétére is káros hatását minél vi-lágosabb fénybe állitva, az irántai gyülöletet és meg-vetést lehetőleg fokozza, s a népek szilárdult erköl-csi érzetében keressen a pusztító rosszak ellen ha-talmas ovószert, mellyet a tekintélyökben meginga-tott polgári törvényekben, az uzsora ellen sok he-lyütt máris hiában keresnénk.
A puseyisuius
(keletkeztében , és első fejlődésében tekintve).
Bouverin P u s e y (olv. P j u s i ) E d v á r d tudor , a christ-curchi collegium kanonokja, s az oxfordi egyetemben a zsidó n y e l v t a n á r a , egy ős nemes angol család ivadéka, 1800 ban születvén, akkép ismeretes, mint egy, az angol állam-egyház kebelében létező, közönségesen ,puseyismus', vagy ,tractaria-nismus', maguknál annak követőinél ,angol-katholikus' nevet viselő , s az angol egyházban nagy jelentékenységet n y e r t , és több évektől fogva a száraz-föld figyelmét is magára vont ka»
tholicizáló iránynak alapitója s legjelesebb képviselője. A pu-seyismus az angol egyház történetével összefüggésben felfogva nem m á s , mint ujabb szaka a katholikus elem ellenhatásának az angol egyházban, a protestáns elem irányában ; melly ellen-hatás változó alakban nagyobb , vagy csekélyebb határozott-sággal ( i t t mi csak a L a u d , Goodman, Hooker , Andrews, M o n t a g u e , Dodwel stb. nevekre emlékeztetünk,) ezen egy-háznak egész történetében kevé3 félbeszakadással, keresztül-vonul. A puseyismus eredetére, s közelebbi alakulására azon-ban több tényezők munkáltak közre, Magának az állam-egy-háznak benső, nagy veszélylyel fenyegető romlottsága mellett, leghatályosabbakul nézhetők : a d i s s e n t i s m u s (az állam-egyháztól elszakadt felekezetek) t e r j e d é s e , melly Angliában az egy idő óta mutatkozó u j a b b vallásos emelkedést egészen kezeibe keríteni látszott ; tovább a catholicismusnak a felsza-badítás óta folytonos növekedésben levő h a t a l m a , melly a magas-egyházból számos áttéréseket idézett elő ; s végre leg-inkább azon ellenséges, minden esetre bizonytalan állás, mely-lyet a franczia juliusi forradalom következtében kormányrúdra j u t o t t whig ü g y é r s é g , a barátságos gyámsághoz szokott
államegyház irányában elfoglalt. H a az előbb nevezett két j e -lenetnél fogva a buzgó püspökiek igyekezetének különösen
• ••i 93 il"
oda kellett irányulnia , miszerint saját egyházuk követőiben egy élő vallásos egyházi érzelem keltessék föl, hogy a dissen-tismussal és catholicismussal diadalmasan mérközhessék meg:
ugy az utolsóra nézve főleg oda kellett hatniok, hogy a nem-zeti egyház összeolvadása az állammal meggátoltassék , és an-nak az államhatalomtóli teljes függetlensége kivivassék ; ugyanannak egy e r ő s , a változó politikától ment alap bizto-síttatván : melly gyanánt az isteni szerzeményen alapuló, s magát az apostoli következés által folytonosan fentartó püs-pökségnek meglévő eszméje önkényt kínálkozott. Az oxfordi egyetemnek több t a g j a i , hasonló gondolatok és érdekek által lelkesítve, az 1833-ik év vége felé összegyűltek Hugh James Roses-, a canterburyi érsek akkori házi káplánjának lakában, tanácskozás végett. A résztvevőknek egyik legbuzgóbbika s jelesebbike Newman J . H. t a n á r , a keleti collegium fellow-j a , s az oxfordi Szüz-Mária-egyház lelkésze, ezen tanácskoz-mány eredményét következő elvekben állitá össze, mellyeket mi lehetőleg saját szavainak értelmében fogunk előadni. ,Az üdvösségre egyetlen ut a Krisztus testében- és vérébeni ré-szesülés ; az e végre magától Krisztustól határozottan rendelt egyetlen eszköz az Oltári-szentség ; a szentség maradandósá-gának és helyes kiszolgáltatásának pedig nem kevésbbé hatá-rozottan hitelesített kezessége nem más , mint az egyház püs-pökeinek , és az ezek alá rendelt áldozároknak apostoli meg-bizatása.' Ezen, ha szabad ugy nevezni, hitvallásnak alapján, lekötelezék magukat a tanácskozók, törvényes engedelmes-ségük kikötése mellett, teljes éberséggel minden alkalmat felhasználni a r r a , hogy a gondjaikra bízottaknál az áldozás becsének kellő tudatát fölébreszszék, könyvek ós értekezések irása és terjesztése által az emberek elméjét az apostoli meg-bízatással megbarátkoztassák , az egyház tagjait naponkinti közös imádságra, s az urvacsorábani gyakoribb részesülésre serkentsék, minden föl nem hatalmazott újításnak az isteni-szolgálatban és szertartásokban ellene munkáljanak, és az egyházi fegyelmet és isteni-szolgálatot a félreértések és ke-vésre becsülés ellen oltalmuk alá vegyék. Ezen elvekre tá-maszkodva, mellyek horderejét akkor még a tanácskozók kö-zül bizonyosan senki sem vala képes felfogni, szándék volt eleinte egy különös társulatot állitani ; mellyel azonban , mint egyházellenessel, utóbb mégis felhagytak. Ellenben ezen irány férfiai rendkívüli tevékenységet kezdtek kifejteni szónokla-taikban , leveleikben, kisebb-nagyobb iraszónokla-taikban. Az utóbbiak közt legismeretesebbek és jelentékenyebbek a , t r a c t s f o r t h e t i m e s' (korszerű értekezések) ; honnan a puseyismus t r a c t a r i a n i s m u s , a puseyiták pedig t r a c t a r i a n u -s o k n a k i-s neveztetnek. E tractatu-sok Pu-sey, Newman, Keble által, több rokon érzelműek társaságában szerkesztve, kik kö-zül Hook , Williams, Christie, Palmer, Perceval a kitünőb-b e k , egy részkitünőb-ben igen is tartalomdus, a nagyokitünőb-bkitünőb-b közönség számára szánt értekezések ; mellyekben a hittan, egyházi szerkezet, és vallásos vitatárgyak kedveitető, s átalában értel-mes modorban hozatnak szóba. Megjelentek ezek 1833-ik év-től fogva 1841-ik évi april haváig: mikor is az oxfordi püspök kívánatára, a 90-ik értekezéssel bezárattak. Ezek nagyobb része, gyorsan ismételt több kiadást é r t , s együtt véve 9 nagy kötetet tölt be. Az ezen iratokban lerakott puseyita tanok előadása azonban tetemes nehézséggel j á r : mert elő-ször, a puseyismus mint rendszer, még nincs bevégezve; sőt
még jelenleg is csak fejlődésben van; e fölött másodszor, an-nak képviselői még több, pedig igen fontos pontok fölött nin-csenek teljesen egyesülve ; sőt könnyen felfogható tekin-teteknél fogva kényszerítve is látják magukat, tulajdonképeni nézeteiket lehetőleg függőben tartani. Midőn mi megkísértjük a mindnyájokkal közösét, vagy a z t , a mi iránt lehető legna-gyobb egyetértés uralkodik, tömött vázolatban előadni, min-denek előtt az egész puseyita irányt jellemző ama törekvéssel találkozunk, az angol egyháznak minden benső összefüggését a protestantismussal tagadni, vagy a hol az tényleg fönállna, lerontani. Luther, és a reformatio egyéb főnökei ellen szórt legélesebb nyilatkozatokban, sőt lehet mondani, becsmérlő ki-fakadásokban tesznek ők óvást egyházuknak minden közössége ellen a reformátorokkal, vagy a protestantismussal; melly utóbbi, egyik tractatus fejtegetése szerint, csupán csak nem-leges, tagadó, sőt szorosan véve nem is h i t , hanem csak merő ellenmondást föltételező kifejezés. Az angol egyházat ők ugy tekintik, mint a Krisztustól alkotott egyetemes egyháznak ki-egészitő részét ; melly Angliában, akár „a romai patriarchatus tekintélye alatt", akár „egy még régibb , független szervezet-nél fogva" alapíttatott ; s róla a reformatio idejében csak a becsúszott tévelygések és visszaélések törültettek le ; mig el-lenben a szent-irás és szent hagyományszerü , valódi igaz, és őskatholikus t a n , az egyházi-rend, és szent kormányi szer-kezet , hiven megőriztetett benne. Az egyháznak, mint Krisz-tustól r e n d e l t , és isteni alapon nyugvó intézetnek ezen felfo-gásából , önkényt folyik ama gyakorlati következés, melly a puseyiták előtt különös becscsel bir, hogy az egyház az ál-lamtól független , és a politikai kormánynyal, vagy nemzeti érdekekkel csak esetlegesen van összekötve. Miért is nem csak jogosítva, hanem kötelezve is v a n , az állam beavat-kozását belügyeibe teljes határozottsággal visszautasitni.
(Folyt, köv.)
» » t'IUI vJcXJ>(t> .1)1,1. » »
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
E s z t e r g o m , aug. 5-én. Azon ritka emlékek sorába, mellyek vallásilag egységes, ugyanazért hajdan erős hazánk fénykorára emlékeztetnek , tartozik a n o s t r a i templom és kolostor, melly az Ipoly mentében mintegy félóra járásnyira a szobi vaspálya-állomástól, rengeteg erdők közepett fekszik.
Nagy-Lajos királyunk épitteté azt 1352-ben remete sz. P á l szerzete számára, mellynek hazánk történetében olly magasz-tos szerep j u t o t t , s mellynek visszaállittatását a vallásos magyar kebel óhajtja. A nostrai remete-kolostor egykori nagy-sága felől bizonyságot tesz az is, hogy Istvánffy szerint, 1526-ban a nostrai szerzetesek Visegrád várát a török ellen meg-védték ; miért a felbőszült budai basa, portyázó csapatai által a nostrai kolostort és templomot f e l g y ú j t a t t a : ugy, hogy a pom-pás goth modorú templomból csak a szentély maradt fön. Más-fél századig feküdt romjaiban Nagy-Lajos jámbor m ü v e , mig Nagy-Leopold parancsára, és Szécsényi primás bőkezűsége által az némileg helyreállíttatott. Az újból felépült templomot gr. Berényi Zsigmond pécsi püspök szentelte föl 1726-ban.
Nostra a pálosok alatt a magyar nemességnek kedves
men-helye volt ; hová, mint a zajos világtól távol eső asceteriumba, lelki-gyakorlatok megtartása végett örömmel vonult. József császár alatt a pálosok szerzete, a magyar nép nagy lelki
ká-rára eltörültetvén, a nostrai kolostor uradalmi tisztek lakhe-lyévé lőn ; a templom pedig csak a szegény nép alamisnáiból tartatott fön. A kolostor a magas kormány parancsára a mult években átépíttetett, és női fegyenczházzá alakíttatott, melly -ben sz. Vinczének irgalmas leányai, mintegy 4 0 0 , az erkölcs útjáról eltántorodott nőknek vallásos, és erkölcsi nevelésével áldásosán foglalkoznak : miszerint ezek Istennel, a világgal és önmagukkal kibékítve, s javulva lépjenek vissza az emberi társaságba. Igen kivánatos, hogy a közönség a fentisztelt ir-galmas nénék keresztény müvét, a javitva elbocsátott nőfe-gyenczeknek szolgálatba fogadásuk által mozdítsa elő : hogy igy ezen bűnbánó Magdolnáknak alkalom adassék, mindennapi ke-nyeröket tisztességes munka által megszerezni. — Mig a no-strai kolostor illy módon újra benépesült, s áldását szintúgy, mint a pálosok idejében, mindenüvé t e r j e s z t i , az alatt a ma-gára h a g y a t o t t , de különben jeles épitészetü templom mind-inkább pusztulásnak indult ; s kivált belső felszerelését ille-tőleg olly szánandó sorsra jutott, melly a hely történeti neve-zetességével , és egy látogatott kegyliely méltóságával a leg-kirívóbb ellentétbe jött. Mindezt szivére vévén Máriának egy hő tisztelője, gyűjtögetni kezdett Mária szentélyének föléke-sitése végett. Az adakozások Isten áldása mellett olly mérték-ben jöttek , hogy nem csak a főoltár, hanem az egész temp-lom benső felújításáról lehete már gondolkozni. A t. cz. ada-kozók és pártfogók sorában kitűnnek : V. Ferdinand ő cs. kir.
apóst. Fölsége 300, Karolina-Augusta anyacsászárnő 100, her-czeg-primás ő eminentiája 100, nm. Szaniszló Ferencz nagy-váradi 1. sz. püspök ur, és nt. Schlick Domonkos, a lazaristák és irgalmas nénék visitatora együtt 1100 frttal. A jóltevők sorá-ban látjuk tovább a fm. zágrábi bibornok-érseket, a nm. ka-locsai , székes-fehérvári, veszprémi, pécsi, győri, szepesi, beszterczei, nyitrai főpásztorokat, a főtiszt, esztergomi, kalo-csai káptalanokat, számos egyházi s világi férfit és nőt. (Az adományok összege 1807 uj forintra rug.) Különös említést érdemel t. Krausz J á n o s , cs. kir. mérnök, és ennek segéde Röszler Károly ur ; kik az építészi segédletet és felügyele-tet Isten nevében teljesiték , Stöger József építőmester, ki a kalvária felsőbb kápolnáját ingyen javíttatta ki, Luczenbacher P á l u r , ki pénzt és meszet adott a statiók kijavítására, végre Paumon Ede primási aranyozó, ki a főoltár díszítését igen ju-tányos áron és olly szépen eszközölte, hogy közelismerést nyert. (Ajánljuk őt mindazoknak, kik templomot, vagy más istenes helyet ékesíteni akarnak.) Ennyi jótékony erő közre-működése mellett, sikerült a czélba vett javitások nagy részét végrehajtani. Itt első helyen említendő a főoltár , melly régi, de olly remekmű, minőre csak a magyar pálosok templomai-ban akadunk. Ez oltárt remete sz. P á l , remete sz. Antal, sz.
Ágoston , és Jeromos életnagyságú, továbbá sz. István király, aquinoi sz. T a m á s , coelestin sz. Péter, sz. Erzsébet, s mintegy 15 angyalnak kisebb szobra ékesíti ; mellyek közt a mennybe szálló bold. Szűznek életnagyságú, és gazdagon aranyozott szobra emelkedik ki. Mindezen szobor, valamint a főoltár uj diszt és dus aranyozást nyert : a goth modorú, s régi szentély kék egén, a csillagok egész serege aranyos fényben úszik ; az öt oldaloszlop fejei megaranyozvák ; a szentély részben ujonan
köveztetett ; az egész templom mellék-kápolnáival együtt ki-meszeltetett ; a mellék-oltárok szintúgy, mint a főoltár hg-pri-más ő eminentiája által u j ereklyetartókkal elláttattak. Kija-víttatásra vár még a szószék, a hét mellékoltár , a karzat, or-gona, s a torony. Legyen szabad reményleni, hogy a kegy-uraság , ama buzditó példa u t á n , mellyet e templom kijaví-tása körül a magányosok adtak, szinte közreműködni fog illy jámbor vállalat kiviteléhez 1). — Az ekkép u j fényben ragyogó főoltár megáldására jul. 3l-ike vala kitűzve; mire is minden gondosan előkészíttetett. A fogház női lakossága, az irgalmas nénék vezérlete mellett vetélkedett az oltároknak galyakkal é3 virágokkal való fölékesitésében. A templom küszöbén álló két nagy angyal, a szeutelt-viztartóból a belépőket szentelt-vízzel mintegy megkínálni látszottak. A templom tetején egy nagy kék-fehér zászló lebegett. A fölszentelésre kitűzött napon a környékből ezer meg ezer ember sereglett a kedves kegy-helyre, kik közül sokan meg is gyóntak és áldoztak. A német és magyar sz. beszédet maga a főoltár felszentelése követte, mellyet, hg-primás ő eminentiája e ténykedésben akadályoz-va levén, ft. Reither József a p á t , és n.-marosi plébános ur v é g z e t t , a szomszéd plébános urak segédszolgálata mellett.
A sz. mise áldozatot Nostrának aranymisés plébánosa, nt.
Pintér Antal ur mutatta be a Mindenhatónak ; ki templomát u j fényében látván , elmondhatta Simeonnal : „Nunc dimittis servum tuum Domine." Ugyancsak ő fogadta szive örömében gazdag terítékű asztalánál a diszesebb vendégek koszorúját.
A délutáni ünnepélyes vecsernye alatt az énekben jól gyakor-lott nostrai pórleányok, a zsoltárokat latin nyelven olly szaba-tosan énekelték, hogy bármelly városi templomi karnak is be-csületére válnék. Isten és a bold. Szűz fizessen meg mindazok-nak , kik szóval, tanácscsal, tettel, vagy adakozással közre-működtek Mária sok csudákról nevezetes eme szentélyének helyreállításában ; s mindazon örömköny, mellyet a Nostrába zarándokló hivek a diszes kegyhely megpillantásakor hullat-nak , emelkedjék mint harmat gyöngye az ég felé , s dus ál-dásként szálljon onnan vissza a kegyes jótevők fejére, f f f
N e m e s - O r o s z i , aug. 8-án. A Szikincze kies völgyé-ben lakó nemes-oroszi hivek, kik azelőtt maguk közt főpász-tort még soha sem láttak, nagy örömre virradtak mult julius-hó 16-án, midőn ő eminentiáját a bibornok-érseket, országunk herczeg-primását, legkegyelmesebb főpásztorukat, és atyjo-k a t , atyjo-körüatyjo-kben elfogadni szerencséseatyjo-k lőneatyjo-k. A legnagyobb munka, tudnillik az aratás ideje alatt jővén ő eminentiája, előre megköszöne minden utközti tisztelgést : megengedni ke-gyeskedett azonban mégis, hogy a nemes-oroszi hivek , kiket más nap a bérmálás szentségében megerősíteni jött, őt méltólag fogadhassák. A Garam vizén létező zelizi hidon, hol a z ü d -') Nostrán történt az, hogy , midőn Nagy-Lajos a velenczeiek-kel háborút v i s e l t , azon fogadást tette , miszerint, ha győztes leend, sz. Pál remete testét, melly Velenczében tiszteltetett. a kötendő béke föltételei közt ki fogja tiizni. Ekkor boldog L u k á c s szerzetes i g y szólott a királynak : „Oh győzhetetlen fejedelem ! bizom Istenben, szándékod teljesülni f o g , s az ajándokot, mellyet birni óhajtasz , el-nyered." Erre a szerzetes a nostrai zárda ajtajához ledugott e g y hárs-fa-ágat , melly legott kihajtott, és ,Lajos fája' néven 1526-ig nevezetes volt. Ekkor a törökök pusztitották el a hires fát. A nostrai sekrestyé-ben csak imint találtatott föl e g y régi kép , melly a fönebbi jelenetet ábrázolja : mint hajt ki a hársfa-ág a szerzetes kezében. E kép kijavít-tatását két pesti t. ur volt szives elvállalni.
95
vözlet kezdődött, szerencsésen átkelvén Ő eminentiája, mint-egy 3 0 lovagból álló bandérium által kisértetett Jergenyén, és Nagypcszeken keresztül, Nemes-Orosziba.Jergenye ünnepélyes látványt mutatott : a falu végén fölállított, kezökben zöld ága-kat tartó iskolás-gyermekek tisztelegtek ő eminentiájának tani-tójokkal, és a ref. Ielkészszel e g y ü t t ; ben a faluban minden liáz lobogókkal, és szép virágfüzérekkel díszelgett ; a kíváncsi embe-rek pedig házaik előtt térdre hullva fogadák a főpásztori ál-dást. Estve felé érkezett ő eminentiája Nemes-Orosziba, ha-rangzugás, és a nép örömkiáltásai közt, s a templom a j t a j a előtt a honthmegyei tisztviselőség, Kazy István helybeli földes-ur, a papság és nép által ünnepélyesen fogadtatott.
Bemenvén a templomba, szokott imája után ő eminentiája egy harangot szentelt ; melly szent foglalatosság után , neve-zett Kazy István ur házába tért. Más n a p , úgymint 17-éns
Nemes-Oroszi valóban egy váratlan ünnepélynek színhelye lőn ; mert a körülfekvő plébániák hivei nagy számmal, rész-ben körmenetileg i s , mint valamelly bucsuhelyre, akkép se-reglettek össze, még pedig a legszebb rendben. 0 eminentiája már kilencz óra előtt a papság által a ritka szépségű templom-ba v e z e t t e t v é n , megkezdé a nagy-misét, melly alatt a nép épületesen énekelt ; mise után a bérmálandókhoz beszédet t a r t o t t , és 740-et még az nap e szentségben részesiteni mél-tóztatott. 0 eminentiájának ittléte sok ö r ö m e t , ü d v é t , és ál-dást hozott. Szóljanak a szegények, kiknek könyeit bő ala-misnával letörlé ; szóljanak a helybeli l e é g e t t e k , kik közt harmincz pengő forintot kiosztott ; szóljanak a többi vallásos emlékek i s , mellyekkel magánosok is boldogittattak ! T a r t s d meg Isten az igaz egyház eme nagy oszlopát, s az emberiség valódi jótevő a t y j á t ; és engedd k e g y e s e n , hogy az ötven éves papság arany-miséjét e l é r v e , még igen sokáig boldogít-hassa a hozzá igaz szivvel ragaszkodó h i v e i t , gyermekeit !
P a r i s , aug. 6-án. Az Oltári-szentségnek éjjeli imádá-sára szövetkezett ajtatos egyesület, melly Francziaország több részeiben megalakult már , s Parison kivül, T o u r s , Toulon, Aix, Lyon, Toulouse, Chratres, Lille, Carcassonne, Bordeaux, Nantes , L e Mans , S t r a s s b u r g , Cahors stb. városokban is lé-tezik , jun. 2 6 - á n , három napig tartott lelki-gyakorlatok után, a tripolisi püspök elnöklete alatt közgyűlést tartott. Le Re-bours átalános helynök , a gyűlést megelőzött ajtatosságok alatt egész beszéd-cyclusban fejtegette, mikép az Oltári-szent-ség a catholicismus k ö z é p p o n t j a , hitünknek érzékek alá eső t á r g y a , reményünk záloga ; s innen hozta le a keresztények-nek e nagy szentség iránti kötelességeiket, és a társulat tag-jainak hivatását. A gyakorlatokat befejező sz. mise alatt csak-nem valamennyi társulati tag az Ur asztalához járult. A szen-vedő állapotjában szólni is képtelen elnök h e l y e t t , annak be-szédét a hallgatóság nagy épülésére egy áldozár olvasá föl ; mellyben a püspök az egylet gyors terjedése felől értesíti a t a g t á r s a k a t , és hogy azt ő szentsége a p á p a , a P a r i s városát megdicsőitő ajtatos intézetek közt áldásával is kitüntette. A még nagyobb sikert óhajtó buzgólkodókat k i t ü r é s r e , s a tár-sulat virágzásaért Istenhez intézett folytonos imádságra szó-litván f ö l , különösen szivökre köté a példás magaviseletet, és ker. erények gyakorlását. „Gondoljátok megszeretett test-vérim ! mondá többi k ö z ö t t , hogy az angyalok tisztét teljesíti-tek, hogy Isten dicsőségének mintegy diszőrsége, sőt tulajdon-képen az ő testőrei vagytok. Azon tiszteletbeni részesülés, hogy
személyéhez közeledhettek és kegyeiben részesültök, éleszsze föl buzgóságtokat, és emelje lelketeket : a nemesi rang (mint a köz-mondás tartja,) kötelességeket is ró fel. Ne legyen t e h á t benne-tek semmi aljas és durva ; azon magas álláspontról, mellyet az ol-tár lépcsőire térdelve elfoglaltatok, szárnyaljon föl lelketek az ég felé, és sziveteket tárjátok fel a mennyei ihletek egész bősé-gének. Egész életetek legyen imádság; imádságtok pedig, mint szivetek is , mindenekelőtt legyen katholikus : imádkozzatok a bűnösökért, hogy téritse meg őket az Isten ; imádkozzatok az egyház- és annak f e j e é r t , hogy az őt környező veszélyek és mozgalmak, a h e l y e t t , hogy megrázkódtatnák őt, csak még inkább szilárdítsák ; imádkozzatok F r a n c z i a o r s z á g é r t , h o g y Isten azt mielőbb dicső békében részesitse." Az e beszéd által előidézett hatás átalános volt ; melly után a világi elnök az egylet ügyeiről részletes jelentést tett. — Valóban, a franczia p a p s á g , szerzetes-rendek , és ajtatos társulatok által minden oldalról és irányban kifejtett buzgalom csudálatos : de csudá-latot érdemlők az eredmények i s , mellyeket e , semmi aka-dálytól vissza nem rettenő hitbuzgalom , munkás szeretet és áldozatkészség egy, a hitlenség által egészen az örvény szélé-re sodort társadalmat megmenteni, s azt Istennek és a kath.
egyháznak ujolag megnyerni szerencsés volt. Francziaország a világ minden részeibe százankint küldi a ker. miveltség és ü d v apostolait, a téritőket, és irgalmas szüzeket : s végre még katonáiban is eszközöket lel e dicső missio teljesítésére. L e g -alább a .L' Univers' egyik papi rendű levelezője ekkép ír Olasz-országról : „Szóval, katonáink e perezben Olaszhon missiona-riusai ; nekik lőn f e n t a r t v a , bebizonyítani az Alpeseken tul, hogy az istentelenség megszűnt Francziaországban divat, és bon tonhoz tartozó dolog lenni."
' L o n d o n b ó l hajmeresztő adatokat irnak a
' L o n d o n b ó l hajmeresztő adatokat irnak a