Ezek-ről jövő alkalommal. K I ez s ó József.
A pusej ismus
(beletkeztében , és első fejlődésében tekintve).
(Folytatás.)
Az egyháznak alapja az a p o s t o l i k ö v e t k e z é s , és a p ü s -pöki fölszentelés ; a püspökség az egyháznak egyátalában szük-séges , Istentől rendelt szerkezete ; olly tanitmány, mellyre a puseyiták legnagyobb súlyt helyeznek. Innen közvetlenül kö-vetkezik , hogy csak azon egyház igaz, melly püspökséggel b i r , melly fölszentelését szakadatlan sorozatban az
apostolo-kig t u d j a fölvinni ; továbbá , hogy az üdvösség csak az illyen egyházban található fel. A k e z e k f ö l t e v é s e által tudnil-lik a püspököknek megadatik a Szentlélek, és a hatalom, ugyan-azt egyebekkel is közölni. A kegyszereket tehát csak azon férfiak osztogathatják érvényesen és foganatosan, kik a fölszentelés által a püspököktől erre hatalmat nyertek. Azért a puseyiták az embereket szárazföldi tartományokban, ha
ezek a kegyszerekben foganatosan részesülni kívánnak, az angol katholikus vagy pedig a r o m a i katholikus egyházhoz utasítják; miután egyebütt foganatos részesülés a szentsé-gekben nem létezik. A szabad vizsgálat, protestáns alaki elvének ellenében, a puseyita felekezet a s z e n t í r á s h i t e -l e s m a g y a r á z a t á n a k j o g á t az egyház részére vivja k i : mivel szinte összefüggésben van az i s , hogy a h a g y o -m á n y t i s , legalább részben, érvényre hagyja jutni. M i g közülök sokan még a hagyományi tan ama lerinai ,Quod sem-per etc.'jelszavával is megtudtak barátkozni, az egész iskola megegyezett abban, hogy az egyháznak legalább első öt szá-zadát, kelet elválása előtt nyugottól, midőn még azonegy szellem, és a hagyományok egyetlen folyama áradt ki az apos-toloktól fogva az egész kereszténységre, szabályul és érvény-ben kell hagyni minden következő időkre nézve. Ezen nézet-tel összeköttetésben áll az ő előszeretetök a szent atyák általi sz.-irás-fejtegetés iránt; valamint törekvésök is, a szent atyák iratainak (ezek közt még aquinoi Tamás arany lánczának is) fordítása á l t a l , azok ismeretét, és tanulmányozását elősegite-n i , s a legtágasabb körökbeelősegite-n terjeszteelősegite-ni. Valamielősegite-nt tovább, a protestantismus alaki, ugy annak anyagi elve iránt i s , a h i t á l t a l , é s c s e l e k e d e t e k n é l k ü l i m e g i g a z v i t á s r ó l , tagadólag viseli magát a puseyismus. Ezen, N e w -man által egy különös iratban ostromolt tannak ellenében egy m á s , a tridenti tanfogalomhoz igen közel álló, sőt attól alig egyébben, mint a kifejezésben különböző elmélet állíttatik föl ; melly szerint a j ó cselekedetek is megigazító erővel bírnak : csakhogy mind a kettő, a h i t , és a jó cselekede-tek , más módon szereznek megigazulást. Ebben hallgata-gon már benfoglaltatik, hogy a megigazulás nem csupán Krisztus érdemeinek beszámításában, hanem saját igazsá-gunk fölkeltésében is áll ; t e h á t , hogy a megigazulás né-mi fejleményszerü , fogyatkozás- , és gyarapodásra képes, valamelly súlyos bün által i s , nem pedig egyedül a hi-tetlenség következtében elveszthető valami légyen : mint ez a puseyita iskola által határozott szavakkal taníttatik is.
Közelebbről a puseyiták ugy képzelik maguknak a megiga-zulást , mint Krisztusnak titokteljes honolását és jelenlétét a Szentlélek által az ember lelkében ; és e honolást ők a kereszt-ség és Oltári-szentkereszt-ség munkálkodása által engedik létesülni.
Ebből egyszersmind az is látható, hogy ők a szentségeket nem calvinista fogalom szerint puszta jelek gyanánt, hanem mint va-lóságos vezetékeket, kegyelem-csatornákat fogják föl saját kife-jezésök szerint. Igy ők a keresztségnek (ebben is tökéletesen
egyetértve a kath.hitágazattal,)bűnbocsátó, s újra születési erőt is tulajdonitanak. Az Oltári szentséget illetőleg ők Krisztus tes-tének és vérének valóságos, „a mi hitünktől független" jelenlé-tét tanitják, valamint azt is, hogy az ember annak élvezése által
Krisztussal legbensőbb egyesülésre j u t , és az ő áldozathalá-lának áldásaiban részesül. Miért is ők a gyakoribb, legalább minden vasárnapon^megujuló áldozást sürgetőleg ajánlják. Ha-bár eddig a puseyiták tökéletesen katholikus téren állnak, mégis ezt az ő nézeteikről a transsubstantiatiót és szent mise-áldozatot illetőleg mondani nem lehet. Pusey maga (önigazo-lási tollharczában az oxfordi püspökkel) tűrhetetlen bitorlás-ként rójja föl az egyetemes egyháznak a z t , hogy az Krisztus jelenlétének módját az Oltári-szentségben közelebbről
meg-határozni a k a r j a ; az Oltári-szentség imádásának ellene
nyi-101
Mu-tatkozik , és a 39 ágazatokkal a szent mise-áldozatot Istent ká-romló mesének és veszedelmes csalárdságnak jelöli. Más ler-ílak azonban ez iskolából, mint például (az azóta katholikussá lett) Newman és Palmer, már korán hajlandókul mutatkoztak (jóllehet a transsubstantiatio szó ellen ők is szükségesnek hit-ték az óvástételt), a kenyér és bor elemeinek is nemű átválto-zását elfogadni, a n é l k ü l , hogy a m i k é n t r ő l pontosan nyi-latkozni bátorkodtak volna. A sz. mise-áldozatra nézve New-man ismeretes 90-ik értekezésében annyira ment, hogy ő a 39 ágazatok kárhoztató Ítéletét nem az áldozatra mint ollyanra, hanem egyedül a magán-misére, s az ezzel összefüggő haszon-vágyra (! ?) hitte magyarázhatni. Mások még tovább is men-vén , a misét minden szertartásaival együtt ujolag visszafoga-dottnak akarták tudni. A keresztség- és Oltári-szentségen kí-vül (mellyeket a puseyiták tagadhatlanul Krisztustól nyert rendeltetésök alapján ,evangéliumiaknak' neveztek,) épen nem idegenek a többi ötöt i s , mint az anyaszentegyháztól ren-delteket , mellynek erre az ő nézetök szerint hatalma és joga van, elismerni, vagy legalább azoknak, mint az
előre-látó Pusey cselekvék , a kegyszerfélék jellegét kivívni. A pu-seyita tanoda, szorítva azon nehézségnek helyes felismerete á l t a l , mint lehessen a keresztség után elkövetett bűnök bo-csánatára eljutni, legjobban közelitett a töredelmesség szent-sége felőli kath. tanhoz. Sokan a fülgyónást is tényleg behoz-ták maguk közt ; és ezzel összeköttetésben áll az i s , hogy még a papi nőtelenség behozatala is szóba jött náluk. Sőt még egy olly pontbani közelitésre is korán lépések tétettek , melly a fenforgó körülmények közt a legnehezebb , tudnillik a pápa tekintélyének elismerésére ; holott némellyek a pápának leg-alább tiszteleti főnökségét (primátus honoris) elismerik, má-sok pedig a 37-ik ágazatot, melly Angliában a pápától min-den tekintélyt megtagad, oda hiszik értelmezhetni, hogy ezen ágazat által egyedül a tény , nem pedig jogkérdés vagyon el-döntve. Végre a szentek segitségül hívásáról, a tisztitó-tüzről, a halottakérti imádságról, a képek és ereklyék tiszteletéről, és a búcsúkról szóló kath. tant illetőleg, e pontok felől ugyan a puseyiták teljes óvatossággal és tartózkodással szólnak , né-zeteiket azokról, még pedig, ugy látszik, szándékosan , bizo-nyos homályba burkolják, és alig tudnak elégséges szavakat találni a romai egyetemes egyház állítólagos visszaéléseinek és tulságainak kárhoztatására. Mindazáltal az első pillanat az ezekre vonatkozó fejtegetésekre, kitünteti, hogy ők a helyesen felfogott kath. tanhoz közel állnak ; minthogy Newman a már emiitett értekezésében nem is vonakodik az ezen pontokra vo-natkozó tridenti határozatok elfogadását, csak hogy egy kissé ingadozva, ajánlani ; mit azonban, ugy látszik, nem fog a többségnél keresztülvihetni. Mint a hittanban, épen olly ha-tározottan katholicisáló irányt tart a puseyiták iskolája az i s-t e n i - s z o l g á l a s-t - , é s s z e r s-t a r s-t á s b a n is. Ez igyeke-zetében igen nagy segedelmül szolgál neki az eredeti anglica-nusok által nagy becsben tartott Common-Prayer-book, melly az ős katholikus szellem- és valóból igen sokat megtartott, és igy a protestantismus 39 ágazata ellenében az egyensúlyt fen-tartja. Itt azonban a puseyiták iskolája még az által is segíteni kiván, hogy ebből a protestantismus által becsempészett ele-meket kiszorítani, s helyökbe a régi ős szertartásokat törek-szik visszahozni. Sőt fiatalabb férfiai még olly ajtatos könyve-ket is adtak k i , mellyekben terjedelmes kivonatok találtatnak
a romai solozsmából, főleg annak énekes részét illetőleg. Az isteni-szolgálat fő része- s lényegeként a puseyiták a prote-stantismus szellemével merőben ellenkezőleg, nem a szónok-latot, hanem a község áldozati szolgálatát t a r t j á k , melly tető-pontját a végvacsora ünneplésében éri el. E mellett sokféle, a protestánsok által rettegett kath. szokásokat és intézeteket el-fogadtak. Igy ők az áldozó asztalt, mellyet oltárnak neveznek, feszületekkel és képekkel ékesítik f e l , és gyertyákat égetnek rajtok. A váltó karénekeket latin nyelven éneklik, a hitvallás elmondása alatt egy ősrégi egyházi törvény rendelete szerint kelet felé fordulnak stb. A keresztvetés jelét ismét fölelevení-tették ; némelly katholikus ünnepeket, valamint a pénteki böj-töt , és a naponkinti estveli, s reggeli isteni-szolgálatot is be-hozták ; és ez á l t a l , valamint azon nagyrabecsülés által is, mellyet ők a felebaráti szeretet gyakorlati cselekedetei, a val-lásosság, töredelmesség, önmegtagadás és testsanyargatás iránt kitüntetnek , a vallásos hitélet és munkás keresztény szeretet felüditésére igen sok érdemest és elismerésre méltót tettek.
A tagadhatatlan érdemek, mellyeket a puseyiták iskolája az utóbbi tekintetben magának szerzett, főnökeinek tudományos-sága s kitűnő elmebeli tehetségei, ugyanazoknak állása An-glia legnevezetesebb egyetemeinek irányában , mellyek min-denkor nagy befolyással birtak az egész országra, nevezetesen annak fensőbb osztályaira, párosulva azon fönebb már emii-tett körülménynyel, hogy annak törekvései épen nem állanak elszigetelten és kapocs nélkül az angol egyház szellemében és történetében : mindez összevéve, s együttmunkálva azt ered-ményezte , hogy ezen puseyita tanok azonnal nagy tetszéssel találkoztak , és tüzhelyökről, Oxfordból hirtelen sebességgel az egész országban elterjedtek. Maga a püspöki kar is, az ox-fordi püspökkel az élén, eleinte átalában kedvezőleg volt han-golva az u j tan iránt ; mig egyszersmind abban az egyház ak-kori fenyegető helyezetében, nem megvetendő támaszt hitt nyerhetni a püspöki hatalom gyámolitására. Csak lassankint, midőn a puseyismus továbbfejlődésében a protestantismus elve ellen irányzott élét világosabban kitüntette, s kebeléből számos áttérések történtek az egyetemes egyházba, kezdettek, noha még mindig csak egyes hangok emelkedni. Mindez azon-ban megváltozott a Newman által szerzett 90-ik tractatus megjelenésével, mellyben kiegyenlítő összeegyeztetés kisér-tetik meg az angol egyház 39 ágazata , s a tridenti zsinat ha-tározatai közt ; vagyis megkísértetik annak bebizonyítása, hogy az ezen katholikus-ellenes ágazatokban, a romai katho-lika egyház tanai ellen kimondott minden kárhoztató Ítéletek, nem azoknak katholikus fogalmazását, hanem csak azon né-pies túlzásokat illetik, mellyek egyébiránt soha tulajdonképeni egyházi tanokká nem váltak. Ezen, mindenesetre tökéletesen meghiusult, mert már magában kivihetetlen kísérlet, az ál-bölcseletnek ezen remek m ü v e , borzasztó vihart támasztott a puseyiták ellen. Az oxfordi s londoni püspököket kivéve, kik még most is inkább csak közvetítő állást foglaltak e l , majd-nem az egész püspöki k a r , a chesteri és winchesteri püspö-kökkel élén, leghatározottabban és részben igen is hevesen az u j iskola, s az általa behozott katholikus szokások ellen nyilatkozott ; még pedig azon fenyegetéssel, hogy azon theo-logusokat, kik magukat puseyita elvek miatt gyanúsokká te-szik , fölszentelésre nem bocsátandják.
Az uj nézetek az egyetemek kebelében is erős
ellentál-« 102 ^
lásra találtak; s még maga Pusey is 1843-ik évben egy szó-noklat miatt, mellyben állítólag a transsubstantiatiót tanitotta,
s mindenesetre sok eltéréseket engedett magának az angol egyház t a n á t ó l , tanári hivatalától, és az egyetem kebelében a szónoklási jogtól két évre felfüggesztetett. M é g hevesebben folyt a harcz a vallásos g y ü l e k e z e t e k b e n , a szónoklatokban, a vitairatokban ; sőt még a sajtó főbb közlönyei is pártokra sza-kadtak a puseyismus mellett, vagy ellen : ellene kiválólag a wigh irodalom harczolván ; mig a tory sajtó , kezdetben legalább, az u j tanok felé szitott. Daczára a h e v e s , gyakran a legalja-sabb csufolódások- és legsértőbb kifakadásokra vetemedő el-lenzésnek , sőt részben épen a legszenvedélyesebb és méltat-lanabb modor következtében, az ostromlott puseyismus mind-inkább utat t ö r t m a g á n a k , és behatott a társaság valamint l e g f e l s ő b b , u g y legalsóbb rétegeibe is. Név szerint az ifjabb p a p s á g , melly kiképeztetését Oxfordban nyerte, ha a ,Times' tanutételének hitelt a d h a t n i , majdnem átalánosan ezen u j ta-nodához tartozik ; sőt a papság korosabb osztályánál sem hiá-nyoznak annak követői. U h d e n , a német protestáns hittudós, ki a puseyita mozgalmat Angliábani hosszabb tartózkodása alatt ismerni tanulta, már 1843-ban azon vallomást volt kény-telen tenni, hogy legalább is 1000 p a p ezen iskolához tarto-zik; és ugyanazon időtájban a ,Sun'-nak egyik tudósítója mint bizonyost á l l i t á , hogy a 12,000 fárás papság közül 9000 bi-zonyosan puseyita. A mozgalmaktól a cambridgei egyetem sem maradt távol ; m é g Skotiába, s Eszakamerikába, sőt még Ke-letindiába is utat törtek azok maguknak , holott az irlioni an-glican p a p s á g , közel fekvő okok miatt, kevésbbé tudott azok-kal megbarátkozni.
H a v é g r e azon á l l á s p o n t o t i l l e t ő l e g t é t e t i k k é r d é s , m e l l y e t a p u s e y i s m u s a k a t h o l i k a t a n é s e g y h á z i r á n y á b a n e l f o g l a l t , ugy egy pillantás az ő tanainak fejleményére , elégséges minket arról meggyőz-ni, hogy az határozottan a catholicismuslioz visszavezető ú t r a tért legyen által. (Vége köv.)
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
R o m a , jul. 30. A kormánylap tegnapi száma ujolag egy nevezetes adatot szolgáltat ama rendszer ismertetésére, mellyet (az Indiában egész ezredeket irgalmatlanul lekonczol-tató) angol k o r m á n y , mint embertelent és kegyetlent meré-szelt g y a n ú s í t a n i ; a pápának politikai vétségekkel terhelt alattvalói iránt nagyobb engedékenységet ajánlván. O szent-sége mindazon alattvalóinak, kik kötelességfeledetten azért hagyták el az o r s z á g o t , hogy az általa k á r h o z t a t o t t , s tulaj-donképen a sz.-szék ellen irányzott mozgalmakban részt ve-gyenek , szabadon visszatérhetést ígér, s illetőleg ajánl : melly kegyelmi t é n y á l t a l , mint az ,Allg. Zeit.' u t á n a ,Wiener Z.' is i r j a , a lázadók hatalma legnagyobb rázkódtatást fog szen-vedni , még Bolognában is. A ravennai szabad csapatokat ille-tőleg legalább reménylik, hogy mielőbb felosztanak, és a for-radalom önmagát fogja lefegyverkeztetni. A ,vörös respubli-cá'-nak itt-ott nyilvános kikiáltása még siettetni is fogja a nem egészen romlott és megvakult pártoskodók kiábrándulását, és a pápai kormány igazságos ügyének diadalmát. A semmi esz-köztől vissza nem ijedő párt emberei ugyan minden rugókat
mozgásba hoznak a nép fanatizálására ; s a catholicismusnak gyalázattal illethetése v é g e t t a bolognai, s ravennai színhá-zakban olly darabok a d a t n a k , mellyek minden erkölcsi érzés és lélekismereti furdalás eltompitására számitvák ; a papság legtiszteletreméltóbb egyénei vitetnek szinpadra, hogy ott egy rájok hazudott ocsmány szerepet j á t s z a n a k , a kath. hit legszentebb t i t k a i , egy a bünmocsárban fetrengő utczai söp-redék mulatságára galádul nevetség tárgyaivá tétetnek, melly ábrázolatokat valamelly milanói autodafé szokott bezárni : de azért helytelenség volna h i n n i , hogy ezekben a nép érzelme nyilvánul ; n e m , csak a világ minden részeiből összesereglett és nem-kath., nem is ker. hitű, Mortara-pörös emberekkel sza-porodott közönség az , mellynek illy látványok tetszenek , s melly a p á p a i , sőt minden kath. hit és hatalom száműzetését várja. Ő szentsége maga jelölé ki pár szóval azokat, kik né-melly városokban, legközelebb Faenzában is , a kolostorokat megrohanni, lakóikat elűzni, s a házat és hozzá tartozó temp-lomot k i r a b o l n i , ,nemes' hivatásuknak tartják. Faenzában minden szent tárgy összetöretett a jezuiták templomában , s a sz.-ereklyék tartóikból kidobatván, lábbal tapodtattak. Illy utá-latosságokra vezető párt Olaszországban nem bírhat jövővel !
K . Ö I 1 1 , aug. 8-án. A németországi katholikus egyletek-nek itt székelő elöljárósága által közzétett meghivás szerint, az idei közgyűlés F r e i b u r g b a n (Breisgauban) septemberhó
12—15-ik napjaiban fog megtartatni. (Mainz. J . )
L o n d o n b ó l irják, hogy a mákonynyal űzött becstelen kereskedést ellenző egylet aug. 4-én ujolag lépést tett az in-diai ügyeket kezelő Ch. W o o d ministernél : de az igen prakti-kus államférfi minden okait legyőzte a küldöttségnek ama tény fölemlitésével, hogy a mákony-egyedárusság Angliának 5 0 — 6 0 millió forintot jövedelmez, és igy — nem erkölcste-len. Ez iránti meggyőződésében odáig ment a minister, h o g y a mákonyt az égett-borral hasonlitá össze, s ezt a mákonynál semmivel sem jobbnak nyilvánitá. Ebből ugyan mások egy-szerű értelme azt hozta volna k i , hogy t e h á t az égett-borral űzött visszaélést is erőteljesen ostromolni k e l l , bold, emléke-zetű M a t h e w atya példáját, vagy az oroszbirodalmi józansági egyletek buzgalmát utánozva : de W o o d u r ellenkezőleg kö-vetkeztet : ő , miután mindkettő rossz, és népeket megrontó m é r e g , mindkettőt fentartatni k i v á n j a , mert jövedelmes.
— Az alsó-ház elejbe már régebben bilit vala szándék t e r j e s z t e n i , mellyben a katholikusok számára a z o n , tŐlök ed-dig megtagadott j o g k é r e t i k , hogy a lord-cancellári méltósá-g o t I r l a n d b a n , mellyet az emancipatio daczára tilos viselniek, ők is elnyerhessék. Lord Palmerston a törvényjavaslat gyá-molitását Ígérte.
— A manchesteri Sz.-Anna-templomban legközelebb h a t fiatal nő vette föl az irgalmas apáczák fehér leplét. A maine- és new-hampshirei p ü s p ö k , B a c o n , az ez alkalommal mondott beszédében azon észrevételt t e t t e , h o g y ez az első apácza-beavatás Manchesterben.
C h i n a . Az orosz és chinai császárok közt 1858-ik évi junius 1-én megkötött békeszerződés 8-ik pontjában ez á l l :
„A chinai kormány megismervén azt, hogy a keresztény taní-tás az emberek közötti rend és egyetértés megalapítaní-tására szol-gál, kötelezi magát arra, hogy nem csak nem f o g j a alattvalóit a keresztény hit által előirt kötelességek teljesítése miatt ül-dözni , hanem még védeni is fogja őket azok i r á n y á b a n , kik