RELIGIO.
KATH. E G Y H Á Z I S IRODALMI FOLYÓIRAT.
MDCCCLXIV.
SZERKESZTI S KIADJA
KASSAMEGYEI ÁLDOZÁR, CS. K. UDVARI TISZTELETBELI KÁPLÁN, SZENTSZÉKI ÜLNÖK, HITTUDOR, A M. K. KATH. EGYETEMNÉL AZ ERKÖLCSTAN NY. R. TANÁRA.
PEST, 1864.
NYOMATOTT K O C S I S Á N D O R ÁLTAL,
(ÉRKÖVY, GALGÓCZY ES KOCSI NYOMDÁJÁBAN.) HALTÉR ÉS ALDUNASOR SARKÁN 9. SZ. A.
TARTALOM-JEGYZÉK.
a „Religio" 1864. II. félévi folyamához.
)) 5)
É r t e k e z é s e k . Szám.
A szentirás és a protestantismus . . . . 4, 5 A 89-i elvek, pesti levelekben . . 14, 15, 16, 17 A szentatyának levele a freiburgi érsekhez az isko-
lák ü g y é b e n . . . 21
a lengyel kath. püspökséghez . 29 a Szent-István-társulathoz . 4 8
a prímáshoz . . . . 5 0
A béke garantiái . . . 3 5
Az olaszországi püspökök tiltakozása a királyi pia-
cet ellen 35, 38, 40, 4 4 A jelenkori nyugtalanságok egyik főoka . . . 38, 39 A kinyilatkoztatás és tudomány . . . . 40, 41 A szeplőtelen fogantatás hitczikkely kihirdetésének
korszerűsége . . . 4 7
Ertesités Migne Lajos könyveinek megszerzéséről 1 3 Eine Eselsbrücke aus dem R e i c h e der I d e e n der
24 2 5 , 2 6 Ideenlosigkeit o
»
>)
>) 1J
!5 1)
2 1 — 2 6 6 , 7 , 8 34 1 2 10 19 20 27 28 37 4 5 46 36- E g y pályakérdés megoldásához
Gróf Teleky D. elnöki beszédje természetvizsgálók marosvásárhelyi gyűlésén, pesti levelek
Haldoklók feloldozása . . .
H a y n a l d Lajos erdélyi püspök búcsúlevele
H a v i szemle. ( E u r o p a műveltsége ; kissingeni talál kozás ; IX. P i u s april 24-i b e s z é d j e ) .
„ ,, (A romai és liberális kath. iskola)
„ ,, ( A harmas szövetség ; Miklós czár titkos társulatok ; bécsi békekötés)
,, „ (A k i é g e t t agyvelő ; a színezés t a n a )
„ ,, (Magnalia Dei ; a belga katholikusok
a naturalismus) . . .
(Szabadtanitás ; sept. 15-i szerződés (Mechelni gyűlés főpontjai)
(Sept. 15-i szerződés)
(A gaetai szerződés és a sept. 15-i) (Ellenmondások az egyezők között)
Kelet és n y u g o t . . . 13, 14, 15, 16, 17, 1 8 , 2 1 Lelkipásztori tárgyalások 42, 4 3 M á g o c s i u r t a r t ó
M a g y a r nemzeti muzeum első zsengéi . Nyilt levél (az amuletek) . . . .
Nagypeleskei Peleskey Nótárius mint hitelemző
kátécsináló . . .
Övári templom . . . 7 , í
P a r o c h o r u m j u r a et officia . . . .
P e s t i levelek Consalvi emlékiratairól 32, 33, 34,
40, 44, 49, 5 0 R e g i s t r u m (a Prot, egyházi s isk. lapra) 48, 49, 50, 51, 52 Sarkalatos dogmáink nyomai az ősrégi hagyomá-
nyokban 29, 31, 32 T u d ó s í t á s o k .
A u s t r i a i b i r o d a l o m . Ada ( B ú c s ú ) (kerületi gyűlés) . . . . Bécs (a szentatya beszédje april 2 4 - é n ; kőmivesek ;
Litwinovicz . . .
„ ( R a u s c h e r érsek körlevele a pápai kölcsönről)
„ ( H y r t l b e s z é d j e , S c h u s c h e l k a , Kolatsehek, W i t t e l s h ő f e r )
,, ( a c o n c o r d a t u m ) . . . Bács (templomujitás, oltár, kápolna)
Budakesz (keresztszentelés) . . .
Csány (kerületi gyűlés) . . .
Esztergom (Grigoletti kép) (az érsek születés n a p j a ) F e h é r v á r (irgalmas nénék behozatala)
G e n y é t e (az oláhok irodalmi buzgósága)
13 3 11,12
2 2 , 2 3 11, 12 44, 47
33, 31
27, 4 4 2 16 37 4 4 46 38 45 28, 39
39 30
Szám Iszka-szent-György (bérmálás) . . • . 18 K é m é n d (megtérés, egyházi beszéd) . . . 26
Kékkeő (esztergályi kápolna) . . . . 1
Kassa (plebánosiktatás) ( t e m e t é s ) ( E r z s é b e t n a p j a )
33, 50, 46 K á r o l y f e h é r v á r ( H a y n a l d Lajos püspök ; fiúi szere-
t e t j kóroda) . . . 2 4
Mélykút (kalvaria) 2 3 Miskolcz (bérmálás, toronyfeláldás) . . . 2 8
Mocsonok (keresztfölállitás, Szűz Mária, g y ű l é s ) . 4
Nagy-Oroszi (oltár) . . . 4 5
N a g y - V á r a d (iskolai év) . . . 3 5 Nógrád (magtár, kápolna, iskola) ( u j misés) . . 7 , 15
P e s t ( a bécsi prot. férfiak előterjesztése a magas
kormányhoz) . . . 3, 4 , 5 , 6, 7, 8,
(a w ü r z b ü r g i gyűlés) . . . 27 (az egyetem kath. jellege) . . . . 29 (M. Sajtó és a w ü r z b ü r g i g y ű l é s ) . . . 3 0 (Szent-István-rend lovagjai a papságból) . 3 1 (a szabadelvüség) . . . 3 5 , 38, 39, 42 3 3 (polgári s egyházi törvénykezés a párviadalról) 4 1 (növendékek gyakorló egylete) . . . 4 1
(Cziczelle ü n n n e p ) . . . 4 8
P e r é n y (templomszentelés) . . . 3 2
Pozsony (kápolna) . . . 3 4
Rosnyó (a püspök b e t e g s é g e ) . . . . 3 5
Sáros-Patak ( u j misés) . . . 2 4
Szabadka (bérmálás) . . . 6
Szeged (Szegedi H i r a d ó egy prédikáczio ellen) . 2 5 Temerin (Sz. László-, R ó z s a f ü z é r - e g y l e t ) . . 9
U d v a r d (kerületi gyűlés) . . . 3 8
V á r g e d e (kerületi g y ű l é s ) . . . 3 6
Vásárhely (bérmálás) . . . 9
Vezend (templom) . . . 4 4
W e r s c h e t z (a község által 222,567 frton épitett tem-
plom) 2 1 Zircz (Pákozdi R o m á n életrejza) . . . . 3 3
Külföld.
A n g l i a .
London (anglikán érsekek leczkéje) . 19
(Ignácz atya válasza) . . . . 3 7
(belfasti lázadás) . . . 3 9
( I g n á c z a t y a ) . . . 4 4
(oxforti templom) . . . 4 1
(törvényszék) . . . 4 6
( Dufíerin, Spencer) . . . 4 9
(britt consul Romában) . . . . 1 3 ( W i s e m a n körlevele) . . . . 14
( a természettanok) . . . 16
(k. templomok) . . . 18
(Irland szenvedése) . . . 18
,, (Stock Simon ereklyéje) . . . . 8
,, (Irland, államegyház) . . . . 5 1
Oxford (nov. 5. Buchan, N e w m a n n ) . . . 5 0 Dublin ( 0 Connelnek emelt szobor) . . . 17 ,, (belfasti v é r e n g z é s e k ) . . . . 19 York (Smee pere, irlandi viszonyok) . . . 1
Liverpool (Wiseman és Times) . . . . 10
» »
)) j'
5)
B e l g i u m . Brüssel (választások)
,, (bollandisták) í)
)i
(kőmives nyilatkozatok) .
(bengali missio) (ganti püspök holt tetemei)
20 39 4 0 45, 52
Szám.
Liège (mechelni gyűlés) . . . 8
„ (a jezsuiták iskolái) . . . 31
Mecheln (kőmives kormány) . . . 5
„ (kath. gyűlés) . . 22, 23, 25, 26, 27
,, (a király a műkiállitáson) . . . 49
F r a n c z i a o r s z á g .
A r r â s (kőmivesek) . . . 2
P a v e r n e y ( c s u d a ) . . . 1
Lyon (Pepoli) 16
„ (gálvestoni hitküldéri utazás) . . . 3 4
„ (feltalált sz. ostyák) . . . 38
Marseille (hajóhadi lelkészek) . . . . 4 0
Orléans ( D u p a n l o u p a lengyelekről) . . . 42
P a r i s (Carolis Róza) . . . 6
,, (kisázsiai örmények) . <• • . . . 36
,, ( E n f a n t i n halála) 4 5
„ ( e g y h á z i zeneiskola) . . . 47
S t r a s s b u r g (Coquerel, Reville) . . . . 4 9 H o l l a n d .
Amsterdam (prot. p á r t o k ) . . . 52
M u s z k a o r s z á g .
W i l n a (üldözés) . . . 15
W a r s ó (kolostorok) . . . 51 N é m e t o r s z á g .
B a m b e r g (fölirat) 19
Berlin (Döllinger beszédje) . . . 2
,, (kath. helyzet Schleswigben) . . . 9
,, (körmenet Schleswigben) . . . . 9
,, (változott eszmék) . . . 11 ,, (Erőszak G e r h a r d ellen) . . . . 12
,, ( h i t a d a t o k ) . . . 15
,, (diaconissák, n a p t á r ) (prot. praelaturák) . 3 8 , 5 2 F r e i b u r g ( L a u n e y , Vicari érsek) . . . . 22
,, (vita püspök és kormány közt) . . 45 M ü n c h e n ( H a n n e b e r g ) . . . 11
Posen (iskolai ü g y e k ) . . . 50
W ü r z b u r g ( n a g y g y ű l é s ) . . . 4 3 , 4 7 O l a s z o r s z á g .
Bologna (II P a t r i ó t a ) 22
,, (sárkányok) . . . 16
Florencz (Brechi p e r e ) . . . 35
,, (a p a p s á g nyomatása) . . . . 3
Loretto ( K u t t n e r ) . . . 38
Messina (bomba) . . . 1
Milano (anglikán püspök) . . 4 3
„ (Gervasius Protasius ereklyéi) . . . 4
Nápoly (valdenses) . . . 48
P i a g n i c a s t a g n o (csuda) . . . 4 5
Roma (sz. P á l temploma) . . . 9
,, (sz. Lőrincz temploma) . . . . 10
,, (Arkangyalka) . . . 11
,, (chinai állapotok) . . . 13
„ ( ű r n a p j a ) . . . 14
„ (a pápa koronáztatásának é v n a p j a ) . . 1<5
,, (a szentatya Frascatiban) 17 ,, (a szentatya egészsége, II. F e r e n c z birtokai) 20
,, (Margit Alacoque beatificatioja) . . . 30
,, (Bonnechose bibornok beszédje) . . . 31
,, (nyilvános, titkos consistorium) . 32
„ (adatok) . . . 32
,, (emlékek a keresztségről) . . . . 33
„ ( D e Vid védelme) . . . 41
,, (Kölcsön, Veuillot) 45
„ (Canisius P é t e r beatificatioja) . . . 46
Roma (a szentatya látogatásai) . . . . 48
„ (Sixtina, Smet, Casoni, P a c h e c o , Saldanha,
Szám.
H i n d o s t a n ) . . . 4 8
„ (franczia papok) . . . 49
,, (demagogok) . . . 3
T u r i n (felmentések) . . . 3
„ (Spaccapietra Marseilleben) . . . 11
„ (Morichini kiszabadulása) . . . . 12
„ ( g ú n y o k a pápa ellen) . . . . 14
„ ( M a r g o t t i n e k érem Romából) . . . 17
„ (Cottolengó kórház, Anglesio) . . . 38
,, (a növendékpapok ujonczozás alatt) . . 16
U m b r i a (kegyetlenségek) . . . 18
Vicovaro (Addolorata, csudák) . . . . 20
S p a n y o l o r s z á g .
Sevilla (franczia plébánia) . . . 12
M a d r i d (a progressisták) . . . 16
U t i emlékek . . . . 28, 29, 31, 33, 36, 37, 4,2
Lissabon (a macaói megye) . . . 52
S v a j c z.
Genf (Calvin, hitvallás, névilletéktelenség . . 7
„ (Mermillod) 4 9 Lausanne (ünnepeltörlés, v e g y e s templom) . . 9
T ö r ö k o r s z á g . Drinápoly (Pachomius, R a p h a e l , csuda)
J e r u s a l e m (papnevelés) . . . 17
Konstantinápoly (prot. h i t t é r í t é s ) . . . . 34 ., (görögök, bolgárok) . . 35, 37, 48 52
P l o e s t (Czelder) 1 0 , 1 1 , 1 2 Kampilong (templomszentelés, állapotok) . . 51, 52
T ö b b v i l á g r é s z e k .
Amerika (Mullighan ezredes) . 37 ,, (titkos társulatok, Elder püspök) . . 47
Brasilia (papneveldék) . . . . 3 4
Cochinchina (sz. g y e r m e k s é g t á r s u l a t a ) . . . 4 1
Mandale (templomok) . . . 4 2
St. Dénis (állapotok a Bourbon szigeten) 4 4 I r o d a l o m .
Clementis S c h r ä d e r . . . 2, 3, 4 Acta et décréta Concilii Coloniensis . 9, 10,
. . . . . 1 3 , 14, 32, 33, 49, 51
Annales Barnonii . . . 27
A társadalom alapelvei . . , . . . 27
Kézikönyv a zsinatokon . . . . . 27
I f j ú s á g Kalauza . . . . 27
M a g y a r köszöntő . . . . 27
G r a t r y , Les sophistes . . . 5 0 K ö n y v é s z e t .
.La vie de J é s u s ' Félixtől . . . . 6
F e l i x atya böjti beszédjei, Alkant. sz. P é t e r életft,
Dolarice . . . 7
Kispapok szünórái . . . . . 11
P á l y a i r a t . . . 13
T ö b b könyv . . . 4 2
Commentarium . . . 4 5
Sartory kiadványai . . . 47, 48
S z e n t s z é k i h a t á r o z a t o k .
Augustodunensis (Alacoque) . . . 3
Lausanen (Carnisius) . . . 4
R o m a n a (Leonardus a porto Maurit) . . . 18 D e c r e t u m (Guerrasio excommunicatioja) 18
J o a n n e s Hisp. . . . 28
Senacoquei congregatio . . . . 28
Congregatio Indicis . . . 39
Van Beaulieuhez . . . 4 0 Canisius beatificatioja 44, 47
U g h a b t a n á r . . . 5 0
RELIGIO.
HATH. EGYHÁZI, S IRODALMI FOLYÓIRAT.
Megjelenik e lap hetenkint kétszer : szerdán és szom- baton — Az előfizetési díj félévre , postán küldéssel
5 frt. 25 kr., helyben 4 frt. 90 kr. a. é.
Pesten, julius 2-án.
TARTALOM : Havi szemle. I. — Egyházi tudósítá- sok. — Vegyesek.
Havi szemle.
i .
Büszke Europa ! fényes Europa ! nyomorult Europa ! Büszke az ö műveltségére, íényes az ő kül- sejére, — nyomorult az ő lelkére. Sivitva robognak vasutai, a papírszalagokon kísértetesen csattognak távirdái^bányái nemes érczet öntenek, gyárai a fény- űzésre mindent készítenek, a munkától fölmentik gépei ; városai épülnek, terjednek, szépülnek, palotái emelkednek, kertjei hízelkednek, színházai kedves- kednek; vannak kéj napjai, ünnepei, mutatványai; az utazást, mely oly fáradalmas volt, Europa mulatság- ból teszi, az ölő tüzet esti kéjelgésekre veszi ; mi gyö- nyört nyújt a távol, .mi kedvest a négy .világrész, mind a bikán uszó koszorús nőnek szolgálatjára áll ; hatalmában van a tiiz, a gőz, a villany, a delej, a napfény ; gépei csudásak, rontó eszközei borzalma- sak ; Europa büszke lehet az ő műveltségére, oly fé- nyes az ő külsejére, az érzékiség aranykora ez, melyből a költők, a bohóezok se hiányzanak, álmél- kodhatik a mult időkön, ezeknek csudamüvei a mu- zeumokban, kéjeleghet a jelenen, ennek csudamüvei az iparmükiállitásokon, kiki a szelekkel utazhatik, gondolatjait, parancsait a villámok viszik, lehet, hogy a mai ember rövidebb ideig él, de tiz régi nemzedéknél kiki többet él; az ember a föld ura, a föld királya, hatalmában nyög az egész természet, ő csak néz, ő csak őrt áll, hogy a meghóditott anyagi szilaj erők a gépek kerekein kiszabott renddel, s gyorsasággal robogjanak, mint a gyerkőcz, kéjelegve nézi a tüz ropogását, melyet a mezőn csinál. — De az éremnek másik oldala is van. — A kéjre milliomok költetnek, azalatt milliomok éhen vesznek ; az egyik nem ismeri mi a szükség, másik nem ismeri, mi a földi öröm;
egyik végrehajtja minden vágyait, másik nem elé- gítheti ki ölő szükségeit, egy fényűzőt ezer mezte- len, egy dőzsölőt ezer éhező vesz körül, a kincsek, a kéjeszközök egy ponton szaporodnak, ezernontról
1 . II.
elenyésznek; egy ponton fény, körülötte az egész láthatár setét; az emberiség egy család, az öröm, a bó'ség, a hatalom csak néhánynál, Európának mű- veltsége, fénye, dicsősége a mérhetlen rónaságon ülő éji homályban egy házikónak ablakáról pislogó mécs. Halomkincseit lelkével fölül nem szárnyalta, nyög tehát alattok; durva kő-e, vagy nemes érez, ami lenyomta, lealjasitotta, mindegy, ő lelkében el- nyomott, elnyomorodott. A büszke Europa egy nyo- morult családnak gondatlan anyja. Hová lett a ne- mes függetlenség a lélekből, mely az engedelmesség- ben is megvan, ha ker. hitünk szerint az uralkodó- nak parancsában az Istennek akaratját tiszteljük, s mely nincs meg a trónokon se, ha nem borul le az Isten oltárához, aki őt hatalommal, s a hatalomhoz mért felelőséggel, a visszaélések bűneihez mért örök büntetéssel lekötötte? Büszke Europa, mely a hata- lom és az engedelmesség, a király és a nemzet kö- zötti nemes és nemesit,ő elvet elvetette, hogy ne is- merjen csak vad erőt, ne tehessen csak vak alávetést.
Mivé lett a családi élet? Szenvedély a szüléknél, szenvedély a magzatoknál; a magzat kellemetlen te- her, a szüle kellemetlen akadály. Hoc fonte derivata clades in pátriám populumque fluxit — Mivé lett a polgári élet? Homo homini lupus non homo. Miben áll nemzetközi ügye? A hatalmasságok megbizottjai másfél hónapon át 400,000 lakosságú herczegségnek elosztásán, mint a két földmives a kétséges vonalon ölek lábak szerint alkudoznak, s nincs eredmény.
Két éve, hogy az európai hatalmak együtties fára- dozása Berg és Murawieff tábornokok kegyetlensé- geit megakadályozni, egy nagy nevii nemzeteta ha- láltól megmenteni nem tudnak. Három éve, hogy az olasz félsziget délszakán a városok perzselteinek, a polgárok százankint lövettetnek, ezerenkint töm- löczre vettetnek, 50,000-kint a meleg hazából a fél- sziget éjszaki tájaira kényszeritett lakásra, mint egy- kor Soliman alatt a magyar rabszolgák Konstanti- nápoly ba, csordákban hajtatnak, s Európában nincs erő, nincs akarat, mely ezen kegyetlenségeknek vé-
get vessen. Négy éve már, hogy Európában a leg-
1
C : \
Előfizethetni minden cs.
kir. postahivatalnál, s Pes- ten a szerkesztőnél (Lipót- utcza 19. sz ) s Kozma Va- zul-féle nyomdai irodában,
(halpiacz és aldunasor sarkán , 9. sz. a.)
Félév. 1864.
szentebb jogok lábbal tapostattak, a legmerészebb rablások megtétettek, a bevégzett tény türetilc, már beszélni sem akarnak felőle. Europa a begyeket met- szi, a sziklákat liasitja, a négy világrészt adóztatja, itthon nincs neki lelki ereje, mely egy falusi gazdá- nál találtatik. Büszke Europa az ő műveltségére, mely minden haramiaságot eltűr, csak nemzetiség legyen a zászlón, minden vérengzést megenged, csak a bárdon szabadság legyen vésve, minden jogtapo- dást elvisel, csak 89-i elv legyen a jelszó, minden al- jas tettet megtapsol, csak sikerüljön. Tunis 16-ik szá- zadban állam volt, nemzet volt, mint Piémont, mint Dania, az állam jóléte, bőség és gazdagság volt a jelszó, sikerrel annectált utazó hajókat, podgyászo-
kat, férfiakat, nőket, miként Piémont Toskánát, Ná- polyi, Umbriát, miként Dania Schleswiget, Hol- steint; de volt Európában elv, volt nemes öntudat, hogy Tunisnak sikerét ne tűrje, hogy szolga nyom- tatványokban ne magasztalja, hogy a jogosság kö- réből kilépett államot megzabolázza. Hol van erő, niely az olasz forradalmi vállalatok sikereit győztes kézzel összetörje? Hol a költő, ki a ker. hatalmast megénekelje :
T o n e mein H e l d e n g e s a n g die W a f f e n t h a t e n d e s K a i s e r s D e r von s e l m i ä l i c h e m J o c h T u n i s i s c h e r K ä u b e r die C h r i s t e n
Löste mit s i e g e n d e r Hand ?
Nem csak tűri, nem csak elviseli, de a haramiaságot ezer bérencz lapjaiban meg is tapsolja. Hangoztatják a nemzetiséget; mikor halt meg oly rövid idő alatt annyi nemzet? Szabadságról szakadatlanul regél- nek ; mikor volt kevesebb szabadság, kevesebb ne- mes szó? Haladásról álmodnak; mikor volt oly mély, oly széles, oly menthetetlen a sülyedés? A tu- domány az ellentétek elmélete, a politika az ellenté- tek ügykezelése, az államgazdászat az ellentétek te- nyésztése. Fegyver a kézben, nincs eszme, nincs elv, nincs szabály az elmében; ez a müveit Europa, ez a habok között a bikán uszó koszorús nőnek a dicső- sége. Honnan e rejtély? Keresztény ember előtt em- beri dolgokban nincs rejtély. Az államok, a társa- dalmi intézmények, a nemzetközi viszonyok a puszta észre épittettek, a puszta ész, mint alap, minden pon- ton inog, dül, szakadozik, — omlik az épület. Nem akartak más jogot, más igazságot, mint mely az ész- ből folyik; s elveszett a jog, elveszett az igazság, a kétkedés minden igazságot eltörült, a tagadás min- den jogot elfojtott, Europa, mint azon ember, kinek nincs szeme, nincs füle, nincs ize, nincs szaglása, ha- nem csak a test érzése, egyedül ezután indul ; ezen tapintási érzéket érdeknek nevezik. Az érdek szól, az érdek ellent szól, az erőszak minden részen ké-
szül; a békés tárgyalás Sysiphus munkája. A jog, az igazság kérdésbe se jön, közös alap nincs, min- denki saját érdekének alapján áll, saját érdekében kiki jogos, senki se enged. A tárgyalások csak ügyes csikarások, ki mennyit csikarhat ki mástól, ki ho- gyan ijeszszen, hogyan altasson. Promittit, mulcet, falsis terroribus implet. Hol nincs isteni törvény, ho- gyan követelhetjük, hogy valaki követeléseitől el- álljon? Fog tehát győzni a fegyver, az ágyu. Mü- veit Europa, mégis vas Europa; müveit korszak, mégis vas korszak; a keresztény elvek elvetése után Europa nem más, mint ravaszságban megsimitott Atila, legyalult Tamerlan. Az anyagi bőség mellett a szellemi szükség, a borzalmas véderők között a nagy rettegés, a külső béke mellett az elmék har- cza; hogy két napi békét nyerjen, hosszú háborúk anyagát gyűjti. Audax Japeti genus — ignem fraude mala gentibus intulit. A nagyra dicsért műveltség hosszú öldöklésekben fog végződni, ha az Isten nem könyörül. Europa büszke lehet az ő műveltségére, fényes az ő külsejére, — de nyomorult ő az igazság- tól, a jogtól elpártolt lelkére. Ha nincs kath. egyház, jogról és igazságról már kétszáz év előtt senki se beszélt volna. Az egyháznak, miként a 9-ik század- ban mindent alapból kell épiteni. Fogunk-e beszélni tovább, nem fog-e, és mikor fog az Isten közbe szólni? nem tudjuk; de azt tudjuk, hogy a szent tör- vényekről megfelejtkezett népnek menydörgések és villámlások között adta a tiz parancsot.
- Audiét p ngnas vitio parentum Rara juvenilis.
A tehetetlenségben, az elvhiányban öröm-e a fejedelmek gyakori találkozása, nem tudjuk. A nagy betegség erős orvosságot kiván, a nagy veszély rö- vid eljárást javasol. Ily orvosság, ily eljárás a feje- delmek találkozása. Minden jót várt a világ a nép- elvekből, nyomorba esett, nyomorából szabadulásért a fejedelmekhez kiált. A nép akarata megujitani tö- rekedett a világot, a királyságnak háborút izent, a nép fiainak lemészárlásán kivül semmit nem szült;
most a fejedelmek látszanak vezetni akarni a világ
sorsát; alakra nézve az ut rendes, az eljárás legitim,
csakhogy a világ az ily találkozások után a fejedel-
mek harczától retteg. Egy században nem volt annyi
találkozás a fejedelmek között, mint az utolsó öt év
alatt, s mi az eredmény ? mi ennek az oka ? Napoléon
Angliába zarándokol, Victoria Francziaországba jön ;
mit nyert a két ország ? mi ennek az oka? Varsóban a
nagy hatalmak összejöttek; mi volt a végzet? mi en-
nek azalea ? A muszka czár utazott, fölséges cs. ap.
3 3 királyunkkal találkozott, alig hűlt meg a kéz apostoli kirá- lyunknak meleg szoritásától, Stuttgardtban a muszka ezár- nak hatalmas kezét más kéz szorította. Vilmos király Com- piègnebe utazott, VIII. Keresztély, Lajos portugalli király Parisban volt, Urunk, Fölségünk Frankfurtban a német fe- jedelmekkel tanácskozott, a sok találkozás után u j találko- zásokra számítanak ; mikor találkoztak a fejedelmek annyi- szor? Mikor a diplomaták a fejedelmeknek találkozást java- solnak, jele, hogy saját fáradalmaikból már semmit se jósol- nak. Nem szólunk e találkozások valóságos indokairól, mi itten csak a történeti tényt vetjük szem alá. Az orvos a be- tegnek fürdőt javasol, a diplomatiaa fejedelmeknek találko- zást. Üdvös e találkozás, de csak ugy, ha a kath. elvnek be- vallásával történik ; a tehetetlen képviselőkamarák, a tehe- tetlen diplomatai értekezések és jegyzékek után szükséges is az ily találkozás, ha valami e földön segithet, ez csak a fejedelmek egyessége leend, amiért az egyház imádkozik ; s ha a népek valamire e föltlön szegezhetik r e m é n y e i k e t , ez nem a kamarák szónoklatai, nem a diplomaták jegyzékei, ha- nem a fejedelmek tanácskozásai lehetnek. De miért van, hogy annyi jó szándék, annyi hatalom mellett, mely a feje- delmeket mindenek között kitünteti, mégis csak a megha- sonlást, csak a szakadást látjuk szélesebbnek ? A sikeretlen- ségnek nem a fejedelmek az okai, a behozott rendnek t e r h é t ők is viselik. Legyenek gyakoriak e tanácskozások, imáink fogják ezeket körülvenni* az eredménytelenség mellett leg- nagyobb eredmény leend, amire oly szükség van, s ez az eredménytelenségnek felismerése. Mult századokban keve- set találkoztak a fejedelmek, mindenki otthon volt, ismerte a nemzetek fölötti törvényt és jogot, tudott mire hivatkozni, mit követelni, mi mellett, ha megtagadtatott, kardot húzni ; ma nincs nemzet fölötti isteni törvény, nincs a ker. társada- lomban sértetlen közös szabály, senki se tudja, mit gondol, mit akar a másik ; a diplomatai alkudozások hosszadalmasak, meddők, sikeretlenek, a fejedelmek érintkeznek, hogy a há- nyatott Europa ügyeinek irányt adjanak. Nagy Károly négy- szer volt Romában ; ez volt a találkozás, mely századokra kihatott, eredményeiben 1648-ig tartott ; volna bár ma ha- sonló találkozás ! Beszélnek sz. Allianceról ; a lapok a pro- fán szövetséget is kétségbe vonják. Nem lesz szent szövet- ség, a profán szövetség három napig tart. Egy kath. egy protestáns, egy szakadár fejedelem között szent szövetség lehetetlen ; ne is adjon az Isten olyan szövetséget, mint ami- lyet Krüdner Julia I. Sándor czárnak sugalt, hogy az evan- géliumot mindenki magyarázza, csak annak magyarázatja vettessék el, aki erre az Istentől hivatott. Az evangelium a diplomaták fölébe, nem pedig kezeikbe adatott. Nem segített ezen evangelium, mikor kézbe vétetett, fog-e segíteni, mi- kor elvettetett ? Látjuk 1848-tól. Nincs hivatásunk a feje- delmi találkozásoknak szabályt adni, mi csak az eredményre mutatunk. A ker. elvek elejtése után még az ily találkozások- nak kellett eszközül vétetni, ha ezen eszköz se fog használni, mondaná valaki, minden e l v e s z e t t , mi mondjuk , minden nyeretett, az állami, a társadalmi, a nemzetközi élet a kath.
egyház tekintélye alá tett elvek nélkül tarthatatlannak is- mertetett, s a nagy hallgatásban az Isten fog szólani.
Audiét pugnas vitio parentum Rara juventus.
Szólt a szentatya april 24-én , szólt szeretettel, szólt szigorral. A kath. lapok enyhített szövegben hozták e nagyha- tású szavakat, félvén, nehogy Gortschakoff, B e r g s MurawieíF tábornok a kegyetlen üldözést a lengyelek religiója és nemze- tisége ellen még kegyetlenebbé tegye. J ó szándék vezérelte e lapokat, de tévedtek. Amit a szentatya mondott, igaz volt, czélirányos volt, mit tett, azt jól tette. A Vaticán magaslatáról tovább láthatni, mint a szerkesztői szobából. A szentszék sza- vairól s tetteiről megszoktuk már látni : judicia ejus justifi- cata in semetipsa. A szentatyát a Szentlélek vezeti. A szent- atya szavai se a lengyeleket lázadásra, se a muszka kormányt szigoruabb üldözésre nem fogják izgatni, s ha kétszer szi- goruabb szövegben is mondatnak, nem ártanak, sőt igen hasz- nálnak. A lengyelek tudják, hogy a szentatyától se pénzt, se fegyvert , sem hadsereget nem kapnak ; leveretésükben csak ez vihetné őket további ellentállásra. A szentatya nem a lázadásra gondolt, midőn april 24-én szólt, hanem a levert lázadás utáni helyzetre, a megtört kezek után a megtört lé- lekre. A mai Lengyelország fiai a másféléves csatározások- ban elvérzettek, lelkesebbjei a jégvidékekre vitettek, föld- javai adók, sarczok, kobozások által elvétettek, a lengyelek- ből csak az maradt meg , mit a muszka kormány ártalmat- lannak t a l á l t , az aggok, az özvegyek, a csonkított t a g u a k ; megszűnt a harcz , a lelkesedést lehangoltság, tompultság*
kétségbeesés követi. Ne szóljunk a lázadás bűnös voltáról, figyeljünk a kath. lengyelekre, kik a győzőnek lábai alatt mozdulatlanul feküsznek. Ne szóljunk a külső viszonyokról, figyeljünk a lengyel kebelre oly makacs harcz u t á n . Vegyük őket, miként Grortschakoff veszi, lázadóknak, ők nem lázadók többé, ők emberek, ők katholikusok, kiknél a katholikus hit az egyedüli kincs. E kath. lelkeken a kimerültség, az ügyefo- gyottság, a jövőnek setét éje ül. Ezen lelkekhez szólt a szent- atya, szava vigasz volt a szenvedő lelkekre, olaj az égő se- bekre, remény csillag a setét jövőre. Elhagyatva mindenkitől, a hatalmas győzőnek fegyvere alatt, még egy atyjuk van, ki őket szereti, ki vigasztalja, ki bátorítja, nem a lázadásra, hanem a religióhoz tapadó állandóságra. Muszkaországnak százados terve a lengyeleket a kath. egyháztól elszakítani ; a szentatya szavai a sziveket győzhetlenné tenni akarják. A muszka kor- mány jól t u d j a , hogy a lengyeleknek adott forradalmi buz- dítás neki mit sem á r t , nevetve bánt Russel jegyzékeivel, nem is gondolt az olaszok által tett pénzgyüjtéssel, az angol és az olasz népgyülésekkel, Garibaldi kiáltványaival, mindez csak a muszka kormánynak hozott hasznot ; de feldühödtek a muszka kormány közlönyei a szentatya ellen, mivel a muszka kormány által vitt üldözést a kath. egyház ellen a világnak felmutatta, mivel a lengyeleket kitartásra a kath. religioban buzdította, a lengyelekért imákat r e n d e l t , bizonyítva, hogy a lengyeleknek , midőn az egész világtól elhagyatnak, ő e világon egyedüli védője, atyja, mentője. A szentatya mult évben aug. 31-én Romában imákat rerjdelt a vérengzés megszűnéséért, a muszka kormány ezen imák ellen tilta- kozott,1) s a pétervári újság keserű kifakadásokkal telt czik- ket hozott a kath. egyház ellen,2) sőt a muszka egyházat megtámadottnak mondotta ezen imák által.3) A diplomatia
Mémorial diplomatique 20 sept. 1863.
2) Il Diritto 7. oct. 1863.
3) A r m o n i a 221 sz. 23 sept. 1863.
1*
4 M—
jegyzékei nem háborították Gortschakoffnak nyugalmát, egyedül az ünnepélyes körmenet, mely Romában a laterani templomban tartatott, megindította az államtitkárt.') Pedig a szentatya nem oldozta fel a lengyeleket az alattvalói köte- léktől, miként Kussel és Palmerston, midőn Bécsbe kijelen- tette, liogy Muszkaország elesett azon jogoktól, melyeket az
1815-i békekötések nyomán birt ; ' ) a szentatya csak a vér- ontás megszünteért imádkozott ; most sem szólt lázadásról, hanem csak a muszka kormány által vitt üldözésről a kath.
religio ellen. Szólt a szentatya 1863 márt. 6-án, midőn egy- két lengyel püspököt praeconisált ; szólt april 22-én kelt le- vélben a czárhoz ; szólt aug. 31-én, midőn Lengyelországért imákat rendelt ; ezen lengyeleknek egy atyjuk van, ez a pápa, egy religiojuk van , ez a kath. religio. A forradalmároktól nem fél Gortschakoff, hanem a szentszéktől, és a lengyelek ragaszkodásától a szentszékhez. Szálka volt ez a forradalmi összeesküvés szemében , hogy a lengyelek oly vallásosak, miként ez százados szálka a muszka kormány szemében.
G—i mult dec. 23-án Herzenhez ezt irta : „Tudom, hogy a muszka nép nem helyesli, mit a muszka kormány tesz Vilná- ban és Varsóban, ott is vannak nemes keblek, mint PopoíF és Arnoldt (ismert conspirator) ; de most Lengyelországért a puszta szónál többet kellene tenni. (Kiki t u d j a , mi ez a
•több'.) Hirdesse ezt a muszka népnek, én pedig a lengyel nemzetnek fogom hirdetni : szűnjetek meg már egyszer hős harczaitoknak vallásos jelleget adni, mely tőletek a rokon- szenveket elidegeníti."3) Ezt vetette a lengyeleknek szemére Shaftesbury is az alsóházban : ,,a lengyelek a papok bábjai, jezsuita nemzetség, a kath. religionak vak követői, ha va- laha függetlenségre jutnának, oly államot képeznének, hol egyedül a babona uralkodik." ") Lengyelország kath. hi- t é t megölni akarta a forradalom , megölni akarta I I . Kata- lin s I. Miklós kormányrendszere ; a szentatyának volt in- doka, hogy a kath. egyházat a lengyelek kath. religiojának megmentéseért imára szólítsa ; testvérek imádkoztak a vi- lágon a vallásilag haldokló testvérért. Most ismét elhagyat- tatásában és kimerültségében , a felperzselt házak kihiilt üszkein, a feldúlt paloták romjain , az elvérzett fiainak, leá- nyainak sirhantjain zokogóhoz szól a szentatya atyai szava- kat, nem emliti a multat, hanem csak a jelent, mennyit, mily igazságtalanul, mily kegyetlenséggel tesznek a muszka tá- bornokok mindent a kath. egyház kiirtására a lengyelek kö- zött. Nem szól a kimerültekhez, a levertekhez senki, a ke- reszténység atyja az, ki szólhat, kinek szólni kellett, ki szó- lott. Shaftesbury bámulta XVI. Gergely bátorságát, midőn I. Miklóshoz szólott, ,,a világ hatalmasai között egyetlenegy volt, ezek a lordnak szavai, ki merte mondani : kezeid a len- gyelek vérétől piroslanak ; "a) igy nyilatkozott Brofferio kép- viselő is Turinban máj. 7 - é n : „Midőn látom, hogy egyedül a pápa az , aki Lengyelországért nemes szavat szól, hogy egyedül a pápa a z , aki követ dob a hatalmasnak fejére, ki öli a nemes nemzetet; mondják, ezek csak szavak ! de mikor látom az agg, a fáradt, a gyenge, a fegyvertelen, a sír ajta-
' ) J o u r n a l des D é b a t s 24. sept. 1863.
B o t s c h a f t e r 27 s e p t . 1863.
3) Monde 46 sz. 16 febr. 1864.
*) Armonia 121 sz. 23 maj. 1863.
s) Armonia 121 sz. 23 m a j . 1863.
j á n álló pápát igy szólani, én megindulok, én meghajlok, én tapsolok." Ez a forradalmárnak hódolata a pápaság iránt.
A muszka karmány megteszi a z t , miután a szentatya szólt, amit megtett volna, ha nem szól , de mit titokban, szivós ra- vaszsággal tett volna, most Gortschakoff ezt nem teheti, mindent nyíltan kell tenni. Innen a lapok felgerjedése, hogy, mit titokban kellett tenni, azt most titokban nem lehet tenni, s a világ előtt lelkismeret-gyilkolónak kell lenni, mivel a sza- kadárnak a katholikust nem lehet nem üldözni. A titok lep- lét Pius leszaggatá, Europa látja, mit tesz, mit akar tenni Russia. Pius a merényt előre felfedezte, innen a nagyzavar sz. Pétervárott. A vaskézről leesett a keztyü, látjuk, mily kéz irja a humanitási jegyzékeket. Világosság lett tehát, ez csak a bűnösnek árt. Korunk szegény az elvekben, szegény a határozott jellemekben is, mindenütt mérsékletet, okossá- got, alkalmazkodást, lelki gyengeséget ajánlanak, kiáltanak.
Jézus Krisztus kérlelhetlenül nyilt volt a pharizeusok ellen, az igazságban kérlelhetlen az ő helytartója is. Mire fog menni Lengyelországban az üldözés, azt a jó Isten tudja, a lengyel nemzetnek is vannak bűnei a régi, az u j a b b időből ; de bár mi jöjjön a lengyelekre, a szentatya bátorítása, és vi- gasztalása szükséges volt, s a szentatya d i x i t , et salvavit animam. Kisseleff Romából elhivatott ; mit se tesz, két éve már, hogy ő Romában nem volt, ott maradt Mayendorf. H a t - van éves korában Ruspoli herczegnővel, Torlonia herczeg elmaradt özvegyével kötött házassága, a gyermekeknek sza- kadár vallásbani neveltetése miatt helyzetét Romában tart- hatatlanná tevé , mivel a kettősen hütelen herczegnőt a pá- pai kormány az udvarból, a romai nemesség magas köréből kitiltá, Kisseleff ily nővel az örökvárosban nem maradha- t o t t ; visszahivatása az ő vágyainak teljesedése volt, hogy ne legyen Parisba száműzött romai muszka követ. Evvel a szentszék nem törődik, s ha a diplomatai kötelék is megsza- kadna, mit se törődnék vele, mert csak a rivó anomalia meg- szűnnék, hogy a szentatya fogadjon követet a czártól, a czár pedig kitiltsa a pápai nunciust Pétervárról. A szentszék en- gedi a czárt t e n n i , mi neki tetszik, de a czár kedvére soha nem szól, soha nem hallgat. De legyen bár még tiz ily be- széd, mint april 24-én volt, a czár nem szakit Romával. Ké- pes ily beszédet tűrni, de nem képes a diplomatiai viszonyt Romával megszakitani.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
K E K K O jun. 15-én. A mélyen érzett hálának tolmácsai jelen soraim mélt. vásonkői gróf Zichy Károly senior ő nagy- sága irányában, ki az esztergályi rom. kath. hiveim hitélete, s valláserkölcsösségének sikeresb előmozditása tekintetéből, bizodalommal tett folyamodásom következtében az alsó esz-
*) „ E b b e n e a scorno v o s t r o o ministri il solo c h e ha trovato per la Polonia una degna parola, il solo che ha s a p u t o s c a g l i a r e la íolgore sul capo del tiranno, c h e c o ' suoi misfatti Stennina una geiierosa n a z i - o n e , è il P a p a ! Si dira : sono parole ; ma quando io vedo un vecchio, un s t a n c o , i n f e r m o , senza inezzi, senza e s e r c i l o , c h e s u l i ' orlo délia tomba nialedice un potente . . . . p e r c h e scanna il suo popolo, io mi sento com- niosso, e mi pare di r i t o r n a r e ai tempi del settimo G r e g o r i o ; e m ' i n c h i - no, e a p p l a u d o . " (Atli uff. n. 604. p. 2340. col. 1. — Armonia 113 sz. 14
m á j . 1 8 6 4 ) A P e s t i Napló v e z é r c z i k k e is ily c s u d á t k o z ó t i s z t e l e t t e l s z ó l t 109 sz. 13. máj. 1864.
tergályi ősrégi h a r a n g számára egy csinos t o r n y o t épittetni, ezt szép fasorompóval bekerittetni, egy g y ö n y ö r ű keresztet fölállittatni kegyes volt, nem csak, hanem a czélba vett felső esztergályi kápolna fölépitésére is egy zsellér f u n d u s o n kivül 5 0 0 frt. megajánlani méltóztatott. A Mindenható mennyei áldásával fizesse meg ezen nagylelkű adományért, melyet h o g y illően méltányolhassunk , czélszerünek találom itt az alsó-esztergályi plebániaegyházról egyet-mást elmondani.
Nógrádmegyének azon nagy t é r s é g é n , mely Nagy-Zellótól {esztergomi megye) S z t r e g o v á i g , (rosnyói megye) s innen Szenográdig terjed, kevés öröme van a rom. kath. anyaszent- egyháznak ; miután az itt egykoron létezett k a t h . plébániák a szerencsétlen hitszakadási villongásokban protestáns kézre k e r ü l t e k , fönmaradt csekély számú hiveink ide s tova szét- szóratván. Ezen , ú g y m i n t idegen vallásúak közt szétszórt és soknemü veszedelmeknek kitett hivek nagy vigasztalására szolgálhatott az alsó-esztergályi plébánia, melyet az apostoli buzgóságáról nevezetes gróf Balassa P á l a mult század kö- zepe t á j á n u j életre támaszta. Azonban a helyreállított ple- b á n i a e g y h á z dicsősége alig t a r t o t t 40 évig. T ö r t é n t , hogy amit az apostoli gróf nem csekély fáradozás, s költséggel fölemelt, a bekövetkezett részvétlenség miatt pusztulásnak indult. Idővel mind a templom , mind a plébánia lak, mind az iskola romba dűltek. A végpusztulásnak egyik főoka a hi- vek csekély száma volt. A mult században az alsó-esz- tergályi plébánia számlált összesen 479 kath. lelket ; s az- után azon gyászos körülményben k e r e s e n d ő , h o g y t. cz.
kegyurak segedelmöket elvonták a plébániától. A helybeli levéltárban van egy irás, illetőleg egy 10 pontból álló bead- vány 1792 évről, amelyben P o k o r n y Ferencz alsó-eszter- gályi plébános keserűen panaszkodik lelkészi jövedelmének nevezetes csökkenése miatt, s elszámlálja azon vesztesége- ket, melyek érték az esztergályi plébániát. Ezen iratkából k i d e r ü l , h o g y az alsóesztergályi plébános pro meliore sub- sistentia a kckkői uradalom részéről kapott volt grationale
g y a n á n t évenkint 12 öl tűzifát és segitséget a szántóföldek s rétek mivelésére ; úgyszintén a tivéuyi uradalom u g y a n - csak a fönnevezett czélra j á r u l t évenkint 10 mérő tiszta bú- zával , 4 akó borral és 6 akó serrel ; de ezen adományok 1786-ban megszűntek. A paplak is kezde lassankint romla- dozni, valamint a teipplom is javitást i g é n y e l t , mely mint
hallom , kezdetben csekély költségen helyreállítható vala, azonban a k e g y u r a k nem t u d v á n egymásközt megegyezni, s e g y é b visszás körülmények miatt elmaradt a kegyes elha- tározás. S azért, miután az illető lelkész sem a kegyuraktól, sem máshonnan nem kaphatott alkalmas s e g i t s é g e t , s maga sem lévén elégségesen ellátva jövedelemmel, h o g y megél- h e t e t t volna, kénytelen vala v é g b u c s u t venni Esztergálytól.
•O immár félszázada mult annak s nem találkozott ember, ki e bajon s e g í t e t t volna. Midőn 1854-ik évben kékkői plébá- nosnak kineveztetém , az elpusztult s omladékokban h e v e r t plebániaegyháznak gondviselése is reám bizatott. S azonnal fel is tettem magamban minden követ megmozgatni, hogy v é g e vettetnék az annyira gyászos pusztulásnak. Annakoká- ,ért először is folyamodással járultam a t. cz. kegyurak elé, u . m. nagyméltóságú idősb gróf Zichy Ferencz és báró Ba-
lassa Antal urak elé ; azonban jóllehet későbben ő eminen- t i á j a kegyelmes főpásztorunk is közbevetette m a g á t , a sür-
g e t e t t kérelmezésnek kevés sikere lett. Hosszú, igen hosszú volna ez ü g y b e n t e t t minden l é p é s e k e t , szorgalmazásokat e l ő a d n i , melyek 10 esztendei lelkipásztorkodásom alatt az illető helyeken történtek , azért legyen elég m e g j e g y e z n e m , hogy az időnek kellemetlen viszontagságai s azon érzékeny csapás, mely báró Balassa Antal családját érte, okozák, h o g y a mindkét részről t e t t Ígéretek beváltása meghiusult. Eköz- ben meghalt gróf Zichy Ferencz senior s az Isten e g y u j k e g y u r a t adott az esztergályiaknak mélt. vásonkői gróf Zichy Károly személyében , aki rövid idő alatt, mint fönebb emli- tém, már is sokat tett az esztergályi hivek j a v á r a . — K e d v e s kötelességet vélek t e l j e s í t e n i , hálás elismeréssel emiitvén itt meg főmagasságu bibornok h e r c z e g p r i m á s u n k a t , aki az esztergályi hivek lelki javát, gyarapodását atyailag szivén hordván , ugyancsak a czélba v e t t felsőesztergályi kápolna fölépitésére, mely idővel plebániaegyházul fog szolgálni, m é g 1855-ben 500 pf. fölajánlani kegyeskedett. Én tehát részem- ről plebánia-hiveimmel e g y ü t t kérem a m i n d e n h a t ó I s t e n t , hogy az ily fölkelt lelkű jótevőket m é g hosszú élettel, t a r t ó s
egészséggel megáldani kegyeskedjék, s meg vagyok győ- ződve, hogy az esztergályi plébániára is eljön még az idő, melyről Izaiás irja : Akkor a n ő t t tövis h e l y e t t sugár fenyii emelkedik s a csalán h e l y e t t myrtus fog sarjadni.
Munkay János.
M E S S I N A , j u n . 15-én. Mult hónap 6-án este felé, mi- dőn az ,Annunziata' templomában számos hivők voltak egy- begyülekezve,-hogy Ugolino de Fassolis atyának a boldogs.
Szűz tiszteletére mondott szent beszédét hallgassák, egy- szerre borzasztó roppanás hallatszott. E g y gonoszlelkü bom- bát helyezett volt el a templom egyik szegletébe , mely ép akkor p a t t a n t szét. Alig tértek a jelenlevők i j e d t s é g ü k b ő l némileg magokhoz, e g y h a n g ú l a g törtek ki a Szüzanya dicsé- reteinek hangoztatásába, nyiltan rosszalván egyszersmind azon istentelennek gyalázatos merényét, melylyel az I s t e n házát megszentségtelenítette. Asszonyok és leányok földre borulva áldották a legszentebb Szüzet, h o g y a gonosznak szándéka sikertelen m a r a d t , mert hála az I s t e n a n y j á n a k , daczára annak , hogy igen sokan voltak a templomban , sé- rülés mégsem t ö r t é n t . A jelenlevők az ajtatosságnak a ,Té- ged Isten dicsérünk' és az Oltáriszentséggel adott áldássali befejezés előtt a templomból el nem mentek. E g y ily botrá- nyos merény, távol attól, h o g y a kitűnően katholikus n é p e t visszaijesztette volna ugyanezen templomnak Mária h a v á b a n i l á t o g a t á s á t ó l , m é g ellenkezőleg növesztette azok számát*
kik fokozott buzgalommal siettek esténkint D e Fassolis atya szónoklataira, m e g m u t a t v á n , hogy Messina jelen nem- zedéke méltó őseihez, s hogy nem utolsó helyet foglalja el Olaszhon azon városai között, melyek a bold. Szűz védel- mébe vannak ajánlva. E s ez alkalommal nem t e h e t j ü k , h o g y ne dicsérjük a tisztelendő theatinusok gyülekezetét, külö- nösen P a r c o atyát. A theatinusok minden időben kiváló gon- dot fordítottak az istenitiszteletnek amily f é n n y e l , ép oly renddeli megtartására.
Y O R K , j u n . 13-án. April 20-án végződött azon p e r , melyet Smee ur inditott az oratorianusok ellen, hogy az ő sógora által nekik h a g y o t t vagyonrészt maga számára Ítél- tesse meg. Azonban a törvényszék tisztelendő Hutchinson u r végrendeletét megerősítette és Smee urnák a perköltségeket
—». 6
keilend fizetnie. Mit fog erre mondani Newdegate ur, ki mint emiitők múltkor, a parlamentben oly tűzzel kelt Smee ur védelmére ? — E g y más szintén különczsége által érdekes per intéztetettel nem régen. De Harcourt angol gróf, nem le- vén örököse, végrendeletét akkép készitette, hogy a franczia de Harcourt marquis és utódai örököljenek, u g y azonban, hogy akinek ezek közöl elsősége leend, fél év múlván An- gliába jöjjön, és egy év alatt az anglikán vallásra térjen át ; h a pedig ezt tenni nem akarná, a vagyon a legközelebbi ter- mészetes örököst illesse. De Harcourt gróf özvegye mind- j á r t a marquis után halt meg. Ez utóbbinak fia örökössé le- vén, miután hithagyásra épen semmi kedve nem volt, az örökség a kisebb fiúra szállott, ki csak a mult augustusban lett nagykorúvá. Törvényeink szerint minden végrendeleti megszorítások és kikötések csak a két első közvetlen örö- kösre nézve kötelezők, és igy de Harcourt marquis unokája Lajos Bernard a hagyományozott vagyon birtokába jutott anélkül, hogy hitét meg kellene változtatnia. — April 26-án a dublini községtanács , a lord-mayorral az alsóház elé egy kérvényt juttatott, mely a földbirtoknak, és bérlésnek Ir- honban méltányosabb szabályozására vonatkozik. Ezen kér- vény majdnem hasonmása annak, melyet főt. Cullen szerkesz- tett, hogy megyéjében aláírásra bocsáttassék, és mely már is közel fél millió aláirást számit. A fenemiitett kérvény a dublini községtanács által egyhangúlag elfogadtatott, és benne többek közt mondatik, hogy „egyetlen egy polgária- sodott és termékeny földdel megáldott országban sem lát- hatni, sem nem tapasztalhatni oly társadalmi jelenségeket, mint Irhonban, minők p. o. a majdnem állandó éhség az egyes részekben, átalános elégedetlenség, a reménytelenség egy jobb jövőre az ipar tekintetében, ép ezekért a történetben páratlanul számos kivándorlás, és megfogyatkozása a nép- nek, melynek pedig iparkodását, tehetségeit, és erélyét oly szépen tudták hasznositani azon telepitvényekben, hová épen kivándoroltak." — Lapjaink majd minden nap hoznak tudó- sításokat különösen a ,,bethnalgreeni" városrészben előfor- duló éhenhalás eseteiről, a tartományokban pedig gyakori- abbak a munkások részérőli munka-felfüggesztések, me- lyek különben rendesen inkább ezek, mint a munkaadók ká- rával szoktak végződni. — U g y látszik a szentatya már vég- leg elhatározta magát arra, hogy Skotiában is viszaállitsa a katholikus hierarchiát. Skotiában a katholikusok száma 300,000 lélekre megy, mi a népesség egy heted részét teszi, az arány tehát kedvezőbb, mint Angliában, hol a katholiku- sok alig tizedrészét teszik az Összes népeségnek. Határozot- tan állítják, hogy dr Talbot Gilbert fog kineveztetni edim- bourgi érseknek, kinek még 4 sufFraganeusa volna. 2-ik Ja- kab óta egész a jelenkorig Skotia katholikusai a lelkiekben 3 apostoli helyettes által kormányoztattak, kiknek nem egy izben segédpüspökeik is voltak, amint a glasgowi Murdoch jelenleg is bir illyennel. Az éjszaki résznek apostoli helyett- nöke főt. Kyle, ki már közel 96 éves, még mindig maga végzi a püspöki ténykedéseket, 36 év óta püspök már. El- várhatjuk ugyan, hogy a skotiai puritanusok nagy zajt fognak ütni, ha látják, miként a kath. hierarchia újra gyökeret ver az országban, hanem a kormány, mely Skotiában a presbyteria- nusok vallását államvallásnak tekinti, és mégis ott anglikán püspököt is megtűr, a katholikus püspököknek sem fogja meg-
tagadhatni a czimeikkeli élést. A felidézendő zivatar itt is el fog múlni, mint évek előtt Angliában. — A liverpooli dologhá- zak bizottmánya 7 szóval 4 ellenében a liverpooli katholikus püspök helyettesének azon kérelmét, hogy a lázasok koródájá- ban a lelkészi teendőket a városban levő 6 katholikus templom áldozárai felváltva végezhessék, teljesitendőnek határozta ; hiszik ugyanis, hogy könnyebben kikerülhető ezúton a ragály?
mely néhány hónap lefolyása alatt 3 katholikus káplán éle- tét áldozatul vitte. — Főt. Cullen dublini érsek a Mária hónap alkalmából megyéje papságához körlevelet intézett, melyben következőt olvassuk : ,,A vallástalanság, és eretnekség gyűlölete a pápa ellen élénkebben soha sem nyilvánult, mint azon kitüntetésben, melyben legújabban egy olasz kalandor részesült ; egy ember minden katonai lángész nélkül, ki csak akkor vivott sikert, midőn ellenei megfizettettek, hogy neki alávessék magokat, és kinek álnoksággal, rablásokkal, erő- szakkal telt pályája azonnal véget ért, mihelyt kötelességhü emberekkel találkozott a csatatéren. De mivel ezen kalan- dor a pápa, és a katholikus papság elleni gyűlöletét nyilvá- nította , mivel káromolta az egyház tanait, elhagyta a ke- resztségben fogadott vallását, és ezt megtagadta, százeze- ren siettek elébe, őt mint hőst üdvözlendők, az ország leg- nemesbjei, és a kormáuyon ülők lealjasodtak, midőn irányá- ban majdnem istenitiszteletet tanusitottak." Mngr Cullen körlevele folyamában óvja hiveit, hogy a ,,Fenian" társulat fondorlatai által ne engedjék magokat csábittatni, mely tár- sulat a garibaldianismust a katholikus Irhonba is be akarná csempészni, a nemzet osztályait, melyeknek szükségkép szo- rosan kell egyesitve maradniok, egymástól elválasztván azon ürügy alatt, hogy az elnyomott, és naponkint megtizedelt nemzetet megmentsék. — Tegnap Maguire az irhoni kirá- lyi katonai tanoda számára 11,000 font sterlingnek történt megszavazása alkalmával a parlament figyelmét azon körül- mény megfontolására hivta fel, hogy ezen intézetben, mely egyetlen, hol irhoni katholikus vallású katonák gyerme- kei ingyen neveltetésben részesülnek, 283 protestáns növen- dék mellett csak 127 katholikus van, a tanárok, és előljárok között a katholikus káplánon és a gyógyszerészen kivül egy katholikus sincs. 1858 óta 22 katholikus növendék tért át a protestáns vallásra, és a tanoda igazgatói nem engedik meg, hogy a katholikus házi káplán tanonczaival hetenkint öt óránál többet tölthessen. A minisztérium tagjai avval men- tegették magokat , hogy nem léphetnek közbe, miután az intézet igazgatása törvény által van szabályozva. Egy parla- menti tagnak, ki azt vitatta, hogy az intézet szervezete tö- kéletes, és hogy a vezetés egysége valláskülönbséget nem tür, O' Reilly őrnagy válaszképen azt mondotta, hogy leg- jobb volna, ha a katholikus növendékek különválasztva ok- tattassanak. De természetesen az angol igazság (!) nem igy okoskodik. M e g kell végre is nyugodnunk, mert a mi ura- inknak és lordjainknak mindig igazságuk vagyon ! ?
F A V E R N E Y , jun. 10-én. Saona partjáról irok, s oly eseményt jelentek, melyről örömmel felkiálthatni : Gloria in excelsis Deo, et in terra pax hominibus bonae voluntatis, egy ünnepről. Ez ünnep mintegy elismerés volt a szentatya azon kijelentése irányában, melylyel a faverneyi csuda hi- telességét kimondotta. 1608 év május 24-én az Oltáriszent- ség egy kis szentségtartóban a faverneyi apátság templomá-
—M 7 ban ki volt téve , és több napokon, és éjeleken által kité- tetve kellett volna maradnia. Két szentostyát tartalmazott, mert az akkori szokás szerint a szentségtartó mindkét olda- láról volt a nép felé forditható. Vasárnapról hétfőre május 26-ára éjjel tüz támadt a templomban, mire azt észre- vették , és odafutottak , az oltár kétharmada és a taberna- culum lángokban állott. Keresték a szentségtartót, és épen oly magasságban , mint az oltáron ki volt téve, szabadon a légben függve találták. Ez csuda v o l t , melynek hire a környéken roppant gyorsasággal elterjedt. Több tizezer embernél, kik idesereglettek , tanuskodhattak a történtek felől. A szentségtartó 36 órán által függő állapotban maradt.
Lassan szállott alá egy misekönyvre, és föléje helyezett corporaléra ezerek szemeláttára A két szent ostya épségben m a r a d t , noha egyik a lángok következtében megbarnult. A csudatény megállapítása a besançoni érsek, a parlament, és a pápa által megtörtént. Dole, egy ausztriai főherczeg közben- járása folytán az egyik ostyát kapta, mely azonban 1794-ben egyéb ereklyékkel együtt megsemmisíttetett. de a faver- neyi ostya megőriztetett, és évenkint ünnepélyes körmenet- ben vitetik körül. — 0 szentsége IX-ik Fiús pápa által a tény hitelessége elismertetvén, f. hó 10-én a canoni kirhir- detés a besançoni bibornok-érsek által nagy ünnepélyesség- gel megtörtént. A hét legközelebbi plébánia hivei körme- netileg érkeztek Faverneybe, énekeket zengedezvén, hol a többi zarándokokhoz csatlakoztak. Ő eminentiája az Oltári- szentséggel együtt legdrágább kincsünket hordozta körül.
A saint-remyi zenekar nyitotta meg a sort, melyben 82 ál- dozár szokott miseöltönyökben vett részt, énekelvén a csu- dáról készített hymnust. A helyőrség fegyveresen tisztelgett, a helyhatóság tagjai, és számos kitűnő uri ember a vidékről csatlakoztak a menethez. A körmenet után következett a bi- bornok által fényes segédletteltartott pontificalis mise, mely alatt tágas templomunk szük volt arra, hogy mindannyit befogadhassa. Meghatva hallgatták énekeltetni a benczé- sek által készített magasztos ofíiciumot, melyben nem tud- juk az eszmék, a gondolatok fönségét, vagy a nyelvezet sza- batosságát bámuljuk-e inkább. Fényes kivilágítás fejezte be a nap ünnepélyességét, legszebb összhangzatban azon be- széddel, melyet érsekünk az nap tartott a 96-ik zsoltárnak az ünnepre igen is illő szavait magyarázván : ,,Ignis ante ipsum p r a e c e d e t . . . et viderunt omnes populi glóriám ejus."
D R I N Á P O L Y , jun. 10-én. Ama mozgalom, mely a bol- gár nemzetet a kath. egyház felé vezeti, a legörvendetesb reményeket költi. Ismét két u j megtérést jegyezhetünk föl, melyek tekintve az illető kitűnő személyességeket, kétségen kivül sokakat fognak az egyház kebelébe visszavezetni.
Először is Pachomius archimandrita az , kinek megtérését emlitenünk kell. Eszbeli tehetségei, és tudománya folytán 300 szerzetest számító nagy zárda főnökévé neveztetvén, legújabban érseke a drinápolyi főpap által Tirnova nevü kis városkába oly czélból k ü l d e t e t t , hogy ott a katholikus mozgalmakat elfojtsa. Megelőzte őt itt Rafael orosz pap, egykori tanítványa, ki elfogadta a katholikus vallást. Az is- teni kegyelem tanítóját is megvilágositá, akinek is megté- rése a napokban jutott köztudomásra. Nem csuda, ha ily te- kintélyes ember példáját sokan követik a bolgárok közül, és ékesszólása hatalmával — hiszszük — sokat fog még az igaz
hit ösvényére vezetni. — A második megtérés a Drinápoly környékén született Pantaleon szerzetesé. Gazdag öröksé- get és jó nevelést kapván, már serdülő korában a görög atyák tanulmányozására adta magát, és szerzetes ruhát öl- tött fel, és egész 70—80 évig az ép, egészséges férfiú a leg- szigorúbb életet élte. Komoly intelmei, és prédikáczioi által a környéken nagy hatást szült, különösen a nőkre, kiknek két zárdát építtetett. Az irigy szakadár papság látván, hogy
a hivek, papok, sőt saját püspökjük is mind meghajolnak előtte, különösen pedig haragudván a simonia ellen intézett szónoklataiért, üldözni kezdette őtet. Száműzetve később egy u j zárdát 35 szerzetes számára alapított. De a roszaka- ratu szakadárok Pantaleont itt is szemmel tárták, és a világi hatóságnál bevádolták. Midőn azután Pachomiusnak a fö- nebb említett archimandritának megtérése értésére esett, és aközben távolabbi és számkivettetésének végleges helyéről a basa által visszahivatott, ennek kinyilatkoztatta, hogy ő is a kath. egyház kebelébe tért, és azóta nem bántalmaztatott.
Nagy tekintélye a bolgár nemzetnél kétségen kivül sokat fog vonzani példája követésére. — Ez alkalommal fel akarunk említeni egy 1826-ban történt eseményt, melynek még szá- mos élő szemtanúi vannak, kiknek előadása alapján Romában egy hiteltérdemlő tudósitás is lett közzé téve. A nevezett évben Nicopolis városának három mecsetjén a torony (mi- naret) tetején a félhold fölött három kereszt vala szemlél- hető. Es pedig a város éjszaki a Duna mentében levő me- cset tornyain görög alakú keresztek , a déli részen fekvő imola tornyain pedig latin alakú kereszt. Egy török a basa rendeletéből az utolsó keresztre irányozta lőfegyverét, hogy azt lelője, de az elsülés perczében a török halva rogyott össze, a kereszt pedig helyén maradt. Néhány nap múlva megkísértette az utasítások folytán egy másik török a város éjszaki oldalán levő mecseteni két görög keresztet letörni, de ezekkel együtt leestek a félholdak is, melyeken a keresz- tek állottak. Midőn ugyanaz az előbb emiitett mecset t o r - nyára felment, hogy a latin alakú keresztet ledobja, ez azon- nal e l t ű n t , de amint leszállott a toronyról, a kereszt ismét újra feltűnt. Mások, kik ugyanezt megkísértették, oly féle- lemtől, és reszketéstől lőnek elfogva, hogy eredménytele- nül le kellett szállniok. A mecset erre bezáratott. A kereszt pedig még 9 éven át volt szemlélhető, és csak 1835-ben t ű n t el, midőn egy földrengés következtében az egész me- cset romba dült. Nem adunk ehhez commentárt, hanem azon forró .óhajunkat nyilvánítjuk , hogy üdvözítőnk keresztje e vidéken mennél hamarább diadalmat arasson.
F L O R E N Z , május 20-án. A szép F i r e n z e ! mely any- nyit szenved Peruzzi zsarnoksága á l t a l , bir kitűnő pap- sággal , mely hű a szentszékhez, a szent kulcsok hatal- mához (alla potestà delle chiavi.) Ha ezen szép város- nak egy fia, mint Peruzzi elnyomja szülővárosát, egy másik fia Ricasoli báró, hogy régi gyűlöletének eleget te- gyen, mégis meggyalázza. Isten kegyelméből az alsópapság közül is csak igen kevesen vannak, kik megfelejtkeznek hi- vatásukról , a felsőpapság, a püspökség egy lélekkel és egyértelmüleg a pápa részén á l l , azonban az előbbiek közül mégis vannak néhányan, kik elszakadtak, és kiknek ügyét folyó hó 18-án Siccoli ur a turini kamarában védte.
Meg kell jegyeznünk jól, hogy ugyanezen ur már előbb a
>U 8 >1 parlamentben kikiáltotta, hogy nincs többé katholikus hit,
és h o g y ő a legközönyösebb (indifferentissimo) minden val- lás irányában. Talán az általa p á r t o l t szabadelvű florenzi egyháziak is ily érzelműek ? A florenzi érsek Limberti, ki- nek jótékonysága ismeretes, midőn látná, hogy Ricasoli báró 1860-ban a g y ö n y ö r ű Toskana zsarnoka a kis számú szabad- elvű papokat elöljárójuk ellen izgatta, azon volt, hogy a la- zaristákhoz hasonló papi egyesületet alkosson, ami termé- szetesen az előbbiek akaratjával nem találkozhatott. Ricasoli b á r ó ur ezen szabadelvűeknek, kik inkább feléje, mint érse- kükhez hajoltak, n y u g d í j t rendelt, mely Peruzzi alatt elvo- n a t o t t , és i g y a h i r h e d t florenczi szab. papok, kik i n k á b b az embereknek, mint Istennek engedelmeskedtek, oly nyomo- r ú s á g b a jutottak, hogy az élet gondjaival kelle küzködniök.
L á t j á t o k — igy szól most Siccoli ur a kamarában — azon papok, kik hittek az olasz kormánynak, biztak az alakítandó u j Italiában, most el vannak h a g y a t v a ugyanazon olasz kor- mánytól, az olasz forradalomtól — és ez igaz ! D e ha szo- morkodunk a firenzei és más városok úgynevezett szabad- elvű papjainak nyomorúságán, és m é g inkább engedetlensé- gükön, nem bámulhatjuk eléggé a gondviselést, mely azo- kat b ü n t e t i ugyanazon forradalom, ugyanazon kormány által, melynek midőn szolgáltak, vétkeztek.
VEGYESEK.
M a g y a r lapjaink legnagyobb részt ,Kölnische Zei- tung'-ból élősködnek, mely n é h a - n é h a kőmivesi ködös órái- ban a kath. világra, h a b á r talán feledékenységből, a szám- talan költött hirek zuhatagai között igaz hirt is hoz. Ennek köszönhetni, h o g y a ,Kölnische Z e i t u n g ' kegyeletteljes leá- nyocskája, a , P e s t e r Lloyd' is hozza, hogy H a n e b e r g t a n á r , a tudós világ előtt köztiszteletnek t á r g y a , a trieri káptalan- tól püspöknek megválasztatva, ezt el nem fogadta. Ez már harmadik választás, harmadik püspöki szék, melyet a tudós bencze el nem fogadott. A tudós bencze 15 nyelvet jól be- szél, Keletre utazott s a j á t költségén, s lapunkban is emii- t e t t t u d o m á n y o s munkát adott ki ezen utazásáról, mely sok- kal többet ér, mint sok, a kormányok költségein u t a z t a t o t t tudósok munkái. R e n a n utaztatása 63,000 frkba került, s mi volt az eredménye ? E g y nyomorult irka a kereszténység el- len, e g y nyomorult levél a cs. miniszter ellen.
D e A n d r e a bibornokot két év előtt az olasz forradalmi lapok a legérzékenyebben sértették , midőn h ű s é g é t az es- kühez , melyet a bibornokok a pápának tesznek , kétségbe vonták ; most a bibornok egészségi tekintetből Nápolyba, ha- zájába ment t e s t v é r é h e z , La Marmora tábornok avval sér- t e t t e , h o g y azonnal tiszteletére sietett.
I I . P é t e r , brasiliai császár a parlament bezárásakor mondott beszédjében emliti, hogy leánya Isabella, (szül.
1846. jul. 29-én) már el van jegyezve. Isabella trónörökös, a j e g y e s Mémorial diplomatique szerint Lajos Victor austriai főherczeg. Ez által es. kir. ap. Fölségünknek két t e s t v é r e birná Amerikának két legszebb császári koronáját. H á r o m testvér, három császár, az Istennek hármas áldása.
A B o n a p a r t e családnak a j u n i u s hónap nem kedvez.
I I I . Napoléon j u n . 9-én tóba e s e t t , sárban m e g f ü r d ö t t ; 19-én p e d i g , miként irják a lapok, a kocsival k i f o r d u l t ; a kissingeni, a karlsbadi találkozások jun. 15—22-ig tartattak, melyek Napoléonnak gondot adnak. H i á b a ! nehéz az e g y e n - súlyt fentartani, s u g y látszik, hogy a császár már erre nézve
mint a vizén, mint a szárazon erősen inog. I. Napoléont az 1815 j u n . 9-i bécsi kötés exauthorálta ; j u n . 19-én f u t o t t a szerencsétlen watterlooi csatából; j u n . 21-én kényszerült a konoráról lemondani ; jun. 26-án utazásra parancsoltatott ; jun. 27-én F o u c h é csendőrminiszter Becker tábornokot neki fedezetül a d j a , h o g y útközben a nép őt össze ne tépje. I I I . Napoléon observator dierum. Nem kívánjuk a n a g y b á t y a bal- szerencséjét az élőnek, csak ha az ingapolitikát f o l y t a t j a , és nem áll határozottan I X . Piushoz, a kath. ügyhöz, sajnáljuk a n a g y b á t y a és testvérunoka sorsában az összetalálkozások azonosságát.
,,Az esti h a r a n g kedves h a n g j a hiányzik itt, mondá I . Napoléon helenai számkivetésében, valóban fölötte hiány- zik. Nem szokhatom hozzá, hogy ne halljam e kongást. Soha nem hallottam a harangot anélkül, h o g y ifjúságomra ne em- lékeztem volna. Az ,Ave Mária' édes ábrándokra vezetett engemet mindenkor. Midőn a st. cloudi kastélyban az á r n y a s fák alatt legnehezebb munkáim között hallottam az esti ha- rangszót, én mindig elmélyedtem, s kik velem voltak, gon- dolták , hogy messze vetett hadi tervek lebegnek lelkem előtt, s elhallgattak, én p e d i g i f j ú éveim kedves képein me- r e n g t e m . Valóban, a religio a lelkek birodalma, a balszeren- csének mentő h o r g o n y a . " A nagy lélek csak nagy gondola- tokat f e j t ki mindenben.
Brofferio, a turini szabadelvüsdik egyike május 17-én ezt mondá a képviselők házában : „Mikor V I I I . Henrik An- golországban, nem tudom földi vagy égi érdekekből a k a t h . religiót k i i r t o t t a , és a kereszténységet p r o t e s t á n s alakban m e g t a r t o t t a , (ez még n a g y érdem, h o g y nem választotta a muhamedanismust,) ezt legkönnyebben tehette. É s miért ? M e r t nem t e t t u g y mint a mi minisztereink tesznek, h a n e m , mikor megparancsolta, hogy mindenki az u j vallást kövesse, e g y részről akasztófákat emelt, másrészről absolut hatalma volt, s igy oldott meg minden k é r d é s t . " A t u d ó s képviselő nem t u d j a égi volt-e az érdek V I I I . Henriknél ; p e d i g t u d - hatta, hogy csak b u j a s á g volt. Az absolut hatalmat dicséri T
p e d i g a szabadság ezt nem türi ; az akasztófát j ó eszköznek találja a kérdések megoldására ; ezt már három éven át te- szik a turini urak. A szabadság korszakában ily képviselőid szoktak neked lenni t e megcsalatott nép , kik az akasztófát minden kérdésnek megoldására a legjobb eszköznek találják.
E g y franczia lap irja, hogy Mayerbeer kéziratban egy zenemüvet h a g y o t t h á t r a , s ennek czime : ,Mária h ó n a p j a . ' A h é b e r zenésznek van három leánya, mind a három ka- tholikus.
A hesseni herczegségben képviseleti határozattal visz- szavonatott az 1848-ban hozott t ö r v é n y , mely a polgári há- zasságot megszabta, s a vallásos házasság ismét kötelezővé t é t e t e t t .
Az olasz kőmivesség , h a b á r t a g j a i egymást gyűlölik, például Gr—i és M i n g h e t t i , e g y s é g e s s é g r e törekedik, hogy a királyi kormány h e l y e t t az olasz e g y s é g e s s é g e t valahára lé- tesítse. E czélra 33 fokú nagymesternek a sánta Garibaldit választá. E r r e czéloz a szentatyának l e g ú j a b b a n Turinból felküldött péterfillér fölíratja : „Dura nefarii homines occulto sacramento initiati — tenebricosis latebris erumpentes ubi n u p e r Italiae insidias s t r u e r e n t — in E u r o p a e luce versan- t u r summum ordinis magistrum profitentur — alacres erectr p e r fora p e r conciliabula volitant — conjurati veterem com- pagem laxare, qua civilis hominum consociatio continetur — nos summo catholicorum magistro laeti XIX. jam secula Romám obtinente — Pio IX. Pontifici Maximo — confertis- simi stipati circumfundimur — P e t r i a n a m stipem q u a maxima possumus largitate deferentes — íidei constantiae pietatis d o c u m e n t u m . "
Felelős szerkesztő s kiadó-tulajdonos PALÁSTHY PÁL.
.Nyomatott Kozma Vazulnál (halpiacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.) P e s t e n , 1864.
Megjelenik e lap hetenkint k é t s z e r : szerdán és szom- baton — Az előfizetési díj félévre , postán küldéssel
5 frt 25 kr ,
helyben 4 frt. 90 kr. a. é.
RELIGIO.
KATH. EGYHÁZI, S IRODALMI FOLYÓIRAT.
Előfizethetni minden cs.
kir. postahivatalnál, s P e s - ten a szerkesztőnél (Lipót- utcza 19. sz ) s Kozma Va- zul-féle nyomdai irodában,
(halpiacz és aldunasor sarkán , 9. sz. a.)
Pesten, julius 6-án. 2. II. Félév. 1864.
TARTALOM : Havi szemle. I I . — Egyházi tudósítá- sok. — Irodalom. — Vegyesek.
Havi szemle.
I I .
Jeleltük az elmezavart, mely az állami s a tár- sadalmi tanokra nézve uralkodik; jeleltük a tehetet- lenséget, mely a viszonyok rendezésében mindenütt mutatkozik ; jeleltük az elv-, a jellemszegénységet, mely a legjelesebb államférfiaknál is oly ríva nyilat- kozik. Fájlaltunk neliány nemes kath. elmét a zavar setét öbleiben tévedezni, a tévedésnek ellent is mond- tunk. Mindez a mai eszmék, a mai szabadságok kö- rül ! Mik ezek ? Senki nem pontozta. Meddig terjed- nek? Körvonalozni senki nem merte. Nincs badar ötlet, nincs törpe gondolat, mely a mai eszmék er- nyője alatt helyt nem foglalna. Innen a szétágazás a kath. elméknél is. Pedig gyakorlati föladatásuk üd- vöt vagy poklot hoz. Emlitsük az egyház és az ál- lam közötti viszonyt, a sajtó- vagy cultusszabadsá- got, s dogmáink, lelkismereteink határainál állunk.
Emiatt közöttünk sajnos az elágazás, a tévedés bot- rány, a tévedő makacsság eretnekség, gyászos sza- kadás, nekünk egyezni, s azért küzdünk, mert néze- teinknek tisztulni kell.
Amit a kath. elméknél tévedésnek tartottunk, örüljünk, mert legnagyobb részt a tévedők által té- vedésnek vallatik. Ellenségeinkről ugyan, de nem ellenségeinkhez, hanem feleinkből a nemes ellenek- hez szól a kath. sajtó. Az Isten koszorúzza a jámbor szándékú munkát. Ma lehet mondani, a kath. nemes elmék, melyek az eszmék csatáját vitték, egymás között harczolni szűnnek, egymással, mint szerető testvérek kezet szorítanak. Az igazság, midőn meg- ismertetik, egyesit. Legyen jó szándék, csituljon a szenvedély, egymást megértjük, a megismert, a be- vallott igazságban egyesülünk. Első teendőnk, acies bene ordinata.
Megnevezésül a kath. feleket vocabulo artis mondjuk romai s franczia kath. iskolának. R o m a i
i s k o l a ! Nem mintha csak Romában volna, mivel ,Civiltà cattolica'-n kívül Bolognában ,11 Conserva- tore' Casoni, Ventoruoli, Turinban ,Unità cattoli-ca' Margotti, Németországban Ketteler püspök, Spa- nyolországban ,11 Pensiamento', Francziaorságban ,Monde', Belgiumban ,Bien public', Angolországban ,Tablet', ,Dublin Rewiew' Irlandban hónapos, heti vagy napi lapok ezen iskolának hi vei. Iskolának el- veket', nézeteket mondunk a mai állapotokról. A franczia iskolát ,Correspondant', ,Union' franczia, ,Journal de Bruxelles' belga, ,Home and foreign Re- wiew' Acton János vezetése alatt angol lap képviseli.
Nem veszszük ide a turini passaglianusokat, mert Ronget, Cerskit se merné senki szabadelvű kath. is- kolának mondani. Jeles elmék mindkét részen, tudo- mányban, érdemekben, kivivott győzelmekben dia- dalmasok. Ezek a csaták terhét 30 éven át vitték;
mink a testvérek fáradt kezeit csókoljuk, babérjai- kat tiszteljük, nem csekély vívmányaikat hálával ki- sérjük. Ki fogja elfelejteni Döllinger érdemeit? De ki fogja elsajátítani mai tévedéseit ? Ki fogja tiszteletét, bámulatát megtagadni Deschamps, Grerlaclietól Bel- giumban, kiknek a kath. világ annyi jót köszön ? Ki fog letépni csak egyetlen levelet is azon babérból, mely Montalembert, De Falloux, De Broglie, Cham- papny, két Carné , Cochin, Graillard, Le-Normant Károly, s fiának Ferencznek halántékain diszlik Francziaországban ? Acton Jánosnak is ismervék érdemei. Ezek mind a franczia szabadelvű kath. is- kolának liivei, s ma mondhatjuk, a franczia iskola a mai eszmékre, a mai szabadságokra nézve a hosszú harczok után a romai iskolával kezet fogott, nem kölcsönös engedmények, hanem az igazság egyszerű bevallásának árán. Az igazságban alku nincs.
Fejtsük a fonalat.
Acton János ,Home and foreign Rewiew' tulaj- donosa ép âz volt Britanniában, ami Döllinger Né- metországban. A középkor egyházállami viszonyai, hittani tudománya mind a két férfi előtt semmi ke- gyelmet nem talált, mind a kettő hittanos szabadelvü- séget, melyben az eretnekség oly jogos, majdnem oly
2
