A pszichológia mint társadalomtudomány

Teljes szövegt

(1)

A pszi ch o lógia mi nt t ár sad al o m tudo m ány gondolni az ünnepelt személy élett örténetét, szakmai

karrierjének főbb állomásait, lajstromba lehet szedni el- ért tudományos és közéleti sikereit. Utalni lehet szakmai tevékenységének maradandó termékeire, publikációi hosszú listájára.

Mi ez esetben egy további lehetőséget választ ott unk. Egy sikeres egyetemi oktatói és kutatói életpálya bemutatható úgy is, ha nem magát a személyt állítjuk a középpontba, hanem feltérképezzük azoknak a körét, akikre személye vagy munkája hatást gyakorolt, inspirálta és/vagy ver- senyre sarkallta őket.

Hunyady György professzor munkássága előtt egy olyan köte tt el tisztelgünk, amelyben pályatársak, tanítványok, neves magyar és tengeren túli szerzők tanulmányait ad- juk közre; ezeket minden esetben kiegészítik a professzor személyes r efl exiói, melyekben megosztja az olvasóval a szerzőkhöz fűződő kapcsolatát és szakmai életpályájuk fontosabb találkozási pontjait.

Jelen tanulmánykötet több nézőpontból és sokféle ösz- szefüggésben tárja elénk Hunyady professzor gazdag és szakmailag is sikeres életpályáját.

HUNYADY GYÖRGY TISZTELETÉRE

Szerkesztette

Fülöp Márta – Szabó Éva

A pszichológia

társadalomtudomány mint

(2)

A pszichológia mint társadalomtudomány

A 70 éves

Hunyady György

tiszteletére

(3)
(4)

A pszichológia mint társadalomtudomány

A 70 éves Hunyady György tiszteletére

Budapest, 2012

(5)

ISBN 978 963 312 133 7

www.eotvoskiado.hu

Felelôs kiadó: az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar dékánja Felelôs szerkesztô: Pál Dániel Levente

Nyomdai munkák: Multiszolg Bt.

Tipográfia: Anders Tibor Borítóterv: Váraljai Nóra

A kötet kiadását az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar és Pszichológiai Intézet, valamint a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézete támogatta.

Szerkesztette:

Fülöp Márta — Szabó Éva

David L. Hamilton, John T. Jost és Ervin Staub tanulmányát Berkics Mihály fordította.

© A tanulmányok szerzôi, 2012

© A kötet szerkesztôi, 2012

(6)

Tartalom

Fü löp Már ta – Sza bó Éva

Elő szó he lyett – Gondolatok egy születésnapi kötet üzenetéről ...9 Hunyady György

Sze mély re szó ló sze mé lyes ref le xi ók ...11

I. Tár sa da lom és cso port a szo ci ál pszi cho ló gia tük ré ben...29 David L. Hamilton

Sztereotípiák kutatása: közös idők a nagy távolságtól a szoros közelségig ...31 Lász ló Já nos

A nem ze ti ka rak ter től a nem ze ti identitásig...43 Cse pe li György

Ra di ká lis ként él ni: nemzeti radikálisok gondolkodási mintái Magyarországon ...57 Nguyen Luu Lan Anh

Etnokulturális foly to nos ság, iden ti tás és akkulturáció ...67 Erős Fe renc

A meg ké sett for ra dal már ...83 John T. Jost

Ide o ló gi ák, tár sa dal mi rend sze rek és a cso por tok ra vo nat ko zó ér té ke lé sek szer ke ze ti di na mi ká ja ...89 Er vin Sta ub

A nép ir tás és az ah hoz kap cso ló dó tö me ges erő szak gyö ke rei és megakadályozása ....109 Fü löp Márta

Az üz let és a ver sen gés rep re zen tá ci ó ja a vi seg rá di or szá gok le en dő gaz da sá gi

szak em be rei kö zött: köl csö nös bi za lom vagy köl csö nös elő í té le tek? ...129 Sza bó Éva

Si ker fel fo gás és si ker ide o ló gia a tár sa dal mi kont ra sze lek ció él mé nyé be ágyaz va ...153 Fa ra gó Klá ra

Vál lal ko zó szel lem a tu do má nyos élet szereplőinél ...173 Ujhelyi Ad ri enn

Online cso por tok per cep ci ó ja ...189

II. Po li ti ka és tör té ne lem a szo ci ál pszi cho ló gia né ző pont já ból ...209 Te res tyé ni Ta más

Ada lé kok ál lam és pi ac köz gon dol ko dás be li ér tel me zé sé hez ...211

(7)

A pszichológia mint társadalomtudomány

Berkics Mi hály

Bur kolt tár sa da lom el mé let és rend szer kri ti kus sztereotípiák ...227 Krekó Pé ter

A te kin tély szí ne és fo nák ja ...245 Tardos Ró bert

Az ön élet rajz író vá lasz adó – tíz év múl tán ...261 Frank Ti bor

’Public Morale’ – az ame ri kai köz gon dol ko dás be fo lyá so lá sa és mé ré se a má so dik vi lág há bo rú elő est éjén ...275 Pörzse Ka ta lin

A mi 20–21. szá za dunk ...293 Ko vács Mó ni ka

A múlt kol lek tív rep re zen tá ci ói a je len ho má lyos tük ré ben ...305 Sza bó Mó ni ka

Vál to zó szte re o tí pi ák, vál to zó tár sa da lom: az egyen lőt len sé gek ide o ló gi ái és

a kri ti kai tár sa da lom- lé lek tan ...321 Felvinczi Ka ta lin

Köz po li ti kák és tár sa dal mi at ti tű dök ...333 Kiss Pasz kál

Büsz ke ség, ön ér té ke lés és el kö te le ző dés: egy irány ba mu tat nak a cso port kö zi

vi sel ke dés alap ve tő erői? ...353

III. Szo ci ál pszi cho ló gia és ne ve lés: szo ci a li zá ció és ta nár kép zés...371 Kósa Éva

Gye re kek és szü lők a vál to zó mé dia kör nye zet ben ...373 Kőrössy Ju dit

Gye re kek is me re tei a csa lád ról ...387 Mé szá ros Aran ka

Pénz ügyi tu da tos ság-kép zés a gö döl lői Szent Ist ván Egye te men...401 Hunyady Györgyné – M. Nádasi Má ria

Két év ti zed a szo ci ál pszi cho ló gia és a ne ve lés tu do mány kap cso la tá nak tör té ne té ből ...421 N. Kol lár Ka ta lin

Ta nár kép zést elő ké szí tő BA/BSc mo dul pszi cho ló gia ok ta tá sa az EL TE-n ...445 Münnich Ákos – Stéger Csil la

A ta nár kép zők mun ka kap cso la tai, avagy a bo lo gnai rend szer in téz mé nyi tár sas

kö zeg ben ...469 Fábri György

Az egye te mi rang sor ok tör té ne te – a pszi cho ló gi á tól a tár sa dal mi kom mu ni ká ci ó ig ....491

(8)

Tartalom

Per jés Ist ván

He ted hét ha tá rok – Rend ha gyó gon do la tok a pe da gó gi á ról – Fé nyek és ku lis szák ...497

IV. Sze mé lyi ség-lé lek ta ni és kli ni kai pszi cho ló gi ai kap cso ló dá si pon tok...505 Oláh At ti la

A meg küz dés szi vár vány szí nei: a stressz ke ze lés től a bol dog ság nö ve lé sé ig ...507 Sza bó La u ra

Az ak tív és pas szív ha lo ga tás hát tér té nye zői egye te mi hall ga tók kö ré ben ...523 Czigler Ist ván

Az idős kor böl cses sé ge: le gen da vagy tör té ne lem?...533 Perczel Fo rin tos Dó ra

Az ön pusz tí tó ma ga tar tás csök ken té sé nek pszi cho te rá pi ás le he tő sé gei ...541 Hunyady Or so lya

A köl csö nös ség és a füg get len ség paradoxonai ...557

V. Pá lya tár sak val lo má sai...569 Glatz Fe renc

Nap ló tö re dé kek ba rá tok, ku ta tá sok egy más ra utalt sá gá ról...571 Váriné Szil ágyi Ibo lya

Fe je ze tek a ha zai szo ci ál pszi cho ló gia tör té ne té ből ...579 Bá nyai Éva

Di ák kör-ala pí tás tól a kar ala pí tá sig ...589 Ádám György

Utószó helyett: Laudatio Georgii Hunyady ...595

(9)

Fü löp Már ta – Sza bó Éva

Elõ szó he lyett

Gon do la tok egy szü le tés na pi kö tet üze ne té rõl

R

end ha gyó szü le tés na pi aján dé kot tart ke zé ben az ol va só. Egy kö zel öt ven éves szak mai pá lya fu tás be mu ta tá sá ra, mél ta tá sá ra szám ta lan le he tõ ség kí nál ko zik.

Vé gig le het gon dol ni az ün ne pelt sze mély élet tör té net ét, szak mai kar ri er jé nek fõbb ál lo má sa it, lajst rom ba le het szed ni el ért tu do má nyos és köz éle ti si ke re it. Utal ni le het szak - mai te vé keny sé gé nek ma ra dan dó ter mé ke i re, pub li ká ci ói hos szú lis tá já ra.

Mi ez eset ben egy to váb bi le he tõ sé get vá lasz tot tunk. Egy si ke res egye te mi ok ta tói és ku - ta tói élet pá lya be mu tat ha tó úgy is, ha nem ma gát a sze mélyt ál lít juk a kö zép pont ba, ha nem fel - tér ké pez zük azok nak a kö rét, akik re sze mé lye vagy mun ká ja ha tást gya ko rolt, ins pi rál ta és/vagy ver seny re sar kall ta õket.

Hunyady György pro fes szor mun kás sá ga elõtt egy olyan kö tet tel tisz tel günk, amely ben pá - lya tár sak, ta nít vá nyok, ne ves ma gyar és ten ge rentú li szer zõk ta nul má nya it ad juk köz re; eze ket min den eset ben ki egé szí tik a pro fes szor sze mé lyes ref le xi ói, me lyek ben meg oszt ja az ol va só - val a szer zõk höz fû zõ dõ kap cso la tát és szak mai élet pá lyá juk fon to sabb ta lál ko zá si pont ja it.

Je len ta nul mány kö tet több né zõ pont ból és sok fé le ös sze füg gés ben tár ja elénk Hunyady pro - fes szor gaz dag és szak ma i lag is si ke res élet pá lyá ját.

Ha vé gig te kin tünk a kö tet szer ke ze tén, el sõ ként azt ve het jük ész re, hogy mi lyen szer te ágazó te rü le te kendol goz nak azok a ku ta tók, akik kü lön bö zõ mi nõ ség ben és idõ tar tam ban, de szo ros szak mai és/vagy sze mé lyes kap cso la tot ápol tak és ápol nak ma is az ün ne pelt tel. Az el sõ na gyobb egy ség fõ leg alap ve tõ tár sa da lom- lé lek ta ni kér dé se ket érin tõ írá so kat tar tal maz, mint ami lyen a nem ze ti ka rak ter, a ver sen gés, a si ke res ség vagy az online cso por tok per cep ci ó ja. A má so dik tar tal mi egy ség ben po li ti kai pszi cho ló gi ai ta nul má nyok so ra utal ar ra az ins pi rá ló ha tás ra, ame lyet a ta nár úr ezen a te rü le ten is ki fej tett. A har ma dik na gyobb egy ség tük rö zi Hunyady pro - fes szor erõs szak mai kö tõ dé sét és el kö te le zett sé gét a szo ci a li zá ci ós fo lya ma tok meg ér té sé vel és ki emel ten a ta nár kép zés kér dé se i vel kap cso lat ban. A ne gye dik na gyobb egy ség azok nak a ku - ta tók nak a kö rét tö mö rí ti, akik kel ak tív szak mai és köz éle ti kap cso lat ban áll, jól le het, ezek nek a szak em be rek nek az ér dek lõ dé si te rü le te in kább a sze mé lyi ség- és kli ni kai pszi cho ló gia, sem - mint a szo ci ál pszi cho ló gia te rü le té re össz pon to sul. A kö te tet a pá lya tár sak sze mé lyes vis sza em - lé ke zé sei nek csok ra zár ja.

A kö tet egy más szem pon tú át te kin té se rá mu tat ar ra, hogy Hunyady pro fes szor nem csak el - kö te le zett ku ta tó, ha nem is ko la ala pí tó ok ta tóis, aki nek szá mos ta nít vá nya van. A kö tet ben több mint egy tu cat olyan írást ta lá lunk, amely nek szer zõ je az õ ta nít vá nya volt egy kor. Kö zöt tük meg - je len nek az idõ köz ben pro fes szor rá érett nem zet kö zi leg el is mert ku ta tók, de a leg fi a ta labb, ép - pen mos ta ná ban dok to ri fo ko za tot szer zett te het sé gek is.

Tartalom 

(10)

A pszichológia mint társadalomtudomány

Ha is mét más né zõ pont ból ves szük szem ügy re az egy kor volt di á kok lis tá ját, az megint iz - gal mas, új as pek tus ból mu tat ja be Hunyady György élet út ját. A szer zõ ként meg je le nõ ta nít vá - nyok egy ré sze ugyan is nem az EL TE-n ke rült ta nár-di ák vi szony ba ve le, ha nem az egy ko ri Kos - suth La jos Tu do mány egye te men. Az õ írá sa ik utal nak ar ra a je len tõs szak mai és tu do má nyos mun ká ra, amely nek so rán Hunyady György nem csak az EL TE-n erõ sí tet te meg a pszi cho ló gia tu do má nyá nak hely ze tét, de el in dí tot ta és fej lõ dé si pá lyá já ra ál lí tot ta a deb re ce ni pszi cho ló gus - kép zéstis, meg te remt ve ez zel az el sõ vi dé ki kép zõ he lyet, ahol a szer zõk kö zül pl. Mé szá ros Aran ka, Sza bó Éva vagy Sza bó La u ra vé gez te ta nul má nya it. En nek az idõ szak nak né hány sze - mé lyes mo men tu mát a kö tet zá ró fe je zet ében Bá nyai Éva írá sá ból is meg is mer het jük.

Ha át te kint jük a kö tet ben sze rep lõ szer zõk név so rát, nem csak az egy ko ri ta nít vá nyo kat fe - dez het jük fel kö zöt tük, de a pá lya tár sakkö zül is meg ta lá lunk jó né hány je len tõs szak te kin télyt, pél dá ul Lász ló Já nost, Cse pe li Györ gyöt, Erõs Fe ren cet vagy Váriné Szil ágyi Ibo lyát. Õk oly - kor Hunyady pro fes szor ral pár hu za mos pá lyá kon ha lad va, de mind vé gig kö zös cé lért küzd ve ho no sí tot ták meg a szo ci ál pszi cho ló gia tu do má nyát, olyan idõk ben, ami kor ez nem volt könnyû vagy ma gá tól ér te tõ dõ vál lal ko zás.

Ha to vább bön gés szük a tar ta lom jegy zé ket, ak kor az is nyil ván va ló vá vá lik, hogy Hunyady György nem csak ha zai vi szony lat ban szá mít je len tõs ku ta tó nak, de mun kás sá ga nem zet kö ziszak - mai kö rök ben is is mert és el is mert. A kö tet szer zõi kö zött meg je le nik a szte re o tí pia ku ta tás egyik leg na gyobb ma élõ alak ja, David Hamilton, aki nem csak szak mai, de ba rá ti kap cso la tot is ápol Hunyady Györg gyel. To váb bá Er vin Sta ub, aki a tár sa dal mi szin tû ag res szió ku ta tá sá nak ki emel - ke dõ alak ja, va la mint a rend szer iga zo lás-el mé let vi lág hí rû kép vi se lõ je, John T. Jost is.

A kö tet má so dik na gyobb egy sé ge rá mu tat Hunyady György tu do má nyos mun kás sá gá nak ket tõs gyö ke ré re. Egy szer re tör té nész és pszi cho ló gus,aki min den ku ta tá sá ban ar ra tö re ke dett, hogy egye sít se ezt a két szak te rü le tet. A fe je zet szer zõi szo ci o ló gu sok, pszi cho ló gu sok és tör - té né szek, akik ta nul má nya ik kal jel ké pe zik a tár sa dal mi fo lya ma tok tör té ne ti ség be ágya zott meg - ér té sé nek szen ve dé lyes igé nyét, amely át ha tot ta Hunyady pro fes szor min den mun ká ját.

Vé gül meg is mer het jük a kö tet ál tal Hunyady pro fes szort, az em bert. Egy részt azo kon a sze - mé lyes hang vé te lû, vis sza em lé ke zõ írá so kon ke resz tül, ame lye ket a kö tet zá ró, na gyobb egy sé - gé ben ol vas ha tunk, más részt a ref le xi ók nyo mán, ame lye ket az egyes ta nul má nyok hoz írt. Ezek - bõl a rá jel lem zõ, vis sza fo gott ele gan ci á val meg írt val lo má sok ból ki de rül, hogy min den szer zõ höz más-más mély ség ben és kü lön bö zõ tar ta lom mal, de el kö te le zett sze mé lyes kap cso lat fû zi. Va la - mint nem mel lé ke sen ész re ve het jük, hogy életében a mun ka és a csa lád olyan szer ve sen kap cso - ló dik egy más hoz, hogy a kö tet szer zõi kö zött meg ta lál juk jó né hány csa lád tag ját is.

A könyv szer zõi, va la mint a szer kesz tõk, Fü löp Már ta és Sza bó Éva ez zel a kö tet tel kí vánnak Hunyady György nek bol dog 70. szü le tés na pot!

(11)

Hunyady György

Sze mély re szó ló sze mé lyes ref le xi ók

E

gy élet a pszi cho ló gi á ban: az em be ri té nye zõ– ezt a cí met ad ta William McGuire az írá sá nak a tisz te le té re ki adott Festschriftben, mely ben sze mé lyes kom men tá ro kat írt a kö tet szer zõ i rõl és a hoz zá juk fû zõ dõ kap cso la tá ról. Most, hogy ez a szá mom ra ked - ves meg tisz tel te tés ér, és het ve ne dik szü le tés na pom ra pá lya tár sa im, ta nít vá nya im, éle tem fon - tos sze rep lõi meg aján dé koz nak ez zel a kö tet tel, kö ve tem McGuire pél dá ját. No per sze csak tisz - tes tá vol ból kö vet he tem, hi szen me rõ ben más az élet utunk, stí lu sa utol ér he tet len s az ál ta lam fel idé zett ese mé nyek in kább anek do ti kus jel le gû ek, mint sem tu do mány tör té ne ti ne ve ze tes sé - gek. De ezek a sze mély re szó ló sze mé lyes ref le xi ók még is je lent het nek va la mi hoz zá já ru lást az össz kép hez, hi szen a kap cso la tok nak két ol da la van és ily mó don leg alább jel zés sze rû en ér - zé kel tet ni tu dom, hogy szá mom ra mi a je len té sük és je len tõ sé gük. Mon da nom sem kell a vájt fü lû ol va só kö zön ség nek, hogy – Ge or ge Kelly gon do lat me net ét kö vet ve – amit a szer zõk rõl mon dok, a szem pont ok, ame lyek je gyé ben be mu ta tom õket, ös szes sé gé ben leg alább an nyi ra jel - lem zõ ek rám, mint az érin tet tek re, meg a kor szak ra, vi szo nyok ra, sze re pek re, ame lyek ben ta - lál koz tunk.

Ide tar to zik, hogy a kap cso la to kat fel ve ze tõ szö ve gek nek itt most „vak ran de vú” jel le ge van:

ami kor írom õket, ak kor még nem is me rem az aján dék ta nul má nyo kat, és azt sem, hogy a szer - zõk e szel le mi hoz zá já ru lá suk ban bár mi lyen for má ban utal tak-e rám, mun kám ra, kap cso la tunk tör té ne té re.

Is me rem vi szont a kö tet cí mét és lá tom a szer ke ze tét. A cím – úgy ér zem – na gyon ta lá - ló. Bi zo nyos ér te lem ben le lep le zõ is, hi szen a pszi cho ló gia leg fõbb jel lem zõ je, hogy szel le - mi híd ve rés a tár sa da lom- és a ter mé szet tu do mány ok kö zött és egy ol da lú ság ezt bár mely irány - ba elbil len te ni. De ez bi zony pe ri o di ku san el-el bil len: most épp az ideg tu do má nyok irá nyá ban ol dó dik fel disz cip lí nánk ha tá ra, a ter mé szet tu do má nyos né zõ pont ha tal ma so dik el. Volt azon - ban ez más ként is, a má so dik vi lág há bo rú tól az ez red for du ló ig erõs és sok te kin tet ben do mi - náns volt a pszi cho ló gia tár sa da lom tu do má nyi kö tõ dé se, össz ké pén be lül je len tõs sze rep re tett szert a szo ci ál pszi cho ló gia.

Sze mély sze rint a ma gam mun ká já ra – ha ez itt most elõ tér be ke rült – há rom vo nat ko zás - ban ér vé nyes a cím ben jel zett szak mai irány vé tel: egy részt a pszi cho ló gi án be lül ma gam a tár - sa dal mi as pek tust ke res tem, mû vel tem, hang sú lyoz tam. Más részt úgy gon dol tam, úgy vé lem ma is, hogy a mi kor osz tá lyunk nak Ma gyar or szá gon fel ada ta volt a szo ciál pszi cho ló gia meg - ho no sí tá sa, mint a szak mai tu dás eled dig ki esõ ré szé nek pót lá sa és mint ka pu nyi tás egy má sik in tel lek tu á lis vi lág ra. Har mad részt a szo ci ál pszi cho ló gia mû ve lé se so rán – a Ma gyar Pszi cho - ló gi ai Szem lé ben 1966-ban kö zölt, leg in kább anno tált bib li og rá fi á ra em lé kez te tõ el sõ ta nul má - nyom óta – tu da tos prog ra mom volt tu do mány águnk és tár sa da lom tu do má nyi tár sai kö zöt ti kap - cso la tok fel mé ré se és fej lesz té se (így volt ez ter mé sze te sen a szo ci o ló gia, de a tör té ne lem,

Tartalom

(12)

A pszichológia mint társadalomtudomány

a po li ti ka, a köz gaz da ság tan és a jog irá nyá ban is, a ne ve lés rõl már nem szól va). Ez a tö rek - vés egyéb ként lé nye gé ben vis sza kö szön a kö tet szer ke ze té ben, ame lyet a szer kesz tõk – ha jól tu dom – in duk tív mó don, a ta nul má nyok ból ki bont va ha tá roz tak meg.

Az aláb bi ak ban 38 ta nul mány 40 szer zõ jé rõl írok egy-egy ter je del mi leg kö rül ha tá rolt be - kez dést. Nyil ván let tek vol na, nyil ván sze ret tem vol na, ha len né nek még né há nyan e sor ban, de nincs egy sem a szer zõk kö zött, aki tõl ne õszin te kö szö net tel fo gad nám ezt az ér té kes szel le mi aján dé kot. Há lás va gyok ér te.

I. Tár sa da lom és cso port a szo ci ál pszi cho ló gia tük ré ben

1. David L. Hamilton

David egy tu do mány tör té ne ti kor szak emblematikus alak ja, azé a kog ni tív pe ri ó du sé, amely lé nye gé ben ki töl töt te a mi ge ne rá ci ónk szak mai éle tét. Ott volt a kez de tek nél, az õ ’79-es szte - re o tí pia írá sa és az il lu zó ri kus kor re lá ció ku ta tá si pa ra dig má já nak be ve ze té se a szte re o tí pia- iro da lom ba egy szo lid kí sér let ré vén szem lé le ti át tö rést ho zott. El sõ kül föl di lá to ga tó ja le het - tem ’81-ben, egy eg zo ti kus sze mély a vas füg göny túl ol da lá ról, aki a szte re o tí pia té má ra azo nos rit mus ban han go ló dott rá, és sze re tett vol na a le he tõ leg töb bet meg tud ni a „szo ci á lis meg is me rés” el ter jedt irány za tá ról. E szak mai tö rek vés me leg ágya egy ba rá ti és ba rát sá gos kör, amely nek köz fel fo gást for má ló és han gu la tot te rem tõ bel tag jai kö zött David ott volt és van, Ost rom el huny ta után õ a fó ru ma ik fõbb szer ve zõ je, gyûj te mé nyes ki ad vá nyai je len tõs ös szeg - zé sek. Ter mé sze te sen igen el té rõ szel le mi al ka tú szo ci ál pszi cho ló gu sok kép vi se lik ezt a szem - lé le tet, Hamilton és Fiske kü lönb sé gét sze re tet tel jes ka ri ka tú ra ként mint „bar lang ászt” és mint „sport re pü lõt” jel le mez tem egy, az élet mû vü ket a ma gyar szak em be rek hez kö ze lebb hozó kö tet ben. Ma gam „bar lang ász” al kat nem va gyok, mon da ni va lóm sem si mult be tel je sen a „szo ci á lis kogníció” gondolatkörébe, de ez a kol le gi á lis kap cso lat kü lö nö sen so kat je lent számom ra, és ben nün ket im már a csa lád ja ink ra is ke reszt be-ka sul ki ter je dõ ba rát ság fûz össze, het ven éven in nen és túl.

2. Lász ló Já nos

Tör té ne lem és pszi cho ló gia ta nár je lölt ként gya ko rol tam a Ró zsa domb alat ti II. Rá kó czi Fe renc Gim ná zi um ban, ek kor és ezt kö ve tõ en ta ní tot tam ott egy sok szí nû, ér de kes, jó han gu la tú osz - tályt, amely az tán na gyon ka rak te res fi gu rá kat adott a ma gyar szel le mi és köz élet nek. Oda járt Já nos is, aki ben kedv, am bí ció, ér te lem már ak kor is volt elég, no ha ak kor egyi künk sem gon - dol ta vol na, hogy va la ha is szo ci ál pszi cho ló gia-pro fes szor ként tisz tel jük majd egy mást. Ak ko - ri ban ta lán a szín há zi ren de zés ér de kel te õt leg in kább, ami bõl per sze – a hindsight biasje gyé - ben – le ve zet het jük az iro da lom pszi cho ló gi ai haj lan dó sá got, a kog ni tív for ga tó köny vek irán ti fo gé kony sá got, és egy bát rabb lo gi kai ug rás sal akár a nem ze ti narratívákban meg bú jó for ga tó - köny vek ke re sé sé nek mo ti vá ci ó ját is.

Mert hogy Já nos az aka dé mi ai in té zet ben, majd ezt a pé csi egye tem mel kom bi nál va e szé - les ívû gon do la ti pá lyát fu tot ta be, mely nek több ál lo má sán lát tam és se gít het tem õt ke resz tül -

(13)

Személyre szóló személyes reflexiók

ha lad ni. Ha let tek vol na is döc ce nõk, ma már nem vi tat ha tó, a nem ze ti ér ze lem és tu dat vi lág vizs gá la tá ra – rá ter mett ve ze tõ ként – egy olyan szak mai is ko lát te rem tett, amely mél tán vált ki nem zet kö zi köz fi gyel met.

3. Cse pe li György

Joe-val, ahogy év fo lyam tár sai, ne kem ked ves mun ka tár sa im egy kor õt ne vez ték, Konstanzba men tünk az eu ró pai tár sa ság má so dik nyá ri egye te mé re. Nagy szó volt ez ak kor, a het ve nes évek for du ló ján, a szak mai töl te ke zés ki vé te les al kal ma, ta lál ko zás olyan pro mi nens sze mi ná ri um - ve ze tõk kel, mint ne kem a kí sér le ti mód szer ta ni kul tú rát Eu ró pá ban nagy ban se gí tõ Jon Jaspers, és mint ne ki az ak kor szo ci á lis iden ti tást, utóbb a szo ci á lis rep re zen tá ci ót ku ta tó Willem Doise.

Szak mai pá lya fu tá sunk sok szo ro san érint ke zett, ke rül get tük egy mást a nem zet fel fo gás, a nem - ze ti at ti tû dök és szte re o tí pi ák ér zé keny té ma kör ében, pár hu za mo san ok tat tunk az EL TE pszi - cho ló gi án és szo ci o ló gi án kü lö nö sebb kon tak tus nél kül, ugyan ak kor erõnk és íz lé sünk sze rint mind ket ten meg tet tünk min dent azért, hogy a kí sér le ti szo ci ál pszi cho ló gia tör té ne te, rend sze - re, friss haj tá sai, a tár sa dal mi vál to zá sok és konf lik tu sok meg vi lá gí tá sá ra al kal mas ered mé nyei meg ho no sod ja nak ná lunk. És ez bi zo nyo san nem volt ered mény te len, ami ben je len tõs sze re - pet ját szott és ját szik György szel le mi moz gé kony sá ga és nagy vo na lú sá ga, tu dós át lá tá sa és ter - mé keny mun ka vég zé se, öt let gaz dag já té kos sá ga és ke re set len szó ki mon dá sa. (Nem mon dom, hogy ez be lõ lem mind hi ány zik, de minden nek sa já tos min tá za tát az õ mun ká i ban is mer het jük fel és kell el is mer nünk.)

4. Nguyen Luu Lan Anh

Lan Anht, ami kor Dél ke let-Ázsi á ba vis sza lá to ga tott, az zal üd vö zöl te ha zánk bang ko ki nagy kö - ve te, hogy biz tos hely rõl – tõ lem – tud ja, hogy õ egy zse ni. És va ló ban, én le gen dás nak tar tom is ko lá zá sá nak tör té ne tét: há rom éves ko rá ban kez dett ta nul ni és ti zen hat volt, ami kor már eu - ró pai fel sõ ok ta tá si ta nul má nyok ra ké szül he tett. Ugyan ma te ma ti kus sze re tett vol na len ni Moszk vá ban, de e he lyett Deb re cen be küld ték pszi cho ló gus hall ga tó nak. Az ön tör vé nyû vi et - na mi ha tó sá gok éles lá tá sát di csé ri azon ban, hogy itt az tán tár sai kö zül mes sze ki emel ked ve állt helyt, a 19. szá za di ma gyar iro da lom ol va sá sá val szél se be sen ki ug ró nyelv tu dás ra tett szert, mint ahogy kü lön le ges nyelv ér zé ke nem hagy ta cser ben a ké sõb bi ek ben sem, ami kor – ré szint ki kap - cso ló dás ként – eu ró pai nyel vek so rát ta nul ta. A kul tú rák kö zöt ti köz le ke dés elõ han gol ta a szte - re o tí pia ku ta tás ra, amely ben el mé lyed he tett ná lunk is és Santa Bar ba rá ban is. A ne mek és nem - ze tek ket tõs kategorizációja ké pez te dok to ri dis szer tá ci ó já nak tár gyát. En nek si ke re nyomán lett ak kor az or szág leg fi a ta labb do cen se, ahon nan már egye nes volt az út ja – a to le ran cia és együtt mû kö dés gya kor lá sá ra épü lõ – ka ri in té zet ve ze tés hez.

5. John T. Jost

John si ker em ber, aki nek ne vé hez és kon ti nen se ket ös sze fû zõ szak mai ko ope rá ci ó já hoz kö tõ dik a mai szo ci ál pszi cho ló gia szé les kör ben is mert, hi vat ko zott, ál lás fog la lás ra kész te tõ el mé le te a tár sa dal mi rend szer iga zo lás ról. Õ volt esz mé nyi ba rá tom, Bill McGuire utol só doktorandusza,

(14)

A pszichológia mint társadalomtudomány

akit ki fe je zet ten kül dött hoz zám, hogy ben nem a tár sa da lom- (kri ti kai) lé lek tan te rü le tén ér tõ szel le mi part ner re ta lál jon. Ha el sõ ke let-kö zép-eu ró pai út ja so rán el is ke rül tük egy mást, a ta - lál ko zás Ame ri ká ban és itt hon nem ma radt el, és vég zet sze rû sé gét mi sem bi zo nyít ja job ban, mint hogy al kal mat te rem tett Or si lá nyom mal va ló meg is mer ke dés re, ami bõl há zas ság lett és szá mom ra nagy szü lõi örö mök is fa kad tak. (Ezen iro ni zált McGuire is az õ nyolc va na dik évi Festschriftjében, hol van az a té ma ve ze tõ, aki – mint õ – tü ne mé nyes há zas tár sat is kí nál doktoranduszának.) Túl te kint ve azon ban a csa lá di ös sze tar to zá son, egy szé les ér te lem ben vett szak mai kor osz tály je les alak ja ként be csü löm Johnt, aki az el mé let al ko tás és az em pi ri kus ku - ta tó mun ka kész sé ge it a tár sa dal mi egyen lõ ség irán ti mély és nyílt de mok ra ti kus el kö te le zett - ség gel öt vö zi, kre a tív szel lem és vér be li vi tá zó fél.

6. Erõs Fe renc

Fe ri né há nyad ma gá val lá to ga tott egy sze mi ná ri u mot a hat va nas évek vé gén, ami tud tom mal az el sõ szo ci ál pszi cho ló gia-fog lal ko zás volt a pszi cho ló gia sza kon, és az el sõ óra volt szá mom ra is, ame lyet az egye te men tar tot tam. Hát ezen a kez de ti ki for rat lan ság meg is lát szott, a leg in - kább le tisz tult ré sze ta lán a sze mély kö zi kap cso la tok ra vo nat ko zott, úgy, ahogy ezt Cartwright és Zander (ak ko ri ban nem is oly ós di) cso port di na mi kai kö te te tag lal ta. Fe ri a Tö meg kom mu - ni ká ci ós Ku ta tó köz pont ban kap ta az el sõ im pul zu so kat a te kin tély el vû sze mé lyi ség el mé le té nek és mód szer ta ná nak ta nul má nyo zá sá ra, ame lyen az tán éve ken át élez te – kri ti kai – orosz lán kör - me it. Egyik elõ har co sa lett ugyan is – már az MTA-in té zet ben – a lé te zõ szo ci ál pszi cho ló gia bí - rá la tá nak, amit a kí sér le ti em pí ri á já val és er re épü lõ el mé let al ko tá sá val együtt tör té ne ti et len nek, tár sa dal mi lag ir re le váns nak és esz me i leg opportunusnak ta lált. Eb ben nyil ván más ol da lon áll - tunk, de so ha vész ter he sebb el len fe let, mint a szak ma i lag is igen mû velt, kap cso la ta i ban jo viá - lis, em be ri leg ér zé keny Erõs Fe ren cet. Szá mom ra a nem csak más sal, de ön ma gá val is vi as ko - dó, szél sõ sé ge sen komp lex kog ni tív stí lus élõ meg tes te sí tõ je.

7. Er vin Sta ub

Er vin vi lág nagy ság a po li ti kai pszi cho ló gi á ban. A leg ke gyet le nebb té mák tu dós szak ér tõ je, a ki- ki rob ba nó em ber te len konf lik tu sok, a tö me ges ter ror, a nép ir tás ször nyû ese te it vizs gál ja mód - sze re sen és rend sze re sen e kü lö nö sen jó lel kû, ked ves és ke dé lyes em ber. Eb ben a szak ma i lag si ke res, de em bert (hu ma niz must) pró bá ló té ma vá lasz tás ban je len van az ül döz te tés, ame lyet ma ga és csa lád ja Ma gyar or szá gon élt át a negy ve nes évek ben, és amely nek em lé két ki tö röl ni nem le het, ám te o re ti kus ma gas la to kig ve ze tõ mó don fel tu dott dol goz ni. Ilyen elõz mé nyek után ki tün te tõ szá mom ra, hogy a ma gyar szak tu do mány em be re ként el tu dott fo gad ni, több év ti ze - de ápo lunk élõ kap cso la tot.

A po li ti kai pszi cho ló gi a nem zet kö zi tár sa sá gá nak el nö ke ként is pár to ló fi gye lem mel kö vet - te a tör té ne ti és po li ti kai pszi cho ló gia ha zai szárny pró bál ga tá sa it, amint ezt az e cí men meg je - lent Osiris-kötetem elõ sza vá ban jól do ku men tál ta. Õszin tén szól va még pár éve sem gon dol - tam vol na, hogy a tár sa dal mi konf lik tu sok ki rob ba ná sá hoz ve ze tõ okok nyo mo zá sa, amely a föld go lyó sok-sok he lyé re el ve zet te, ha zánk ban nem csak a tör té ne ti tisz tán lá tást szol gál hat ja, ha nem a jö võ sö té tebb le he tõ sé ge i re is fényt de rít.

(15)

Személyre szóló személyes reflexiók

8. Fü löp Már ta

Már ta az el sõ év fo lya mon ta nult, amely nek szo ci ál pszi cho ló gi át ta ní tot tam az EL TE-n: ki vá ló in tel lek tus, erõs sze mé lyi ség, gaz dag am bí ci ók kal. Van, ami kor nem egy sze rû en a ta nár ad ja, ha nem a hall ga tó sze mé lyi sé ge hív ja a szak dol go za ti té mát. A nyolc va nas évek for du ló ján a szo - ci ál pszi cho ló gi á ban ál ta lá ban (a hi deg há bo rút kö ve tõ eny hü lés at mosz fé rá já ban) és itt hon (ahol a szo ci a liz mus idill jé rõl szólt az át po li ti zált köz be széd) a ko ope rá ció kul tu sza ho nolt, ehhez ké pest az új sze rû ség va rá zsá val ha tott a ver sen gés rõl is szól ni, az együtt mû kö dés és ver sen gés vi szo nyát ki egyen sú lyo zó an mér le gel ni. Már ta tet szés sel fo gad ta, in tel lek tu á lis él ve zet tel dol - goz ta ki, hos szú idõn át szak ma i lag kör be jár ta és ki ér lel te a nem szok vá nyos té mát. A ver sen - gés és ko ope rá ció egy más ra utalt sá gát tár ta fel, har mó ni á ját ke re si és tud ja mél tá nyol ni út tö rõ jel le gû, rend kí vü li nem zet kö zi vissz han got ki vál tó, gaz dag pub li ká ci ós ter mést haj tó mun ká i - ban. A mi sze mé lyes-szak mai kap cso la tun kat a sze re tet tel jes együtt mû kö dés jel lem zi, bár már lá tom az esélyt, hogy a tu do mány tör té ne ti maratonban a ma gyar szo ci ál pszi cho ló gia ok ta tá sá - nak-ku ta tá sá nak rep re zen tán sa ként ve le szem ben ve szít he tek ver senyt. Egy ko ri ta nít vány ként így vál hat a leg na gyobb öröm for rás sá.

9. Sza bó Éva

Évát én vet tem fel a deb re ce ni egye tem re, ami azért em lé ke ze tes mind ket tõnk szá má ra, mert az egy ko ri pon to zá si rend szer ben ha tár eset volt és – kis sé szo kat lan mó don – vá ros szer te nyo - moz tunk utá na, hogy ad jon be mél tá nyos sá gi ké rel met a mi nisz té ri um hoz. Ak kor még volt ilyen és mû kö dött is. A sza kos és dok to ri kép zés so rán min dent meg tett, hogy a sor sá nak szen telt figyel met vis sza iga zol ja, és tisz ta fe jû, ener gi kus és mód sze res mun ká ja er rõl sok szo ro san meg is gyõ zött. A kö zös mun ka és a sors ke gyel me (ami re min den szel le mi ta lál ko zás nál szük ség van) ki ter melt több te rü le tet, ahol ér dek lõ dé sünk hosszabb tá von ös sze kap cso ló dik és ki tart.

Az is ko la pszi cho ló gi ai há ló zat gon do la tát pá lya kez dé se ide jén pró bál tam in téz mé nyes for má - ba ön te ni, és év ti ze dek múl tán öröm mel lá tom, hogy en nek a szak mai és ok ta tás ügyi há lás kez - de mé nye zés nek ma is õre és re gi o ná lis ki bon ta koz ta tó ja. A szo ciál pszi cho ló gi ai tu dás tár sa dal - mi hasz no sí tá sá ra – a rend szer vál tó Ma gyar or szá gon – fel kí nál ja ma gát a po li ti kai köz tu dat, amely nek vizs gá la tá ban ta nít vá nya i val már is je les ered mé nyek re jut. A szo ci ál pszi cho ló gia egye - tem kö zi ex port já ban ta lán nem volt ha szon ta lan, hogy egy év ti ze det Deb re cen ben ok tat tam, en nek to vább gyû rû zõ ha tá sa ként fi gye lem és ér té ke lem, ahogy a disz cip lí nát Éva Sze ge den gon - doz za és fe le lõs ve ze tõ ként kép vi se li.

10. Fa ra gó Klá ra

Klá ri még ti zen éves volt, ami kor édes ap já nál – a nagy mû velt sé gû és nagy ha tá sú ne ve lés tu dós nál – jár tam kon zul tál ni Kornis Gyu la élet mû vé rõl. Is me rõ se im, ba rá ta im kö zül ta lán a leg ke ve sebbet vál to zott az utób bi öt ven év alatt, ha el te kin tünk at tól, hogy va gány szer te len sé gén mint lett úrrá a kül sõ-bel sõ rend. Erõs szõ kés haj, szelidnek lát szó hal vány ság, és mind emel lett metszõ el me, amely ki vé te les kom bi ná ci ó ja az öt le tes ta lá lé kony ság nak és a ke mény lo gi ká nak. Az MTA- in té zet bim bó zó szo ci ál pszi cho ló gi ai cso port ját – ahol együtt dol goz tunk – a gát ta lan vi dám ságnak

(16)

A pszichológia mint társadalomtudomány

be lõ lünk ára dó tisz te let len lég kör ében szin te le he tet len volt ve zet ni. Ahogy a het ve nes évek végén az EL TE-re ke rül tem és osz tód va sza po rod tak ok ta tá si ten ni va ló im, egyet len em ber volt, aki pénz nél kül és al kal ma zás ban, cím nél kül és ve ze tõ ok ta tó ként min den hely zet ben az ol da - lam ra állt, meg osz tot ta ve lem a mun kát, a cso port ku ta tás ok ta tá sá val nagy ban hoz zá já rult szak - mánk ta ní tá sá nak ka no ni zá lá sá hoz. A koc ká zat és dön tés ku ta tá sá val még az MTA ke re té ben kez - dett el fog lal koz ni, eb be vitt új színt és mu ta tott fel nem zet kö zi ered mé nye ket, ne velt ki tu do má nyos után pót lást egy, a tár sa dal mi gya kor lat hoz erõ sen kö tõ dõ ku ta tá si te rü le ten.

11. Ujhelyi Ad ri enn

Ad ri enn po li ti kus té má ból szak dol go zott ná lam az EL TE-n, majd dok to ri ta nul má nyai alatt el - hagy ta té má ját és el ha gyott en gem. Né mi gya nak vás sal fi gyel tem, hogy ér dek lõ dé se az internet ek kor szin te szûz szo ci ál pszi cho ló gi á ja fe lé for dult, és e tárgy ér té ke it ke res ve leg fel jebb any - nyit lát tam ben ne, hogy al kal ma zá si te rü le te le het törzs tu do má nyunk nak. Azon ke vés ese tek egyi ke ez, ami kor kel lõ kép pen nem ér zé kel tem te het sé ges ta nít vá nyom tárgy vá lasz tá sá ban a szak mai fan tá zi át. Fa kó tá vol ság tar tá som ra Ad ri enn ku ta tá sai és fris sen vé dett ki vá ló dok to - ri ér te ke zé se is több szö rö sen rá cá folt, ame lyek jó rit mus ban tör nek új uta kat a tár sas-tár sa dal - mi vi szo nyo kat át for má ló internet di na mi ku san gya ra po dó szo ci ál pszi cho ló gi á já ban. Idõ köz - ben tan szé ki ok ta tó lett, lel ki is me re tes és lel ke sült ta nár, ma gán élet ében meg fi am tár sa és fe le sé ge. A te kin tet ben sem vol tam elég fan tá zia dús, hogy sza kos és dok to ri ta nul má nyai ide - jén a maj dan ra jong va sze re tett uno kám édes any ját lás sam ben ne. El mond hat juk hát, hogy Enn szá mom ra a min den kép ze le tet fe lül mú ló meg le pe té sek em be re.

II. Po li ti ka és tör té ne lem a szo ci ál pszi cho ló gia né ző pont já ból

12. Te res tyé ni Ta más

Ta más sal a Tö meg kom mu ni ká ci ós Ku ta tó köz pont ban ke rül tem mun ka kap cso lat ba: a ma ga sajá - tos – a tö meg kom mu ni ká ci ós és po li ti kai kom mu ni ká ci ós ku ta tá sok ban in for ma tív mó don alkal - maz ha tó – szak te rü le té vel az ál ta lam lét re ho zott és ide ig-órá ig ve ze tett szo ci ál pszi cho ló giai osztá lyon ta lált szer ve ze ti hely re. Tárgy sze rû, ala pos, fel ké szült ku ta tó ja volt és ma radt a tar - ta lom elem zés nek. Sok ágú em pi ri kus mun ká ját a tár sa dal mi kom mu ni ká ció egész rend sze rét átlát va vé gez te, amint ezt szé les nem zet kö zi ki te kin té sû rend sze re zõ mun kái hí ven tük rö zik.

A Tömeg kom mu ni ká ci ós Ku ta tó köz pont (Ma gyar Közvéleménykutató In té zet) tör té ne ti út ját – an nak ki vé te le zõ fel tét ele i vel, bel sõ ví vó dá sa i val és az ápo ro dott tár sa dal mi köz szel le met pezs - dí tõ sze re pé vel – a rend szer vál tá sig vé gig jár ta. Ek kor ak tív sze re pet ját szott e mû hely – sa ját já - nak is ér zett – ér té ke i nek ki men té sé ben és meg õr zé sé ben az EL TE-n 2011 vé gé ig mû kö dõ kuta - tó cso por tunk ke re té ben. Hû sé ge az in téz mény hez, ko nok ku ta tói és gon dol ko dói kö vet ke ze tes sé ge, ki vé te les tar tá sa be teg sé gé vel bir kóz va – mind-mind tisz te le tet pa ran cso ló bel sõ kon zisz ten ciá - ról ta nús kod nak.

(17)

Személyre szóló személyes reflexiók

13. Berkics Mi hály

Mi hály ko moly te het ség, és itt mind a két szón van hang súly. Aki kö ze lebb rõl is me ri, az tud - ja, hogy ren dít he tet len nek tû nõ nyu gal ma mö gött fel-fel csil lan a de rû, van iró ni á ja, amel lyel hely ze tek és em be rek fu ra sá gát ta lá ló tö mör ség gel ke ze li. A mun ká ban és érint ke zés ben még - is szó ki mon dá sá nak ke mény sé gé vel, elv sze rû szi go rá val, lo gi ká já nak tán to rít ha tat lan sá gá val tû - nik ki. Szé les tá jé ko zó dá sa ma ter mé szet tu do má nyos-evo lú ci ós irány vé tel ben csú cso so dik ki, erõs mód szer ta ni fel ké szült sé ge al kal mas sá te szi, hogy a kí sér le te zés kul tú rá ját – ami itt nagy - ban hi ány zik – meg ho no sít sa a ma gyar szo ci ál pszi cho ló gi á ban, és így nem csak ki vá ló for dí tá - sai ré vén, ha nem az ál ta la vég zett és ins pi rált ku ta tá sok kal erõs hi dat ver jen a nem zet kö zi és ha zai szak tu do mány kö zött. Ke re si, meg ta lál ja, át tö ri a ma ga út ját, ami ter mé sze te sen mes sze ka lan do zik at tól, ahol ta nul má nyai ide jén együtt kezd tük: a szel le mi tér ben cél irá nyo san ha lad, már csak a föl di idõ vel kel le ne ös sze bé kül nie.

14. Krekó Pé ter

Pé ter ko rán és gyor san vált ro kon szen ves köz sze rep lõ vé, aki hig gad tan, in ven ci ó zu san, jól meg - for mált ele gan ci á val vég zi a po li ti kai elem zõ ér de kes és koc ká za tos mun ká ját. És ha a köz sze - rep lés maszk ja mö gé né zünk, ak kor – a köz vet len ta nul má nyi, ok ta tá si és ku ta tá si együtt mû - kö dés so rán – épp ugyan ezt ta lál juk: tárgy sze rû mér le ge lést, öt let gaz dag né zõ pon to kat, csi szolt meg fo gal ma zást, ud va ri as és mél tá nyos kap cso la to kat. A po li ti kai pszi cho ló gia ilyen sok ol da - lú – és egy ben ös sze fo gott – szak em ber élénk ak ti vi tá sa ré vén vá lik köz ve tí tett és abszt rak ciók - ból fel épí tett tan anyag ból ele ven szel le mi fo lyam má, amely a ha zai köz élet re és köz szel lem re ref lek tál és a ma ga fel vi lá go sult mód ján azo kat de mok ra ti kus irány ba igyek szik ori en tál ni.

A dok to ri té má já nak vá lasz tott „ös sze es kü vés-el mé le tek ben” egy, a nem zet kö zi tu do má nyos - ság szá má ra nem is me ret len fo gal mat, egy szer smind a ha zai tár sa dal mi-nem ze ti köz tu dat ban élén ken mû kö dõ me cha niz must ta lált, amely nek ta nul má nyo zá sá hoz ön te vé ke nyen lel gon do - la ti tám pon to kat és ru ti no san csi szol ki em pi ri kus vizs gá ló esz kö zö ket. Ez olyan eset, ami kor a té ma ve ze tõk ölé be érett gyü möl csök hul la nak.

15. Tardos Ró bert

Ró bert a köz gon dol ko dás ha zai ku ta tá sá nak Angelusz Ró bert tõl el vá laszt ha tat lan és ve le együtt szak sze rû ség ben fe lül múl ha tat lan tu dós egyé ni sé ge. A Tö meg kom mu ni ká ci ós Ku ta tó köz pont - ból hal vá nyabb em lé ket õr zök az õ gaz da sá gi re le van ci á jú vé le mény ku ta tó mun ká já ról és bé - ke ke re sõ in téz mény po li ti kai ma ga tar tá sá ról, de be ért mun kás sá gá val bi zo nyo san szak mai meg - tar tó e re je lett – Te res tyé ni Ta más sal és Vá sár he lyi Má ri á val együtt – a TK szel le mi örök sé gét hor do zó MTA-EL TE ku ta tó cso por tunk nak. Az Angelusz–Tardos szak mai pá ros el ér te a köz vé - le mény-ku ta tás át po li ti zált és ér de kek tõl szab dalt szo ci o ló gi ai kö ze gé ben, hogy el mé lyült mód szer ta ni fel ké szült sé gü ket, va ló ban mér le ge lõ prob lé ma ke ze lé sü ket, szé les nem zet kö zi ki te kin tés sel tár sult ori gi ná lis lá tás mód ju kat min den ol da lú el fo ga dás és el is me rés öve zi. Sze - ren csé sek azok a pszi cho ló gia mes ter sza ko sok és doktoranduszok is, akik az EL TE-n töl tött idõk - ben nagy tu dá suk ból is me re te ket me rít het tek.

(18)

A pszichológia mint társadalomtudomány

16. Frank Ti bor

Ti bort mint ki fi no mult mû velt sé gû, nyel vek ben já ra tos, moz gé kony szel le mû és jó hu mo rú kö - zép is ko lást is mer tem meg a hat va nas évek el sõ fe lé ben, és íme, lett be lõ le egy rend kí vül nagy tu dá sú, vi lág járt, ki vé te les pub li ká ci ós ter més sel büsz kél ke dõ, kul tu rá lis ér te lem ben kon zer va - tív pro fes szor. Tisz tes tá vol ság, amit meg tett, egy tu laj don kép pen elõ re lát ha tó, egye nes úton.

Vol tak kö zös mun ka he lye ink, át me ne ti leg a Tö meg kom mu ni ká ci ós Ku ta tó köz pont vagy hosz - szas pár hu za mos ság ként az EL TE, de en nél szo ro sab ban fû zött ben nün ket össze az egy más ügye - i nek szen telt ba rá ti fi gye lem, a köl csö nös tu dás egy más sor sá ról és szak mai tel je sít mé nye i rõl.

Ti bor ott hon van az an gol szász vi lág, a kö zép-eu ró pai né met kul túr kör és ezek meg ha tá ro zó kap - cso lat rend sze ré nek új ko ri tör té ne té ben, és ezt gaz dag for rás anyag fá rad ha tat lan gyûj té sé vel vi - lág nyel ve ken tol má csol ja. So kat le het tõ le ta nul ni, és ezt – ami kor hív tuk – rend re meg ta pasz - tal ták a tár sa da lom tu do má nyi érintettségû pszi cho ló gus hall ga tók is.

17. Pörzse Ka ta lin

Ka ti egye te mis ta ko rá ban kez dett ve lem dol goz ni az MTA Pszi cho ló gi ai In té ze té ben. Gya kor - nok vol tam ott, majd kez dõ mun ka társ egy olyan kor szak ban, ami kor se pénz, se szá mí tó gép nem volt az em pi ri kus ku ta tó mun ká hoz (ki vé te les ün nep volt, ami kor az MTA SZTAKI ha tal - mas gé pe in ke zelt lyuk kár tyá kon el vég zett szá mom ra egy kor re lá ci ós elem zést). Nél kü löz he tet - len se gít sé get je len tett az egye te mis ták egy gya kor la ti lag ön ként köz re mû kö dõ ki sebb csa pa ta, köz tük a ki vé te les mun ka bí rá sú, bra vú ros szá mí tá si tel je sít ményt nyúj tó, jó szer ve zõ ké pes sé gû Ka ti val. Az el telt év ti ze dek har minc-negy ven ki ter jedt em pi ri kus vizs gá la tát mind együtt vé - gez tük vál to zó mun ka he lye ken vál to zat la nul szo ros mun ka kap cso lat ban. Eköz ben le dok to rált, fel ne vel te gyer me ke it, át me ne ti leg ve zet te a ha zai me ne dzser kép zés egyik ko rai cent ru mát.

Kevés em ber nek tar to zom an nyi kö szö net tel, mint ne ki, ala pos, mód sze res, tö me ges – min dig de rûs és lo já lis – mun ká já ért.

18. Ko vács Mó ni ka

Mó ni ka mar káns egyé ni ség, s mint ilyen – volt fér jé vel va ló együtt élés tõl és együtt gon dol ko - dás tól nyil ván nem füg get le nül – ma ga ala kí tot ta és csi szol ta ki tár sa dal mi és szak mai irány - vé te lét. Pár ját rit kí tó tény, hogy a szo ci a liz mus meg ren dü lé sé nek és bom lá sá nak ide jén va ló - ban más ként gon dol ko dó volt. Mind má ig szen zi tív és el kö te le zett élõ tár sa dal mi kér dé sek ben, ge rin ce sen szó ki mon dó, mi köz ben tu da to san mér le gel. Ma ra dan dó em lé kem az ál lam vizs gá - ja, ho gyan állt helyt ér ve lõ ra ci o na li tás sal egy meg bú vó elõ í té le tek kel ter helt szak dol go zat vi - tá ban. Azt nem ál lít hat juk – saj nos –, hogy a „fa ji diszk ri mi ná ció” me rõ ben tör té ne ti tárg gyá vált vol na, amely nek ír mag ját is ki ve tet ték ma guk ból a di a dal mas de mok rá ci ák. El len ke zõ leg – és ez nem di csé ri a tár sa dal mi ér zé keny sé ge met, de bi zony nem lát tam elõ re –, a rend szer - vál tást kö ve tõ en az an ti sze mi tiz mus ta bu bur ká ból ki- és el sza ba dult. Kul csár pro fes szor nõ fu - ra (el)szólása jut er rõl eszem be: „min dig a pa ra no i ás nak van iga za”.

(19)

Személyre szóló személyes reflexiók

19. Sza bó Mó ni ka

Mó ni ka ér dek lõ dé se – em lé ke ze tem sze rint egy kon fe ren ci án fi gyel tem fel er re – már di ák ko - rá ban a gender prob lé ma kör re fó ku szált. Ér zé keny, el kö te le zett, szin te pár tos eb ben, ami azon - ban nemhogy fé kez né, ha nem ki fe je zet ten ösz tön zi szak mai el mé lye dé sét. A ne mek tár sa dal - mi ér te lem ben vett fo gal ma és vi szo nya ná lunk a pi a ci de mok rá ci ák nyu ga ti vi lá gá hoz ké pest a má so dik vi lág há bo rú elõtt a múlt ban re kedt, az 1945-öt kö ve tõ for ra dal mi vál tás után sa já tos ke let-eu ró pai jel le get öl tött, és ezen ket tõs tör té ne ti elõz mény is hoz zá já rul a rend szer vál tás nyo - mán be kö vet ke zõ tár sa da lom- és csa lád po li ti kai há nyat ta tás hoz. Azon az iro ni kus han gon szól - va, amit Mó ni ká val tö mör be szél ge té se ink ben al kal ma sint meg ütünk: ami nem jó a tár sa dal mi köz ál la pot ok ban, az nem szük ség kép pen rossz a ku ta tó szo ci ál pszi cho ló gus nak – hisz szak mai köz fi gye lem re szá mít hat a nem zet kö zi fó ru mo kon. Bí zom ab ban, hogy az Interkulturális Pszi - cho ló gia és Pe da gó gia Köz pont ban egy e te kin tet ben is al kal mas gon do la ti és szer ve ze ti ke re - tet ala kí tot tunk ki, ahol ki egé szít és tá mo gat ja is egy mást az ok ta tók el té rõ szak mai ér dek lõ dé - se, szem lé le ti hang sú lya, mód szer ta ni fel ké szült sé ge. A Köz pont Benjaminja – re mé lem, Mó ni ka ezt a meg je lö lést nem te kin ti szexista ki szó lás nak – nem kis fe le lõs sé get vett a vál lá - ra, ami kor el fo gad ta az Al kal ma zott Pszi cho ló gia szer kesz té sé re va ló fel ké ré sün ket.

20. Felvinczi Ka ta lin

Ka ta lin az EL TE-n vég zett ko rai ta nít vá nyom, aki nek ér dek lõ dé se min dig is a pszi cho ló gia élet - sze rû (bi zo nyos te rü le te ken ki fe je zet ten élet men tõ) al kal ma zá sa fe lé for dult és aki a szak mánk - tól vár ha tó, ám az õ ese té ben kü lön le ges ta len tu mot árult el a ku ta tó- és fej lesz tõ mun ka ös sze - fo gá sá ban, szer ve zé sé ben. Rá ter mett, nem zet kö zi ta pasz ta la to kat gyûj tõ, a ha zai te rep vi szo nyo kat ér zõ és ér tõ pro jekt me ne dzser volt már ak kor is, ami kor ezt a ter mi no ló gi át mi még nem hasz - nál tuk. Szá mom ra sze mély sze rint fe lejt he tet len a má so dik eu ró pai pszi cho ló gi ai kong resz szus elõ ké szí té se és le bo nyo lí tá sa, ame lyet a ha zai szak tu do mány na gyobb tu do mány dip lo má ci ai sike re ként Bu da pes ten tar tot tunk, az el nö ke én vol tam, de meg szer ve zõ je egy né hány fõs te am, amely ben Ka ti orosz lán részt vál lalt. Kar ri er je el sza kí tot ta az EL TE-tõl (amel lyel egyéb ként erõs mun ka kap cso la tai mind vé gig ös sze kö töt ték), az egész ség fej lesz tés és a drog ügy or szá gos rangot és te kin télyt ki ví vó szer ve zõ je, ter ve zõ je, ré szint irá nyí tó ja lett. Bí zom ab ban, hogy kivé - te les ta pasz ta la ta it a pro jekt ér té ke lés há lás té má já ban – amit az al kal ma zott tu do má nyok klasz - szi fi ká ci ó ja elõ sze re tet tel a szo ci ál pszi cho ló gi á hoz kap csol – ka ma toz tat ni tud ja az egye te mi ok ta tás ban, ku ta tás ban és ma gá ban a fej lesz tõ mun ka gya kor la tá ban.

21. Kiss Pasz kál

Pasz kál az if jú ság ve ze tõ je volt, ami kor meg is mer tem, az EL TE BTK lá za dó szel le mû di ák sá - gá nak hi va ta los szó szó ló ja a rend szer vál tás ide jén, és ve le kö töt tem – mint a BTK dé kán ja – szer zõ dést ar ról, hogy a Pes ti Bar na bás (ma Pi a ris ta) kö zi épü let fa la it pla ká tok, fo lyo só it röp - lap ok nem fog ják vas ta gon bo rí ta ni, vi szont szer ve zet ten-ren de zet ten meg re for mál juk az egye - te mi kép zést, sza ba dab bá, nyi tot tab bá, gaz da gab bá tes szük. Ez olyan nyi ra si ke rült, hogy át szab - tuk ugyan a fel sõ ok ta tás rend jét, né hány kez de mé nye zé sün ket azon ban az ak ko ri tár ca

(20)

A pszichológia mint társadalomtudomány

tör vény el le nes nek mi nõ sí tet te. Re bel lis vá la szunk az volt, hogy ez nem vé let len, ki fe je zett cé - lunk a tör vény át ala kí tá sa, ami hez azon nal fel is ajánl juk se gít sé gün ket. Ez rég volt, Pasz kál ma már egy há rom gyer me kes kon zer va tív szel le mû csa lád fõ, ki nek hom lo ká ra a tan szék ve ze tés gond jai szab nak rán co kat. A tan szék, me lyet ve zet, az épp a szo ci ál pszi cho ló gia, mely hez ná - lunk az EL TE-n és a Ró mai Egye tem eu ró pai együtt mû kö dés ben zaj ló dok to ri kép zé sé ben szer - zett ava tott tu dást. Szá mom ra iga zi kön nyebb ség, ha Pasz kál ra tu dom hagy ni mind a kö zös dol - ga in kat, ami kor – és ez egy idil li kép – a zaj ló köz élet bõl a nyu gal mas McGuire-könyvtárba sze lí den vis sza hú zó dok.

III. Szo ci ál pszi cho ló gia és ne ve lés: szo ci a li zá ció és ta nár kép zés

22. Kósa Éva

Éva egy ele gáns em ber és ele gáns lé lek. Fej lõ dés lé lek tant ta ní tott már ak kor is, ami kor az ELTE-n ta lál koz tunk, an nak a tan szék nek a tör zsé hez tar to zott, amely bõl azu tán a szo ci ál pszi cho ló gia ok ta tá sa és ku ta tá sa ki ága zott. Fel ké szült, igé nyes, vi lá gos lo gi ká jú ta nárt tisz tel tek ben ne hall ga tó ink. Tö rõ dött ve lük, ki állt ér de kük ben, amint fi nom ta pin tat tal és em be ri ér zé keny ség - gel ápol ta kol le gi á lis kap cso la ta it, és tá maszt je len tett az in téz mé nyes nem zet kö zi kap cso lat - épí tés ben is. Mun ka tár si és ba rá ti együtt mû kö dé sünk nek egy, az õ ré szé rõl ál do za tos, szá mom - ra szív de rí tõ sza ka sza, ami kor az ok ta tá si tár cá nál õ lett a pszi cho ló gia szak re fe ren se, és bü rok ra ti kus kö te le zett sé ge ket is vál lalt tö ret len ok ta tó mun ká ja mel lett. Két ség te len, hogy egyé ni sé gé hez lé nye ge sen job ban il lik az egye te mi ta ná ri sze rep, ame lyet ma a PPKE-n tölt be.

Min dig is volt ben ne nyi tott ság az ér tel mi fej lõ dés re kon cent rá ló tra dí ció lá tó kör ének szé le sí - té sé re, a szo ci a li zá ció tá gabb kö rét vizs gál ni és ta ní ta ni. Ezen a nyo mon to vább ha lad va lett a tö - meg kom mu ni ká ci ós ha tá sok ta nul má nyo zá sá ban or szá gos szak te kin tély.

23. Kõrössy Ju dit

Ju dit prototipikus pe da gó gus-ér tel mi sé gi je len ség (ta lán azért gon do lom így, mert: sok ben ne a ha son ló ság hoz zám kö zel ál ló em be rek hez). Na gyon szem üve ges, igen ko moly és tárgy sze - rû, nem be szél so kat és nem be szél mel lé, kö te les ség tu dó a vég te len sé gig és be osz tás sal, rend - ben dol go zik. Ilyen volt hall ga tóko rá ban, doktoranduszként és ilyen ma is mint a sze ge di egye - tem ve ze tõ ok ta tó ja. A fej lõ dés, a ne ve lés, a tár sas vi szo nyok te ma ti kus há rom szö gé be es nek gon do san ki mun kált té mái, me lyek nek két ség te len a pszi cho ló gi ai re le van ci á ja, de nem es nek tá vol a köz ok ta tás gya kor la ti szfé rá já tól sem. Ju dit mun ká i nak to váb bi gya ra po dá sá hoz meg - van min den te het sé ge, meg van gon do la ti sá guk és anya guk egy aránt. Az énfelfogás pszi cho ló - gi a i lag oly cent rá lis té má já hoz hoz zá szól va: az õ ese té ben – ha az igé nyes sé gé bõl nem is – az óva tos sá gá ból alább ké ne ad ni, mert ran gos szak mai tel je sít mé nyé nek fel mu ta tá sát kí ván ja meg a még rö vid múl tú, de re mény sze rint hos szú jö võ jû sze ge di kép zõ hely ér de ke (is).

(21)

Személyre szóló személyes reflexiók

24. Mé szá ros Aran ka

Aran ka deb re ce ni ta nít vá nya im ko rai cso port já ba tar to zik, ta ní tot tunk együtt a KLTE-n és az EL TE-n egy aránt. Pá lya in du lá sát elég jól is me rem, ha en nek ki tel je se dé sé rõl a gö döl lõi egye - te men ke ve seb bet is tu dok. Talp ra esett, öt let gaz dag, nagy te her bí rá sú, de rûs em ber volt vi lá gé - le té ben, van nak cél jai, együtt mû kö dõ, de helyt áll a konf lik tu sok ban, me rész is, ha kell. A deb - re ce ni komp lex tu dat vizs gá la tunk ban nem kis részt vál lalt, dol go zott nap es tig (leg alább is, amed dig a vo na tom Bu da pest re el nem ment). Rá ter mett sé ge is in do kol ja, hogy utóbb ér dek - lõ dé se a mun ka hely szo ci ál pszi cho ló gi á ja, a szer ve zet, a me nedzs ment fe lé for dult: az üz le ti élet pszi cho ló gu sa ott élt ben ne, amit a tár sa dal mi vál to zá sok elõ hív tak és ho no rál nak. Fe lejt he tet - len em lé kem, hogy el sõ köny vé nek ter jesz té sé rõl fi zi kai és pszi cho ló gi ai ere jét lat ba vet ve sze - mé lye sen ho gyan gon dos ko dott. Szer zõ-szer kesz tõ ilyen me ta mor fó zi sát üz let em ber ré nem igen lát tam. Meg is iri gyel tem: bár így gon dos kod nánk az egye te mek pszi cho ló gi ai or gá nu má nak köz ér de kû el ter jesz té sé rõl. (De az em ber min den vá gya nem vál hat va ló ra, vagy leg alább is nem tüs tént.)

25. Hunyady Györgyné – M. Nádasi Má ria

Két vér be li pe da gó gus, olyan mû ve lõi a ne ve lés tu do mány nak, akik an nak ér tel mé rõl, az ok ta - tás-ne ve lés ele ven gya kor la tá ról so ha meg nem fe led kez nek. Köz ben iga zán nagy for má tu mú re for mok zász ló vi võ je ként ki-ki meg tet te a ma gá ét a pe da gó gus kép zés egész rend sze ré nek meg - újí tá sá ért. Szá mom ra kü lö nös, de meg nye rõ szo ká suk, hogy fél év rõl fél év re együtt is tar ta nak órá kat, egy mást ki egé szít ve, ösz tö nöz ve, se gít ve és bí rál va.

Má ria gon dos és kre a tív ta nár, nem csak köz ve tí ti a pe da gó gi ai tu dást, ha nem sze mé lyes pél - dá já val meg tes te sí ti és meg mu tat ja a „jó gya kor la tot”. Tu laj don kép pen két sze mé lyi sé ge van, az egyik ös sze fo gott, ha tá ro zott, mar káns – ez az ok ta tói ar ca, a má sik vis sza fo gott, sze rény, együtt - mû kö dõ – az a szak mai-köz éle ti men ta li tá sa. Nagy szükség(ünk) volt ar ra, hogy egy ilyen hoz - zá ér tõ, hi telt ér dem lõ, el kö te le zett kép vi se lõ je le gyen a ta nár kép zés EL TE-mo dell jé nek, és Mária ki lé pett a köz éle ti tar tóz ko dá sá ból: vál lalt tiszt sé get, konf lik tust, tö mény te len mun kát a kö zös ügy kép vi se le té ben. Szak te rü le ti, ka ri és egye te mi együtt mû kö dé sünk tör té ne tét át gon dol va a leg na - gyobb el is me rés hang ján kell mon da nom ró la és ne ki: ez jó mu lat ság, nõi mun ka volt!

Zsu zsa re for má tus kán tor ta ní tó lá nya ként egy is ko la épü let ben esz mélt, élt és gyûj tött kora gyer mek ko rá tól ta pasz ta la tot. Ta ní tó is lett be lõ le, majd ta nár és a pe da gó gia mû ve lõ je. Ráter - mett sé gét szá mom ra pom pá san il luszt rál ja az az egy sze rû tény, hogy alig tar tott meg egy órát, már is né ven szó lít ja, azo no sí ta ni és mo ti vál ni tud ja mind a ta nu ló kat. Mi ab ba a kor osz tály ba tar toz tunk, ame lyik lel ke sen élt a le he tõ ség gel, hogy az em ber rõl, tár sa da lom ról, ne ve lés rõl nem - csak a dek la rá ci ók szint jén, ha nem em pi ri kus adat gyûj tés alap ján le het szól ni. A té nyek kul tu - szát él tük meg, és mond hat ni vas szor ga lom mal azt is épí tet tük. A meg cson to so dott párt ál lam - ban meg hök ken tõ volt, hogy Zsu zsa fi a ta lon a leg jobb és leg ran go sabb ta ní tó kép zõ fõ igaz ga tó ja lett. Utóbb mint a gya kor lat ori en tált négy éves ta ní tó kép zés út tö rõ je év ti ze de kig volt kar mes - te re az or szá gos tan terv fej lesz té si mun ká la tok nak. Mind az, amit a pe da gó gus kép zés rõl tu dok és ben ne sze re tek, tõ le szár ma zik, de – élet re szó ló nagy sze ren csénk re – nem csak a mun ka volt a kö zös szen ve dé lyünk.

(22)

A pszichológia mint társadalomtudomány

26. N. Kol lár Ka ta lin

Ka ta lin is hall ga tóm volt az EL TE-n ok ta tott el sõ év fo lyam ban, és mun ka tár sa im egyi ke, ami - kor a szo ci ál pszi cho ló gia szer ve ze ti épí té sét meg kezd tem az EL TE-n. Tö ret le nül a ne ve lés szo - ci ál pszi cho ló gi á ja ér de kel te, és eh hez szak mai és em be ri tá maszt ta lált az is ko la pszi cho ló gia sze lí den kö vet ke ze tes út tö rõ jé ben, ál do za tos har cos tár sam ban, a szép em lé ke ze tû P. Ba logh Ka ta lin ban. Az õ szel le mi sé gé nek és mun ká já nak foly ta tá sa or ga ni ku san há rult Ka ti ra, aki meg - õriz te és fej lesz tet te a ne ve lés- és is ko la pszi cho ló gia szo ci ál pszi cho ló gi ai né zõ pont ját, mód szer - ta nát, Sza bó Évá val együtt mû köd ve tan köny vi rend szer be fog lal ta en nek ered mé nye it. Ami kor a ta nár kép zés meg újí tá sá ra, az egy sé ges ta ná ri mes ter szak lét re ho za tal ára sor ke rült a több cik - lu sú bo lo gnai rend szer be ve ze té sé vel, a pszi cho ló gia több te ret ka pott, na gyobb fe le lõs sé get vál - lalt a pe da gó gus kép zés ezen ágá ban.

Ka ta lin e fo lya mat ban ak tív köz re mû kö dõ ként, tar tal mi fej lesz tõ ként és – ma már – szer ve ze - ti ve ze tõ ként vé gig je len volt és van. (A „vé gig” itt nem kí ván ja azt je len te ni, hogy e re form - fo lya mat már vis sza von ha tat la nul le zá rult: hogy a sor sa mi lesz, az meg gyõ zõ dé sem sze rint nem utol só sor ban elõ har co sa i nak ki ál lá sán mú lik, ami ben nincs hi ba.)

27. Münnich Ákos – Stéger Csil la

A szer zõk tár su lá sá ért sze mé lyes a fe le lõs sé gem és az örö möm. A té ma ki dol go zá sá hoz ket te - jük hoz zá ér té se kel lett, me lyek ös sze kap cso ló dá sá nak meg volt a biz tos alap ja mind ket te jük haté - kony ság ra tö rõ prag ma tiz mu sá ban.

Ákos a ma te ma ti ka al kal ma zá sá nak több ér te lem ben há lás te re pét ta lál ta meg a pszi cho ló gi á - ban Deb re cen ben, ahol év ti ze dek kel ez elõtt kezd te és ahol ma már in té zet igaz ga tó ként foly tat - ja egye te mi pá lyá ját. Mód szer ta ni szak em be re lett a nyolc va nas évek el sõ fe lé ben vég zett

„komp lex tu dat vizs gá la tunk nak”, ahol kü lön fé le at ti tû dök és egész né zet rend sze rek mé ré sé ben szer zett in no va tív gya kor la tot. Egy szá mom ra kü lö nö sen ér té kes ese te az ál ta la élt re se gí tett sok - vál to zós le író vizs gá la tok nak a multidimenzionális ská lá zás vál fa ja i nak al kal ma zá sa a szte reo - tí pia-rend sze rek fel tá rá sá ra, ami vel nem zet kö zi vi szony lat ban is si ker rel tör tünk új uta kat.

Az új ra va ló fo gé kony ság gal, cél irá nyos ös sze fo gott ság gal, kér lel he tet len kö vet ke ze tes ség gel ha lad a ma ga út ján a ma te ma ti ka és pszi cho ló gia szé les ha tár te rü le tén és az in té zet fej lesz tés - ben és -mûködtetésben egy aránt. Szak mai ér dek lõ dé sé nek egyik ki tün te tett te rü le te a há ló za - tos kap cso la tok mód sze res ta nul má nyo zá sa, ugyan ak kor kap cso la tok rend sze ré nek szép pél dá - ja le het a nem zet kö zi szak mai együtt mû kö dés nek az a há ló za ta, amely ben te vé keny és ered mé nyes részt vál lal.

Csil la a fel sõ ok ta tá si me nedzs ment ava tott szak em ber évé vált igen rö vid idõ alatt. Nem volt még tíz éve, ami kor pé csi pro jekt me ne dzser ként a böl csé szet tu do má nyi HEFOP mun ká la ta i ba be kap cso ló dott és ma már or szá gos fõ ha tó ság fel sõ ok ta tás ért fe le lõs ve ze tõ je. A hi va ta li szer - pen ti nen fel fe lé ha lad tá ban nem szé dült meg, mi sem bi zo nyít ja ezt job ban, mint ne ve lés tu do - má nyi dok to ri ér te ke zé se, amely ben a bo lo gnai út ra tért ta nár kép zés szel le mi és szer ve ze ti viszo - nya i ról mik ro szko pi kus mû gond dal ké szít lát ké pet szé les eu ró pai át te kin tést tük rö zõ hát té ren.

Ez tárgy sze rû elem zés, sok mun ká val, lé nyeg ki eme lõ mó don, ami hez az át me ne ti ség je len álla - po tá ban az ál lás fog la lás tól vis sza nem ri a dó szó ki mon dó bá tor ság is kell. Rit ka ké pes ség,

(23)

Személyre szóló személyes reflexiók

ha va la ki az ügyek hi va ta li in té zé sé nek gya kor la tát a szak te rü let ének mód sze res és hi te les ta - nul má nyo zá sá val tud ja kom bi nál ni. Az en nek bir to ká ban lé võ Csil lá tól a jó ko ope rá ció mél tó foly ta tá sa ként azt vár hat juk (el), hogy a fel sõ ok ta tás sod ró vál to zá sa i nak konst ruk tív köz re mû - kö dõ je és a ha tá sok szisz te ma ti kus elem zõ je lesz a jö võ ben is, ígé re te sen hos szú tá von.

28. Fábri György

Gyu ri sze re pe ki sza kít ha tat lan a rend szer vál tó Ma gyar or szág aka dé mi ai szfé rá já nak ka nyar gós tör té ne té bõl, ak tív ala kí tó ja és ter mé keny do ku men tá ló ja is an nak. 1989–1990-ben mint a diák - sá got moz ga tó szür ke emi nen ci ást is mer tem meg, aki vel szá mol ni és meg egyez ni kel lett ka ron be lül és or szá gos pers pek tí vá ban egy aránt. A fel sõ ok ta tás meg re for má lá sá nak ro ham osz ta ga - ként jól mû köd tünk együtt hár mas ban La jos Ta más sal, a BME konst ruk tív öt le tek bõl ki fogy - ha tat lan nem zet kö zi rektorhelyettesével. Mély be nyo mást tett rám, hogy a hall ga tói tö meg ve - zé ré bõl mint lett a ha zai tu do má nyos ság köz mû velt sé get gya ra pí tó szó szó ló ja a Min den tu dás Egye te mé nek élén. Talp ra esett és le le mé nyes kom mu ni ká tor, ár tó szán dék nél kü li gyil kos kri - ti kus, min den fe szé lye zet len ség tõl men tes la za sá gá ban is meg bíz ha tó társ a mun ká ban. A köz - gon dol ko dás ban élõ tu do mány kép ope ra tív ala kí tá sa mel lett út tö rõ elem zõ je a fel sõ ok ta tás le - ké pe zõ dé sé nek a köz tu dat ban, az in téz mé nyi rang sor ok foly to nos vizs gá la tá val tük röt tart az egye te mek nek, vis sza je lez ve mun ká juk mi nõ sé gét és elõ re je lez ve pi ac ké pes sé gü ket.

29. Per jés Ist ván

Ist ván for ma bon tó mû ve lõ je a ne ve lés tu do mány nak, a szo ká sos disz cip li ná ris ke re tek bõl ki rí esszéisztikus mû fa ja, szí nes mû velt sé gé nek buz gár sze rû fel-fel fa ka dá sa, hal kan elõ a dott csí põs mon da ni va ló ja. Egyé ni sé gé nek me rõ ben más ol da la a hi va ta li sze rep, a ha tár idõs fel ada tok, az ad mi niszt ra tív mû köd te tés, a pénz ügyi ter ve zés és el szá mo lás cél ra tö rõ ru tin ja. Ezt a ket tõs - sé gét ko ráb ban csak hal lo más ból is mer tem, köz vet le nül az el múlt évek ben lá tom ma gam is. Mind - két ar cu la tá ra szük ség van szak má já ban és szer ve ze ti ke re te ink ben, ám hogy ezt õ ho gyan ala kí - tot ta ki és tart ja egyen súly ban, az ti tok za tos. Or vos em be rek nél fi gyel he tõ meg, hogy hi va tá suk sza bá lyai sze rint mun ka nap ju kat ki töl ti a szen ve dõ test lát vá nya, a se gít ség nyúj tás nyo masz tó ru - tin ja és az e mö gött lap pan gó szo mo rú tu dás a meg se gí tés ha tá ra i ról. És emel lett szük sé gét ér zik az emel ke dett szel le mi élet nek, mû vé sze tek él ve ze té nek, ki kap cso ló dás nak a rossz kör for gás ból.

Hát ha Ist ván en nek fo nák ja ként ok ta tás ban, ku ta tás ban, írás ban meg éli a gon do la ti ön ki fe je zés sza - bad sá gát, bel sõ de rû jét. És eh hez ké pest a tár sa dal mi-szer ve ze ti re a li tá sok ba ve tett hor gony ként szük sé ge van a hi va ta los hi va ta li mun ka vég zés re. És ez szol gál ja a köz jót.

Ábra

Ta nul sá gos  vis  sza tér nünk  a  vál lal ko zói  kész te tés sel  kap cso la tos  áb ránk ra  (3

Ta nul

sá gos vis sza tér nünk a vál lal ko zói kész te tés sel kap cso la tos áb ránk ra (3 p.179

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :