P e s t , julius 7. A Szent-István-Társulat ma tartotta ft.
D á n i e l i k János kanonok s alelnök előlülése alatt havi vá-lasztmányi gyűlését ; mellynek tárgyát részint a több rendbe-l i , sajtó arendbe-latt rendbe-levő munkákrórendbe-li értesítés, részint egyes hiva-talnokok jelentése képezte. Ez utóbbiak közül közérdekűnek tartjuk fölemlíteni a társulati tagok számáról (f. é. jul. 1-én) adott részletes kimutatást, melly szerint jelenleg van 200 alapitó, 90 tiszteleti, és 5809 rendes, tehát összesen 6099 tag. Részletesen: Pesten van 486.; Bécsben 31. ; Bukarest-ben 8.; esztergomi érs. megyéBukarest-ben 645.; kalocsai érs. m. 251.;
egri érs. m. 673. ; beszterczebányai m. 40. ; Csanádi m. 337. ; diakovári m. 8 . ; erdélyi m. 400.; győri m. 271. ; kassai m.
318. ; nagyváradi 1. sz. m. 281. ; nyitrai m. 122. ; pécsi m. 349.;
rozsnyói m. 140. ; szathmári m. 363. ; székesfej érvári m. 168.;
szepesi m. 51.; szombathelyi m. 235.; váczi m. 444.; veszprémi m. 330.; és a pannonhegyi főapátságban 148. A társulat által, szegényebb plébániák használatára ajándékul küldött ,Sz. sza-kaszokéról adott jelentésből kitűnt, hogy eddig a hazában ösz-szesen 1125 templom részesült illynemü ajándékban. A tár-sulat részéről hozott ezen áldozat nagysága leginkább abból látszik k i , ha fontolóra veszszük, hogy illy templomi könyv-nek ára 2 frt 10 kr. a. é. ; a mi minden esetre tetemes össze-get képvisel. Bibornok-hg-primás és esztergomi érsek ő emi-nentiája az esztergomi zsinati acták egy példányát a társulati könyvtárnak ajándékozni méltóztatott. A nagyváradi 1. sz., és a székes-fejérvári püspök ur, nem különben a kegyes-tanitó-rend főnöke az ajándékba küldött ,Sz. szakaszok'-ért, és az illavai es. kir. középponti fogház lelkésze a fegyintézetnek ado-mányozott (számra nézve 223 példány, és 500 db szentkép) könyvekért hálaköszönetet mondanak. A társulati lapok állá-sáról jelentetett, hogy (f. hó 5-ikeig) a .Religio' előfizetőinek száma 585.; a ,Kath. Néplap'-é 1268.; és ,Kath. Christ'-é 565.
Bemutattatott e g y , ,Iránytű az élet tengerén. Irta Tamási
« 22
Sándor' cz. kézirat, melly szabályszerű birálatra adatott. Vég-re az ügynöki jelentésből kitűnt, hogy mult junius hóban a társulat összesen 99 rendes taggal szaporodott.
Genf-bői irják a ,L'Univers'-nek : „Genf napról-napra mindinkább növekedni látja keblében a catholicismus éltető csiráit, mellyeket Calvin rigorismusa elfojtott. Eszmék, müvek, intézetek, mindenek megujulnak a régi ,protestáns Romá'-ban, s az egyház befolyása alatt javulásnak indulnak. A calvinismus akkép nyilvánul, mint a lélekre semmi hatalommal sem biró mozdulatlanság. S lehet-e ez máskép ? 0 egyet sem elégit ki amaz eltávolithatlan szükségérzetek közül, mellyek a religio hatását igénylik az emberiségben. Az emberi-nem a religiótól, az igazság tanításán kivül, az isteni-tisztelet magasztos kül-jeleit, a költőiség és művészet megindító befolyását is meg-kívánja : az ember számára folytonos támaszt is kiván egy hathatós egyházi szolgálat közbenjárói tisztében ; a társadalom érdekében pedig az Önfeláldozás és szeretet ihlettségét, föl-emelkedett eszméket, a rend és hierarchia határozott elveit.
A genfi calvinismus pedig eltörölte a cultust, száműzte a mű-vészetet, és mit sem tud a költőiségről. Az embertől még a sze-líden hatalmas szó vigasztalásait is megvonja, melly a kötés és megoldás ajándékával birna. Alapitója nagyravágyásának daczára, még csak a társadalomra sem bir befolyással. A genfi protestáns a rationalisticus bölcsészethezi folyamodásra van utasitva, hogy ez világosítsa fel őt önmaga , s a dolgok vég-okai felől. E tanulmány első föltétele a szabadság : Calvin pe-dig megtagadá ezt az embertől; képtelennek nyilvánítván őt az igazság megérthetéseig emelkedni, ha csak nincs praede-stinálva. Ennek következtében látjuk a genfi protestantismus nemesb és erőteljesebb szellemeit a kath. egyház felé hajlani.
Sz. hitünk vissza kezdi helyét nyerni Calvin városában, hagyo-mányainak magasztossága-, hierarchiájának ereje-, cultusának nagyszerűsége-, s bájaival együtt. Az Ur napja ez évben a genfi canton kath. plébániáiban szokatlan fénynyel ünnepeltetett meg. Carouge város a szó teljes értelmében virágok- és lombok-kal volt szőnyegez ve. Temérdek nép kisérte az Oltári-szentsé-get, sz. énekeket zengve. Genfből több mint 8000 protestáns jött ki a sz. menetet nézni. A nagyszerű látvány álmélkodással tölté be a szemlélőket. Az ő templomaik soha sem viszhangoznak az öröm és boldogság ama kifejezéseitől, mellyeket a mi templo-mainkba lépve hallanak. E minden részről összesereglett vé-getlen sokaságban, a tiszteletteljes magaviselet és illem mind-végig megtartatott. A protestánsok nem értették ugyan meg az általuk látott fönséges tüneményt : de érezték, hogy egy nagy titok ünnepelteték ; és j ó hiszemü testvéreinknek szük-ségkép érezniek kellett, legalább részben, amaz édes kereszté-nyi megindulást, mellyet a hivő tapasztal, ki az Isten szine előtt jelenik meg. Járdalat után egy lausannei prot. lelkész felsóhajtva mondá : Egyedül a catholicismus tudja a religio költőiségét az erkölcsiség elveivel egyesitni."
— Ugyanazon kútfő értesit róla, hogy a schweizi prot.
egyházak küldöttjei Zürichben a sz.-irásnak egy ujabb fordí-tása felől tanácskoznak, melly a német ajkú közönség hasz-nálatára szolgáljon; s a tudósító csudálkozik r a j t a , miszerint .egy, a sz.-irást egyedüli kútfőnek nyilvánító hitfelekezet,
há-rom század óta nem juthatott odáig, hogy azt kellő fordítás-ban bírja. „Tiz év óta , mond , öt u j fordítás jelent meg fran-czia, három német, két angol, és két vagy három olasz
nyel-ven. De fájdalom! a fordításokkal épen ugy van a dolog, mint a magyarázással : mindenki ugy forditja, s magyarázza a sz.
szöveget, a mint kcdvencz véleményeivel leginkább egyez. S a baseli prot. theologusnak , Wettsteinnak igaza volt, midőn Bibliája elé e szavakat irta :
Hic liber est, in quo quaerit sua dogmata quisque, Invenit et pariter dogmata quisque sua."
L i s s a b o n , jun. 13-ikán. A portoi püspök, Fonseca Moniz Bernát, maj. 13-ikán kelt főpásztori körlevelében vi-lágosan engedi láttatni az itt uralkodó vallási tudatlanság mély sebét, s egész kiterjedésében gyanittatja egy másik baj létezését, melly az elsőt is kimagyarázza. Valódi vigasztalásul szolgál, lelki főnökeink egyikének szózatát hallani e bajok ki-mutatásában : mert mi sem borzasztóbb, mint a síri hallga-tagság, melly hasonló körülményeket elfed. Az egyház és hazája javáért legnagyobb buzgalmat tanúsító püspök e kör-levelében ama pogány szokások és profán visszaélések ellen kel ki, ,mellyeket a legvastagabb tudatlanság és értelmi vak-ság hoztak be, s tartanak fön az isteni-szolgálatban, sz. hitünk legnagyobb kisebbségére, s a ker. morál kárára.' Ezek közé sorolja különösen ama drámai előadásokat, mellyekkel az olly sz. czélu ünnepi járdalatok megszentségtelenittetnek. „Ki nem látta, mond, a bucsujáratok és vallásos ünnepélyek, sőt sz.
menetek alkalmával, és a templomok bensejében is ama szín-padias, sőt szentségtörő mutatványokat, mellyekben férfiak és nők, néha talán még rossz hirü s rendetlen életet követő egyének is , sz. János evangélistát, sz. Mária Magdolnát, az apostolokat és evangélistákat, sz. Józsefet, a bold. Szüzet, sőt magát Krisztus Jézus isteni személyét is képviselik ! Es e tisz-teletlen , durva, szentségtörő előadások , e méltatlan é 1 ő ké-pek nem csupán faluhelyen láthatók, hanem, mi csaknem hi-hetetlen , elég vakmerőséggel, a városokban is szem elé jönni bátorkodnak, és itt kedvesen fogadtatva meg is tapsoltatnak ! Azt remélhette volna az ember, hogy egy hithű s kath. nép, az idők haladtával, mindinkább okuland a ker. tanitás és evan-géliumi elvek következtében : azonban századunk szerencsét-lenségére, a belforradalmak, s az egyházban is megtágult fegyelem hiánya m i a t t , a nép napjainkban közönségesen ke-vesebb erkölcsi miveltséggel, keke-vesebb ajtatosság- és isten-séggel bir." Ezért az egyházi ünnepélyek megülésében i s , az ezzel foglalkozók nagyobb súlyt helyeznek az érzékileg gyö-nyörködtető profán szertartások- és külsőségekben, mint ma-gában a megtartandó isteni-szolgálatban. „S mi magunk is láttunk e megyében olly községeket, vagy inkább ezeket kép-viselő egyéneket, kik, mivel e pogány szokásoknak a vallási gyakorlatokkali összekeverése nekik meg nem engedtetett, in-kább ez utóbbiakról is lemondtak ; ezzel megmutatván, hogy nem Istent szándékoztak az őt illető tisztelettel illetni, s meg-dicsőitni, hanem inkább bűnös vágyaikat akarák táplálni, és a sátánnak szolgálni." Elmondja ezután, mint igyekezett a kormány i s , még f. évi április 23-ikán kiadott rendeletével is, e visszaéléseket megszüntetni, a főpásztorok gondosko-dását ez ügyet illetőleg fölhiván ; és szigorún megparancsolja a megyei határozatoknak e tekintetbeni pontos végrehajtását;
mellyeknél fogva csupán az egyházi elöljáróság által helye-selt és megengedett ünnepélyes szertartásokat szabad hasz-nálni : különösen pedig az élő képek ujolag eltiltatnak ; hivat-kozva az 1858-ik évi jul. 10-én kibocsátott püspöki köriratra.
» 2 3 c —
Csupán angyalok képviselése engedtetik meg; ez is csak 10 évet meg nem haladott gyermekek által. Az e rendeletet át-hágok ,ipso facto' magukra vont felfüggesztés, és nagyobb egyházi kiközösítés büntetésével fenyegettetnek ; a szent dolgokat ábrázoló drámai előadások nem csak a templomok belrészébeu, hanem azokon kivül is eltiltatván. Ugy szinte járdalatok alatt minden tűzijáték , és ajtatosságot zavaró , fi-gyelmet más felé vonó, s tiszteletlenséget okozó dolgok tilal-maztatnak a főpásztori rendelet által.
IRODALOM.
,U n i o.' (Folytatás.)
A szakadás történeti s hittani okainak alaptalanságát sz.
azon hü , s érdekes elbeszélésben mutatja ki, mellyel a Roma és Konstantinápoly közt támadt politikai féltékenység- és ve-télkedésnek, a vallási térre lett szomorú átvitetése ábrázolta-tik. Főtényezők ebben a gőg és nagyravágyás, a ravaszság és tudatlanság, a vakmerő daczolás minden régibb gyakorlat-, évszázadok által szentesitett jogok-, sőt positiv keresztény és apostoli tanokkal, irás- és hagyománynyal. Photius eljárása világos képét n y ú j t j a , miképen készülnek a hitbeli szakadá-sok. Némi töredékeket belőle, a hely szűke igényelte kiha-gyásokkal , és jegyzetek mellőzésével, a lapban máris közöl-tünk. Ezekből sz. irmodorát, s kellemes előadását eléggé meg-ismerhetni ; mint egyéb czélunk nem is volt azok közlésével : magát a tárgyat kimeríteni sem nem akarván, sem nem lehet-vén bármilly hosszura nyúlt ismertetéssel. Mit Photius meg-kezdett, azt Cerularius Mihály a XI. században végrehajtotta, tudnillik a szakadást a keleti s nyugoti egyház közt : maga e késői eredet is ellenmondhatlanul bizonyítván ama pártosok részint vakmerőségét, részint tudatlanságát ; kik ezer és több évek után hittek fölfedezhetni olly különbséget, melly való-ban nem létezett, s mellyet csak az ő csalárdságuk és elfer-ditésök csempészett be az ős egyháztól elvált szakadárok hit-rendszerébe. Még Photius átkos törekvései sem birták végbe-vinni, hogy e szakadás akár átalánossá váljék keleten, akár maradandóvá legyen : „az utókor több mint egy egész századra" hivatkozhatott Photius után is , „melly alatt n e m l é -t e z e -t -t k ü l ö n v á l -t önálló ősrégi g ö r ö g e g y h á z , ha-nem csak a Krisztus urunk s Üdvözítőnk által alapított egy, szent, apostoli, és k a t h o l i k a anyaszentegyház; mellynek görög és latin, keleti és nyugoti hiveit, a Romában székelő egyházfejedelem kormánya alatt, e g y h i t , s u g y a n a z o n s z e n t s é g e k boldogítottak" (106. 1.). Az e tényt bizonyitó adatok számtalanok, s nem vonhatók kétségbe. Még maga ,Ce-rularius Mihály patriarcha is tiz évig kormányozta a byzanti egyházat, a romai pápa- s egyházzali békében, igazhitű főpap szerepét játszva1 (111.1.) : „ennyi idő alatt soha sem tüntetvén ki a fölötti aggodalmát, mintha a romai egyház hite különböz-nék a keleti egyház hitétől; vagy mintha a fegyelmi és szertar-tási eltérésben bármilly alap is léteznék az elválásra." Csak ezután támadtak a gyengéd lélekismeretüt (!) háborgató ama kételyek, mellyek követkéztében, miután „a hívek és clerus előtt már eléggé fölnevelte szellemi h a t a l m á t , 1053-ban fölmondta Romának a tartozó tiszteletet és engedelmességet."
E tény maga elégséges a keleti szakadást elitélni :
következő-leg az első fejezet csaknem fölöskövetkező-legessé teszi a 2-ikat, a sza-kadás hittani okainak alaptalanságát kimutatót (135—236. 1.), mellyel az egész munkának első, és főrésze befejeztetik. Azon-ban az e fejezetben tárgyalt hitczikkek (a romai pápa főnök-sége-, vagyis a primátusról, a Szentléleknek az Atya- s Fiutóli származása felől, a tisztitó-hely-, vagyis a purgatoriumról stb.) már magukban is olly nagy fontosságúak , és minden katholi-kusra nézve közérdekűek, hogy az e részben nyert alapos fel-világosítások, és az ezek alapján megszilárdult vallásos meggyő-ződés végetlen becse is eléggé megjutalmazzák minden olva-sónak az e könyv megszerzése- és átlapozására fordított költ-séget , fáradságot. Hogy a romai pápa egyházi, legfőbb tekin-télyét, a kereszténység első századaiban folytonosan vallották a görög sz. atyák, főpásztorok, és egyházi irók, ezt a sz. által helyenkint eredeti, görög nyelven idézett szavaik erősítik; de bi-zonyítják saját szertartási könyveik (165.1.) is, mellyekben több romai pápához, mint egyházuk által is ollyannak ismert szent-hez folyamodnak, Isten előtti közbenjárásukat kérve ; s az ün-nepek , mellyekkel dicsőségöket örökítik stb. Ugyanezt mond-hatni a Szentlélek Istennek egyszersmind a Fiútól származá-sát illető tanításra nézve : melly amaz első századok alatt csak ugy megvan és föllelhető a görög, mint a latin sz. atyák irataiban (175. 1.) ; a görög egyház szertartásos könyveiben (185.1.), stb.
Valóban illy kétségtelen bizonyítványait olvasván a szakadás alaptalanságának, meg kell róla győződnünk, hogy csupán az elszakadt testvérek iránti jó véleményöket tanusitják azok, kik e szakadás föntartását ama mély tudatlanságnak tulajdo-nítják, mellybe a keleti népeket, az őket elboritó barbaries, fő-leg a mohamedán uralom zsarnoksága, s minden ker. mivelődési elemeket megsemmisitni törekvő kegyetlensége sülyeszté. Az uniónak e tekintetben legnagyobb ellensége a miveletlenség, a tudatlanság ; melly nagy részben még a schismának másik té-nyezőjét, a gőgöt is eredményezte, s nagyra nevelte : a kevély-ség mindenkor a belátás és értelemhiányjele lévén. (Folyt, köv.)
,Commentarius in loca intellectu difficiliora quatuor Evangeliorum. Auctore Joanne K i s s , in Lyceo Archi-Epi-scopali Agriensi Studii Biblici utriusque Foederis Professore P. 0 . Agriae, 1858.' 8-r. XII és 450. I. Á r a ?
Midőn az IJdvözitő egyházát alapitá, azon utasítással küldé szét tanítványait a nagy világba, hogy mennének, és hirdetnék az evangéliumot minden népeknek ; tanítván őket megtartani mindazokat, a miket ő mondott nekik. Az Üdvö-zítő e czéljának meg is feleltek az apostolok ; kik az üdvösség igéjét folytonos életveszélyek közt a hivek szivében meggyö-kereztetni fáradhatatlanul törekedének. E sz. czél forog most is szemök előtt azok utódainak, egyházunk püspökeinek ; kik a bevett növendékeket az evangelium szellemében vezetni, azt velők megszerettetni törekednek : hogy majd idővel ők is a rájok bízandó nyájat az evangelium t e j é v e l , mellyet ők be-szívtak, táplálni buzgólkodjanak. E czélra képeztetnek ifjú növendékpapjaink négy év lefolyta alatt a papnöveldékben ; kik a minden évben tartatni szokott, szorgalmukat tanusitó próbatét után , ünnepélyes vizsgát is tartoznak letenni : melly után megítélhető legyen, valljon képesek-e a nyájat mint lel-kipásztorok tanítani, s a hiveket czélszerüen tanítván, az erény utján vezetni. Miért e vizsga alkalmával leginkább az isteni tanulmányok hittani ágazatait illető részből, nem különben a pásztori tudomány gyakorlati részéből szoktak vizsgálat alá
m 2 4
bocsáttatni. De minthogy ezeknek alapja a szent-irás , melly-nek kellő értelmezésétől f ü g g a hittani tanulmányok practi-eus kifejtése : következik, hogy a szent-irás- és annak értelme-zésében kellőleg avatottaknak szükséges lenniek. A pályáját bevégzett papnövendék, kilépvén a lelkipásztorkodás terére, szent hivatásának kezd élni ; melly a népnek üdvességre ve-zető tanításában áll : mellyet vagy mint hitszónok , vagy mint hitczikkek magyarázója teljesit. Szükséges tehát neki mint kezdőnek bizonyos kalauz , melly őt vezesse a különben olly üdves, de tövises pásztori pályán. S ime illy kalauzul ajánl-kozik neki a fönebb érintett könyv; mellynek szerzője a kezdő lelkipásztort bevezeti Jézus evangéliumába, mint olly kincs-tárba , honnan a hivekre üdvösen ható tanítások merittetnek.— A hivatását megkezdő fölszentelt p a p , midőn hivei közt mint hitszónok működik , egyszerre valamelly nagyobbszerü, s tudományosan kidolgozott beszéddel nem léphet föl hallga-tói előtt ; részint mert ő maga sem bir rendesen annyi képes-séggel , hogy ezt véghezvihesse, részint mivel hallgatói, mint kik leginkább a köznépből állanak, talán fellengzőbb beszédét kellőleg megérteni szinte nem lennének képesek. Ennél fogva nem tehet üdvesebbet, mint hogy az evangéliumot, mellyet minden szent beszéd előtt felolvas a hallgatóságnak, a nép által is felfoghatólag magyarázgassa, és tanítását a pásztori tanulmányozásban annyira ajánlott homiliával kezdje meg.
H o m i 1 i a kell a népnek : mert ezen az uton tanulja meg a vallási hitczikkeket ; azoknak kellő felfogása után erősödik lelke ; azok magyarázatával szilárdul bátorsága, buzgalma a keresztény hit iránt. De milly számtalan nehézségek találtat-nak evangéliumainkban; milly homályosak sok kifejezések:
mellyeknek értelmezésében fönakad kivált a fiatal növendék-pap ! Igaz ugyan , hogy ő is tanulmányozza a tant, tanulja az evangeliumokbai bevezetésül előadatni szokott ó- és uj-testa-mentomi, úgynevezett Introductiót : de mit tapasztalunk? azt,
hogy mig lejárja pályáját, nagy részint elfeledi a hallottakat, vagy a csupán átalánosságban emiitetteket nem is alkalmaz-hatja. Kell tehát neki egy segédeszközének lenni, mellyből magát tájékozza, melly neki kutforrásként szolgálván , kellő segélyt nyújtson, s melly után biztosan haladhasson pályáján.
Illy régen nélkülözött utmutatást találand szerzőnek könyvé-ben : kinek szinte nem volt más czélja, mint a pásztori pályán kezdő növendéknek utmutatást nyújtani az evangéliumok ma-gyarázatában. — E fő czél volt a z , melly a lelkes szerzőt ve-zette, midőn e könyvet a fiatal növendékpapságnak, s átalában minden jó papnak szánta. Távolról sem volt akarata, valamelly nagyszerű , mélyebb tudományosságot igénylő fejtegetésekkel lépni föl könyvében : ezért ama fő irány átleng az egész munkán.
Nem is irta azt valamelly duzzadt irmodorban : hanem igenis ollyanban, mellyet minden, ki csak meglehetősen végezte is hittaui pályáját, és csak kevéssé járatos a latin nyelvben, min-den nehézség nélkül megérthet. Nem hozza föl az egyes meg-nevezett magyarázóknak szőrszál h asogatásait : hanem igen is kikutatta, s összeszedte a legjelesebb theologusoknak az evan-géliumra vonatkozó magyarázó jegyzeteit, s azokat könnyen, de mégis tisztán folyó nyelven állitotta össze könyvében.
Különösen kiemelte az evangéliumok fő eszméjét, a Messiást;
és azon helyeket, mellyek különösen rá vonatkoznak, felhoz-ván, az erre vonatkozó zsidó szavakat is bővebben, és könnyű-séggel magyarázza. Midőn tehát e könyvet jelen rövid ismer-tetésemmel a közönség, s különösen a növendékpapság figyel-mébe ajánlom, a t. olvasó közönséget saját érdekében fölhivni kívántam e hasznos, és mellette nem is drága könyv megszer-zésére. A fönebb említett dicséretes tulajdonoknál fogva mél-tán kiemelt munkának átolvasása umél-tán bizonyosan érdemes-nek fogja erre kiki találni ; s meg fog róla győződni, hogy belőle az evangeliumi tanításokat legjobb sikerrel magyarázhatja a népnek üdvös tanítása- és boldogitására. Dr. M e z n e r.
Megjelent, és a Szent-István-Társulat ügynöki hivata-lában , ugyszinte Hartleben K. A. társulati könyvkereskedő által megszerezhető :
, V i l á g t ö r t é n e l e m . Irta C a n t u Caesar. Negye-dik kötet. V. Korszak. A VII. turini olasz kiadás után. For-dította G y u r i t s Antal. Kiadja a Szent-István-Társulat.
P e s t , 1859.' N. 8-r. 484 1. Á r a , fűzve 2 f r t p. p. (Az aláírók tudvalevőleg minden, összesen 90 ivre terjedő folyamát e nagybecsű, és gyönyörű kiállítású munkának , h á r o m pen-gő forintnyi csekély összegért kapják : mi kétségkívül lehető leghathatósb ösztönül szolgálhat az egész munkának illy uto-ni megszerzésére, valamig a teljes példányok el nem fogynak ; mi hihetőleg rövid időn be fog következni.)
Jelen kötet tartalmát, mellyhez még külön füzetben ,felvilágosító jegyzetek' is fognak járulni, Roma s India ré-gibb története teszi ; nevezetesen Romát illetőleg, a biroda-lom sorsára döntő befolyást gyakorlott külhóditások és bel-villongások. (Telektörvény. Száműzetések. Triumvirátusok.
Polgárháborúk. A nép diadala a császársággal.) Továbbá terjedelmes ismertetését adja a romai irodalom aranyszázadá-nak , a művészetek és tudományok állásáaranyszázadá-nak ; az indiai iro-dalom aranyszázadával együtt.
Szinte megjelent, és a ,Religio' I. félévi 36-ik számában ismertetett módon megszerezhető :
, I f j u s á g i P l u t a r c h . Kiadja a pápai kath. gymna-sium néhány tanára. III. Füzet. P á p á n , 1859.' N. 16-r. 205 1. (Vörösmarty Mihály kőnyomatu arczképével.) Ára, fűzve : 70 kr. a. é. — IV. Füzet. 176 1. (Kopácsy József primás arcz-képével.) Á r a , fűzve, szinte 70 kr. a. é.
Kegyes adományok :
A Jézus sz. gyermekségéről nevezett egylet részére : a lublói
kerület részéről 10 frt p.
A pesti vakok intézetének : néhai Szlamkay József
jablon-kai plébános hagyományából 2 frt p.
Néhai Czibula József lethonfalvi plébános hagyományából 2 frt p.
A váezi siketnémák intézetének : ugyanazoktól . . . . 4 frt p.
Tébolyodottak házának : néhai Szlamkay József jablonkai
pleb. hagyományából 2 frt p.
Összesen : 20 frt p.
A pesti kath. legény-egylet részére: Sz. S. és B. J.
A pesti kath. legény-egylet részére: Sz. S. és B. J.