Ezt bizonyítja Berghaus i s , ki a különféle fajokat képekben ábrázolni törekedett. (,Physik. Atlas. 7-te Ab th. Anthropographie.') (Vége köv.) X.
Szürke nénék.
(Folytatás.)
S csakugyan , bármilly különbözők legyenek is a szük-ségek, mellyek a kettős, a szellemi s anyagi elszegényedésnek következményei, egyetlen-egy sem hanyagoltatik e l , egyet-len-egy sem záratik ki a felebaráti szeretet nemes, vallásos enthusiasmusától lángoló eme nő-testületek működési köré-ből. A lelenczházak, mellyekben azon szerencsétlen teremt-mények találnak ápoltatást, kik máskép a legbizonyosb nyo-mor- és nélkülözésnek esendettek áldozatul ; a bölcsődék, kis-ded-ovodák, népiskolák, vasárnapi, esti és nő-ipartanodák, ár-vaintézetek, elhagyatott gyermekek ápoldái, fiatal hajadonok számára erkölcsi menhelyek , javitó- s fegyházak , tébolydák, bármi nevű ápoldák , — végre azok , kiket ezerféle nyavalya kórágyhoz szegezett a nyilvános ispotályokban, vagy magáno-sok házaiban , a veszély nélküli hidegleléstől kezdve a legsú-lyosabb, és gyakran utálatgerjesztő kül- és belső betegségekig, mellyektől a legerősebb s legedzettebb férfi természet is visz-szaborzad : ezek mind a kérdés alatti vallásos nő-testületek készséges segítségére számithatnak. E czélt azok nem csak nagyobb városokban, sok ezer embernek szeme előtt, hanem
* 1 4 9 m—
kisebb helységekben és falvakban is, sőt egyesek lakhelyein is törekszenek elérni. Miből kitetszik, hogy e testületek egyes házaiban mindenkor annyi egyén alkalmaztatik, a hányat a helyi körülmények szükségessé tesznek, s i g y , mint magától értetik, már a tagok számát illetőleg is különböznek e nő-tes-tületek a régi nő-kolostoroktól, mellyekben tizenkettőnél keve-sebb apácza ritkán találtatott.
Hajdan az Istennek szentelt zárdaszüzek leginkább szemlélődő életet éltek. Távol a világ magával ragadó zajá-tól , csendes magányukba visszavonulva, e szüzek Istennek akartak szolgálni, s lelki üdvöket munkálni. A leánykáknak nevelése nem hanyagoltatott ugyan el egészen : azonban csak bizonyos korlátok közt és határokig eszközöltetett.
Nagyszerű eredményeket mutatott föl e téren a jámbor szü-zeknek és özvegyeknek, ,Beghuinák' neve alatt, a Xl-ik szá-zad óta fönállott jótékony testvérülete ; melly sok tekin-tetben rokon szervezetű volt a mostani vallásos nő-testü-letekkel. A történet ezekről tanúsítja, hogy ő k , mint nemök-nek védői, betegápolással és gyermekneveléssel, nem kü-lönben jámborsággal, szorgalommal és feddhetlen életmóddal, mindenkinek tiszteletét és rokonszenvét kiérdemelték. Azon-ban bármennyire dicséretes volt e beghuinák feladata és buz-gósága : legtöbbnyire azért, mert nem törekedtek e g y , az egyház által helybenhagyott szabályzat által müködésöknek bizonyos irányt és egyszersmind határt szabni, testvérületök nem örvendhetett hosszas fönmaradásnak. Voltak közöttük n é h á n y a n , kik hivatásuk körén kivül fekvő ügyekbe elegyed-vén , vallásos túlbuzgóságról vádoltattak ; minek következé-se l ő n , hogy testvérületök feloszlattatott. Sokkal szerencsé-sebb volt működésében a sz. Orsolya szűz nevéről nevezett nő-testvérület, melly boldog Merici Angela által alapíttatván, legfőbb feladatául a leánykák vallásos nevelését választotta.
E példa nem tévesztette el befolyását a valóságos szerze-tekre nézve. Igaz u g y a n , hogy lehetnek , és vannak a nő-szerzetesek közül sokan, kik a betegápolás-, és gyermekneve-lésre épen semmi hajlammal sem birnak, sőt erre nézve az ügyesség és alkalmasság is hiányzik : más részről azonban ta-gadni nem lehet, hogy számosan vannak ollyanok i s , kik ki-váló hivatással birnak a szigorú szerzetes életre ; minél fog-va ezek számára a szemlélődő, kolostori élet fog-valóságos, és nél-külözlietlen szükség. Kétséget nem szenved, hogy e jámbor szüzeknek imádsága és töredelmessége az ég áldását az egész községre árasztja. És ha fontolóra veszszük, hogy a kolosto-rok falai közt fegyelem és tiszta erkölcs honol ; hogy fel-sőbb körökből is nagy számú hajadonok önkényt lemondanak a világ gyönyöreiről, hogy itt evangeliumi szegénységben töltsék életöket; hogy az önszántukból vállalt nélkülözések által megtakarított filléreken annyi szegénynek kenyeret osz-togatnak : lehetetlen arról meg nem győződnünk , hogy az as-cetikai életmódot követő apáczák kolostorai, főleg a mostani átalános romlottság közepett, mellyről a nyilvános törvény-székek , fájdalom ! olly számos, és rettenetes adatokat szol-gáltatnak , kedvesek , mint az éji homályt megvilágosító csil-lagfény; s nem hogy az illy kolostorok napjainkban fölöslegesek volnának, sőt inkább szükségesekü! tűnnek föl, nem kevésbbé mint azon szeretetintézetek, mellyeknek tagjai a gyermekne-velésre , vagy betegápolásra hivatvák.
Azegyház a testi nyomorok enyhitésére alapított ez
in-tézeteket mindenha ollyanokul tekintette, mellyekben , iste-ni rendeltetéshez képest, a magukat erre áldozó egyének, a szeretet mindenható hatalmával, a nyomorúságok által sújtottaknak segítséget, vigasztalást, és enyhülést nyújtanak. M a -gától értetik , hogy ezen , az egyház szellemétől olly mélyen áthatott, a felebaráti szeretettől lángoló, sz. életű zárdaszüzek, letevén a püspök kezébe az örök tisztaság fogadalmát, s általa égi jegyesekül felavattatván, magukat az egyház anyai fegyel-me s szabályai alól fel nem oldozták. Illy ispotályokat találunk nagy számmal már a középkorban, főleg a Szentföldön, mi-dőn ezerenkint zarándokoltak a hivek a sz. helyekre : ide tar-toznak a sz. Ágoston szabályait követő nő-kórházak, az assisi sz. Ferencz által harmadik rendül szervezett, és jézusi szeretet-tel elszeretet-telt szüzek, a soeurs grises (régibb,szürke nénék'), a bűn-bánó hajadonok, a recollectinák, s több mások : kik mind, a letett ünnepélyes fogadalmak kötelékeinél fogva, a szigorú kolostori bezárkózásra voltak kötelezve ; e lényeges kellék-kel magukat a m o s t a n i vallásos nő-testületektől megkülön-böztetvén.
Nem lehet tagadni, hogy ezen tulajdonképeni szerzetes intézmények által föltételezett visszavonulás és ascetikai élet-mód következtében a liumanitasnak, a felebaráti szeretet ezen egyik főfeladatának egy némelly eszméje, mellynek keresz-tülvitele egyébiránt szükséges és hasznos leendett, a nő-szer-zetek részéről, nem mondjuk , elhanyagoltatott, hanem kel-letinél kevesebb figyelembe vétetett. Innen lőn, hogy a szigo-rú szerzetes-fegyelemmel csak nehezen megbarátkozó, sőt gyakran vele homlokegyenest ellenkező korszellem, az ifjakat ugy mint a hajadonokat erőszakosan visszatartotta a kolosto-ri élettől; és más részt hatalmas rugóul szolgált ajtatos testvérü-letek és egytestvérü-letek létesítésére , mellyekben a magukat Isten iránti lángoló szeretetökből ker. jótékonyság mivelésére felál-dozó nők és szüzek, a kor szükségeinek enyhitésére, szabadon és akadály nélkül működhessenek, és a nélkül, hogy a kolostori élet szigorának magukat alávessék, a kolostori együttlét min-den előnyeit és tökéletességeit élvezhessék.
Pauli sz. Vincze, alapítván a ,szeretet leányait' (,irgal-mas szüzek'-et), valóságos villanyerővel hatott korára. Ez u j intézményhez csakhamar igen sok eszme, és óhajtás csatlako-zott. A ,szeretet leányai'-nak nevezete alatt jámbor, vallásos nők, vagy hajadonok értettek, kik a ker. felebaráti szeretet gyakorlá-sára egyesültek. Lakházaikban bármilly irányú ker. fellángolás tápanyagot és menhelyet nyert. Hisz mindnyáját a szeretet lel-kesítette. Azonban a valóságos nő-szerzetesek érdeme sem kisebb. Tanúbizonyságul fölemlithetők a több tartományok-ban betegápolással foglalkozó zárdaszüzek, kik a felebarát iránti feláldozás-, és szolgálatban egymással versenyeztek.
De milly roppant a különbség ezen betegápoló apáczák, ezen valóságos szerzetesek, és az ujabbkori vallásos nő-testületek tagjai közt! Mig a szorosan vett apáczák csak annyiban foglalkoznak a betegek ápolásával , a mennyiben ezen külön vállalt müködésök a szerzet szabályaival meg-egyeztethető : az ujabbkori vallásos nő-testületek csak ugy hódolnak szerzetes szabályoknak, ha ezek őket a szegények ellátásában, és a betegek ápolásában nem akadályozzák. A ,szeretet leányai', az irgalmas nénék, ugy mond pauli sz.
Vincze, nem apáczák, hanem egyszerű asszonyok, vagy haja-donok, kik jönnek és mennek, mint a világiak. Nem többek
— « 150 »
ő k , mint a plébánia egyéb hivei, a plébános lelki vezetése mellett. Abban áll a lényeges különbség a vallásos nő-testü-letek tagjai, és a szorosan vett apáczák közt, hogy mig ez utóbbiak végre is csupán saját üdvök munkálását tartják szem előtt : sz. Vincze szeretetleányai mások üdvével, és feleba-rátjaik segélyezésével foglalkoznak. Igen szépen mondja Buss az irgalmas nénékről, hogy ezeknek k o l o s t o r a a betegek-nek lakszobája ; c e 11 á j o k szegényesen bútorozott szobács-k a , gyaszobács-kran idegen házban bérbe véve; szobács-k á p o l n á j o szobács-k a helybeli plebánia-templom ; k e r e s z t u t j o k a város utczái;
szerzetes z á r k o z á s u k az engedelmesség ; a r o s t é l y Istennek félelme ; és szerzetes r u h á j o k a jámbor szerény-ség. Ezen szempontból szabályoztattak az ujabbkori vallásos nő-testületek tagjainak viszonyai s kötelességei a betegekhez.
E kötelességnek eleget tesznek ők : a) lakházukban, és b) azon kivül, mint a betegeket házaikban fölkereső ápolónők : c) nem tekintik a segélyüket igénybe vevők rangját és korát, d) nem veszik tekintetbe azoknak vallását, végre e) nem nézik a
nemkülönbséget. (Folyt, köv.) X.
—» » » a <t <1 íJJlXfr t> » » » •
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
P e s t , sept, ljén. Tudomás szerint a p e s t i k e g y e s -t a n i -t ó - r e n d i e k collegiumában — noha későn, kevéssel a tanév kezdete előtt — még tavai convictus és növelde nyitta-tott. Az idő rövidsége daczára, találkoztak többen a szülők közül, kik, szivökön viselvén édes magzatjaik erkölcsi nevel-tetését s tudományos oktattatását, örömmel siettek felhasz-nálni az alkalmat, és a méltán köztisztelet- s szeretetben álló kegyes-tanitórendiek felügyeletére bizták gyermekeiket. E nö-velde az idén nagyobb kiterjedésben nyittatik meg. Gondos-kodva v a n , hogy a jelentkező növendékek nagyobb számmal is fölvétethessenek ; a t. kegyesrend ez által az iránta olly melegen nyilatkozó bizalomnak, valamint a közohajtásnak is eleget tenni törekedvén. A növendékek fölvétele nt. N a g y Márton kegyes tanitó-rendi házigazgató urnái történik ; ki is a netalán hozzá intézett bérmentes levelekre a fölvéti föltéte-lek iránt készséges feleletet ád. Rendes élelmezés, egészséges lakás, gondos felügyelők, kik egyszersmind gymnasiumi taná-rok , rendes tanodai, s azon kivüli oktatás és vezetés, élőnyel-vek tanítása és gyakorlása, r a j z , mosás, szolgálat, különösen pedig vallás-erkölcsös nevelés leendnek a növendékek nyere-ményei : egy iskolai éven át fizetendő 525 ausztr. ért. f r t ösz-szegért ; mellynek fele a növendékek belépte , másik a máso-dik félév kezdetével fönebb tisztelt házfőnöknél, mint növelde-igazgatónál fizettetik le. A szülők egyéb kívánságai, valamint orvos és gyógyszerek külön dijaztatnak. ( P . N.)
B u d a , sept, l-jén. Mult aug. 28-án több áldozárt le-hetett a budai úgynevezett vérkápolnában ajtatoskodni látni, kik tizenkét év előtt mint a Pázmán-intézetnek pályavégzett növendékei mentek ki hivatalos munkások gyanánt az U r szőllőjébe, s kik eloszlásuk alkalmával megfogadták, hogy ez idén Pesten találkozni fognak , a viszonlátás örömeinek él-vezete, s a barátság frigyének megkötése, illetőleg megújí-tása végett. Találkozásuk után első kötelességöknek tartot-ták , a bold. Szűznek lönemlitett kegyhelyén Istennek hálát adni mindazon lelki kegyelmekért, mellyekben őket a
viszon-tagságteljes tizenkét év leforgása alatt részesíteni méltózta-tott. Miután az isteni kegyelem mind a 18 iskolatársat az életben megtartotta, azon társulati szabály, melly szerint az Urban elhunyt társtagokért halottas gyászmise vala mondan-dó , közörömre nem talált alkalmazást : kérték tehát az isteni kegyelem a n y j á t , Máriát, miszerint hatalmas közbenjárása ál-tal sz. Fiánál kieszközölje , hogy mind a jelenlevő, mind a su-lyosb akadályok miatt elmaradt társtagokat sz. kegyelmében tovább is megtartani méltóztassék. A jövendő találkozás
ha-táridejéül 1870-ik év tüzetett ki. — R o m a , august. 23-án. Falconiere Mellini bibornok
és ravennai érsek meghalt. Norcia várost a spoletoi delegatio-ban (vagyis a hires Nursiát, sz. Benedek születési helyét,) teg-nap egy földrázkódás egészen felforgatta. A lakosok közül 200 a romok alá temettetett ; 9000-en a város- és környeze-téből, szabad ég alatt tanyáznak. ( W . Z.)
Rraunsbergben élénk részvéttel néznek Dr. L a m -in e rnek nem sokára történendő fölszenteltetése elé, ki (előbb a berlini prot. theologiai karnál magán-oktató) kath. hitre tér-vén, az egyházi-rendeket fölvéve, egy ideig a fönebbi városban a k a r , mint szülőföldén, tartózkodni. Az itteni protestánsok még mindig nem akarják komolyan hinni, hogy hajdani ked-venczök, és (tudományos miveltségének hire miatt) dicsősé-gök, valóban katholikus lett, és fogna maradni. — Elberfeldből szinte i r j á k , h o g y : „ P f i n g s t e n prot. lelkész a szomszéd Voerde helységben, letéve lelkipásztori hivatalát, hosszabb előkészület után Berlinben a kath. egyház kebelébe fölvéte-tett, s jelenleg Bonnban tartózkodik." (Mainz. Sonntagsbl.)
,U n i o.' (Vége.)
A szakadár egyháznak ezen elaljasodása és folytonosan növekedő tudatlansága mellett, talán még a schisma tulaj-donképeni szerzői is teljes feledésbe estek volna, ha az értel-mi okok hiányát nem pótolja egy mély , és okokkal ugy sem gondoló szenvedély, a g y ü 1 ö 1 e t érzelme. Ez minden ok-adatolást nélkülözhetővé tett. Volt is gondjok rá az illetők-nek , hogy e vak érzetet utódaikra hiven áthagyományozzák ; elhitetvén velők, miszerint e gyűlölet már maga is eléggé igazolja a minden egyesülési kísérletek határozott visszautasí-tását. „A régi canonok gyűjteményét magában foglaló Peda-l i o n . . . 31. Peda-lapján áPeda-lPeda-l : már azon r é g i g y ű Peda-l ö Peda-l e t , mePeda-lPeda-lyet a latinok ellen táplálunk, világosan m u t a t j a , hogy ezek eret-nekségbe estek !" (317. 1.) Gyönyörű argumentum! Valóban szánandó a felekezet, melly illyesmire szorul ügyének védel-mében : s nem csudálhatni, ha még a mohemedán barbaries is némi felsőség érzetével nézett le ez értelmi s erkölcsi sze-génységre (mellyet a ,szakadás folytatásának gyászos ered-ményei keleten' czimü szakasz hiven ábrázol a 325. s köv. la-pokon) ; keresztényeket emlékeztetvén az üdvözitő hit szabá-lyaira, hogy a Tansimat igazságos rendeleteit velők elfogad-tassa. „A történelem még sokszor fog hivatkozni ezen rende-letre ; hogy nemzedékről nemzedékre hirdesse a nagy szé-gyent , mellyet az orthodox czimmel kérkedő keleti egyház püspöki karának kelle a világ szine előtt kiállani, midőn mo-hamed-vallásu kormány vala kénytelen, a ker. religio
szabá-1 5 szabá-1 M—
lyainak megtartását ugyanazon püspöki karra ráparancsolni !"
(Még pedig saját ker. hitsorsosainak irányában ; kiket e csu-pán pénz-, és anyagi haszonra néző testület, adófizetői gyanánt néz Törökországban. 329. 1.) Igen : „Csak olvasni kell e feje-zetet , és mindenki lelke mélyéből kárhoztatni fogja azokat, kik a florenczi zsinatban létrejött sz. egyesülést saját sze-mély- , és érdekökért elvetni, s Krisztus egyházát ennyire le-alázni nem iszonyodtak" ; de „kárhoztatni fogja azon szomszéd északi hatalmat is, mellynek pártfogása legyőzhetlen akadályt görditett a török császári hatalom jobb törekedései elé, mely-lyekkel ker. alattvalóinak jobblétét előmozditani szándéko-zott." (331. 1.) Azt, mit ez utóbbi szavak sejtetnek, a követ-kező (III.) fejezet (,A florenczi unio sorsa Oroszhonban.') bő-vebben tárgyalja; nem csak ,a ruthenek visszatérését az unió-hoz' 1595-ben , terjesztve elő , hanem azon gyászos , és soha eléggé meg nem siratható üldöztetés történetét is, melly Oroszbirodalomban a catholicismust, s különösen az egyesült ruthen egyházat a mult s z á z a d v é g é v e l , és a jelenben érte.
Mert már „II. Katalin császárnő, Voltaire hitetlen eszméivel megbarátkozván, nem tartotta lelkismeretes dolognak, oda munkálni, hogy a kath. hit birodalmából kiirtassék. A kiewi metropolitai széket a katholikusoktól elvévén, szakadár hivei-nek ajándékozta " Nem csak a „csábítás , rábeszélés , Ígé-retek, jutalmak . . . " , hanem az „erőszak, fenyegetés, számkive-t é s , rabszolga-bélyeg is alkalmazásba hozaszámkive-tszámkive-tak a kaszámkive-tholikusok eltéritésére. A főpapi jószágok elkoboztattak, a zárdák bezá-rattak , a szerzetesek száma leapasztatott, a kath. papságnak a hitigazságok hirdetése betiltatott, hogy a n é p , tudatlansá-gában képes ne legyen megkülönböztetni a szakadást az igaz egyháztól ; több ünnep eltiltatott, a kitűnőbb egyházi állomá-sokra olly egyének neveztettek ki, kiknek orosz érzelmeiről biztositva volt a kormány ; a papnöveldék számára szakadár kézikönyvek Írattak elő, s a kath. igazságok védelmezése az uralkodó vallás megtámadásául tekintetett, mint fölségsértés büntettetett." A néhány évtized alatti békét az előbbinél még súlyosabb üldözés követte. „Miklós czár mindjárt uralko-dása kezdetén rendeletet bocsátott ki, mellyben a kereskedők-nek eltiltatott az egyesült görög katholikusok számára ugyan-ezek nyomdáiból kikerült szláv nyelvű ima-, énekes-, és min-dennemű épületes könyveket kiszolgáltatni. 1828. april 22-ről szólott azon hires ukáz , melly az egyesült görög egyház szervezetét eltörülte, a metropolitai hatalmat megsemmisí-tette ; s ezen egyház ügyeinek sorsa a vallásügyi ministerium kezébe tétetett le , ugy mégis, hogy e g y , a császár által kül-dött püspök-collegium képviselje az egyházkormányzat árnyé-kát ; a lucki püspökség megszüntettetett, a basiliták kolosto-rai részint eltörültettek , részint saecularisáltattak , s plébáni-ákká alakíttattak : mig végre 1832. év julius 19-ig az e g é s z b a s i l i t a - r e n d elnyomatott. S ámbár az 1832. lengyel forradalom megszüntetésén fáradozott pápának jutalom fejé-ben megígérte a czár a katholikusok jogai és birtokai kimélé-sét : mégis nem sokára egymást érték a szörnyű ukázok a ka-tholikusok legszentebb jogainak minden tekintet nélküli Ietip-rására. Igy elvétetett számos templom a katholikusoktól ; a többiben legalább egy-egy oltárt kellett engedniök a nem-egyesültek számára ! Megparancsoltatott, hogy ha két mér-földnyire nem találkoznék görög egyesült pap , a kath. szer-tartásokat is nem-egyesült görög pópák végezzék. Az
1836-diki ukázban megtiltatott a kath. lelkészeknek ismeretlen egyént a gyónószékhez bocsátani ; a hiveknek pedig csak azon eset-ben tétetett szabaddá a sz.-gyónás, ha saját lelkipásztoruk előtt végzik a z t , még pedig ha lelkipásztoruk már szakadárrá l e t t . . . . Több illynemü kényszerítő eszközök alkalmazása foly-tán 1839. február 12. Siemasko József, s más két püspök tár-saságában 1305 kath. áldozár elszakadt egyházától, és a Po-lockban kovácsolt, s aláirt okiratban , a czártól, és pétervári synodusától könyörögtek fölvétetni a szakadár egyházba ! . . . De nem mondtunk még mindent el Durva fogságok , rab-lánczok , testi büntetések, kancsuka, vesszőzések, szégyenitő bélyegeknek homlokukra s a test egyéb részére sütése, napi renden voltak ; s e büntetésekben nem csak férfiak, fölszentelt papok részesittettek, de a nők, zárdaszüzek sem kíméltei-tek. . . " E , lényegében mai napig sem változott eljárás szo-morú következései világszerte ismeretesek , és ezerszer be-panaszolvák. Az üldözött igazság egyetlen elégtételeül szol-gál még ma is, illy iszonyú dolgokat a megczáfoltatás félelme nélkül elmondhatni : s ez elégtételben az elnyomott ügyet sz.
is részesitvén , megtett mindent, mit annak védelmére, s az unio érdekében tehetett. Vagy lehet-e képzelni hathatósb ind-okot e r r e , mint az illy borzasztóságok valahárai megszünte-tésének minden érző kebelben szükségkép fölébredő kivána-tát ? S lehet-e azok megszűnését várni előbb, mint magáét a szakadásét? Az ezen részhez csatolt függelékben sz. statisti-kai adatokat közöl a nem-egyesült görög egyház jelenlegi ki-terjedésének ismertetésére, nem csak az Oroszbirodalomban, hanem Török- és Görögországban is, az austriai birodalom-, nevezetesen Magyar- és Erdélyországban stb. ; a hazánkban élő ,görög szertartású keresztények' rövid történetének külön értekezést (368—380. 1.) szánván. A harmadik és utolsó rész-ben sz. ,az egyesülés szükségessége' felől szólván, ezt nem csak abból következteti, mert Krisztus igaz egyházának is-mertető jelei csak az apostoli sz.-székkel egyességben levő ker. közönségre illenek , a szakadárra pedig épen nem (385—
402. 1.); hanem azon kötelezettségből is , melly a görög egy-házra az annyiszor elfogadott, és megtartatni igért egyesü-lésnél fogva háramlik. ,A florenczi zsinat jogereje', bizonyítja sz. (402—407. I.), ,elévületlen' ; mint ezt a romai pápák foly-tonos igyekezete is m u t a t j a , mellynél fogva „soha sem en-gedték kísérlet nélkül elvonulni azon kedvezőbb pillanatokat, mellyek az unio magasztos, annyira sz. ügyének javára némi kilátást nyújtottak." Ezt sz. egészen napjainkig terjedő bizo-nyítványokkal támogatja ( 4 1 5 . 1 ) , s végül lelkes szavakkal ajánlja azon hit- és szeretetbeni egyesülést, melly a valódi kereszténység próbaköve , s elengedhetlen föltétele minden alapos üdvreményeknek. Vajha a boldogság egyedül biztos út-jára hivó szózat meghallgattatásra találjon, nem csupán a kath. egyház végetlen örömére, hanem azoknak is kibeszél-hetlen javára , kiknek az egyesülést saját érdekűkben kell és mindenek fölött kivánniok, siirgetniök, és hogy Istentől meg-nyerjék , imádkozniok érte ! A munkát a pápák névsora zárja, melly az egyháztörténeti bővebb munkákat nélkülöző, főleg világi olvasóra nézve mindig nagy fontosságú, s érdekes füg-gelékül tekintendő. Itt azonban e névsorozat egyszersmind bi-zonyítványul áll a r r a , hogy egyedül a romai sz.-szék, és a vele hitegységben élő egyházak dicsekedhetnek az apostoli időktől folytonos, és soha meg nem szakadt következéssel
le-. 152 **
származó episcopatussal ; mi a hitbeni változatlanságnak is egyik főbb záloga s bizonyítványa : ugy hogy „nem nehéz a következtetés, miszerint lia Krisztus, mint a szent-irás bő-ven bizonyítja, csakugyan alapitott egyházat, az nem lehet más, mint a romai pápák által szakadatlan lánczolatban kor-mányzott kath. anyaszentegyház" (451. 1.); melly liez csatla-kozva lehet csak a ker. hivő az általa követett ösvény üdvös iránya felől biztos. „A pápák szakadatlan névsora tehát az üdv szent ügyéről komolyan gondolkodó embert okvetlenül meggyőzi a romai kath. egyház isteni eredetéről ; minden két-kedést megszüntetvén az iránt, hogy Krisztus müvének azon egyházban kell folytattatnia, melly 1800 éven tul sz. Péter
származó episcopatussal ; mi a hitbeni változatlanságnak is egyik főbb záloga s bizonyítványa : ugy hogy „nem nehéz a következtetés, miszerint lia Krisztus, mint a szent-irás bő-ven bizonyítja, csakugyan alapitott egyházat, az nem lehet más, mint a romai pápák által szakadatlan lánczolatban kor-mányzott kath. anyaszentegyház" (451. 1.); melly liez csatla-kozva lehet csak a ker. hivő az általa követett ösvény üdvös iránya felől biztos. „A pápák szakadatlan névsora tehát az üdv szent ügyéről komolyan gondolkodó embert okvetlenül meggyőzi a romai kath. egyház isteni eredetéről ; minden két-kedést megszüntetvén az iránt, hogy Krisztus müvének azon egyházban kell folytattatnia, melly 1800 éven tul sz. Péter